Magyar Tudományos Akadémia Fölárajztudománvi Kútat6 csoport F öldrajzi Dokumentáció Szovjet fö ld ra jzi folyóiratok 1959 évfolyam szerkesztette D r .K is s Dezső

Magyar Tudományos Akadémia Fölárajztudománvi Kútat6 csoport

F öldrajzi Dokumentáció Szovjet fö ld ra jzi folyóiratok

1959 évfolyam

szerkesztette D r .K is s Dezső

Iz v e s zt y i j a Akagyemii Nauk SzSzSzR szeri .ja g e o p;r a i i c s a s z ka .j a l.szám .

A Szovjet-unió Kommunista*Párt ja Í X I . ' kongresszusának' ' ' ' kö sá5ntd.se... ... 3 Davitaja- F.F. Az aszály elleni küzdelem tudományos' alap-' '

jai az ÖzSzR termoszéti övezetei s e e r i n t . . . . . . 7 Budüko M .I . Élő szervezetek, h ő m é r le g é r ő l... . 29 Mescser jakov' J u .A . - A- kiegyenlített • poligenetikus f e l s z í ­

nekről, ... ... 36 Fedorov E . P , A fö ld fe ls zín i fiz ik a nehány. probléma ja-a- '

Nemzetközi Asztronómia Szövetség 1 . kongresszusán . . . 48 A,termelő erők fejlesztése a hétéves tervben

Krotov V ;A ; Fomusz ffiVlT*

Itihtyer G.I).,-Kelet-Szibiria termelő erői fejlesztésének ú t j a ...52 Búrjanovszkij M .S z . A Pecsora-szsnmedence persp ek tív áiis■

fejlesztosenek kérdése ... 64 . • Tudományos közlemények

Górjelov Sz . K . Az Orosz tábla délkeleti része rétegzett ma­

gaslatainak kiegyenlített f e l s z i n e i 'é s jelentőségük-a- tektonikus szerkezetek elemzéséből . . . 74 Jermakov'V;A; A helyi erózióbázisok genetikus osztályozás

sa . . f , . ... . . 79 Feldman J a . I .. A sik fels zín ésa parti lapályok' szerepe a

helyi időjárás kialakításában . . . ... 82 Kemmerich A «0 . Az északi, a sarkvidék-közeli és a sarki

Ural folytainak vízhozama ... ... 85 Vinogradoy B . V >< A talajnemek és a növényzet' komplexusai'

Észak-Kazahsztan szaraz sztve-pn-tájain . . . 90 Szlepjan- Sz.G.~ A Román N é p i .Köztársaság'népességében'az •

iparosodás kapcsán beállt változások ... 98 A tudomány, története

Sokalszki.i Ju.M, Referátum a földrajz jelentősegéről a

. • -közmüveiTdésben . ... ... .... » »

.104

Emlékezetes adatok a földrajztudomány tört netében . . . 106 Tudómánvos kutatások metodikája

Csicsagoy V tP . l a z a üledékek genezise meghatározásának k í­

sérlete a homokszemcsék morfológiájával . ...108 . V it a ir ások

■Tyimasev A .K . A gazdasági' rayonok-kialakulása■a * Lengyel' Népi Köztársaságban . * . . . ...115

- 2 ^~

Val-.iév E.-B.- A népi -demokrácia ors-zágal gazdasági -rarvcwi- •• • f e l ősz tásának nőhány kordé se . . ..., . . . . A népi' demokrácia o-rs-zágai *rayo-n fel-osztás a' kérdéséiről ren­

dezett vita összefoglalása . . . .

■ Ktilföldi földraj ztudomány . . . .

Gornung M .B. • - : • ‘

Mecser.jakov D . S . A tala-jeró-zió:-kutatásé a Német Demokra-' '

~ tíkus .Köztársaságban .. . . ... • .. ... . Szetunszká.fa -L.E. Az -Atlanti tenger körüli -kiegyenlített'• '

fe 1 szinek e¥ teraszok korrelatálásának kisérlete . .. .- A. nemzetközi f ö l d r a j z i szervezetek

Dolgusin L .D . A jég ésa gleccserek mozgásairól rendezett 1 , nemzetközi szünpozion * ... . . . ...

M .G . A szovjet geográfusok nemzeti Bizottságának 1958-1)an végzett munkája ...

\ \ ‘ Könyvi smert etések

Gornung M.B. Dél- és-Délkelet-Azsia uj földrajztudományi• ■ f o l y ó i r a t a ,, ... ... , . Kuznyecov I?. T . A fe ls zín i .vízfolyások me.goszl4sa Kinában . Ginzburg Q .A . .F.Reignier "A vetületi rendszerek és alkalma­

zásuk a földrajzban, a kartográfiában, hajózásban, topo- metriaban s t b ." cimü könyvének ismertetése •...

: ,

V

L . D. Grigorjev A . A . akadémikus tis z t e le t re 75 . születésnap-

™ Ja alkalmából az SzSzSzR Földrajzi Társasága földtani ’s fö ld ra jzi szakosztályának valamint az SzSzSzR Tud;Akadom mi áj a Földrajzi Intézetének t,ártott ünnepi ülése . . . . Szpiridinova J u .B . Dzerdzejevszkij professzor 6 0 . születés­

napjára rendezett ünnepség ...

Oszkolkova O .B . Chatterjee professzor előadása a Moszkvai egyetemen * ...*

2. szám

Zenkevics L >A. A sósvizü' medencék osztályozása-az SzSzSzH tengereinek p é l d á j á n ... ... ... . .

Zsuze A . P . • ' - ' . . . . .

’Korenyeva Az Ohocki tenger pale-ogeográfiá járói , , , . Murza.jev' E .M . Fö ldrajzi megfigyelések Dzsungáriában . . . .

A termelő erők f e j l esztése a hétéves tervben Qmarovszkl.i V.Gr. Az SzSzSzR'gépgyártó iparának földrajzában

'"^beállott változások ...

123 129

133.

137

141 145

148 150

152

154 155 157

3

12

25

38

Dolgopolov K .V . Az Orosz Szovjet Szöv.Koztársaság központi csernozjóm.területei gazdasági fejlődésének u t j a i . . . .50

T udo mán v o s, kö z I emé ny e k

Lebegyejev V . - G A nyugat- az ib.iriái lapály jelenlegi - f e l s z í ­ nének összefüggése a mezo-kainozói tektonikával . . . . 58 Kuznvecov N'.T.

Hu-Cun-pei' Dzsungária• délnyugati részének v i z r a j z i v is zo ­ nyai . f f . ... .... • * • • • • • ' ...73 Szv-atkov N.My Az Olyenka és a Léna alsó folyóközi körzetének néhány termo szét i vonásáról ... 67 Lunyin B . A . A .TJan-San*földrajzi•nevének keletkezéséről és

elterjedéséről . • • • • • » • • • • • • • • • • • 77 A tudomány; tört énete

Grekov V . l . '"Egész S z ib ir ia mappája-a- Kínai császárságig"■

■ /iSTlI I . századbeli térkép/ 80

Tudományos kut atásbk metodikája

ic s k o .A .A . Monolitméretek felvételének metodikája . . . 'Derdariani. A . S z . A felszinformák változásainak kinematikus

elemzőbe, . ... .... ; . . . . • . 96 Budanov V . I . ,Partmenti öblök elemzésének néhány módja . . 102 Vendrov Sz.L., A folyók vízjárásának a vízgyűjtő területén

vtigzeTE gazdasági tevékenységgel összefüggő változásai 105 Külföldi fö ld r a .1 ztudomány

K .K . A p e r ig la e iá lis képződmények tanulmányozása (1^2'' - 3 -

.njjeirt A- part képződés' tanulmányozása a úCaehsz lovak

"Köztársaság víztárolóin . * • • • • • • .. . . . * • • • 128 - * Nemzetközi fö ld r a jzi szervezetek

Avszjuk G .A . ■ • _ . ' - ’

Dzerdzej e y s z k i j B . L . Beszámoló a Nemzetközi G e o f i z i k a i ' év T^coTonBizo11sagának moszkvai üléséről . . . 133

, , Könyvi smertetés e k %

D zerdzejevszki.i B . L . A "Meteorologicseszkij B ju l l e t e n ” • egyik, szamarak ismertetése , ... 139 Tyimofejev D .A . Szovjet-Litvánia geográfusainak uj folyó-

’ irata V ... ... ... . 141 ' ' Krónika '

Kravc s en kp. D . V . ki SzSzSzH T ud,Akadém iá ja'Fö ldrajzi'Inté- ' zetének( mynkássfíga 1959~!?an « » ... 14-3

Prokajev B . I . Grigorjev A .A . akadémikus jubileumára . . . 14-6

Bpstej.n S z .V , Beszámold az Intézetközi Geomorfológiai Bi~ • ' zott'sag 19 56- 19 58.évi munkásságáról , . ... 147 Mese ser .jakov Ju , A , Geomorfológiai Bizottság" szervezése az •

^Akadémia földtani-földrajzi osztályában • * ... 153 Tyihomirov V .P . Rövid földrajzi, lexikon kiadásának előké­

szít té"i?e . . . ... * » ... 154 Grin A.M . Két kandidátusi értekezés megvédése. a Földrajzi

intézetben *155

3^{« szám}

Grigorjev A.A,;: .

Buflüko M , I . , A,Szovjetunió éghajlatainak osztályozása . . . 3

’j^era.s.zi ciov I>P_« A g l e je s pszeudopodzolok: Xözépeurópában és • a ' kottagu,fedohordalákok kialakulása . . . 2 0

Panfilo V D»V. A trópusi és a szubtrópusi tájak közötti ha-

~ tár menete Közép- Az s láb ah ... 31 A_ termelő' eVok -fe^jodóse.- a. hétévés .tervben

A szerkesztőség közleménye.. . . . 42 ífamar 4 Szovjetunió nagy gazdasági ráyonjairól . . . . 44 Alanrp.ie.v P . M_« A nagy gazdasági rayonok fejlö d a se b e n 'je le n t­

kező Trányzatokról ; ... 55 K i s z tan oy V,"v, A gazdasági rayonok kialakulásának'néhány sa­

játossága, a Szovjetunió k e le t i't e r ü le t e in . . . $2 Mazanova V .B . A tengeri szállitmányozás szerepe a Szovjet-

~ unió nagy gazdasági földra-jzi körzeteinek gazdasagi

kapcsolataiban , ... 68 Tudományos kö zlea 'nyele

Buga.jev V . A , • ;

Tolszty.ikoy 5 . 1 , - A Páli Sarkvidék felszínének szel vénye'a'

“lurau^- Í^T^arlt- M ac Murdoc-Mirnüj vonal mentén . . . . . 72 Zenkovies: N ; L ; Ifjabb -.adatok' a Japán tenger fenékfelsziná-

" rö l7.',V ' • ... .... ; . . . . * ..._t 86 Grin A.II. A Szir Darja vízhozam .bán a Fergana völgy öntözé-

~ s’ánefc" kiépítése nyomában beállott változások . . . 89 Vosztokova J e . A, a z eltemetett r e l i e f befolyása a növényta­

karóra a ^s^.na-Darja v ö l g y é b e n ... 9 4 Me.dvegyev' S z »V , Laza h o r d d é k o k kimosásának maradékformai

~ a S W tengey part ján . . . ...96 KyjkoI sz_ká,ja y .V . Beszakadé.sos " s kimosásos t á ja k 'a z Amur-

térulet a liu v iá lis síkságának d i l i r 's z é n . . . 99

Tudományés. kutatások metodikája

Da n y il in A .N . A gamma módszer alkalmazása'a' talajo k ős hóta- karo* vizhaztartásának kutatásában . . . 103

• Jablonsz kij O .A . Humboldt - a X I I . század első féltnek • *

~Z17S*9*■ 18 5s T legkimagaslóbb term .:szet tudós .'geográfusa , , 119 J e s zakov V .A . Humboldt tudományos kapcsolatai o ro s z.tu ­

dósokkal . . « . . . » ■ . . . ... ... . . . . 1 2 4

■ ÜL nemzetközi tudományos szervezetek köróból

’Almann N .V . A X IX . .Nemzetközi fö l d r a jz i kongresszus egybe-

'hivásaTá?; őszakeufópai országokban *, :* . ... 131 jjv.eJ.stadt M. I . A negyedkori tanulmányok'nemzetközi szövet-

9 ágé szovjet' osztályának munkássága ...133 M ,G . A Nemzetközi F ö l d r a j z i ■ Szövetr.ég- "Információs B u lle tin ­

j e11 1959 övi el só számá 136

Külföld.i. fö 1 dra.,jztudomány -

Sze.rebrannü.i L . P . Jszak-Burópr. leiró földrajzának újabban meg­

jelent mliyei . . f . . . 4 < . . 4 . . . ...137 Zür.ianoy G»A » /Ő s ; . .

Itavrusina Tfj kanadai atlasz . . . » ...139

• - . . . Kön.wismertet :sek '

Geller S z .J u . 2enk©v^cs V .P , ,!A Fekete teilger ős az Azovi

* . tenger p a r t j a i ” ős “A Fekete téiiger szovjet partjainak

. .morfológiája ős dinamikája” c. müvei . . . . , , * . . . 142 Avszjuk. G, iSa .szerzőtársai: ”A Kirgiz SzSzK Tud. Akadémiá­

ja fö ld ra jzi osztályának- ős ‘a- Tjajri-Saiiün dolgozó fö ld r a j­

zi állomásának munkái ... * ... 144 Rozin M .S z . M„S..-xfoloviká,ia ős szerzőtársai könyve: "Az Egye-

. sült /JLÍapiok ^gazdasági rayon'jai• ’I .B ő l 7 . Il-.jj‘s.zak’: . . . . 146

. - Krónika

Karává ,i eva' V ; I «. . */•■- .• * •

Tfemanov J u .A . .F ia t a l tudósok első moszkvai konferenciá ja . . 149 Kudr 1 ^{c k i}.1 D .M . »Az intőzmőnyközi l ő g i • főnykőpezősi bizott- •

ság tel je"s. ü l 65^e 150

Martinóva 2 « I ♦ A fö ld r a jzi nevök át Írásáról tartott első

intoz’etlröz’i,tanácskozás . * ... ... 151 Szetun s zká A a I . E. A jelenkori tektonikus mozgások -problémá­

járól t arfot t ' második intőz'ptköz.i tanácskozás » . . . 154 Fnrmnzov N.A., A Szovjetunió Fö ldrajzi'Tá rsasaga elnök ’n e k , ■

Pa.vlővszkij E.N* jubileuma. s. . . . . . 158

4* szám

Kotl.jakov V»M» Az Antarktisz központi vidékei jégtakarója

felső" rőt egeinek szerkezeti sajátossagai . . . 3 Fjodorov K .N . A légköri '.’s az óceáni'folyamatok feleves

periodicitásának okairól 17

Sztyepanpv V , N > A Világtenger o s z t á l y o z á s á r ó l ... 26 Nyjkola.iev N , I ; A tak ró homok-agyagtal-jók eredetűnek

• probléma j a ... ... ... ... . 3 4 A terme l ő erők fejles ztése a hétéves tervben

Bokszerman >Tu«I t A gázipar 1959-1965;é v i ’ fejlődésének és' t orüY etiT gTego s zlá s ának problémái . . . ... 4 6 Tyihonov A, V. A mezőgazdasági erózió ' leküzdése • probléma ja- '

nak megoldása a volgamenti dombvidéken . . . 55 Tudományos k»zlemény ek -

Pr eobrazsensz ki í Y . S z . Alpi jelenségek ás kopár tetők a

bztanovo j ; jfennsik gerincein /Kodar :és T Jdokan/...67 Zatykova' L ; K,. . • v ■. •

Fstrov g , l C ' A strukturál'- itatás-'nak- ereolóídLai-geo.morfoló- g i a i módszere . . . ... T3 Kornyilov B ,A . Az Aidán fennsik- d é lkeleti peremfelsziné-

nek fejlődéstörténete ... 79 Podolszki A.Sz_. A hegységi lejtők némely éghajlati sajátos­

sága , , * • « ... ... . . 8 5 Zanyin G^V, Az a lt á ji síkságok'niralis-szoliflukciós-és ' •

~ szuffózió? üledékes f o r m a i ...91 Golovkjn D .A . Krasznojarszk tartomány d é l i •peremkörzetei• és

gazdasági hasznosításuk távlati jövője . . . 97 - .Tudományos kutatások metodikája

Gnldenborg I . A . Uj adatok-Borg F . F . 1825- 26.évi Arál-Kász*- pi exnecTípTojárói ... ... * . . . . 102 Daviftovics V .G ,

Aflval.ioy S z .A . *.

Poksisevszkij V . V . A Szovjetunió lakott helyei, osztályozásá­

nak a l a p j a i r ó l " /^ -gazdasági földrajz alapjaival össze­

függésben/ ... ...106 I v^nova L . S z . Légi felvételek felhasználása feltörő vizme-'

dencök f i l f e d e z 6s 're a f '1 sivatagikban . , ... . , 1 1 7 Hqdoman B .B . Az elemi, vomplox és szintetikus t 'irkopekről 119

Külföldi földra.jztudpmáaiy

Zsirmunspkii M.M, Humboldt-emlékünnep á Német Demokrati-

IcusKoztársaságban ... ...126 Szerebranna.1 !<»?. "Q u a t o m a r i a11 az IHQT7A tudományos folyó­

irata ... . . ' . 1 3 1

* • • G

7

Funor J u .S z . Fiatal fenyvesek ho~ is v iz m r le g é n e k tanul • m anyozasa,... .... ... ... 136 Velicsko, A .A ; 6s

iTf-’í)c-silsov A . M« Georaorfol'Ágiai módszerek alkalmaz .sa kőo­

laj g~fz?mtax ásóknál Nyugat-Fzibiriában 149 A S«tanyiszlávi közigazgatási körzet termelő erőinek f e j ­

leszt is Jrol tartott tanácskozás , , . ... . 156

, , 5. szám

Kort V . G. A szovjet dálsarki tengeri expedíció■logfonto-' sabb~Tudpmányos eredm .nyei /1956 - 195Ó / 3 Zenkovics V , P_., Öbölpartok kiogyonlitődéöi fá z is a i c « ♦ , 13 Kész Á . S z * . £§zak-Kina löszvidikének f e l s z in i szerkezete 20 Fridiand V»M. Az övozetesseg t .'nyezoinek kérdőéiről . . , 29 Mtírzajev E,M , A Tárim-me^onée -szaki rászánok termászeti-

*~7olcÍrajzi jellemzése ’s a medence vörzetoi . . . 38 , A.termelő erők f e j l e s z t e s c a h 't ;vqs tervben . . Pomus z M. I . . Nyugat - Sz ib i r i a fejlodesonek alapproblémái , . 4-9 Bedrincov B ,M , Uzbekisztán gazdasági rayonfelosztásának

időszprü.' ke rdisei . » » ♦ ♦ . . . , » ... 59 Gris.in G.T^ A területen b elüli rayonf elosztás metodikájá­

ról TVoronyezs terület példáján/ , . ... , . . .67 Tudományos kö %lomÍnyek

Dolgosijj. L . E . -

ITem m e_r i c h , 0 .H , A, sarkköz öli • 's a sarki Ural- hegysógi tavai 76 Mo.jsze.lonko V. S z . A.jran-kul, Dzsungária vándorló tava , . 83 Mirosnyikov L ; D ; Átöröklött /p a l i m p s z e s z t / -felszínt Esza?V

Tajmirban , . * . ...89 , Tudományos kút t ások metodikája

SzjÍnyjckaja V « I .

Cs^eronmlhL G.D,~A glocesermoz-gás ok mórestnek metodikája-a- 'd e l i" Sarkvidéken kettős 1 gi felv ételekkel . ♦ . . . f , ,90 Sztannyikov S .V . Sósviz ádesit -sere szolgáló készülék . . .96 Ulanov _H. £. •

Nveglad*’IT.V. Osztályozás As nomenklatúra az oeoanografiá-

“ ' b t n T T T . . . . ... ... 90 Külföldi. jföldra jztudomány

B_ogoroV V,K«_ ' '

P.bbrovoi s z k i .i A . D . Tengerkutatás a Koreai Nipi Köztársa­

ságban ... . . 101

Leontyev KAF, • _ . . . .

Cfs-rnozsukov K.M. A Kinai N 'n i Demokrácia atlaszai . « . .104

8 -

Bzordze jevszki.j V . L . A dől sarki kutatásokról Anaztr.il iában rendezett értekezlet . . ... ...

Alampi.jev P .M , A gazdasági• rayonf . loszté.sról rendezett

* nemzetközi konferencia . . . » ...

f[b\nvvi5jnc;rt Vino.^radov V ;N .

m a 5 n s r r . T / ~

Kpmar I . V . .Az iparágak területi megoszlásáról szóló könyve!

Gerenűsuk K . I . Karangyejeva M,V. "A Szovjetunió• európai r i ­ sztnek geomorfológiája" c, könyve , , ...

Zekkel Ja.fi. Nyikolajev N.I.müvei "A geomorfológiai elmé-

~ letek f e j l ő d é s t ö r t é n e t e " ... -...

' Krónika _ ,

Galcpv A « P « A fö ld fels zín hő- -és■ v i z h ’ztartásér^l s t b . 'meg­

tartott értekezlet . . . ...

L i l i enberg-D;A. A Kaukázus eljegesedéséről tartott érte­

kezlet ... ...

Csic s a g o v V .P . Az Amur-medence természeti földrajzának kér­

dései ... ...

M i n c A*A, Az Összszövetségi Föl: r a jz i Társaság moszkvai,• '

'""fiókjában a "Geográfia” folyóiratról rendezett vita . . 6 . szám

Geraszimoy I . P ; ' Sgereb.rannü.1 L ; P . '

\ / ^s'oboTaVj e v a l-'f .laz. iüszak-Európa antropogón /p l e is z t o c é n / korszaka "cs annak sztratigráfi'ai ö s s z e t é t e l e ...

| Grave N . A , A fagyott kőzettömzsökök fejlődésének alapvoná-•

* sai 'és **törvényezerüs égői .^zsia északkeleti peremén . * . I)ol;rusin A .D . A Nany-San / C i len-San/ jelenkori eljegesedése Konsztantyinpv 0_._A,_ Az 1 5 5 9 . évi népszámlálás eredményeiből

a varosföldrajzra és a Szovjetunió városi lakosságára levont n ihány következtet ; s ...

A termelő pro'k fej 1 oszt é s e a Jiét V é s tervben Maszlov E . P , Észak-Kaukázus n ipgazdasága fe jle s z t ésének

~néhány problémája ...

Gorizontov B.E.. A Krasznójarszk t rtoman.y ipara és közlőké- dese fejlesztésenek néhány k é r d é s e ...

Kac IT. Ja... A késő pleisztocén termikus hulláma és a növény­

zet fejlődése ...

Tudományos közlemények Ivano_v Ju .A .

ÜTancv li délsarki divergencia-övezet szerkezetének Irérdés e ...

109

117

7~

126 127

130 134 136 139

3 22 33

. 44

57 67 . 77

. 82

- 9 -

Be kiemi scsev K. V . A deIsárki divergencia is a cet ele táp­

lálóié t e r ü l e t e ...90 S z p i r i d o n o v a Ju.-V. Az ősz. ki fiigömb természetes szinopti* •

ícus körleteinek eltolódása. ... . 94 Bassz Sz.,.V,_ Kutatások az - erdö'öy tavaszi viz forrásainak

kia l ékulasi folyamata körül . . . • ■ . . . *<0 ^{. . 98}

Doszkacs ' A.G._ , ;

ITdvína T TT a .^ Adal

6

nak fejlodestortonetohez 103

Or.loy V J . Nőhány félsz informa eltör ijedős nek sajátosságai a nyugat-szibiriai lapályon . . . lo7 Mirzajev A «i4«. A Zaaláj gerinc keleti rősze őszaki lejtőjének

idős eljegesedése . . . ... 112 L i t v i n V .M . V i z a l a t t i völgyek íz 1 and dőli partjain . . . . 115

Kü 1 fö 1 di f ö ldx^ , ,

Poksisevszki.i

y « V»

Sztűkov ő C f . . Az "egységes fö l d r a j z " zűrzavara ellen . . . . 118 Prokaiev V . I . A természetes régiek és termoszotes határok

t i p u s a i r ő l ... 128 Könyvi s.m e rt 0^{t ő s ek}

Ra.dó. S.' ’s Bernit T . A szo c ia lista országok nemzeti atla sza i a népgazdaságé szolgálatában ... 135 Kovái óvsz ki ,j V .P . Vitvor I . A . é s S z l u k a A .E . müve? Francia-

ország gazdasági fö ldrajza ... ...147 I^eontxojv N f A hipszometrikus térképezés fontos eszköze . 149 Formozov N ; F ; Második összszövetsőgi ornitologiai érte-

“ TcezT©%“ '7 . . . , ... 153 Rozsgvesztvenszki.i A . f t A VoIga-Ural terület os a Dől-Ural

g e o m orfolo giaiólfg eotekto nikai kérdéseiről rendezett

é r t e k e z l e t ... ... 156

Xzvosztyi.ja Vszcszo,j uz.novoi G e o r a f i c s o s_z_kO-YO-_01p_s_G_spGjzjbva 1 9 5 9^{. l.szám}

Androjov_ A j J . Miller-F*G. munkái a-Második- Kamcsat?cai o x p c d i o i p r o l ... ...

Gumilcv N . L , A D i n i i n pro'bl Jma /Grumm-Grzsimajlo olmőlötének

“ r e v ízió ja az uj tört noti ’s rőgőszeti anyag mogvilagi- tásáb "xi/ f . ... ... ... ,17 Gakkol J a .J a , A jégréteg tektonikus-deformációinak termé-

szeTe s ym odellirozisa" . . . . . . . . 2 7 Kér van L . P . / L ondon/ A Royal Geographical Socicty . . . 42

V itairaap k

Loseiekij S z . / V a r s ó / A-legújabb áramlatok ő s • irányok' a* * f o llr a jztuő.omány'b a n ... .. 51 Kanonnyikov A.M . Termőszoti fö ld r a jzi rőgiók és terül tok 59

Rövid kö zl cmőnyolc . .

Bisz.ko ‘ Sg,.F« . A. b or jo zovkai mammut betemet ősén ok kérdésé . , 66 Abramovjcs DJ!,. A novoszibirszki vízerőmű vizgyüjtőjőnek

vizsgalatára kiküldött komplex fö ld r a jzi expedíció

munkálatai , . . . ... ... 73 Abram.Qyics D . I . A nyugat-szibiriái lapályon áradósok okoz-

tá 'ícá'rolc lFi"szimi t á sár ól * ... .

J8

5z.tr je,Ikov _Sz A paleogeografikus törvőnyszerüsegok f e l ­ tüntetése £-szak-Szibiria negyedkori üledékeinek tőrkő-- pőn ... . . . 80 Rubina J o ,V , A "morőna" műszó őrtelmezőse . . . 82 Ratkovszki.i S z . P . Barháhhóraok- kelotkezősónek színhelye á

ífebit-Dagon. . . . . . . . ... . , .. ■> • . . 84 Zabrodszka.ja M .P, Cvijics I . karsztkutatásai-ős azok-jo-- •

lentősege a karsztológia elm ’lotőben ...88 - . A tudomány vesz tesőp;gi , . . . R.jabcsikov A .M .stb.. Korzsenyevszkij N . L . emlőkozfttőyo . . . 91 Orlov B » P . Bliznyak Jevgenyij Barfolomeivics- . . . 93 Iíalesznyik Sz . V . Dzonsz-Litovszkája N .N ...96

Kön.yvi.STTiort : t 'sok

Syodc Jo.,Je. Világatlasz . . . ... ... . .97 Bonyifat jeva-L._I_. Hist*risch-gcographisches Kartenwerk ■

O n d i o n f T~. ...98 Sirincin. ff.G;

~jan ¥ . A . A .F i l l é r * "Robinson szigoto" -1955; ' !:0rinoco"

19 57; ^ A Rio de Óra t i t k a'1 1958 ... .... ... 101

- 11 ^-

Krónika Goldün B ;M ;

I vanöv.B.NJ A Krirn vulkános.kŐzetrétogoiröl tartott ór- tekezlat , ... . . » . . • • • • » . ... 104

2. szám

Az Orosz sikság északnyugati * részének • * értékű tájtérképe , . ... 109 Prokajev V . I . Az Ural termesz, ti- földrajzi körzet'folosz-■

tasáttafc elméleti alapjai . . . ... » 120 Jormola.iev M.M. A Balti pajzs keleti lejtőjének paleógop-

gráfiaJa esTmai fclszino kialakulásának nőhány mozza­

nata . ... 137 Rövid közlemények

Szc-m óvsz ki B . N . Néhány feljegyzés az USA-ban megtett

utroí • . . . • • * 149

Korot kevi c s S . Sz . A Davis tenger jogjárása , ...s 152 Mai iny in T . I . A Ladoga tó Jakkimvar jógalat ti 1,sfce j s e i ” 156 Rodoman B.B., A '‘kontinens11, ■ "szárazföld" é s / V i l á g r é s z "

fogalmairól, , ... ... • • 159 Szuz.dalszkj.i O . V . A .folyóvölgyek k ia lak u lás án ak 'felté tele i

az e s T a > i.é s ‘ a sarki Ural nyugati lejtő in . . . . . •. 160 Koy;:\ljQ_y r.«Y.».-A DU.hszu g l e c c s e r ... .... 165

Kastanov S z .G ; __ •

las.tanoy M. Sz...,Nagy vándorkő a Káma folyó to r k o lt á b a n . , 170 Krí v q s c.1 e v . V . M«. Friss karsztboomlás . ... 173 L.jubin V.P.. Kudaro I.magashegységi barlangterület . . . . 173

, , Jubileumok ...

Larinova A.Na Brillant Vlagyimir A l o k s z a n d r o v i c s ...104 Kö nyvi smortotések

Zabrodsgka,ja M. P . Az Összszövetségi Földrajzi Társaság- ■ voronyezsi fiókjának Közleményei . . . . ... 186 Taraszov F . V . "A i’araopol-tőrület természeti t á j a i ”

’CTs’izsoy "M", A . könyve . . . 187 Maskova G>V. "A-Szovjetunió • természeti földrajza* Gya.kor-

" lati~ munkák1; . Davidova l'.I.müvp ... 188 Baranszkij N . N . nAs Atlanti óceán. Egy óceán története''

Tjeonard T>uthwaito ':önyvc ... 189 BaranszkiJ N .N . !,Die Erdo.Lánder-Jjandsehaftcn-Vólker - •

tJift őrs ohn-Bur ky - Winkl r m ü v e ... .... 191 v í ^ s p t ó o A A .

1 : 1 T5Ü0. ÖQO m

Zenkovics V .P , , ”Die Küsten dér Erde" Valentin H.cikke . . 193 Poszpjelov E.M . Az USA hivatalos fö l d r a j z i novmegalla-

~ pitásai ... 204 . ' , Krónika

Kaninnyikov A.M . Az SzSzSzR Földrajzi Tarsasaga kraszno- jVrsVki ’fiokj inak első értekezlete . ... 201

Jerohjn ,

Morzsov I^Va, Az * SzSzSzR Földrajzi Társasaga fió kjainak

~ e l l e n ő r z é s e ... ... 201 Art .-.mono v A, A. A Földrajzi Társaság moszkvai fió k ja Mete- •

orolögjai Bizottság- munkáinak u jrafelvé tele ... 203 Zelenova N . E . A t e n g e r i •vetése időpontjainak fonológiai

m egál lap itása . *■ 204

3. szám

Jermola.iev M.M. A jelenkori f i z i k a nihány módszerének a l ­ kalmazhatosaga a Föld: f ö ld r a jzi burkának tanulmányo­

zásában. . . . ? ... .... 205 Ivanskov P . A . A Fagy Kaukázuséeljegesédése is annak dina­

mika ja az" 1890-1946. ivekben . . . . ,. 220 Bonifat.ieva L . I . In d ia i is eejéLoni utijegyzetek ... 236

Rövid közlemények

Szabina O .F . A Baraba-vidék tavainak és folyótnak térmés2e- t T ^ o T d r a j z i sajátosságainak jelentkezése az elneve­

zé s e ik b e n ,. . ; ... • . 250 BoriszQV A . A . A Föld jelenkori éghajlata barikus központ­

ja ip a le o k lim á t i k u s kialakulásáról ...255 Rubinste.jn, E . S z . A hidegpólusok t e r m é s z e t é r ő l ... .... 265 B asz in ,B .N . A Szimusir sziget Z avar i elei- kaldera j a <* ,» » t 268 . Kupecki.i V .N , ^zaarema sziget "éneklő" homokjai . . . 268

Ka tte rfeld G .N . A Mars l i n e á r i s • képződményei tekto nikus■ere­

deteinek k rc'.yse . * • » » » • » • • • • • » » • • » • • 272 Dmitrevs z k ij J u . D. Szovjet tudósok természettudományos ku­

t a t á s a i IcLil’f o l ^ i országokban / 1 9 1 7 - 1 9 5 7 / ... . .284 Varén EJT. A Homan-fole 1725 évi atlasz oroszok szerkesz-

* t e t t e .X a p ja i ... ... . . .290 Zubov S z .M . Az oktató munka meg-szervezése a kinai tanitó-

**T3pzo fö ld ra jzi osztályán ... 298* £ -Aszha.jev M .& .

~3egorov X . t T. • Az Irkutszki egyetem baj.kai tavi ■ kutató

asa '. ... . 299

- 12 -

- — 13 ~

4 . szám , '

Sonsz'tantyinov Q .A . 'A termelő érők területi m e g o s z l á s a w Szov j etun i o b " • 1959-1965 ívekben ... ■ . Kalesznvik S z .V . Alexander Humboldt 'lete i s ; a l k o tá s a i■

/halálá nak. századik ívfordulójára/ . . . ... . Szemenov S z .A , A trópusok törpenövésü lakossága erédfeténe!

“ Hordásé T~ ...

Rövi d • közlemények

Sztovasz M .V . A földforgás egyenetlensége mint geötekto- n ika i tényező . * ... .... • Vendrov S z . L . A természet átalakulásának-a nagy vizme-■

dencektól kiváltott m .rétéiről

Gemberl A . V V , . . . -

FyT T s z o . , A , b a l t i / o r d o v i c i / glint eredetéről , , , , Nvikitvenko F . A , ~ A Novoszibirszk régió vizmosásal . . . . Kupecki.1 V . N . , A délsarki O l a f Prudce-öböl- anomáliás

vízrajzának.okairól • ...

Fq rt un a t o v M. A_,_ n Zámbezi folj^őn épülő viztárolo « ,# * »

• .Jubileum ...

L avrenko 3 .M, Larin I . V . 7 0 , születésnapjára

. - Könyvismerteté s ek ...

Ka l esznyjk S z .V , A Bjelorúsz SzSzSzK atlasza

Vo l f M .B , Nyugat-Szibiria mez gazdasá gá nak térképei . , . Jaunputny in A . I . Grinberg I . F , könyve: Latorja tengerpart-

janak kssó- i s , p o sztg la c ia lis története . . . . Fortunátov M, A,,, L , 35, Hűtokinsón; "Treatisa on limnolog-" . Szaposnvikova L ,A . A Szovjetunió erdeinek térképe . . . . Nyikonov A , A . Mölder, Valovirt és V irkkala: Dél-Fxnnor-

s z a g T a s o , g l a c iá l is őskora posztglaciá lis korszakáról Earanszkii N .N . Rfegraf, Kohl .;s Kramm könyve: ;:Ökono- •

miscH'e '"Gepgraphie D e u t s c h l a n d s " ...

Baranszkij_N,|I, Frinch, Trewartha, Robinson, Hamnond-mü-*

ve: X t e r m é s z e t i és kulturgeográfiá elemei

Sgokolov N .N . A tarabovi geográfusok uj munkái ...

Krónika L l e s k o v E , L ; •

Fa ^ e .i e va Á .P , A leningrádEi gazdasági■ vörüet hydrogeo- ' logiájáról tartott rtevezlet . . . . Listengunt F.M. Az amerikai geográfusok szövetségének • •

* 7 S s o c iát ion of American Geographers/ közg^ülóse . . . 313

“324

•336 341 349' 352 356 358

.361

364

•364 [366 367 370 372 373 374 376

370 301

379

Volf M .B. Breiterman A. D. az SzSzSzR nehéziparának

f ö ld r a jzir ó l szóló könyve megvitatása « • * • . . . . 381 Qtorba.jev K. Fiatal tudósok tudományos értekezlete . . . 383

5 . szám

\ / I s zacsenko A, G, A Kinai N.-lpi _Köztársaság fölt.rajzi

körzetfelosztás inak problémai ... 385 - 14 -

4 * * *

Avar .janov V*G. A k e l e t i ' Antarktisz belső' régióinak

idő jáya 51 v i s z o n y a i ... 397 I vanov N . N . A Föld kontinentalitásának övezetei . . . . 410 Tyihomirov A . I . A L a d o g a tő jakim bari• öblének'termikus •

homokpadjarol ... . . . 4 2 4 Szerbe.jev V .A , A f e l s z i n a la t ti belső'-vízfolyás szerépe

a Karabogaz medence vízmérlegében ... . . . 439 Vitairások

Gerenc suk/K; I_r

Mtlykov F j f . ' Az egyetemi természeti fölírajz jelenlegi ' nelyzete és legközelebbi feladatai . ... . . . 451

fiöyid köziem Ínyek

Ku zin P . S z . Gluskov V .G , a fö ld rajzi környezet- szere-

é p é r ő l hidrológiai kutatásokban . . . 453 Panov D .G . Vízfelszín- alatti völgyek ős kanyonok-ge- ■ ■

~netikus típusai ... . . 457 Sztvepanov A. Ja. A kiimaalakCfi.ások sémájának elemzése . . 464 N yikityin P .N Barlangok'a-Kudepsta folyó mentén/Szo- ■

csiT:ö rnyilc? n / ... ... . . . 469 Bondarcsuk I » N. Egy fö ld r a jzi terminológiai tévedésről . 470

, . Könyvi sm e rt e t é s ek

Mjha.ilov N . I , Preobrazsenszkij ,V#Sz. és szerzőtársai:

hj*. BúrjTt autonom köztársaság t á jtip u sai és termé­

szeti körzet felosztása.” ... .... .472 Pzensz-Li t ovszki.i A . I . A Szovjetunió európai, északi

• r ísze konyhasoelöf"őrdúlés$iról szóló könyv ...474 Berenbe.jm D . J a . Boriszov V .I.- é s Kapitonov S . I . • könyve:

-i-zovCTenger . * . ».. . • • • • • • » . . . . . , 475 Voscsinyin V. "A Szovjetunió európai r 'S&ének erdősült-

s égőben a X V I I , szájad vé^géfől 19 14-ig boallott vál­

tozások" Cvetkov M*A< müve

477

Siskon I« Hvat L . könyve: rejtelmes v ilá g r é sz" . . . . 4 77

Krónika ‘ ‘

Pugacsev D . S z , Szomov M.M. elnyerte a "Véga" emlékérmet Egyetemközi értekezlet Eszak-Knukázus es az Alsó Donvidáfc

természeti körzet felosztásáról r. •

Ótorboiev K. K i r g iz ia geográfusainak ás tálaj.kutatóinak- d T P a r T X í I , .kongresszusával foglalkozó értekezlete , . . Jefimova E . Sz. Sz&lovjeva M ,G. _::Az országok tipológiáján

nak kórőTsyról" s-zóló előadásának megvitatása . . . . Bonifatieva L . I . Andrejeva V.frí. és szerzőtársai könyve

' ":iiAz Egyesült Államok gazdasági rayonfai. Észak" meg­

vitatása. . ... ...

Sibajev P . N . A Deli Sarkvidékről szóló külföldi irodalom fordításainak g y ű j t e m é n y e ... ...

A X IX . Nemzetközi Földrajzi Kongresszus előkészítése . .

, , ' 6 . •szám / ,

_Szeluvanpv, E . I . Közép-Azsia idős eljegesedésén^k.kérdése.

jLeonov N , I . Szem^nov Tjan-Sanszkij nyomában ...

Konsztantyinov O .A . ^ Szovjetunió gazdasági k ö rzetielo sz­

l á s a korul végzett gazdasági f ö l d r a jz i kutatások . . . , , V itairások . . . . .

„Jefremoy J u . K . A Pöld tá jszférá ja . . , ...

- • Rövid kö z le.m én vek ...

Harkov X . K . Egy nap a Husvét s z i g e t e n ... . Rübahin V .P . Légi felvételek különleges leolvasásának

noFány’ ^Tgiol et i kérdése

Kuneekij V .N . Befagy-e az Ártól-tó? . . . ...

Kvaszov D , D . A Balhas tó geológiai f ia t a l voltának lehet­

séges oka i r ól . . . ... . ...

Szmetanyics V . S z . A Káma'folyó irodalmának néhány té- ' Verese . . ,Y , • ...

Bonifat.jeva L . I . A fontosabb"nemzetközi nyelvek haszna- '

’ T aTá f ö ld r a jzi m unkákban...

Szolneev Z. Ja, Az erdőtelepités• sajátosságai különböző •

’ Toldraj zi7"ovezetekb e n ...

Szaharov I . V . Kaikútta kikötője jövőjének kérdése . , . . Íz tudomány., vss zteségei

B.jelov M . I . Andyejev A . I ... .... . . Zolotnvickaja R .L . ' '

‘á a g ^ o l szki.1. I . P., Bernadszki-j V .N , / 1 8 9 Q - 1 9 5 9 / ...

- 15 -

479 479 481 483

485

468

489

491 501 510

525

529 535 542 546 549 550 .551 552 558 560

Arhangelszki.1 A.M . Ivanov Nyitóláp Nyikolajevics . . . 561 Krónika

Isz acsenko A . G. ftövid 'beszámoló a táj kutatásról tartott

T\T. Osszszövct ségi Őrt ekezlet rol . . . • • • > • • » * • 564 A tájkutatásról tartott, IV. értekezlet, határozatai . . . . 568

~ 16 ~

• Ge o g r a f i j a . v Skel;; e '1 9 5 9 .

1 . szám

Az ólet ősaz iskola kapcsolatainak megszilárdításáról és a • népoktatás - rendszerinek további fejlesztésérő l szóló

tételek , • • * ... 1 Dmitrovszkij Ju .D-. Afrika b e l v i z e i ... 23 Kőcseréin P . G . . A fö ld ra jzi metodika legfontosabb feladatai . 34

Pinhenszon D,M_; . .

Szűröveev N .S z.' A tanulók' gazdasági.' fö ld r a jzi • kiképzésének

~íiianyo s s á g a í r ó l ...* . 4 2

Sevarkov N .A . Az én j a v a s l a t a i m ... 45

, . Tapasztalatcsere

Subin A . F , Orosz művészek kepei mint a fö ld r a jzi órak

szemléltető segédeszközei . . . ... . . . 50 Fris V . A , . Erdő sarok , . . . , ... 5,5 Pótapóv A tL ». Az “Ogonyok” c. újság használatáról 58 Jerohin M .V. A domború térkép használata a földrajzórán. . , 60 L.jubavsz k i .j M », Felkészülés a gazdasági földrajzórára f t , , 61 Pronyicsev F.G» Környékismereti sarok az iskolában . . . 62 Aizehberg I . A környékismereti munka tapasztalatai az

V.'-Vl. T sztá ly b an . . ... .... . 63 Grusevszká.ia S z . Ja* Környékismereti munka a mi iskolánkban 65 Kalin y in F . P . Sajat keszitményü tellurium . ...67 Ganyin Z s . I . Asztronómiai■műszerek használata a földrajz-

~ órán az~V. * o s z t á l y b a n ...70

Boroz/r.vinov fljyl. Térképek és képek felfüggesztése . . . 72 Bondarcsuk I . N . Föld.gömb használata a ráhelyezett iránytűvel 73

. ■ ffoflzu.lt áo ló

A.jrapet.jan A . . Jantar ... ... * 7 4 I v a n o v s z k i J G . I . Hol született Ivlikluho-Maklaj N .N , . . . 75

* .« ■ ■■ i . ■ 1 * —1 ■ ... , . a, » w —. f

- 17 -

Biblio gráfia

Ebben a rovatban a folyóirat muní© társai a követte; ző könyve­

ket ismertetik: Ger aszlmova T I P . " A természeti földrajz bevezető r^sze előadás.'na k metodikája.

Sztudenoov N.N1. földrajzéra a középiskolában

Afroszimova P.V« os szerzőtársai: A Szovjetunió uj városai

"Glcbus" fö ldrajzi évkönyv gyermekek számára B r a zil emberek és városok /cikkgyűjtemény/

. 2, szám •*

Burensztam A.G-., A Szovjetunió népgazdasága hétéves terve néhány kérdésének visszhangja az iskolai földrajztani- tásban . . , ... 1 Sztorozsenko V , ? . Műszaki-gazdasági kérdések felvétése a

f öldraj ztanit ás . uj feladataival ö ssz e fü g g é sb e n ... 13 Trofimovszká.ia S , A , A Szovjetunió e lekt ro-energet ikájának

fejlődése 1959-1965-ben ... . 2 0 Kru.icskov V.G« A fö ldrajzi övezeti különbségek figyelem-

bevétele a géprendszerekben a mezőgazdaság komples gépesítése sorén ... , » .29

'Búd un A . S z . Az iskola fö ld rajzi fekvése ... . . . 43 Szélijevszká.ia A : A . A "trópusi erdőöv" témája uj anyagának

előadása az V. osztályban ... 49 Tapasztalatcseré

Szogomoqov. J u .G , Körvonalas térképek használata a-külföl­

di országok fö ld ra jzi előadásában . ... 57 Lavrov V .A . Kirándulás tőzeglápokra az V, osztállyal . . . 58 Gorohov I . ICis-folyók vízjárásának tanulmányozása a

tanulókkal . , . ... ...60 Monahovjos L . S z . Isko lá nkivü li■ fő ldrajzi munka tapaszta--

latai A r h a n g e l s z k b e n ... .. 66 Szabina .Q,F. A napállás magasságának meghatározása . . . . 66 Hodürev P . V . , A . napfelkelt e is napnyugta meghatározása. . . 70 K o ies zn y ik o v ■V. Térképek és táblák felfüggesztése . . . . 72

Bibliográfia rovatban a köyetkező müvek szerepeinek:

Bogdanoya. L. A., Gyakorlati fö ld r a jzi munka az V. osztályban Lapkő „1:1,V. Vi 1 ágr szek természeti földrajza témalcörében

végzett önálló munkára szolgáló füzet

Bodnárszkl.i LT.Sz. Földrajzi nevek szótára 2 . kiadás Fidler Arkadjj A Rio de Oro tijska

Winnington A. Ti bet

- IS -

Uzin S z ,Y . A szárazföldek és óceánok rejtélyei Panvin és Pilatov: Sztálingrád

3» szám. ... ...

Megkezdődött az iskolai oktatás r e f o r m j a ... 1

gzaaskin Ju .G . A Pravda egy száminak f ö l d r a j z i tartalma, . , . 0 Gr in M,F. A Szovjetunió keleti körzetei -1965-ben... . 1 2 Szemenov ? , E , Ekibasztuz koszé nme de ni é j e , Kazahsztán uj-

ipari csomópontja . , * ... .... ; . * * ... 27 Demin G,G. A tengeri vetésterületében a Szovjetunióban

. be á llo tt. területi v á l t o z á s o k ...\ . . . . , . . 5 5 Korzsov N . I . A-Szovjetunió-gazdaságiöldrajza előadásának-

aktiválása 42

Sztadentov N.N, A Szovjetunió középiskolai gazdaságiöld-

. rajzi tankönyve ... 48

Tanasz talatosere

Laktionov P . I . A hétéves terv iskolai előadása . . . . . . 56 Grigorov G . I . .A . földrajz a munkás1fjuság iskoláiban . . . . 59 Szkorodumov' N;A«

I\apifronov G .E . A felső osztályok turista kirándulásainak

megszervezése ... ‘ , 62

Biblio gráfia

Ebben. a. rovatban a következő .könyveket ismerteti a fi) lyóirat:

Bediscsev A , I , -Ml' és hol épül 1959-1965-ben?

S~zvecsnylköv A .A . Az iskolai környékkutató kör tematikája Nagornüj B .A . A ,f ö l d r a j z i foglalkoztatás kérdései .

.Szu-Czin-cszsi Északó’lvina gazdasági földrajza K uzn y e o o v 'Sz.Sz. Hazánk geológusai

Dibrova-A;T. Az Ukrán SzSzK földrajza

Popov N. V . Feaológlai f e l j e g y z é s e k ’ >■ . _ , 4. szóm

Gruzlnszká.ia Y, és szerzőtársai : • A ■ nyolcosz tályo s iskola

uj fö ldrajzi programja . . . ... . . . . 1 A természeti fö ldrajz tananyaga az Y, osztályban-és a V I;

osztály első. félévében /1Q 6 óra/ . . . ... . 8 Bokszerman J u . I . A Szovjetunió-gáziparának kiépítése 1959—1

1965-ben , , ... ... .... 13 Gordi.ienko. P . A . A Szovjetunió úszó kutató állomásai . . . . 19 Sareo D . S z , * -

Gruzinszkája V .A , A föld rajztanár munkája a z • V.osztályban

az uj fö ld ra jzi tananyag első tém akö réb en... 27 Guszkova M„K. :.i XXI. pártkongresszus anyagának felhasználása-

a Szovjetunió gazdasági földrajzának tanításában , , . . .3 1 Szogomonov J u ,G , A körvonalas térképek használatának•máto-

dikai térképei a gazdasági földrajz előadásában, . . . . . 39

Szurovcev N .S z . Grafikonok gyakorlati felhasználása a

IX. o s z t á l y b a n ... . . . ... 4-5 , , Tapasz tála te se re

Jerohin M .V, A földrajztanítás és-a-tanulók termelő

munkája közötti kapcsolat . . . 53 Zapalov G-. A saját kolhozunk bemutatása a Szovjetunió • -

gazdasági földrajzának előadás bán , . « * . » . . . 5#

G-udin A . S z . Frontális gyakorlati munkák bemutatása , , . 62 Los zev ?. ?. , Az Y. osztály első gyakorlati munkái . , , , ,63 Hodürev ? .V . A déli napállás magasságának mutatója . . . .7 0

Bibi iográfia

✓

A rovat a köyetkező könyvekről számol be:

Me s t e rházi M.M.

Szokolov Sz.N.' Hazai utazóink éskutatóink /térképsorozat/

Yitver I ; A ;

Szluka A .E . Franciaország /gazdasági f ö l d r a j z / A Szovjetunió népszerű képes lexikonja

Szmirnov N . í t £

C.apenko N.G-. Az Üzbek SzSzK gazdasági fö ldrajza i

i . ■ \ ■

_ 19 -

1

Vesztnyik Moszkovszkovo Unyiverszityeta't '1959. ávfolj^am

/

, , ■ 1. szám • ... « Geraszimov I . ? . Hainán sziget trópusi t a l a j a i ... 133 Nyikol .ie vszki 1 A . Y . Az építőipar és-az építőanyagok'tér- '

m elésének,földrajzi kérdései ... . . . 137 G-ycAyeakl.i N .A . Karsztjelenségek a Központi és a Belső

Tjan-Sajp.ban . . . ... ...191 Leontyev O .K .;, és szerzőtársai: A hordalékok mechanikai

'ö s s z e t é t e l e mint a parti-övezet dinamikájának jelzője

a Káspi ?Ny-i oldalán ...'. ‘ . . . f. , 197 Mama .ie v 0 . H. , Mg an de r ár ami ás o le az éoeáni ciklogenez i sben , . 207 Patriké név Y ;Y . A homokmozgások' figyelembevétele vihar

i d e j é n ... 217 2, szám

S atyepanov P . N . ' A' gazdasági-földrajz-és az ipar fejlődésé­

nek ^-lr;ipjai . . . . ... ... • ISI t __Eojaav A . I . p e r ig la e lá lis és egyéb zonális fagyjelenségek . 137

Lützao. Sz.M» A Moszkva folyó mederel to lódásai és az-ártéri

és az á r t é r ,a l a t t i teraszok mechanizmusáról . . . 201 Lavrentyev A. I . Harc a vizgyujtő-területekért és a vi zhá-

• lózat átalakításáért , ... 205 Golovenko S z .Y . A Turgaj-tábla nyugati - rá.szének slillyedékes

mező- és.'mikroreliefje ... 217 Yiktorov S z .Y . Növénytársulások mint a t a la jv iz e k jelzői

a Turgaj völgyi ré tje in ... 227

* /

, , 3. szám

Subina N ;V ; A nagymértékű mezőgazdasági térképezés szerve-' zése , , . . . ... ... .... , \ . . . 199 Karpov N.N. A tájak-és a geol<%iai felépítés összefüggése-

a Hí bili t und r an 205

Rudics 3 z .1.;

S zk iba Sz. I t. A f els zinf e j lődés fő szakaszai és ' a-legu ja bb

t e k t o n ik a ,D # l- S z a h a lin b a n ... ... 209 Bjlinszki.j 3 . N . Az Ilmen és a Ladoga-tó ap.;dás nak befo­

lyása" a tavakba torkolló-fo lyók hosszanti profiljának • fejlődésére ... . . . 215

4. szám

Bogorov Y .K , Az óceán természeti viszony inak egységéről 201 Laaükov G . I . A zűrjén eljegesedés méretei és jellege a

nyugat-szibiriai lapály ...Ny-i r ' s z ' n ... .... 209 Kozlov X.Y^ Közé^~ zsia • szabsztrátumok szerint osztáljo-

zott sivatagti p u s a i ... 217

- 20 - .

/

- 21 -

S u i i na N ,V . Egységes kartográfiai alap szerkesztőse a tár­

képek gazdasági használatának figyelembevételével . , . .224

Vesztnyik leningrads'zkovo Unviverszitveta 1939.

, , 1, szám

Lavrov S z .B . Bajorország, a -Nemet•Szövetséges Köztársaság egyik gazdasági . rayonja# ... ... 4-1 Szvari csevszkája Z .A . A Ke'let-Kazahsztán felszinfejlődésére

vonatkozó, vélemények á t t e k i n t é s e ... . . . .95 Fi la tova T .N . A hőosero mennyiségi kiszámítása nihány

tóban . , , , ... 107 Szmirnov L .E . Hegységi erdők'borította körzetek fels zín é ­

nek sztereoszkopikus rajza az 1 :1 0 000 már tőkben, az

erdőtakaró magasságának figyelembevételével . . . 120 2. s z -ám

1:1?i 1 ,jaszova 3 . S z . A Kóla f élsz ige t • negyedkori üledékeinek

paleobotanikai jellemzése . . . ... 63 Abromov;. T. G-. A Vologda terület nyugati körzeteinek rétjei 73 Razu.mih.in N,V. Kis 'rlcti adatok a raederalluvium nehézás­

ványainak élt erjedéséről ... 92 Altér S z .P . A tájmódszer használata ldg i felvételek-topo­

gráfiai l e o l v a s á s a k o r ... ... » . 103

, , 3. szám

Altman L . P . A Leningrád gazdasági rayonja távlati f e j l ő ­

dése és gazdasági t golódása , ... 50 Mihajl ov J u .P . A mezőgazdasági földek gazdasági értékelé­

sének kérdése ...57 Friss A . 7* A közigazgat ási rayon termesze ti viszonyainak

gazdasági , j e l e n t ő s é g e ... .. ... 63 P r u t s z k á j a A , ?, Északke le t-Kazahsztán kaínozói üledékei­

nek és.geomorfológiájának néhány kérdése ... 90 Kas- z II. A . A Fedcsenko - gleccser környéke - idő járás 'nak

néhány sajátossága . . ...1 0 3^' '4 . szám

Nümmik 3 z . Jaf Az Észt Köztársaság rayonf o lösz tás •.nak n'hány k é r d é s e ... . . . . 99

Leonov A .K . Az Ohotszki tenger víztömegei ... 111

- 22 -

Naucsnyije Pokládig S k o l i .G e ologo-Geo^raficseszki.ie Naukl

/Főiskolai Tudományos Közlemények, Pölátani-földr-jzi tudomány ok/

1 9 5 9 .ővfolyam 1^{, szám}

Kalesznyik S z éY. A földrajztudományok rondsze r é r ő l ... 7 Anucsin V . A , ' Hozzászólás - a földrajztudomány elméleti kér­

d é seih ez... .... . ... ... 15 MÍlykov F .N , A Pöld tájszférája létezésének kórdó se ós a

tájkut tás helye a természeti földrajztudományok rend- * szer ében . f . , ... ... .... 21 Malinovszki.i V,Ju., Az Ataszu folyó vizterüle tónak falszin-

f e j lő<jé$ történet a ‘ . ... • ... . . . . 93 Koszov B .P . A.vizmosósás / o v r . g o s / erózió a tundrán . . . 123

Lebe^yeva L. I). A fclszinképződós főtényezői az Ohotszk- Kolim^i terület arany tar talmu k ö r z e t e i b e n ... 130 Lunyev B .S z , A Káma folyó fa lsz illőnek homokformáiról . . . 136 Sztyepanov I . N . Nőhány uj g l .c i o l ó g i a i megfigyelés a Kok*-

Szu folyó völgyében /Nyug-.ti T j a n - 3 a n / ... 140 Andrianov M , 5 z , Az Ukrán SzSzIC .kárpáti területei agro­

technikai övezeteinek ős'körzeteinek térképe . , 173 Sabanov ?.■!,A, A volgántuli Szürt-sikság sztyeptartoöiánya , 173 Domar.iov V , $ z t Gyűrt területek metallogán övezeteiről . . 132

Talbükin S z . I , Iiydrotorrnál is lelőhelyek-elsődleges függő­

leges övezotessőgének kérdése . . . . . ' . ' ... . . 138 Ar-tamonov V .S z . A kri r éliai * pirit szerepe a Szovjetunió

_3Ny-i részének v e g y i p a r á b a n ...; . . . . 193 Taraszov F ,V , Az Oka-Donlapály tórszintipasainok és tá j­

körzet piaiak t é r k é p e ... .... 201 Vasaiko A .T . Az Ukrán SzozK nyugr.ti területei mezőgazdasága

fejlődésének fö ld ra jzi megoszlásának legfontosabb

vonásai ...210 Trofimovszkája E«A. Az energiatermelő ciklusok felhasználá­

sa a gazdasági földrajz f ő is k o l a i- előadásában

/Transzkaukázus példáján/ ... ... 213 2^{. s z ám}

Panov D.G>, A Qsendes óceán ke-r ár ól . . . 3 Bukatcsuk P .P . Az északi-bukovinai Kárpátok triászüledékei

sztrr.tigrá-fiájának, és feltárás inak kár d ó s é i ...

10

Basonyjna N .V . A »fölsz intipus" fogaIma a g 1 aci álls é s a fluvioglaciá*lis akkumul' ti.v siksigok fels z.intipus innlc osztályozásában ... 25 Lebe^yav V .G r A Iggujabb tektonikus mozgások szerepe a

Sanszi fenne ik fa ls z inénak k ia l.k it á s bán . 34

1

IC:-irava.ic-v M,N, Jakutia td jmegosz lásának alaptörvényei . . 46 S.zimonov J u .G . Az alsó és középső Angaramellék lankás l e j ­

tői eredetének kérdése^... .... . ...109 Szmirnov A, A. A folyók mederszivárgási potenciáljának

kérdése , , . , ... 114 líudr.lavcev V .A , A térszíni lejtők kitettségének és ]e jtés-

• fokának befolyása a talaj • ár szakos fagyására és felen­

gedésér? ... 125 V.jehov 7, N. ' '

Üszpenszki.i S z .M . A keleti ■ Bolsaj a Zemlja tundrái szórvá­

nyos fiikor de in ele tájai . ... 163 Szmol.iar I.II. ■ A. települések megoszlása a Szovjetunió uj

kő ólajterületein ... ... . . 172 Miha.ilov N. I . A természeti fö ldra jzi rayonfolosztás taxo-

nomikus egységeinek rendszer é r ő i ...173 Le be,a veva L«3. A Szovjetunió ÉK-i aranylelőhelyeinek geo­

morfológiai . analízise és a kutatásmódszer kiválasztása 202 N yikiforov L .G . A Krasznovodszk fé ls zig e t part övezetének

néhány dinamikus sajátossága 1 . . ... 206 Bolodarszki.i R.ff. Az Orosz tábla nehézkedés i anomáliái­

nak értelmezése az ujabb geológiai és geográfiai ada- t o v i l á g o s s á g á b a n ... 216

- 2 3-*-

- 24 -

fontosabb tanulmányok dokumentációs kivonatai

s

I , Természeti földrajz Mama.jcv 0 . 1 .

Az áramlás kanyargása és az óceáni ciklo^enezis /V e s z t.M o s z k ,U n iv . 19591 l.szám 2 0 7 - 2 1 6 .oldal/

"A Golf-áram egyik légérdekesebb, a legutóbbi időben meg­

vizsgált / 1 9 4 6 ó t a / kányára az, amely a Kattoras fok ás a Nagy Nowfoundland-pad délköre között megfigyeltek. Régóta ismert j e ­ lenség / a harmincas evek kezdete óta/ hogy átlagos csapás hoz viszonyítva a Golf áramlás eltolódik, de azt, hogy ennek az e l ­

tolódásnak bonyolult kanyargó jellege van, csak a b gujabb oce­

anográfiai műszerek segítségével sikerült m egállapítani."

. . . A Golf-áram kanyargását több szerző irta le s követte z- tetéseiket egyelőre a következő pontokban foglalhatjuk össze:

" 1 , A Golf-áram felső folyáson, a Florida-öböltő 1 a Hat.te- ras fokig többé-kevésbé egyenletes hullámzásszerű kavargás fi-' gyelhető meg, amely az áramlás irányában terjed nyilván tovább.

A hullámok hossza eléri a 200-250 mérföldet s jelentősen fokozza az áramlás tengelye középhelyzetétől való eltérés értékét,

2. A Golf-aram alsó szakaszán, a Hatteras foktól a Nagy Newfoundland pádig /k b a N y .s z ,5 0 ° - i g / az áramlás old~lozó k i ­ térése kezdi elérni a hullámok hosszát / a meandere két / sőt ne g is haladja hosszukat, s az átlós hullámok /'moanderek/ egyre sza­

bály talanabb alakot öltenek.

3. A kanyargási folyamat egyre erőteljesebben kibontakozik s miután a moanderek e l e i e k bizonyos kritikus nagyságot, beköé vetkezik az áramlás kanyarénak kettészakadása, vagy áttörése: az óriási víztömeg 15 áramlásától a kanyar leválik s bizonyos ideig önálló életet él túlnyomóan ciklonikus jellegű örvénylé ek fóré májában, a S5 ár omlástól délre. A moanderek áttörése leggyakrabban U j-Skócia hosszúságán /k b . a Ny. s z , 65 és 60°-a között/ f ig y e l ­ hető meg,

4 . Az áramlás hullámszerű elfordulásait /meandoreit / az áram pulzáló lüktető jellegével magyarázzák. Ezt a megállapitást az is alátámasztja, hogy a Golf-áram "meleg belső magján"belül az 1950 évi szinoptikus felvételek során egymástól kb, azonos távolság­

ban / 2 0 0 m érföldig/ az áramlás mentében lefelé melegebb /24°- on f e l ü l i / v í z fészkeket, r ö g ö k e t t ö m ö r ü l é s e k e t / fedeztek f e l . Szék kot a molegviztömegeket a N y .s z .5 7 °- ig követték s ezenfelül meg­

állapították, hogy nem belső hullámzás következményei,

5. Ezeket az áramlástól elkülönülő örvénylé sokét közvetlenül nyilván a fenékdomborzatnak némely sajátossága vá ltja ki, mert azon a területen, ahol az "orv nylésók első je le i megmutatkoznak,

a fen ék jelentős emelkedését, hogycsuosokat, sőt gerinceket á l l a ­ pítottak meg. Maga a kanyargás, a moanderek keletkezése fiz ik a i természeténél fogva nem függ a tengerfenék topográfiájától.

6. A kanyargások az árami's mentében lefelé mozognak. Ez a megái la pitás a megelőző következtetésekből adódik, bár a Golf­

áram felvételekor nem volt m^gerősithotő. "

- 25 -

"A Golf áram második érdé kos ■ saj át ossága a nyomás sebesség, hő­

mérséklet, stb. igán éles vízszintes gradienseinek jelenléte az áram bal határén s ez megengedi sajátos óceáni front feltételezésé a tulajdonképpeni Golf áram és a Szargass.zi-tenger meleg és nagy sótartalmú és- a kontindntális • lejtő és a Labrador ár ami t hideg, alacsonyabb sótartalmú vize között,- á Golf áramnak ez a sajátos­

sága is régóta, is m e r e t e s .., így tehát a Golf áram bal határát az óceánban kialakult frontális félsz innék tekinthetjük, 13z a fel- szin a dinamikus meteorológia és ooecAológia I-.íargulos-formulája szerint l e j t , éspedig ha az áramlás mentén lefelé tekintünk bal­

ról jobbra l e j t , A Golf áram vize tehát a bal határa felé kiéke­

l ő d i k . . , 1'

Kocsin akadémikus elméletének rövid ismertetése után a szer­

ző a következőket i r j a :

"á dinamikus meteorológia szovjet iskolájának véleménye szerint a légkör frontális felszín e in e k a Kocsin-elméletben leirt stabi- litásvesztesége a ciklogenezis alapoka, és a hulléjnok, amelyek következtében a f r o n t fe ls z in sta b ilitá s '.t elveszteni kezdi, lég­

köri ciklonná-alakulnak át.

Kocsin N . á , akadémikusnak a geosztrofikus rezsim szabta f e l ­ tételek között összenyomhatatlan folyadékokra kidolgozott elméle­

te nemcsak a i ^ körben, hanem a Világtengerben lezajló folyamatok elemzésére is alkalmazható. Tehát lényeges segitséget nyújthat

a felszíni választóvonalak /f r o n t á l is f e l s z í n e k / bomlás nak és az ezt követő nagy terjedelmű, tengeri orvé nyék és körforgások tehát az óceáni ciklogenezis t>anulmányozás :ra i s . 11

"Heg k ell azonban jegyezni - irja a szerző - hogy a Golf á- ram említett frontja legélesebb k ife jezett és legalaposabb t nul- m-jiyozott, ezért ezen a péIdád tanulmányozha tó a oiklogenezis minden stádiuma a t e n g e r b e n ...'1

á tanulmány szerzője a kanyarképződés mechanikájának további részleteivel fo g la lk o zik és végső következtetéseit öt pontban fog­

la lja össze:

1. A Világtengerben keletkező a legfontosabb érami ások irá­

nyában továbbterjedő hullámok következtében az óceánban a f e l s z í ­ ni választó határokon bizonyos meghatározott esetekben kritikus sta b ilitá s i viszonyok alakulnak k i, amelyeket az áramlás közepes sebességének és közepes vertikális st -.bili tásának viszonya hatá­

roz meg: minél nagyobb /j_ T^/Ii, annál nagyobb egyébként azonos feltételek mellett kell hogy az áramlás sebessége le- gyen, h(g y kanyargásokat v^g ezzen /m oanderoljen/,

2. Sles elválasztó határok /f r o n t o k / kialakulhatnak az óceán­

ban a kritikus feltételeket megközelítő és a formulával meghat á- rozott esetekben. Ha az áramlások sebessége nem éri el a kritikus értéket, a frontok kialakulása nehézségekbe ütközik, ha az áram­

lás nagy sebességet ér e l, a front st a b ilizá ló d ik , de kanyarogni kezd /meanderek keletkeznek/ s végül ha az erőteljes / i n t e n z í v /

.ér am la sok sebessége csökken, a kanyarok szétesnek, áz óceán fron­

tális-felszínein tehát a kanyarképződés elkerülhetetlenül bekövet­

kezik, L frontális fels zín e k keletkezése és megsemmisülése az óce ánon sematikus^formában könnyen követhető a meleg ár"mlás okon, mert ezeknek az érámoknak a stabilitása abban a mértékben csökken,

amely mértékben közelednek a. magas szélességekhez valamint a hideg áramlásokon, amelyeknek stabilitása abban a mértékbon*növekszik, amely mért ékben az alacsony szélességekhez közelednek.

/

3. Az áramlások kanyargása. /mo an &o rkép.ződÓ3o/ indítja m g ciz óco .'ni ciklogenezis fo ly ama tát, amely lőhet igán fe jle t t / G o l f ­

áram/ vagy nagyoh korlátolt kiterjedésű / K a l i f o r n i a i áram/.

• 4« Golf-áram kanyargása logo les óbban k ife jezet t kát másik áram között j először azért, mert .a sebessége igen .nagy, másodszor pedig az erős .és gyakori, sebesség-impulzusok mia t t ; amely ele t ^ nyilván a, pás szátok erejében id őszakonkint /p e r i ódus'onként/ beáll;, rövid változások vagy a Mexikói öböl vizei dinamikus egyensúlyi­

nak megzavarása vált ki, amelynek okozója az. öbölre nehezedő lég­

nyomás ingadozásáé. Végül: a Golf-áram kanyargása két más áram kö­

zött azért a legkifcjozettebb, mart a Golf-áramb an éles óceáni front húzódik.

5, Az óceáni ciklögenezis a Világtenger vizei > piano tár is ke­

veredésének rész jelensége és nyilván egyik összekötő kapocs a Vi­

lágtenger viz e i vízszintes és függőleges keveredése között0 A bér.ja nov V .G .

A k e l e ti Antarktisz . b e l s ő .rayon.i ainqk mo te o.r.Q 1/égj^l.vJ-AZPaijJ.

/ I z v . V s z . G e o g r . Obscs. 195.9-.5.s z . 397-410. old. /

A beszámoló bevezető r e zo a következőképpen szól: "Az An­

tarktisz b e l s ő rayonja i még a legutóbbi időben is a Földnek leg­

kevésbé átkutatott részei voltak éstulajdonképpen a világ fö ld­

r a j z i térképén ó riási, több mint 10 millió km2 kiterjedésű fehér

•foltot mutattak. A dálsarki nagy jég takaró• tömegének javarésze a keleti Antarktisz magashegységi platóján fekszik . A délsarki kontinensnek ezen a rés zán uralkodó természeti viszonyok tartoz­

tak a harmadik nemzetközi ge o fizik a i év keretében a szovjet dél- sarki e x p e d í c i ó munkaköré be. \A szovjet délsarki kutatók munkájá­

val megoldott tudományos problémák nagy komplexusából k i e m e l k e d i k

a Keleti Antarktisz belső rayonjai természeti viszonyainak a t a ­ nulmányozása” . A Szovjetunió délsarki expedíciój a az 1956-1933.

években a délsarki kontinens mélyében hat állandó és évszakos tu­

dományos kút' tóállomást tartott fenn. Ezeknek az állomásoknak az adatgyűjtését az 1, tábláza t mutatja be,

A K e l e t i Antarktisz meteorológiai viszonyainak és általában

éghajlat nak legfőbb sajátossága az eddig 'sehol másutt és soha nem észlelt rendkívül a-la csony hőmérsékletek az óv valamennyi szakáfe n. A fennsikon uralkodó ég ha-j latna k tóvá bbi sajátossága a rendkívül intenzív hősugárzás, amely bizonyos esetekben az igen alacsony hőmérséklet ellenére is megolvasztja a havat. A szerző p l, 1957 március közepén -47 léghőmérsékleten megfigyelte a hő '

olvadását. Igen nagy a hó viasz-verő képessége: az albedo a á),sz.

70 -én eléri a 90/á-ot.

A szerző részletesen elemzi a hőmérleg alakul Is át és megál­

la pítja, hogy a sarki éjszak.-, vége felé rendkívül alacsony hőmér­

sékletek uralkodnak, A megfigyelt leghidegebb hónap 1958, augusz­

tusa volt, amikor a Vésztők állom.són -71,6 és a -Szovj ; tsz ka ja , állomáson -71,3 hőmérsékletet mértek.

Az abszolút hőmérsékleti minimumok széntén augusztusban ál­

lottak be .'s'pedig a legalacsonyabbat, -37,4 -ot a-Vas ztok á lló ­ in ásón mérték, 3 z • a hőmér sóklqt a fe ls zín i hőmérséklet abszolút minimuma a Földön.

A hőmérséklet napi változása 1 2 ,9 és 3 5 ,5 között ingadozik, A na pi felmelegedés ciklon behatolásakor jóv:\1'erősebb, a n t ic ik ­

lon betörésekor viszont a lehűlés jóv~l nagyöb’o.

- 26 -

- 27 ^-

A léghőmérséklet abszolút amplitúdója a Piftnyerszkaja állomá­

son 5 3 , 6 ' , a Koms zomolszkaj a állomáson 5 3 , 4 U, a Vosztok állomá­

son pedig 6 4 , 4 ,*). A felsorolt állomásokon a hőmérséklet évi ampli­

túdója a fen ti sorrendben: 2 5 , 2 ' , 3 4 , 3 és 4 0 , 4 ' ,

Az állomásokom mórt lenyomások rendkívül alacsonyak. 3zt a szer­

ző azzal magyarázza, hogy a légtömegek mozgás "t • nem. ki sí rí ezek­

nek a mozgásti’pusoknak megfelelő nyomásváltozás.

A szélsebesség a belső dó Is árki állomásokon nem volt nrgy, kivé­

ve a. Pionyerszkaja állomást, ahol 2éj5ószor nagyobb szélsebessé­

get mértek, mint a többi állomáson, A szélsebesség átlagosan 6 ,5 és 7 , 7 m/sec között ingadozottj a Vosztok és a Vosztok I . á llo ­

másokon mértek igen erős hóviharban 16-22-33 m/sec sebességet. Az ■ uralkodó szélirány-, amint ez az 5. táblázat ról leolvasható, KUIÍ-i és DIC-i volt.

A tengerről érkező meleg lqg ár an lás oknak nem állják útját part­

menti magashegységek és ' őzért ezek a légáramlások gyakran hatol­

n a k 'a kontinens mélyébe. Ennek egyik jele a Vosztok I . állomáson megfigyelt frontális szelek 335^-os gyakorisága.

A déli sarkvidéken a hideg kontinentális levegő uralma ás a bel­

ső területek nagy magassága miatt a levegő szabad vizgőztartalma csekély, A h ó fe ls z in maximális párolgása-r.£p ont a 1,5 mm vastag­

ságú hóréteggel egyenértékű. A Vosztok I , állomáson mérték a Föl­

dön e dig a-legkisebb átlagos abszolút nedrességet: -0 ,0 9 ^mb-t, A legnagyobb abszolút nedve ss íget,- 0 , 3 0 mb-t 1957. november 20-án

a legkisebbet, 0 ,0 0 1 mb-t 1957. julius 13-án mérték, --Italában az abszolút nedvesség, mint a hőmérséklet közvetlen funkciója f e l ­ tűnőbben változott, mint a viszonylagos nedvesség, amely általában 74 $ körül mozgott és alig ingadozott. A viszonylagos nedvesség füg­

gőleges gradiensei olyan alacsonyak voltak, hngy a radioszondák nem rögzítették, A felhősödés általában 6 , 0 ball volt, a Szov- jetszk aja állomáson azonban julius-ektóber hóna pol&an csak 1 ,7 ball. A felhőtipusok, a felhőjárás, a borultság fokának és gyakoriságának ismertetése következik a cikkben, .-Italában a ma­

gasabb légrétegek felhői uralkodnak. A hóviharok gyakorisága elég nagy, A gyakori hóviharok mi-atta esapadékmá: és nem adott a csapdékjárásról megbízható képet. A Vosztok állomáson 1957-ben

összoson 5 5 ,4 mm csap-a dákot mértek, viszont a hárétog vastags ága 30 mm csapadékra engedett következtetni. * Az átlagos csapadékot az

állomások 100 mm-re becsülik.

A beszámoló b e f e j e z ő összefoglalása a következőképpen hangzik:

"A megvizsgált adatok azt bizonyítják, hogy a Keleti Antarktisz belső részein /r a y o n j a i n / a levegő földközeli rétegében a poláris anticiklo n hatása uralkodik, s kia la k ítja a sajátos antioiklon- idő járás típust, jellegzetes alacsony hőmérsékleteivel, áttetsző megvilágításával, száraz levegőjével á az uralkodó egyirányú szelekkel. Az anticiklon lehűtő hatása erősödik, minél mélyebben h:.t©l be a kantinensbe, óceán felő l az antarktiszi fennsíkra behatoló gyakori barikus depressziókat mindannyiszor a léghőmór- séklet h irtelen emelkedése, a szél erősödése, keleti irányba for­

dulása, réteges felhők bevonulása és cs spadékhullás k i s í r i k . "

A sugárzási / r a d i á c i ó s / tényező szerepének kisebbítése nélkül mindazomált :1 hangsúlyoznunk k e ll , hogy a Kdleti Antarktisz

belső részeinek /r a y i n j a i n a k / időjárása és éghajlata két alapve­

tő dinamikus rendszer bonyolult kölcsönhatás ’nak eredményeképpen alakul k i.M iv e l a meleg légtömegek elszá llítása maridiónális irány­

ban a világrész mélyébe nem kivételes eset, ezért az időjárásnak