Önköltségcsökkentés és az iparvállalatok jövedelmezősége

DRECHSLER LÁSZLÓ :

ÖNKÖLTSÉGCSÖKKENTÉS ' ,

És AZ IPARVÁLLALATOK JÖVEDELMEZÖSEGE '

Szocialista népgazdaságnak az évről évre emelkedő, hatalmas összegű beruházások legnagyobb' részét az iparvállalatok felhalmozásaiból teremti

elő. Az iparvállalati felhalmozások mértéke elsösorban attól függ, hogya

vállalatok milyen önköltségcsökkentést érnek el, hogyan teljesítik önköltség- esökkentési tervüket.

Az 1958. évi költségvetés vitája során a pénzügyminiszteri beszámoló- ban elhangzott: ,,Nagy népgazdasági érdekek fűződnek ahhoz, hogy válla-

lataink önköltségcsökkentési tervüket végrehajtsák, sőt túlteljesítsék, Ha az egész magyar iparban egy év alatt a tervezetten felül további 1 százalékkal

csökkentjük az önköltséget, a me akaritott összegből például 8000 szép kétszobás lakást építhetnénk". -——- lyen körülmények mellett különös, fon-

tossága van az önköltség, Ö'nköltségcsökkentés vizsgálatának.

A vállalatok által elért önköltségcsökkentés, mint felhalmozási forrás a vállalat nyeresége (eredménye) formájában jelentkezik. A nyereségre azon- ban az Önköltségesökkentésen kívül más tényezők is hatással vannak., Ezek

szerepét — annak kihangsúlyozása mellett, hogy az önköltségcsökkentés

a legdöntőbb forrása a nyereségnek —— helytelen volna lebecsülni. Ebben a cikkben éppen ezen tényezők vizsgálatával kívánunk foglalkozni.

A vállalat által elért nyereség nagyságát többféle mutatószámmal fejez—

hetjük ki. 1952-ben használtuk az üzemi eredmény fogalmát, amely a vál- lalat szorosan vett üzemi tevékenységének jövedelmezőségét rögzíti. A vál—

lalati eredmény mind az üzemi, mind a vállalat egyéb gazdasági műveletei—

nek eredménye't foglalja magában. A realizált vállalati eredmény, vagy a szovjet szakirodalomban használt [kifejezés szerint, a pénzügyi eredmény pedig az adott időszak alatt ténylegesen realizált, a felhalmozásra ténylege-

sen felhasználható eredményt fejezi ki.

Az itt ismertetett háromféle eredmény közül az önköltségcsökkentéssel legközvetlenebb kapcsolatban az üzemi eredmény van. Ezért először az üzemi eredmény és ön'költségcsökkentés összefüggésével foglalkozunk.

Annak ellenére, hogy az ön'költségcsökkentés és üzemi eredmény között

közvetlen kapcsolat van (vagyis az önköltség csökkenése az üzemi ered—

mény növekedéséhez vezet és forditvab, a kettő valamilyen bázishoz, például

tervhez viszonyított alakulása nem szükségszerűen párhuzamos, hanem egy-' mástól eltérő irányú is lehet.

1952-ben számos olyan gyáripari vállalatunk volt, amely önköltség—

tcsökkentési tervét nem teljesítette, s mégis nagyobb üzemi nyereséget ért el a tervezettnél. Előfordult ennek az ellenkezője is, amikor a vállalat önköltség—

csökkentési tervét túlteljesítette, de a tervezett üzem—i nyereséget nem tudta

%

DRECHSLER: ONKOLTSBGCSÖKKENTÉS es Jovenemezosec 235

elérni. A vállalatok többségénél nem találunk ugyan kirívó ellentétes pél—

dákat, viszont alig van olyan vállalat, amely önköltségcsökkentési tervét

ugyanolyan arányban teljesítette volna, mint üzemi eredmény tervét; az esetek többségénél tehát az önköltségcsökkentésen kívül egyéb tényezők is

szerepet játszottak az üzemi eredmény kialakulásában.

Vizsgáljuk meg, melyek ezek az ,,egyé _" tényezők és milyen kapcsolat- ban vannak az üzemi eredménnyel.

A termelési terv tülteljesítése vagy nem teljesítése

Könnyen belátható, hogy az üzemi eredmény abszolút (Ft) összegét az _ % önköltségcsökkentési terv teljesítése mellett a termelési terv teljesítésének

*%-a is befolyásolja. Haaz önköltségi tervet a vállalat pontosan betartja és semmiféle más tényező sincsen hatással az üzemi eredmény tervtől való eltérésére, de a vállalat termelési tervét tegyük fel 120%-ra teljesíti, üzemi

eredményének is 20% -kalő nagyobbnak kell lennie a tervezettnél.

Nézzünk meg ezzel kapcsolatban egy példát. ,

Tételezzük. fel, hogy a vállalat kétféle terméket gyárt. A termékek terv- és tényadatait, valamint forgalmi adó nélküli eladási árait az alábbi tábla

tartalmazza: ;;

A termék "Fermelt mennyiség (db) Egységre eső önköltség (Ft) Eladási ám

megnevezése (Ft)

tervezett tényleges tervezett t ényleges

A ... I 500 ! 600 ' 100 I 100 ! 120

B ... 2000 2400 200 200 250

Mennyi nyereséget tervezett a vállalat? '

500 . [120 — 1001 —j— 2000 . [250 —— 2001 : 110 000 Ft-ot.

Mennyi volt a vállalat tényleges nyeresége?

600 4 [120 — 1001 —j— 2400 . [250 — 200] : 132 000 Ft.

A tényleges nyereség 20%-kal li"—É—§8% : 1,2)nagyobb, mir—zt a tervezett.

Ennek egyedüli oka a termelési terv ugyancsak 20 %-os tülteljesítése, miután az egységre eső önköltségi tervét a vállalat mindkét terméknél betartotta.

' Abban az esetben, ha a vállalat nem teljesítette volna termelési tervét, vagyis lOO-nál alacsonyabb lett volna tervteljesíte'si %-a, üzemi eredmén-ye

is ugyanilyen arányban kisebb lett volna a tervezettnél. .

Megfigyelhetjük, hogy a termelési terv túlteljesítése, vagy nem teljesi-

tése csak az üzemi eredmény abszolút összegére van hatással, az üzemi

eredménynek a termelési értékben kifejezett %-os arányát nem befolyásolja.

Fenti példáknál a tervezett nyereséghányad

110.000

"___—ms.— :: 19,60/0 500 - 120 J;— 2000 - 250

ugyanannyi, mint a tényleges nyereséghányad:

132,ooo

600 . 120 at 2400 . 250

; 19,60/0,'

tehát a nyereséghányadra nem volt hatással a termelési terv teljesítési %-a.

236 v DRECHSLER LÁSZLÓ '

Ha az elemzés során azt akarjuk megállapítani, hogy a termelési terv"

teljesítési %—a milyen hatást gyakorolt az üzemi eredmény abszolút össze—

gére, ezt legkönnyebben úgy érjük el, ha a tervezett üzemi eredmén—yt kivone juk a termelés tervteljesitési %—ának és a tervezett üzemi eredménynek a szorzatából._ Előző példánkra alkalmazva: 110 000 . l,20 —— 110 000 :: 22 000 forint, vagyis ennyi többlnetnyereséget biztosított a termelési terv túlteljesí- tése. Ez a számítás azonban nagyon feltételes, miután eltekint attól, hogy a

különböző termékeknél a vállalat más és más arányban teljesítheti termelési tervét, Erre részletesebben a következőkben térünk ki.

A tervezett választéktól való eltérés

Ez a tényező érezteti hatását a legnagyobb mértékben. Sok'vállalatnál döntő módon befolyásolja az eredmény és önköltségcsökkentés egymástól

eltérő alakulását. "i' ,

A vállalatok általában sokféle terméket állítanak elő, az egyes termé- keknek pedig igen különböző lehet az önköltséghányada, vagyis az önkölt-

ségnek a termelési értékben való százalékOS aránya. Ez azt jelenti, hogy a

különböző termékeknél más és más lehet az elérhető nyereség százalékos

nagysága. ,

Tegyük fel, hogy egy vállalat kétféle terméket gyárt. Mindkettő tervezett

önköltsége 120 Ft, de az egyik (A) eladási ára 150 Ft, a másiké (B) pedig csak 130 Ft. Tegyük fel továbbá, hogy mindkét termékből 1000—1000 dara— _ bot kellett a vállalatnak termelniei A vállalatnak a termelése azonban eltér a tervszerinti összetételtől. Az ,,A" termékből l200—at, a ,,B" termékből pedig 800—at termelt. Az egyszerűség kedvéért tételezzük azt is fel, hogy a vállalat mindkét terméknél a tervezett önköltségét pontosan betartotta—. A vállalat

által elért nyereséget az alábbi tábla mutatja ki.

Termelt mennyisé db N e r e s é 5 Ft

A termék 8 ( ) Egység:-e eső y ( )

megnevezése — nyereség (Ft) .

tervezett tényleges tervezett tényleges

A ... 1000 1200 30 ! 30 000 36 000

B ... 1 000 800 '10 10 000 s 000

r 40 000 l 44 000

A vállalat tehát 4000 forinttal, azaz 10%—kal nagyobb nyereséget ért el, mint amennyit tervezett. Ezt nem az önköltség tervezettnél nagyobb csökkentésével érte el — hiszen azt tételeztük fel, hogy a vállalat a terve- zett önköltséget pontosan betartotta —, hanem azáltal, hogy abból ,a ter—

mékből, amelynél nagyobb nyereséget képes elérni (,,A") viszonylag többet, a másik termékből pedig, amelynél kisebb nyereséget tud csak elérni (,,B"),

viszonylag kevesebbet tenmelt.

Megfigyelhetjiiuk,'hogy a nyereségnek nemcsak az abszolút össZege vál—

tozott meg a tervezett összetételtől való eltérés miatt, hanem; a termelési értékhez viszonyított százalékos aránya is. A terv szerint 280000 forint ter—

melési érték mellett 40 000 Ft nyereséget kellett volna elérni. ami 1457 %-os

nyereséghányadot jelent. A tényleges termelési érték 284 000 Ft, a tényleges

nyereség 44 000 Ft, ez pedig 15,49% -os nyereséghányaddal egyenlő.

ONKÓLTSÉGCSÖKKENTÉS ES JÖVEÖELMEZÖSEG A , 237

A fentiekből levonható az az általános következtetés, hogy a termékek tervezett összetételétől való eltérés az önköltségi terv betartásától függet-

lenül is hatással van a vállalat üzemi eredményére, mind az eredmény (nye—

reség, vagy veszteség) abszolút összegére, mind a termelési értékhez vis—zo—

nyított százalékos arányára is. Ha a vállalat azokból a termékekből termel viszonylag többet, amelyeknél az átlagosnál nagyobb nyereséget képes

elérni, akkor nyeresége emelkedik (illetve vesztesége csökken) és fordítva.

Jelenlegi gyakorlatunkban, főként a vállalati mun-kat szervezetlensége és a vállalati tervezésben előforduló hibáik miatt a termékek tervezett és tény-

leges összetétele gyakran jelentős mértékben eltér egymástól. Emellett nagy—

mértékben eltér egymástól a különböző termékek nyereséghányada egy ipar-

ágon, sőt még egy vállalaton belül is. A kérdést még élesebbé teszi az, hogy(

jelenlegi helyzetünkben elég sok a veszteséges termék, vagyis az olyan ter-

mék, amelynek önköltsége magasabb az eladási árnál. így előfordulhatott az, —— és ez néhányvállalatnál meg is történt, —— hogy a vállalat önköltségi

tervét nem tartotta be, a veszteséges termékből azonban kevesebbet termelt, mint amennyit tervezett, így pedig nagyobb nyereséget ért el, mint amennyit

a terv előírt.

Nézzünk erre vonatkozóan egy példát: *

Forg. adó — - Termelt mennyiség

A termék nélküli Egységre eső önköltség db. Nyereség (Ft)

megnevezés eladási ár

(Ft) tervezett I tényleges tervezett ! tényleges tervezett ' tényleges

A ... 200 1 80 1 85 600 600 1 2000 9000

B ... 400 380 390 600 600 12000 6000

C ... 500 ' 520 525 800 200 —16000 -— 5000

összesen.. ! ' l l l ! l t 8000 ! Hoooa

A fenti példánál a vállalat egyetlen terméknél sem tudta önköltségi tervét betartani, de azáltal hogy az egyedüli veszteséges termékből, a ,,C"

termékből a tervezettnél lényegesen kevesebbet termelt, nagyobb nyereséget

* ért el, mint ahogy azt a terv előírta.

Ilyen körülmények között nagy jelentősége van annak, hogy az ered-

mény elemzésénél megvizsgáljuk azt, hogy a tervezett termékösszetételtől

való eltérés milyen hatással volt az üzemi eredmény alakulására. Erre meg—

van a lehetőségünk a negyedévi mérlegbeszámoló nyomtatványaí alapján.

Az ,,Összehpasonlítható és össze nem hasonlítható termelés" elnevezésű III/5-ös számú 'snyomtatvány adatainak felhasználásával kiszámíthatjuk, hogy mennyi lett volna a vállalat üzemi eredménye, ha a tervezett meg—

oszlásban állítja elő a termékeket. Ha ezt kivonjuk a tényleges üzemi ered-

ményből, akkor megkapjuk, hogy a tervezett összetételtől való eltérés milyen

mértékben befolyásolta a vállalat eredményét.

Ilyen számítással tudtuk felderíteni az okát annak a látszólagos, ellent—

mondásnak, amely egy papíripari vállalatnál tárult elénk. Ez a vállalat

ön—költségcsökkentési tervét nem teljesítette, sőt önköltsége emelkedett,

mégis lényegesen nagyobb összegű és arányú nyereséget ért el, mint ami-

238 DRECHSLER LASZLO

lyent tervezett. A: fentebb ismertetett módszer szerint megállapítottuk, hogy a tervezett összetételtől való eltérés —-— az, hogy a vállalat 2 olyan termék—

ből, amelynél az elérhető nyereség viszonylag nagyobb, r_lényegesen túltelje- sítette a tervét, s ugyanakkor néhány veszteséges termékből kevesebbet ter-r melt —— nagy nyereSéget biztosított a vállalatnak. Ha tervszerinti meg—

oszlásban állította volna elő a vállalat a termékeket, nem nyeresége, hanem vesztesége lett volna.

Az össze nem hasonlítható termékek önköltségi tervének betartása Ha az önköltségcsökkentés tervteljesitését hasonlítjuk össze az üzemi

eredmény tervének a teljesítésével, akkor fel kell vetnünk azt a kérdést is, hogy az önköltségcsökkentési terv teljesítése jelenti-e azt, hogy a vállalat

a tervezett önköltséget betartotta.

Az önköltségcsökkentést csak azokra a termékekre vonatkozóan lehet

mérni, amelyek összehasonlíthatók, vagyis, amelyeket a bázisidőszakban

is term-eltek már. A termékek egyrésze, az egész gyáriparunkban átlagosan

kb. 30%-a nem összehasonlítható; ezenkívül a vállalat termelő tevékenysé—

géhez tartoznak különféle szolgáltatások is, amelyeknél szintén nem lehet önköltségcsökkentést mérni, vagyis, amelyek szintén nem összehasonlit—

hatók.

Világos, hogy az össze nem hasonlítható termelés önköltsége is hatás-

sal van a vállalat üzemigeredményére. Ha egy vállalat önköltségcsökkentési

tervét pontosan teljesíti ugyan, de az össze nem hasonlítható termelésnél

nem tartja be az előírt önköltségét, akkor — most eltekintettünk az üzemi

eredményt befolyásoló többi tényezőktől —— nem fogja elérni a tervezett üzemi eredményt.

Ha ehhez még hozzáteszük azt, ami a gyakorlatban egyes vállalatoknál

előfordult, hogy a kalkuláció folyamán összehasonlítható termékeket terhelő

költségeket,—— hogy men-nél nagyobb önköltségcsökkentést mutassanak ki ——

az össze nem hasonlítható termékek számlájára számoltak el, akkor különös fontosságú lesz előttünk az a feladat, hogy az önköltségcsökkentési terv be—

tartása mellett megvizsgáljuk az egész termelési önköltség tervének tervtel—

jesitési "lo-át.

Erre is megvan a lehetőségünk a mérlegbeszámoló nyomtatványai

alapján.

A Ill/ö—os nyomtatványon rendelkezésünkre áll, hogy mennyi volt a

tervezett és termelt összehasonlítható (3. sor) és össze nem hasonlítható

(13. sor), termékek tényleges önköltsége (h rovat), Ha kzt elosztjuk az

ugyanezen mennyiség tervezett önköltségével (g rovat), akkor az így kapott viszonyszám az önköltségi terv teljesítési %—át fogja adni.

Abban az esetben, ha rendelkezésünkre áll a szolgáltatások, a saját beruházások és a nem utókalkulált gyártmányok tervezett és tényleges ön- költsége, akkor ezek összegét is belevesszük a számlálóba, illetve nevezőbe.

Természetesen a tervezett és nem termelt, vagy a nem tervezett, de termelt termékeknél, valamint az olyan szolgáltatásoknál, saját beruházásoknál,

amelyeknek nem volt tervezett önköltsége, semmiféle önköltségi terv teljesi—

tést nem tudnunk mérni.

ONKOLTSBGCSOKKENTÉS ES JOVEDELMEZOSEG 239

Az elszámolóárak különbözete és a diktált és tényleges rezsi közti

* különbözet

'A következő kérdés, ':amit meg kell vizsgálnunk, ha az önköltség- csökkentés és az üzemi eredmény tervteljesitésének egymástól eltérő ala-

kulását elemezzük, az elszámoló árak különbözetének és a diktált és tényle- ges rezsi közti különbözetnek a kérdése.

Önköltségcsökkentési terveink úgy készülnek, s úgy történik önköltség—

csökkentési terveink teljesítésének mérése is, hogy nem a teljes önköltségét vesszük figyelembe, hanem csak az ü. n. ,,Önköltség I"-et, vagyis egy olyan

önköltségét, amely a felhasznált anyagot diktált áron, a rezsiköltséget pedig

—— a vállalataink egyrészénél —— diktált pótlékkulcs alapján tartalmazza.

Megjegyezzük, hogy az elszámoló árak különbözete és a diktált és tény-

leges rezsi közti különbözet általában nem ölt nagy méreteket. Néhány eset- ben azonban egyes vállalatolknál igen nagy összeget tehet ki, s ezekben az

esetekben jelentős mértékben eltorzítja az önköltségcsökkenés valóságos

menetét.

Ha tehát az önköltségcsökkente's és az üzemi eredmény egymástól eltérő tervteljesítését vizsgáljuk, meg kell néznünk, hogy milyen szerepet játszot—

tak ebben az eltérésben az elszámoló árak különbözetei és a diktált és tény- leges rezsi közti különbözetek.

' Nézzünk erre vonatkozóan egy példát: Tegyük fel, hogy egy vállalat

csak egyfajta terméket gyárt, amelynek tervezett önköltsége 100 Ft- A bázis-

időszak önköltsége (Önköltség I.) 105 Ft volt. A tényleges önköltség a

következőképpen tevődik össze:

Önköltség I ... _ 98 Ft Elszámolóárak különbözete — e 2 Ft

Rezsi különbözete ... i 3 Ft Önköllség II. ... 103 Ft

A termék eladási ára 110th

Hány "lo-osönköltségcsökkentést tervezett a vállalat? 399

105 '*'95'20/0;

4,89/o—ot, Milyen. önköltse'g'csökkentést ért el a vállalat? Err-e úgy vála- szolunk, hogy az ,,Önköltség I"-et viszonyítjuk a bázisidőszak önköltsé-

géhez: §; : 93,33%; tehát az önköltségesökkentés 6,67%. Ezek szerint a 98

vállalat ön'költségcsökke'nute'sét túlteljesítette, nagyobb önköltségcsökkentést ért el a tervezettnél.

De hogyan alakult termékegységeknél elért nyereség? A terv szerint 10 Ft nyereseget kellett volna elérni minden egyes terméknél, a valóságos nyereség azonban csak 7 Ft volt, mert az egyes termékekre eszközölt tény—

leges ráfordítás 103 forintot tett ki.

Ennél a példánál tehát a vállalat önköltségcsökkentési tervét túltelje- sítette ugyan, a tervezett nyereséget azonban nem tudta elérni. A látszó-

lagos ellentmondás oka az elszámoló árak különbözete és a diktált és tény-

leges rezsi közti különbözet. ,

Hogy ezek a különbözetek milyen hatást gyakoroltak a vállalat eredmé-

nyére, azt a mérlegbeszámoló nyomtatványai alapján könnyen meg lehet . állapítani az önköltségcsökkentést és önköltségi tervtelje-síte'st feltüntető lll/ö—os lap 22, és 23. sorából. Az előbbiek alapján felvetődik az a kérdés,

240 ' " Dnecnsmn Laszyo

hogy nem volna—e helyesebb, ha az önköltségesökkentést nem az ,,Önkölt- ség 1", hanem az ,,Önköltség II." alapján mérnénk. Ez utóbbi mellett szól az,

hogy a kettő közti különbség jelentős mértékben tartalmaz olyan tételeket, _

amelyek a vállalat munkájától függnek (diktált és tényleges rezsi közti

különbözet teljesen és az elszámoló árak különbözetének egyrésze), s csak az elszámoló árak különbözetének másik része független a vállalat munká-

jától. Miután azonban ebben az esetben *a kimutatott önköltségcsö'kkentés

mértéke függne a vállalaton kivülálló tényezők hatásától is, legcélszerűbb-

nek látszi—k az a megoldás, ha az önköltségcsökkente'st olyan ,,Öniköltség 11."

alapján számitanánk ki, amely nem tartalmazza a hatósági árváltózásból származó különbözeteket.

A vállalat által termelt termékek árának megváltozása

Az ön'költségesökkentésen és az előző pontokban felsorolt egyéb ténye- zőkön kivül befolyásolja a vállalat üzemi eredményét a forgalmiadó nélküli afolyó áraknak a tervvel szemben való megváltozása is. Könnyen belátható, hogyha minden más tényezőt kikapcsolunk, vagyis az Önköltség pontosan

a tervezett mértékben csökken, az előző pontokban ismertetett egyéb ténye-

.zők sem játszanak semmiféle szerepet, de a vállalat által termelt termékek

folyó árai alacsonyabbak mint ahogv a tervben szerepeltek, a vállalat nem éri el a tervezett nyereséget. Megtörténhiet az is, hogy a vállalat önköltségi tervét nem tartotta ugyan be, de miután termékeinek eladási ára magasabb

volt, mint ahogy azt megtervezte, nyereségtervét mégis túl tudta teljesíteni.

Hogy az ilyen árváltozások milyen hatással voltak a vállalat üzemi

eredményére, azt a mérlegbeszámoló ,,Termelési költségek elszámolása"

elnevezésű III. számú ny'ömtatványából közvetlenül meg lehet állapítani, ahol a termelt mennyiség kétféle egységáron számított értékének különbsége szerepel. Pl. ha egy termék eredeti egységára 100 Ft volt, a hatóságilag módositott egységára 95 Ft, a termelt mennyiség pedig 2000 egység, akkor az árváltozás következtében 5 . 2000: 10000 Ft veszteség érte a válla-' latot.

A termékek minőségének hatása

.Az előzőekben felsoroltakon kívül a vállalat üzemi eredménye függ attól is, hogy milyen a vállalat termékeinek minősége, vagyis a minőségnek meg—

felelően milyen áron tudja a vállalat termékeit értékesíteni. Ha a termékek

minősége nem éri el a kellő mértéket,a vállalat alacsonyabb áron (kénytelen termékeit értékesíteni, így nem éri el a tervezett üzemi eredményt, esetleg

még akkor sem, ha az önköltségcsökkentési tervét túl is teljesítette.

Az ipar egy részében, pl. a cipőiparban, .a ruházati iparban a termékeket minőségileg osztályozzák és minden egyes kategóriának megvan az egység—

ára. Ezeken a területeken a temékek minőségi megoszlásából ki'számítha — juk, hogy a tervezett minőségi arányoktól való eltérés milyen nyereséget, vagy veszteséget eredményezett a vállalatnak.

Vegyük a következő példát: Egy vállalat kétféle terméket gyárt (,,Á"

és ,,B"), a tervezett és tényleges termelést az egyes minőségi osztályok szerint, valamint az egyes kategóriák egységárait a következő tábla tartal-

mazza:

eNxowseocsoxKemes es Jovanemezosac 241

ü.

' Termelési terv (db) Tényleges termelés (db) Egységár (Ft)

Minőségi '

kategóriák *

A termék B termék ; A termék B termék A termék B termék

I. rendű 500 300 ] 520 320 120 180

II. ,, 200 100 , 200 ' * 100 100 170

III. ,, 80 —— ; 100 50 80 150

IV. ,, zo : —— l 60 t 10 50 120

A fenti adatokból kiszámítható, hogy a minőségnek a tervtől való ilyen

arányú eltérése milyen nyereséget, vagy veszteséget okozott a vállalatnak.

A számítás menete a következő: először is a tervszámokat korrigáljuk, vagyis a különböző minőségi termékek tervezett darabszámait megszoroz—

zuk az egyes termékek globális tervteljesítési %-ával, így az ,,A" terméknél ilO%-kal, a ,,B" terméknél 120%—kal_

Igy a következő számokat kapjuk:

. ,. , . Korrigált tervszám thosegái _ V, _). .

ká egóric A termék ! B termék

I. rendű ... 550 360

II. ,, ... 220 120

III. ,. ... 88 ——

IV. ,, ... 22 ——

Összesen ... l 880 ! 480

Ennek alapján kiszámíthatjuk, hogy mennyi lett volna a tényleges ter—

melés értéke a tervezett minöségi összetétel mellett és mennyi" a valóságos minőségi összetétel mellett. A kettő különbsége adja a minöség eltérése miatti eredményt.

A tervezett megoszlás szerinti termelési érték :

550 x 120 102.20 x 100 —;— 88 x80 ju 22 x 50 4— 360 x 180 * 120 x 170 m 181340 Ft

A tényleges termelési érték:

520x120 —l— 200x100 —l— lOOXSO—l— 60x50 4— 320x180 —l— 100x170 —l— 50X150 %—

%— 10X12O : 176700 Ft '

Tehát a vállalatot a rosszabb minőség miatt 4640 Forint veszteség érte.

Azokban az iparágakban, ahol a termékek nincsenek minőségileg osz—

tályozva, a rosszabb minőség miatti veszteséget a minőségi engedmény alapján lehet megállapítani. Ha a vállalat termékei nem érik el a kívánt minőséget, a vállalat az eladási árból minőségi engedményt ad, vagyis az eredetinél alacsonyabb/áron értékesíti termékeit.

Ezeket a minőségi engedményeket a könyvelés a 95-63 számlacsoport-

ban tartja nyilván, s összegük, a mérlegbeszámoló ,,Termelési érték kiszámí- tása" elnevezésű (III/a) nyomtatványán is megtalálható. Ez az összeg köz—

vetlenül megmutatja, hogy a rosszabb minőség miatt a vállalat üzemi eredménye mennyivel csökkent.

242 * , x DRECHSLER tASzLo

A vállalati és pénzügyi eredményt befolyásoló egyéb tényezők a

Az eddigiekben az önköltségcsökkentés és üzemi ere dmény kapcsolatá- ról beszéltünk, vagyis arról, hogy az önköltségcsökkentésenakívül milyen

más tényezők befolyásolják az üzemi eredményt. Mindezek a tényezők hatás—' sal vannak a vállalati eredményre is, hiszen a vállalati eredmény elsősorban az üzemi eredményből teVődik össze. De a vállalati eredményt olyan ténye- zők is befolyásolják, amelyek az üzemi eredményben nem jutnak kifejezésre.

Ezekről is beszélnünk kell, mert ezek is a felhalmozások csökkenését vagy

növekedését idézik elő.

Ilyen nyereségek vagy veszteségek az anyagok és kereskedelmi áruk

értékesítési eredményei, a hitelezési veszteségek, raktározási hiányok, vagy

többletek, elözö éveket illetö nyereségek és veszteségek, stb. Az ezekre a téte—

lekre vonatkozó adatokat a könyvelés külön tartja nyilván a 96. és 99-es

számlacsoportban, s ugyancsak elkülönítVe szerepelnek ezek a mérlegbeszá-

moló III. nyomtatva—nyának 25. sorában.

1952-ben volt olyan vállalat, amely önköltségi tervét teljesítette, el is érte a tervezett üzemi eredményt, az akkumulációhoz azonban mégsem tudott

a tervezett mértékben hozzájárulni, mert különféle (99-es számlacsoportban

szereplő) veszteségei miatt vállalati eredménye nem érte el a tervezettet.

A vállalati eredmény sem jelenti közvetlenül a felhalmozáshoz való

hozzájárulás lehetőségét, mert a vállalati eredmény a realizált vállalati ered- ményen, illetve pénzügyi eredményen kívül tartalmazza a készletváltozásokra

eső eredményt is, ami még nincs realizálva, még nem ha sználható fel. Ha

valamely vállalatnál nagyobb készletváltozások voltak, akkor a vállalati és pénzügyi eredmény jelentős mértékben eltérhet egymástól. Például, ha egy bizonyos termékfajtából a készletek a tervezettnél nagyobb mértékben növekedtek meg, akkor a vállalat hiába érte el a tervezett üzemi és vállalati eredményt; a felhalmozáshoz nem tud a tervezett mértékben hozzájárulni, mert a készletváltozásra eső eredményt még nem tudta realizálni.

Összefoglalásképpen leszögezhetjük, hogy habár az önköltségcsökken—

tés az

egyik legdöntőbb felhalmozási forrás, a vállalati felhalmozások mér—

téke nemcsak a statisztikailag kimutatott önköltségcsö—kkenéstől függ, hanem más körülményektől is. Függ attól, hogy a vállalat hogyan teljesítette ter—

melési tervét, milyen volt termékeinek megoszlása, minősége, hogyan tar- totta be az önköltségi tervét a nem összehasonlítható termékeknél, s nem befolyásolták-e jövedelmezőségét árkülönbözetek, különféle nyereségek vagy veszteségek, stb. Mindezen tényezők hatását a vállalat eredményére a ien-—

tiekben ismertetett módok szerint meg lehet állapítani.

Az elemzés során figyelemmel kell lennünk arra, hogy a különbözö

tényezők hatása szoros kapcsolatban van egymással, sőt bizonyos átfedés is van köztük. Pl. a termelési terv teljesítési százalékának hatása jelent—

kezik a tervezett megoszlástól való eltérés hatásában is, vagy az önköltségi terv teljesitésének hatásra jelentkezik az önköltségcsölokentés által okozott '*

eredményben,

Az elemzés során akadályt képezhet az, hogy a jelenlegi tervezési gya—

korlatunkban gyakran fordulnak elő olyan hibák, amelyek a fent ismertetett számítások alkalmazását megnehezítik. Például egyik papíripari vállala—

tunknál utólag módosították a termelési tervet, de ugyanakkor változatlanul hagyták a ráfordítások összegét. Igy természetesen a tervezett üzemi ered—

mény is helytelenül szerepelt a tervben. Ehhez hasonló hiányosságok nagy—

onxousaocsoxxan'ras es Jovenamezosao ; 243

számmal fordulnak elő gyakorlatunkban, ezekkel azonban nem kívánunk részletesen foglalkozni, miután nem tartoznak szorosan tárgyunkhoz.

A vállalatok jövedelmezősége elemzésének nagy jelentősége van felhal-

mozási tartalékaink feltárásában. ,

Sztálin elvtárs ,,A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunió-

ban" című művében az értéktörvény kérdésével kapcsolatban mondotta:

,, . . . az értéktörvény hatása nem korlátozódik az áruforgalom területére. Ki!

terjed a termelésre is.._ Ezért időszerűek vállalatainkban az olyan kérdé- sek, mint az önálló gazdaságos elszámolás és a jövedelmezőség kérdése, az önköltség kérdése, az árak kérdése, stb . ez a körülmény . .. arra tanítja gazdasági vezetőinket, hogy keressék, megtalálják és felhasználják a ter- melés rejtett tartalékait, s ne hagyják kárbaveszni azokat, ...arra tanitja gazdasági vezetőinket, hogy rendszeresen javítsák a termelés módszereit, csökkentsék a termelés önköltségét, megvalósítsák az önálló gazdaságos el- számolást és a vállalatok jövedelm—ezőségére törekedjenek."1

A vállalatok jövedelmezőségén—ek vizsgálatához tartozik, hogy önkölt- ségének és eredményének alakulását összefüggően vizsgáljuk, s feltárjuk miVndlazokat a tényezőket, amelyek a jövedelmezőség alakulását befolyá—

so.ja. ._ '

1 Sztálin: A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban, Szikra, Budapest. 1952,

21—22. old. ,

A Központi Statisztikai Hivatal Ipari főosztályának lapja, az

—lPARSTATlSZTIKAl

*ÉRTESI'TÖ

az iparstatisztika gyakorlati és időszerű elméleti kérdé—

seivel foglalkozik, kapcsolatot képez az üzemi statisz- tikusok és a Központi Statisztikai Hivatal között, az ipar—

a N

statisztikusok mindennapi munkájának segítőtársa Megjelenik minden hónap végén

Előfizetési ára egy évre 24 Ft, félévre 12 Ft Egyes szám ára: 2 Ft

Megrendelhető a Posta Központi Hirlapirodánúl (V. József nádor—tér 1.)