MAGYAR ÍRÓK
ÉLETE ÉS MUNKÁI
A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A M E G B Í Z Á S Á B Ó L
IRTA
SZINNYEI JÓZSEF
K I R . T A N Á C S O S
A M A G Y A R N E M Z E T I M Ú Z E U M I H I R L A P - K Ö N Y V T Á R Ő R E A M . T . A K A D É M I A L . T A G J A
K ő b e r i c h — L o y s c h .
BUDAPEST.
K I A D J A H O R N Y Á N S Z K Y Y I K T O K K Ö N Y V K I A D Ó H I V A T A L A . 1900.
TU. KÖTET
K .
Köberich András, Pálffyherczeg udvari kertésze. — M u n k á j a : A'niveisung wie Spargelbeete auf eine einfache und wohl- teile Art anzulegen, zu warten und zu behandeln sind, damit sie nicht nur zarte, dicke und schmackhafte Stengel liefern, sondern dem Eigenthümer eine zwanzig- und mehrjährige Nutzniessung sichern.
Pressburg, 1818. Rézmetszettel.
Szinnyei Köny vészete.
Köble K. István (bükkösi), erdélyi származású ev. ref. theologiai tanuló Leydenben. — M u n k á j a : Disputationis
Theologicae De Remissione Peccatorum, Pars Prima. Qvam, Favente Deo Opt. Max.
Svb Praesidio . . . Abrahami H e i d a n i . . . ejusdemque Facultatis in lllustr. Acad.
Lugd. Batav. Professoris ordinarii . . . Publice ventilandam proponit Stephanus K. Köble Bükösi. . . Lugdvni Batavorum, CDIOCLIV. Pars Secunda . . . U. ott.
(Ajánlja a szerző Szalárdi Jánosnak, a váradi káptalan levéltárnokának . . .)
Szabó- He l lehr ant, Régi M. Könyvtár III. 1.
rész 577. 1.
Köchlin János Frigyes, szepesmegyei ev. ref. theologus. — Munkája: De Sacra- mentis in genere. Respondens 22. oct.
1614. (Pareus, David, Collég. Theolog.
Heidelbergae, 1620. II. 187—188. 1.) Köcsön Lajos, m. kir. pénzügyminisz- teri titkár, szül. 1856. dccz. 28. V.-Orosziban (Szatmárm.); a gymnasiumot Beregszá- szon, Debreczenben és Máram.-Szigeten végezte 1875. Min t joghallgató, számtiszti
Id. S z i n n y e i J . , Magyar í r ó k TI I .
minőségben, kezdte az állami szolgálatot.
Jogi vizsgálatainak letétele után a fogalma- zási szakba lépett. Szolgált az államijószá- gok igazgatóságánál,a pénzügyigazgatóság- nál s huzamosabb i d eigaBaranyavármegye és Pécs területén működött adófelügyelői intézménynél. 1889. ápr. szolgálattételre a pénzügyminisztériumba osztatott be, a hol két évig az egyenesadó behajtási osztályban működött. 1891. j a n u á r 1. a pénzügyigazgatóságok személyzeti ügyei- nek elintézésével foglalkozó és ez alka- lommal erre a czélra újonnan szervezett VIII. ügyosztályba helyeztetett át, a hol jelenleg is működik. 1891-ben pénzügy-
miniszteri fogalmazóvá neveztetett ki s 1893-ban miniszteri segédtitkár lett. 1899 márcz. miniszteri titkári czímmel és jelleg- gel tüntették ki; ápr. pedig a pénzügy- miniszter valóságos titkárrá nevezte ki.
— Czikkei a Magyar Közigazgatásban, újabban a M. Adóhivatalok Lapjában vannak. — M u n k á j a : Az örökösödési ügyekrevonaikozó összes illetékszabályok.
Bpest, 1896. (Ragályi Lajos, Az örökösö- désieljárás, 1894: XVI. t..-cz., magyarázata cz. munka Függeléke a 618—768. 1. és Előszó.)
/)/. Könyvészet 189IÎ. — ill. Adóhivatalok lapja
1?99. G—8. PZ.
Köeríer István. L. Koerfer.
Kőfalvi Vidor Antal, (családi nevén Köfíler), csorna-prémontrei kanonok és főgymnasiumi igazgató, szül. 1838. júl.
30. Looson (Sopronm.); 1863. szept. 20.
1
3 Köffinger 4 lépett a rendbe s 1867. szept. 30. misés
pappá szenteltetett fel. Jelenleg főgymna- siumiigazgató.házfőnök, aFerencz-József- rend lovagja, Vasmegye bizottsági és állandó választmányi tagja, a vasmegyei gazdasági egyesület gazdászati osztályá- nak alelnöke; 35 éve tanár, a német nyelvet és bölcseletet tanítja. — Czikke A Munkálatokban XXVI. 1862. A keresz- ténység mint világvallás), a szombathelyi r. kath. főgymnasium Értesítőjében (1876.
A megelégedés főtényezői, 1885. Néhány szó a- szülőkhöz és azok helyetteseihez).
Munkája : Uj vade-mecum, azaz uj és valódi utmutató mindazok számára, kik maguk magukat akarják gyógyítani az electrohomöopath iával. Mattéi Cesare gróf után magyarra ford. Szombathely, 1884.
[így kőny. táblával.
Kiszlingstein K ö n y v é s z e t e . — Csornai pre- montrei rendi kanonokok Névtára. C s o r n a , 1892.
— M. Sión 1893. 629. 1.
Köífinger Frigyes, jogi doktor, m. kir.
pénzügyminisztériumi nyug. helyettes ál- lamtitkár, szül. 1830. máj. 5. Budán a várban, hol atyja K. János Pál városi főorvos volt; középiskoláit Budán végezte;
szabad idejét idegen nyelvek tanulására fordította és a zenében, különösen a zongorázásban nagy jártasságot szerzett.
1848. okt. Duschek Ferencz pénzügy- minisztersége alatt kezdte hivatalos pályá- ját mint gyakornok. A szabadságharcz
után a pesti egyetem hallgatója v o l t ; 1859-ben letette a jogtudományi szigor- latot és az önkényuralom alatt mint pénz- ügyi hivatalnok Nagy-Kanizsán működött.
A koronázás után Lónyay Menyhért mint titkárt a minisztériumába vette s a hitel- ügyek vezetésével bízta meg. 1869. j a n . 18. osztálytanácsos, 1880. elején pedig miniszteri tanácsos lett. 0 vezette az osztrák nemzeti bankkal folytatott tárgya- lásokat, melyek alapján ismételve meg- szakadt alkudozások után az egyezség 1878-ban megtörtént. Ekkor a király a III. osztályú vaskoronarenddel tüntette
ki. Később az osztrák-magyar banknál a magyar kormány első biztosa lett s a Lipótrend kis keresztjét, majd a szent István rend kis keresztjét kapta. Még egy más fontos küldetést is végzett, midőn a 153 milliós kölcsön kötvényeit Berlinbe s Londonba vitte, egyúttal a londoni Bothschild czéggel a conversio iránt foly- tatva alkudozást. 1884 elején Madarassv Pál helyébe helyettes államtitkárrá ne- vezték k i ; 1889-ben nyugalomba vonult.
Budapest főváros igazgató-tanácsának és a magyar általános hitelbank tagja volt.
Meghalt 1892. ápr. 21. Budapesten.
\ Kölnische Zeitungba több czikket írt a magyar bank- és pénzügyi kérdésekről.
— M u n k á j a : Asserta ex universa juris- prudentiaetscienciispoliticis. Budae.1859.
Budapesti. Kö.löny 1869. 24. S Z . — Vasárnapi ľ j ság 1884. 41. sz. arezk., 1892. 17. sz. arczk.
— Petnk Bibliogr. és gyászjelentés.
Köífinger János Pál. orvosdoktor, kór- házi főorvos, szül. 1786-ban Nürnberg- ben ; 1812-ben a pesti egyetemen nyert orvosdoktori oklevelet; később Buda-vá- rosi és kórházi főorvos lettésapesti orvosi kar rendes tagja volt. Meghalt a 40-es években. — Költeményei a Hormayr Taschenbuchjában (1820. Betzkó, 1821.
Simon Kemény, 1833. Die Willi, 1824.
Wie Graf Budolf von Habsburg den Sän- ger geehrt, König Emerich, 1825. Der Geist von Somolan, Yolkssage); a Hor- mayr Archivjában (XIII. 1822. Betzko, Simon Kemény, Vaterländische Balladen);
a pesti Iris cz. szépirodalmi lapban (1840., 1843—44.) — Munkái: 1. Seiner Excel- lenz dem Freiherrn Joseph von Alvintzy . . . zum Namensfeste ehrfurchtsvoll ge- weiht.. Ofen, (1805. költemény.) — 2.
Gedichte. Pest, 1807. (Ism..Neue Annalen II. 174. lap). — 3. Lieder für Ungarns Bewaffnete. Függelékül: Höchstmerkwür- diges Schreiben an einen österreichischen Krieger, Landwerhrsmann oder Insurgen- ten. Pannonién, 1809. Bézmetszettel. — 4. Ode an Se. Majestät Alexander I. Kai-
Köffinger—Kögl 6 ser von Russland. Ofen. 1814. — 5. An
seine Majestät Friedrich Wilhelm III. Kö- nig von Preussen. U.ott, 1814. (Költ.) — 6. Ueber die Gefahren der Selbstbefleckung, nebst Rathschlägen zur Behandlung der daraus entstehenden Krankheiten. Eine Schrift für Hausväter, Erzieher und an- gehende Aerzte. Aus dem Französischen des J. L. Doussin-Dubreuil. Nach der zweiten verbesserten Ausgabe übersetzt.
Pest, 1816. — Kiadta a Musen-Almanach von und für Ungern auf das Jahr 1809.
cz. gyűjteményes munkát (ebben saját neve, —r., K—r. és K. jegyek alatt 34 költeménye van. Ism. Neue Annalen I.
228. 1.); a Koloczaer Codexet Pesten 1817- ben gróf Mailáth Jánossal. — Kézirati m u n k á j a a m. n. múzeumban: Lesearten zu dem Gedichte Hartmanns von der Aue, herausg. von den Brüdern Grimm zu Kassel, aus dem Codex des Coloczaer Domcapitels, 4rét 6 lap. — Álneve: Rai- mund Walther.
Magyarországi Orvosi end Névsora 1 8 4 0 - r e . Pest. 60. 1. — Riipp, Beszéd 151. 1. — Petrik Bibliogr. 1. 105.. II. .177., 798. 1.
Köífinger Budolf^ orvosdoktor, városi főorvos, előbbinek íia, szül. 1828. jún.
29. Budán; bölcseleti s orvosi tanulmá- nyait a pesti egyetemen végezte, hol 1845- ben orvosdoktorrá avatták; azután a bécsi közkórházban folytatta gyakorlati tanul- mányait és Rosas tanártól hallgatta a szemészetet, mire mint harmad-, később másodorvos a pesti Rókus-kórházban al- kalmaztatott. 1847 őszén a pesti egyete- men a szemészet assistense lett. 1850-ben Buda-város tanácsa főorvosának nevezte ki. miután m á r 1847 óta tiszteletbeli or- vosa volt. Az irgalmasok kórházának veze- tését is átvette. Kedvelt és keresett orvos volt, elassikus műveltsséggel és nagy nyelv- ismerettel bírt; a művelt nemzetek iro- dalmában járatos volt. Mint ügyes festő aquarelle- és olajfestményeivel tűnt fel.
Mint képzett zenész a zongorázásban töké- letesítette magát és jól énekelt. Meghalt
1856. márcz. 4. Budán. — Czikkei az Orvosi Tárban (1848. II. Néhány szó a nálunk oly gyakran előforduló vakság fölött); a Zeitschrift für Natur- u. Heil- kundeban (1853. Granulation der Binde- haut.) — Munkái: 1. Orvostudori érte- kezés a hályogról. Pest, 1845. (Latin czím- melis.) — 2. Benyovszky vagya kam csatkai száműzöttek. Irta D. B. K.. zenéje Dopp- ler F. Pest, év n. (Afanasia cz. opera.)
Pester Lloyd 1856. 6 0 . SZ. — Pe.st-Ofner Lo- kalblatt 1856. 61. SZ. — Pest-Ofner Zeitung 1856. 55. sz. — Szinnyei Köny vészete. — Petrik B i b l i o g r . I . 238.. I I . 477. 1.
Kögl Ádám. L. Koegel Ádám.
Kögl György József (de Waldinutzy), es. kir. udvari tanácsos és vezérőrnagy- hadbiró Magyarországban; 1761. decz.
31. nyert magyar nemességet. — Munkái:
1. De jure civili et criminali austriaco- bellico prodromus secundum articulos bellicos. . .Francisci I. . .et Mariae There- siae. . .methodo & ordine usui forensi ac praxi austriacae conformi pro utilitate omnium sago, togaque servientium prae- cipue auditorum concinnatus. Tyrnaviae, 1759. — 2. De jure civili ei criminali austriaco-bellico tractatus practicus; das ist: Praktische Abhandlung deren in öster- reichischen Kriegsgerichten vorfallenden biirger- undpeinlichen Rechtsentscheidun- gen. Eingerichtet nach der römisch-kay- serlich zu Hungarn und Böcheim &c.
könicl. apost. Majestät Mariä Theresia. . . neuen Kriegsartikeln und Reglementen, dann peinlicher Gerichtsordnung, und Civilgesetzen, nebst zweven Anhängen von gebräuchlichen österreichischen Mili- tärtortursarten, und von dem nach dem Abdruck des ersten Theils herauskommen- den Normalien, dann Verbesserungen, sammt vier Registern. Anfänglich in lateinischer, nunmehro auch in deutscher Sprach herausgegeben, und Mittels deren nachgefolgten allerhöchsten gesetzmässi- gen Entschlüssungen vermehrt. Pressburg, 1772—73. Két kötet; rézmetszettel.
1*
Kögl—: Köhler Ballus, Beschreibung der kön. Freistadt.
Pressburg. Pressburg, 1821. 185. 1. — Petrik B i b l i o g r . I I . 4 7 8 . , I V . 58. 1. — lllésy é s Pettkó.
A királyi könyvek. Budapest, 1895. 118. 1.
Kögl József. L. Koegl.
Kögler János, iskola-rektor Teschenben, beszterczebányai származású és Halléban tanult, hol 1709-ben az Új Testamento- mot javítva kiadta tótul (Novotný Bibi.
bibli LXXXV.)
Korouhev na Sionu. Szakolcza, 1880. fi. sz.
(Rizner L. V-)
Kőhalmi M. Béla, r. katb. lelkész, szül.
1867. márcz. 15. Tatában (Komáromm.), hol atyja Koszovits Bálint bognármester volt; középiskolai tanulmányait a piaris- ták tatai s a benczések győri főgymna- siumában végezte mint a győri egyház- megye papnövendéke 1886-ban; (Koszo- vits családi nevét 1885-ben változtatta Kőhalmira); a theologiát a győri hittudo- mányi lyceumban 1890-ig hallgatta. 1890.
júl. 6. áldozópappá szenteltetett föl. Segéd- lelkész volt Tatában, Győr-Nádorváros- ban és 1891-től Csornán (Sopronmegye).
1897. szept. 1. a győri egyházmegye köte- lékéből kilépeti és a csorna-premontrei kanonokrendbe lépett át. — Mint növen- dékpap a győri seminarium irodalmi egye- sületében élénk irodalmi tevékenységet fejtett ki s czikkei az iskola Reménysugár cz. közlönyében jelentek meg. Eközben írt a Tatatóvárosi Iliradóba, a Tatatóvá- ros és Vidékébe 1883—91), Komárom és Vidékébe, Komárommegyei Közlönybe (1884—86), a Győri Közlönybe (1885—
1887), a Sopronba (1891—92), a Rába- közbe (1892), a M. Szendébe, a Világtük- rébe (1890); munkatársa volt a Dvorzsák szerkesztésében megjelent Lelkészek Idé- zettára cz. munkának; a Religióban (1892) mutatványokat közölt a komáromi Czimer György hátrahagyott irataiból. — Alapí- totta és szerkesztette a Csorna-Kapuvár és Vidéke cz. társadalmi hetilapot 1892- ben Csornán, melyet 1895-től. megszerez- vén a Rábaköz cz. kapuvári lap tulajdon- jogát is, Rábaközi Hirlap cz. szerkesztett
1897. augusztus 29-ig. (Irt e lapba vezér- czikkeket, társadalmi közleményeket, tár- czákat és költeményeket; élénk tollhar- ezot folytatott a De La Salle János által alapított iskolatestvérek kongregacziójá- nak Csornára való behozalatakor 1890- ben.) Levelezője több fővárosi lapnak.
— Álnevei és jegyei: Albán, Botond, Zászlós, Balogh Géza, Gaálszéchy Ervin,.
Nagylaky Gcrő, Székely Gyula, Turobán,.
***. kmb., x. y. z.
Századunk Névváltoztatásai. B u d a p e s t , 1 8 9 5 . 137. 1. — Schematismus J a u r i n e n s i s 1896. és önéletrajzi adatok.
Kőhalmi Klimstein József. L. Klim- stein (Kőhalmi) József.
Köhler Ferencz Xavér, r. kath. espe- res-plébános, szül. 1849. nov. 14. Duna- Földváron (Tolnám.), hol szülei jómódú iparosok voltak; a pesti központi pap- nevelőben végezte theologiai tanulmányait és 1873. szept. 11. miséspappá szentelte- tett föl; rövid ideig Nádasdon (Baranyam.) volt segédlelkész; 1874-től a pécsi pap- nevelőben tanulmányi felügyelő és a theologiai intézetben az ágazatos hittan helyettes tanára, 1881-ben a szentírás- tudomány rendkívüli, 1885. rendes tanára lett, 1891. szentszéki ülnök, 1892. a zsinati vizsgálat tagja, 1894-ben esperes-plébános.
Pakson, hol 1898. márczius 23. meghalt szívszélütésben. —Munkája: Szent beszédy
melyet főt. Babócsay Pál esperes-plébános úr ünnepélyes arany áldozata alkalmával mondott Bodonvban 1892. aug. 28. Pécs, 1892.
Briisztle, Itecensio. Quinque-Eeclesiis, 1880.
I V . 927. 1. — Pesti IVapló 1898. 88. — Pécsi Napló 1898. 71. s z .
Köhler István, magán-hivatalnok a.
Geittner és Rausch-féle gyárban és a gyári önkéntes tűzoltók főparancsnoka. — Czikke a M. Mérnök- és Építész-egylet Közlönyé- ben (1893. Geittner és Rausch gőzfecsken- dője.)— Munkája: Tűzoltók Zsebkönyve.
Első évfolyam. Bpest, 1888. (Két kiadás.
Breuer Szilárd és Kálmán Gézával együtt.)
.)/. Könyvészet 1888.
•9 Köhler—Kökén vesd i 10 Köhler Vilmos, gazdasági-intézeti fő-
kertész, szül. 1823. márcz. 23. Esslingen- ben (Würtenberg); előadó-főkertész volt Magyar-Óvárott 1850. okt. 1-től 1879. szept.
21-én bekövetkezett halálaig. — Czikkei a L a n d w i r t s c h a f t l i c h e Mittheilungenben (Pest, 1855. Über die Mittel, den Obstbau allgemein in Anwendung zu bringen); a Kerti Gazdaságban (1857. A m.-óvári es.
kir. felsőbb gazd. tanintézet gazdasági füvészkertészete); a M. Gazdában (1859.
Hidegen folyékony fakenőcs gyümölcs- tenyésztők számára.) — Munkái: 1. An- leitung zum Weinbau. Mit mehreren in den Text gedr. Abbildungen. Wien, 1858.
(Nyom. M.-Óvárott.) — 2. Anleitung zur Erziehung u. Pflege der Obstbäume. Mit mehreren in den Text gedr. Abbildungen.
Wien, 1858. — 3. Verzeiehniss der in der Neisiedler-Vereinsbaumschule befind- lichen Obstsorten. . .Ung.-Altenburg, 1858.
— 4. Erklärungen zu den Wandtafeln zum Obst- und Weinbau. Als Beitrag zu den beiden Schriften von demselben Ver- lässer: Anleitung zur Erziehung u. Pflege der Obstbäume und Anleitung zum Wein- bau. U. ott, év n. — 5. Leitfaden zum Gemüsebau. U. ott., 1869.
Szinnyei K ö n y v é s z e t e . — Bálás Árpád,, M a - gyarország mezögazdasagi szakoktatási in- tézményei 1890. M agyar-Ó vár. 18!>7. 220. 1.
Köhlner József\ a pesti polgári czél- lövész-egylet tollnoka és pénztárnoka. — Munkái: 1. A pesti polgári czéllövész-egy- let Evkönyve 1852-re Album der Pesther
bürgerlichen Scheiben-Schützen-Gesell- schaft. Pest, 1853. — 2. Ugyanaz 1853-ra U. ott, 1854. — 3. Ugyanaz 1859-re. U.
ott, 1860.
Petrik B i b l i o g r .
Kökény Ferencz, r. kath. plébános Nagy- Csoltón (Gömörm.), hol 1845. máj. 23.
meghalt 48 éves korában. (1823-ban szen- teltetett fel miséspapnak.) — Beszéde a Bozsnyói Egyházi Töredékekben (V. 1735.
Néhai Szontagh Sámuel a Tiszán inneni, s túli kerület ev. egyházi fő-felügyelő hiva-
taljában lett beiktatásakor latinul mon- dott szónoklata magyarosítása 1835.) — Munkája: A gyermekeknek nevelésök hasz- nairól. Uza-Panyiton, 1832.
Rozsnyni Egyházi Töredékek V I I I . 1839. 120.
1. — Schematismus ítosnaviensis 1844., 1847.
159. 1.
Kökényesdí László (vetési báró), tábor- nagy, K. Ferencz Szatmár vármegye al- ispánjának fia, 1734-beri egy gyalogezre- det (a 34. számút) alapította. 1737-ben báróságot kapott. Meghalt 76. évében jún.
22. (1740-ben?) — Munkája: Der Durch- leuchtigst-grosmächtigsten Frauen, Frauen Mariae Theresiae, zuHungarnund Böheim Königin . . . nach dem Inhalt Ihro . . . Ma- jestät Cai'oli VI. . . . Articuls-Brief so der Hoch-gebohrne Herr . . . zum Gebrauch des ihme . . . verliehenen und den 1. Ja- nuarii 1734. Jahrs im Königreich Hun- garn aufgerichteten Infanterie-Begiments in drey Sprachen: als teutsch, hungarisch, und böhmisch in Druck hat ausgehen las- sen. Tyrnau, 1745. (Külső czíme: Manuale deren königlichen Kriegs-Articuln.)
Kagy Inán, M a g y a r o r s z á g C s a l á d a i VI. 433.
1. — Petrik B i b l i o g r .
Kökényesdi László (vetési), ki ezredes volt II. Bákóczy táborában és különböző diplomáciái kiküldetéssel bízatott meg a fejedelemtől, az előbbinek rokona volt.
Iratai, levelei megjelentek: Actenstücke zur Geschichte Franz Rákóczy's und sei- ner Verbindungen mit dem Auslände Ladislaus Kökényesdi's von Vetos, seines Agenten in Baiern, Frankreich, Preyssen und Bussland 1705 bis 1715. Herausge- geben von Joli. Fiedler I., II. Band. Nebst einem Nachtrage zum ersten Bande (1703
—1726.) Wien, 1855 58. cz.
Kökényesdi (Fekete) Tamás, ev. ref.
lelkész; 1610. szeptember 20. a debreczeni collegiumban a felsőbb osztályba lépett;
1613-ban kántor és 1617-ben ugyanott se- nior volt. 1617. jan. 22-től Heidelbergában tanult, hol így irta be nevét: Thom. Fekete Kökényesdi. 1645-ben Vetésen az Ur aszta- lához adott egy sima, kívül és belől ara-
11 Kökén yessy—Kölcsey 12 nyozott ezüst poharat. Mint nagybányai
pap halt meg. — Üdvözlő latin verseket írt a Varsányi P., Stephanus, Positiones Theologicae. Heidelbergae, 1617. és Put- noki, Joannes, Theses Theologicae. U.
ott, 1617. cz. munkák szerzőihez.
Wesiprémi, Sticcineta Medicorum Biogr.
I V . 4 6 7 . 1. — Sárospataki Füzetek 1864. 669.
1. — h'iss Halmán, S z a t m á r i e g y h á z m e g y e 903. I. — Borovszky Samu, Debreczeni irók és tanárok. Bpest, 1898. 18. 1.
Kökényessy Imre, a debreczeni czu- korgyár részvény-társulat választmányi tagja. — Munkája: Felszólítás a gazda- közönséghez. (A czukorrépa termesztése ügyében.) Debreczen, 1870.
Szinnyei í v ö l i y v é s z e t c .
Kölbel Ágost, orvosdoktor, szül. 1810- ben Pozsonyban, hol mint gyakorló orvos telepedett le. — Munkája: Dissertatio inaug. pharm.-medica de cortice Peru- vian o. Pestini, 1833.
Ii ugat es Flór, Magyarországi Orvos-rend Névsora 1840-re. Pest 79. 1. (Neve Kölblnek i r v a ) . — Rupp, B e s z é d 156. 1. — Szinnyei Könvvészete.
Kölber Fülöp (pákai ifjabb), kocsigyá- ros Budapesten, hol atyja id. K. Fülöp szintén kocsigyáros volt. — M u n k á j a : Hivatalos jelentés a Parisban 1878-ban tartott egyetemes kiállításról. Vili. 2. rész.
A kocsi-ipar. Bpest, 1879. (Kiadja az or- szágos m. kir. statisztikai hivatal).
fiiszlingstein Könyvészete.
Kölcsey Ferencz (kölesei), szatmár- megye főjegyzője s több megye tábla- bírája, a m. tudom, akadémia rendes és a Ivisfaludy-társaság alapító tagja, K. Péter ősrégi nemes és Bölöni Agnes fia, szül.
1790. aug. 8. Sző-Demeteren (Közép- Szolnokm.) Atyját, ki álmosdi (Szatmárm.) birtokán gazdálkodott, 1796. aug. 9. el- vesztvén, édes anyja a hat- éves fiát Debreczenbe küldte iskolába, hol 14 évig 1809-ig maradt és a szentírás magya- rázatán kívül minden előadott tanulmányt végig hallgatott. Mikor K. anyja, ennek 11 éves korában elhalt, a háztartást P a n n a néni, a család régi hű cselédje vezette s
úgy neki. mint három kisebb testvérének, gondját viselte ; egyébiránt az árva gyer- mekekre gyámatyjokon Gulácsy Antal szokolyi birtokos nemesen kívül. Péchy Imre, a collegium főgondnoka, is némi felügyelettel volt. Nagy kedvvel tanulta Cornelius Nepost; a labdázás helyett abban állt a játéka, hogy a debreczeni homokban egy barátjával együtt Athént ábrázolta, a görögök nagyjainak csontok- ból emlékoszlopokat állítgatott és emlék- beszédeket tartott fölöttük. Ez időben ismerkedett meg Halier Hármas Istoriá- jával is. 1813-ban a költészeti osztályba jutva, a latin versírásban ugyan nem jeleskedett, de Csokonai, Virág, Kisfaludy
Sándor munkáit, Kazinczy Gessnerét, Vergilius és Theokritos pásztori költe- ményeit eredetiben olvasta. Már ekkor kezdte a magányt keresni, mintha el- kívánná rejteni a természet mostohaságát, mely őt a himlő által bal szemétől meg- fosztotta ; s minden örömét elvonulva, könyveiben kereste s találta fel. Ritka tehetségei szembetünőleg csak tizenhat éves korában jelentkeztek, midőn élénk buzgósággal encyclopaediai studiumokat tett és társaival, kik között volt az utóbb ismeretessé lett Kállay Ferencz is, együtt tanult, olvasott és eszméket cserélt. Az idegen nyelvek közül először a frânezi át sajátította el és minden szeretetét a XIV.
Lajos korabeli írók nyerték meg; a német- nek megtanulására leginkább Kleist, Gess- ner, Hagedorn, Bürger és Klopstock munkái bírták, melyeket előbb fordításból ismert;
a görögben olvasta ugyan Cebest és Ana- kreont, de nagyobb előmenetelt nem t e t t ; azonban Kazinczy sürgetésére kiváló gondot kezdett reá fordítani s a mikor Pindaroshoz a Heyne-féle kiadást meg- hozatta, philologiai szemköre is nagyban tágult. 16. éve óta irogatott verseket is, de első dolgozatait megsemmisítette. 1805- ben a Csokonai temetésén ismerkedett meg Kazinczyval, kinek a Kresznericscsel való vitájában fontos adatokkal szolgált.
15 Kölcsey 14
Az 1808. máj. 19. kelt első levele Kazin- czyhoz. Ennek szives fogadtatása s a későbbi barátság rendkívül serkentőleg és művelőleg hatott reá. Ez időtől fogva Kazinczy oktatója s vezérlője lett az ifjúnak, ki szintén egyedüli védője, tisz- telője volt az újító Kazinczynak Debre- czenben, kit már az arkadiai pörben.is védelmezett. Történetet K. Magyar Mihály- tól, bölcseletet Eresei Dánieltől hallgatott.
Tanulmányai mellett, Kazinczy buzdí- tására, kivonatokat írt és némely tárgyat ki is dolgozott, így Yerbőczy életét, egy értekezést a poesisról (decz. 1808) és jegyzeteket az ión iskoláról sat. Szorgal- m a s a n használta a collegium könyvtárát, azonban mivel abból az ifjaknak magyar könyvek nem adattak ki, maga is gyűjtött, különösen Weszprémi és Sinai könyveinek árverése alkalmával, magyar munkákat.
Elvégezvén 1809-ben collegiumi tanul- mányait, Pestre jött fel törvénygyakorlatra, de ügyvédi vizsgára nem jelentkezett; mert miután Horvát Istvánnal, Vitkovicscsal és főleg Szemere Pállal szoros barátságot kötött, egyedül az irodalom lelkesítette ; lemondott a hivatalbeli s tanári pályáról, mely utóbbira Debreczenbe meghivatott, és Almosdra (Biharm.) vonult, hol kis birtokán gazdálkodva egyedül tanulmá- nyainak élt. Ezek mellett öcscseinek gon- dozása is elfoglalta ; m a j d szerelme tette szívbeteggé, melyből kora lemondással gyógyult ki. 1815-ben testvéreivel meg- osztozván Csekére (Szatmárm.) költözött.
Itt is a gazdaságnak, tanulmányainak és az irodalomnak élt. Levelezett Kazinczy val, Döbrenteyvel és kétszer utazott Péczélre Szemeréhez, 1814-ben Kazinczyval, és
1815-ben is a nyárnak egy részét ott töl- tötte. Figyelmet keltett a Mondolatra való Felelet, melyet Szemerével együtt dol- gozott ki (1815). K. ezzel állást foglalt a nyelvújítás mellett és előmozdította sikereit. Kiválólag az irodalmi kritika s aesthetika terén működött; Kazinczyval a régi Magyarország ellen küzdött; sorba
vette a legnevezetesebb költőket, Csoko- nait, Kis Jánost és Berzsenyit. Véleményét akkor hallatlan szigorúsággal mondta k i ; ezért fel is zúdította maga ellen a közvéle- ményt és az írókat. Ekkor személyes baráti viszonyba lépett Kisfaludy Károlylyal és az Aurora-körrel is ; különösen Bártfay, Helmeczy, Toldy, Bajza, Vörösmarty s Fenyéryvel haláláig őszinte szeretet fűzte össze. Pesten tartózkodása alatt Szemere Pállal 1826-ban megindította az Élet és Literatura cz. folyóiratot. J 827. jan. haza- menetele után csak pár évig maradt cseltei magányában, hol elhalt öcscsecsaládjának ügyei is foglalkoztatták. Az 1829. tisztújí- táskor főispánja, báró Vay Miklós őt Szatmármegye tiszteletbeli aljegyzőjévé tette. (Am. tudom, akadémia igazgatósága Pozsonyban 1880. nov. 17. a nyelvtudo- mányi osztályban vidéki rendes tagjának nevezte ki.) Nagy Károly tiszti főügyészszel hathatós ébresztője és támasza lett megyé- jében a szabadelvű mozgalmaknak, egy- szersmind kidolgozója a rendszeres mun- kálatok feletti véleményeknek, melyek a megye által a kiváltságok védői daczára, 1832-ben elfogadva, a következő ország- gyűlésre utasításul szolgáltak és oly hírre emelkedtek, hogy azokat más megye is sajátjává tette. 1832-ben megyei főjegy- zővé, azon év nov. 6. pedig országgyűlési követté választották. Pozsonyban decz.
19-én foglalta el helyét és a négy kerületi jegyzők egyikévé választatott; számos felirat (latinul) és izenet (magyarul) az ő tollából került ki. Mint szónok a magyar nyelv ügyében tartott beszéddel tűnt ki először és nem sokára jeles beszédeivel országos hírűvé vált. A parlamenti szónok- latot ő emelte irodalmi s művészi szín- vonalra ; tőle tanulták ezt el a 30-as és 40-es évek szónokai: Deák, Kossuth, Eötvös és Szemere Bertalan. Mint politikus a reformok híve volt; küzdött Erdély és a részek visszacsatolásáért, az alkotmány- nak a nép felszabadításával korszerű átalakításáért és a magyar nyelv jogaiért.
15 Kölcsey 16 Követi pályája 1834-ben véget ért, mikor
megyéjében a maradiak kerültek felszínre.
Búcsú beszédével Pozsonyban 1835. febr.
9. annyira meghatotta a rendeket, hogy az országgyűlés e beszéd után az n a p r a felfüggesztette az ülést és Kossuth e napról gyászkeretben küldte szét Ország- gyűlési Tudósításait. Hazatérte után ismét sikerült neki többséget biztosítani megyé- jében a szabadelvű eszméknek. Az aka- démiában emlékbeszédeivel, költői dolgo- zataival, kritikáival újra magára ragadta a közügyeimet és ezután kizárólag az irodalomnak élt. 1836. nov. 12. a Kis- faludy-Társaság alapító-tagja lett. Utolsó nagy műve, Wesselényi védelme, melyet barátjahűtlenségi pőrében készített, e nagy- szabású, valóban classik us politikai védirat, kimerítette erejét, bélgyuladásba esett és 1838. aug. 24. Csekén(Szatmárm.) meghalt.
A m. tudom, akadémiában b. Eötvös József tartott fölötte emlékbeszédet. 1890.
aug. 8., K. születésének százados év- fordulóján Szathmár-Németiben Gyulai
Pál a m. t. akadémia képviseletében mon- dott emlékbeszédet. A csekei temetőben rokonai s tisztelői emléket állítottak sírja felett, melyet 1856 m á j . 18. ünnepélyesen lepleztek le; mellszobrát 1860-ban Szat- mári, Kölcsey-egyesület alakult Aradon 1881-ben és Nagy-Károlyban 1898-ban
— Költeményei, kritikái, elbeszélései, történeti s aesthetikai czikkei és be- szédei a következő folyóiratokban, év- könyvekben és hírlapokban jelentek meg:
Erdélyi Muzeum (I. 1814. A kedvesnek sirja, Szent Demeter aug. 13. 1811. költe- mény ; IV. 1814. Kívánság, Almosd, j ú n . 18. 1812. költ.; V. 1816. A pbantasiához, Sző-Demeter, aug. 11. 1811. költ.); Ma- gyar Dámák Kalendáriuma (1815. Róza, ballada, Jennyhez, költ., Kazinczy első sonettjére sonett); Tudományos Gyűjte- mény (1817. II. Kis János versei, III.
Csokonai munkáinak kritikai megitélte- tések 1815., VII. Berzsenyi Dániel versei, erre Berzsenyi észrevételei u. ott, 1825.
IX., 1828. I. Az állati magnetismus nyomai a régiségben); Szépliteraturai Ajándék (1821. költemények); Zsebkönyv (1822-re A váró leány," ehhez zenemelléklet b.
Podmaniczky Lajostól); Aurora (1822.,
—1829., 1831—33. költ.) ; Hebe ( 1 8 2 2 - 1826. költ.); Aspasia (1824. költ.); Élei és Literatura (1826. Előbeszéd, Iskola és világ, Nemzeti hagyományok, Cselkövi névvel, Korner Zrínyijéről, Szemere sonett- jeiről, Az Iliaszi pör, Kritika és antikritika.
1827. Költés és képző-müvészség, A komi- kumról, Szónoklat, Töredékek, 1829. Jegy- zetek a kritikáról és poesisről, Csokonai két dala átdolgozva, «Iluba» ossiáni köl- teményről) ; Felsőmagyarországi Minerva (1826. 9. Homer Iliászának első éneke);
Urania (1828. költemények); Koszorú (1828. költemények); Kritikai Lapok (I. 1831. Jegyzetek a Kazinczy által for- dított pindarusi ódára, könyvkivonatok.
11. 1833. Kritika); M. tud. társaság Év- könyve (I. 1831—32. Emlékbeszéd Ka- zinczy Ferencz felett, III. 1. rész 1834 - 3 6 . Emlékbeszéd Berzsenyi Dániel felett);
Estike (Kolozsvár, 1833. III. költ.) — Muzárion (1833. Magyar); Athenaeum (1837. I. Parainesis Kölcsey Kálmánhoz, A gyilkos anya, alperesi védelem, Férj ölő, törvényszéki beszéd, II. Czelesztina, szónoklat, 1838. Vázlatok a két magyar haza egyesülése s Magyarországnak a részekhez való joga felett; 1838. ápr.
12. Kölcseynek honoráriumul tíz aranyat az az 47 irtot fizetett Toldy F. a szer- kesztő) ; Társalkodó (1837); Parthenon (III. 1837. A pataki iíjak társaságának ! Pozsony, szept. 7. 1834.); Emlény (1837.
A vadászlak, elb., 1838. A kárpáti kincstár elb. Németül: Iris, Ofen, 1840.); Buda- pesti Árvizkönyv (II. 1839. Az ifjú, b.
Palocsay Tivadar után költ.). — Munkái : 1. Felelet a Mondolatra néhai Bohógyi Gedeon urnák. Pest, 1815. (Szemere Pállal együtt. Somogyi Gedeonnak erre válasza az Értekezés a magyar verselés módjáról cz. munkájában. Veszprém, 1819. cz.
i
17
munkájában jelent meg. Felelet a Mon- dolatra. Kiadta Balassa József. Bpest, 1898.
Somogyi Gedeon válaszával. Heinrich Gusztáv, Régi Magyar Könyvtár XI.) — .2. Kölcsey Ferencz munkái. Kiadta Sze-
mere Pál. I. kötet. Versek. Pest, 1832.
(Több nem jelent meg.) — 3. Kölcsey Ferencz minden munkái. Szerkesztik b.
Eötvös József, Szalay László és Szemere Pál. U. ott. 1840—48. Hat kötet. (I. 1840.
Versek. 11. 1840. Elbeszélések. Vegyes beszédek. III. 1842. Aesthetikai és kritikai dolgok. IV. 1842. Phiíosophiai, nyelvészeti
•és vegyes dolgozatok. V. 1844. Vegyes dolgozatok. VI. 1848. Országgyűlési és megyei beszédek.) •— 4. K0lcşqi< Kö\c&eu Ferencz naplója 1832—1833. Bpest, J 848.
BoWossinál. (A m. n. múzeum példányára írt jegyzet szerint: késztilt 1847—48-ban egy földalatti titkos nyomdában censura nélkül, lsm. Figyelő 1874. 6., 7. sz. Vajda
Viktor). — J y Kölesei Kölcsey Ferencz minden munkái. Második bővített kiadás Toldy Ferencz által. Pest, 1859—61. Nyolcz kötet. (I. 1859. Kölcsey Ferencz élete.
Versek, arczkép. II. 1859. Elbeszélések. Mű- fordítások. Vegyes beszédek. III., IV. 1860.
Nyelv, irodalom, széptan. V. 1860. Philoso- phia és história. VI. 1861. Törvényszéki és politikai beszédek. Országgyűlési üzenetek.
VII. 1861. Országgyűlési napló 1832—33.
VIII. 1861. B. Wesselényi Miklós védelme.
Levelek: Kállay Ferenczhez 9. Szemere Pálhoz 5, Döbrentey Gáborhoz 10, Hel- meczv Mihályhoz 2, Toldy Ferenczhez 9, Bajzához 6, Bártfay Lászlóhoz 73, Kisfaludy Károlyhoz 1 ; Önpanaszok, ki- lencz töredék). — 6. Országgyűlési és megyei beszédek. Ugyanott, 1861. — 7.
K. versei. Toldy Ferencz által. Ugyan- ott, 1863. arczk. (M. Remekírók. Gyémánt- kiadás 8. 5. kiadás 1889.) — v á l o - gatott munkái. U. ott, 1872. (Kis Nemzeti Muzeum 19. Versek. Az elbeszélések közül.
Vegyes beszédek. Országgyűlési beszédek Philosophia és história). —9 . K. ország- gyűlési naplója és Wesselényi védelme.
LS Uj kiadás. Bpest, 1874. (A M. Nemzet- Családi Könyvtára 123—126. U. ott, 1886.)
— 10. K. válogatott prózai munkái. U.
ott, 1874. (Elbeszélések. Beszédek. Vegyes.
M. Nemzet Cs. K. LII. U. ott, 1887.) — 11. K. elbeszélései. U. ott, 1875. (Olcsó Könyvtár 3.) — 12. K. szónoki müvei.
U. ott, 1875. (Olcsó K. 17.) — 13, K hymnusa magyarul és németül. U. ott, 1877. (Vörösmarty M. Szózatával.); - 14. Korner Zrínyijéről birálat. Bpest, 1879. (Körner Tivadar, Zrínyi. Szomorú- játék, ford. Szemere Pál. Olcsó Könyvtár 64. Függelékül.) — 15. K. versei. 5. kiadás.
U. ott, 1880. (Olcsó K. 95.) — 16,_ K.
Országgyűlési naplója. U. o t i 1883. (Olcsó K. 166.) — 17. Kölesei Kölcsey Ferencz minden munkái. Harmadik bővített kia'dás.
Bpest, 1886—1887. Tiz kötet, arczk. (I.
K. élete Toldy Ferencztől. Versei. Mű- fordítások. II. Elbeszélések. Vegyes beszé- dek. III.. IV. Nyelv. Irodalom. Széptan. V.
Philosophia és história, VI. Törvényszéki és politikai beszédek, Országgyűlési izenetek és megyei iratok. VIII. Országgyűlési napló 1832—1833. VIII. 1887. B. Wesselényi Miklós védelme.IX., X. Levelek: Kazinczy Ferenczhez 48, Budeskutyné Draveczky Júliához 1, Szemere Pálhoz 110, Kállay Ferenczhez 10, Döbrentei Gáborhoz 13, Ilelmeczy Mihályhoz 3, Kende Zsigmond- hoz 73., Vitkovicshoz 1, Bártfay László- hoz 73, Kisfaludy Károlyhoz 1, Toldy Ferenczhez 9, Bajzához 6, Szemere Pál- néhoz 4, báró Wesselényi Miklóshoz 19, Mándy Péterhez 2, Szalay Lászlóhoz 1, Szathmáry Király Lászlóhoz 1, Kossuth Lajoshoz 1, Ormos Lászlóhoz 2, Ön- panaszok. Pótlékok: Szerződés K. és Hartleben között, Emléksorok, Az erdélyi ifjúság levele a magyarhoni országgyűlési ifjúsághoz. Utóirat. Ism. Budapesti Szemle LI., LVII.) — 18. Farainesis. Győr, 1888.
(Egyetemes Könyvtár 6. Nagy-Kanizsa, 1896., Parainesisés egyéb szónoki művek.
Budapest, 1896.) — 19. Beszédek. Győr, 1892. (Egyetemes K. 42.) — 20. K. versei Kölcsey
19 Kölcsey 2 0 .U. ott, 1892. (Egyetemes K. 48., 49.) -
Levelei Kazinczy Ferenczhez, Debreczen 1808. máj. 19., jún. 25., aug. 9., 31., nov.
12., decz. 7., 1809. jan. 31., márcz. 29., ápr. 19., máj. 9., jún. 3., 23., aug. 23., decz. 8., 1810. márcz. 9., máj. 6., 1811.
ápr. 23. (Kazinczy Ferencz Levelezése V—VIII.), K. és Kazinczy levelezése 1823.
febr., ápr. (Élet és Literatura I. 1826.);
Kállay Ferenczhez, Álmosd, 1813. novem- ber 14. (Ország-Világ 1885. 6. szám), K.
és Döbrentey Gábor leveleik 1813—17.
Kölcseyé, Almosd, 1813. szeptember 15., október 30., nov. 15., 1814. jan. 21., t'ebr. 18., márcz. 22., 1815. márczius 6., máj. 3., Cseke, 1816. ápr. 2., máj. 11.
(Elet és Literatura II. 1827.); Szemere Pálhoz, Cseke, 1816. április 2. (Koszorú 1864.), 1825. máj. 18. (Vasárnapi Újság 1871. 50. sz.), 1833. márcz. 20.. ápr. 22.
(Bud. Szemle XLIV. 1885.); Kende Zsig- mondhoz, Pest, 1826. jún. 15., Pozsony, 1833. jún. 12. (Figyelő 1874. 10., 12. sz.);
b. Wesselényi Miklóshoz, Nagy-Károly, 1831. decz. 3., Cseke, 1832. szept. 26.
Pozsony, 1833. máj. 12., jún. 7.. júl. 12., 18., Nagy-Károly, Pest, 1833. okt. 27., 1834. márcz. 12, Pozsony, jún. 26., 31., 1835. j a n u á r 19., Cseke, 1836. okt. 1., 1838. jún. 24., júl. 6., -11. (Történeti La- pok I. 1874., 1., 2., 6., 12., 23., 36—38., II. 1875. 45., III. 1876. 28—30. szám), Cseke, 1836. szeptember 20., 1837. április 25. Nagy-Károly, nov. 30. (Igazmondó 1876. 30., 31. szám); Péchy Lászlóhoz, Cseke, 1835. márcz. 16. (Irodalomtört.
Közlemények. 1897. és P. Napló 26. sz.), Borsodmegyéhez 1836. (Vasárnapi Újság 1884. 52. sz.); Ormos Lászlóhoz, Cseke, 1837. jan. 24., decz. 29..(Figyelő III., IV.
és Ország-Világ 1897. 14. sz. hasonmás- sal) ; Vörös Antalhoz, Cseke, 1838. márcz.
25. (Vasárnapi Újság 1890. 32. sz.) — Kiadatlan versei: Szatmári virágok és Károlyi György grófhoz 1829. ápr. 24.
(Figyelő XXII. 1887. közli Eble Gábor.) K. Hymnusa örményül Gábrus Zachariás-
tól (Armenia 1887. 170. I.), zsidóul Bacher Simontól (Hebräische Dichtungen. Wien, 1894. II.) — Kéziratban levelei Horvát Istvánhoz Álmosd, 1813. aug. 13., Kere- kes Ferenczhez, N.-Károly, 1836. aug.
27., Kossuth Lajoshoz, Cseke, 1837. ápr.
25., mellékelve Szatmármegye fölirata a katonai erővel elfogott ifjak ügyében, N.~
Károly, 1837. márcz. 6., Walter László- hoz, Cseke, 1838. július 25. (a magyar nemzeti múzeumban.) — Szerkesztette és kiadta Szemere Pállal az Elet és Literatura cz. folyóiratot 1826—27-ben két k. (I—X.
rész) és ennek folytatását a Muzariont 1829-ben (Élet és Literatura III. és IV. "k., XI—XXIX. rész) és ú j folyamát 1833-ban Pesten névtelenül. — Aczélmetszetű arcz- képe Einsle festménye után rajzolta a bécsi Ender, metszette Schwerdgeburth (Rajzolatok 1836. 87. sz., Aurora 1836.
szerk. B a j z a ; Zilahy Károly, M. Koszo- rúsok Albuma. Pest, 1863. és K. min- den munkáiban. Olajfestésű életnagyságú arczképe Nagy-Károlyban Szatmármegye székházában. Mellszobra Ferenczytől 1846.
és fehér carrarai márványból, 22 láb magas gránit oszlopon Szatmár főterén (1864. szeptember 25. lepleztetett le); ülő bronzszobra másfélszeres életnagyságban, 2 méter 20 cent. magas, Kallós Edétől Nagy-Károlyban 1897-ben lepleztetett le.)
Fenyéry, Julius, H a n d b u c h d e r u n g r i s c h e n Poesie. Herausg. von Toldy. Pest u. Wien, 1828. I I . 164—172. 1. — .)/. lud. társaság Név- könyve 1832. 10., 1839. 163. 1. — Közhasznú Ksmeretek Tára. P e s t , 1833. V I I . 2 6 1 . 1. — Rajzolatok 1835. II. 49. sz. (K. arczképéröl).
— Philosophiai Pályamunkák. P e s t , 1835. I . 137., 140. 1. — Oesterr. National-Encyclopae- dia. Wien, 1835. I I I . 234. 1. — Parthenon II.
1837. — Figyelmező 1838. 36. sz. (Nekr.) — Kállay Ferencz, K. gyermek- és ifjúkori élet- rajza H ilUllany eredeti levele ; jegyzetekkel kiadta. Pest, (1839. Kézirata a in. n. mú- zeumban. ism. Figyelmező 28., 29. szám T o l d y F . ) — Hl. Tudós-Társaság Evkönyvei I . kötet. 1836—38. Buda, 1840. (Schedel F.), V.
1838—40. (b. Eötvös József). — Budapest*
Árcizkönyv. Pest, 1840. IV. (Szemere Berta- l a n ) . — Kisfaludy-Társaság Évlapjai. I . k ö t e t . 1836-40. Pest, 1841. IX., X. 1. XXX. kötet
19 Kölcsey 21 (Zichy Antal pohárköszöutöje K. emlékére
az 1896. febr. 9. díszlakomán). — Pesti Di- vatlap 1846. 32. SZ. (K.-szobor rajz). — Or- szággyűlési Emlék. Bpest, 1848. (Obernyik, Tv.
házi körében). — Meyer, J., Das grosse Con- v e r s a t i o n s - L e x i k o n IV. 280. 1. — Nouvelle Biogr. Générale. P a r i s , 1850. X X V I I I . 4. 1. — Csengery Antal, S z ó n o k o k é s S t a t u s f é r f i a k . P e s t , 1851. ( P a p E n d r e ) . — Ujabbkori Isme- retek Tára V . 116. 1. — Divatcsarnok 1853.
51. s z . ( F á y A n d r á s ) . — Pesti Napló 1853.
1057., 1058. sz., 1856. 296. sz. (Keude Kanut.
K. emlékoszlopának lt-leplezése Csekén), 1862. 240. sz. (Jámbor Pál), 1861. 228. sz.
(Gyene K. beszéde), 1885. 107.. 319. szám (Jancsó Benedek, K. viszonya Kossuthhoz).
1890. 217. sz. ; 1891. 99. sz. (Kelemen Ii.. K.
b a r á t s á g a Szemere Pállal), 1?0. sz. K. kri- tikai föllépte, 1897. 94. sz. (Hevesi Sándor.
A k r i t i k a j o g a ) . — Magyarország és Erdély képekben 1853. II. öt rajzzal. (Kende K. es Vahot I.) — Kertbeny. K. 31., Album hundert ungrischer Dichter. Dresden u. Pesth, 1*54.
84., 9 2 . , 505. 1. — Ferenczy é s Danielik, M a - gyar irók. I. 262. 1. — M. Néplap 185R. 1. SZ.
arczfc. (Vahot I.) — Toldy Ferencz. M. Költé- szet Kézikönyve. Pest, 1857. II. 471—502. 1., M. Költészet Története. Pest, 1863. 427. 1., M. Nemzeti Irodalom Története és Össze- g y ű j t ö t t Munkái IV. — Müller és Vahot Nagy Képes N a p t á r a 1857., öt rajzzal. — Nemzeti Képes Naptár 1857. 105. 1. — Mátyás Diák Könyvesháza 1857. I I . 63. a r c z k . — Növilár) 1857. 49. sz. arczk. —JH^Si|jjr arczképei és életrajzai. Pest, 1858. 79. 1. arczk. — Va- sárnapi Újság 1858. 26. sz. (Kiss Áron, K.
emlékünnepe), 1860. 38. sz. arczk. (Szath- m á r y K.), 1870. 1., 2. sz. (K. levelei), 1890.
32.. 33.), 1897. 14. (Váczy J.), 15. sz. (Vayk.) arczk. és szoborrajza. — Nagy Iván, Ma- gyarország Családai VI. 435. 1. — Országos Nagy Képes Naptár 1861. ( K . e m l é k o s z l o p a l e l e p l e z é s e ) . — Sárospataki Füzetek 1862. 5 6 8 . , 1863. 453. 1. (K.-ünnepély). — Hon 18G3. 131
—133. sz. (K.-ünnepély Szatmárt). — Lisz- nyai-Album 1863. (Zilahy Károly, K és Bajza).
— Zilahy Károly. M. Koszorúsok Albuma.
Pest, 18fi3. aczélm. arczk. — Tárogató 1864.
23—26. sz. — Greguss Ágost, Kölcsey-szobor ünnepén mondott beszéd. Szatmár, 1864. — Egyetemes Magyar Encyclopaedia X . 162. 1. — Greguss Ágost Tanulmányai. Pest, 1872. I . —
Vutkovich Sándor, Magyar írók Albuma. Po- z s o n y , 1873. 106. 1. — Athenaeum 1874. 13.
sz. (Vajda Viktor, K. kedvencz parkja), 15.
sz. (K. és Deák első találkozása). — Törté- neti Lapok I. 1874. 9. s z . ( K ö l c s e y A n t o n í n a levelei b. Wesselényi Miklóshoz). — Figyelő I. 1875. II—IV. (K. levelezése Ormos László-
v a l ; Ferenczy József, K. müveihez), V—X.t
XII., XIII., XV., XV1I-XIX, (Váczy János>, XX., XXII. (K. kiadatlan költ.) — Viktor, Kölcsey élete. Bpest, 1875. és K.
mint moralista. Kecskemét, 1896. — Tört.
Bég. Értesitö. Temesvár, 1876. (Ormos Zs V i s s z a e m l é k e z é s ) . — Fővárosi lapok 1878. 5 5 . sz. (K. kézirata és ismeretlen költ,.), 1880.
54. sz. (Karacs ľ., K. Fáynál), 1884. 243. sz.
(Jancsó B., K. szerelme), 1885. 93. sz., 1887.
216. (Széchy K.), 1889. 160., 161. sz. (Váczy János, K. halála s az ekkor támadt polé- mia), 172. sz. (K. reminiscentiák). 1890. 219.
sz. (K. szül. százados évfordulója), 1897. 95- sz. (Kardos Albert, K. és Debreczen). — Fiegler Sándor, Kölcsey Ferencz. Ford. ifj..
Szinnyei József. Bpest, 1878. (Olcsó K. 49.)
— Koszorú 1879. ( F e r e n c z y J ó z s e f ) . — Ober- nyik Károly m u n k á i . Bpest, 1879. IV. (K- házi körében). — Kölcsey-Egyesület Evkönyve 1881—84. Arad. Szerk. Márki Sándor. — Endrödi Sándor, Kölcsey Ferencz. Pozsonyr
1883. (M. Helikon I. osztály 1. kötet 73—96.
1. arczk. emlékszobra, síremléke rajzával).
— Pesti Hirlap 1883. 188. Sz. — Egyetemes Philologiai Közlöny 1883—1897. ( S z e g e d y R e - zső, K. aesthetikai dolgozatai). — Délma- gyarországi l.apok 1883. 278. ( L ö w y Miklós,.
K. és Kisfaludy Károly). — Budapesti Hir- lap 1884. 285. sz. (Jancsó Benedek, K. és az akadémia), 1885. 115. sz , 1888. 88. sz.
(Pap Endre, K.-szoba), 1897. 94. sz. (Vezér- c z i k k ) . — Aradi Hirlap 1884. 236. s z . ( J a n c s ó - B., K. mint vallásbölcselö). — Petrik Köny- vészete és Bibliogr. — Budap. Szemle XLIV- 1885. (K. önéletrajza, Szemere Pálhoz írt l e v e l e i ) . — Jancsó Benedek. K . é l e t e é s m u n - kái. Budapest, 1885. (Nemzeti K ö n y v t á r X X X V I I I . ) — Századok 1885. 677. 1. — Or- szág-Vtlag 1885. 17. SZ.. 1890. 33. sz. arczk.
— Magyar Könyv-Szemle 1885. 15. 1. ( K . v é g r e n - deleti 1158 kötet nyomtatvány h a g y a t é k a a Nemzeti Múzeumnak) 1896. 102. 1. — Arad és Vidéke 1885. 295. SZ. — Magyar Könyvé- szet 1886—88., 1890. 1892., 1894—97. — Paeda- gogiai Encyclopaedia. B u d a p e s t , 1886. 538.
1. (Verédy Károly). — Harmónia 1886. 21. SZ.
— Nagy-Károly és Vidéke 1887. 30. s z . ( É b l er
A nagy-károlyi K.-szoba), 1898. 12., 13. sz.
(Holczinger I m r e , K. miért és h o g y a n lett Í r ó v á ) . — Erdélyi Múzeum I V . 1887. ( S z é c l i y Károly, K. és az akadémia titkársága). — Nemzet 1 8 * 7 . 5 3 . SZ. ( S z é c h y K . ) — Szilágy 1888. 6. SZ. ( P e t r i Mór.) — Máramaros 1889.
15. SZ. ( K . s í r j á n á l j . — Nagyváradi Hirlap 1890. 41—43. sz. — Egyetertés 1890. 217., 218.
sz. (K. százados ünnepe), 1896. 95. sz. — Szatmármegyei Közlöny 1890. 32. SZ. ( K . Ü n - nepély), 1897. 7. sz. (K. a megyénél). — A
\
23 Kölesei
Hét 1890. 32. SZ. ( B o d n á r Z s . ) — Akadémiai Értesítő 1890. (Gyulai Pál emlékbeszéde Szat- márt). — Kiszlingstein Könyvészete. — Ka- iholikus Szemle 1890. 533., 534., 539. 1. ( T a - káts Sándor). — JH. Salon 1890. (Nagy László).
— 31. Szemle 1890. 31. sz. (Kaposi József). — Székesfehérvári állami főreáliskola Értesítője 1*91. (Wolf Béla, K. Ítélete Csokonairól), 1897. (Kelemen Béla). — Irodalomtörténeti Közlemények I . 1891., 1 8 9 9 . — Beöthy Zsolt, Nemzeti Irodalomtörténetirás ismertetése II.
és Képes Irodalomtörténet II. arczk., szülő- háza, emlékoszlopa Szatmárt, siremléke és kézirata h a s o n m á s a . (Kelemen Béla). — Debreczen 1893. 140. sz. (Bölöni László, K.
-édes a n y j a ) . — Kazinczy Ferencz L e v e l e z é s e . Pest. 1893—98. I V - V I I I . — Délmagyarországi Közlöny 1893. 52. sz. (Barabás Abel, K. szó- noki müveiről, 1894. 285—87. sz. K. érzelem- v i l á g a ) . — Pallas Nagy Lexikona X . ( N é g y e s y László). — Őrálló 1894. (Gulyás István). — Corvina 1896. 15., 19. SZ., — Zomhori Márk, K. mint k r i t i k u s . Székesfejérvár, 1896. — 31. Paedagogia 1896. (K. paedagojriai nézetei).
— 31. Nyelvőr 1896. (K. h a s z n á l t a védleni i g e . ) — Kolozsvár 1897. 14. s z . ( K . , P . I . v é - delmére irott beszéde és az orvosi tudo- m á n y ) . — Széchy Károly, K i s e b b t a n u l m á - n y o k . B p e s t , 1897. — Esti Újság 1897. 79. SZ.
(Lugossy költeménye K. halálára és a cen- S l i r a . ) — Nagybánya és vidéke 1898. 8 . s z . ( K . - egyesület.)
Kölesei József. — Munkája : Köszöntő versek Szalay gróf Barkóczy Ferencz Magyarország primáša tiszteletére. Nagy- szombat, 1764.
Sándor István. M a g y a r K ö n y v e s h á z . G y ő r , 1803. 124. 1. Neve K o l t s a i n a k í r v a ; J a n k o - vich Magyar Bibliographiájában (kézirat a in. tudom, akadémiában) azonban Kölesei- nek i r j a nevét.
Köleséri Pál. — M u n k á j a : Keresz- tyén . . . Debreczen, 1667., mely Bod Péter könyvtárában megvolt; ez azonban 1770- ben Nagy-Enyeden a könyvtár többi pél- dányaival szintén árverés alá került; való- szinű, hogy az 1849. oláh dúlás áldozata lett ez is. Most már egy példánya sem ismeretes.
M. Kunyv-Szemle 1895. 191. 1. (Dézsi Lajos.) Köleséri Sámuel (kereséri idősb), ev.
ref. lelkész, K. Mihály és Kalmár Anna fia, szül. 1634-ben Nagyváradon, a hol 1654-ig tanult; tanárai voltak Toplieus
Köleséri 24 Mihály és Enyedi Sámuel. Azon év máj.
22. indult külföldi útjára, Belgiumba;
aug. 19-től a leideni egyetem hallgatója volt; több időt töltött Angolországban, hol angolul tökéletesen megtanult, úgy hogy azon a nyelven ott szónokolt is.
1657-ben tért vissza hazájába s aug. 2.
érkezeit Eperjesre. Ekkor nagyváradi tlieologiai tanár lett és mint naplójában írja, 1659. jan. 24. eljegyezte Domián Annát Debreczenből s február 12. vitte Váradra. A Váradon ekkor nyomatni kez- dett magyar bibliához magyarázatokat (oldaljegyzeteket) írt. 1659-től szendrői pap volt, hol nvolcz évig és 3 hónapig élt. 1667 után tokaji és innét az üldözé- sek elől menekülve, 1672-ben debreczeni lelkész lett. Itt 1681. okt. 22. esperessé és egyházkerületi jegyzővé választatott.
Korának jeles szónoka v o l t ; esperesi hivatalt is viselt. Meghalt 1683. júl. 16.
Debreczenben. — Munkái: 1. Disputatio Logica, De Legibus Scientificiis: Qvam . . . Sub Praesidio . . . Adriani Heereboord . . . Publice ventilandam proponit. Lvgdvni Batavorum, 1655. — 2. Disputatio Theo- logica De Christi Potestate ; Qvam Svb Praesidio . . . Johannis Cocccji . . . Publice ventilandam proponit. U. ott, 1655.
3. Disputatio Theologica Textualis, osten- dens Utilitatem Linguae Sanctae in inter- pretatione Scripturae rcpi? StSaav.aXíav &
Tipu? £Xeyxov; Qvam . . . sub Praesidio . . . Johannis Cocceji. . . Publice ventilandam proponit. U. ott, 1655. 4. Idvesség sarka, Avagy az Evangeliom szerint-való, Igaz Beligiónak, Első fundamentomos Igasságinak avagy Principiuminak (me- lyeknek tudása s hitele-nélkül senki nem idvezülhet) öszve-szedegetése ; Azoknak, nyílván-való és ellene-mondhatatlan Sz.
írás Tanu-bizonyságiból-való meg-álla- tása; Es a kegyesség-gyakorlásban, azok- ból kifakadó sokféle Hasznoknak, meg- mutogatása. Mellyet, Edes Nemzete Lelke- javáért, világra bocsátott. Sáros-Patak,
1666. (2. kiadás. Debreczen, 1676.) —
25 Köleséri 2(5 5. Bankodo Lelek Nyögesi, Az az: Szent
írás- szavaiból szedegetett s a felső Esz- tendőkben való szomorú alkalmatossá- gokhoz szabattatoit, néhány Könyörgések;
Mellyeket a Szendrei R. Ecclesia lelki épületire írt volt, mostan pedig némellyek kérésére kibocsátott. Sáros Patak, 1666.
(Az előbeni munkával együtt egy kötetben nyomatott.) — 6. Szem gyönyörüsegenek mertekletes Siratasa, avagy Olly Halotti rövid Elmékedés, Mellyet A jó Emléke- zetű, Istenes életű és szolid erkölcsű, néhai nemzetes Kalmar Kata aszszony- n a k ; Kegyes és tisztességes élettel fénlő Nemes Boros Jenei István Deák Uramnak, Szeme s szive Gyönyörűségének, Iffiusá- gának tiszta életű kedves Feleségének szomorú temetésekor prédikállott, aDebre- czeni Nagy-Temetőben. Mostan pedig, azon szerelmes, igen meg-keseredett Férje kérésére, Maga s más hasonló keserűség- ben lévő Feleinek, oktatására, s vigasz- talására, szem eleiben a d o t t . . . Kolozs- vár, 1672. — 7. Apostoli Köszöntés a vagy olly Idvességes Tanitás, rnellyben az Istentől küldetett, s törvényesen hiva- tott Egyházi szolgának az Isten nyája köziben Apostoli köszöntései, az az ke- gyelem és békesség kívánással bé köszönő leg első Tisztel rajzoltatik le, mellyet Sz.
hivatalyában való beavatása alkalmatos- ságával a Debreczeni Gyülekezet előtt prédikállott 1672. Debreczenb. ezen esz- tendőben. IöVeL h a Már VraM IcsVs Mert MI Csak tégeD VárVnk. Debreczen.
(Jankovich Miklós kézirati Bibliographiá- jából. Szabó Károly nem ismerte.) — 8. Arany Alma Avagy alkalmatos idő- ben mondott ige. Az az, olly XXX. Pre- dikatiok, Mellyeket nagyobb részre szo- morú (ritkán örvendetes) alkalmatossá- gokkal, a Debreceni, sok tereh alatt Pálma fa modgyára, Egh felé nevekedő K. Gyülekezetnek s az ott nyomorgo Számkivetettek Seregének, oktatására, vigasztalására s hitekben való erösitte- tésekre, prédikállott; Mostan pedig, azon
Isten Nepe s egyebek lelki hasznáért, ki-bocsátott. U. ott. 1678. — 9. Atyai dorgálasnak jó izü Gyümölcse. Avagy, Olly Idvességes Halotti Elmélkedés, Mely- lyet, a Boldog emlekezetű, Isten Atyai Dorgálásit, egy végben, kilencz-hólna- pokig, nagy békességes-türéssel el-szen- vedett., Isten kedves Szolgáló-Leányának;
Néhai Nemz. Dobozi Kata Aszszonynak, Nemzetes Dobozi Benedek Uramnak ed- gyetlen edgy Szerelmes Leányának ; Nem- zetes Kovács András Uramnak penig kedves Házas-Társának, Teste felett, pré- dikállott, Bojt-más havának 6. napján, a Debreczeni Nagy-Temetőben ; mostan pedig meg nevezett édes Attya kéván- ságára, kibocsátott. Kolozsvár, 1675. — 10. Szent Tras Ramaiara Vonatott Fel- Keresztyen, Avagy Igaz Vallas Színes Vallójának Próba-Köve ; Mellyben, melly magassan fel hághasson a Fél-Keresz- tyén egy húsz fogú Lajtorjan, Menyor- szág felé, de még is oda bé ne mehes- sen ; Ellenben, Az Egész Keresztyen, A Iákob husz fogú Lajtorjáján, melly szépen fel ballagjon a mennyei Ierusalemben, meg mutogattatik: Mellyet, rész szerint Anglus Authorokból, rész szerint maga Elmélkedésiből, öszve szedegetvén, tiz Prédikatiokban foglalva, az Emberek lelki állapottyának meg-rostálására, ki- bocsátott. Debreczen. 1677. — U l . Ke- serü-Edes; Avagy Olly Idvességes Elmél- kedés, mellyben a nyomorúságoknak, a külső és Belső Emberre nezve külöm- böző Gyümölcsei le-rajzoltatnak, es meg- mutattatik: hogy jóllehet a világi nyo- morúságok a Testnek kárára s fogyatá- sára v a d n a k ; de a Léleknek igen nagy hasznára. Mellyet, minapi sullyos beteg- ségébül való fel-épülésének alkalmatos- ságával, maga nyomoruságin tanult, és Kis-Asszony-Havának 27. Napján, a Nagy Templomban prédikállott; mostan penig edgy Isten Bőszedének halgatásában Lelket gyönyörködtető Halgatójának kí- vánságára, ugyan annak költségével ki-
Köleséri 28 bocsátott. Ugyanott, 1677. (Az előbbi
munkával együtt nyomatott.) — 12. Is- tenének s Xemzetenek Végig Hiven Szol- galo David Patriarcha. Avagy Oily Ha- lotti idvesseges Tanitás; mellyet, amaz nagy emlekezetü, ritka példájú, Istenét s Hazáját szerető, Debreczen Városanak, mind józan tanácsával, mind pedig ve- szedelmes időkben való sok nyughatat- lanságival s Özvegyekért s Árvákért sok sanyarúság (csak nem halált) szenvedé- sivel, sokat szolgált Patriarcha Ember- nek, Néhai nemzetes Idősbik Dobozi István Uramnak, A Debreczeni Népnek siralmával lőtt Tisztesseges Temetésenek alkalmatosságával, aHázelőttKis-Asszony havának 2. napján 1679-ben prédikállott;
mostan pedig szerelmesi kívánságára, a meg-holtnak áldott emlékezetinek fenn hagyására s Virtus-inak követésere ki-is bocsátott . . . U. ott, 1679. (Végén: Iráni Debreczenben kedves gyermekem K. M.
halálán való szomorúságomban. András h. 30. 1679-ben. Egyetlen ismert példánya a sárospataki ref. főiskola könyvtárában.)
—13. Josueszent maga-el-tökellese. Avagy.
Haz nepbeli isteni tiszteletnek es könyör- gésnek gyakorlasa; Mellyet, élő nyelvel egy idvességes Tanításban a Debreczeni Sz. Gyülekezet elöt summáson meg fej- tegetett, mostan pedig a Háznépbeli por- ban heverő kegyességnek fel allatásáért (nem a Tudosoc kedvéért, kik e nélkül nem szűkölködnek, hanem a Christus gyenge Juhaiért) egy buzgó Hallgatojánac kívánságára s ugyan annac költségével bővebbetken világ szeme eleiben terjesz- tett. U. ott. 1682. — 14. Értelmes Cate- chizalasnak szükseges volta. Avagy, Olly idvesseges elmelkedés mellyben a gyen- gék Kerdesekben és rövid Feleletekben való mindenhai Oktatasa meg mutogat- tatik: mellyet a Catechizálásnac el kez- désének alkalmatosságával nagyobb épü- letnek okáért elől botsátott, és a Debre- czeni Nagy Templomban praedicállott;
mostan pedig közönséges haszonra ki-
nyomtattatott.U. ott. 1682.- Kiadta Czeg- lédi István, Sión v á r a cz. munkáját (S.- Patak-Kolozsvár, 1675.) a szerző életraj- zával. — Üdvözlő versei vannak Görgei Pál, Disputatio Physica De Vaporibus . . . Utrecht, 1655. Martini Sylvani, Philoso- phia . . . Heidelberg, 1678., cz. munkákban.
Folyamodásai Apafi Mihály fejedelemhez, Debreczen, 1682. ápr. 21. külföldön tanuló fia segélyezéseért. (Erdélyi Prot. Közlöny 1879. 34. sz.) és 1683. jan. 15. (Iroda- lomtörténeti Közlemények 1893. 106. 1.
és M. Könyv-Szemle 1894. 303. 1.) - Rövid naplója. (Gr. Kemény József, Tör- ténelmi és irodalmi Kalászatok. Pest, 1861. 236. 1., ugyanez Történelmi Tár 1890. 48. 1.)
Brabeum, Vitae, & rerum gestarum . . . Samuelis Köleséri . . . Debrecini, 1683. — Bod, M. Athenas 14y. 1. — Horár.yi. Memoria I I . 406. 1. — Szűcs htván, D e b r e c z e n v á r o s történelme. Debreczen, 1871. Ií. 572. i. — 31. Könyv-Szemle 1879. 2 9 0 . 1. — Szabó Károly.
Régi M. Könyvtár I. és Szabó-Hellebrant, R.
M. Ii. III.
Köleséri Sámuel (kereséri, ifjabb), böl- cseleti, theologiai s orvosdoktor, proto- medicus, az erdélyi főkormányszék taná- csosa, előbbinek és Damian Anna fia, szül. 1663. nov. 18. Szendrőn (Borsodm.), 1674-ben a debreczeni gymnasiumban tanult. 1679. máj. 22. külföldre indult és 1680. febr. 17. a leideni egyetemen bölcselethallgató lett s 1681. jún. 30. böl- cseletdoktori czímet nyert. 1682. máj. 20.
a franekerai egyetemre iratkozott be s itt 1684-ben theologiai doktorrá avatták.
1685. máj. 9. érkezett vissza Debreczenbe, de miután első prédikálása alkalmával a miatyánkot eltévesztette, elhagyva pályá- ját, az orvosi tudományhoz fordult;
újra külföldre ment és Leidenből aztán orvosi oklevéllel tért haza. Nagyszeben- ben telepedett meg, hol mint városi, majd tartományi orvos nagy hírnévre tett szert. Rendkívüli szellemi képességei utat nyitottak neki magasabb állásokhoz:
előbb az erdélyi bányák főfelügyelője,
29 Köle; sséri 30 azután a főkormányszék titkára s 1717-
ben tanácsos lett. Nagy elfoglaltsága mel- lett, is kiterjedt irodalmi munkásságot fejtett ki, melynek alapján tagja lett több külföldi tudós társaságnak. Háromszor nősült, de mindig szerencsétlenül. Meghalt 1732. decz. 24. Nagy-Szebenben. Kovács Mihály prédikátor mondott fölötte gyász- beszédet (kézirata a m. n. múzeumban).
Gyermekei nem maradtak. Vagyonát mint- hogy mielőtt arról rendelkezhetett volna, szélütés érte, első neje örökölte. Gazdag könyvtárt, melyhez hasonló akkor kevés volt Erdélyben, hagyott hátra. — Mun- k á i : 1. Disputatio Theologica. De Evan- gelio, Quam Subsidiario assistcntis S.
Sanctae Trinitatis favore adjutus, Sub Praesidio . . . Georgii Marton falvi . . . Author & Respondens. Debrecini, 1679.
— 2. Disputatio Philosophica. De Exis- tenlia Divinitatis, Quam Divina assistente gratia. Sub Praesidio . . . Martini Szilágyi . . . Publice ventilandam proponit . . . Author & Respondens. Ad diem 15. Martij , . . U. ott, 1679. — 3. Disputatio Mathe- matiko Physica De Lumine Pars Prima
& secunda. Qvam . . . Sub Praesidio . . . Burcheri de Voider . . . Publice venti- landam proponit. . . Author & Defendens Ad diem 12. & 15. Mártii . . . Lugduni Batavorum, 1681. Két füzet. — 4. Dis- putatio Philosophica Contra Atheos Prima.
Secunda & Qvarta. Qvam . . . Sub Prae- sidio . . . Burcheri de Voider . . . Exerciţii
•causa defendendam s u s c i p i t . . . Ad diem . . . M a j i . . . U. ott, 1680—81. Három füzet.
— 5. Disputatio Philosophica Inauguralis De Systcmate Mundi, Qvam . . . Ex Authoritate . . . Bectoris, D. Johannis Voet . . . Pro Grad u Doctoratus, & Liberalium, Artium Magisterio, Summisque in Philo-
•sophia Honoribus & Privilegiis rite, ac legitime consequendis, Publico examini . s u b j i c i t . . . Ad diem 30. Junii, . . . U. ott, 1681. — 6. Dissertationis Philologico —- Theologicae, De Sacrificiis, Pars Prima.
Q u a m . . . Sub Praesidio . . . Johannis
Van der Wayen . . . Publicae disquisition i subjicit...Franequerae, 1682. — Ugyanaz-.
Pars Prior. Q v a m . . . Sub Praesidio ... Com- pegii Vitringa . . . Publico examini subjicit ... U. ott, 1683. — 7, Disputatio Theologica Inauguralis De Benedictione Gentium Abrahamo Promissa. Qvam Praeside . . . Bectoris D. Philippi M a t t h a e i . . . Publico Eruditorum Examini subjicit... U. ott, 1684.
— 8. Tractatus brevis de Mediis qvibus Vila ac Sanitas Conservaretur & prolon- garetur: necnon Plures Morbi indeque oritura Senectus gravior in longius aver- teretur, ad Ductum & mentem Cele- berrimi D. Cornelii Bontekoe Consiliarii
& Archiatri Serenissimi Electoris Bran- denburgici adornatus á S. K. S. M. C.
Solnae, 1693. — 9. Consiliarius Principe Dignus in Funeralibus Exequiis Illus- trissimi dum viveret Domini D. Samuelis Keresztesi, de Nagy-Megyer, Sacrae Cae- sareae Begiaequae Majestatis in Inclito Transylvaniae Gubernio Begio Consi- liarii intimi, Comitatus Alba-Juliacensis, Comitis Supremi &c. Familiae Ultimi.
Representatus á S. K. D. K. Cibinii, 1707. — 10. De Scorbuto Mediterraneo Dissertatio Ad normam Philosophiae Mechanicae. U. ott, 1707. (Ism. Acta Erud. Suppl. T. VI.) — 11. Pestis Dacicae Anni M.DCC.IX. Scrutinium Et Cura. U.
ott, 1709. — 12. Theologia Pacifica sive Comparativa, Religion is Christianae Es- sentialia ab Accessoriis, necessariis, neces- saria a minus necessariis discernens. Cui praemissa Praefacio Ad Christianum Paci- ficum. Gemmula gratamagis. quam magno pondere ferrum. U. ott, 1709. (Ezen munka szerzője Gardenius Jakab ; csak az élő- beszédet írta K.) —^13.Auraria Romano- Dacica. U. ott, 1717. K. arczk. (De história aurariarum Romano-Dacicorum. De la- boré auri metallico. De laboré auri mo- netario. De constitutionibusprovincialibus, de re metallica et monetaria. De origine, generatione et proprietate auri. De laboré auri medico. Ism. Acta Erud. 1719. 52. 1.
