A MAGYAR–EU KAPCSOLATOKRÓL

(1)

A MAGYAR–EU KAPCSOLATOKRÓL

AZ EURÓPAI ÜGYEK HIVATALÁNAK HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

Szerkesztõség:

1133 Budapest XIII., Újpesti rkp. 31–33.

Telefon: 441-7971

MEGJELENIK HAVONTA

Elõfizetési díj 1 évre 18 144 Ft Egy példány ára: 1596 Ft

TARTALOM

Oldal

I. MAGYARORSZÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖTTI GAZDASÁGI KAPCSOLATOKRA VONATKOZÓ FONTOSABB JOGSZA- BÁLYOK, DOKUMENTUMOK

107/2006. (V. 2.) Korm. r. A Magyar Köztársaság által az Európai Unióhoz történõ csatlakozást követõen alkalmazandó munkaerõpiaci viszonos- ság és védintézkedés szabályairól szóló 93/2004. (IV. 27.) Korm. r. módosításáról . . . . 90 12/2006. (V. 31.) KÜM h. A szerzõdéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, Rómában, 1980. június 19-én aláírásra megnyitott egyez-

mény és jegyzõkönyvei, valamint az azokat módosító egyezmények, továbbá a Ciprusi Köztársaságnak, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köz- társaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaság- nak, a Szlovák Köztársaságnak és a Szlovén Köztársaságnak az említett egyezményhez és jegyzõkönyveihez történõ csatlakozásáról szóló, Brüsszelben, 2005. április 14-én aláírt egyezmény kihirdetésérõl szóló 2006. évi XXVIII. törvény 2–5. §-ainak hatálybalépésérõl . . . . 91 Figyelemfelhívás a magyar–EU gazdasági kapcsolatokat érintõ egyes magyar és közösségi jogszabályokra, dokumentumokra . . . . 91

II. A GAZDASÁGI KAPCSOLATOK ESEMÉNYEI

A magyar–EU kereskedelmi kapcsolatok alakulása 2006. január–március havi adatok alapján . . . . 94 Kereskedelmi forgalmunk változása az EU tagországaival 2005-ben. . . . 97 Figyelemfelhívás a Közösség egyes jogszabálytervezeteire, állásfoglalásaira . . . . 146

ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT!

2006. július 3-tól a Közlönybolt új helyre, a Magyar Hivatalos Közlönykiadó jogi szolgáltató és tájékoztató központjába költözik, ahol a megszokott kiadványokon kívül bõvebb szolgáltatások (jogszabálykeresés, irodai és nyomdai szolgáltatások, terméktámogatás, internetkávézó,

olvasósarok stb.) állnak az ügyfelek rendelkezésére.

Az új elérhetõségek:

Közlöny Centrum1072 Budapest, Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány utca–Nyár utca sarkán).

Telefon: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: kozlonycentrum@mhk.hu, www.kozlonycentrum.hu

(2)

I. Magyarország és az Európai Unió közötti gazdasági kapcsolatokra vonatkozó fontosabb jogszabályok, dokumentumok

A Kormány 107/2006. (V. 2.) Korm.

rendelete

a Magyar Köztársaság által az Európai Unióhoz történõ csatlakozást követõen alkalmazandó

munkaerõpiaci viszonosság és védintézkedés szabályairól szóló 93/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet módosításáról A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek el- látásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 7. §-a (2) bekezdésénekb)pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el:

1. §

A Magyar Köztársaság által az Európai Unióhoz történõ csatlakozást követõen alkalmazandó munkaerõpiaci vi- szonosság és védintézkedés szabályairól szóló 93/2004.

(IV. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ bekezdés lép:

„(2) A 2–5. § rendelkezéseit alkalmazni kell annak az államnak az állampolgárára és az állampolgár hozzátarto- zójára, amely nemzetközi szerzõdés alapján az Európai Unió tagállamaival azonos megítélés alá esik, vagy amely állam az Európai Unióval nemzetközi szerzõdésben álla- podott meg a munkaerõ szabad áramlásáról.”

2. §

Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendeletmelléklete lép.

3. §

(1) Ez a rendelet 2006. május 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet mellékletének elsõ oszlopában szereplõ Svájc vonatkozásában az R. akkor lép hatályba, amikor Magyarország törvényben kihirdeti az egyrészrõl az Euró- pai Közösségek és tagállamai, másrészrõl a Svájci Állam- szövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló

megállapodáshoz csatolt, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztár- saságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársa- ságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaság- nak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaság- nak az Európai Unióhoz történõ csatlakozása következté- ben a megállapodásban szerzõdõ félként való részvételérõl szóló jegyzõkönyvet.

Gyurcsány Ferencs. k.,

miniszterelnök

Melléklet

a 107/2006. (V. 2.) Korm. rendelethez

[1. számú melléklet

a 93/2004. (IV. 27.) Korm. rendelethez]

A Magyar Köztársaság által alkalmazott viszonossági intézkedéssel érintett államok jegyzéke

A 2. § (2) bekezdésa)pontja szerinti országok:

Ausztria Hollandia Liechtenstein Németország Olaszország Svájc

A 2. § (2) bekezdésb)pontja szerinti országok:

Dánia Belgium Franciaország Luxemburg Norvégia

(3)

A külügyminiszter 12/2006. (V. 31.) KüM

határozata

a szerzõdéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, Rómában, 1980. június 19-én aláírásra

megnyitott egyezmény és jegyzõkönyvei, valamint az azokat módosító egyezmények, továbbá a Ciprusi Köztársaságnak, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak,

a Lett Köztársaságnak, a Litván Körtársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak,

a Szlovák Köztársaságnak és a Szlovén Köztársaságnak az említett egyezményhez és jegyzõkönyveihez történõ csatlakozásáról szóló,

Brüsszelben, 2005. április 14-én aláírt egyezmény kihirdetésérõl szóló 2006. évi XXVIII. törvény

2–5. §-ainak hatálybalépésérõl

A 2006. évi XXVIII. törvénnyel a Magyar Közlöny 2006. február 23-ai, 21. számában kihirdetett, a szerzõdé- ses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, Rómá- ban, 1980. június 19-én aláírásra megnyitott egyezmény és jegyzõkönyvei, valamint az azokat módosító egyezmé- nyek, továbbá a Ciprusi Köztársaságnak, a Cseh Köztársa- ságnak, az Észt Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaság- nak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Szlovák Köztársaságnak és a Szlovén Köztársaságnak az említett egyezményhez és jegyzõkönyveihez történõ csat- lakozásáról szóló, Brüsszelben, 2005. április 14-én aláírt egyezmény ez utóbbi 5. cikkének értelmében az azt meg- erõsítõ államok között a második megerõsítõ okirat letét- be helyezését követõ harmadik hónap elsõ napján lép hatályba.

A Magyar Köztársaság ötödik államként 2006. már- cius 9-én helyezte letétbe megerõsítõ okiratát az Egyez- mény 4. cikkének megfelelõen az Európai Közösségek Tanácsának Fõtitkáránál. Az említett idõpontig Lettor- szág, Hollandia, Svédország és Szlovénia helyezte letétbe megerõsítõ okiratát.

A fentiekre tekintettel, összhangban a 2006. évi XXVIII. törvény 3. § (3) bekezdésével megállapítom, hogy a szerzõdéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, Rómában, 1980. június 19-én aláírásra megnyitott egyezmény és jegyzõkönyvei, valamint az azokat módo- sító egyezmények, továbbá a Ciprusi Köztársaságnak, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztár- saságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársa- ságnak, a Szlovák Köztársaságnak és a Szlovén Köztársa- ságnak az említett egyezményhez és jegyzõkönyveihez történõ csatlakozásáról szóló, Brüsszelben, 2005. április 14-én aláírt egyezmény kihirdetésérõl szóló 2006. évi

XXVIII. törvény 2–5. §-a 2006. június 1-jén, azaz kettõ- ezer-hat június elsején lépnek hatályba a Magyar Köztár- saság, valamint Lettország, Hollandia, Svédország és Szlovénia vonatkozásában.

Egyúttal megállapítom, hogy mivel Csehország 2006.

április 6-án helyezte letétbe megerõsítõ okiratát az Európai Közösségek Tanácsának Fõtitkáránál, a törvény 2–5. §-ai- ban kihirdetett nemzetközi szerzõdések 2006. július 1-jén lépnek hatályba a Magyar Köztársaság és Csehország vonatkozásában.

A 2006. évi XXVIII. törvény 2–5. §-ainak az Európai Unió további tagállamai tekintetében történõ hatályba-lé- pésének naptári napját a külügyminiszter azok ismertté vá- lását követõen valamennyi tagállam esetében egyedi hatá- rozatával állapítja meg.

Dr. Somogyi Ferencs. k.,

külügyminiszter

Figyelemfelhívás

a magyar–EU gazdasági kapcsolatokat érintõ egyes magyar és közösségi jogszabályokra,

dokumentumokra

Magyar

Külgazdasági tárgyú

108/2006. (V. 5.) Korm. r. A Magyar Köztársaság Kor- mánya és Izrael Állam Kormánya közötti gazdasági együttmûködési megállapodás kihirdetésérõl és kötelezõ hatályának elismerésérõl

121/2006. (V. 19.) Korm. r. A Magyar Köztársaság Kor- mánya és az Indonéz Köztársaság Kormánya között a gaz- dasági együttmûködésrõl szóló megállapodás kihirdeté- sérõl

126/2006. (V. 22.) Korm. r. A Magyar Köztársaság Kor- mánya és a Brazil Szövetségi Köztársaság Kormánya kö- zötti gazdasági együttmûködés kialakításáról szóló Meg- állapodás kihirdetésérõl

7/2006. (V. 5.) Me h. A Magyar Köztársaság és az Azer- bajdzsán Köztársaság között a beruházások ösztönzésérõl és kölcsönös védelmérõl szóló Megállapodás létrehozásá- ra adott felhatalmazásról

(4)

Környezetvédelmi tárgyú

109/2006. (V. 5.) Korm. r. Az üvegházhatású gázoknak a Magyar Állam kincstári vagyonába tartozó kibocsátási egységeivel való rendelkezés részletes szabályairól

127/2006. (V. 30.) Korm. r. A Magyar Köztársaság Kor- mánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a kör- nyezetvédelem és természetvédelem terén való együttmû- ködésrõl szóló Egyezmény kihirdetésérõl

Közlekedési tárgyú

26/2006. (V. 5.) GKM r. Az autógáz töltõállomás építé- sének és üzemeltetésének szabályairól

27/2006. (V. 5.) GKM r. Az autógáz töltõállomások épí- tési munkáiról és építésügyi hatósági eljárásairól

Mezõgazdasági tárgyú

21/2006. (V. 15.) EüM–FVM e. r. A növényekben, a nö- vényi termékekben és a felületükön megengedhetõ nö- vényvédõszer-maradék mértékérõl szóló 5/2002. (II. 22.) EüM–FVM e. r. módosításáról

36/2006. (V. 18.) FVM r. A termésnövelõ anyagok en- gedélyezésérõl, tárolásáról, forgalmazásáról és felhaszná- lásáról

37/2006. (V. 18.) FVM r. Az „EK-mûtrágya”-ként meg- jelölt mûtrágyák forgalomba hozataláról és ellenõrzésérõl 40/2006. (V. 24.) FVM r. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló agrár-kör- nyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének rész- letes szabályairól szóló 150/2004. (X. 12.) FVM r. módo- sításáról

Támogatási tárgyú

5/2006. (V. 17.) TNM–GKM–FMM–FVM–KvVM–

TNM e. r. Az Európai Unió strukturális alapjaiból finan- szírozott operatív programok és a Kohéziós Alap támoga- tási döntéshozatalában részt vevõk, valamint a támogatá- sok felhasználásával való elszámolást végzõ személyek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége lebonyolításának részletes rendjérõl

Képzési tárgyú

8/2006. (V. 30.) TNM r. Az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeirõl és a szakmai vizsga szerve- zésére jogosult intézmények jegyzékérõl szóló 26/2005.

(VIII. 5.) TNM r. módosításáról

Közösségi Statisztikai tárgyú

Az Európai Unió Hivatalos Lapjának L 118 számában megjelent a Bizottság 676/2006/EK rendelete a jövedel- mekre és életkörülményekre vonatkozó közösségi statisz- tikáról szóló 1177/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a meghatározások tekintetében történõ végre- hajtásáról szóló 1980/2003/EK rendelet módosításáról

Az Európai Unió Hivatalos Lapjának L 121 számában megjelent a Bizottság 698/2006/EK rendelete az 530/1999/EK tanácsi rendeletnek a munkaerõköltség-fel- vételi és a strukturális keresetfelvételi statisztikák tekinte- tében történõ végrehajtásáról

Az Európai Unió Hivatalos Lapjának L 122 számában megjelent a Tanács 701/2006/EK rendelete a harmonizált fogyasztói árindexhez végzett árgyûjtés idõbeli lefedettsé- ge tekintetében a 2494/95/EK tanácsi rendelet végrehajtá- sára vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

Mezõgazdasági tárgyú

Az Európai Unió Hivatalos Lapjának L 121 számában megjelent a Bizottság 699/2006/EK rendelete a 2092/91/EGK rendelet I. mellékletének a baromfi szabad- téri kifutókhoz való hozzáférésének tekintetében történõ módosításáról

Az Európai Unió Hivatalos Lapjának L 122 számában megjelent a Bizottság 705/2006/EK rendelete a Belgium, a Cseh Köztársaság, Spanyolország, Franciaország, Íror- szág, Olaszország, Magyarország, Lengyelország, Szlová- kia és Svédország intervenciós hivatala birtokában lévõ cukor közösségi piacon történõ értékesítésére vonatkozó folyamatos pályázati felhívás megnyitásáról szóló 22/2006/EK rendelet módosításáról

Az Európai Unió Hivatalos Lapjának L 130 számában megjelent a Bizottság 2006/45/EK irányelve a 91/414/EGK tanácsi irányelvnek a propoxikarbazon ható- anyag specifikációjának tekintetében történõ módosítá- sáról

Az Európai Unió Hivatalos Lapjának L 137 számában megjelent a Bizottság 780/2006/EK rendelete a mezõgaz- dasági termékek ökológiai termelésérõl, valamint a mezõ- gazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölé- sekrõl szóló 2092/91/EGK tanácsi rendelet VI. mellékleté- nek módosításáról

Az Európai Unió Hivatalos Lapjának L 142 számában megjelent a Bizottság 50/2006/EK irányelve a biocid ter- mékek forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv IV.A. és IV.B. mellékletének módosításáról

(5)

Vám tárgyú

Az Európai Unió Hivatalos Lapjának L 130 számában megjelent a Bizottság 739/2006/EK rendelete egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról

Az Európai Unió Hivatalos Lapjának L 137 számában megjelent a Bizottság 781/2006/EK rendelete bizonyos áruknak a Kombinált Nómenklatúrában történõ osztályo- zásáról

Közlekedési tárgyú

Az Európai Unió Hivatalos Lapjának L 128 számában megjelent a Bizottság 730/2006/EK rendelete a légtér 195-ös repülési szint fölötti osztályozásáról és a látvarepü- lési szabályok szerinti járatok e szint fölötti útvonaláról

Kereskedelmi tárgyú

Az Európai Unió Hivatalos Lapjának L 120 számában megjelent a Tanács határozata az Európai Közösség és a Thaiföldi Királyság közötti, az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXIV. Cikke 6.

pontja és XXVIII. Cikke értelmében, a Ciprusi Köztársa- ság, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Szlovák Köztársaság és a Szlovén Köztársaság engedményes listái- nak ezen országok Európai Unióhoz történõ csatlakozása során történt visszavonásával kapcsolatban egyes, megha- tározott engedmények visszavonása tekintetében folytatott tárgyalásokat követõ, levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötésérõl

Az Európai Unió Hivatalos Lapjának L 120 számában megjelent a Tanács határozata az Európai Közösség és a Thaiföldi Királyság közötti, az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXIV. Cikke 6. pontja és XXVIII. Cikke értelmében, a Ciprusi Köztár- saság, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a

Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Szlovák Köztársaság és a Szlovén Köztársaság engedményes listái- nak ezen országok Európai Unióhoz történõ csatlakozása során történt visszavonásával kapcsolatban egyes, megha- tározott engedmények visszavonása tekintetében folytatott tárgyalásokat követõ, levélváltás formájában létrejött megállapodás végrehajtásáról, valamint a Közös Vámtari- fáról szóló 2658/87/EGK rendelet I. mellékletének módo- sításáról és kiegészítésérõl

Az Európai Unió Hivatalos Lapjának L 124 számában megjelent a Tanács 711/2006/EK rendelete az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok közötti, az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXIV. Cikke 6. pontja és XXVIII. Cikke értelmé- ben, a Ciprusi Köztársaság, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köz- társaság, a Szlovák Köztársaság és a Szlovén Köztársaság engedményes listáinak ezen országok Európai Unióhoz történõ csatlakozása során történt módosításával kapcsolatban levélváltás formájában létrejött megállapodás vég- rehajtásáról, továbbá a vám- és statisztikai nómenklatúrá- ról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK rendelet I. mellékletének módosításáról és kiegészítésérõl Az Európai Unió Hivatalos Lapjának L 124 számában megjelent a Tanács Határozata az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok közötti, az 1994. évi Általá- nos Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXIV.

Cikke 6. pontja és XXVIII. Cikke értelmében, a Ciprusi Köztársaság, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztár- saság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Szlovák Köztársaság és a Szlovén Köztársaság engedmé- nyes listáinak ezen országok Európai Unióhoz történõ csatlakozása során történt módosításával kapcsolatban le- vélváltás formájában létrejött megállapodás megkötésérõl

Az Európai Unió Hivatalos Lapjának L 136 számában megjelent a Bizottság 777/2006/EK rendelete a veszélyes vegyi anyagok kivitelérõl és behozataláról szóló 304/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról

(6)

II. A gazdasági kapcsolatok eseményei

A magyar–EU kereskedelmi kapcsolatok alakulása 2006. január–március havi adatok alapján 2006. I–III. hónapadatai szerint azEU többi 24 tagál- lamába való kiszállítás 10 070 m eurót (2005. I–III. hó- napjában 8744 M eurót), a beérkezés 9372 M eurót (2005. I–III. hónapjában8107 M eurót) tett ki, így 2006.

márciusban a múlt év azonos idõszakához képest, euróban mérve, a kiszállítások 15,2%-kal emelkedtek, a beérkezé- sek közel hasonló mértékben 15,6%-kal nõttek. (1. sz. táb- lázat) Ugyanezen idõszakban a magyar összkivitel valami- vel nagyobb mértékben 18,8%-kal (11 193 M euróról 13 300 M euróra) bõvült, az összbehozatal is az EU tagál- lamokból való beérkezésnél jobban nõtt, 19,2%-kal (11 706 M euróról 13 955 m euróra). Ennek megfelelõen a tagországok részesedése a magyar kivitelben 75,7%-ot (2005. I–III. hónapjában 78,1%), a behozatalban 67,2%-ot (2005. I–III. hónapjában 69,3%) tett ki.

A fentieknek megfelelõen a forgalom egyenlege az egy évvel korábbi azonos idõszakban regisztrált 637 m eurós többlethez képest most 698 m eurós többletet mutatott, miközben a teljes magyar forgalomban mért elõzõ évi defi- cit 513 m euróról 2006. március végére 655 m euróra nõtt.

A tagországokkal lebonyolított áruforgalom szerke- zeteaSITC árufõcsoportok szerintimegoszlás alapján a következõként alakult (2. sz. táblázat): A kiszállításban az élelmiszerek 510 m eurót tettek ki, részesedésük így 5,1%

(2005. I–III. hónapjában 4,8%), a nyersanyagok értéke 227 m euró volt, mely 2,3%-os súlyt jelent (2005. I–III. hó- napjában 2,3%), az energiahordozók 182 m eurót értek el, ez 1,8%-os részesedés (2005. I–III. hónapjában 2,0%), a feldolgozott termékek értéke 2739 m euró volt, ez 27,2%-os hányadnak felel meg (2005. I–III. hónapjában 27,5%), míg a gépek és berendezések 6413 m eurós forgal-

ma 63,6%-os részarányt képvisel (2005. I–III. hónapjában 63,4%).

A beérkezések esetében az élelmiszerek 314 m eurót tettek ki, így részesedésük 5,4% (2005. I–II. hónapjában 5,1%), a nyersanyagok értéke 115 m euró volt, mely 2,0%-os súlyt jelent (2005. I–II. hónapjában 1,6%), az energiahordozókból 187 m euró értékû érkezett be, ami 3,2%-os részaránynak felel meg (2005. I–II. hónapjában 2,8%), a feldolgozott termékek beérkezése 2325 m eurót ért el, ez 40,1%-os hányadnak felelt meg (2005. I–II. hó- napjában 41,5%), míg a gépek és berendezések cikkcso- port 2862 m eurós beérkezéssel 49,3%-os részesedést rep- rezentált (2005. I–II. hónapjában 49,0%).

Tájékoztatásul közöljük az EU-n kívüli legfontosabb partnerországokkal lebonyolított forgalom adatait is (3. sz. táblázat). Ezek szerint 2006. elsõ két hónapjában az átlagot lényegesen meghaladóan nõtt kivitelünk Horvátor- szágba (+44%) és Ukrajnába (+39%), jóval az átlag felett alakult az oroszországi (+34%) és a Bulgáriába (+32%), Romániába (+29%), Szerbia-Montenegróba (+32%) irá- nyuló exportunk is. Kisebb részesedéssel bír, de jelentõs növekedést mutat a kínai (+246%), a japán (+45%) és a kanadai (+44%) export forgalom. Az átlag alatt volt a svájci és az USA forgalom növekedése.

Behozatalunkban a legnagyobb részesedéssel bíró relá- ciók közül az orosz forgalom az átlagnál lényegesen gyor- sabban nõtt (+39%), a román import úgyszintén (+58%), az ukrán forgalom is jelentõsen emelkedett (+33%); az USA, a svájci és a szerb-montenegrói származású importunk növekedési üteme is az átlag felett alakult. Az átlag körüli mértékben nõtt a Horvátországból, Bulgáriából és Japánból származó importunk. Kínából az importunk az elsõ két hónapban csökkent az elõzõ évhez képest.

(7)

1. sz. táblázat

Az Európai Unió 25 tagországán belül bonyolított 2006. I–III. havi áruforgalom (feladó/rendeltetési országok szerint)

M.e.: M EUR

Ország

Kiszállítás Beérkezés

2005 2006 Index

2006/2005

Megoszlás

2006-ban 2005 2006 Index

2006/2005

Megoszlás 2006-ban

Németország 3 437 4 080 118,7% 30,7% 3 307 3 800 114,9% 27,2%

Ausztria 631 632 100,2% 4,8% 754 860 114,0% 6,2%

Olaszország 645 771 119,5% 5,8% 602 652 108,4% 4,7%

Franciaország 594 639 107,5% 4,8% 618 681 110,1% 4,9%

Nagy Britannia 521 598 114,8% 4,5% 297 311 104,8% 2,2%

Hollandia 423 435 102,9% 3,3% 519 575 110,8% 4,1%

Lengyelország 391 475 121,4% 3,6% 395 550 139,2% 3,9%

Spanyolország 343 480 140,0% 3,6% 176 198 112,5% 1,4%

Csehország 332 436 131,1% 3,3% 338 364 107,8% 2,6%

Finnország 319 98 30,8% 0,7% 120 97 80,9% 0,7%

Szlovákia 230 421 182,6% 3,2% 250 304 121,6% 2,2%

Belgium 263 294 112,0% 2,2% 266 315 118,4% 2,3%

Svédország 158 162 102,6% 1,2% 138 294 212,6% 2,1%

Szlovénia 138 172 125,1% 1,3% 69 84 120,5% 0,6%

Görögország 82 85 103,6% 0,6% 15 14 94,0% 0,1%

Dánia 68 80 117,9% 0,6% 73 89 121,5% 0,6%

Portugália 61 71 116,5% 0,5% 35 37 106,9% 0,3%

Írország 34 52 153,4% 0,4% 53 70 132,3% 0,5%

Litvánia 25 36 143,1% 0,3% 12 9 69,6% 0,1%

Lettország 16 17 105,5% 0,1% 3 2 65,1% 0,0%

Észtország 15 20 137,6% 0,2% 25 29 114,1% 0,2%

Ciprus 9 10 112,3% 0,1% 2 3 156% 0,0%

Luxemburg 8 6 72,7% 0,0% 14 15 107,2% 0,1%

Málta 2 1 50,0% 0,0% 23 18 81,1% 0,1%

EU összesen 8 744 10 070 115,2% 75,7% 8 107 9 372 115,6% 67,2%

Magyarország összesen 11 193 13 300 118,8% 100,0% 11 706 13 955 119,2% 100,0%

(8)

2. sz. táblázat

EU 25 országon belüli árucsere-forgalom struktúrájának változása SITC Árufõcsoportok szerint 2006. I–III. hónapban

Árufõcsoport

Kiszállítás Beérkezés

2005 M euró

2005

%

2006 M euró

2006

%

2005 M euró

2005

%

2006 M euró

2006

%

Élelmiszerek, ital, dohány 419 4,8 510 5,1 409 5,0 512 5,5

Nyersanyagok 198 2,3 227 2,3 133 1,6 189 2,0

Energiahordozók 171 2,0 182 1,8 227 2,8 297 3,2

Feldolgozott termékek 2406 27,5 2739 27,2 3347 41,4 3684 39,2

Gépek, gépi berendezések 5550 63,4 6413 63,6 3991 49,2 4691 50,1

Összesen 8744 100,0 10070 100,0 8107 100,0 9372 100,0

3. sz. táblázat

Külkereskedelmi termékforgalom 2006. I–III. hóban (feladó/rendeltetési országok szerint)

M.e.: M EUR

Ország

Kiszállítás Beérkezés Egyenleg

2005 2006 Index

2006/2005 2005 2006 Index

2006/2005 2005 2006

EU 25 ország 8 744 10 070 115,2% 8 107 9 372 115,6% 637 698

Egyes kiemelt

EU-n kívüli országok ^Kivitel ^Behozatal

Románia 379 496 130,9% 179 285 159,4% 200 211

Horvátország 145 213 146,7% 21 26 121,3% 124 187

Szerbia-Montenegro 100 127 127,6% 24 28 118,3% 76 99

Bulgária 68 99 144,0% 16 20 122,4% 52 79

Svájc 129 144 111,4% 139 162 117,2% –10 –18

Oroszország 196 279 141,9% 816 1 148 140,7% –620 –869

Ukrajna 123 181 146,4% 100 127 126,8% 23 54

USA 342 377 110,3% 207 265 128,2% 135 112

Kanada 15 23 148,4% 37 20 54,9% –22 3

Japán 58 81 139,3% 358 431 120,3% –300 –350

Kína 46 145 315,1% 715 688 96,2% –669 –543

Magyarország összesen 11 193 13 300 118,8% 11 706 13 955 119,2% –513 –655

(9)

Kereskedelmi forgalmunk változása az EU tagországaival 2005-ben

A csatlakozást megelõzõ várakozásainkkal összhangban a magyar külkereskedelem elmúlt két évben elért teljesítmé- nye rendkívül kedvezõ. Az export értéke és volumene is kétszámjegyû ütemben nõtt (értéke 2004-ben több mint 17, 2005-ben több mint 11%-kal bõvült), miközben az exportdinamika (2004-ben több mint 2%ponttal, 2005-ben több mint 3%ponttal) magasabb volt az importénál, és a külkereskedelmi forgalom egyenlege folyamatosan javult (2004-ben 0,2 Mrd euróval, 2005-ben közel 1,1 Mrd euróval). Exportunkban – összhangban külgazdasági stratégiai törekvéseink- kel – az átlagosnál erõteljesebb fejlõdési potenciállal rendelkezõ országok– mindenekelõtt az EU új tagállamai és az EU-n kívüli európai országok – irányába történõ piaci átrendezõdés ment végbe.

Az EU 25 országokba irányuló export az átlagtól elmaradva 2004-ben 14,6 százalékkal, 2005-ben 7 százalékkal növe- kedett, ezen belül a régi tagországokba ennél alacsonyabb, az új tagországokba jóval magasabb ütemben bõvült a kivitel.

Az EU 25-öktõl származó import dinamikája az oda irányuló exportétól elmaradt (2004-ben 8,1%-kal, 2005-ben 2,5%-kal nõtt), a külkereskedelmi forgalom egyenlege mind a régi, mind az új tagállamokkal jelentõsen javult, összessé- gében 2004-ben közel 1,9 milliárd, 2005-ben 1,6 milliárd euróval.

A régi tagországokba irányuló export 2004-ben 12,5 százalékkal, 2005-ben 2,9 százalékkal bõvült, miközben az onnan származó import növekedése ennél alacsonyabb volt (2004-ben 6,3%-kal, 2005-ben 0,2%-kal nõtt). A forgalom di- namikájának visszaesését mind az export mind az import esetében a gépek, gépi berendezések szállításának csökkenése határozta meg (az árufõcsoport kivitele 2004-ben 13,9%-kal nõtt, 2005-ben 0,2%-kal csökkent; behozatala 2004-ben 3,7%-kal bõvült, 2005-ben 5,9%-kal elmaradt az elõzõ évitõl). Átlagon felül nõtt az export Finnországba (2004-ben csaknem háromszorosára, 2005-ben több mint másfélszeresére), Görögországba (2004-ben több mint másfélszeresére, 2005-ben közel 40%-kal) és Spanyolországba (2004-ben mintegy 20%-kal, 2005-ben több mint 27%-kal). A régi tagor- szágokkal lebonyolított forgalomban a kereskedelem egyenlege jelentõsen, 2004-ben 1,7, 2005-ben közel 0,9 milliárd euróval javult.

Az uniós csatlakozás kereskedelemteremtõ hatása elsõsorban az új tagállamok irányában érzõdött, és összességében Ma- gyarország javuló pozícióját eredményezte. Az országcsoportba irányuló magyar export értéke 2004-ben 35 százalékkal bõvült, 2005-ben a növekedés üteme tovább, 40 százalékra gyorsult. Az innen származó import dinamikája (2004-ben kö- zel 23 százalékkal, 2005 mintegy 19 százalékkal nõtt) ettõl elmaradt, amelynek eredményeként a forgalom egyenlege folyamatosan javult (2004-ben 176 M EUR-val, 2005-ben 717 M EUR-val), s a korábbi jelentõs hiány exporttöbbletbe for- dult. A javuló pozíció egyértelmûen a nagy iramban bõvülõ gépipari exportnak volt köszönhetõ: a gépek, gépi berendezé- sek exportjának értéke ebbe az országcsoportba 2004-ben csaknem 48 százalékkal, 2005-ben pedig már közel 53 százalék- kal nõtt. Az új tagok közül 2004-ben Málta kivételével, 2005-ben Észtország kivételével minden országba dinamikusan emelkedett a magyar export, a növekedés üteme több partner esetében a 40 százalékot is meghaladta.

A kereskedelmi termékforgalom változása az EU-tagországokkal 2005-ben árufõcsoportonként

M.e.: MEUR, %

Kivitel Élelmiszer,

ital, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek

Gépek,

gépi berendezések Összesen

EU 25

2004 1 823,9 814,5 520,6 9 008,2 23 285,8 35 453,0

2005 2 104,9 870,1 865,5 9 981,2 24 117,0 37 938,7

INDEX 115,4% 106,8% 166,3% 110,8% 103,6% 107,0%

Változás 281,0 55,6 344,9 973,0 831,2 2 485,7

EU 15

2004 1 411,0 688,9 314,2 7 528,5 21 629,3 31 571,9

2005 1 610,5 725,1 554,9 8 026,0 21 586,4 32 502,9

INDEX 114,1% 105,3% 176,6% 106,6% 99,8% 102,9%

Változás 199,5 36,2 240,7 497,5 –42,9 931,0

EU 10

2004 412,9 125,7 206,4 1 479,8 1 656,5 3 881,3

2005 494,4 145,1 310,6 1 955,2 2 530,6 5 435,9

INDEX 119,7% 115,4% 150,5% 132,1% 152,8% 140,1%

Változás 81,5 19,4 104,2 475,4 874,1 1 554,6

(10)

Be ho za tal Élel mi szer,

ital, do hány Nyersanya gok Ener giahor do zók Fel dol go zott ter mé kek

Gé pek,

gé pi be ren de zések Össze sen

EU 25

2004 1 494,8 513,6 855,5 13 559,9 18 365,5 34 789,3

2005 1 858,1 590,9 1 227,8 14 262,9 17 733,4 35 673,1

INDEX 124,3% 115,1% 143,5% 105,2% 96,6% 102,5%

Vál to zás 363,3 77,3 372,3 703,0 –632,1 883,8

EU 15

2004 1 095,8 409,5 471,4 11 513,5 16 819,6 30 309,8

2005 1 315,4 486,4 650,4 12 074,5 15 829,7 30 356,4

INDEX 120,0% 118,8% 138,0% 104,9% 94,1% 100,2%

Vál to zás 219,6 76,9 179,0 561,0 –989,9 46,6

EU 10

2004 398,8 104,1 384,1 2 046,4 1 545,9 4 479,3

2005 542,8 104,5 577,4 2 188,5 1 903,8 5 317,0

INDEX 136,1% 100,4% 150,3% 106,9% 123,2% 118,7%

Vál to zás 144,0 0,4 193,3 142,1 357,9 837,7

Az Eu ró pai Unió gaz da sá ga 2005-ben

Az EU tag or szá ga i nak nö ve ke dé se a 2004. évi 2,4 szá za lék ról 2005-ben 1,6 szá za lék ra, ezen be lül az eu róöve ze té 2 szá za lék ról 1,3 szá za lék ra las sult. A nö ve ke dés a bel sõ fo gyasz tás, ezen be lül is el sõ sor ban a be ru há zá sok bõ vü lé sé re ve zet he tõ vissza. A GDP nö ve ke dé se az eu rózó na 12 tag or szá ga kö zül csu pán Spa nyol or szág ban és Ír or szág ban gyor - sult, az utób bi egy ben az öve zet leg gyor sab ban fej lõ dõ ál la ma (4,7%) is volt. Ki emel ke dõ ütem ben fej lõd tek a 2004-ben csatlakozott országok, különösen a Baltikum országai (7,5 és 10% kö zött).

Az el múlt év ben az eu róöve zet ben és az EU egé szé ben is foly ta tó dott a költ ség ve té si hi ány csök ke né se. 2003-ban a de fi cit az öve zet ben és az EU-25-ök ben is el ér te a GDP 3 szá za lé kát. 2005-ben a hi ány az eu róöve zet ben a 2004. évi 2,7 szá za lék ról 2,4 szá za lék ra, az EU egé szé ben pe dig a meg elõ zõ évi 2,6 szá za lék ról 2,3 szá za lék ra csök kent. A csök - kenõ ten den cia el le né re a de fi cit mér té ke 7 tag or szág ban – kö zöt te 4 eu róöve ze ti tag ál lam ban is – vál to zat la nul meg ha - lad ja a ma ast rich ti kri té ri u mok sze rin ti fel sõ, 3 szá za lé kos ha tár ér té ket.

Az inf lá ció 2005-ben csu pán mér sé kelt ütem ben emel ke dett: mind az EU-25-ök nél, mind az eu róöve zet ben 2,2 szá za - lék ra gyor sult a meg elõ zõ évi 2,1 szá za lék ról. Az ener gia árak meg ug rá sa nyo mán ko ra õsszel meg ló dult inf lá ció az év vé gé re – el sõ sor ban az ener gia árak gyen gü lé se kö vet kez té ben – is mét las sult, ami hez az EKB ka mat eme lé se is hozzá - járult.

A fog la koz ta tá si hely zet va la me lyest ja vult: a fog lal koz ta tot tak szá ma kis mér ték ben emel ke dett, a mun ka nél kü li ség szint je ugyan ma gas ma radt, de mér sék lõ dött. A mun ka nél kü li sé gi rá ta 2005-ben az EU-ban az elõ zõ évi 9,1 szá za lék ról 8,7 szá za lék ra, az eu róöve zet ben a 2004. évi 8,9 szá za lék ról 8,6 szá za lék ra csök kent. A nagy tag or szá gok kö zül az át la - got jó val meg ha la dó mun ka nél kü li ség gel küzd Né met or szág, Fran cia or szág, Spa nyol or szág.

Az EU-25-ök har ma dik or szá gok kal foly ta tott kül ke res ke del mé ben az ex port ér té ke (1069 Mrd EUR) 10 szá za lék kal, az im por té (1175 Mrd EUR) 14 szá za lék kal bõ vült, a tag or szá gok egy más kö zöt ti for gal má nak ér té ke (2144 Mrd EUR) 6 szá za lék kal nö ve ke dett (az eu rózó na meg fe le lõ mu ta tó i nak di na mi ká ja et tõl el ma radt: 7, 12 ill. 5%). A ki vi tel a leg na - gyobb mér ték ben In di á ba (+24%), Orosz or szág ba (+23%), Dél-Ko re á ba (+13%), Nor vé gi á ba és Tö rök or szág ba (+10%), a be ho za tal Orosz or szág ból (+32%), Kí ná ból (+24%), Nor vé gi á ból (+21%), In di á ból (+16%) és Dél-Ko re á ból (+10%) emel ke dett. Az ex port má so dik fél év tõl meg fi gyel he tõ erõ sö dé sét az olajex por tá ló or szá gok im port ke res le té nek bõ vü lé se segítette.

Az összes sé gé ben ked ve zõ 2006. évi gaz da sá gi ki lá tá sok alap ján az EU-ban a 2005. évit meg ha la dó nö ve ke dés vár - ható. Az Eu ró pai Bi zott ság 2005. évi õszi elõ re jel zé sét a kül sõ kon junk tú ra ja vu lá sát, a fo gyasz tói és üz le ti bi za lom erõ - sö dé sét jel zõ fel mé ré sek alap ján 2006. ta va szán fel fe lé mó do sí tot ta: az EU-ban 2,3, az eu róöve zet ben 2,1 szá za lé kos nö - ve ke dést prog nosz ti zált 2006-ra. A nö ve ke dés fõ haj tó ere jét a bel sõ ke res let, el sõ sor ban a be ru há zá sok, ezen be lül is a gép be ru há zá sok (+5%) nö ve ke dé se je len ti. A ked ve zõ kül sõ kör nye zet tá mo gat ja az ex por tot és a mun ka erõ-pi a ci hely - zet fo ko za tos ja vu lá sá val vár ha tó an a fo gyasz tás is fellendül.

(11)

Auszt ria A gaz da ság hely ze te

A gaz da ság fej lõ dé se 2005. év ben kis sé le las sult: a GDP 1,9 szá za lék kal nö ve ke dett. A nö ve ke dés egyik hú zó ere je to - vább ra is az ex port, bár di na mi ká ja az elõ zõ év hez ké pest mér sék lõ dött. Az ipa ri ter me lés 5, a be ru há zá sok mint egy 2,7, a la kos sá gi fo gyasz tás 1,4 szá za lék kal emel ke dett. A gaz da sá gi nö ve ke dés nem járt együtt a mun ka nél kü li ség csök ke né - sé vel: a mun ka nél kü li sé gi ráta 5,3 százalékra emelkedett. Az infláció 2,3 százalékra gyorsult.

A kon junk tú ra élén kí té se, a mû sza ki fej lesz tés, a ku ta tá si-fej lesz té si te vé keny ség, a ver seny ké pes ség nö ve lé se, a szak kép zés és az ok ta tás ja ví tá sa ér de ké ben a kor mány zat tu da to san vál lal ta az ál lam ház tar tá si hi ány nö ve lé sét. A költ - ség ve té si hi ány már a ne gye dik egy mást kö ve tõ évben emelkedik és 2005-ben elérte a GDP 1,7 százalékát.

A kö zép tá vú kor mány za ti gaz da ság po li ti ka cél ja a ver seny szfé ra erõ sí té se, az ál la mi tu laj don és az ál la mi vál la la ti tá - mo ga tá sok csök ken té se, a tar to má nyok és a szö vet ség kö zöt ti pénz ügyi kap cso la tok át ren de zé se, va la mint a nyug díj- és adó re form. 2005-ben az adó re form má so dik sza ka szá nak be in dí tá sa is hoz zá já rult az ál lam ház tar tá si hi ány nö ve ke dé sé - hez (a tár sa sá gi nye re ség adó pl. 34%-ról 25%-ra csökkent). Az átlagos adóterhelést 2010-ig 35 százalékra kívánják mér - sé kel ni.

A kül ke res ke del mi for ga lom di na mi ká ja las sult: az ex port ér té ke (93,9 Mrd EUR) 4,6 szá za lék kal, az im por té (95,5 Mrd eu ró) 4,8 szá za lék kal ha lad ta meg az elõ zõ évit. A ki vi tel 73 szá za lé kát, a be ho za tal 74 szá za lé kát az Eu ró pai Unió tag ál la ma i val bo nyo lít ja le. Leg fon to sabb kül ke res ke del mi part ne rei: Né met or szág, Olasz or szág, USA, Fran cia or - szág és Svájc.

A kül gaz da sá gi stra té gia föld raj zi pri o ri tá sai: az új EU tag or szá gok, a bal ká ni or szá gok, il let ve az ázsi ai tér ség ben Ja - pán, Kí na és In dia. A kö zép- és ke let-eu ró pai or szá gok rész ará nya az oszt rák kül ke res ke de lem ben 19 szá za lék ra nö ve ke - dett. Je len tõ sen bõ vült a Kí ná ba, a Japánba és az Oroszországba irányuló kivitel is.

A be áram ló mû kö dõ tõ ke (az ál lo mány 2005-ben meg kö ze lí tet te az 52 Mrd EUR-t) 83 szá za lé ka az EU tag ál la mok ból ér ke zik, ezen be lül a né met be ru há zá sok a meg ha tá ro zó ak. Az oszt rák tõ ke ki he lye zé sek ál lo má nya meg ha lad ja az 51 mil li árd eu rót, amely bõl 21 milliárd kelet-európai országokba irányult.

A ma gyar– oszt rák kül gaz da sá gi kap cso la tok

Auszt ria má so dik leg na gyobb kül ke res ke del mi part ne rünk. 2005-ben ha zánk Auszt ria ki vi te lé ben és be ho za ta lá ban is a 7. he lyen állt. A kö zép-eu ró pai or szá gok kö zül Ma gyar or szág ra szál lí tot ta a leg több ter mé ket, az im port ban csak Cseh - or szág elõzte meg hazánkat.

Ki vi te lünk ér té ke (2.989 M EUR) 6,3 szá za lék kal, a be ho za ta lé (3.529 M EUR) 10,4 szá za lék kal csök kent. Az ex port több mint fe lét kép vi se lõ gé pek, gé pi be ren de zé sek ki vi te le mint egy 30 szá za lék kal esett vissza. Az élel mi sze rek ex port - ja je len tõ sen, több mint 14 szá za lék kal nö ve ke dett, jó részt an nak kö szön he tõ en, hogy a mul ti na ci o ná lis ke res ke del mi cé - gek (pl. a SPAR, Bil la-Mer kur) a ki bõ vült bel sõ pi a con nö vel ték köz pon ti be szer zé se i ket. Az élel mi sze rek be ho za ta la kö zel 40 szá za lék kal emel ke dett, ezen be lül el sõ sor ban a hús- és a tej ter mé kek im port ja ug rott meg.

A ma gyar–oszt rák kül ke res ke de lem áru szer ke ze te (M EUR)

Áru fõ cso port

Ki vi tel Be ho za tal Egyen leg

2004 2005 2004 2005 2004 2005

Össze sen 3 224,6 2 989,2 3940,4 3 528,7 –715,8 –639,5

Élel mi szer, ital, do hány 212,7 243,2 99,9 139,6 112,8 103,6

Nyers anya gok 154,1 162,8 58,2 96,8 95,9 66,0

Ener gia hor do zók 206,3 398,9 256,5 286,2 –50,2 112,7

Fel dol go zott ter mé kek 931,5 986,2 1 627,1 1 706,1 –695,6 –719,9

Gé pek, gé pi be ren de zé sek 1 720,1 1 198,1 1 898,7 1300,0 –178,6 –101,9

(12)

Értékváltozás és a forgalom megoszlása a 2005. évben (%)

Árufõcsoport

Index (2005/2004) Megoszlás

Kivitel Behozatal Kivitel Behozatal

Összesen 92,7 89,6 100,0 100,0

Élelmiszer, ital, dohány 114,3 139,7 8,1 4,0

Nyersanyagok 105,6 166,3 5,5 2,7

Energiahordozók 193,4 111,6 13,3 8,1

Feldolgozott termékek 105,9 104,9 33,0 48,4

Gépek, gépi berendezések 69,7 68,5 40,1 36,8

Tõkebefektetések

A Magyarországon befektetett osztrák tõke állománya mintegy 3,9 milliárd euró, az összes külföldi beruházás közel 9 százaléka. A Magyarországon nyilvántartott közel 25 ezer külföldi érdekeltségû vállalat több mint 20 százaléka osztrák (kb. 5.700), befektetéseik fõként Budapestre, valamint Nyugat- és Északnyugat-Dunántúlra koncentrálódnak.

A befektetések egyre inkább a meglévõ vállalatok feltõkésítésére, bõvítésére és modernizálására irányulnak. Legna- gyobb befektetõk: Strabag, Erste Bank, Duropack, Spar, Voest-Alpine, OMV, Leier, Kapsch Telekom, Bank Austria, Volksbank és a Wiener Allianz.

Az elmúlt idõszakban az osztrák befektetések egyre inkább a pénzügyi és szolgáltatói szférába irányultak (Postabank privatizációja, budapesti tõzsde megvásárlása).

Az Ausztriába irányuló közvetlen magyar tõkeexport az utóbbi években indult meg és 2005-ben a befektetések értéke már megközelítette a 40 millió eurót. Az elmúlt években a legnagyobb magyar beruházás a Kürt és az In Vino Veritas cégé volt, ezen kívül több magyar tulajdonú szálloda is mûködik vidéki idegenforgalmi területeken.

Gazdaságdiplomáciai és kereskedelemfejlesztési események

A gazdasági és közlekedési miniszter 2005. februárjában, Bécsben az osztrák alkancellárral, közlekedési miniszterrel és a gazdasági és munkaügyi miniszterrel folytatott megbeszélést.

A 2005. májusában, Bécsben rendezett magyar-osztrák csúcstalálkozón EU belépésünk elmúlt egy évérõl cserélték ki tapasztalataikat az osztrák GYOSZ és a magyar üzleti élet jeles képviselõi. A gazdasági és közlekedési miniszter tárgya- lást folytatott számos osztrák nagyvállalat vezetõjével és az osztrák gyáriparos szövetség, az Industriellenvereinigung (IV) elnökével.

2005. májusában a GKM külgazdasági helyettes államtitkára díszvendége és elõadója volt az Erste Bank elnökének tiszteletére szervezett rendezvénynek, amelyen a legtöbb osztrák bank és a bankfelügyelet elnöki, vezérigazgatói szinten képviseltette magát.

A gazdasági és közlekedési miniszter meghívására 2005. novemberében az Osztrák Gyáriparosok Szövetsége elnöké- nek vezetésével magas rangú osztrák üzletember delegáció tárgyalt Budapesten.

A GKM politikai államtitkára 2005. novemberében az Österreichischer Grenzlandverein és az Österreichischer Ge- werbeverein meghívására osztrák vállalati vezetõk számára tartott elõadást Bécsben.

A GKM külgazdasági helyettes államtitkára 2005. decemberében elõadást tartott az Erste Bank vállalati ügyfelei ré- szére Bécsben szervezett magyar gazdasági napon és konzultációt folytatott a magyarországi befektetés iránt érdeklõdõ cégekkel.

Ausztria gazdasági mutatói

Megnevezés Érték 2001 2002 2003 2004 2005

A GDP értéke folyóáron Mrd EUR 213,4 221,0 226,1 235,1 246,5

A GDP növekedése változatlan áron % 1,1 0,9 0,8 2,0 1,9

Az egy fõre jutó GDP folyó áron Ezer EUR/fõ 26,3 27,4 28,0 28,9 29,9

Az infláció % 2,5 1,8 1,3 2,1 2,3

Munkanélküliségi ráta % 3,8 4,1 4,5 4,5 5,3

Az export értéke Mrd EUR 74,3 77,3 78,5 89,1 93,9

(13)

Az import értéke Mrd EUR 78,7 77,1 81,0 89,4 95,5

A folyó fizetési mérleg egyenlege Mrd EUR –4,1 0,7 –1,1 0,6 0,9

Közvetlen mûködõ tõke import Mrd EUR 6,3 2,4 6,2 2,3 1,8

Közvetlen mûködõ tõke export Mrd EUR 5,7 8,1 6,3 1,9 2,6

A költségvetés egyenlege a GDP %-a 0,3 –0,6 –0,9 –1,3 –1,7

Belgium A gazdaság helyzete

A belga gazdaság fejlõdésének dinamikája 2005-ben az elõzõ évihez képest jelentõsen visszaesett és a GDP csupán 1,5 százalékkal bõvült. A növekedés elsõdleges forrása a beruházások emelkedése volt. Miközben a háztartások fo- gyasztása 1,3 százalékkal, addig a beruházások volumene 10 százalékkal haladta meg az elõzõ évit.

A jelentõs mértékû bruttó államadósság az évek óta tartó folyamatos csökkentés következtében már „csak” a GDP 94 százalékát tette ki.

Az infláció az év egyes hónapjaiban átlépte a 3 százalékos küszöböt is, éves szinten azonban alatta maradt. A munka- nélküliség fél évtizede évrõl évre mintegy 0,5 százalékkal nõ, az országon belüli megoszlása az elmúlt évben nem sokat változott; továbbra is a legalacsonyabb a flamand, magas a vallon és a legmagasabb a brüsszeli régióban.

Belgium változatlanul az EU egyik legnyitottabb országa. Az export értéke 2005-ben (268,4 Mrd EUR) 8,9 százalék- kal, az importé (257,3 Mrd euró) 12,1 százalékkal bõvült. A külkereskedelmi mérleg évrõl-évre jelentõs aktívumot mutat. Az áruforgalom mintegy felét hagyományosan három fõ szomszédjával, Németországgal, Franciaországgal és Hol- landiával bonyolítja le. Az újonnan csatlakozott országok közül legfontosabb partnerei: Lengyelország, Csehország és Magyarország.

A föderális államszerkezetben a gazdaságilag önálló régiók jellege és súlya erõsen különbözõ. A flamand régió adja a GDP 60 százalékát, innen származik az export 70 százaléka, és itt található a multinacionális és belga nagyvállalatok többségének székhelye. Brüsszel régió nemzetközi jellege fõként a pénzügyi szektornak jelent vonzó helyszínt. A nagy múltú, ám jelenleg gazdaságilag kisebb súlyú vallon régió egyetemeire építve az új iparágak (pl. biotechnológia) honosításával igyekszik csökkenteni relatív elmaradottságát.

A magyar–belga külgazdasági kapcsolatok

Belgium kereskedelmi partnereink sorában a 13., az EU-n belül a pedig 11. helyen áll. Hazánk teljes exportjának 2,1 százaléka ide irányult, és importunk 2,2 százaléka származott onnan.

Exportunk értéke (1.024,6 M EUR) 3,4 százalékkal, az importé (1170 M EUR) 16,3 százalékkal nõtt. Az exportban több mint 2/3-os részaránnyal továbbra is elsõ helyen állnak gépipari termékek, amelyek kivitele 1,8 százalékkal bõvült.

Az árufõcsoport forgalmát a multinacionális gépjármûipari vállalatok szállításai határozzák meg: a szentgotthárdi GM az antwerpeni Opel GM számára, a gyõri Audi Hungária pedig a brüsszeli VW számára szállít részegységeket, illetve motorokat.

A legfontosabb magyar exportcikkek: gépek, híradástechnikai berendezések és alkatrészek, jármûvek, lámpák, ruhá- zati cikkek, vegyi termék és mûanyagáruk. Jelentõs a Magyarországra települt belga termelõ cégek Belgiumba irányuló készáruexportja (pl. Massive – világítástechnikai termékek, Van de Velde – fehérnemû, Samsonite – bõröndök, táskák).

Belgiumból származó importunk növekedését elsõsorban a feldolgozott termékek, azon belül is a személygépkocsik és vegyipari termékek behozatalának bõvülése eredményezte.

A legfontosabb importcikkek: gépjármûvek, gyógyszerek, híradástechnikai berendezések és alkatrészeik, mûanyag- áruk, vegyi anyagok és gépek. Importunk közel 1/3-a gépjármû, amelyek a Ford, a GM-Opel, a Volkswagen és a Volvo belgiumi összeszerelõ üzemeibõl kerülnek ki.

A magyar–belga külkereskedelem áruszerkezete (M EUR)

Árufõcsoport

Kivitel Behozatal Egyenleg

2004 2005 2004 2005 2004 2005

Összesen 991,3 1.024,6 1.005,5 1.170,0 –14,2 –145,4

Élelmiszer, ital, dohány 42,9 48,8 45,3 42,8 –2,4 6,0

(14)

Árufõcsoport

2004 2005 2004 2005 2004 2005

Nyersanyagok 15,1 12,8 18,9 9,7 –3,8 3,1

Energiahordozók 2,1 3,8 7,1 10,3 –5,0 –6,5

Feldolgozott termékek 241,1 256,5 503,4 620,1 –262,3 –363,6

Gépek, gépi berendezések 690,1 702,7 430,8 487,1 259,3 215,6

Árufõcsoport

Összesen 103,4 116,3 100,0 100,0

Nyersanyagok 84,7 51,3 1,3 0,8

Belgium a befektetések területén is fontos partnerünk, a rendszerváltás óta mintegy 1 milliárd euró belga mûködõ tõke érkezett hazánkba. A Magyarországon megtelepedett közel 300 belga vállalat a pénzügyi szektor, energetika, ingatlan- fejlesztés, élelmiszeripar, könnyûipar, vegyipar területén is megtalálható. A belga nagyvállalatok korábbi években tör- tént magyarországi térfoglalása után 2005-ben a közepes és kisvállalatok érdeklõdése is növekedett.

A magyar befektetõi, vállalkozói jelenlét továbbra sem jellemzõ a belga piacon. Az eddig egyetlen jelentõs magyar cég, a Waberer Rt., az év közepén bezárta antwerpeni irodáját.

Gazdaságdiplomáciai és kereskedelemfejlesztési események

A gazdasági és közlekedési miniszter és a GKM államtitkára 2005. májusában a belga gazdasági miniszterrel, a Brid- gestone japán céggel a cég brüsszeli központjában, továbbá a KBC Bank, az Inbew, a GSK Biologicals és az Electrobel vezetõivel tárgyalt Brüsszelben.

A vegyes bizottságok közül a magyar–flamand kormányközi bizottság 2006. februárjában Brüsszelben, a magyar–

belga németajkú közösség 2006. márciusában Budapesten tartotta ülését. Mindkét VB-n 2007-ig szóló és nagyszámú gazdasági együttmûködési célt tartalmazó munkaprogramot fogadtak el.

Az új típusú, EU tagságunknak megfelelõ flamand projekt-pályáztatás keretei között, 2005-ben, a Nyíregyházi Keres- kedelmi és Ipar Kamara a romániai Szatmár megyei kamarával és a Kelet-Flandriai kamarával együtt, összesen 120 ezer euró vissza nem térítendõ támogatást nyert el a Plato Carpathia nevû kisvállalkozás-fejlesztési, képzési programjára.

A belga gazdaság fõbb gazdasági mutatói

A GDP értéke folyóáron Mrd EUR 256,0 260,0 268,1 290,7 300,5

A GDP növekedése változatlan áron % 0,6 0,7 0,9 2,7 1,5

Az egy fõre jutó GDP folyó áron EzerEUR/fõ 24,9 25,6 25,9 27,9 28,8

Az infláció % 2,4 1,6 1,4 2,2 2,5

Az export értéke Mrd EUR 211,4 228,6 225,7 246,4 268,4

Az import értéke Mrd EUR 199,5 209,7 208,2 229,5 257,3

A folyó fizetési mérleg egyenlege Mrd EUR 9,4 13,7 8,3 5,7 47,5

(15)

Közvetlen mûködõ tõke import Mrd EUR .. 11,4 26,2 33,9 19,1

Közvetlen mûködõ tõke export Mrd EUR .. 13,4 34,3 27,0 18,5

A költségvetés egyenlege a GDP %-a 0,3 0,0 0,2 –0,4 0,1

Ciprus A gazdaság helyzete

A gazdaság növekedése a 2002–2003. évi lassulást követõen 2004-ben 3,9 százalékra gyorsult és 2005-ben is magas ütemû, 3,8 százalék maradt. A növekedés motorja a fogyasztás emelkedése, a beruházások 2,5 százalékkal csökkentek.

A szolgáltatóiparban állítják elõ a GDP 76 százalékát és foglalkoztatják a munkaképes lakosság 71 százalékát. A szol- gáltató szektoron belül az idegenforgalom súlya meghatározó. A munkanélküliség tovább, 5,2 százalékra nõtt. Az inflá- ció kis mértékben, 2 százalékra gyorsult. A folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 5,7 százalékára emelkedett, a költségve- tés hiánya a GDP 2,4 százalékára csökkent.

A ciprusi gazdaság fejlõdése ellenére – elsõsorban a turizmustól való függõség következtében – számos problémával küzd, mivel bevételei – a beutazó turisták számának csökkenése miatt – évrõl évre mérséklõdnek. A hosszú távú turisztikai tervek a szezon meghosszabbításával, s a minõségi turizmus fejlesztésével kívánják megõrizni pozíciójukat a térségbeli versenytársakkal szemben.

Az ország külkereskedelme évek óta deficites, a forgalom 50–55 százalékát az EU tagországokkal bonyolítja le. Leg- fontosabb külkereskedelmi partnerei: Nagy-Britannia, Görögország és Izrael.

A magyar–ciprusi külgazdasági kapcsolatok

Exportunk értéke (41,2 M EUR) közel kétszeresére nõtt, az importé (9,2 M EUR) 8 százalékkal csökkent. Kivitelünk- ben a híradástechnikai, hangrögzítõ és lejátszó készülékek a teljes export 58 százalékát adták. Az importban a cellulóz és papírhulladék behozatala volt a meghatározó (45,6%).

A magyar–ciprusi külkereskedelem áruszerkezete (M EUR)

Árufõcsoport

2004 2005 2004 2005 2004 2005

Összesen 21,1 41,2 10,0 9,2 11,1 32,0

Élelmiszer, ital, dohány 1,8 7,2 0,2 1,0 1,6 6,2

Nyersanyagok 0,5 0,2 4,3 4,8 –3,8 –4,6

Energiahordozók 0,2 .. 1,3 .. –1,1 ..

Feldolgozott termékek 3,4 4,4 2,5 1,9 0,9 2,5

Gépek, gépi berendezések 15,1 29,4 1,7 1,5 13,4 27,9

Árufõcsoport

Összesen 195,3 92,0 100,0 100,0

Nyersanyagok 40,0 111,6 0,5 52,2

Energiahordozók .. .. .. ..

(16)

A kereskedelmi forgalom nagyságrendjéhez viszonyítva számottevõ, néhány 100 millió euró értékû ciprusi befekteté- sek Magyarországon fõként a kereskedelembe irányultak. Cipruson több nemzetközi vállalkozás és ciprusi–magyar vegyes vállalat dolgozik, amelyekben a magyar érdekeltség alapvetõen tõkebefektetés jellegû.

Csehország A gazdaság helyzete

A GDP növekedési üteme 2005-ben 6,0 százalékra gyorsult, amit az export kiemelkedõ bõvülése alapozott meg.

A növekedésben meghatározó a feldolgozóipar (7,6%), ezen belül a gépjármûgyártás és a gépipar hozzáadott érték ter- melésének emelkedése. Számottevõ volt az energetikai, a kereskedelmi és a pénzügyi szektor teljesítménynövekedése is.

A fogyasztás kismértékben növekedett és a beruházások bõvülése (3,7%) is mérsékeltebb volt az elõzõ évinél. Az inf- láció 1,9 százalékra csökkent, az átlagkeresetek 5,5 százalékkal, a reáljövedelmek 3,5 százalékkal emelkedtek. Magas a munkanélküliség szintje: a ráta 2005 végén 8,9 százalék volt. A költségvetési hiány a GDP 2,6 százalékára mérséklõdött.

A költségvetési egyenleget kedvezõen befolyásolta, hogy a beruházások munkahely-teremtõ hatása nyomán nõttek az adóbefizetések, és az élénkülõ fogyasztás következtében emelkedtek az áfabevételek. A folyó fizetési mérleg hiánya a külkereskedelmi termékforgalom aktívumának (1,4 milliárd euró) köszönhetõen a GDP 2,2 százalékára csökkent.

Az EU csatlakozás kedvezõen hatott a cseh külkereskedelmi forgalomra: az export értéke (62,9 Mrd EUR) közel 17 százalékkal, az importé (61,5 Mrd EUR) 13 százalékkal növekedett. Az EU tagországokba irányul az export 84 száza- léka és onnan származik az import közel 71 százaléka, az EU országokkal lebonyolított kereskedelem egyenlege kiemel- kedõen jó (+9,4 Mrd EUR). Legnagyobb kereskedelmi partnerei: az exportban Németország, Szlovákia, Ausztria, Lengyelország, az importban Németország, Szlovákia, Olaszország, Kína.

A közvetlen külföldi befektetések állománya 2005 végén elérte az 50,9 milliárd eurót. A 2005 évi befektetések értéke (8,8 Mrd EUR) több mint kétszerese az elõzõ évinek (ebbõl 6,2 milliárd euró az alaptõke, 2,6 milliárd euró az újra befektetett jövedelem). A legnagyobb befektetõk: Hollandia, Németország, USA, Ausztria, Spanyolország, Franciaország.

A cseh tõkekihelyezések állománya 3,5 milliárd euró, aminek 16 százaléka újra befektetett nyereség. A legjelentõsebb célországok: Szlovákia, Hollandia, Bulgária és Románia. Ez utóbbi esetében meghatározóak a Cseh Villamos Mûvek privatizációs tranzakciói.

A kormány gazdasági stratégiájának új eleme az EU-n kívüli országokkal fenntartott gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok élénkítése, a beruházási javak exportjának kormányzati támogatása, illetve a tõkekivitel bõvítésének közvetett tá- mogatása.

A magyar–cseh külgazdasági kapcsolatok

2005-ben Csehország a 10. (exportban és importban is a 10.) legnagyobb kereskedelmi partnerünk volt. Kivitelünk ér- téke (1516,2 millió euró) 42,9 százalékkal, a behozatalé (1505,2 millió euró) 8,7 százalékkal bõvült. A kétoldalú külke- reskedelmi forgalom egyenlege több mint 330 millió euróval javult és a szaldó pozitívvá vált.

A magyar export közel 60 százalékát gépek és gépi berendezések teszik ki, dinamikusan növekedtek gépjármûipari beszállításaink. Legfontosabb exportcikkeink: gépipari (fõként motorok), mûanyagipari (PVC polimer), gyógyszeripari, papíripari, bútoripari (ülõgarnitúrák), illetve alumínium alapanyagú termékek. Dinamikusan növekedtek mûtrágya, gépjármûalkatrész (fõleg fékrendszerek) és mérõmûszer szállításaink.

Az import bõvülésében meghatározó a gépek és gépi berendezések, ezen belül a számítógép-alkatrészek, a személy- gépkocsik, néhány nagyobb gépjármûmotor és motoralkatrész, valamint a TV részegységek behozatalának kiugró növe- kedése. Jelentõsen növekedett az ásványi termékek, szerves vegyi- és mûanyagipari, gumiipari, ruhaipari termékek, fa- ipari termékek, kõ-, cement, kerámiaipari, üveg- és hengerelt áruk, valamint bútor behozatala is.

A korábbi gyakorlattal ellentétben Csehországnak 2004-ben az agrártermékek forgalmában exporttöbblete alakult ki.

2005-ben a magyar élelmiszer-szállítások ismét meghaladták a Csehországból származó import értékét. A magyar export növekedésének forrása az élõállat (hal, sertés), hús-, és húskészítmények, zöldség-gyümölcs, állateledelek, dohány- áru, valamint a tea. A cseh élelmiszer-export sikeres termékei a csokoládékészítmények, a cukor, élõ állatok, tejtermékek a zöldség, gyümölcs és a sör.

(17)

A magyar–cseh külkereskedelem áruszerkezete (M EUR)

Árufõcsoport

2004 2005 2004 2005 2004 2005

Összesen 1060,8 1516,2 1384,5 1505,2 –323,8 11,0

Élelmiszer, ital, dohány 106,6 119,1 118,8 112,5 –12,2 6,6

Nyersanyagok 19,4 18,3 19,8 15,6 –0,3 2,7

Energiahordozók 8,2 10,9 81,1 113,6 –73,0 –102,6

Feldolgozott termékek 378,8 468,4 603,4 610,8 –224,7 –142,5

Gépek, gépi berendezések 547,8 899,5 561,3 652,7 –13,6 246,8

Árufõcsoport

Összesen 142,9 108,7 100,0 100,0

Nyersanyagok 94,3 79,2 1,2 1,0

A magyar turisztikai kínálatból a cseh látogatók körében az egészség-, illetve a fürdõturizmus, valamint az egyedi gasztronómia és a borkultúra a legkeresettebb. 2005-ben a Csehországból érkezõ vendégek száma 1,5 százalékkal, a vendégéjszakák száma jelentõsen (7,1%-kal), a cseh turisták magyarországi költésének szintje pedig mintegy 10 millió euróra növekedett.

A Cseh Nemzeti Bank adatai szerint a közvetlen magyar tõkebefektetések állománya 2005-ben 6 millió euróval nõtt és az év végén megközelítette a 100 millió eurót. A magyar befektetések szerkezete 2001 óta nem változott érdemben.

A legnagyobb beruházás a BorsodChem-MChZ ostravai vegyi üzeme, ahol a BorsodChem 2006-ra megduplázza erede- ti, 25 millió dolláros befektetését. Folyamatos fejlesztéseket hajt végre a Danubius is Mariánské- láznì-i gyógyszállói- ban. További befektetõk: Trigránit (üzletközpont), Fotex (értékesítési hálózat).

A cseh cégek magyarországi tõkekihelyezése az év során 4 millió euróval, a teljes állomány az év végéig 13,6 millió euróra nõtt. A cseh cégek többsége termékei magyarországi piaci helyzetének javítása érdekében kívánt céget alapítani Magyarországon (pl. VAPOL CZ s.r.o., Euromont Lešení s.r.o.).

Gazdaságdiplomácia és kereskedelemfejlesztési események

2005-ben Budapesten – a V4 elnökségünk keretében – a hagyományos tárcaszintû találkozók mellett (pénzügyi, köz- lekedési, mezõgazdasági miniszteri, illetve felsõ vezetõi szintû találkozói) élénk egyeztetés folyt energiapolitikai témakörökben.

A kétoldalú megbeszélések intézményi alapját a külgazdasági konzultációs mechanizmus mûködtetése jelenti. Az EU csatlakozást követõen is igyekezünk megõrizni a szoros kapcsolatot a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésében.

A kereskedelmi iroda közremûködésével került sor

– magyar cégek részvételére egy második kategóriás kiállításon (MSV Gépipari Kiállítás, 7 magyar cég),

– üzemlátogatással egybekötött beszállítói rendezvény megszervezésére a csehországi Behr s.r.o., Witte Nejdek s.r.o.

cégek részére Magyarországon, valamint beszállítók szervezésére a Honeywell prágai beszállítói fórumára,

– borkóstolóval egybekötött üzleti találkozóra 25 soproni és Mátra vidéki borász cég részére, amelyen több mint 200 cseh cég jelent meg,

(18)

– több magyar cég prezentációjának megszervezésére (pl. Goldenland, Hungerit).

– A nagykövetség elsõsorban lobbytevékenységet igénylõ, nagyobb horderejû ügyekben járt el. (Trigránit nagyberu- házásai ill. a Malév légi szövetséghez való csatlakozási törekvései.)

Csehország gazdasági mutatói

Megnevezés Érték 2001 2002 2003 2004 2005*

GDP értéke folyóáron Mrd EUR 67,9 78,4 80,3 86,2 98,4

GDP növekedése változatlan áron % 2,6 1,5 3,2 4,4 6,0

Egy fõre jutó GDP folyó áron Ezer EUR/fõ 6,7 7,7 7,9 8,5 9,6

Infláció % 4,7 1,8 0,1 2,8 1,9

Export értéke Mrd EUR 37,2 40,7 43,1 53,8 62,9

Import értéke Mrd EUR 40,7 43,1 45,2 54,5 61,5

Folyó fizetési mérleg egyenlege Mrd EUR –3,7 –4,4 –5,0 –4,5 –2,1

Közvetlen mûködõ tõke import Mrd EUR 6,3 9,0 1,9 3,6 8,8

Közvetlen mûködõ tõke export Mrd EUR 0,2 0,2 0,2 0,4 0,7

Költségvetés egyenlege GDP %-a –5,9 –6,8 –6,6 –2,9 –2,6

* Elõzetes éves adat.

Dánia A gazdaság helyzete

Az OECD augusztusi értékelése szerint Dánia Európa legerõsebb gazdaságainak egyike. A Világgazdasági Fórum 2005-ben a világ országainak versenyképességi rangsorában Dániát – Finnország, USA, Svédország és Tajvan után – az 5. helyre sorolta.

Dánia gazdasági teljesítménye 2005-ben több, eddigi rekordot is megdöntött és a GDP 3,1 százalékkal bõvült. A válla- latok és a háztartások üzleti bizalmi indexe évek óta nem tapasztalt szintet ért el. A fizetési mérlegben a legutóbbi 10 év legnagyobb aktívuma keletkezett. Kiemelkedõ bevételi többlettel zárt az állami költségvetés is. Az állami adósság olyan mértékben csökkent, hogy a dán kormányzat 2010-re a teljes tartozás felszámolását tûzte ki célul. A munkanélküliség 30 éve nem volt ilyen alacsony. A gazdaság hajtómotorja ismét a lakossági fogyasztás volt. A kiskereskedelmi forgalom 5,9 százalékkal nõtt, ezen belül az elektronikus termékek eladása 30 százalékkal. Jelentõsen növekedtek a termelõ beru- házások.

2006-ban az elemzõk továbbra is 3 százalék feletti gazdasági növekedést várnak, részben az Unió gazdaságának élén- külése, részben az USA valamint a jelentõs ázsiai országok folytatódó magas keresletének hatására, ugyanakkor a lakos- sági fogyasztás, valamint a beruházások folytatódó bõvülését is prognosztizálják. Változatlanul magas aktívumot való- színûsítenek a fizetési mérlegben és az állami költségvetésben (a GDP 2,7 illetve 2,9%-a). 2006-ban az export és az import is várhatóan 10 százalékot meghaladó ütemben növekszik.

A 2006. évi költségvetés prioritásai: az oktatás, gyermeknevelés, egészségügy fejlesztése, a környezetvédelem és a K+F tevékenység. A kedvezõ konjunkturális kilátások mellett is kockázati tényezõt jelent ugyanakkor, hogy a munka- nélküliség csökkenésével (az EU-ban tapasztalt legmagasabb foglalkoztatási szint mellett) egyre nehezebb megfelelõ képzettségû szakembert találni, és megnõtt az ingatlanpiac kipukkadásának veszélye is. A muzulmán országokban a Mo- hamed karikatúrák hatására egyes dán árukkal szemben alkalmazott bojkottot ugyanakkor nem tekintik igazi kockázati elemnek, mivel az érintett országcsoport részesedése a dán kivitelben mindössze 2 százalék.

A kedvezõ konjunkturális helyzetben Dánia komolyabb megrázkódtatás nélkül viseli el a magas olajárak hatását.

Banki elemzõk szerint csupán 80 dollárnál magasabb hordónkénti ár fejtene ki súlyosabb hatást a dán gazdaságra, amely – számításaik szerint – legfontosabb exportpiacaikon a kereslet beszûkülését okozná. A 65 dollárnál jóval magasabb ár- szint tartós kialakulását azonban nem tartják valószínûnek. A dán kormány ugyanakkor – nettó energia exportõrként – jelentõs bevételhez jut az olaj eladásából. Emellett a legutóbbi olajválság óta a vállalati szférában, de a lakosság körében is jelentõsen javult a fajlagos energia felhasználás.