A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRÁNAK KIADVÁNYAI PUBLICATIONES BIBLIOTHECAE ACADEMIAE SCIENTIARUM HUNGARICAE
5 9 -
SZ. GARAI Judit - ÚJHELYI Gabriella
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRA OROSZ ÉS SZOVJET CSEREKAPCSOLATAINAK
VÁZLATOS TÖRTÉNETE
O U E P K M MCTOPMM K H M I D O E M E H A
B H B J 1 H 0 T E K H B E H T E P C K O F Í A K A E E M H H H A Y K C P Y C C K H M H H C O B E T C K M M H B M E J I M O T E K A M H
BUDAPEST, 1970
P U B L I C A T I O N E S B I B L I O T H E C A E A C A D E M I A E S C I E N T I A R U M H U N G A R I C A E
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTARA OROSZ ÉS SZOVJÉT CSEREKAPCSOLATAINAK
VÁZLATOS TÖRTÉNETE
OMEPKH HCTOPMM KHHTOOEMEHA
EUBJIMOTEKH BEHrEPCKOH AKA^EMMH HAYK C PYCCKMMH H COBETCKMMII EHEJIHOTEKAMH
SZ. G A R A I J u d i t - Ú J H E L Y I Gabriella
B U D A P E S T , 1970
mb. igazgató:
dr. Rejtő István
Lektorálta:
dr. REJTŐ Istváh
Garai Judit, Sz(abóné) - Újhelyi Gabriella
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára orosz és szovjet cserekapcsolatainak vázlatos története. - OaepKM MCTOpuM KHMrooÖMeHa ÖHÖJIMOTeKM BenrepcKoü AKQA6 MI1M HayK c pyCCKHMM M COBeTCKMMH 6 MÖJI MOTe KQ M H.
Bp. 1970. 44 p. 24 cm.
[A Magyar Tudományos Akadémia Könyv- tárának Kiadványai. - Publicationes Hiblio- thecae Academiae Scientiarum Hungaricae. 59.1 ETO 027.2 ( 439.151 )MTA:021.052( 47)
Alak B/5 — Terjedelem 3,75 ( A / 5 iv Megjelenés 1970 — Példányszám 000
Felelős kiadó: az MTA Könyvtárának igazgatója Bp.V., Roosevelt tér 9.
Készült az MTA Könyvtára házi sokszorosító részlegében.
gyűlésén határozta el, hogy Évkönyvének akkor megjelent első kö- tetét megküldi más országokban működő tudományos társaságoknak, akadémiáknak. A sokszor idézett körlevél igy fogalmazta meg e gesztus célját: "Az 1825/ 7 beli országgyűlésen kezdett 's azóta folyt hazafiúi önkéntes ajánlásokra épülése után, munkálódásaihoz 1831 ben fogott magyar tudós társaság, évkönyveinek 1 ső kö- tetét, Uraságtoknak azon érzéssel küldi meg, melly az egész embe- riséget, tudományok' 's müvészségek' szeretete által köz lelki atya- fiságos nagy egyesületbe vonja. E' mellett ajánlja a magyar tudós társaság a' tudományos dolgokban kész segedelmét ' s kikéri Ura- ságtoknok is, iránta szíves hajlandóságát." (A Magyar Tudós Tár- saság Évkönyvei. 2. köt. 44. p.) A levél szövegéből nyilvánvaló,' hogy a Tudós Társaság elsősorban nem könyvbeszerzési szándék- kal indítványozta a cserét. Sokkal lényegesebbnek tartotta ennél a tudományos kapcsolatok lehetőségét, hogy híreket kapunk a külföldi tudományos élet eseményeiről, baráti kapcsolatot létesítünk idegen országok tudósaival é s intézményeivel.
Ezt a levelet és az Évkönyv egy példányát a bécsi orosz cá- ri követség is megkapta, azzal a kéréssel, hogy továbbítsa a szent- pétervári Tudományos Akadémiának. így vette kezdetét a magyar- orosz tudományos kapcsolatoknak egy kevéssé ismert, de szép és fontos fejezete.
Az Orosz Tudományos Akadémia é s Könyvtára az 1833. év- ben már alapításának 120. évfordulóját ünnepelte. Kiadványcseréjé- nek hagyományai is egy évszázadra nyúltak vissza. Egy 1745-ből származó dokumentum már rendszeres cseréről tesz említést. 1833- ban 40 külföldi intézménynek küldte meg kiadványait A Magyar Tu- dós Társaság ajánlatát a szentpétervári Akadémia 1834. május 16-i
4
közgyűlésén tárgyalta é s szívesen fogadta. Ugy határozott, hogy azt elsősorban saját periodikus kiadványainak megküldésével viszo- nozza. (Az adat az Orosz Tudományos Akadémia közgyűléseinek 1834. évi jegyzőkönyvéből való, amelyet az SzTA leningrádi archí- vumában őriznek. )
így kerültek a z Akadémiai Könyvtárba például a szentpéter- vári Akadémia Bulletin-jének, Szbornik-jának é s Memoires-jának folyamai.
Az orosz tudományos élet eseményeiről az érdeklődők a kü- lönböző dijak odaítéléséről szóló jelentésekből, az ünnepi ülések beszámolóiból és az éves jelentésekből tájékozódhattak. A tudomá- nyos kapcsolatot jellemzi az a támogatás, amelyet az 1830-40-es években Észak-Oroszországban és az Uraiban utazó Reguly Antal a szentpétervári Akadémián és annak könyvtárában élvezett.
Az orosz tudományos intézményekkel való cserekapcsolatok szinte ugrásszerű bővülése a Bach-korszak utáni években kezdő- dött. Az első jelentkező a szentpétervári Société Imperiale Russe de Géographie volt, amely 1857-ben öt munkájának egyidejű meg- küldésével kérte a magyar Akadémiát, hogy lépjen vele cserekap- csolatba Az Akadémia közgyűlése "e nevezetes társaság ajánlko- zását szívesen vévén, azt az Évkönyvek, Értesítő, történeti é s földirati kiadványai rendes megküldésével határozta viszonozni. "
(Magyar Akadémiai Értesítő, 1857. 608. p.) A társaság által rend- szeresen megküldött kiadványok közül az Izvesztiia é= a Trudü kötetei mellett nyilvánvalóan a Geograficseszko-Sztatiszticseszkij Szlovar' (Földrajzi Statisztikai Szótár) és az északi expedíciókról beszámoló jelentések voltak a legértékesebbek.
1868-ban a szentpétervári Commission Impériale Archéolo- gique küldte meg az 1865. és 1866. évi Compte rendu-je egy-egy példányát a rendszeres csere kérésével. Viszonzásul a Magyar Aka- démia archeológiai kiadványait kapta meg. Az 1870-től jelentkező Physikalisches Central Observatorium évkönyveit és Repertórium für Meteorologie cimü időszaki kiadványának köteteit küldte meg.
A moszkvai tudományos intézmények közül először az Impe- ratorszkoe Arheologicseszkoe Obscsesztvo vette fel a rendszeres
cserét Drevnoszti cimli tanulmánykötetei elküldésével, 1871-ben.
Két évvel később a Société Impériale des Naturalistes is jelentke- zett, Bulletin-jeit, valamint a Meteorologische Deobachtungen cimü kiadványát küldte.
Az észt nép irániunk érzett meleg baráti-rokoni szereteté- nek tulajdonitható, hogy a dorpati / Turtu/ Tudós Társaság is az elsők közé tartozott Oroszországban, akik cserekapcsolatot létesí- tettek a magyar Akadémiával, Az Esthnische Gelehrto Gesollschaft 1871-ben küldte meg Verhandlungen c. kiadványa VI. kötetét, ezt a továbbiakban, a Sitzungsberichte köteteivel é s más megjelenő ki- adványaival együtt, rendszeresen küldte. Az 1870-es é s 1880-as években gyors egymásutánban kérték a cserekapcsolatok (elvéte- lét a rigai Gesollschaft (ür Geschichte und Alterthümer der Ostsee- Provinzen, a moszkvai é s a kazáni egyetem, az odesszai Société des Naturalistes de la Nouvelle Russie é s a kievi természettudo- mányi társulat. A századíordulón olyan intézményekkel létesültek még rendszeres cserekapcsolatok, mint a moszkvai egyetemi Obser- vatoire Magnétique et Météorologique és a harkovi Société Mathé- matique.
Az Akadémiai Könyvtár kiterjedt cserehálózatában tehát igen számottevőek voltak az orosz tudományos intézményekkel íotytatott kapcsolatok. Az 1890-ben jelentett 166 cseretárs közül 16, 1910- ben 248-ból 24, tehát csaknem 10 % volt orosz. (Összehasonlítá- sul: jelenleg 62 szovjet város 152 tudományos intézményével foly- tatunk cserét, de ez a szám szinte napról-napra nő.) Ha figyelem- be vesszük a küldeményekről szóló néhány rendelkezésünkre ál- ló felsorolást is (például az Akadémiád Értesítő egyes évfolyamai- ban), bizonyosak lehetünk abban, hogy a c s e r e útján kapott könyv- és főleg periodikumanyag - bár mennyiségé ' tekintve az adományok és a kötelespéldányok századvégi tömegében elenyésző lehetett, - tudományos és tudománytörténeti szempontból igen nagy értéket képviselt. Sajnos a könyvtárban a feldolgozó munka, megfelelő mun- kaerő hiányában, mindig háttérbe szorult; mennyiségében nem tu- dott lépést tartani az állomány növekedésével, színvonalával pe- dig nem érte el a kor követelményeit. így történhetett meg, hogy
ennek az anyagnak egy része ismeretlen maradt az olvasók szá- mára. Az 1906. évi nyomtatott geriodikum-katalógus (Folyóiratok és időszakos kiadványok a Magyar Tudományos Akadémia Könyv- tárában. Budapest, 1906.) mindössze tiz cimet jelöl meg, mint O- roszországból származó folyóiratot, köztük a szentpétervári Aka- démia Zapiszki, Bulletin, XVIII. századi Acta és Commentarii cimü kiadványalt, nyelv- é s irodalomtudományi osztálya Izvesztlja-it és Szbornikr-jait.a moszkvai Arheologicseszkoe Obscsesztvo Drevnosz- ti cimü gyűjteményeit, valamint a Vesztnik Evropü évfolyamait. Va- lamivel gazdagabb a Hellebrant Árpád által összeállitott Diplomata- riumok és Monumenták a M. Tudományos Akadémia Könyvtárában (Budapest, 1909. MTA). Ez 22 meglévő orosz forráskiadványról számol be, többek között említi a szentpétervári Commission Impé- riale Archéoiogique krónika-kiadásait ( Letopisz' po Ipatszkomu Szpiszku, 1871; Letopisz' po Lavrentieszkomu Szpiszku, 1872; Pol- noe Szobranie Ruszszkih Letopiszej, 1851- 1904) és Actáit.
Az Akadémia mégis bizonyságát adta, hogy nagyra értékeli ezeket a kapcsolatokat. Az első világháború ugyanis megszakított minden érintkezést a hadiállapotba került országok tudományos in- tézményei között. 1915-ben az Akadémiai Könyvtárnak 157, 1918- ban már csak 87, főleg német é s osztrák cserepartnere maradt.
Csökkent ezzel együtt a beérkező müvek száma is. Hogy azonban a háború miatt megszakadt kapcsolatokat a békekötés után minél gyor- sabban és teljesebben fel lehessen újítani, az Akadémia közgyűlé- se úgy határozott, hogy kiadványait megfelelő példányszámban félreteszi erre a célra. A felsorolt intézmények között az oroszor- szágiakat is megtaláljuk.
Az Oroszországi Tudományos Akadémia Könyvtára a maga részéről szintén hasonló intézkedést tett,
A háború kimenetele azonban megakadályozta ennek a ki- csit naivan optimista számitásnak beigazolódását. A háború utol- só éveiben az Akadémiai Könyvtár súlyos válságba került. A c s e - re elakadt, megszakadtak a külföldi vásárlási é s előfizetési kap- csolatok. Csökkent a kötelespéldányok beérkezése is. Bár ennek lolytán az állomány gyarapodása csaknem megállt, mégsem eny-
hült a már háború előtt Is nyomasztó raktári helyliiány. Megszűnt a lehetősége annak is, hogy az előző években összegyűlt anyag feldolgozását befejezhessék, sőt még nőtt a feldolgozatlan könyvek száma. A Tanácsköztársaság leverése után a válság tovább sú- lyosbodott. 1920-ban már csak 74 cseretárs jelentkezett, össze- sen 144 müveL A kötelespéldányok száma a háború előttinek egy- negyedére apadt. A pénz vásárlóerejének csökkenése miatt nem le- hetett újra megindítani sem a külföldi vásárlásokat, sem az elmaradt fo- lyóiratok előfizetését libben az évben az Akadémiának mindössze 8 kiadványa jelent meg, nem volt tehát új anyag a csere megindításán hoz. A katalogizálás csak a csökkentett, háborús szinten folyt to- vábbra is, ezért nőtt a felhalmozódó ömlesztett anyag egyre jobban.
A könyvtár csak 1925-ben, Rerenczl Zoltán főkönyvtárnökl kinevezése után kezdett kikerülni végre a válságból; ekkor sike- rült Ismét biztosítani a külföldi vásárlésokra és a folyóiratok elő- fizetésére szükséges összeget. Az Akadémia is újra megkezdte ki- adói tevékenységét, és az új kiadványokkal fel lehetett éleszteni a cserekapcsolatokat. 1925—38 között 450 intézettel újult fel vagy lé- tesült cserekapcsolat,
A fiatal Szovjetunió könyvtárai természetesen hasonló, sőt még súlyosabb nehézségekkel küzdöttek. Ennek ellenére már nem sokkal a háború után megtették az első lépéseket a kiadványcsere felújítására. Maga Lenin is nagy jelentőséget tulajdonított ennek az ügynek. 1921 nyarán közvetlenül utasította az akkori Rumjan- cev Múzeum könyvtárát / a mai Lenin könyvtárat/, hogy vegye fel a kapcsolatot az elsőként jelentkező illinois-i egyetemi könyvtár- ral. 1922-ben megiJakult a Szovjet Tudományos Akadémia Könyv- tárának Könyvcsere Irodája, amelynek feladata a könyvcsere újjá- szervezése volt. Ez azonban nem ment könnyen. Mint az SzTA 1925. évi tevékenységéről szóló beszámoló jelentés megállapítja:
"A tartozások felszámolása nagyon egyenlőtlenül folyt; egyes ál- lamok az akadémiai kiadványok egyetlen példányát sem kapták meg, mig másokat 1914 óta teljes mértékben elláttunk azokkal. Ezen kí- vül a tartozások ilyen egyszeri megszüntetése nem biztosítaná, hogy nem keletkeznek újabbak, mivel addig, mig befejezzük tartozásaink
felszámolását minden tudományos intézménnyel szemben, amellyel 1914-ig a Tudományos Akadémia cserekapcsolatban állt, a to- vábbi küldemények természetesen háttérbe kerülnek. Ugyanakkor a kapcsolat hiánya azokkal az intézményekkel, amelyek 1914-től még nem kapták meg kiadványainkat, nagyon kedvezőtlenül tükrö- ződik a külföldről érkező tudományos irodalom mennyiségében,"
(Otcset o dejatel'noszti AN SzSzSzR za 1925 g. 301. p. Az SzTA Könyvtárának Kézirattárában.)
1925-től a Könyvcsere Iroda a Moszkvában megalakult Kul- turális Kapcsolatok Összövetségi Társasága (Vszeszojuznoe Obs- csesztvo Kul'turnüh Szvjazej - röviden VOKSz) fennhatósága a - lá került. A VOKSz megalakulásáról szóló körlevelet hamarosan megkapta a Magyar Tudományos Akadémia is. Ez a körlevél töb- bek között arról is tájékoztatott, hogy megkezdi működését a VOKSz Könyvcsere Irodája, amely valamennyi szovjet intézménynek a kül- földdel való könyv- é s folyóirat cseréjét intézi. Záradékában a kör- levél hangsúlyozta: "A Társaság reméli, hogy mindazok, akik é r - dekeltek a háború é s a blokád által az évek folyamán megsza- kadt kulturális kapcsolatok újrofelvételében, a Társaság tevékeny- ségét messzemenően támogatni fogják." (MTA Könyvtára Kézirat- tára, könyvtári iratok, 132/1925.)
A z idézett jelentés arról is beszámol, hogy 1925-ben a le- ningrádi Akadémiai Könyvtár megkapta a megfelelő összeget a c s e - re megindításához, s igy nagy lendülettel fogott hozzá a tartozá- sok felszámolásához: két hónap alatt több mint 8000 kötetet küld- tek el külföldre, ö s s z e s e n 534 cimre. A legnagyobb küldemények között emliti a jelentés az MTA-nak 1925. május 25-i keltezéssel elküldött 165 kötetet. A kísérőjegyzék tanúsága szerint megkap- tuk többek között az Izvesztija ' RAN háború alatt megjelent évfo- lyamait, az orosz nyelv szótárának 21 füzetét, az Aziatszkij Szbor- nik 1918—19-es évfolyamát, az ószláv nyelvemlékek öt kötetét,Nagy Péter iratainak (Pisz'ma i bumagi Petra Velikogo) 7 kötetét é s még számos értékes k iadványt. Az MTA gyorsan válaszolt a kezdemé- nyezésre: június 24-én küldött el 9 csomag könyvet az Orosz T u - dományos Akadémia számára, a VOKSz cimére. Ezzel felújult a
t u d o m á n y o s k ö n y v e k é s f o l y ó i r a t o k c s e r é j e a k é t A k a d é m i a k ö - zött.
Még ugyanebben az évben megküldte kiadványait a VOKSz útján a permi egyetem é s Bulletin-jeit a taskenti Középázsiai E- gyetem.
A tudományos kapcsolatok a két Akadémia között más vo- natkozásban is fejlődésnek Indultak. 1925 szeptemberében az SzTA alakulásának 200 éves Jubileuma alkalmából megtartott ünnepsége- ken magyar küldött is résztvett. 1927-ben a X. Nemzetközi Zoolo- giai Kongresszuson Budapesten 5 főből álló szovjet küldöttség vett részt. "A Szovjetuniónak a Kongresszuson résztvevő tudósai 1- ránt a viszony a legbarátibb volt, - irja az 1927. évi beszámoló je- lentés, - s a jelenlevő orosz zoológusok közül a legidősebb, P. R Szuskln akadémikus a Kongresszus elnökségében foglalt helyet."
(Otcset o dejatel'noszti AN SzSzSzR za 1927 g. 15. p.)
Ugyanakkor azonban sokszor meg nem értésbe, politikai el- fogultságba ütközött ez a szépen induló törekvés. 1926 elején Ba- logh Jenő főtitkár a jekaterínburgl geofizikai obszervatórium csere- kérésével kapcsolatban a következőket jelentette: "Eltekintve attól hogy Akadémiánknak geofizikai kiadványai újabban nincsenek, ezt a könyvcserét azért sem áll módunkban elfogadni, mert a z orosz viszonyok felől tájékozott egyik tisztelt társunk közlése szerint az a Swerdloff, akitől ez az intézet nevét vette, az a kommunista agi- tátor volt, aki annak idején parancsot adott a szerencsétlen cári család meggyilkolására, és az összes ülés nem volt hajlandó ez- zel a kommunista intézettel a csereviszonyt elfogadni." (MTA Könyvtára Kézirattára, könyvtári iratok, 89/ 1926.)
Szerencsére ez a politikai szűklátókörűség még a Horthy- korszakban som tudta meggátolni az Akadémiai Könyvtár szovjet cserekapcsolatainak széleskörű kibontakozását. Már 1928-ban 23, 1930-ban 50 szovjet tudományos intézménnyel folytatott a könyv- tár többé-kevésbé rendszeres kiadványcserét. Az eddig említette- ken kivül olyon nagy múltú é s jóhirü intézmények szerepeltek a lis- tán, mint a moszkvai egyetem, a Moszkvai Akadémiai Könyvtár, az Ál- lami Múzeum, az Ukrán Tudományos Akadémia, a tartui, minszki,
rigai, vilnai, kazáni, leningrádi, ogyesszai egyetemek, az Észt Tu- dományos Akadémia, a leningrádi Ruszszkoe Geograíicseszkoe Obscsesztvo, az Insztitut Jazüka i Isztorii Literaturü, az Insztitut Vosztokovedenija é s még sok más.
Méltán tekinthetjük egyedülállónak ezt a kiterjedt c s e r e v i - szonyt az ellenforradalom 25 évében, amikor Magyarország még dip- lomáciai kapcsolatban sem volt a Szovjetunióval, a politikai é s a társadalmi életben a legélesebb diszkrimináció hangját ütötték meg.
A Magyar Tudományos Akadémia sajátos helyzetéből következett, hogy cserekapcsolatait a politikai szempontok ellenére is fenn tud- ta tartani. Ezt a különleges helyzetet igazolják az 1935-ben ki- adott folyóirat-lelőhelyjegyzék adatai. (A budapesti könyvtárakba 1935. évben járó folyóiratok címjegyzéke. - Kiadta az Országos Könyvforgalmi é s Bibliográfiai Központ. Budapest, 1935.) A né- hány budapesti könyvtár közül, amelyek egyes szovjet folyóira- tokkal é s időszakos kiadványokkal rendelkeztek, (például a Sta- tisztikai Hivatal Könyvtára, a Földtani Intézet Könyvtára,) messze kiugrik az Akadémiai Könyvtár 25 olyan cimmel, amely csak nála volt megtalálható. Természetesen megkapta továbbra is á Szovjet- unió Tudományos Akadémiájától a Dokladü é s az Izvesztija köte- teit - ezek azonban más könyvtárakban is megtalálhatók voltak.
Viszont csak itt volt hozzáférhető például a Jazült i Müslenie, a Zapiszki Insztituta Vosztokovedenija, a Trudü Insztituta Szlavjano- vedenija, a Bulletin de la Commission pour les Recherches du So- leil c. leningrádi, a Movoznavsztvo c. kievi, a Jahresbericht der Estnischen Philologie und Geschichte c. tartui é s még sok más fo- lyóirat, köztük néhány természettudományi is.
Nyilvánvaló azonban, hogy ez a felsorolás sem lehetett tel- jes. Ennek legfőbb oka, hogy a feldolgozás ebben az időszakban szinte semmivel sem állt jobbéin, mint ötven évvel korábban. Szá- mottevő volt a feldolgozatlan anyag mennyisége is, de még ennél is súlyosabbá tette a helyzetet, az hogy az állomány katalogizálása a még Hunfalvyék által az 1860-as években megállapított, már a századforduló követelményeit sem kielégitő módon történt. A s z a - kok körülhatárolásának pontatlansága, az inventáriumok áttekinthe—
tetlensége, a sok hiányzó adat a lapokból álló katalógusban é s más hibák miatt a könyvtár állományának nagy része teljesen fel- táratlan é s hozzáféihetetlen volt, bár Szinnyei József főkönyvtár—
nok nagy erőfeszítéseket tett az áldatlan állapot megszüntetésére, a feldolgozatlan anyag felállítására és katalogizálására,
A Szovjetunióval kialakult kapcsolatnak a II. világháború és Magyarország hadbalépése vetett véget. A Könyvtárnak címzett u - tolsó küldemény 1941-ben érkezett a Szovjetunióból.
Budapest ostroma alatt az Akadémia igen veszélyes helyen álló épületét komoly károk érték. Különösen súlyosak voltak a sé- rülések a könyvtárnak a Dunára néző helyiségeiben. Ezt a részt ugyan szerencsére tüz nem érte, / a fölötte lévő termek kiégtek1./, de a könyvállványok összedőltek, a könyvek leborultak, kiszóród- tak és a dobozokban őrzött katalóguslapok a romok közé kevered- tek. Mindent törmelék é s por borított. Melich János főkönyvtárnok szerint például a "Szláv Irodalom" szakból minden ötödik könyv hi- ányzott. Magának a könyvtárnak a helyreállításához is évek kel- lettek; az anyag újrarendezését, az újjáépítést nagyon megnehezí- tette az Akadémia gazdasági alapjainak megrendülése, az infláció, a munkaerőhiány. Súlyos terhet jelentett 1945—46-ban sokszor még a kötelespéldányok portóköltségének fedezése is.
Ebben a könyvtárat csaknem szétzülléssel fenyegető helyzet- ben az újjáéledés reményének legfőbb támaszai között kell nyilván- tartanunk azt a 65, különböző országbeli tudományos intézményt, amely 1946-ban csaknem teljesen viszonzatlanul is elküldte kiad- ványait könyvtárunknak.1 Ebben az évben é s még a rákövetkezők- ben is az Akadémiának csupán néhány Hungarica Actája, később ezenkívül egy-két egyéb kiadványa jelent meg. Az 1947. június 8-i közgyűlésen Voinovich Géza főtitkár erről Így számolt be: "Könyv- tárunk elveszti korszerű színvonalát; újabb müvekkel való kiegé- szítése elmarad. Ötszáznál több külföldi tudományos intézettel áll- tunk kapcsolatban; a kapcsolat a legtöbbel felújult, számos intéz- mény rendszeresen küldi kiadványait, de mi nem tudjuk viszonozni, igy félő, hogy a csere lassan abbamarad." (Akad. Ert.'' 1947. LV.
köt. 479. füz. 15. p.) Bár az adatok pontatlanok, s a félelem sem
teijesen indokolt, ez a beszámoló az akkori súlyos problémákat mé- gis igen jól szemlélteti.
Az elsőként helyreállt cserekapcsolatok között ismét ott ta- láljuk a szovjet tudományos intézményeket. Az SzTA Elnöksége már 1945-ben utasitotta a könyvtárát a megszakadt kapcsolatok ren- dezésére. A blokád évei után ez nem Is volt könnyű feladat: a nyilvántartásokat például Moszkvába evakuálták, onnan kellett visz—
szahozni. 1946 végére mégis rendszeresen küldték már partnereiknek a Szovjet Tudományos Akadémia kiadványait, bár a külföldről b e - érkező anyag mennyisége még jelentéktelen volt. 1949-ben már 1412 tudományos Intézménynek küldte meg a könyvtár a szovjet aka- démiai kiadványokat, ezek közül 243 volt a népi demokratikus or- szágokban. (isztorija Bibliotekl Akademil Nauk SzSzSzR. Moszkva, 1964. Nauka. 558. p.) 1950 é s 1956 között a leningrádi A k a d é - miai Könyvtáron keresztül folyt a köztársasági akadémiák könyv- cseréje is.
Az MTA Könyvtára elsőként helyreállt cserekapcsolatai között találjuk a taskenti Középázsiai Egyetemet és a permi Biologicsesz—
kij Insztitut-ot is.
A Szovjet Tudományos Akadémia Könyvtárának gesztusával új jellegű kapcsolat kezdődött a Szovjetunió é s a népi demokráci- ák könyvtárai között. A kiadványcserét ezek után nemcsak a tu- dományos kapcsolatok egyik nem túl fontos formájának és a könyv- tárak beszerzési forrásának, tehát gazdasági kapcsolatnak tekintet- ték, hanem a kölcsönös baráti segitség és együttműködés formájá- nak is.
A felszabadulás utáni években egyre gyakrabban merült fel a Magyar Tudományos Akadémián belül is az igény a Szovjetuni- óval való tudományos kapcsolatok bővítésére. Elsőnek 1947-ben Gre- kov történészprofesszor akadémikust hivta meg előadás tartására a magyar Akadémia, a későbbiekben az ilyen kezdeményezések száma egyre nagyobb lett.
A könyvtárban is hasonló törekvéseket tapasztalhattunk. Bár az állomány orosz é s szovjet anyagának teljes felmérése még nem történhetett meg, máris megpróbálták egyes hiányok pótlását: 1946—
13 bori a Szovjet Tudományos Akadémia Könyvtárétól a Szovjet Erv- clklopédia hiányzó köteteit kérték a meglévő 41 kötet kiegészíté- sére, majd 1947-ben, az akkori moszkvai nagykövet közvetítésével, kérték még ezen kívül az orosz klasszikusok (elsősorban Puskin é s Gorkij) kiadásalt, Lenin müveinek 40-kötetes kiadását, szótárai- kat, különösen Usakov négykötetes szótárát.
1949-ben a Szovjet Műveltség Hónapja alkalmából az A k a - démiai Könyvtár kiállítást rendezett az MTA orosz é s szovjet tu- dományos kapcsolatainak történetéből. A kiállítást Ismertető nyom- tatott tájékoztató többek között közli, hogy a könyvtár 15 szovjet város 25 intézményével folytat csereviszonyt, s ezektől 92-féle 1- dőszaki kiadványt kap meg rendszeresen. Meg kell jegyezni, hogy ebben a számban már együtt szerepelnek a leningrádi akadémiai, egyetemi é s a kievi egyetemi intézmények, (Szovetszko-vengersz—
kaja vüsztavka v Biblioteke VAN — Szovjet-magyar kiállítás a z MTA Könyvtárában, Bp. 1949.)
Az ilyen időközönként jelentkező, elszigetelt törekvéseknek az Akadémiát újjászervező XXVIl/ 1949. t, c. vetett véget, amely az Akadémiát most már valóban a népi demokratikus Magyarország tudományos életének, az országban folyó tudományos kutató munká- nak Irányítójává tette.
A Magyar Tudományos Akadémia átszervezése gyökeres v á l - tozást hozott a könyvtár munkájában is. Az eredményekért azonban még harcolni kellett. 1952. május 17-én kelt jelentésében Scher T i - bor, a könyvtár Igazgatója igy számol be az 1951. évi cserekap- csolatokról:
"Uj munkamenetet é s új munka módszereket alkalmaztunk a külföld tudományos akadémiáival, illetve társulataival folytatott csere kiépítésében is. Aktív levelező tevékenységünk, az Acták hiányá- ban cserébe kért más magyarországi anyag gyors beszerzése é s továbbítása, általában a régi Akadémia ötletszerű, passzív c s e r e - tevékenységével szemben - a régi é s új kapcsolatok céltudatos ki- építése jelentős eredményeket hozott: 1950-ben 480 külföldi tudo- mányos intézettől 943 periodika érkezett be rendszeresen. 1951-ben
1022 Intézettől 1559. (Ezen felül még 1208 önálló mü is befutott.)
Az egész anyag értéke mór eddig megközelíti a 12 000 dollárt, bár mintegy 450-féle, a z 1951. é i c s e r e anyagához tartozó kiad- vány érkezése még csak ezután várható. - Cserekapcsolataink még eredményesebben alakulhattak volna, ha a részünkről küldött A c - ták rendszertelen és késedelmes megjelenése nem hátráltatta vol- na munkánkat." (Akadémiai Levéltár, könyvtári iratok, 585/1952)
Az ebben az évben beérkezett 1562 folyóirat közül 211 volt szovjet. A könyvtár rendszeres vásárlások útján is igyekezett ki- egészíteni orosz és szovjet könyvanyagót: 1950—51-ben külön kol- lektora kutatta ebből a célból a moszkvai könyvkereskedéseket é s antikváriumokat - sajnos nem sok eredménnyel, mivel a hiányzó könyvek már ott is elfogytak. Sok könyvet vásárolt a Horizont könyv—
vesboltban is; néhány évig szovjet anyagának nagyobb részéhez vásárlások útján jutott a könyvtár.
1952 elején a Szovjet Tudományos Akadémia egy sor intéz- kedést tett a népi demokratikus országok tudományos akadémiáirak segítésére. Ezek közé az intézkedések közé tartozott az a külön- határozat is, amelyben a z SzTA Elnöksége utasította az SzTA Könyvtárát, hogy bővítse cserekapcsolatait a Kinai Népköztársa- sággal, a Német Demokratikus Köztársasággal é s Magyarország- gal.
A Magyar Tudományos Akadémia 1953-ban az addigi tapasz- talatokat felmérve, a 715. B/ 1953. s z . határozatában fektette le a könyvtár további munkájának irányelveit. A gyűjtőkörre vonatkozó II. rész 3. pontja igy szól: " Gyűjti a szovjet tudomány minden te- rületén megjelenő újdonságokat és régebbi müveket; e téren a tel- jességről csak kivételesen és akkor is csak valamely akadémiai intézet javára mond le." Ennek a főleg kiadványcserén alapuló ha- tározatnak eredményeként tehát végső soron az Akadémiai Könyv- tárban é s hálózatában minden tudományos értékű szovjet mü meg- található lesz.
Egyre nagyobb jelentőségre tett szert ezért az évek során a csere, mint a szovjet könyvek és folyóiratok beszerzésének for- rása: 1955-ben a Szovjetunió 69 tudományos intézményével foly- tattunk cserét, s a küldött 568 sorozat Actáért 422-féle folyóiratot
é s 1742 kötet könyvet kaptunk. A könyvtár igazgatósága örömmel jelentette, hogy a csere állal "...olyan kiadványokhoz, amelyek könyvárusi forgalomba nem kerülnek, vagy ott már hozzáférhetet- lenek, mint például az Örmény Akadémia által küldött, ...XVIII. szá- zadi é s XIX. század eleji petrográdi kiadványokhoz" jutott a könyv- tár. (1955. évi beszámoló jelentés, az MTA Könyvtára igazgatósá- gán.)
1955-ben lépett a könyvtár cserekapcsolatba az egyik leg- nagyobb moszkvai könyvtárral, az 1921 óta fennálló, érdekes tör- ténetü Idegennyelvü Irodalom Állami Könyvtárával. A cserét kez- deményező, 1954. dec. 30-án kelt moszkvai levél elmondja: "Könyv- tárunk feladata a szovjet olvasó megismertetése a külföldi iroda- lommal. Különös figyelmet fordítunk a népi demokratikus országok irodalmával folytatott munkára. Ezért könyvtárunk, amelynek állomá- nyában körülbelül 2 millió kötet könyv található 62 idegen nyelven, arra törekszik, hogy a magyar nyelvű irodalmat kimerítően besze- rezze." A levél olyan irodalmat kér, amely a szocializmus építését ismerteti hazánkban, történeti, földrajzi, eredeti irodalomtörténeti, nyelvtudományi, művészettörténeti, könyvtártudományi és természet- tudományos munkákat, az akadémiai intézetek é s más tudományos intézmények kiadványait. (Vszeszojuznaja Goszudarsztvennaja Bib- liotéka Inosztrannoj Literaturü könyvbeszerzési osztályának irat- tárában. )
A szovjet köztársasági tudományos akadémiák könyvtárai 1956-tói kezdve folytatnak önálló cserét, többek között az MTA Könyvtárával is. A tőlünk származó tudományos irodalmat minde- nütt szívesen fogadják: L.H. Vaszszerman a Bibliotecsno- Bibliogra- ficseszkaja Informacija c. folyóirat 38. számában megelégedéssel emliti, hogy az Azerbajdzsán Tudományos Akadémia Könyvtára az MTA Könyvtárától a magyar akadémiai kiadványokból kötelespél- dányt kap (117. p.). M.E. Nizsaradze, a grúz Akadémiai Könyvtár részéről ugyanott az akadémia munkatársainak kérésére c s e r e út- ján beszerzett legértékesebb kiadványok között emliti meg Morav- csik Gyula Bizantinoturcica-ját, Pogány Ö. Gábor: "Magyar festészet a XX. században'c. müvét és Major Máté " Építészettörténetét". (125. p.)
16
A Szovjet é s a Magyar Tudományos Akadémia 1957. április 20-án kelt egyezménye a két akadémia közötti tudományos együtt- működésről (az első, azóta évről-évre megújított egyezmény) nem tartotta szükségesnek, hogy a cserekapcsolatok formáján változtas- son. A II/ 8. pont kimondja: "A könyv- és folyóirat-cserét, valamint a nemzetközi kölcsönzés alapján történő könyvküldést egyfelől a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, másfelöl a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Társadalomtudományi Alapkönyvtára va- lósltja meg közvetlen megállapodás alapján." Ennek a most is ér- vényben lévő megállapodásnak alapján az Akadémiai Könyvtár min- den szovjet akadémiai kiadványt megkap, mégpedig a társadalomtu- dományi és filológiai müveket Moszkvából, a z SzTA Társadalom- tudományi Alapkönyvtárától, az alkalmazott- é s természettudomá- nyos munkákat pedig a leningrádi Akadémiai Könyvtártól.
Az MTA Könyvtára a maga részéről szintén megküldi a magyar Akadémia valamennyi kiadványát a két könyvtárnak a számukra szükséges példányszámban. 1964-ben például 82-féle folyóirat ösz- szesen 237 példányát küldte el Leningrádba. A szovjet tudomá- nyos könyvtárakban a legnagyobb érdeklődéssel az Akadémiai Ki- adó idegen / orosz, angol, német, francia/ nyelvű kiadványait fogad- ják, Így a folyóiratok közül igen nagyra értéjcelik az Actákat.
A technika fejlődésével a könyvcserének egy új formája is kialakult: a mikrofilmek cseréje. 1969-ben az SzTA moszkvai Tár- sadalomtudományi Alapkönyvtára például az Akadémia Történettu- dományi Intézete kívánságára, két tételben összesen 312, XVI-XX.
századbeli történelmi munka, köztük forráskiadások, monografikus müvek, folyóirat-évfolyamok, teljes fotómásolatát kérte az Akadémiai Könyvtártól. A több mint 50 000 mikrofilm-felvételért az MTA Könyvtára cserébe főleg az 1920-as években kiadott szovjet iro- dalmi folyóiratok fotómásolatainak megküldését kérte.
Az MTA Elnöksége Időről-időre megvizsgálja a könyvtár cserekapcsolatainak alakulását. Az 1961-ben elvégzett felmérés után a május 25-i ülésen elfogadott elemzés a csere alapelvei- ként leszögezi (csak az idevonatkozó pontokat idézzük): "1. AiZ akadémiákkal, nagy tudományos társulatokkal é s azokkal a tudo-
mányos központokkal, amelyek különös érdeklődést mutatnak a ma- gyar tudomány és kultúra iráni, a cserét elsősorban tudományos kapcsolatnak tekinti. A csere-küldemények egyenértékét ezekben az esetekben az általános nemzetközi gyakorlatnak megfelelően ke- véssé mérlegeli. 2. A szocialista államok közötti cserét kölcsönös
segítség nyújtásnak tekinti. A csereegyenleg pozitív vagy negatív volta az egymást segitő államok kiadvány szintjének viszonyát jel- zi csak. . . . 5 . Az állami kultúráüs egyezmények é s a szocialista államok akadémiái tudományos együttműködési egyezményeinek ke- retében folytatott csere az állami, illetőleg az akadémiai egyezmé- nyek kiegészítő része." (MTA Könyvtára, ig. irattár, 337/1962.) Külön foglalkozik az elemzés az akadémiai kutatóintézetek c s e r e - tevékenységével, ahol a hangsúly a tudományos együttműködésre esik; ezt a cserét egyébként az MTA Elnökének 3/ 1960.MTA/A.
K. 2. sz. utasítása szabályozza.
Nyugodtan állithatjuk az eddigiek alapján, hogy az Akadémi- ai Könyvtárnak Magyarországon egyedülálló orosz és szovjet tu- dományos könyvgyűjteménye van. Nyilvánvaló, hogy a könyvtár e—
zen gyűjteményének és a cserében szerzett tapasztalatainak elis- merését jelenti az Országos Széchenyi Könyvtárnak é s a Buda- pesti Egyetemi Könyvtárnak az MTA Könyvtárával 1964-ben, a Művelődésügyi Minisztérium Könyvtári Osztálya kezdeményezésére kötött megállapodása, amely az Akadémiai Könyvtárat az általános nyelvészet é s irodalom, é s ezen belül, többek között, a szlaviszti- ka alapkönyvtárává is nyilvánítja.
В е н г е р с к о е Научное Общество ( в п о с л е д с т в и и В е н г е р - с к а я А к а д е м и я н а у к ) на общем с о б р а н и и 1 1 - г о н о я б р я 1 8 3 3 г . п р и н я л о решение о посылке и з д а н н о г о в том г о д у п е р - в о г о тома с в о е г опЕ ж е г о д н и к а " действующим в д р у г и х с т р а - н а х научным о б щ е с т в а м , а к а д е м и я м . С о п р о в о д и т е л ь н о е п и с ь - мо, уже и д о с и х пор ч а с т о ц и т и р о в а н н о е , т а к о п р е д е л и л о ц е л ь э т о г о ж е с т а : " В е н г е р с к о е Научное Общество, н а ч а в - шее р а б о т а т ь в 1 8 3 1 г о д у , б л а г о д а р я п а т р и о т и ч е с к и м д о б - р о в о л ь н ы м п о ж е р т в о в а н и я м 1 8 2 5 - 2 7 г г . и п о з ж е , п о с ы л а е т первый том с в о е г о Е ж е г о д н и к а Вам, Г о с п о д а , с ч у в с т в о м , к о т о р о е о б ъ е д и н я е т в с е ч е л о в е ч е с т в о в одно большое р о д - с т в е н н о е о б щ е с т в о любовью к н а у к е и и с к у с с т в а м . Кроме т о г о , В е н г е р с к о е Научное Общество п р е д л а г а е т Вам свою помощь в научных д е л а х и п р о с и т Вашей г о т о в н о с т и о т в е - т и т ь нам т е м ж е . " / 1 / По т е к с т у письма в и д н о , ч т о Н а у ч - ное Общество п р е д л а г а л о обмен в первую о ч е р е д ь не с ц е - лью п о л у ч е н и я к н и г . Оно с ч и т а л о н а м н о г о с у щ е с т в е н н е е
э т о г о в о з м о ж н о с т ь научных с в я з е й , п р о н и к н о в е н и е в с в е т в е с т е й о р е з у л г т э т а х нашей н а у к и , п о л у ч е н и е и з в е с т и й о с о б ы т и я х з а г р а н и ч н о й н а у ч н о й ж и з н и , у с т а н о в л е н и е д р у ж е - с т в е н н ы х отношений с з а г р а н и ч н ы м и учеными и у ч р е ж д е - ниями.
Это п и с ь м о , в м е с т е с э к з е м п л я р о м " Е ж е г о д н и к а " п о - л у ч и л о и р у с с к о е и м п е р а т о р с к о е п о с о л ь с т в о в В е н е , с п р о с ь б о й о п е р е с ы л к е п е т е р б у р г с к о й Академии н а у к . Так н а ч а л а с ь м а л о и з в е с т н а я , но ц е н н а я и в а ж н а я г л а в а р у с - с к о - в е н г е р с к и х научных с в я з е й .
В 1 8 3 3 г . Р о с с и й с к а я А к а д е м и я наук и е е б и б л и о т е - ка п р а з д н о в а л и уже 1 2 0 - у ю г о д о в щ и н у с в о е г о о с н о в а н и я . Целое с т о л е т и е о б м е н и в а л и с ь они и своими и з д а н и я м и . С 1 7 4 5 - о г о г о д а и м е е т с я д о к у м е н т , в котором г о в о р и т с я о с и с т е м а т и ч е с к о м о б м е н е . В 1 8 3 3 г . РАН п о с ы л а л а с в о и и з - д а н и я 40 иностранным у ч р е ж д е н и я м . Предложение В е н г е р - с к о г о Н а у ч н о г о Общества было о б с у ж д е н о и п р и н я т о на о б - щем с о б р а н и и 1 б - г о мая 1834 г о д а . Собрание решило о т в е - т и т ь п о с ы л к о й , в первую о ч е р е д ь , с в о и х п е р и о д и ч е с к и х и з - д а н и й . (Данные из п р о т о к о л а 1 8 3 4 г . РАН в л е н и н г р а д с к о м а р х и в е АН СССР.) Так п о п а л и в Б и б л и о т е к у ВАН, н а п р и м е р , годовые к о м п л е к т ы B u l l e t i n , M é m o i r e s , Сборника п е т е р - б у р г с к о й Академии н а у к . О с о б ы т и я х р у с с к о й н а у ч н о й жиз-»- ни интересующиеся м о г л и п о л у ч и т ь информацию по д о к л а д а м о п р и с у ж д е н и и научных премий, п о о т ч е т а м т о р ж е с т в е н н ы х з а с е д а н и й и годовым о т ч е т а м . Научную с в я з ь х а р а к т е р и з у - е т п о д д е р ж к а со с т о р о н ы П е т е р б у р г с к о й Академии и б и б - л и о т е к и е е , о к а з а н н а я путешествующему в 1 8 3 0 - 4 0 - х г о д а х в С е в е р н о й Р о с с и и и по Уралу в е н г е р с к о м у у ч е н о м у А н т а - л у Р е г у л и .
Б ы с т р о е р а с ш и р е н и е обменных с в я з е й с р у с с к и м и н а - учными у ч р е ж д е н и я м и н а ч а л о с ь с к о н ц а 5 0 - х г о д о в п р о ш л о - г о с т о л е т и я . Первым п а р т н е р о м о к а з а л о с ь п е т е р б у р г с к о е Г е о г р а ф и ч е с к о е О б щ е с т в о , к о т о р о е в 1857 г . , о д н о в р е м е н - но с п о с ы л к о й п я т и с в о и х и з д а н и й , п р о с и л о ВАН в с т у п и т ь с ним в обменную с в я з ь . Общее с о б р а н и е Академии " п р и - в е т с т в о в а в п р е д л о ж е н и е э т о г о и з в е с т н о г о о б щ е с т в а , р е ш и - л о о т в е т и т ь на н е г о с и с т е м а т и ч е с к о й посылкой Е ж е г о д н и - к а , Сообщений, и с т о р и ч е с к и х и г е о г р а ф и ч е с к и х и з д а н и й . "
/ 2 / Среди р е г у л я р н о посылаемых Обществом и з д а н и й самыми ценными б ы л и , н е с о м н е н н о , кроме т о м о в " И з в е с т и й " и " Т р у - д о в " , " Г е о г р а ф и ч е с к и - с т а т и с т и ч е с к и й с л о в а р ь " и д о к л а д ы
об э к с п е д и ц и я х на С е в е р .
В 1 8 6 8 г о д у п е т е р б у р г с к а я А р х е о л о г и ч е с к а я Комис—
СИЯ п р и с л а л а э к з е м п л я р с в о е г о C o m p t e R e n d u 1 8 6 5 и 1866 г г . , п р е д л о ж и в с и с т е м а т и ч е с к и й обмен; в обмен она п о л у ч и л а а р х е о л о г и ч е с к и е и з д а н и я ВАН, Ц е н т р а л ь н а я Ф и з и - ч е с к а я О б с е р в а т о р и я с 1 8 7 0 г . п о с ы л а л а с в о и е ж е г о д н и к и И тома п е р и о д и ч е с к и выходившего R e p e r t ó r i u m für M e t e o - r o l o g i e .
Среди м о с к о в с к и х научных у ч р е ж д е н и й первым н а ч а л о с и с т е м а т и ч е с к и й обмен И м п е р а т о р с к о е А р х е о л о г и ч е с к о е О б - щ е с т в о ; оно в 1 8 7 1 г . п р и с л а л о с в о и с б о р н и к и " Д р е в н о с - т и " . Через д в а г о д а о т о з в а л о с ь и Общество Любителей е с - т е с т в о з н а н и я , к о т о р о е п р и с л а л о с в о и Бюллетени, а т а к ж е с в о е и з д а н и е M e t e o r o l o g i s c h e B e o b a c h t u n g e n .
О т е п л о м , д р у ж е с т в е н н о м отношении к нам э с т о н с к о - г о н а р о д а с в и д е т е л ь с т в у е т т о , ч т о и д е р п т с к о е Научное Общество у с т а н о в и л о с в я з и с в е н г е р с к о й Академией с р е д и п е р в ы х В РОССИИ. Оно В 1 8 7 1 Г. п о с л а л о 6 - Й TOM V e r h a n d - l u n g e n d e r E s t n i s c h e G e l e h r t e n G e s e l l s c h a f t и ЭТО и з - д а н и е в м е с т е С томами S i t z u n g s b e r i c h t e n другими СВОИМИ т р у д а м и в д а л ь н е й ш е м высылало нам уже с и с т е м а т и ч е с к и . В 7 0 - 8 0 - т ы х г о д а х один з а д р у г и м предложили обмен р и ж с к и й G e s e l l s c h a f t f ü r G e s c h i c h t e u n d A l t e r t h ü m e r d e r O s t s e e
P r o v i n z e n Московский и к а з а н с к и й у н и в е р с и т е т ы , т и ф л и с - с к а я Ф и з и ч е с к а я О б с е р в а т о р и я , д е р п т с к и й у н и в е р с и т е т , о д е с с к о е и к и е в с к о е о б щ е с т в а е с т е с т в о з н а н и я . На р у б е ж е э т о г о с т о л е т и я у с т а н о в и л а с ь с и с т е м а т и ч е с к а я с в я з ь еще и с такими учреждениями к а к М а г н е т и ч е с к а я и М е т е о р о л о г и - ч е с к а я о б с е р в а т о р и я М о с к о в с к о г о у н и в е р с и т е т а , к а з а н с к о е Общество А р х е о л о г и и , Истории и Э т н о г р а ф и и , Б и б л и о т е к а П е т е р б у р г с к о г о у н и в е р с и т е т а , Л а з а р е в с к и й и н с т и т у т в Москве; н е м н о г о позже с и р к у т с к о й М а г н е т и ч е с к о й и М е т е - о р о л о г и ч е с к о й о б с е р в а т о р и е й , х а р ь к о в с к и м Математическим Обществом.
Таким о б р а з о м , в обменной с е т и Б и б л и о т е к и Академии большое з н а ч е н и е имели с в я з и с р у с с к и м и научными у ч р е ж -
д е н и я м и . В 1 8 9 0 г . с р е д и 166 п а р т н е р о в 1 6 , в 1 9 1 0 г . из 2 4 8 - 24 были р у с с к и м и , з н а ч и т , п о ч т и 10 . (Для с р а в н е - н и я : в 1967 г . наша б и б л и о т е к а имела к н и г о о б м е н со 1 5 2 научными у ч р е ж д е н и я м и в 6 2 - х с о в е т с к и х г о р о д а х , но э т о ч и с л о в о з р а с т а е т с каждым днем^ ) Е с л и п р и н я т ь во в н и м а - ние н е с к о л ь к о имеющихся в нашем р а с п о р я ж е н и и п е р е ч и с л е - ний ( н а п р и м е р , В н е к о т о р ы х T O M a x A k a d é m i a i É r t e s í t ő J м ы
можем быть у в е р е н ы в т о м , ч т о п о л у ч е н н ы е п у т е м обмена к н и г и и, г л а в н ы м о б р а з о м , журналы — х о т я по к о л и ч е с т в у э т о т м а т е р и а л с р е д и д а р о в а н и й и о б я з а т е л ь н ы х э к з е м п л я - р о в конца с т о л е т и я был н е з н а ч и т е л ь н ы м , - с т о ч к и з р е - ния науки и и с т о р и и н а у к и были о ч е н ь ценными. К с о ж а л е - нию, о б р а б о т к а книг и з - з а о т с у т с т в и я с о о т в е т с т в у ю щ е й р а б о ч е й силы в б и б л и о т е к е о с т а в а л а с ь на з а д н е м п л а н е : по к о л и ч е с т в у она не м о г л а д о г н а т ь р о с т ф о н д а , а по уровню не м о г л а с р а в н я т ь с я с п о т р е б н о с т я м и в р е м е н и . П о э - тому ч а с т ь э т о г о м а т е р и а л а о с т а л а с ь н е з н а к о м о й д л я ч и - т а т е л я . Печатный к а т а л о г б и б л и о т е к и 1 9 0 6 г . / 3 / в с п и с - к е р о с с и й с к и х журналов у к а з а л т о л ь к о д е с я т ь н а з в а н и й , с р е д и них З а п и с к и , Бюллетени п е т е р б у р г с к о й А к а д е м и и , е е Акты и Комментарии в о с е м н а д ц а т о г о в е к а , И з в е с т и я и с б о р н и к и о т д е л а я з ы к о з н а н и я и л и т е р а т у р о в е д е н и я , " Д р е в - н о с т и " м о с к о в с к о г о А р х е о л о г и ч е с к о г о Общества, а т а к ж е г о д о в ы е к о м п л е к т ы " В е с т н и к а Е в р о п ы " . Немного б о г а ч е е г о с п и с о к , с о с т а в л е н н ы й Арпадом Х е л л е б р а н т о м / 4 / . Э т о т с п и с о к у ч и т ы в а е т 2 2 , имеющихся в б и б л и о т е к е р у с с к и х и з - д а н и й и с т о р и ч е с к и х и с т о ч н и к о в , между прочими и х р о н и к и ,
о п у б л и к о в а н н ы е п е т е р б у р г с к о й А р х е о л о г и ч е с к о й Комиссией ( Л е т о п и с ь по Ипатскому с п и с к у , 1 8 7 1 ; Л е т о п и с ь по Л а в - р е н т и е в с к о м у с п и с к у , 1 8 7 2 ; Полное Собрание Р у с с к и х Л е - т о п и с е й , 1 8 5 1 - 1 9 0 4 ) , а т а к ж е е е Акты.
Но В е н г е р с к а я Академия н а у к в с е - т а к и п о к а з а л а , ч т о она в ы с о к о ц е н и т э т и с в я з и . П е р в а я мировая в о й н а о б о р в а л а в с е отношения между научными учреждениями вою-
ющих с т р а н . H 1 9 1 5 г . у Б и б л и о т е к и ВАН о с т а л о с ь 1 5 7 , а к 1918 г . уже т о л ь к о 87 п а р т н е р о в , главным о б р а з о м , н е - мецких и а в с т р и й с к и х . Вместе с этим уменьшилось и ч и с л о полученных к н и г . Но д л я т о г о , чтобы п о с л е з а к л ю ч е н и я мира к а к можно б ы с т р е е в о с с т а н о в и т ь в с е с в я з и , о б о р в а н - ные и з - з а войны, общее с о б р а н и е Академии решило о т к л а - д ы в а т ь о п р е д е л е н н о е к о л и ч е с т в о с в о и х и з д а н и й д л я э т о й ц е л и . Среди п е р е ч и с л е н н ы х у ч р е ж д е н и й , с которыми х о т е л и в о с с т а н о в и т ь прерванную с в я з ь , можно н а й т и и р у с с к и е .
Б и б л и о т е к а Р о с с и й с к о й Академии н а у к со с в о е й с т о - роны тоже п р и н я л а т а к и е же м е р о п р и я т и я .
Но и с х о д войны в о с п р е п я т с т в о в а л осуществлению э т о - г о н е с к о л ь к о н а и в н о о п т и м и с т и ч е с к о г о п л а н а . В п о с л е д н и е годы войны Б и б л и о т е к а ВАН п е р е ж и л а тяжелый к р и з и с . Об- мен п р и о с т а н о в и л с я , о б р ы в а л и с ь с в я з и и з а г р а н и ч н ы е п о - к у п к и и а б о н е н т ы . Уменьшился п р и т о к о б я з а т е л ь н ы х э к з е м - п л я р о в . Но, х о т я р о с т фонда п о ч т и о с т а н о в и л с я , э т о не о б л е г ч и л о с о з д а в ш е г о с я уже п е р е д в о й н о й т я ж е л о г о п о л о - жения и з - з а о т с у т с т в и я м е с т а в к н и г о х р а н и л и щ е . П р е к р а - т и л а с ь и в о з м о ж н о с т ь о б р а б о т к и м а т е р и а л а предшествующих л е т , б о л е е т о г о , ч и с л о н е о б р а б о т а н н ы х к н и г у в е л и ч и л о с ь . К р и з и с с т а л еще т я ж е л е е п о с л е с в е р ж е н и я В е н г е р с к о й С о - в е т с к о й Р е с п у б л и к и . В 1 9 2 0 г . б и б л и о т е к а п о л у ч и л а уже т о л ь к о 1 4 4 тома от 74 п а р т н е р о в . Число о б я з а т е л ь н ы х э к - з е м п л я р о в уменьшилось на ч е т в е р т ь по сравнению с г о д о - вым к о л и ч е с т в о м п е р е д в о й н о й . И з - з а д е в а л ь в а ц и и н е л ь з я было н а ч а т ь з а г р а н и ч н ы е п о к у п к и , с н о в а в ы п и с а т ь ж у р н а л ы . В том г о д у было выпущено т о л ь к о 8 и з д а н и й Академии наук;
и , т а к и м о б р а з о м , не было н о в о г о м а т е р и а л а д л я в о з о б н о - в л е н и я о б м е н а .
Т о л ь к о в 1 9 2 5 г . , с н а з н а ч е н и е м З о л т а н а Ференци на д о л ж н о с т ь с т а р ш е г о б и б л и о т е к а р я , б и б л и о т е к а с т а л а ис- х о д и т ь из э т о г о к р и з и с а , к о г д а о п я т ь у д а л о с ь о б е с п е ч и т ь с р е д с т в а , необходимые д л я з а г р а н и ч н ы х п о к у п о к к н и г и выписки ж у р н а л о в . А к а д е м и я н а у к с н о в а н а ч а л а свою и з д а -
т е л ь с к у ю д е я т е л ь н о с т ь , а с новыми и з д а н и я м и можно было в о з о б н о в и т ь о б м е н . В 1 9 2 5 - 3 8 г г . в о з о б н о в и л а с ь или была н а ч а т а н о в а я с в я з ь с 4 5 0 у ч р е ж д е н и я м и .
Б и б л и о т е к и молодой С о в е т с к о й Р о с с и и в с т р е т и л и , к о - н е ч н о , еще больше з а т р у д н е н и й , но в с е - т а к и они с к о р о п о с л е войны с д е л а л и первые шаги д л я в о з о б н о в л е н и я о б м е - н а . Ленин с а м п р и д а в а л э т о м у д е л у о ч е н ь с е р ь е з н о е з н а - ч е н и е . Летом 1 9 2 1 г . он д а л н е п о с р е д с т в е н н о е п о р у ч е н и е Б и б л и о т е к е Р у м я н ц е в с к о г о м у з е я (ныне Б и б л и о т е к в им. В.
И . Л е н и н а ) , ч т о б ы она о р г а н и з о в а л а обмен с научными б и б - л и о т е к а м и з а р у б е ж н ы х с т р а н , по п о в о д у письма у н и в е р с и - т е т с к о й б и б л и о т е к и в И л л и н о й с е . В 1 9 2 2 г . было о с н о в а н о Бюро к н и г о о б м е н а Б и б л и о т е к и С о в е т с к о й Академии н а у к , г л а в н о й з а д а ч е й к о т о р о г о было в о з о б н о в л е н и е книгообмена.
Но э т о было о ч е н ь т р у д н о . Как г о в о р и т с я в о т ч е т е о д е я - т е л ь н о с т и АН СССР за 1 9 2 5 г . : " Л и к в и д а ц и я з а д о л ж е н н о с т и п р о т е к а л а к р а й н е н е р а в н о м е р н о - н е к о т о р ы е г о с у д а р с т в а не п о л у ч а л и ни о д н о г о э к з е м п л я р а а к а д е м и ч е с к и х и з д а н и й , в т о в р е м я , к а к д р у г и е у д о в л е т в о р я л и с ь ими с 1914 г . по д е н ь о т п р а в к и в полной м е р е . Кроме т о г о т а к о е у д а р н о е погашение з а д о л ж е н н о с т и н е о б е с п е ч и в а л о о т е е в о з н и к н о - в е н и я с н о в а , т а к к а к д о з а в е р ш е н и я в с е й л и к в и д а ц и и по отношению к о в с е м иностранным у ч р е ж д е н и я м , с о с т о я в ш и м д о 1914 г . в обмене с АН, п о в т о р н ы е о т п р а в к и е с т е с т в е н - н о о т х о д я т на в т о р о й п л а н . В т о же в р е м я о т с у т с т в и е с в я - з и с у ч р е ж д е н и я м и , еще не получившими о т АН и з д а н и й с 1 9 1 4 г . , к р а й н е н е б л а г о п р и я т н о о т р а ж а л о с ь на р а з м е р е присылаемой и з з а г р а н и ц ы у ч е н о й л и т е р а т у р ы . " / 5 /
С 1 9 2 5 г . Бюро к н и г о о б м е н а с т а л о о т д е л о м с о з д а н - н о г о в Москве В с е с о ю з н о г о о б щ е с т в а к у л ь т у р н ы х с в я з е й . В с к о р е п о л у ч и л а ц и р к у л я р о е г о с о з д а н и и и ВАН. В ц и р к у - л я р е между д р у г и м и информациями с о о б щ а л о с ь и о т о м , ч т о н а ч и н а е т свою д е я т е л ь н о с т ь и бюро к н и г о о б м е н а ВОКС-а, к о т о р о е б у д е т в е д а т ь в с е м и д е л а м и з а г р а н и ч н о г о к н и г о о б -
мена в с е х с о в е т с к и х научных у ч р е ж д е н и й . В з а к л ю ч е н и и в ц и р к у л я р е п о д ч е р к и в а л о с ь : "Общество н а д е е т с я , ч т о в с е , к т о з а и н т е р е с о в а н в в о з о б н о в л е н и и к у л ь т у р н ы х с в я з е й , п р е р в а н н ы х в прошедшие г о д ы , б у д у т с у щ е с т в е н н о п о д д е р ж и - в а т ь д е я т е л ь н о с т ь О б щ е с т в а . " / 6 /
В о т ч е т е АН СССР з а 1 9 2 5 г . г о в о р и т с я и о том, ч т о в э т о м г о д у Б и б л и о т е к а АН п о л у ч и л а а с с и г н о в а н и я , нужные д л я в о з о б н о в л е н и я о б м е н а , и она в т е ч е н и е д в у х м е с я ц е в в ы с л а л а з а г р а н и ц у свыше 8 0 0 0 э к з е м п л я р о в . С р е - д и самых больших п о с ы л о к у п о м и н а е т о т ч е т о т е х 165 т о - м а х , к о т о р ы е были п о с л а н ы В е н г е р с к о й Академии н а у к 25 - г о м а я т . г . С о г л а с н о с п и с к у п о с л а н н ы х и з д а н и й , б и б л и о - т е к а п о л у ч и л а и з д а н н ы е з а годы войны н о м е р а И з в е с т и й РАН, 2 1 выпуск с л о в а р я р у с с к о г о я з ы к а , н о м е р а А з и а т с к о - г о Сборника з а 1 9 1 8 - 1 9 г г . , п я т ь томов и з д а н и й п а м я т н и - к о в с т а р о с л а в я н с к о г о я з ы к а , 7 т о м о в "Писем и бумаг П е т - р а В е л и к о г о " и еще м н о г о ценных и з д а н и й . ВАН быстро о т - в е т и л а на и н и ц и а т и в у : 2 4 - о г о июня п о с л а л а с в о и к н и г и в а д р е с ВОКС-а д л я А к а д е м и и н а у к . Таким о б р а з о м , в о з о б н о - в и л с я обмен научных к н и г и п е р и о д и к и между а к д е м и я м и .
Еще в этом же г о д у п р и с л а л с в о и и з ц а н и я п о с р е д с т - вом ВОКС-а п е р м с к и й у н и в е р с и т е т и с в о и Б ю л л е т е н и С р е д - н е а з и а т с к и й у н и в е р с и т е т в Т а ш к е н т е .
Научные с в я з и а к а д е м и й с т а л и р а з в и в а т ь с я и в д р у - г и х о т н о ш е н и я х . В с е н т я б р е 1 9 2 5 г . на п р а з д н о в а н и и 2 0 0 - г о юбилея РАН п р и с у т с т в о в а л и в е н г е р с к и й д е л е г а т . На Х-ом Международном З о о л о г и ч е с к о м к о н г р е с с е в 1 9 2 7 г . в Б у д а п е ш т е у ч а с т в о в а л а с о в е т с к а я д е л е г а ц и я и з 5 ч л е н о в .
"Отношение к ученым СССР, у ч а с т в о в а в ш и м на К о н г р е с с е , - г о в о р и т с я в О т ч е т е з а 1 9 2 7 * г . - было самое д р у ж е л ю б н о е , и а к а д . П. П. Сушкин, о к а з а в ш и й с я старейшим из п р и с у т - ствующих р у с с к и х з о о л о г о в , з а н и м а л м е с т о в п р е з и д и у м е К о н г р е с с а . " / 7 /
Но ч е р е з н е к о т о р о е в р е м я э т и хорошие н а ч и н а н и я в с т р е т и л и с ь с н е п о н и м а н и е м , п о л и т и ч е с к и м и п р е д р а с с у д к а -
