Magyar Tudományos AkadémiaKönyvtár és Információs KözpontBudapest 2019 F D F M D A b F A D F r K r á K A A K -

A Kárpát-medencemAgyAr KönyvtárAinAKrégiKönyvei

AltbücherbeständeungArischer bibliotheKenim KArpAtenbecKen

A Dési Ferences renDház KönyvtáránAK régi állományA

AltbücherbestAnDDer bibliotheKDes FrAnzisKAnerKlosters in D^eesch

Fonduldecartevecheal Mănăstiri

F^{rAnciscAniDin} D^ej

Magyar Tudományos Akadémia

g

orDán

e

DinA

: A D

ési

F

erences

r

enDház

K

önyvtáránAK

r

égi

á

llományA

A K

^árpát

-

^{medencemAgyAr}

KönyvtárAinAKrégiKönyvei

AltbücherbeständeungArischer bibliotheKenim KArpAtenbecKen

Cărţi VeChiale BiBlioteCilor Maghiare din b^Azinul c^ArpAtic

13.

A K

^árpát

-

^{medencemAgyAr}

KönyvtárAinAKrégiKönyvei

AltbücherbeständeungArischer bibliotheKenim KArpAtenbecKen

Cărţi VeChiale BiBlioteCilor Maghiare din b^Azinul c^ArpAtic

13.

Sorozatszerkesztő / Hrsg. von

monoK istván

issn 1786-5611 isbn 978-963-7451-54-6

A borítón / Umschlag

Várandós Mária – Maria guter Hoffnung – Maria gravida

Cat. Nr. 768.

A dési Ferences rendház KönyvtáránAK régi állományA

AltbücherbestAndder b^ibliotheKdes FrAnzisKAnerKlosters in deesch

FonduldeCarteVeCheal Mănăstiri

FrAnciscAnidin dej

Összeállította /Zusammengestellt von

g^ordán e^dinA

Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

Budapest 2019

TARTALOM / CUPRINS / INHALT

Előszó: A dési ferences rendház könyvtára VII Útmutató a katalógus használatához LXVII Prefaţă: Biblioteca mănăstirii franciscane din Dej

Îndreptar pentru utilizarea catalogului LXX Vorwort / Summary: The Library of the

Franciscan Order in Dés LXXVI

A nyomtatványok azonosításához felhasznált

elektronikus és nyomtatott katalógusok bibliográfiája /

Lucrări de referinţă / Bibliographie LXXIX Általános rövidítések / Abrevieri / Abkürzungen LXXXIII

KATALÓGUS / CATALOG / KATALOG 1

Személynevek / Indicele numelor de persoane /

Register der Personen 666

Helynevek / Indicele numelor de locurilor /

Ortsnamenverzeichniss 691

Nyomdahelyek, nyomdászok és kiadók mutatója / Indexul locurilor de tipar, tipografilor si editorilor /

Register der Typographen und Verleger 695 A korábbi tulajdonosok mutatója / Index de posesori /

Register der Possessoren 721

Időrendi mutató / Chronologischer Register /

Index cronologic 740

Lektorálta

sipos gábor

Ősz sándor elŐd

Szerkesztette monoK istván

Technikai szerkesztő

vAs viKtóriA

Nyomta az Alföldi Nyomda Zrt., 4027 Debrecen, Böszörményi út 6.

Felelős vezető: György Géza vezérigazgató

Előszó

A dési ferences rendház könyvtára

Daczó Lukács OFM, P. Dunai Anicét és fr. Bálint Rókus OFM emlékének

Kötetünk a dési ferences rendház könyvtárának jelenlegi és egykori 1850 előtti állományát dolgozza fel önálló katalógus formájában. A rendház első emeletén, a klauzúrán belül található bibliotéka megalapításától (1712) kezdve folyamatosan bővülő könyvtár állománya ma 1645 kötetet őriz. A könyvek nagy része adományok révén került a ferencesekhez. Jelentős volt a könyvmozgás az erdélyi ferences rendházak között (Csíksomlyó, Esztelnek, Fogaras, Gyulafehérvár, Kolozsvár, Marosvásárhely, Medgyes, Mikháza, Nagyszeben, Szamosújvár, Szászváros, Szék, Székelyudvarhely, Torda, Torockószentgyörgy, Vajdahunyad), a barátok magukkal vitték a könyveket saját használatra, és emellett szokás volt az újonnan alapított rendházak számára könyveket küldeni, hogy az új helyen is elkezdődhessen a könyvtár kialakítása.

A könyvtár állománya túlnyomó részt teológiai munkákból áll, ezen belül is a gyakorlati teológia van túlsúlyban. Számos biblia, bibliamagyarázat, prédikációgyűjtemény, katekizmus található a könyvtárban. Ez a ferencesek missziós, pasztorációs és rekatolizációs tevékenységéhez volt ez elengedhetetlen. Nagyon kevés világi témájú könyvet fedezhetünk fel a gyűjteményben.

A könyvek nagy része latin, magyar és német nyelvű, de

találunk néhány ógörög, héber, olasz, román, lengyel, holland és

angol nyelvű nyomtatványt is. A kötetek nagy része egyszerű,

minden díszítéstől mentes kötéssel rendelkezik. A gazdag,

díszes, aranyozott kötéseket a ferencesek rendszabályzata

tiltotta. Legfeljebb adomány révén kerülhetett aranyozott könyv

a használatukba. Szent Ferenc arra oktatta testvéreit, hogy a könyvekben az isteni jelet keressék, s ne azok külső szépségét tekintsék mérvadónak, hanem a bennük lévő lelki épülést kutassák. Szent Bonaventura a könyveket eszköznek tekintette az igehirdetés szolgálatában.

¹

A ferences rend jellegéből adódóan itt is a szegénységre törekedtek, a reprezentációt minden esetben felváltotta a funkcionalitás.

A dési ferences kolostor alapítása

Désnek a középkor folyamán a sószállításban volt fontos szerepe.

A reformáció térhódításáig az Ágoston-rendi szerzetesek voltak jelen a városban, illetve önálló katolikus plébániája is volt. 1550 után nem maradt katolikus a városban közel két évszázadon át.

1701-ben br. Apor István kéri a ferenceseket, hogy telepedjenek le Désen. Az ágostonosok akkor még álló templomát kívánta felújítani számukra. Ezt az ajánlatot azonban nem fogadták el. Két évre rá Lamprich Imrét küldték ide hittérítés céljából, azonban munkáját a szabadságharc okozta állapotok nem tették lehetővé.

²

1712-ben két irányba nyílt lehetőségük a terjeszkedésre. Meghívást kaptak Moldvába egy kolostor alapítására, illetve továbbra is várták őket Désen. A moldvai kolostoralapítás meghiúsult, így utóbbira terelődött a figyelem.

Ez a letelepedés tudatos volt, hisz a Szamos völgyében is teret kívántak nyerni a katolicizmusnak. A környező nemes családok is bátorították őket. 1712-ben Weiner Konrádot Mikházáról Désre rendelték, ahol a désaknai sókamara pénztárosa gondoskodott ellátásáról. Széken, Désen és Désaknán fejtette ki tevékenységét.

³

1 Zvara Edina: Ferencesek Szakolcán a korai újkorban. Budapest, METEM, 2012, 47–48.

2 Bíró Lőrinc: A dési szentferencrendi kolostor története. 1712-1912, Kolozsvár, Szent Bonaventura Könyvnyomda nyomása, 1912. 7–8.

3 Boros Fortunát: Az erdélyi ferencrendiek, Cluj-Kolozsvár, Szent Bonaventura Könyvnyomda, 1927, 104.

Hann Ignác pedig a sókamara jövedelméből biztosított számára fizetséget.

⁴

Később mások is csatlakoztak, és missziós tevékenységet folytattak. Nápolyi György, Nápolyi Mária, Nápolyi Éva, Torma László, Rácz Péter, Orbán Elek és Rácz Borbála dési telküket a rajta levő házzal együtt a ferenceseknek adományozták.

⁵

1718-ban Kuppán Miklós, dési polgár panaszt emelt a ferencesek ellen, hogy telkéből egy darabot önkényesen elfoglaltak. A vád alaptalannak bizonyult. Ugyanezen évben Kornis Zsigmond és Mikes Mihály az eddigi telek melletti részt adományozták a ferenceseknek. A kapott telken egy kis faház is volt, amit iskola épületként használtak. 1720-ban Nápolyi Györgyné 100 forintot ajándékozott, illetve megvette a barátok számára Kolozsvári Cseh Ferenc telkének 1/3-át.

⁶

Két évre rá Bányai Máténé Alvinczi Erzsébet adta el két házát a pátereknek.

⁷

1737-ben Hansch Sebestyén újabb telket vásárolt. 1741-ben Szeredai Borbála megvásárolta a Kuppán-féle házat, azonban P.

Lászlóffi Lőrinc kérésére átengedte azt a ferenceseknek. Nagy András és Buss Tamás királyi táblai jegyzők 1743. december 2-án az összes vagyonukba beiktatták a ferenceseket. Két napra rá azonban a Rácz család néhány tagja tiltakozott ez ellen. Az 1712-ben adományozott telek körül keletkezett vita. A Rácz család katolikus ága adományozta a telket a ferenceseknek, őket azonban csak két rész illetett meg. A család református ága tiltakozott, ugyanis további hét rész őket illette meg. Ezért visszavonták az adományozást és a barátoknak ki kellett fizetniük az őket illető részt. Később újabb panasz merült fel a

4 Bíró Lőrinc: i. m. 9.

5 Szabó György Piusz: Ferencrendiek a magyar történelemben. Adalékok a magyar ferencrendiek történetéhez, Budapest, Budapesti Hírlap nyomdája, 1921, 234.

6 György József: A ferencrendiek élete és működése Erdélyben, Cluj-Kolozsvár, Bonaventura Könyvnyomda, 1930, 740–741.

7 György József: i. m. 746–747.

telekvásárlással kapcsolatban. Kuppán Éva azzal vádolta meg őket, hogy az 1741-ben megvásárolt Kuppán-féle ház áron alul jutott birtokukba. A panaszt később visszavonták egy bizonyos összeg ellenében. 1755-ben további két házat vásárolt a házfőnök. 1763-ban kakashegyi zöldséges kertjüket kicserélték Bakos Anna házával, illetve utóbbit Szabó Andrásné kertjével cserélték ki. 1766-ban Boda András telkét vásárolták meg a rajta levő házzal együtt.

⁸

Mindezen vásárlások és adományozásoknak köszönhetően egy összefüggő nagy telek jött létre, amely alkalmas volt egy nagyobb kolostor és templom építésére.

A kolostor építése több szakaszban történt. Weiner Konrád 1713- ban fából négy szobás lakást épített, ahova először Nagy Károly hitszónok költözött be.

⁹

1715-ben Szent Antal tiszteletére P.

Fabritius Páskál kápolnát építetett. 1718-ban

¹⁰

P. Kiss Sebestyén házfőnök egy nagyobb és szilárdabb lakhely építéséről gondoskodott. Ekkor épült meg a mai kolostor keleti szárnya

¹¹

kilenc szobával.

¹²

1726-ban megkezdték a templom építését, ami 1730-ra készült el.

¹³

1752-ben megépült a kolostor déli oldala is.

Két évre rá a dési ház elnyerte a convent címet. 1758-ban megépült a klastrom nyugati része is. Ezzel befejeződött a kolostor építése, ami a mai napig változatlanul fennáll.

¹⁴

A dési ferencesek missziós tevékenysége

A reformáció térnyerésével közel 150 éven keresztül Désnek nem volt katolikus papja. A ferencesek nehéz

8 Bíró Lőrinc: i. m. 11–25.

9 Boros Fortunát: i.m. 104.

10 Boros Fortunát tévesen 1728-as dátumot említ.

11 György József: i. m. 13.

12 Bíró Lőrinc: i. m. 27.

13 György József: i. m. 194.

14 Bíró Lőrinc: i. m. 27–28.

feladatra vállalkoztak, amikor a túlnyomóan református várost választották új lakhelyül. Helyesen felmérték a kor igényeit és lehetőségeit és a 18. században nagyarányú terjeszkedésbe kezdtek. Az újra teljes hierarchiát magáénak tudó Erdélyi Egyházmegye sok támogatást kapott ugyan, a nagymértékű paphiány azonban gondokat okozott a hívek zavartalan lelki gondozásában és a térítő munka elkezdésében.

Az erdélyi ferences őrség 1729-ben rendtartományi rangra emelkedett. A 18. században számos új kolostort alapítottak.

A képmellékletben térképre vetítettem a ferences kolostorok helyét a 18. században (1. kép). Ez alapján is elmondható, hogy választásuk soha nem a véletlen műve volt. Céltudatosan a nagyobb folyók mentén telepedtek le, ügyelve a kolostorok közötti távolágra. Két kolostor közötti távolságot úgy választották meg, hogy annak térsége bejárható legyen. A következő helyeken alapítottak kolostorokat a 18. században: Székelyudvarhely,

1. kép

Dés, Nagyszeben, Segesvár, Brassó, Kolozsvár, Szászsebes, Marosvásárhely, Torda, Fogaras, Torockószentgyörgy, Szék, Kőhalom, Hátszeg. Marosvásárhely és Torda kivételével ezeken a helyeken a plébánia is az ő fennhatóságuk alá került.

Vajdahunyadon és Medgyesen pedig visszakapták régi

házaikat. Korábbi alapítások közül Csíksomlyó, Mikháza, Esztelnek és Gyergyószárhely működött tovább. Ez annak tudható be, hogy itt a lakosság nagy része katolikus maradt, míg a többi helyszínen a protestáns hívek voltak többségben. Az új kolostorok alapítása új plébániák, iskolák megjelenését vonta maga után. A ferences paterek, mint hitszónokok bejárták az országot és plébánosokként, segédlelkészekként, népmissziók vezetőiként, kihelyezett lelkipásztorként működtek. Harminc főúri családnál tevékenykedtek, mint házikáplán és 103 nem ferences plébániát állítottak vissza vagy alapítottak újakat.

Tábori lelkészként is megállták a helyüket. Munkájuk révén a római katolikus hívek száma jelentős mértékben gyarapodott.

¹⁵

Ebből a munkából a dési ferences kolostor is kivette a részét. Számos környező településen láttak el lelkipásztori feladatokat. Mindezt egy újabb térképen jelöltem meg. (2. kép) Szamosújvárért komoly versengés zajlott. A minoriták és a jezsuiták is próbáltak letelepedni a városban. 1726-tól kezdődően egészen az ottani ferences kolostor megalapításáig Désről jártak át a ferencesek.

¹⁶

A torockószentgyörgyi kolostor alapításában is közrejátszott a dési ferencesek tevékenysége. Thoroczkai György súlyos betegsége alkalmával Désről hívatott magához ferencest.

A ferences tanácsára azt a fogadalmat tette, hogy meggyógyulása esetén elzarándokol a csíksomlyói segítő Szűz Mária szobrához.

A csíksomlyói út hatására Torockószentgyörgyön is kolostort alapított és gondoskodott annak fennmaradásáról.

¹⁷

Alparét Dés fíliája volt, ahol a Haller család tartott fenn templomot

15 Benedek Fidél: Az Erdélyi Ferences Rendtartomány, II. kötet, Kolozsvár, kiadja a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány, 2002, 43–48.

16 György József: i. m. 309.

17 György József: i. m. 351.

2. kép

és magánkápolnát.

¹⁸

Bezédtelke is Déshez tartozott, ahol Lázár Ferencnél vállaltak házi káplánságot 1793–1800 között.

Blenkemező Magyarláposhoz tartozott, azonban a Rácz család meghívására 1788-ban a dési ferencesek tartottak szentmisét a család házi kápolnájában. A Rácz család a rend dési letelepedését telekadományokkal is segítette. Bálványosváralja is Dés misszió helye közé tartozott, itt, munkájukkal előkészítették a terepet a plébánia 1738-as alapítására. Később is segítettek a plébánia irányításában.

¹⁹

A désaknai plébánia alapjait Weiner Konrád tette le. A plébánia visszaállítására 1755-ben került sor. Katolikus iskolát is alapítottak, amelyben a tanítást a dési ferencesek végezték. Dést ismét a belső-szolnoki esperesi kerület központjává tették. Volt olyan időszak is, amikor az espresi kerület összes plébániáját a dési ferencesek látták el.

²⁰

Munkájuk eredményességét jelzi, hogy ide jövetelük előtt csak egy katolikus hívő volt a városban,

²¹

míg 1761-ben már 649 katolikus volt,

²²

1762-ben 647 volt a számuk.

²³

Gorbómező és Kapjon is Dés filiái közé tartozott, ahol a Haller családnál tartottak szentmiséket.

Galgón Kászoni Ferenc postamester házában tartott szentmisét P. Péterffi Humilis 1846 és 1848 között.

²⁴

Kisnyiresen a Kornis család házikáplánjai voltak.

²⁵

Magyarláposon a ferencesek alapították a katolikus plébániát. Először Hofer Ferdinánd, majd Novák Todor meghívására jöttek és tartottak szentmisét, később tovább folytatták a hívek lelki gondozását. Marosbogáton is tevékenykedtek, adataink vannak arról, hogy 1788 körül Désről

18 György József: i. m. 384.

19 György József: i. m. 387–389.

20 György József: i. m. 396.

21 Benedek Fidél: i. m. 2002. II, 44.

22 Bárth János: Erdély római katolikusai a XVIII. század közepén, Kecskemét, 2008 (Libelli Transsilvanici 4.), 12.

23 Bárth János: i. m. 22.

24 György József: i. m. 400.

25 György József: i. m. 410.

jöttek és tartottak istentiszteletet a híveknek. Katolikus templom nem lévén, így a miséket a görög katolikusok templomában

tartották.²⁶

Szentbenedek is Déshez tartozott. A környező települések közül itt volt a legtöbb katolikus, ami a Kornis család ragaszkodásának tudható be. A dési ferencesek házikáplánok voltak a Kornis család udvarában is.

²⁷

Weiner Konrád a dési kolostoralapítás mellett a széki hívek lelki gondozását is felvállalta. Mivel kissé távol esett Déstől a kolozsvári kolostor megalapítása után utóbbi vállalta magára a leányegyház vezetését.

²⁸

Haller György János marosugrai udvarában s dési ferences szolgált házikáplánként 1728-ban. Csicsókeresztúron a Torma család udvarában munkálkodtak, amely során 1733- ban visszaállították a plébániát és vezették 1871-ig. Rettegen Mikes István és hasonnevű unokája házikáplánok. Ma is Dés fíliái közé tartozik. Bonchidán Bánffi Dénes udvarában találjuk őket, amelynek során 1801-ben megalapították a katolikus plébániát és vezették azt 1886-ig. A naszódi plébániát a román gyalogezred tábori lelkészei alapították 1765-ben és irányításuk alatt volt 1850-ig. Kapnikbányát 1769-ig a nagybányai ferencesek gondozták, ezután került a dési ferencesekhez, akik 1822- ig gondoskodtak a hívek lelki gondozásáról. Bujdoson Apor Istvánnal szolgált dési ferences 1765-ben. Az óradnai plébániát szintén a désiek alapították és gondozták 1823-ig. Gróf Haller Péter zilahi udvarában szintén ferenceseket találunk, amely a katolikus plébánia megalapításához vezetett. Oláhláposon szintén ők alapították a plébániát és vezették 1846-ig. Tekén 1777- től 1830-ig szolgáltak a dési ferencesek. Gróf Lázár János bacai udvarában szintén ferences házikáplán volt 1778-ban. Krasznán Cserey Farkasnál és később fiánál szolgáltak ferencesek. A Jósika

26 György József: i. m. 414–415.

27 György József: i. m. 432.

28 Boros Fortunát: i.m. 135.

család udvarában is szolgáltak Csákigorbón. Megalapították a plébániát, amelyet egészen 1906-ig vezettek. Erzsébetbányán szintén a dési ferencesek tevékenysége készítette elő a talajt a plébánia létrehozására. Banicán P. Rünagl Vilmos végezte a hívek lelki gondozását 1780 és 1789 között. Henter Antal hévízi udvarában P. Fülöp Fábián volt a házikáplán 23 esztendőn keresztül. Még Moldvahosszúmezőre is eljutottak. Itt 7 éven keresztül P. Lázár Gergely szolgált. A magyarláposi plébániát szintén a dési ferencesek alapították. Ráglán 1783-ban szintén egy ferencessel találkozunk. Cernăuţiban P. Fauster Xavér szolgált 1784-től haláláig. Mikes István bethleni udvarában is ferences káplán volt. Ugyanúgy Huszár József náprádi házában is. Csak úgy, mint Kornis Imre szásznyíresi, Kornis János somkeréki és a Kapy család vicei udvarában. A messzi Péterváradon két éven keresztül dési katonapapokkal találkozunk. Apanagyfaluban P. Dávid Antal alapított plébániát 1866-ban. Szászszentjakabon pedig P. Grusz volt a káplán 1869-ben és 1870-ben.

²⁹

A dési római katolikus fiú- és lányiskola

A dési ferencesek jelentős missziós és pasztorációs tevékenységük mellett gondot fordítottak az oktatásra is. Letelepedésük után nem sokkal, 1715-ben megnyitották iskolájukat. Az első, ideiglenes kolostorépület mindössze négy szobából állt, ebből az egyiket osztályteremként használták.

³⁰

1718-tól, a kolostor közelében lévő kis faházban kapott helyet a fiúiskola, amelyet Kornis Zsigmond és Mikes Mihály szerzett meg a ferencesek részére. 1720-tól a Deák-féle házat használták iskolának. 1741-től a Kuppán-féle házban működött az iskola.

³¹

1768-ban a város telket bocsátott

29 György József: i.m. 200–202.

30 Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye nevelés- és oktatásügyének története. 1000–1896. Deésen, Demeter és Kiss Könyvnyomdája, 1896, 171.

31 Bíró Lőrinc: i. m. 67.

a római katolikus egyházközség részére, amelyre 1870-ben közadakozás révén új épületet emeltek az elemi fiúiskola részére.

A 18. században kevés ferences kellett, hogy nagy kiterjedésű missziós tevékenységet folytasson, ezért az oktatást eleinte egy megbízott világi tanítónak engedték át. 1754-től ismét egy ferences tanító tevékenykedett, 1871-től pedig már kettő. Az elemi iskola ekkor már négyosztályúvá nőtte ki magát. 1906-tól világi tanítók vették át az oktatást. 1907-től állami segélyben is részesült az iskola, így a tanítók száma négyre emelkedett.

A lányok oktatására is gondot fordítottak. 1783-ban már létezett a római katolikus lányiskola. A kezdeti időszakról csak kevés információval rendelkezünk. 1847-ben a lányok is a fiúiskola épületében tanultak napi négy órát. 1854-ig a lányokat egy ferences szerzetes tanította, 1867-től azonban a kántortanító látta el ezt a feladatot. 1854-ben a leányiskola számára egy két szobából és egy konyhából álló ingatlant vásároltak. 1887-ben új, emeletes ingatlant építettek a már meglevő telekre. Az új épületben helyet kapott két tanterem, a kántortanító lakása, míg az emeleten bérlakások voltak.

³²

1906-ban a tanítást a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek vették át. A volt Rácz palota épületét vásárolták meg számukra, ami kolostorként szolgált ezután. Az újonnan megalapított Leánynevelő Intézet számára pedig két termet építettek a kolostor mellé.

³³

A dési ferences könyvtár jelenlegi állományában hét kötetet találunk, amelyet egykoron az iskolában is használtak (253, 578, 1152, 1245, 1254, 1362, 1576). A könyvtár állománya túlnyomó

32 Kádár József: i. m. 172–175.

33 A dési róm. kath. elemi fiu- és leányiskola értesitője az 1906-1907-ik iskolai évről. Összeáll. P. Sántha Angelus. Kolozsvár, a Szent Bonaventura Könyvnyomda Nyomda, 1907, 10–11.

részt teológiai munkát tartalmaz, de találunk néhány világi témájú könyvet is. Az ókori klasszikusok műveit, nyelvtankönyveket akár a tanárok és tanulók is használhatták, annak ellenére, hogy nem szerepel bennük az iskola tulajdonosbejegyzése.

A könyvtár tematikus összetétele

A könyvtár állományának legrégebbi és anyagi értelemben legértékesebb részét az ősnyomtatványok alkotják. Összesen 9 mű 11 kötetben. A kötéstáblák belső oldalára három további ősnyomtatány egy-egy lapját ragasztották. A legrégebbi ősnyomtatványlapot 1476-ra sikerült datálni. A kötetek a 20. század közepéig a mikházi ferences rendház tulajdonát képezték. 1951. augusztus 20-án a román államhatalom összegyűjtötte a Szent Istvánról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány összes tagját és Máriaradnára vitte. Később, további három helyszínre voltak összegyűjtve (Kőrösbánya, Dés, Esztelnek) és kényszerlakhelyhez kötve. A pontos dátumot és körülményeket sajnos nem tudjuk, de feltételezhetjük, hogy ebben az időszakban menekítették Mikházáról Désre a 11 ősnyomtatványt. P. Papp Leonárd OFM szóbeli közlése alapján a felsorolt ősnyomtatványok a templomtorony egyik szobájában voltak elrejtve. P. Benedek Fidél OFM többször felment oda, és ott olvasta az említett könyveket. Ez feltűnt valakinek, aki értesítette a hatóságokat. A Hivatalos Közlöny 1969. október 23-án megjelent 724. számú határozat előírásai szerint minden állami, társadalmi vagy vallási szervezet tulajdonában levő értéktárgyat, melynek történelmi, művészeti értéke van, át kell adni a Román Szocialista Köztársaság Nemzeti Múzeumának megőrzésre. Ezen határozat alapján, a 40/1971. 03. 22 számú átadási jegyzőkönyv értelmében 14 mű 13 kötetben került a bukaresti Román Nemzeti Történeti Múzeumba. Köztük a

már említett 11 ősnyomtatvány és további két RMK kötet.

³⁴

2013-ban a Dési Katolikus Ferences Plébánia visszaigényelte az 1971-ben, megőrzésre elvitt könyveket, amelyek 2014-ben kerültek vissza a dési ferences rendház könyvtárába. Külön köszönet illeti ezért P. Fechetă Jenő OFM és P. Kovács Antal OFM egykori dési házfőnököket, akik időt, energiát és türelmet nem kímélve álltak e nemes ügy mellé a siker érdekében.

A könyvtár állományában viszonylag nagyszámú régi magyarországi nyomtatvány található. A Régi Magyar Könyvtár 53 művet tartalmaz 53 kötetben.

³⁵

Ebből a „Lucian Blaga”

Kolozsvári Egyetemi Könyvtárba 19 kötet került 1965-ben.

Az 1965-ös, kolozsvári leltárkönyvben a dési provenienciájú köteteket ismeretlen adományként tüntették fel. A könyvek elvitelekor nem készült jegyzőkönyv, így utólag már nem sikerült megállapítani milyen módon kerültek a Kolozsvári Egyetemi Könyvtárba. Összesen 26 kötetet sikerült azonosítani a dési ferences könyvtár egykori gyűjteményéből. Az RMK kötetek egy része a mikházi ferences kolostor adományaként került a könyvtárba még a 18–19. század során. Szabó Károly

a Régi Magyar Könyvtár első kötetében felsorolja a dési

ferences könyvtár példányait is. Ennek alapján az alábbi RMK kötetek hiányoznak a könyvtár jelenlegi állományából:

1. Balásfi Tamás: Csepregi iskola, kiben az lutheranus es calvinista praedikatoroknak tanusagokra es tevelygésekböl való ki térésekre az csepregi szitok szaporitó morgó praedikátort az igaz hüt ellen és Pázmány Péterre való hazugságiértis az

34 Nr. 44, 51, 73–76, 185, 186, 621, 918, 1184, 1442, 1452.

35 Nr. 76, 120, 166, 183, 285, 343, 376, 399, 435, 536, 584. 612, 620, 621, 724, 741, 746–749, 784, 785, 981. 995, 1040, 1145, 1146, 1160–1162, 1166–1169, 1183, 1198, 1255, 1284, 1400, 1424, 1434, 1437, 1512–1519, 1536, 1579, 1591.

igazságnak ióra tanitó ostorával iskolázza ... – Posonban, [typ. archiepiscopalis], 1616.

³⁶

RMNy 1116 – RMK I 467

2. Kecskeméti C. János: Fides Iesu et Iesuitarum, az az mi urunk Iesus tudomanyanak az iesuitak tudományával valo öszve vetése, mely Donatus Visartua altal a Szent Irasbol, paterek es iesuitak könyveiböl szedegettetett, es za hitnek bizonyos agaira rendeltetet. – [Bártfa, Klöss, 1619.

³⁷

RMNy 1171 – RMK I 484

3. Veresmarti Mihály: Az eretnekeknek adott hitnek megtartásáról es az Istennek adott hitnek meg-tartásáról. – Pozsonyban, [typ. Societatis Jesu], 1641.

RMNy 1902 – RMK I 721

4. Illyés András: Megröviditett ige az az: predikatios könyv, melyben hetven négy prédikátiok foglaltatnak ... Elsö réssze. – Nagy-Szombatban, az academiai bötükkel, Friedl János által, 1691.

RMK I 1415

5. Illyés András: Megröviditett ige az az: prédikátios könyv, melyben kilenczben prédikátiok foglaltatnak ... Második része. – Becsben, nyomtattatott Sischowitz Mátyás által,

1692.

RMK I 1416

6. Illyés András: Megrövidittetet ige, az az; vasárnapi

prédikátioknak könyve, melly egész esztendőt által minden vasárnapokra harmas predikatiot foglal magában ... Első része. – Becsben,

36 A Kolozsvári Egyetemi Könyvtár rendelkezik egy példánnyal (BMV 1558 dubl.). A 20. század során azonban újrakötötték. Nem található benne dési possessorbejegyzés, pecsét vagy régi raktári jelzet, amely alapján minden kétséget kizáróan igazolhatnám eredetét.

37 Szabó Károly egy csonka példányt említ.

nyomtattatott Sischowitz Máttyás által, 1696.

³⁸

RMK I 1485

7. Torkos András: Engesztelö aldozat, az az, ött részbül álló Szent Lélekkel tellyes áhétatos es buzgó imádságok, mellyekkel a jó keresztény ember az Atya Istennek orczáját, az Ur Jésus nevében engeszteli ... – Saxoniai Halla városában nyomtattatott Swáidli Mihál uram kölcségével, Orbán István betüivel, 1709.

RMK I 1759

A könyvtár állományában sikerült azonosítani néhány ismeretlen, 18. századi magyarországi nyomtatványt. Johann Gerhard Liliomok völgye című munkájának egy variánsa található Désen.

³⁹

Ez nem azonos az eddig ismert és a Petrik. I. 889. tételben leírttal. Nagy valószínűséggel a dési példány az első, 1745- ös szebeni kiadás. A másik, eddig 1745-ös szebeni kiadásként ismert példány egy későbbi, utánnyomás lehet, amely során az évszámot is „átvették”. Ugyanabban a nyomdában készült a két kiadás, igyekeztek megőrizni az eredeti sormetszetet, a betűtípus azonban eltérő a két kiadásnál. Az egész szöveget újraszedték, az illusztrációkat is újrametszették, a 7. embléma pedig nem azonos a két kiadásban. A dési példány esetében az illusztrációk jelöletlenek és a vonatkozó lapszám is hiányzik róluk.

A könyvek lapjai között számos aprónyomtatvány, szentkép, egyleveles nyomtatvány is megbújt. Ezek között számos, eddig ismeretlen bibliográfiai tétel is szerepel. Sokszor kevés példányszámban maradnak fent, de bibliográfiailag és művészettörténetileg is jelentős hozadékkal bírnak.

38 Szabó Károly két példányt is említ Désen.

39 Nr. 604. Köszönet illeti dr. V. Ecsedy Juditot, hogy felhívta a figyelmem rá!

A könyvek lapjai között több szentkép, aprónyomtatvány is felbukkant, amit nagy valószínűséggel a könyv utolsó olvasója felejtett ott bő kétszáz évvel ezelőtt. Ezek között találunk egy rézlemezről sokszorosított, Szűz Máriát karján a kis Jézussal ábrázoló kisméretű szentképet az alábbi német felirattal: Alle Elend

nöthen kummer und Jammer Gnädigst abwende Maria Schatz Kammer (3. kép)⁴⁰

Egy másik szentkép Szűz Máriát és Szent Annát ábrázolja német körirattal és latin felirattal (4. kép).

⁴¹

Egy további, kézzel színezett szentkép Jézust, mint a jó pásztort ábrázolja (5. kép).

⁴²

Egy IHS monogrammal jelölt, eddig ismeretlen 1760 utáni aprónyomtatvány magyar nyelvű rózsafüzér imádságot tartalmaz (6. kép).

⁴³

Egy Zakariás kereszttel ellátott hathatós áldáslap is megtalálható a gyűjteményben, amelyet a mirigy elleni védekezésül használtak a hívek, és V. Ecsedy Judit a csíksomlyói nyomda termékeként

40 Nr. 592.

41 Nr. 1487.

42 Nr. 77.

43 Nr. 1274.

azonosított (7. kép).

⁴⁴

Szintén ismeretlen bibliográfiai tétel a cédulahordozó búcsúzása című egyleveles nyomtatvány, amely a színházi színlapok széthordójáról szóló három versszakból álló magyar nyelvű verset tartalmaz (8. kép). Nagy valószínűséggel Kolozsváron nyomtatták 1790 körül.

⁴⁵

Egy másik, három oldalas aprónyomtatvány a csíksomlyói ferences nyomdához köthető és 1770 körül jelent meg.

⁴⁶

Kolligátumkötetek részeként sikeresen megőrződött néhány, eddig ismeretlen tézisfüzet is. Az egyik ilyen aprónyomtatvány a kolozsvári Jezsuita Kollégium Fitter Ádám felügyelete alatt vizsgát tett diákok névsorát és vizsgatételeit örökítette meg.

⁴⁷

44 Nr. 600.

45 Nr. 1491.

46 Nr. 567.

47 Nr. 115.

3. kép

4. kép 5. kép

Egy másik, két oldalas tézisfüzet a dési ferences kolostorban rendi vizsgát tett ferencesek nevét örökítette meg, akik 1776- ban bizonyították tudásukat Sándor Lázár irányítása alatt.

⁴⁸

A Szamosújvári Örmény Könyvtár további két példányt őriz belőle.

⁴⁹

A dési ferences rendház gyűjteményébe tartozik két nagyméretű tézislap is, ami Erdélyben ritkaságnak számít.

Eddig leginkább a művészettörténészek figyelmét keltette fel ez a műfaj a magas színvonalú rézmetszetek miatt, az alatta levő bibliográfiai adatok legtöbbször elkerülték a kutatók figyelmét. Ez, az utóbbi időben változni látszik

48 Nr. 439.

49 Raktári jelzete: 66/2, 1412/2.

úgy a hazai, mint a külföldi tudományos berkekben.

⁵⁰

Az elsők között Rózsa György ismertette a magyar vonatkozású tézislapokat egy összegző és katalogizáló tanulmányban.

⁵¹

Számos, további résztanulmány is foglalkozott a hazai tézislapok művészettörténeti és művelődéstörténeti jelentőségével.

⁵²

Az erdélyi tézislapokról Kovács Zsolt tartott előadást 2013-ban,

a

Magyar Tudomány Napja Erdélyben című rendezvénysorozat művészettörténeti szekciójában. Előadásának szerkesztett

50 Appuhn-Radtke, Sibylle: Das Thesenblatt im Hochbarokk. Studien zur einer graphischen Gattung am Beispiel der Werke Bartholomäus Kilians.

Weißenhorn, 1988. ; Lechner, Gregor Martin: Das barocke Thesenblatt.

Entstehung - Verbreitung - Wirkung. Der Göttvveiger Bestand.

Ausstellungskatalog/Stift Göttweig, Graphisches Kabinett. Stift Göttweig, 1985. ; Die Graphischen Thesen- und Promotionsblätter in Bamberg, Wiesbaden, Harrssowitz Verlag, 2001 ; Jutta Schumann: Das barocke Thesenblatt. In: Die andere Sonne. Kaiserbild und Medienstrategien

im Zeitalter Leopolds I., Berlin, Akademie Verlag, 2003. ; Véronique Meyer: L’illustration des thèses à Paris dans la seconde moitié du XVIIe siècle.

Paris, 2002.

51 Rózsa György: Thesenblätter mit Ungarischen beziehungen. In: Acta historiae artium Academiae Scientiarum Hungaricae, Tomus XXXIII. Red.

György Rózsa, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1987–1988, 257–289.

52 Szilágyi András: Variations on the Baroque approach to the Historical Past: A Thesis illustration and a Jesuit Stage Design from the 18th Century.

In: Acta Historiae Artium Academiae Scientiarum Hungaricae, 1989, 167–

176 ; Galavics Géza: Magyar diákok 17. századi tézislapjai Közép-Európában.

In: Művészettörténeti értesítő 2004/1–4, 53–80. ; Uő: Eszterházy Ferenc tézislapja, 1659. In: Mariazell és Magyarország: egy zarándokhely emlékezete:

kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumában. szerk.

Farbaky Péter, Serfőző Szabolcs, Budapest, Budapesti Történeti Múzeum, 2004, 327–328. ; Uő: Eszterházy László tézislapja, 1680 - egy főúri család múlt és jövőképe. In: Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára, szerk. Bardoly István, Haris Andrea, Budapest, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2002, 269–298. ; Knapp Éva: Egy Szent Lászlót ábrázoló 18. századi tézislap ikonográfiai meghatározásához. In: Summa.

Tanulmányok Szelestei N. László tiszteletére, szerk. Maczák Ibolya, Piliscsaba, PPKE, 2007, 163–175.

6. kép 7. kép

változata nyomatatásban nem jelent meg.

⁵³

Előadásában a két, Désen található tézislap is bemutatásra került.

A tézislapok elsősorban a jezsuiták oktatási-nevelési tevékenységéhez köthetőek. A tézislapok rézlemezre metszését leginkább az európai sokszorosított grafika egyik központjában, Augsburgban készítették. Egyedi daraboknak számítanak, mivel egy egyszeri, meghatározott alkalomra, egyetlen diák ünnepélyes disputájára készültek. A Désen található egyik tézislap Franciscus Pucich vizsgázó diák tiszteletére készült, aki 1748-ban bizonyította tudását a nagyérdemű előtt a Grazi Egyetemen (11. kép). Felügyelő tanára Ignatz Jagerhüber volt.

53 Kovács Zsolt: Tézislapok Erdélyben. Adatok egy barokk grafikai műfaj hazai történetéhez.

8. kép 9. kép

A rézlemezt a Klauber testvérek metszették Augsburgban és Nepomuki Szent Jánost ábrázolja.

⁵⁴

A másik tézislapon a Várandós Mária jelenik meg (10. kép). A téziseket levágták a metszetről, így nem tudjuk mikor és milyen alkalomból készítették azt. A rézmetszetet Johann Georg Koller készítette Augsburgban 1700 környékén. A kolozsvári ferences templom sekrestyése adományozta a kapjoni római katolikus templomnak 1864- ben. Désre a kapjoni templom elnéptelenedése után került további megőrzés végett.

⁵⁵

A Várandós Mária ábrázolások elterjedtek voltak Erdélyben, a segesvári ferences templom egykori oltárán és a gyulafehérvári egykori trinitárius templom mellékoltárán is találkozhatunk vele. Az előbb felsorolt oltárképek és a dési tézislap

Maria Gravida ábrázolása eredetileg

a prágai Újváros ágostonrendi kolostortemplomának főoltárán álló Mária-kegykép másolataként értelmezhető, amely igen nagy tiszteletnek örvendett a 18. században.

⁵⁶

Mindkét tézislap, azok rossz állapota ellenére is rendkívül magas művészeti értékkel bír és remélhetőleg a közeljövőben sor kerül a restaurálásukra.

54 Nr. 768.

55 Nr. 938.

56 Kovács Zsolt: A gyulafehérvári trinitárius templom és rendház egykori berendezése. In: Liber discipulorum. Tanulmányok Kovács András 65. születésnapjára. Szerk. Kovács Zsolt, Sarkadi Nagy Emese, Weisz Attila, Kolozsvár, EME, Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány, 2011, 202–204.

10. kép

A könyvtár állományában mindössze 14 darab kézirat található.

A levéltári jellegű kötetes kéziratok (protokollumok, anyakönyvek,

historia domusok)

nem kerültek leírásra a jelen katalógusban. A dési ferences rendház levéltári iratai a 2016-ben megalakult Erdélyi Ferences Gyűjtőlevéltárba kerülnek Kolozsváron, ahol Jonica Xénia szakszerű irányítása mellett válnak majd kutathatóvá.

A dési ferences könyvtár XVIII. századi könyvjegyzékei

A dési rendház levéltári iratanyaga között fennmaradt a kolostor leltárkönyve, amelyet 1728 és 1835 között vezettek.

Ez tartalmazza a templom, a kolostor és a hozzá tartozó melléképületek teljes felszerelését. A könyvtár állományát is néhány évenként összeírták. Sok esetben a teljes gyűjteményről készült összeírás, más években csak a gyarapodást, változást jegyezték fel. Terjedelmi okokból és az ismétlődő tételek miatt az alábbiakban csak a könyvtár első, 1728-as összeírását, az 1772-es leltárt és Teleki Károly 1773-ban tett, kizárólag eretnek könyvekből álló adományát fogjuk betűhíven közölni. A mellette lévő oszlopban megkíséreltük azonosítani a könyvjegyzéken szereplő köteteket, és a mai állománnyal összevetve, a katalógus tételszámmal megfeleltetni. Az 1772-es könyvjegyzék a

legteljesebb, így pontos képet kaphatunk a könyvtár 18. századi állományáról. Teleki Károly (1731–1811) a Haller Júliával kötött házassága révén áttért a katolikus hitre. A dési ferencesek egyik patrónusa volt a továbbiakban.

⁵⁷

Összesen 32, a ferencesek számára eretnek könyvet adományozott a rendháznak, amelyet külön tételként soroltak fel. Erre azért is volt szükség, mert a ferencesek csak az elöljáró engedélyével olvashatták ezeket a könyveket, és csak abban az esetben, ha arra választ is írtak.

A könyvek címlapjára a ferencesek a liber haereticus prohibitus bejegyzést írták. 1828-ben továbbra is csak megtűrt státuszban voltak a könyvtárban. A Vatikán időközönként kiadta azon eretnek könyvek jegyzékét (Index librorum prohibitorum), amelyek ellentétesek voltak a római katolikus egyház tanításaival.

A dési ferencesek könyvtárában az 1704-es kiadása található meg, amely mellé az 1716-os kiegészítést is csatolták.

⁵⁸

Teleki Károly értékes adománya révén került a könyvtár gyűjteményébe Ifj. Heltai Gáspár, Tofeus Mihály és Székelyhídi N. Mihály egykori könyvtárainak töredéke. Egy további táblázatban a könyvtár állományának folyamatos gyarapodását ismertettem a leltárkönyv alapján. A leltárkönyvben szereplő könyvjegyzékek külön felsorolják a sekrestyében, a kóruson és a ferencesek celláiban lévő könyveket. A könyveket a továbbiakban tematika szerint sorolják fel (prédikációskötetek, teológiai könyvek, elmélkedések, katekizmusok, bibliák, hitviták, aszkéta irodalom, morálteológia, tankönyvek, fizikakönyvek, politikai, történelmi, orvosi és jogi könyvek). Némely esetben külön listán szerepelnek a latin, a magyar és német nyelvű művek. A könyvjegyzékeket fr. Fazakas Fülöp készítette.

57 Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal.

Tizenegyedik kötet. Pest, 1865, 91.

58 Nr. 756.

11. kép

1728

A nyomtatvány leírása és a kötetek száma

Jelzet Katalógus tételszáma

In cela prope celam Re(vere)ndi Patris

Praesidentis

Schola (con)troversistica authore Schanig

1.

Dés 1331

1278

Conciones de s(anc)tis sine authore 1.

– –

Pasman Peter liber hungaric(us) 1.

– –

Biblia sacra 2.

– –

(Con)troversistic(arum) authore Ambrosio Bennalosa[!] 1.

Dés 956

1176

Joannis Ossorij 1.

Dés 420

1128

Lux evangelica authore Engelgrave 1. Dés 1024 518

Arsdekin 1.

Dés 378

79

Concionator Dominicalis sine authore 1.

– –

Libri parochi varij 1. Dés 571 515

In cubiculo Re(vere)ndi Patris Praesidentis

Calapinus[!] 1. Dés 1212 341

Dictionarium 1.

Dés 312 1147

Biblia sacra latine 1.

– –

Concordantia 1.

Dés 962 413

Pasman Hungaricus 1.

– –

Concionator Dominicalis authore Faber 1.

Dés 1115

1636

Biblia sacra Hungarice 1.

– –

Sermones quadragesimales authore

Leonardo de Utino 1.

– –

Concionator quadragesimalis authore

Philippo Diez 1. Dés 186

1188

A nyomtatvány leírása és a kötetek száma

Jelzet Katalógus tételszáma

Cantionalia 2.

– –

Illyes Hungarice 1. – –

Cronologia Ordinis 1.

– –

Andreas Portel discussor[um]

difficultatu[m] 1.

– –

Beccanus (con)troversisticus 1.

Dés 512

129

Panis quotidianus animae 1. – –

Officium hebdomatae s[anc]tae 1. – –

Decreta Tridentini (con)cilij 1.

Dés 156

1269 De veritate et falsitate authori Patris

Reijshani 1.

– –

Epigramata Pitermani 1. – –

Liber pro medita[ti]one sine authore 1. – –

Directoriu[m] Confessarioru[m] authore

Polanco 1.

KEK

BMV 3520/

dubl.

1198

De Passione D[omi]ni authore Tulio 1.

– – Ars Pöetica Martini [Opitz]ii (?) 1. – –

De 4 novissimis sine authore 1.

– –

Instructio [con]fessarioru[m] 1. Dés 713

1323 De sacramentis tractans sine titulo 1.

– –

Philosophia moralis 1. – –

In cubiculo Patris Henrici Libri Germanici

Biblia sacra Germanice 1.

– –

Concionator extemporaneq[ue] 1. Dés 1200 684

A nyomtatvány leírása és a kötetek száma

Jelzet Katalógus tételszáma

Burseld 2.

– –

Faber 1.

Dés 993 534

Cronica Franciscana 1.

– –

In cela Reverendi Patris Joannis

Sertu(m) Sanctorum Illyes 1. – –

Breviarium 1.

Dés 438

310

Parvuli libri 8.

– –

Pontanus 1.

Dés 1079

1201

Speculum exemplorum 1. Dés 1099

1182

In cela Re(vere)ndi Patris Gerardi

Biblia sacra latine 1.

– –

Hoflich funebralis latine 1. – –

Biblia sacra Hungarice 1.

– –

Speculu(m) exemploru(m) 1. Dés 1099

1182 Quadragesimalis Nisseni 1.

Dés 1009

1100

Expositio Sacrae Regulae 1. Dés 489 964

Faber 1.

Dés 993 534

Dominicalis Keul 1.

Dés 1083

817

Cathegesis[!] latine 2.

Dés 227

377

Dés 272

380

Delamines 1.

– –

Becanus 1.

Dés 659

130

Desertu(m) Pharaon Hermon (?) jus

canonicum 1.

– –

Concionator Dominicalis sine authore 1.

– –

1772

A nyomtatvány leírása és a kötetek száma

Jelzet Katalógus tételszáma

Biblici

Biblia latina una gotico typo 4. Dés 780 Dés 217 Dés 871/I-III

190

194 201–205

[Biblia] Hungarica 3.

Dés 1182 184

Concordantia bibliorum in folio 2.

Dés 692 Dés 1202

413

726

In (quar)to parvi valoris 1. – –

Concionatores latini.

Hartung in d(omi)nicas et fest. 1.

Dés 1087

683

Mansi promptuarium 2. Dés

049/I-III

962–963

Homo (chris)tianus Pauli Segneri 1.

Dés

1073–

1074

1321–1322

Hecatombe sacra 1. KEK

BMV

8313

1536

Stromata evangelica Lucae Nagel 2.

Dés 1164,

1162

1048–1049

Philippi Diez 1. Dés 186

1188

Verbum abreviatum 1. Dés 924 748

Pelbardus Tömösvari totius 1.

Olim Olim

P. Osorij 1.

Dés 420

1128

Sebastiani Penzinger 1.

Dés 989

1177

A nyomtatvány leírása és a kötetek

száma Jelzet Katalógus

tételszáma Trinum perfectum in tomis 3. Dés

1155, 1156,

1187

1004–1006

Cornucopeja 1. Dés 1072

713

Speransae 1. Dés 1047 1354

Laselve d(omini)calis et festivalis 2.

Dés 1046, 434

907, 908

Centuria funebris 1. KEK

BMV 8649/1 dubl.

724

Faber dominicalis 1.

– –

Engelgrave 1. Dés 259,

1024

516, 518

Conciones Pontani funebres 1.

Dés 1079

1201

Bessaeus festivalis 1.

– –

Speculum exemplorum 2. Dés

1077,

1099

945, 1182

Sermones Didaci Nissani 1.

Dés 1009

1100

Faber festivalis 1.

Dés 1115

1636

Auctarium concionum 1.

Dés 1205 533

P. Josephi á Maria d(omini)calis 1. Dés 1190

777 Galea salutis d(omini)c(a)lis et fest(ivalis).

1.

Dés 1011

1288 Leonardi Matthaej serm. Quadr. 1.

Dés 1186

986

A nyomtatvány leírása és a kötetek

száma Jelzet Katalógus

tételszáma

Mystica civitas in tomus 2.

Dés

1137, Dés 1159

966, 967

Cornelij á Lapide o(mni)a op(e)ra exceptis:

psalmis, et libro Job in tomis 11.

Dés 1151, 1181, 1149, 1169, 1166, 1152, 1147, 1167, 1175, 1168, 1150

884, 886, 888, 890, 891, 893, 894, 896, 898, 900,

903

S. Thomae Aqvinatis expositio

evangeliorum 1.

Dés 1037 1451

Catechismus romanus

Dés 272

380

Nucleus catecheticus 1.

Dés 509

1000

Fran(cis)ci Viszocsáni conc. 1.

KEK

BMV

8313

1536

DeLaminez seu tetralogia mystica in Retteg 1.

– –

Hungarici concionatores

A nyomtatvány leírása és a kötetek

száma Jelzet Katalógus

tételszáma

Andreae Illyés 3.

KEK

BMV 7980/

II dubl.,

KEK

BMV

8202

dubl.

746, 747

Stephani Illyés sertum s(ancto)rum 2. – –

Szabo dominicalis 1.

Dés 1142

1379

Káldi 1.

Dés 1128 784

Kalauz Pázmán 1.

Dés

1122–

1124

1166–1168

N(ota) B(ene) qui penes reversales actu existit in Zsombor apud comitissam Maria Bánffi.

Imago vitae et mortis 2. Dés 926

110

Catechismus lelki téj 1.

Dés 277 749

Catechismus Stephani Illyés 1. – –

Opus D: Gregorij Maros Vásárhellyi cujus

titulus: világ kezdetétöl fogva joságos, és

gonosz cselekede(te)kn(e)k példáji 1.

⁵⁹

Olim Olim

Concionatores germanici

Centifolia 1.

Dés 996 1580

Sertum gloriae s(acro)s(anc)tum 1.

Dés 1003

1328

Meditationes sacrae 1.

– –

59 VÁSÁRHELYI Gergely: Világ kezdetitoel fogva, iosagos, es gonosz cselekedeteknek példáinak summái. Cassán [–Kolozsvár], [typ. Heltai], [1622–] 1623. – RMK I 528 – RMNy 1289.

A nyomtatvány leírása és a kötetek

száma Jelzet Katalógus

tételszáma

Consilia sapientiae 1. Dés 479

277

Item sine titulo 2. Dés 697,

165 278–279

P. Manchard in tomis 2.

Dés

1163, 1165

956, 957

Conciones extemporanea 1. Dés 1200 684

Francisci Hőger[!] d(omini)calis 1. – – P. Caspari Mandl dominicalis et fest(iva)

lis 2.

Dés 1134,

1189

954, 955

Conradi Purselt d(omini)c(a)lis et fest. 2.

Dés 1125,

1113

1215, 1216

P. Abrahae á S. Clara 1.

– –

Ejusdem alter 1. – –

Leonis Volff d(omini)cales 2. Dés

426/b, d 1595, 1597 Item ejusd(em) fest(iva)les, et d(omini)cales

2.

Dés 424,

426/c 1593, 1596 Item ejusd(em) conciones variae 2. Dés

426/a

1594

P. Hoffer d(omini)cales et festivales 1.

Dés 1027

709

Viti Faberij d(omini)cales, et fest(ivales) 1. Dés 993 534 Aurea Corona festivis de Fossa(?) 1. – – Variae conciones Jacob(?) Re[…]i filij 1. – –

Mariale 1.

Dés 1170

113

Catechismus germanicus 1.

Dés 994

697

Georgij Gisl d(ominica)lis, et fest(ivalis) 2.

– –

A nyomtatvány leírása és a kötetek

száma Jelzet Katalógus

tételszáma

Utile cum dulci historici 2.

– –

Expositio germanica C[…] 1. – –

Biblia germanica

Sacra scriptura latina et germanica in una

cum compactura libri in 5 tomis 5. – –

Biblia sacra 1.

– –

Expositor evangelicorum 1. – –

Item alter germanicos 1. – –

N(ota) b(ene) Hic duo libri sunt in Naszód

Apud P(at)rem Xaverium Fauster.

– –

Theologici morales

Jus can(onicum) Reiff(enstuel) in tomis 2.

Dés 1144/I–II

1225–1226 Illustratae theologiae Moralis Patris

Antonie tomi in (octa)vo 3.

Dés 1229, 146/II- III.

63–65

P(at)ris Besombes theologia moralis in

(quar)to in tomis 2.

Dés 768/

I-II.

167, 168

P(at)ris Concina in tomis 6.

Dés 769/

I–IX.

407–412 Reiffenstu(el) antiquos in tomis 2. Dés

574/I-II, 575/I-II.

1231–1234

Ejusd(em) supplem(en)tu(m) P. Kresslinger

1.

Dés 1127

867

Busenbaum 4.

Dés 648–

651

327–330 Calista de (sep)tem s(acra)mentis 2. Dés 169

1266

A nyomtatvány leírása és a kötetek

száma Jelzet Katalógus

tételszáma

Holczman integra Te(olo)gia 1.

Dés 1121

712

Tractatus de jure et justitio, alius homicida

quoad reatu(m) culpae 1. Dés 530

1097

Conferentiarum P. Sargar tomi 2.

Dés 1231, 164

1282, 1283

P(at)ris Spogár[!] 1. Dés 1179 1285

Polemici

P. Breler 1.

– –

P. Belarmini 1.

Dés 98 146

K. Kazemberger 1.

Dés 431

796

Epitomae controversior(um) P. Julij 1. Dés 476 875

P. Arsdechin 1.

Dés 378

79

P. Sannig 1.

Dés

1131/I

1277

Becanus 4.

Dés 512,

659, 555, 723, 62

129–133

Ternio praeceptor(um) divinorum varijs queastionib(us) moralib(us) et polemicis

illustratis 1.

– –

Polemicis illustratus 1.

– –

Exegis Teorica(?) 1. – –

Martini Sz: Iványi 1. Dés 421 1401

Stephani Böjtös 1.

KEK

BMV 9114 dubl.

285

Maxima regula moru(m) 1. – –

Theologia polemica 1. Dés 647

686

A nyomtatvány leírása és a kötetek

száma Jelzet Katalógus

tételszáma Brevis notitia quae scitu confessarijs sunt

necessaria 1.

– –

Responsu(m) polemico apologicu(m) 1. – –

Notitia concilioru(m) 1.

Dés

155/a

365 Item theologici

P. Alexij Csato 5. Dés

1138, 549

433, 434

Ambrosij Penalosa de s(acro)s(anctissi)ma

Trinit. 1.

Dés 956

1176

Ignorantia lucis inimica 1. – –

Epitomes th(eolo)giae 1. Dés 685

2

Resolutiones de votis 1.

Dés 684

880

Conclusiones theologicae 1.

Dés 527 1469

Assertiones theologicae de Deo 1.

Dés 478 1402

Crux geometrica 1. – –

Jus canonicu(m) P. Raifftenstuel tomis 3.

Dés

144/I-III 1225, 1126 Tripartita praxis judiciaria D. Ant(oni)i

Szeredaj 1.⁶⁰

Olim Olim

Physici

Quaestiones Ph[ilosoph]or[um] P.

Barnabitae 1.

– –

Ph(ilosoph)ia dogmatica D. Thomae in

tomis 4.

– –

Ph(ilosoph)ia Scoti tomuli 4. Dés 529, 536, 535

282–284

60 SZEREDAI Antal: Tripartita praxis judicaria sacrorum in Ungaria, et Transylvania tribunalium. – Csíksomlyó, typ. Conventus Csikiensis, 1760. – Petrik III. 533.

A nyomtatvány leírása és a kötetek

száma Jelzet Katalógus

tételszáma

Promptuarium physicor(um) 1. – –

Arcanu(m) hermeticae ph(ilosoph)iae

germanico latinum 1.

– –

Ascetici

Dulciloquiu(m) et soliloquiu(m) S.

Augustini 2.

Dés 614

93

Veritates (chris)tianae 5. Dés 559, 543, 709

104–106

Calendariu(m) veritatis 1.

Dés 617

1068

Meditationes P. Ignatij Krisler(?) 1. – –

Apollogi moralis S. Cyrilli 1. – –

Speculu(m) disciplinae S. Bonav. 4. – –

Solliloquia (chris)tiana 1. – –

Speculu(m) verit(a)tis 1. Dés 171 1175

Selecti affectus sponsi Caelestis 1. – –

Avancinus latinus 3.

Dés 505,

714, 173

97–99

N(ota) b(ene) et his ung. in Sz. Benedek

– –

[Avancinus] hungaricus 1. KEK

BMV

8202

dubl.

747

Colectio benedictionu(m) 1.

Dés 343

1277

Panis quotidianus sacrae 1. – –

Directoriu(m) confe(sion)is g(enera)lis 1.

Dés 696

917

A nyomtatvány leírása és a kötetek

száma Jelzet Katalógus

tételszáma Békes(sé)ges tűrés(ne)k paisza 1.

⁶¹

Olim Olim Quotidiana sacerdotis exercita 1. Dés 1053

1218

Schola religiosa 2.

Dés

1050, 1051

1069, 1070

Tractatus de sacrificio missa 1.

KEK

Rare 475

1205

Viator (chris)tianus 1. Dés 370

872

Meditationes P. Josephi Guizardi 1. Dés 708 649 Pia cum Jesu vulnerato colloquia 1. – –

Fasciculus myrhae 1.

– –

C[…] salutis numero 1.

Innocentia vindicata 1. Dés 1081

332

Series summor(um) pontificu(m) 2. – –

A hit ágazatinak bizonyos v[…] 1. – –

Cura salutis 1.

Dés 676

680

Theologia beator(um) 4.

Dés

1138, 549

433, 434

Memoriale confessarioru(m) 1.

Dés

268/1

49

Discursus pacificus 3. Dés 257 1375

Intő és tanitó levél 2.

⁶²

Olim Olim

61 HALLER János: Pays, a békeséges türésnek Payssa. Isten kegyelméből minden rendbeli embereknek vigasztalásokra, kik e világnak álhatatlansága miatt háboruságok-szenvedésire jutottak. Mellyet Haller Janos, erdélyi magyar, deákból magyarrá fordított az Korenus Jakab munkájából. És a maga költségén ki-bocsátott Fogaras Várában- Való Rabságában. – [Csíksomlyó], nyomtattatott a Csiki-Kalastromban, 1682. – RMK I 1273

62 VERESMARTI Mihály: Intö s taníto levél; melyben, a régi keresztyen hitben, a bátaiakat erössíti apát urok ... – Posomban, [typ. Societatis Jesu], 1639. – RMNy 1788 – RMK I 697.

A nyomtatvány leírása és a kötetek

száma Jelzet Katalógus

tételszáma

Nyolcz okok 1.

Dés 363

1118

Breve directoriu(m) confessarior(um) 3. KEK

BMV 3520/

dubl.

1198

Placita moralia 1.

– –

Documenta magni Indiar[rum]. Apo(sto)li

1.

– –

Pugna spiritualis 1. Dés 513

1313

Circulus menstruus 1.

Dés 700 256

Positiones de peste 1. Dés 525 1351

Annus caelestis 1.

– –

Memoriale aeternitatis 1.

– –

Praesidiu(m) spirituale 2. Dés 707

1206

Iter ad templu(m) honoris 1. Dés 589

661

Semita coelestis sapientiae 1. Dés 467 513 Speculu(m) innocentiae S. Aloysij 1. Dés 594

706

Antidotum spirituale 2. Dés 491

61

Brevis synopsis vitae S. Dismae 1. – –

Elegiae 14 in psalmos 2. – –

Manuductio ad coelu(m) 1.

Dés 448 240

Via regia S. (Cru)cis 1. Dés 591

772

Consilia sapientiae 1. Dés 697

278

Restitutio Israel futura 1. Dés 679

1131

7 psalmi confessionales 1. Dés 610

1327 De (chris)to resurgente 1.

Dés 715 469

Oliva verae pacis 1. Dés 672 1157

Poenitentiale selectar(um) precu(m) 1. Dés 609

1197

A nyomtatvány leírása és a kötetek

száma Jelzet Katalógus

tételszáma

Doctrina moralis a(nim)ar(um) curatori

necessaria 1.

Dés 472

219

Rövid és fontos discursus 1.⁶³

Olim Olim

Labores Herculis (chris)tiani 4.

Dés 501 1555

Instructio catechetica 2. – –

Satyricon Jo(ann)is Barclaj 1.

– –

Ejusd(em) paraenesis 3. Dés 480,

39, 369

114–116 Apologia Modesti Taubengal 1. Dés 676

680

Thomae á Kempis 2. Dés 455,

719

1446, 1448 Parvae scintillae ex theol(o)gia myst. 1. Dés 176 582

Antiquitates franciscanae 1. Dés 281 535

Magna Hungariae domina 1.

Dés 949 1056

Speculu(m) S. Bonaventurae 2. – –

(Octa)va seraphica latina 1. Dés 563

1098

[Octava seraphica] hungarica 3. Dés 363

1118

Controversistici

Cha[…] […] […]offensoris 1. – –

Conclusiones theologicae de peccatis 1. – –

Calvinus János Istene 1.

⁶⁴

Olim Olim

Officialis curiae 1. Dés 102

987

63 SZABÓ Mihály: Rövid és fontos discursus, melyben meg-bizonyíttatik némely atyafiak-ellen, hogy mind a’ Fiú, mind a’ Sz. Lélek ... Isten mint szintén az Atya még-sem három, hanem egy Isten légyen ... – [Csíksomlyó], a Csíki Kalastrom betűivel, 1757. vagy Kolozsvár, [Telegdi Pap nyomda], 1725.

64 CALVIN, Jean: Calvinus János Istene, az-az demonstrátio, melly- által megmutatták, hogy mind ő maga, a mind követői igaz bálványimádók. [Csíksomlyó], nyomtatott a Csíki Kalastromban, 1726.

A nyomtatvány leírása és a kötetek

száma Jelzet Katalógus

tételszáma Quae fides, et religio capessenda 1. Dés 551

919

Theologia catholica 2.

Dés 432,

678

1158, 1159 Vera et falsa fidei regula 4. Dés 645

1222 Doctrina ecclesiae (chris)tiana 2.

Dés 49,

606

466, 467

Duodecim rationes 2.

Dés 460,

553

478, 479 Ad tritissima(m) in fide controversijs

quaestionem 2.

Dés 616

1298

Orator novellus 2.

– –

Ortus, et progressus 2. Dés

31/1a, 31/2a

861, 862

Institutiones (chris)tianae 1. Dés 1095

788

Index libror(um) prohibitor(um) 1. Dés 262 756 Via Facilis in notitiam ecclesiae 1. – –

Manuale parochorum 3. Dés 571 515

Panis vitae et intellect(us) 1.

– –

Prudentia juridica 1.

– –

Unus hungaricus sine tit(ulo).

– –

Speculu(m) ordinandorum 1. Dés 202 43

Martini Demeter de s(acro)s(anctissi)ma

Tri(nitate) 1.

Dés 418 454

Pauli Zachariae quaestiones 1. Dés 1172

1603 Concilij Tridentini decreta 1.

Dés 156

1269

Conciliu(m) Nicaenu(m) 1.

Dés 210 406