Magyar írók élete és munkái

(1)

MAGYAR ÍRÓK

ÉLETE ÉS MUNKAI

A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D Ŕ M I A M E G B Í Z Á S Á B Ó L

I R T A

SZÍNNYEL J Ó Z S E F

K I R . T A N Á C S O S

A MAGYAR N E M Z E T I M Ú Z E U M I H Í R L A P - K Ö N Y V T Á R I G A Z G A T Ó - Ö R E A M. T . A K A D É M I A L. T A G J A

XIII. KÖTET.

Steiner—Télfy

B U D A P E S T , 1909.

K I A D J A I I O R N Y Á N S Z K Y V I K T O R .

(2)

(3)

s.

Steiner Ádám, theologiai doktor, róm.

kath. plébános, 1874-től Várpalotán (Veszprémm.), hol 1894. máj. 22. meg- h a l t ; jeles hitszónok volt. — Czikkei a M. Államban (1870. 250., 251. sz. A háború végén, 264. sz. Még egyszer ar- ról a porosz-osztrák szövetségről). — Munkái: 1. Egyesüljünk! Dr. Martin Konrád paderborni püspök nyomán közli.

Sz.-Fehérvár, 1870. (Ism. Uj M. Sión 1871. 69. 1.). — 2. Komoly theologiai felolvasások könnyelmű politikusok szá- mára. Roh J. A. után közli . . . Vesz- prém, 1872.

Petrik, K ö n y v é s z e t e . — Sc hematismus C l e r i W e s z p r i m i e n s i s 1 8 8 5 . — Vasárnapi Újság 1 8 9 4 . 21. sz. (Nekr.) és g y á s z j e l e n t é s .

Steiner Adolf,\ róm. kath. plébános Lókon (Sopronm.); szül. 1852. jan. 17.

S o p r o n b a n ; felszenteltetett 1874. szept.

24. — A politikai lapokban és tanügyi közlönyökben magyar és német czikkeket írt, Keői név alatt 25 levélben ismer- tette a népiskolai oktatásnál a földrajz, történelem, természetrajz, természettan és gazdaságtan czélját, anyagát és helyes tanmódszerét. Egy polemikus füzete kü- lön is megjelent.

Zalka E m l é k k ö n y v e . Győr, 1896. 149. 1. — Schematismus Cleri Jaurinensiö 1896.

Steiner Adolf, jogi doktor, ügyvéd Temesvárt. — M u n k á j a : Temesvár és a DMKE. Temesvár, 1895. — Szerkesz- tette a Délvidéki Törvénykezési és Köz-

I d . S z i n n y e i J „ Magyar írók XIII.

igazgatási Értesítő cz. hetilapot 1891.

máj. 15-től 1892. márcz. 27-ig Temesvárt.

(Dobrov Ede ügyvéddel együtt. 1891.

aug. 16-tól egyedül).

Berkesti István, A t e m e s v á r i k ö n y v n y o m - dászat és hírlapirodalom története. Temes- vár, 1900. 139. 1. és a m. n. múzeumi k ö n y v - tár példányáról.

Steiner Albert, orvos-doktor, fürdő- orvos Szliácson (Zólyomm.) — Munkája : Szliács természetes meleg vasfürdőiről s egyéb gyógyforrásairól. Bpest, 1881.

(Németül: U. ott, 1881.)

A m. n. múzeumi k ö n y v t á r példányáról.

Steiner Antal, bölcseleti doktor, ál- lami főreáliskolai tanár, szül. 1842. okt.

4. Késmárkon (Szepesm.) ; a polgári és középiskolákat u. ott járta ; 1862—66-ig a budapesti egyetemen tanult és 1867—

1872-ig egyetemi tanársegéd volt a vegytani intézetnél. 1872-ben vegytanárrá neveztetett ki a lőcsei állami főreálisko- lánál. 1873—1875. ápril végéig további tudományos kiképeztetése végett Berlin- ben tartózkodott; 1875-től ismét a lőcsei áll. főreáliskolánál működött és 1883.

szept. a Szepesmegyére felállított állami vegykísérleti állomás vezetője lett. A berlini vegyészeti társaságnak, szepes- .megye törvényhatósági bizottságának,

Lőcse sz. kir. város képviselőtestületé- nek tagja volt. Meghalt 1905. szept. 4.

Lőcsén. — Czikkei a Természettudományi Társaság Közlönyében (VII. 1867. Erdélyi

1

(4)

4 Steiner 10 ásványvizek ismertetése) ; a Természet-

tudományi Közlönyben (1869—70. Pesti világítógáz vegyalkotása, Magyar szappan- fajok vegyelemzése); a Gyógyszerészi Hetilapban (1872. Adalék az Isocyamur- sav történetéhez); a ló'csei áll. főreál- iskola Értesítőjében (1873. A köneny a modern vegytanban, 1882. A vegytan- tanítás módszeréről az alreáliskolában és a vegytani gyakorlatok); a Földtani Társulat Közlönyében (1881. A kárpáti homokkő különböző szinének okairól);

a Zipser Boténak is munkatársa volt. — Munkái: 1. Közlemények a m. kir. egyetem vegytani intézetéből. Dr. Fleischer A.

és dr. Steiner Antal részéről. Előterjeszti Than Károly. Pest, 1872. (Értekezések a természettud. köréből III. 5.). — 2. Vizs- gálatok a fulminator (Durrsavvegyek)

vegyalkata felett. Bpest, 1877. (Értek, a term.-tud. kör. VIII. 4.). — 3. Vizsgála- tok a lőcsei m. kir. főreáltanoda vegytani intézetéből. U. ott, 1884. (Értek, a termé- szettudom. kör XIII. 13.). — Jegye : A. S.

Szinnyei KÖny v é s z e t e . — Kiszlingstein K ö n y v é s z e t e . — Vasárnapi Újság 1 9 0 5 . 3 7 . ez. (Nekr.) — Önéletrajzi adatok és g y á s z - j e l e n t é s .

Steiner Antal, orvosdoktor, diószegi (Biharm.) s z á r m a z á s ú ; gyakorlóorvos Pesten. — M u n k á j a : Dissertatio inaug.

medica de pneumorrhagia. Pesthini. 1874.

Rupp, B e s z é d 158. 1. — Szinnyei K ö n y v é s z e t e .

Steiner Bernát György, jogi doktor, egyetemi tanár Nagyszombatban. — Munkája: Assertiones Legales, Desumptae e IV. Institutionum Imperialium Libris Questionum Decadi subordinatae: Quas Consensu & Authoritate Inclytae Facul- tatis Juridicae In . . . Universitate Tir- naviensi . . . Praeside . . . Pro Exercitio Academicae Disquisitioni publice propo- suit . . . Simon Messich . . . Anno M.DCC . . . Tyrnaviae.

Szabó Károly, R é g i M. K ö n y v t á r II. 550. 1.

Steiner Ferencz, gyógyszerész és or- szággyűlési képviselő, szül. 1856. márcz.

6. Temesvárt patricius családból; közép-

iskolába Gyönkön és Temesvárt járt, majd a gyógyszerészi pályára lépett s 1874—76. a gráczi egyetemet látogatta, a hol magyar egyesületet is alapított.

Katonai szolgálata alatt kilencz hónapot töltött a boszniai hadjáratban. 1879.

Temesváron a városi gyógyszertár tulajdonosa lett és e téren működött 1886-ig, a mely időtől fogva a közügyeknek szentelte életét. A 80-as évek elején ugyanis a Schulverein nemzetellenes merénylete meggátlására alakult társa- dalmi egyletek megteremtésében és veze- tésében főszerepe v o l t ; jelenleg is a temesvári magyar nyelvterjesztő egye- sület, a délvidéki nemzeti szövetség s a DMKE vezetőférfiai sorában á l l ; elnöke a temesvár-gyárvárosi társaskörnek;.

nagy részben neki köszönhető a magyar színészet állandósítása Temesvárt. A temesmegyei honvédegylet tiszteletbeli tagjává választotta; az ő kezdésére és fáradozásával állítottak a Temesvár védelmében elesett honvédeknek emléket és jelentékeny része van a szabadfalvi határban Bem táborozását és Petőfi ott időzését megörökítő emlék felállításában.

1883 óta Temesvár város törvényható- sági bizottságának választott tagja. Egyik megalapítója volt 1884-ben a délvidéki mérsékelt ellenzéki, illetőleg nemzeti pártnak, a melynek titkára lett; pártja elveinek terjesztésére 1893-ban megala- pította a Délvidéki Ellenőrt, a melyet az 1896. deczember végéig szerkesztett;

megalapítója a temesvári Südungarische Reform cz. függetlenségi párti politikai napilapnak. 1887. és 1892. fellépett a kisbecskereki kerületben nemzeti párti programmal, de kisebbségben maradt, míg 1901. aug. 19. nagy szótöbbséggel,, az általános választásokon pedig egy- hangúlag megválasztották képviselőnek.

Mint Apponyi Albert grófnak törhetetlen híve, ő is kivált a szabadelvű pártból s követte vezérét a nemzeti, majd a függetlenségi és 48-as pártba. Egyik

(5)

5 Steiner 6 megalapítója a délvidéki függetlenségi

pártnak, a melynek elnöke lett. Az 1905.

általános választások alkalmával kerülete egyhangúlag ismét felküldötte az ország- gyűlésre, úgy szintén 1906-ban is. — Politikai czikkei és programmbeszédei a helyi lapokban ; országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.

Berkeszi István, A t e m e s v á r i . . . h í r l a p - irodalom története. T e m e s v á r , 1900. 140.1. —

Vasárnapi Újság 1 9 0 1 . 4 9 . S Z . a r c z k . — Sturm, Uj Országgyűlési Almanach. Bpest, 1906.

218. 1.

Steiner Fülöp, theologiai doktor, székesfejérvári püspök, szül. 1839. ápr.

28. Fehéregyházán (Sopronm.). Atyját Deila Pietranak hívták és e névből csi- náltak a soproni németek S-t. Közép- iskoláit Veszprémben és Győrben végezte.

1856-ban lépett a győri papnövendékek közé és Simor János győri püspök a bécsi Pazmaneumba küldötte theologiára. 1863- ban pappá szentelték. Káplán volt Mo- sonyban, röviddel azután a győri pap- nevelőintézet tanulmányi felügyelője és tanára. 1867. theologiai doktor lett; ekkor a győri jogakadémián az egyházjog tanárává és hitszónokká neveztetett ki.

1868. a bécsi Augustineum tanulmányi felügyelője lett, mely minőségben tiz évig működött. 1882. nagyváradi kano- nokká neveztetett ki, mint ilyen tovább is tanárkodott; ú j r a szervezte a pap- nevelői egyházirodalmi iskolát. Áldozat- készségét hirdetik a szeminárium kápol- nájának díszes restaurálása, valamint a szegényebb sorsú növendékpapok segé- lyezése pénzzel és könyvekkel. 1886. a Szent István-társulat elnöke lett és köz- gyűlési beszédeivel általános figyelmet keltett. 1890. jan. székesfejérvári püs- pökké neveztetett ki. A pápa trónállója, a Szent-Tamás- és Szent-László-társulatok elnöke, a kath. legényegyesületek orszá- gos szövetkezetének díszelnöke, a főrendi- házban a naplóbiráló és a közjogi bizottság tagja volt. Az elkerseztelési vitában határozott állást foglalt el. Az

1892. választások alkalmával kiadott pásztorlevele nagy feltűnést keltett.

Meghalt 1900. augusztus 11. Székesfejér- várt. — Egyházi beszédei a Borro- maeus cz. folyóiratban, elnöki megnyitó- beszédei a Szent István-társulat közgyű- lésén (1887—1893.) a Kath. Szemlében vannak. — Munkái: 1. Immortellen auf den Sarg weiland ihrer Majestät der Kaiserin und Königin Carolina Augusta Wien, 1873. — 2. Egyházi beszéd, melyet Sz. István Magyarország első apos- toli királyának ünnepén 1874. aug. 20.

Budán tartott. U. ott, 1874. — 3. Emlék- beszéd, melyet gróf Cziráky Jánosné, szül. Dezasse Ludowika Erzsébet grófnő, a budapesti központi oltáregyesületnek 1899. jan. 6. elhunyt elnöknője felett mondott. Bpest, 1899.

M. Sión 1 8 9 1 . 4 7 2 . 1., 1 8 9 2 . 3 9 1 . 1. — Zalka E m l é k k ö n y v . Györ. 1892. 149. 1. — Pallas Nagy lexikona X V . 2 0 1 . I I . P ó t l é k 1 9 0 4 . 6 1 6 . 1. — Ország Világ 1 9 0 0 . 3 4 . s z . a r c z k . — Bu- dapesti Hirlap 1 9 0 0 . 2 2 0 . 1. — Petrik, M . K ö n y - v é s z e t 1886—1900.

Steiner Gusztáv, állami hivatalnok. — Munkája : Reformeszmék vízszabályozási rendszerünk és jogunk köréből. A víz- szabályozás és öntözés államosítva. Bpest, 1900.

M. Könyvészet.

Steiner Ignácz, rabbi, izr. vallástanár Léván, hol a képzőintézetnél 1871. decz.

bízták meg az izr. növendékek vallás- tanításával. — Munkái: 1. Jachin és Bóaz, vagyis a salamoni templom elő- csarnokában álló két oszlop symbolikus neveinek értelme és jelentése. Léva, 1891.

(Ism. M.-Zsidó Szemle). — 2. A magya- rok „Isten"-e etymologiai világításban.

Adalék az ősmagyarok mívelődés-törté- netéhez. Lévai működése 25. évfordulója alkalmából . . .

Néptanítók Lapja 1 8 7 1 . 8 5 3 . 1. — Petrik, M . K ö n y v é s z e t 1886—1900.

Steiner Imre, ág. ev. főgymnasiumi tanár, szül, 1839. jan. 29. Késmárkon (Szepesm.), 1862-ben lett rendes tanár

1*

(6)

8 Steiner 10 Iglón, hol a rajzot, német nyelvet és a

realiákat tanította. — Munkái: 1. Vezér- fonal a vegytan gyakorlati megtanulására.

Műegyetemi és reáltanulók, különösen gyógyszerészsegédek számára. Pest, 1865.

— 2. A sík- és gömbháromszögmértan részletes tankönyve. Tekintetbe vévén a gyakorlati élet czéljait, magánoktatásra.

Irta Lübsen H. B., ford. U. ott, 1867.

— 3. Derékszögű vetülettan, leendő mérnökök, építészek, gépészek, bányá- szok s erdészek, nemkülönben rajzbani műkedvelők magánoktatására. U. ott, 1871.

Bartl—Felsmann, Fö- é s k ö z é p t a n o d á k N é v - k ö n y v e . Pest, 1870. 30. 1. — Szinnyei K ö n y - vészete.

Steiner István, elemi népiskolai tanító.

— Czikke az Egyetértésben (1882. 146.

sz. Lederer Ábrahám emlékezete). — Munkája: Magyar olvasókönyv az elemi népiskolák számára. II—IV. oszt. Bpest, 1882. (2. kiadás 1883., II., III. oszt. 1884.

Többekkel együtt).

Kisziingstein K ö n y v é s z e t e .

Steiner Izidor. — Munkája: Reviczky Gyula költészete. Nagyvárad, (1905).

A m. n. múzeumi könyvtár példányáról.

Steiner Jenő. — Czikkei a Hevesme- gyei Hírlapban (1901. 154., 155. Gondo- latok Petőfi olvasása közben, 1902. 4.

sz., Petőfi a prózaíró).

A m. n. múzeumi k ö n y v t á r p é l d á n y a i b ó l .

Steiner József, gabona- és bizományi üzlettulajdonos Budapesten. — Czikkei a M. Nemzetgazdában (I. évf. A differen- tiális tarifák káros befolyása kereskedel- münkre és iparunkra, Fővárosi keres- kedelmünk hanyatlásának okai); a M.

Pénzügyben (1882. A bécsi nemzetközi magvásárlás után, 1883. A kereskedelem összpontosítása a fővárosban, kivonat);

a M. Kereskedők Lapjában (1883. Né- hány adat kereskedelmünk magyaroso- dásához, A gabona-határidő-üzletről, Országos kereskedelmi testület, 1884.

Miért nem járatnak kereskedőink magyar lapokat, A gabonaspekuláczió költségei,

1885. Társadalmi válság, 1885. Akadá- lyozzak meg a gabonaárak esését). — Munkája : Gabonaszállítási díjtételek Bu- dapestre, Bécsbe, Kőbányára, Czeglédre.

Az érvényben levő díjszabások alapján összeállítva. Bpest, 1881. (Különny. a Pesti Naplóból).

Kiszlingstein K ö n y v é s z e t e .

Steiner Károly, a kereskedelmi és iparkamara elnöke és a Südungarische Reform szerkesztője (1889. júl. 1-től) Temesvárt, hol 1907. aug. 4. meghalt 54 éves korában. A délvidéki nemzeti pártnak egyik oszlopos tagja volt. Tevé- keny részt vett a nemzeti párt alakítá- sában és Apponyinak mindvégig törhe- tetlen híve volt. Lapjával sokat tett a nemzeti eszmék szolgálatában a délvidéki sváb nép között. — M u n k á j a : Unser Obergespann jubilirt! Separatabdruck einer Artikel-Serie der «Südungarischen Reform» enthaltend die Kritik über das 10-jährige Jubileum des Temeser Ober- gespanns Dr. Viktor Molnár. Temesvár.

1899.

Berkeszi István, A t e m e s v á r i k ö n y v n y o m - dászat és hirlapirodalom története. T e m e s - v á r , 1 9 0 0 . 1 0 2 . 1. — Budapesti Hírlap 1 9 0 7 . 1 8 6 . 1. — M. Állam 1 9 0 7 . 1 7 8 . é s a m . n . m ű zeumi k ö n y v t á r példányáról..

Steiner Lajos, jogi doktor, ügyvéd, szül. 1853. augusztus 30. Szegszárdon (Tolnám.); a gymnasiumot Pécsett, a jogot ugyanott és Pesten végezte. 1880.

decz. 15. jogi doktorrá avatták Buda- pesten ; ugyanitt nyerte az ügyvédi oklevelet 1882. j ú n . 13.; ügyvéd volt Szegszárdon, jelenleg az Budapesten. — Belmunkatársa volt a Tolnamegyei Köz- lönynek 1879-től fogva, hol társadalmi s egyéb czikkei, 1875-től a tárcza-rovat- ban apró elbeszélései jelentek m e g ; Budapesten pedig a napilapokba írt. — Jegye: X. Y.

Önéletrajzi adatok.

Steiner Lajos, bölcseleti doktor. — Munkái: 1. Két kúpszelet simultán in- varians jellegű képződményeiről. A tu-

(7)

9 Steiner 10 dori czím elnyerésére. Bpest, 1893. —

2. A földmagneses erő napi változása.

Hely és év n. (1905 ?) — 3. Financiák és íinancierek Amerikában. New-York, 1905. máj. (Gróf Somssich Gyulának ajánlva, rajzokkal).

M. Könyvészet 1 9 0 5 . — Petrik, M . K ö n y - v é s z e t 1886—19C0.

Steiner Márkus, bölcseleti doktor, rabbi. — Munkái: 1. Micha könyve.

Ford. és magyarázta. Bölcsészettudori értekezés. Bpest, 1894. — 2. Pietät ist die Grundlage des jüdischen Heiligthums.

Predigt gehalten im israel. Tempel zu Bielitz. Bielitz, 1904.

A m. n. múzeumi k ö n y v t á r példányairól.

Steiner Márton, győri kanonok, egresi apát és pápai főesperes, szentszéki ülnök, papnevelőintézeti püspöki biztos, a Ferencz József-rend lovagja, szül. 1828. febr. 28.

Fehéregyházán (Sopronm.); áldozó-pap lett 1851. ápr. 1. ; plébános volt Magyar- Óyárott 32 évig; 1867. apát és 1890.

győri kanonok lett. Meghalt 1892. jan.

21. Győrben. — Czikkeket írt a Moson- megyei Lapokba. — M u n k á j a : Egyházi beszéd, melyet a feketeerdői községben újonnan épült templom Nagys. és Főt.

Häuser Fábián győri kanonok úr által 1863. szept. 13. történt ünnepélyes fel- szentelése alkalmával mondott. A tiszta jövedelem a templom j a v á r a fordíttatik.

Magyar-Óvár, 1863.

Petrik K ö n y v é s z e t e . — M. Állam 1 8 9 2 . 2 4 . sz. — Schematismus Cleri Jaurinensis 189a.

192. 1.

Steiner Mihály, magyar államvasúti mérnök Budapesten. — A Mozdonyveze- tők Lapja cz. havi közlöny műszaki részének szerkesztője és írója 1905. decz.

1-től 1906. decz. l-ig.

Steiner Miklós {Hubert), főgymnasiumi t a n á r , premontrei kanonok, szül. 1872.

márcz. 12. Szentkúton (Vasm.); 1891.

aug. 15. lépett a rendbe, 1902-ben tett tanári vizsgát a természettanból és

mathematikából és 1897 óta tanár.

Jelenleg a szombathelyi főgymnasium- ban tanít. — Czikke a szombathelyi kir.

kath. főgymnasium Értesítőjében. (1904.

1—68. 1. A fizikai tanítás középisko- láinkban.)

A szombathelyi kir. kath. főgymnasium Érte- sítője 1 9 0 4 . — Kalmár Elek, T a n á r i N é v k ö n y v . Lőcse, 1907. 219. 1.

Steiner Mór, főgymnasiumi tanár a soproni Lähne-féle intézetben. — Mun- kája : De Horatio Lucilii Aemulo. Bpest, 1901.

Steiner Sámuel, ág. ev. lyceumi tanár, szül. 1809. aug. 20. Késmárkon, hol atyja lakatosmester v o l t ; S. is előbb atyja mesterségére adta m a g á t ; azonban csakhamar a tanulói pályára lépett és mindenekelőtt Tarczalon tanult a magyar nyelv elsajátítása végett; azután szülő- városában a polgári iskolát, a theologiát és a jogot is végezte. 1832-ben Joseffy Pál superintendens által megvizsgáltat- ván, felvétetett az ev. papjelöltek közé és a bécsi theologiai tanfolyamra küld- ték; ezt 1835. végezte, azután körutat tett Németországban ; a téli félévben a jenai egyetemen tanult különösen természet- tudományi szakot. Négy évi távollét után visszatért hazájába s miután Oko- licsányi Lajos lányának nevelője volt, 1838. a sžomolnoki ev. lelkészi állást vállalta e l ; innét 1840. a késmárki ev. lyceumba hívták meg tanárnak. Az absolutismus alatt a késmárki lyceumot bezárták és csak az ő erélyes fellépésé- nek köszönhető, hogy az intézetet még azon év nov. 3. megnyithatták. Három- szor volt a lýceum igazgatója és 35 évi szolgálat után nyugalomba lépett. Meg- halt 1887. júl. 2. Késmárkon. Végrende- letileg 200 frtot hagyott a lýceum alum- neumának. — Munkái: 1. A lélektan és logica rövid vázlata. Tanítványai számára vezérfonalul. Sárospatak 1867.

— 2. Allgemeine Metaphysik zur Be-

(8)

11 Steiner—Steinhardt 12 gründung einer vernünftigen Welt- und

Lebensansicht nach Kant, Fries und Appelt. Késmárk, 1882.

Pelrik K ö n y v é s z e t e . — Weber, Samuel, Ehrenhalle verdienstvolle Zipser des XIX.

Jahrhunderts 1880—1900. Igló, 1901. 222. 1.

arczk. és a m. n. múzeumi k ö n y v t á r pél- dányairól.

Steiner Samu, orvosdoktor, 1884-ben nyert doktori oklevelet Budapesten, hol jelenleg gyakorló-orvos. — Czikkei a Közegészségügyben (1883. A vízvezető ólomcsövekről, 1884. Ónozott főzőedé- nyekről) ; a Természettud. Közlönyben (1883—99.) — M u n k á j a : Az iskolák padjai és padlói. Bpest, 1899. (Külön- nyomat az Előadások az iskolai egész- ségügy köréből cz. munkából.)

Pesti Alfréd, M a g y a r o r s z á g O r v o s a i n a k É v k ö n y v e . Iípest, 1899.' 166. 1. — Petrik, M.

K ö n y v é s z e t 1886—J900.

Steiner Sziárd, egyetemi tanár a pesti egyetemen 1854-ben, hol az államszám- viteltant tanította; előbb a lembergi egyetem tanára volt. — Munkái : 1. Zur Kenntniss der Staatskassen und ihres Organismus nach den neuesten Bestim- mungen im Kaiserthume Österreich.

Lemberg, 1851. — 2. Collegien-Hefte über Staatsrechnungswissenschaft. Pest, 1854. (Kőnyomat).

Petrik Bibliogr. es a m. n. múzeumi könyv- tár példányától.

Steiner Simon, orvosdoktor, 1878-ban nyert orvosdoktori oklevelet Budapesten, hol 1899. máj. 1. telepedett le mint gyakorló-orvos ; előbb községi orvos volt Kunágotán (Csanádm.). — A Makói Hirlap munkatársa volt, írt több orvosi szakczikket is.

Pesti Alfréd, M a g y a r o r s z á g O r v o s a i n a k É v k ö n y v e . 1895. és 1899.

Steiner Simon, bölcseleti doktor, állami főreáliskolai tanár Temesvárt, hol a mennyiségtant és természettant tanítja, szül. 1856. júl. 13. Szarvason (Békésm.);

1881. nyert tanári oklevelet a mathema- tikai és természettani szakra; 1895. szept.-

től a makói főgymnasium tanára v o l t ; 1898. óta Temesvárt tanár. — Munkái:

1. A reciprok poláris kúpszeletek neve- zetesebb tulajdonságai. Bpest, 1884. — 2. Népszerű csillagászati értekezések. U.

ott, 1893.

Kisilingstein K ö n y v é s z e t e . — Petrik, M . K ö n y v é s z e t 188<5—1900. — Kolmá* Elek, Kö- zépiskolai tanári N é v k ö n y v . Lőcse, 1907.

252. i.

Steiner Zsigmond. L. Simonyi.

Steinfeld Miksa, vegyi ruha-tisztító és m. kir. szabadalmazott vegytisztító szer feltalálója és készítője Egerben. — Mun- kája : A vegyi uton való ruhatisztítás.

Eger, 1900.

Steingassner Ferdinand, orvosdoktor és kir. tábori alorvos. — Munkája: Aus- sichten zur Erlösung der 28 Millionen Bruchkranken wird jährlicher Ersparung von wenigstens 28 Millionen Silbergul- den durch geglückte Erfindung eines eigenartigen Bruchbandes . . . Diesem Aufsatze vorausgehend ist das hiebei nicht uninteressante Manuscript Anther- niade eines verschollenen Mannes beige- schlossen. Ofen, 1849. (Az Antherniade versben).

Steinhardt Jakab, főrabbi, szül. 1818.

decz. 17. Makón ; talmudi tanulmányait szülővárosa rabbijánál, Ullmann Eleázár- nál kezdette, majd Pozsonyban folytatta.

Az 1843. országgyűlés alatt kőnyomatú lapot indított meg, a Hírnököt, mely részletes tudósításokat hozott az ország- gyűlési tanácskozásokról. 1845-ben Cho- rin utóda lett az aradi iabbiságban; e hivatalban 40 évig működött, mint a zsidóság vallásos és művelődési haladá- sának előharczosa. A magyar- és erdély- országi izraeliták egyetemes congressu- sán (1868.) mint a haladó-párt egyik vezérférfia szerepelt; az 1877. megnyílt országos rabbiképző intézet szervezése és berendezése javarészben az ő műve ;

(9)

1 3 Steinhart—Steinherz 14 ezen intézet vezérlőbizottsága tanügyi

szakosztályának élte fogytáig elnöke volt.

Meghalt 1885. febr. 2. Aradon. — Az aradi Alföldnek munkatársa volt. — Munkái: 1. Egyházi beszéd, tartotta Baján, az újonnan épült izraelita templom felszenteltetése alkalmával. (Szept.

26. 1845.) Arad, 1845. — 2. Antrittspre- digt, gehalten Sabbath Hagadol 5605.

(19. April 1845.) in Arad, . . . Toldalék:

A király születésnapján tartott magyar beszéd. U. ott, 1845. — 3. Beszéd, melly az aradi izraelita templomban 1846. aug.

29. a magyar izraelitáktól fizettetni szo- kott türelmi adó kegyelmes királyi leirat által történt eltöröltetése miatt rendezett

•egyházi ünnepély alkalmával . . . U. o., 1846. (Magyar és német czímmel és szö- veggel). — 4. Predigt und Gebet gehalten zur Feier der glücklichen Genesung Sr.

Majestät, Franz Josef I. bei dem am 17.

März 1853. in der Synagoge zu Gross- wardein abgehaltenen Gottesdienste. U.

ott, 1853. — 5. Rede am Sarge des seligen, in Gott ruhenden Herrn Fridrich Gross, . . . gehalten am 5. Jäner 1858.

U. ott. — 6. Rede bei dem aus Anlass der von Sr k. k. Ap. Majestät . . . Franz Joseph I. den Israeliten in Oesterreich allergnädigst verliehenen Rechte und Aufhebung mehrfacher, früher bestande- ner Beschränkungen am 28. Februar

1860. stattgehabten Dank-Gottesdienste in der Synagoge zu Arad. U. ott, 1860.

Lakatos Otto, Arad története. Arad, 1881.

8 5 . 1. — f i . Zsidó Szemle I I . é v f . 2 3 0 — 2 3 5 . 1.

— Petrik B i b l i o g r . — Pallas Nagy Lexikona XV. 20L. 1. és g y á s z j e l e n t é s .

Steinhart Antal, orvosdoktor, szegedi származású. — M u n k á j a : Dissertatio inaug. de congestionibus sanguinis. Budae

1837.

Szinnyei K ö n y v é s z e t e .

Steinhauer Ferdinand, es. kir. szám- vevő I. oszt. altiszt a 44. sz. gyalogez- redben. — M u n k á j a : Handbuch über die bei den Unterabtheilungen des k. u.

k. Heeres zu führen vorgeschriebenen Protokolle und Vormerkungen. Fünf- kirchen, 1896. (2. kiadás, U. ott, 1897).

Steinhauser Ferencz. — Munkája : Sáros vármegye helységnévtára. Eperjes, 1895.

Petrik, M. K ö n y v é s z e t 1886—1900.

Steinhausz Gyula, bányatanácsos és bányaigazgató, a pénzügyminisztérium alá rendelve. — Czikke a Bányászati és Kohászati Lapokban (1873. Észleletek a selmeczi Grüner-telér települési viszo- nyaiban.) — M u n k á j a : A nagyági aranybánya mű. Hely és év n. (1904 ?)

A m- n. múzeúmi k ö n y v t á r példányáról.

Steinhausz László, építész, kir. fő- mérnök, a műemlékek országos bizott- ságának r. tagja. — Czikkei a M. Mér- nök- és Építész-Egylet Heti Értesítőjében (1894. Hasenauer Károly, Az állandó országház építése, 2 ábr.) — M u n k á j a : Lőcse szab. kir. város székháza. Tíz szövegbeli ábrával. Bpest, 1898. (Külön- nyomat az Építő Iparból.)

Steinherz Adolf, bölcseleti doktor. — Munkája : Á franczia forradalom eszméi Petőfi költészetében. Bölcsészetdoktori értekezés. Bpest, 1898.

Steinherz Jakab, főrabbi Székesfehér- várt. — Munkái: 1. Dunás ben Lábrát.

Tudori értekezés. Bpest, 1885. — 2.

Gyászbeszédek. Székesfehérvár, 1890. és (1901.) Két kötet. — 3. A zsidó vallás erkölcstana. A középiskolák legfelsőbb osztályai számára, nagyobb művek alap- j á n írta. U. ott, 1895. — 4. A székes- fehérvári zsidók története visszaköltöz- ködésöktől a jelenig. (1840—1892.) Bpest, 1895. — 5. Templomi beszéd. Tartotta a szabadságharcz ötvenéves ünnepén 1898. márcz. 15. Székesfehérvár, 1898.

Kiizlingstein K ö n y v é s z e t e . — Petrik, M . K ö n y v é s z e t 1886—1900. és a m. n. múzeumi k ö n y v t á r példányairól.

(10)

15 Steinhofer—Steinsiess 16 Steinhofer Károly, könyvkereskedő,

szül. 1884. okt. 13. Sopronban ; iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, azután a könyvkereskedői pályára lépett.

Tanuló éveit Szent-Gotthardon Wellisch Béla könyvkereskedésében töltötte; meg- fordult Aradon, Kassán és jelenleg Budapesten működik. — Czikkei a Csak Szorosan cz. szakfolyóiratban (1903. A könyv ellenségei, ford., 1907. Weingand János Mihály, pest-budai könyvárús);

a Felsőmagyarországban (1905. 246. sz.

A kassai hirlapirodalom vázlatos törté- nete); a Corvinában (1906. A könyvek gyűjtéséről, ford. 1907. Ötven év, 1908.

Adalékok az erdélyi könyvkereskedelem történetéhez); a Kisebb közlések az említett közlönyökben és a Börsenblatt für den Deutschen Buchhandelben. — Munkái: 1. A kassai könyvkereskedelem története 1712-től a jelenkorig. Bpest, 1906. (Különny. a M. Könyvkereskedők Évkönyvéből.) — 2. Ráth Mór 1829—

1903. U. ott, 1908. (M. Könyvkereskedők Evkönyve. M. Könyvészet. 1907.)

Önéletrajzi adatok.

Steinhofer Gyula, theologiai doktor, róm. kath. plébános, szül. 1849. febr.

15. Pozsonyban ; a gymnasiumot szülő- városában járta, majd az Emericanum- ban egy évet töltött; a bölcseletet Esz- tergomban, a theologiát Bécsben végezte.

Fölszenteltetett 1872. júl. 19. és a bécsi Augustinaeumba küldetett, hol 1876.

jún. 2. hittudományi doktorrá avatták.

Káplán lett Kemenczén, 1877. febr. Kür- thön, 1878. júl. Pozsony-belvárosban;

1886. júliustól nyitraujlaki plébános. — Czikkei a Pressburger Zeitungban (1880.

32., 33. sz. Academia Istropolitana. Dr.

Rimely művéből ford., 87. Das Bisthum B u d u a ) ; a M. Koronában (1881. 51. A zsidók táncza az arany borjú előtt a pusztában). — Kézirati m u n k á j a : De inquisitione sacra dissertatio historico- critica. Doctori dissertatiója. — Szerkeszti

1887-től az egyházmegyei naptárt (Direc- torium.)

Zelliger Alajos, E g y h á z i írók Csarnoka.

N a g y s z o m b a t , 1893. 485. 1.

Steinhübl János, bányaigazgató Kör- möczbányán. — Munkája : Summarischer Extract und Inhalt, Ausz der Berg- Ordnung der Sieben Hungarischen Berg- Städten ; Alsz: Cremnitz, Schemnitzr

Neusohl, Königsberg, Buggantz, Düllen und Lübetten. Breszlau, 1694.

Szabó—Heliebrant, R é g i M. Könyvtár III.

2. rész 455. J.

Steinitzer Lajos, orvosdoktor, kór- házi orvos Aradon. — Arad város köz- egészsége ügyében írt czikkeket a helyi lapokba. — M u n k á j a : Az aradi magán- kórház 1880. évi működése. Arad, 1881.

Lakatos Ottó, Arad története. Arad, 1881- 97. 1. — Kiszlingstein K ö n y v é s z e t e .

Steiniz M. — M u n k á j a : Ein nieder- schlagendes Pulver für den anonymen Verfasser der Broschüre: «Die Juden verlangen Emancipation ! Soll man die Juden emancipiren ?» der an der Mig- räne zu leiden scheint. Pesth, 1848.

Petrik Bibliogr.

Steinkogler János. L. Huszthy.

Steinsiess Antal, szent Ferencz-rendi szerzetes, szül. 1703. Bécsben ; 1718.

lépett a rendbe s a bölcseletet Győrben és Szombathelyt, a theologiát Pozsony- ban hallgatta. 1727. misés pappá szentel- ték. Több évig tanította a rend növen- dékeinek a bölcseletet és canon-jogot.

Erdélyben rend-tartományi fő-látogató (Generalis Visitator) volt. Meghalt 1773.

okt. 16. Kismartonban. — Munkái: 1.

Panoplia Dogmatica, seu de verbo Dei, praesertim scripto, Lectioneque eiusdem in Versionibus vulgaribus Responsio Apologetica, Ad scriptum nuperi Ano- nymi, in lucem edita: . . . Jaurini, 1752.

— 2. Aphorismi Juris Praxeos, seu Re- s o l u t i o n s Theologico-Juridico-Morales, iuxta Ordinem Tit. IV. Libri Decretalium Gregorii Papae IX. suis locis Juri civili

(11)

17 Steinwalter—Steller 18 accommodatae, pro foro in respective

externo. De Contractibus Sponsalitio et Matrimoniali . . . Augustae-Vindelicorum et Dilingae 1755. (és Pesten, 1761. Ism.

Horányi, Scriptores III. 295. 1.)

Farkas Seraphmus, S c r i p t o r e s O r d . M i n . S . P. Francisci. Posonii, 1879. 61. 1. — Petrik Bibliogr.

Steinwalter Ödön, a szegedi m. kir.

dohánybeváltó-hivatal főnöke. «Jeles szakféríi, a ki időszaki számos közlemé- nyeiben sok önálló eszmét és praktikus elveket írt az okszerű dohánytermelés egyes kérdéseiről» írja a M. Dohány- újság.

illagyar Dohányujság 1 8 9 4 . 4 . S z . a r c z k .

Szeits János, orvosdoktor, aradi szár- mazású szerb. — Munkája: Dissertatio inaug. medica de dysenteria. Vindobonae, 1829.

Stekker Pál, orvosdoktor, szülész- mester, Máramaros-szigeti származású. — Munkája : Légtan, melyről orvosdoktorrá létekor értekezett. Buda, 1836. (Latin czímmel is).

Rupp, Beszéd 158.1. (Neve Steckernek írva).

— Szinnyei K ö n y v é s z e t e .

Stekl Alajos, bölcseleti doktor, székes- fehérvári kanonok, szül. 1819. okt. 15.

Zsámbékon (Pestm.); 1844. szept. 22.

szentelték papnak ; 1845-től nevelő volt;

azután több helyt segédlelkész, 1852-től theologiai t a n á r ; 1886-tól kanonok. Meg- halt 1895. máj. 28. Székesfejérvárt. — Czikkei a Pesti növendékpapság Munkála- taiban (1842, VII. Pius pápa fogsága és az

egyház diadala); számos czikket írt névtelenül a hirlapokba és folyóiratokba;

az II Papato cz. olasz folyóiratban megjelent költeménye arany érmet n y e r t ; a Religiónak egyik legbuzgóbb munka- társa volt. — Munkái: 1. Jézus szent gyermekségének társulata Székesfehér- megyére alkalmazva. Székesfejérvár, 1853. — 2. Gyászbeszéd b. Bajzáth György hült tetemei fölött. Pest, 1869. — 3.

Szent István I. magyar király nagy

katholikus és nagy hazafi volt. Székes- fehérvár, 1872. — 4. Elhunytaink iránti kegyelet a temetőben. U. ott, 1872.

Petrik K ö n y v é s z e t e . — M. Sión 1 8 9 3 . 7 9 3 . 1.

— Székesfehérvár és Vidéke 1 8 9 5 . 6 5 . S Z .

Stekler S. — Munkája: Die Mosaide.

Ein biblisches Epos in 14 Gesängen.

Baja, 1878.

A in. n. múzeumi k ö n y v t á r példányáról.

Stelczer Frigyes. L. Steltzer.

Stelczer J. Károly, ág. ev. lelkész Po- zsonyban, majd Nagyszombatban. — Mun- kái: 1. Worte der Weihe bei der feierl. Tauf- handlung am 17. Sept. 1843, wodurch eine Erwachsene, die ihr Leben jüdischen Eltern verdankt, in das Christenthum aufgenommen wurde. Pressburg, 1843.

— 2. Predigt am zweiten Sonntage des Advents 1846. zur Genesungsfeier Sr.

k. k. Hoheit, des Erzherzogs Joseph Reichspalatins von Ungarn. . . . Tyrnau.

— 3. Huldigungs-Gefühle für den im Leben allverehrten . . . Reichs-Palatin . . . Erzherzog Joseph, bei Gelegenheit seiner Genesungsfeier am 2. Sonntage des Advents 1846. und bei Gelegenheit seiner Todesfeier am Tage Mariae Reini- gung 1847. U. ott. — 4. Geschichtliche Darstellung der sehr merkwürdigen Schicksale und Glaubenskämpfe der evang. Kirchengemeinden sowohl Augsb.

als Helv. Confession in der königl. Frei- stadt Tirnau in Ungarn von Beginn der Reformation bis auf unsere Zeit. Pest, 1870.

Petrik, B i b l i o g r .

Stella Gyula, Budapesten. — Mun- kája : Első levél. Költemények. Bpest, 1904.

A m. n. múzeumi k ö n y v t á r példányairól.

Steiler János. — M u n k á j a : Oda, in honorem 111. Dni Pauli Gyürki de Lo- soncz, dum munus administratoris officii supremi comitis in incl. comitatu Kras- soviensi anno 1830. mens. Jul. die 15.

auspicaretur. Pestini.

(12)

19 Steller—Steltzer 20 Steller Tamás, ág. ev. lelkész, szül.

1640. Nagy-Szlaboson (Gömörm.); tanul- mányait Beszterczebányán befejezve, kül- földre ment s 1665. okt. 14. a witten- bergi egyetemre iratkozott be, melyen 1668. magisteri rangot nyert. Még ez évben haza térve, a beszterczebányai conrectori hivatalt foglalta el. 1674 ele- j é n a pozsonyi rendkívüli törvényszék

elé idézték, mely előbb elzáratta Lipót- váron, azután pedig a nápolyi gályákra vitette. Innét a többi gályarab-lelkészek- kel együtt 1676. kiszabadulván, egyideig Zürichben, később pedig Wittenbergben tartózkodott, honnét csak 1684. tért vissza hazájába. Itt beszterczebányai lelkész lett, de évek multával megvakul- ván, lemondott hivataláról s magányba vonult. Meghalt 1715. Beszterczebányán.

— Munkái: 1. An Universale et Singulare Sit Peculiaris Disjuncta Entis Affectio?

Leutschoviae, 1665. — 2. In Disputa- tione Pneumatices Qvinta, e Partis ejus propriae Sectione Prima, exhibente Theologiam naturalem, Spiritus Infiniţi Existentiam asserturus est publice Prae- side M. Simone Frid : Frenzelio . . . 1667.

Wittenberg. — 3. Theologia Naturali Existentiam Spiritus Infiniţi, Qvi est Deus . . . Sub Praesidio . . . Simon Fride- rici Frenzeiii. U. ott, 1667. — 4. Exerci- tatio Theologica De Triplicis Spiritus S.

Gratiae, Vocantis, Justificantis Et Conser- vantis Quidditate & Diversitate, quam . . . Praeside . . . Abraham Calovio . . . Publice ventilandam proponit . . . U. ott, 1667. — 5. Disputatio Theologica in Symbolum Apostolicurn De Vita Aeterna, Quam . . . Sub Praesidio . . . Johannis Deutschmann . . . defendet. U. ott, 1667.

— 6. Gemina Dissertatione Theologica, Vanam & Veram Pseudo-Vereque Chris- tianorum Religionen), Jacobi I, 26. & 27.

descriptam . . . Praeside . . . Abrahamo Calovio . . . publice exponit . . . U. ott, 1680. — 7. Prioré Dissertatione Theo- logica. Vanam Pseudo-Cristianorum Re-

ligionem, Jacobi I, 26. descriptam . . . Praeside . . . Abrahamo Calovio . . . publice exponit . . . U. ott, 1680.

Posteriore Dissertatione Theologica . . . Jacobi I, 27. descriptam . . . exponit. U. ott. (Ez különbözik az előb- beni munkától.) — Alkalmi költeményeit felsorolják Szabó—Hellebrant, R. M. K.

III. kötet 1. és 2. részeiben.

Klein, N a c h r i c h t e n I I . 3 9 6 . 1. — Bartholo- maeides, Com. Gömör 431. 1. és Csetnek 138.

1. — Rácz Károly, P o z s o n y i v é s z t ö r v é n y s z é k . Sárospatak, 1874. 168. 1. — Figyelő XVIII.

379. 1. (Fabó). — Szabó—Hellebrant, Régi M.

K ö n y v t á r III. 1. rész. 753., 754. 2. rész 191.

1. — Zoványi Jenő, T h e o l o g i a i Ismeretek Tára I I I . 2 2 8 . 1. — Pallas Nagy l.exiknna X V . 2 0 4 . I.

Stelly Géza, igazgató-tanító Rudapes- ten. — Munkája: Petőfi halála. Legenda.

A segesvári Petőfi-szobor leleplezése ünnepségére írta. Bpest, 1897. jul. 31.

(A Fővárosi Lapok 1897. 36. és 37. szá- maiból.)

Petrik, M. K ö n y v é s z e t 1886—1900. és a m.

n. múzeumi k ö n y v t á r példányáról.

Steltzer Frigyes (alsó- és felső-őri), ág. ev. lelkész, szül. 1839. szept. 25.

Kiszácson (Bács-Bodrogm.). — Czikkei a Néptanítók Lapjában (1868. 121. 1.

Tudósítása Bács-Bodrogmegyéből); a Gazdasági Lapokban (1869. 30. sz. Pár szó a kender-termesztésről, Gazdasági tudósítás Kiszácsról); az Újvidékben és a Bácskában (1879. 4. sz. A bunye- váczok eredetéről, 41. sz. Újvidék hajdana, 1880. 14. sz. Zombor hajdana 1880—1882. Bács hajdana, Adalékok Bácska helyrajzához, Adalékok Rácska hajdanához); a Rács-Bodrogher Presse- ben (1880. Neusatz's Urgeschichte); a Bajai Közlönyben (1880. 6o. sz. Bácskai helynevek); a Prot. Egyh. és Isk. Lap- ban (1882. A pánszláv tankönyvek, Sze- rény észrevételek egy főpásztori levélre.

Papválasztások a bányakerületben); a Pesti Naplóban (1882. Protestantismus éspanszlavismus); a Bács-Bodroghmegyei történeti társulat Évkönyvében (1885.

Kiszács története, Dózsa György és for-

(13)

21 Slempf—Stenner 22 radalma, Bácskai adatok a török def-

terekben, 1890. Kulpin története) ; az Újvidékben (1886. 27. sz. Kulpin törté- nete) ; írt a Budapesti Hírlapba is. — Munkái: 1. Geschichte der Bácska.Neusatz, 1883. — 2. Pánszláv világ az Alföldön. U.

ott, 1887. Két füzet. — 3. Követválasztási előkészületek Bácsmegyében. Bpest, 1891.

— 4. Bácsmegye szennyese. Adalék a bács- megyei korrupczió megismeréséhez. U.

ott, 1893. — Álnevei és j e g y e : Alvidéki, Eöri és S. F. Alsó-Bácskából (1861-től a Prot. Egyh. és Isk. Lapban).

Bács-Bodrog vármegyének történeti irodalma.

Zombor, 1881. — Petrik, M. K ö n y v é s z e t 1886—1900. és Önéletrajzi adatok.

Stempf Emil, mérnök Pesten. — Munkája : Zur Reorganisation der Ofner Polytechnischen Hochschule. Pest, 1870.

Stenczel Sándor, orvosdoktor, kés- márki s z á r m a z á s ú ; Késmárk város fő- orvosa, hol 1881. szept. 21. meghalt 68 évében. — M u n k á j a : Dissertatio inaug.

medica de phthisi epiglottidis. Budae, 1838.

Szinnyei K ö n y v é s z e t e és gyászjelentés.

Stenger Károly, magánhivatalnok, szül. 1830. okt. Zsigmondházán (Aradm.).

hol atyja biró volt. Középiskoláit Aradon végezte. Az 1848/49. szabadságharczban mint nemzetőr vett részt az aradi utczai harczban. Eleinte otthon és a vidéken hivataloskodott. Majd Budapestre költö- zött, hol a br. Lipthay- és Almay-család 14 palotaszerű házainak felügyelője volt 26 évig. Meghalt 1885. decz. 25.

Budapesten. — Czikkei a M. Sajtóban (1857. 261. sz. Néhány szó az aradi magyar színház ügyében); a Vasárnapi Újságban (1857. Arad, 1878.); az Aradi Hiradóban (1859. Közlekedés és közle- kedési1 eszközök, Igénytelen nézetek az alföldi gazdászat érdekében); az Alföldi Kalauz cz. aradi naptárban (1860. Fény- űzés) ; a Pesti Naplóban (1883. 205. sz.

Régi mondák a költészetben); munka-

társa volt az aradi Alföldnek, a budapesti Közvéleménynek sat. — Munkája:

A rágalom iskolája, vígj. 5 felv. Irta Sheridan Richard, ford. Pest, év n.

Magyar Könyvesház 68., 69. sz.)

Kiszlingstein K ö n y v é s z e t e . — Figyelő X X . 1886. 154. 1. és Jámbor Gyula szives köz- lése.

Stenhura Vendel, tanító Eperjesen. — M u n k á j a : A sárosmegyei róm. kath.

népnevelők egyletének 1885—1897. évig terjedő rövid vázlatban írott története.

Eperjes, 1897.

Stenner Frigyes Vilmos, városi levél- tárnok, szül. 1851. júl. 26. Brassóban;

az ev. Honterus-gymnasium bevégzése után 1871. a gráczi egyetem jogi kará- hoz iratkozott be, hol a jogtörténelmi államvizsgát 1873. júl. letette; innét a budapesti egyetemre ment és itten 1875.

nyarán bevégezte tanulmányait. Szülő- városába visszatérve a városi tanács szolgálatába lépett és 1878. városi levél- tárnoknak nevezték ki; az ezen hiva- tallal járó képesítés elnyerése végett 1879-ben a Zimmermann levéltárnok által rendezett palaeographiai és diplo- matikai tanfolyamot látogatta Nagy- szebenben. Stenner Brassó város levél- tárát újra, a kornak megfelelően rendezte.

Közreműködött a Brassó város forrásai (Quellen zur Geschichte der Stadt Kron- stadt in Siebenbürgen . . . 1886., 1889., 1896.) három kötetének szerkesztésénél.

— Czikkei a Kronstädter Zeitungban (1886. 249., 250. sz. Die Fahne der Kronstädter Bürgerwehr, 1889. 157—165.

sz. Das alte und neue Klostergässer Stadthor und die damit im Zusammen- hange stehenden Regulirungen.)

Trausch-Schuller, S c h r i f t s t e l l e r - L e x i k o n I V . 442 1.

Stenner Mátyás Frigyes, felsőbb nép- iskolai tanító Brassóban, hol 1818. szept.

26. az ottani gymnasiumban tanult és 1841—44-ig a berlini egyetemet látogatta.

Miután vallásos rajongásban elméje

(14)

23 Stenner •—Stephani 24 megzavarodott, 1867. márcz. 10. meghalt

Brassóban. — Munkái: 1. Aufgaben zur Uebung in den 4 Rechnungsarten mit ganzen Zahlen. Kronstadt, 1850. — 2.

Praktisches Rechenbuch für Elementar- und höhere Bürgerschulen. U. ott, 1850.

(2. kiadás 1851., 3. k. 1854. ü. ott.) — 3. Zweitausend progressiv geordnete Rechenaufgaben . . . U. ott, 1854. — 4.

Lebensstunden . . . U. ott, 1863. és 64.

ľrauscA, Schriftsteller-Lexikon III. 335. 1.

— Szinnyei K ö n y v é s z e t e .

Stenner Péter József, gyógyszerész, szül. 1814. márcz. 21. Brassóban; a gyógyszerészetet Medgyesen sajátította el és a bécsi egyetemen t a n u l t ; hazájába visszatérve a gyógyszerészetet Medgye-

sen gyakorolta ; később Foksánban (Ro- mánia) telepedett meg, hol gyógyszertár- tulajdonos lett és ott meghalt 1870.

jan. — M u n k á j a : Die Heilquellen von Baaszen. Kronstadt, 1846.

Trausch, S c h r i f t s t e l l e r - L e x i k o n I I I . 337., I V . 4 4 3 . 1. — Szinnyei K ö n y v é s z e t e . — Gross, Julius, Kronstädter-Drucke. Kronstadt, 1858.

67. 1.

Stenner Vilmos, bölcseleti doktor, brassói származású. — M u n k á j a : Über die Veränderung des Bieres beim Auf- bewahren und über die flüchtigen Säu- eren Bestimmungs-Methode. Inaugural- Dissertation . . . vorgelegt . . . in Erlan- gen. Bpest, 1892.

A m. n. múzeami k ö n y v t á r példányáról.

Stenz Károly, német színész Pesten.

— Munkái: 1. Theater-Journal des k.

städt. Pesther-Theaters, vom 1. Nov.

1823. bis letzten Oct. 1824. Pesth. (Ertl Józseffel együtt). — 2. Theater-Taschen- buch auf das Jahr 1826. U. ott. — 3. Theater-Almanach des königl. städt.

Pesther-Theaters vom 1. Januar bis letzten Nov. 1826. Allen Freunden der Kunst gewidmet. U. ott. (1826. Wilhelmi Pállal együtt).

Petrik, B i b l i o g r .

Stépán Géza. — Czikkei a Csokonai Albumban (1861. Csokonai Vitéz Mihály

hordója, Mezőssy László úrnak a kül- földről) ; a Sárospataki Füzetekben (1866.

Schiffer Frigyes, Fischer Kuno után, 1867. Leroux Péter, franczia bölcsész, 1868. A franczia előhaladási bölcsészet);

a Hazánk és a Külföldben (1866. Kling- sohr Miklós, magyar eredetű régi dalnok).

A m. n. múzeumi k ö n y v t á r példányaiból.

Stépan Lajos József, főgymnasiumi t a n á r ; a nagyszombati felsőbb leány- nevelőintézettől 1856. nov. 17. helyettes tanári fizetéssel próbaéves tanárnak neveztetett ki a beszterczebányai kir. kath.

főgymnasiumhoz. Állandóan 1858. ápr.

1. rendszeresítetett. 1867-ben a vall. és közokt. minisztérium áthelyezte Ungvárra, majd ezen kinevezésének visszavonásá- val, ugyanezen év szept. 7. az eperjesi főgymnasiumhoz helyezte át, a hol 1887- ben nyugalomba vonult. — Czikke a beszterczebányai kath. főgymnasium Ér- tesítőjében (1859. Die Beziehung der pan- nonischen und grossmährischen Slaven zu den Karolingern und zum päpstlichen Stuhle). — Munkája : Zemepis Kralovstva Uherskeho. (Földrajz).

A beszterczebányai kir. kath. főgymnasium Értesítője 1 8 9 5 . 2 6 0 . 1.

Stepanko Albert, fő- és székvárosi tanár. — M u n k á j a : Vezérkönyv a test- gyakorlathoz. Bpest, 1904. (Népnevelők Könyvtára 20., 21.)

M. Könyvészet 1 9 0 3 .

Stephani Adolf, cs. és kir. százados.

— Munkái: 1. A budai kir. palota, a pozsonyi és dévényi várak a múltban.

Pozsony, 1896. (Két rajzmelléklettel).

Németül is megjelent. U. ott, 1897. — 2. Das königl. Residenzschloss in Press- burg, von seiner Entstehung bis zu sei- nem Verfalle. Pressburg, 1897. (Szöveg- rajzokkal.)

Petrik, M. K ö n y v é s z e t 1886—1900. (Stepha- nies n é v v e l ) és a m. n. múzeumi k ö n y v t á r példányáról.

Stephani Dániel, ág. ev. lelkész Aradon. — M u n k á j a : Trauer-Rede ge- halten über das Ableben Sr. k. k. Hoheit

(15)

25 Stephani—Stephanus 26 des Erzherzogs Joseph Palatins von

Ungarn . . . den 21. Februar 1847. Arad.

Stephani György Kristóf\ az altdorfi egyetem tanulója, szentgyörgyi (Pozsony- megye) származású. — Munkái : 1.

Exercitatio Logica De Quibusdam Photi- nianorum Syllogismis, in fundamenta syllogistica impingentibus, Quam . . . Sub Praesidio Joh. Pauli Felwingeri . . . Publice pro viribus defendere cona- bitur . . . Altdorfi, M.D.C.LXX. — 2. De Usu Fugacis Temporis rite observando Oratio ut vocant, Circularis, . . . habita a . . . U. ott, M.DC.LXXI,

Szabó-Hellebrant, B é g i M. Könyvtár III. 1.

rész 788., 2. rész 1. 1.

Stephani János, cs. kir. szab. könyv- nyomtató. — M u n k á j a : Soterion ad 111.

ac Rev. Dnum Gábrielem Zerdahelyi de Nitra Zerdahely dum episcopatum Neoso- liensem felicibus auspiciis die 24 Mart, a. D. 1801. adiret. Neosolii 1801. (Köl- temény.)

Stephanides György, ág. ev. magyar és tót tanító Pozsonyban. — Munkája:

Magyar catechismus, az az, rövid taní- tás a keresztényi hütnek fő ágazatiról, mely most ujjabban az hiveknek épü- lettyekre thót nyelvből magyarra fordít- tatott, néhol meg is jobbíttatott és ki is bocsáttatott. Pozsony, 1669. (A könyvé- szeti munkákban nem találtam.)

Figyelő XVIII. 381. 1. (Fabó András.)

Stephanovits Tamás, orvosdoktor, temesvári származású. — M u n k á j a : Dissertatio inaug. medica de officiis medici. Budae, 1835.

Rupp, B e s z é d 158. 1. — Szinnyei K ö n y v é - szete.

Stefanovszky Sándor, kanonok, jog- akadémiai tanár, szül. 1823. Egerben, 1847-ben szenteltetett f e l ; jelenleg egri kanonok. — A központi egyházirodalmi iskolában mint társfordító működött;

1865—69-ig az Egri Képes Naptárt szer-

kesztette (ebben czikke 1886: A keresz- tény missiók története); a szent István társulat által kiadott Cantu Caesar világ- történelme (Pest, 1856—76.) fordításában jelentős része van.

31. Sión 1 8 8 8 . 9 4 5 . 1. — Schematismus C l e r i A g r i e n s i s 1889.

Stephantschitsch (Ker.) János, cs.

kir. hadbiró. — M u n k á j a : Anleitung zur Ausübung des Militair-Richter-Amtes nach den für die k. k. Armee erflossenen Gesetzen zum Gebrauch der Militair- Justitz-Beamten und vorzüglich jener, die sich in der k. k. Armee dem Audi- t o r i a l Amte widmen. Pest, 1826. Két kötet.

Stephány Nándor, jogi doktor, rend- őrkapitány Eperjesen, kassai származású, hol atyja kereskedő és háztulajdonos volt; itt végezte a jogot is. Időközben beiratkozott Budapesten a színiképezdébe.

De aztán visszament Kassára, hol hir- lapírással foglalkozott és egyideig szer- kesztője volt az Abauj-Kassai Közlöny- nek. Ekkor megválasztották a kassai rendőrséghez fogalmazónak. Később Eperjes városhoz rendőrkapitánynak nevezték ki. Itt rövid ideig tartó hiva- taloskodás után tragikus véget ért. Egy kir. adóhivatali tiszt, kit sikkasztás miatt letartóztatott, vallatás közben agyonlőtte (1903. okt. 2.) — Munkái: 1. Hangulatok.

Költemények. Kassa, 1898. (Dr. Hohenauer előszavával). — 2. Felhők között. U. ott, 1900. (Költemények Szabolcska Mihály előszavával. Ism. Vasárnapi Újság 19. sz.)

— 3. Oktató könyv a vidéki rendőr- legénység részére. Eperjes, 1903. (Sárosi Árpáddal együtt.) — Színműveket is írt. (?)

Ország- Világ 1 9 0 0 . 8 . S z . a r c z k . — Politikai Újdonságok 1 9 0 3 . 4 0 . s z . — Petrik, M . K ö n y - v é s z e t 1 8 8 6 — 1 9 0 0 . — Hamvai Kovács Zsigmond, Kassai irók. Kassa, 1907. 271. 1.

Stephanus Pannonius (Belograden- sis). — M u n k á j a : De Circulo Oper um Et Judiciorum Dei, Qui, A lapsis primis

(16)

27 Steppanek—Stern 28 Hebraeis trahi incoeptus, in erectis

ultimis Hebraeis finietur: Et, De prodro- mis conuersionis Orientis et Meridiei, cuius iniţia apud Hungaros et Venetos coepta . . . Hely n., 1608. (2. kiadás 1609.)

Szabó-Hellebrant, Régi M. K ö n y v t á r III.

1. rész 316.. 319. 1.

Steppanek Peregrinus, szent Ferencz- rendi szerzetes, szül. 1746. Bélabányán (Hontm.); a szerzetbe lépte után a próbaévet 1765-ben Malaczkán töltötte és három évi theologiai tanulmánya után fölszenteltetett Nagyszombatban.

Életének éveit a plébániák körében mint segédlelkész töltötte. Meghalt 1824. nov.

11. Pozsonyban. — Kézirati m u n k á i : Theologia Morális . . . 1785; Compendium Juris Prudentiae Ecclesiasticae . . . 8 rét 416 lap. (Mindkettő a pozsonyi rendház

könyvtárában.)

tarkas, Seraphinus, S c r i p t o r e s . . . 1 8 7 9 . 9 9 . 1.

Steppanek Venczel Ignácz, premon- trei rendi kanonok, pardubiczi (Cseh- ország) származású, theologiai licentiatus és t a n á r ; a rend feloszlatása után plé- bános volt Rudnokon (Abauj-Tornam.), hol 1803. márcz. 1. meghalt 56 éves korában. — M u n k á j a : Religionis natu- ralis ac revelatae veteris novique testa- menti et hujus verae ecclesiae succincta explicatio facili methodo conscripta.

Viennae, 1789.

Schematismus O r d . P r a e m o n s t a t e n s i s d e Castro J á s z ó . Cassoviae, 1791. 152., 166. 1. — Petrik Bibliogr.

Sterca-Sulutiu Aurél. bölcseleti dok- tor. — Munkája: A neologismusoJc kér- dése a román nyelvben. Rpest, 1883.

(A borítékon neve Sterka-Sulucznak írva.)

Sterk Gyula, orvosdoktor, szül. 1835.

márcz. 7. Budapesten; a gymnasiumot szülővárosában 1852-ben végezve, a bécsi egyetemet látogatta, hol 1859. nov. 21.

orvosi és 1860. márcz. 16. sebészdoktori oklevelet nyert. Azon időtől fogva gya- korlóorvos Bécsben, nyáron pedig fürdő-

orvos Marienbadban; 1878-tól a kir.

rumén csillag-rend lovagja s 1885-től a szerb takova-rend tulajdonosa. — Sok czikket írt az orvosi szaklapokba és állandó munkatársa a Medicin.-chirurg.

Rundschaunak és a Zeitschrift für die gesammte praktische Heilkundenak. — Munkája : Marienbad. Kézikönyv gyógy- vendégek számára. Bpest, 1875. (Németül:

Bécs, 1886. 2. kiadás.)

Kiszlingstein K ö n y v é s z e t e . — Etsenberg. Lud- wig, Das geistige Wien. W i e n , 1893. 466. 1.

Sterk Gyula, építész. — M u n k á j a : Magyar építömüvészeti pályázatok. Szerk.

Bpest, 1894. máj. 20-tól 1895. febr. 20-ig.

I. évfolyam 6 füzet 257 tábla rajzzal és magyarázattal. (Németül is. U. ott, 1894.)

Sterly Bonaventura, minorita-rendi szerzetes, iglói (Morvaország) szárma- zású ; a kassai nemes ifjak nevelő- intézetének igazgatója; a nagyváradi hasonló nevelő-intézet alkormányzója s ú j r a nevelő Pesten. Meghalt 1838. ápr.

19. élete 75. évében. — Munkája : Die Beschaffenheit der ungeheuchelten Re- kehrung aus dem Beispiele des bekehr- ten Zöllners Zachäus Luc. 19. in einer kurzen Predigt abgefasst. Kaschau, 1800.

A Minorita-rend Aéetára. A r a d , 1 8 8 3 . 2 1 7 . 1.

— Petrik Bibliogr.

Stern Ábrahám, középiskolai tanár, a budapesti izraelita hitközségi elemi és polgári fiúiskola igazgatója. — Munkái:

1. Izrael története. I. kötet. Bibliai tör- ténet a honfoglalásig. Olvasmányokkal, héber szentírási szemelvényekkel és nyelvi magyarázatokkal. Bpest, 1894. és 1903. II. kötet. A honfoglalástól az első templom elpusztulásáig. Olvasmányokkal, sat. U. ott, 1897. (Vallástani Iskolai Könyvek 4., 5.) — 2. Héber nyelvtan.

Rövid vezérfonál, középiskolák és semi- nariumok számára. U. ott, 1889. (2. jav.

kiadás. U. ott, 1901.)

Dl. Köny vészet 1 9 0 0 . , 1 9 0 5 . — Petrik, M . K ö n y - v é s z e t 1886—1900.

(17)

29 Stern 30 Stern Adalbert, főrabbi és izr. iskola-

igazgató Lengyeltótiban (Tolnám.) — Mun- kái: 1. Jesaeas aller Zeiten Volkslehrer.

Antritts-Rede gehalten am 8. Dec. 1851.

. . . Gr.-Kanizsa, 1851. — 2. Der meto- dische Rechner für Lehrer und Schüler.

U. ott, 1852.

Stern Adolf, orvosdoktor, nyug. honv.

törzsorvos, szül. 1847. márcz. 15. Nagy- Károlyban, a hol és Szatmárt végezte gymnasiumi tanulmányait, majd Buda- pesten az orvosi kar hallgatója volt és itt nyert orvos- és sebészdoktori, szemész- és szülésmesteri oklevelet. Eleinte Hirsch- ler szemész mellett mint assistens mű- ködött, később Nagy-Károlyban megyei orvos lett. Már mint orvosnövendék ki- váló előszeretettel foglalkozott a katonai egészségügygyei és az 1866. hadjárat alatt dr. Kovács József egyetemi tanár mellett a sebesülteknél alkalmaztatott.

A honvédség felállítása idején megbízták a honvédségi egészségügyi szolgálat szer- vezésénél való közreműködéssel, melynek megtörténte után az akkori 44.

zászlóaljnál az egészségügyi szolgálat ellátását vette át. Nemsokára a szatmári 12. dandárhoz dandárorvossá neveztet- vén ki, onnét 1873. Nagyváradra, 1880.

S.-A.-Ujhelybe, 1886. Miskolczra, illetve Debreczenbe helyeztetett á t ; 1890. törzs- orvossá előléptetett és Lúgosra mint állomásorvosfőnök neveztetett ki, majd 1893. saját kérelmére nyugalomba helyeztetett. Nagyobb tanulmányutakat tett, így 1877-ben egész Ausztriát és Német- országot járta be, 1887. pedig Keleten, Török- és Görögországban járt, beutazta Egyptomot és Palaestinát, 1889. Olasz-, Angol- és Francziaországot. — A köz- egészségre vonatkozó számos czikke van a Honvédben (1873. 7. sz. «A genfi convention), a Militär Zeitungban, a Wehrzeitungban, a Ludovika Akadémia Közlönyében (1874. Néhány szó a na-

gyobb gyakorló és táborozási helyek ki- választása tárgyában).

Ludooika Akadémia Közlönye 1 8 9 9 . 6 9 1 . 1. é s a m. n. múzeumi k ö n y v t á r példányaiból.

Stern Adolf. — Munkája: A tőzsde keletkezése és annak jelentősége. A tőzs- dei reform kérdéséhez. A nagy közön- ség részére. Bpest, 1896.

Stern Albert, főrabbi, szül. 1826.

Nagy-Kanizsán ; neveltetését Pozsonyban és Budán nyerte ; rabbi és izr. iskola- igazgató volt 1851—67-ig Lengyeltótiban ; innét Újpestre ment rabbinak, azonban reformtörekvései miatt 1884-ben lemondatták. Stern családi nevét 1881- ben Szterenyire változtatta. Ügyes paeda- gogus volt. Meghalt 1888. jan. 16. a budai tébolydában. — 1. Munkái: A nép- ünnep, vagyis Ferencz József születés- napja. Ünnep-beszéd tartotta 1867. aug, 18. Pest, 1867. — 2. Sendschreiben an Herrn Dr. A. Stein Rabbiner und Pre- diger in Prag. U. ott, 1870. — 3. Véd- beszéd a zsidó rituális elválás ügyében, Bpest, 1878. (Német czímmel és szöveg- gel is.) — Szerkesztette és kiadta a Ha-Mechaker cz. izraelita hírlapot 1877.

ápr. 15-től 1880. decz. 15-ig. A Jewisch Encyclopedia még néhány munkáját említi.

Petrik K ö n y v é s z e t e . — Kiszlingstein K ö n y - vészete. — Századunk Névváltoztatásai.

B p e s t , 1 8 9 5 . 2 2 5 . 1. — The Jewish Encyclopedia.

N e w - Y o r k . XI. 549. 1. és a m. n. múzeumi könyvtár példányáról.

Stern Albert, igazgató-tanító S.-A.-Uj- helyben (Zemplénm.). — M u n k á j a : Ter- mészetrajz népiskolák számára. S.-A.-Uj- hely, 1870. (3. kiadás. U. ott, 1876).

Stern András, német színész. — Mun- kái : 1. Journal des königl. freistädtischen Theaters zu Pressburg . . . zum neuen Jahre 1850 gewidmet. Pressburg. — 2.

Journal zum neuen Jahre 1851. U. ottT

(1850). — 3. Journal zum neuen J a h r e 1854. U. ott, (1853).

(18)

S I 29 Stern 32 Stern Armin, (Stella). — M u n k á j a :

Nőkről a nőknek. Tanulmány. Pécs, 1897.

SÍern Bernát, hírlapíró, budapesti l a k o s ; öt évig tartózkodott Konstanti- nápolyban, mint a Berliner Tageblatt és a bécsi Neue Freie Presse tudósítója. — Munkája : Abdul Hamid II. seine Familie und sein Hofstaat. Nach eigenen Ermit- telungen. Bpest, 1901.

Stern Felix, hirlap-szerkesztő, humo- rista író, szül. 1855. nov. 17. Pozsony- ban. — A bécsi Presse szerkesztője. — Álneve : Sterne.

Kürschner, Deutscher Litteratur-Kalender.

Stuttgart, 1892. 1065. 1.

Stern Ignácz, orvosdoktor, gyakorló- orvos Budapesten, hol 1882-ben nyert az összes orvostudományokból doktori

oklevelet; nyáron szliácsi fürdőorvos.

— Munkája: A hysteria, neurasthenia és tabes dorsalis gyógyítása nvúlgerincz- velő-extractummal. Bpest, 1898. (Külön- nyomat az Orvosi Hetilapból).

Pesti Alfréd, M a g y a r o r s z á g o r v o s a i n a k É v k ö n y v e . Bpest, 1899. 166. 1. — Petrik, M.

K ö n y v é s z e t 1886—1900.

Stern István, tanár a budapesti IV.

kerületi (belvárosi) főreáliskolában és ideiglenes igazgató 1855. jan. 13-tól 1861.

jul. 30-ig. — Czikke a pesti IV. ker.

reáliskola Értesítőjében (1855. Über den Zweck und Nutzen der Realschulen). —

— M u n k á j a : Grammatik der deutschen Sprache. Pest, 1858.

Ney Ferencz, A budapesti fővárosi IV. ker.

föreáltanoda E m l é k k ö n y v e . Bpest, 1880. 62.

1. — Petrik Bibliogr.

Stern János, egyetemi tanársegéd Ko- lozsvárt. — Munkája : Jelentés a kolozs- vári m. kir. tud. egyetem bőr- és buja- senyvi kórodájának 1874—75. tanévi működéséről. Kolozsvár, 1876. (Erdélyi Múzeum-Egylet Évkönyve. Uj F. I. k.

7. sz.).

Stern Miksa Emmanuel, nyomdai korrektor, szül. 1811. nov. 9. Pozsony-

ban, hol 12 éves korában a tanítói ál- lásban atyjának segítségére volt, két év múlva pedig helyettesítette. 1832-ben, midőn atyja meghalt, lemondott tanítói állásáról, Bécsbe ment és Schmidt Antal nyomdájában a keleti nyelvű nyomtat- ványok korrektora lett. 1835-ben Kis- Martonban az izraelita-német iskolában ta- nítói állást vállalt; 1837-ben azonban lemondott állásáról és 1838. visszatért Bécsbe ismét a Schmidt nyomdájába, hol 1849-ig működött, midőn a nyomdát eladták és ő sanyarú helyzetben, mun- káinak csekély jövedelméből élt. 1846.

márcz. 27. a «pro litteris et artibus»

arany érmet kapta. Meghalt 1873. febr.

9. Bécsben. — Munkái: 1. Einige halb- reife Erstlinge. Pesth, 1824. — 2. Dich- tungen. U. ott, 1827. — 3. Hebräische Grammatik in Fragen und Antworten.

Pressburg, 1827. — 4. Perlenblumen aus den blüthenreichen Hainen orientali- scher Weisheit . . . U. ott, 1832. — 5.

König Saul's Glück und Ende, ein dra- matisches Gedicht . . . U. ott, 1833. — 6. „Binothoder die Klagelieder . . . U. ott, 1837. — 7. Imádságok izraelita hölgyek számára, magyarra szabadon fordította P. D. Pest, 1848. — 8. «.Mos- doth Emunach». Grundpfeiler des Glau- bens. U. ott, 1851. — 9. Magyar-héber nyelvtan (Masstul Leschon Eber), a fő- elemi iskolák felsőbb osztályai számára.

Átdolgozta Bak Izrael. U. ott, 1870. Többi munkái külföldön, leginkább Bécsben jelentek m e g ; ezeket Wurzbach és Pet- rik felsorolják. — Arczképe: kőnyomat, rajzolta 1864. Glinski, nyomt. J. Halier Bécsben.

Wurzhach, Bibliogr. L e x i k o n XXXVIII. 241

—24S. 1. (bö életrajzzal). — Petrik K ö n y v é - s z e t e é s B i b l i o g r . — The Jewisch Encyclopedia NewrYork, 1905. XI. 551. 1.

Stern Miksa. — M u n k á j a : A halál- büntetésekről. (Richard után). Pest, 1873.

Petrik K ö n y v é s z e t e .

Stern Mór, tanító Budapesten. — Munkái: 1. Magyar nyelvtan népiskolák

1. iv sajtó alá adatott 1908. jún. 9.