Szeszgyártás, pálinkafőzés

6; i szám —-707—-— 1939

Szeszgyártás, pálinkafőzés.

fMagyaronszágon a szesz legelőször a XV. században vált ismeretessé; 1439-ben,

Pozsonyban akadunk" először a nyomára,

hová valószinűleg Bécsből került. Általá—

nosan csak *a XVII. században kezdték gyártani és fogyasztani, 1638 és 1641—ből származó okiratok szerint ezekben az években a szeszgyártást a szabad királyi városokban engedélyezték. Ezután a szesz—

főzés egyre jobban terjed s 1775-ben már széltében űzött iparág. 1820 körül már csaknem minden vármegyében működik szeszfőzde, sőt jelentős szesztételeket már ki is viszünk Ausztriába és egyéb álla- mokba.

Az 1820. év a gőzüzemű szeszgyár—tás be- vezetésével új korszakot nyitott meg en- nek az iparágnak művelésében. Ez időben az ország keleti és déli részeiben főként szilvából és más csontáros gyümölcsből, az északi részen burgonyából és gaboná-

ból főzik a szeszt. 1825—ben már magyar rézműves is készített Pistorius-rendszerű

lepárlókat; Ghillányi Sándor báró pedig 1836—ban, szerednyei birtokán, szeszkisér- l'éti állomást és. szeszfőzőiskolát alapított, melyet Gall Lajos vezetett. 4

A szeszgyárak munkájáról pontos és megbízható feljegyzéseket csak a szeszadó bevezetésétől, azaz 1850-tő1 fogva vezet—

nek. 1851-ben Magyarországon 105.129 kisebb-nagyobb szeszfőzde dolgozott, eb- ből azonban csak 5.671 volt az iparszerű, vagyis 17 hl-nél nagyobb erjesztőtérrel ren- delkező üzem. A szeszgyárak nagy része már ekkor is mezőgazdasággal, nagyobb

birtokkal állott összeköttetésben. A mult

század közepén azonban a mezőgazdasági SZeszgyárak száma, nagyrészt az abszolu-

tizmus hatására, erősen visszaesett, he-

lyettük a nagyvárosokba húzódó, nagy feljesitőképességű, nagy tőkéVel dolgozó ipari jellegű szeszgyárak törtek előtérbe.

A" 70-es években Magyarország nagy szesz—

gyárai, műszaki fejlettség tekintetében, ——

malom- és cu'koriparunkhoz hasonlóan ——

a világ hasonló irányú üzemeit messze felülmúlták. 1870-ben Hollefreund Ma- gyarországon készíti az első gőzölőt; ő hasZnálta fel először a gőznyo—mást a ku- korica feltáráSára.

Az 1870. évvel a modern fejlődés kor—

szaka kezdődik, a termelt szeszmennyiség tekintetében azonban 1880-tól csökkenés tapasztalható. Míg a 70-es években a ma- gyar szeszipar évi termelése a 2 millió hl—t

is megközelítette, addig 1880—ban ez a mennyiség már 1'5'millió hl-re csökkent.

A világverseny fokozódása s az erősebb adóztatás a világháború kitöréséig még további visszafejlődést idézett elő a terme—

lésben. Az 1893—94. évben kereken 1 mil—

lió hl volt az országos termelés s a szesz- gyártásra fordított nyersanyagok közül első helyen a kukorica állott, 2 millió (;- val, második helyen a burgonya, 1-5 millió g-val.

Az 1908. esztendő ismét jelentős állo- más a magyar szeszgyártás történetében, ebben az esztendőben alapította ugyanis nagy földmívelésügyi miniszterünk, Dará- nyi Ignác a gödöllői M. kir. Szeszkísérleti

Állomást; ezzel az ottani koronauradalom egyúttal modern mezőgazdasági kísérleti szeszgyárat is kapott. Ez a kísérleti állo- más a világhábórút megelőző években s a világháború lezajlása" alatt a mezőgazdasági szeszgyártásnak szinte minden akkor aktuális problémáját feldolgozta és mun- kásságának eredményeit nagyszámú cikk—

ben publikálta." 1918—ban *a kísérleti állo-

mást, M. kir; Erjed'éstani Állomás néven,

Budapestre helyezték át s munkakörét a szesz-, élesztő— és pálinkagyártáson kívül a konzervgyár-tásra, valamint a cukor- és _söriparra is kiterjesztették.

A világháborút megelőző utolsó zavar- talan esztendőben, az 1912—13. termelési évben, 830 mezőgazdasági és 30 nagyipari szeszgyár működött, melyek összesen 1,238.966 hl szeszt termeltek.

A trianoni országcsonkítás alapján Jugoszláviának 70 mezőgazdasági és 11 ipari szeszgyárat kellett átengednünk.

Cseh-Szlovákia 380 mezőgazdasági és egy ipari, Románia pedig 138 mezőgazdasági és 18 ipari szeszgyárat ragadott el tőlünk.

]. Magyarország szeszipari vállalatainak száma és megoszlása a visszakerült felvidéki terület

beleértésével az 1938/39. évben.

A szeszipari vállalatok

n e m e I száma

Mezőgazdasági szeszgyár ... 339

Ipari szeszgyár ... 8

Egyedárnsági szeszgyár ... 2 Bor és gyümölcs szeszfőzde 865 Pálinkafőzde ... 879 Szeszfinomitó ... 123 Rum és likörgyár ... 202 Denaturált szesz elosztó-telep . . . 41

Ecetgyár ... 156

Szeszt felhasználó egyéb vállalat . . 314

0. szám ——-708—— , 1939 Csonka-Magyarországon, a szeszmonopó—

lium megalakításáig, azaz 1938 szept.

l—éig, a szesztermelés 263 mezőgazdasági és 9 ipari szeszgyár között oszlott meg.

A világháború alatt a szeszkereslet ha- talmasan fellendült az egész világon, a háborút követő években azonban az erő—

sen felduzzadt szeszkészletek ráfeküdtek a világpiacra, minek következtében a Szeszgyártás több országban válságos hely- zetbe került. A magyar kormány, a súlyos helyzet megoldására, az 1921. évi szesz- törvénnyel a magyar szesztermelőket az Országos Szeszértékesitő Részvénytársa- ságba tömörítette. A termelt szesz átvéte- lére és értékesítésére egyedül ezt a rész- vénytársaságot jogosította fel a törvény s ugyanakkor a' szesztermelést szigórú mennyiségi keretek közé szorította. Az 1921. évre az összes szeszfőzdék törzske—

retét 240000 hl-ben állapították meg, mely szeszmennyiség az ipari és a mezőgazda- sági gyárak között úgy oszlott meg, hogy az ipari gyárak az egész termelési keret—

nek 2/3 részét kapták, s csak 1/3 rész, tehát a 240000 hl—ből csupán 80.000 hl jutott a mezőgazdasági főzdéknek törzskeret gya—

nánt. Az 1921-ben megállapított szeszter- melési keret módosításának jogát a kor-

2. Magyarország szesztermetéses)

A fogyasztási *) A termelési ')

, 4 — -———————————-— Az összes

Ev a d 6 a l á e s ő

szeszfőzdék szesztermelése ht.-ben

1908/09 982467 61.851 1,044.318 1909/10 1,026.459 32.126 1,058.585 1910/11 1,075.316 47.489 1,122.805 - 191-1/12 1,116.203 37.897 1,154.100 1912'13 1.238.966 40.675 1,279.641 1913/14 , 1,309.555 42821 1,352.376 1914/ 15 934.985 49.879 984.864 1915/16 7 82.382 36.562 818.944

1916/17 515155 3) 3)

1917/18 268086 3 ) :)

1928/29 329.688 48.143 877.831

1929/30 418.582 44.051 462633

1930/31 328.154 42.423 87057 7 1931/32 190204 45.768 235.972 1932/33 239.377 31.269 270.646

1933/34 306.804 30.080 336884

1934/ 35 299.490 28.027 327.517 1985/36 296510 , 29.433 325 943 1936/ 37 373418 , 57.349 430767 1937/ 38 352.920

55.365 408.285

!) Az 1908/09—1917/18. évi adatok arégi Magyar- ország (Horvát S'zlavőnors'zág nélkül), az 1928/29—

1937/38. éviek'a trianoni Magyarország adatai.

') Fogyasztási adó alá. a mezőgazdasági és ipari, termelési adó alá a bort, borászati melléktermékeket és gyümölcsöt feldolgozó szeszfőzdék esnek.

*) Nincs adat.

mány magának tartotta fenn. hogy ezt a jogot évről-évre, a piaci helyzetnek meg—

felelően, változtathassa.

Az 1921. évi szesztörvény csak egy időre tudta a magyar szesztermelés prob- lémáit megoldani. A mezőgazdasági szesz—

gyárosok, kik a szeszkeret elosztását ma—

gukra nézVe nagyon sérelmesnek találták, kezdettől fogva erősen tiltakoztak a tör- vény rendelkezései ellen, mikor pedig egy—

két bő szőlőtermést hozó esztendő borne-'

leslegének apasztására a kormány arra kényszerítette az Országos Szeszértékesítő Részvénytársaságot, hogy bizonyos meny—

nyiségű borpárlatot is át kellett vennie ér- tékesítés céljából, ismét teljesen felborult a szesz gyártásának és értékesítésének egyensúlya. A bortermelők és a szeszipar között éles harc indult meg, mely küzde—

lem az 1938. év szeptemberében, a szesz—

egyedáruság bevezetésével ért véget. — ; A sze—szegyedáruság' mindenekelőtt, a me—

zőgazdasági szeszgyártás keretét emelte fel jelentősen, ezenkívül nagyrészben kisa * _ totta az ipari szeszgyárakat, végül a hawaii és a borászati melléktermékekből, valamint, a gyümölcsből kiinduló párlatfőzést is rög—

zítette. Az ipari sZeszgyárak kisajátításának s termelésük visszaszorításának magyará—

zataképpen az egyedáruságí törvény is utal arra az irányelvre, hogy a szeszgyártás fon-.

tosságának elbírálásánál, agrárországban;

egyedül a mezőgazdasági szempont lehet az

irányadó. / '

A szeszgyártás mezőgazdasági fontossá-' gának ecsetelésére elegendő megemlíteni, hogy a szeszgyártáss nálunk, táblázatainíle szerint, évente kereken 9—10 ezer "vagónu burgonyát, 10—12 ezer vagőn cukor—' répát, 1.000—1.200 vagón kukoricát és más

lisztes anyagot dolgoz fel (eltekintve a

mezőgazdasági ipar szolgáltatta 3.000 vagon

melasztól). E termények a gazdasági műve—

lés alatt álló területekből legalább 20 ezer hektár?) igényelnek. A sszesztermelésnek a mezőgazdálkodásra gyakorolt _ hatása azonban ezen a 20 ezer hektáron keresz- tül legalább tízszer ekkora területen érvé—

nyesül. ' ' " * ;

A mezőgazdasági szeszipar fontossága legélesebben azzal illusztrálható, ha az állattartásban játszott fontos szerepét néz—' zük. Egyetlen mezőgazdasági szeszgyár"

100——-—200 marhának 200 napon át tartó hízlalása számára adja meg az alapot, azz egész mezőgazdaságiL szeszgyártás tehát;

, 1) '1' hektár : 1'73—7726 kat. hold.

100 ezer km. hold (57.547 ha.) miuöldn jul

—2 2—5 5—10 10—

mezógazdasági szeszfőzde

A tuok 11 Mi a n lpm mamut MM! jelölik .: "munk : imolai hutu! vinyot.

! _

[81.51 !m

! ln M Mn mim u nun

-—-709—— 1939

3. A magyarországi szeszfőzdék által az 1928/29—1937/38 termelési években szesz előállításához felhasznált nyersanyagok mennyisége.

ahnmnm nyers—

anyag megnevezése

; 1928129 1929/30 1930/31 1931/32 1932/33 1933/34 1934/35 1935/36 1936/37 1937/38

, 1

a) Az ipari szeszfőz-

* dékben felhasznált , , nyersanyag 100 g-ban

Zöldmaláta ... 03 8 9

Burgon .' ... — 99 66

Ouko pa .' . . . . . 749 722 498

Szemes kukorica. . . 4 49 35

Rozs . . ... — — 20

Cukor ... — —— —

Halasz ... 4.149 5.162 4.070

Egyéb ... —— — 2

b) A mezőgazdasági szeszfőzdékben fel- használt nyersanyag

100 g-ban

Zöldmaláta ... 407 613 445

Burgonya ... 7.450 13.557 9.846 Cukorrépa ... 8.082 7.222 6.939 Szemes kukorica. . . 160 1.228 701

Rozs ... 970 456 448

Búza ... 334 8 41

Árpa. ... 7 6 5

Köles . ... —— 36 1

Melaaz ... 695 213 397

Egyéb ... 24 65 34

o) A termelési adó alá eső szeszfőzdékbeu felhasznált nyersanyag

100 g-ban 1)

Bor ... 564 790 1.666

Szőlőtörköly ... 7.110 5.318 4.868

Borseprő ... 740 626 642

Szilva ... 3.280 2.344 423

Eper ... 243 222 230

Egyéb ... 1.137 772 349

Évente 50 ezer hízómarha nevelését teszi le- hetövé; a marhahízlalás viszont, a termelt nagya révén, a birtok talajjavításában ját- szik nagy szerepet, tekintve hogy a szesz—

gyár—i moslékban foglalt nitrogén, foszforsav és számos ásványi anyag _a feletetés után alig csökkent mennyiségben kerül a trá—

gyáb—a, majd vissza a talajba. Évi 350 ezer

hl szesztermelést véve alapul, e szeszmeny—

nyiségnek mezőgazdasági főzdében történt előállítása körülbelül 2-1 millió hl bur- gonyamosl-ékot, 700 ezer hl kukoricamoslé-

kot, 420—800 ezer hl répamoslékot és 210

ezer (; kilúgozott répaszeletet jelent, beeslé- f ünk szerint, a mezőgazdaságnak, mely ta—

armánymennyiség korpában kifejezve, ..100——2.500 vagón búzakorpát, illetve _"1—10'8 millió kg keményítőértéket kép-

'isel.

1 20 19 15 s 10 9

3 41 165 154 11 14 107

321 1.678 1.247 1.712 2.019 7.664 5.064

__ .... 15 __ _ -,. _.

— — 213 239 300

3.170 2.518 2.994 2.795 2.496 2. 249 3. 247

— — — — 0-2 03

184 352 463 400 338 444 424

2.996 3.866 6.443 7.650 3.814 11.238 9586 4.632 5.267 5.773 6.759 8.622 12.226 9.904,

662 2.010 1.680 1.106 1.448 615 1.124.

51 5 716 151 347 242 21

9 —— 2 4 22 1 4

s 2 17 2 _ — 4

7 10 4 4 3 1 ——

550 78 77 347 485 7 407

1.665 1.071 526 459 570 2.157 —- 3.018 3.195 4.027 3.696 4.350 4.986 ——

806 561 617 585 671 753 —

1.523 920 1.934 1.085 418 2.339 —

220 291 317 264 430 420 —

316 136 455 312 501 883

8 150 109 74 90 75 41

79 50 142 188 52 71 100

') Termelési adó alá. a bort, borászati melléktermékeket és gyümölcsöt feldolgozó szeszfőzdék esnek.

A magyar szeszgyártás legfontosabb nyrersanyag—aként a világháborúig a kuko- rica és burgonya szerepelt; a háború után a cukorrépa is előtérbe nyomult. Maévente 9—10 millió métermázsa cukorrépát ter- meszt mezőgazdaságunk; ebből a 'mennyi—

ségből a cukorgyának 7———9 millió métermá—

zsát, a szeszgyárak pedig 1—1'2 millió mé- termázsát dolgoznak fel. Burgonyából a ter- mesztés 21—25 millió métermázsa körül in- gadozik s ebből a szeszgyártás 0'9"——'1 mil- lió métermázsát értékesít. Harmadik leg- fontosabb nyersanyag a kukorica, melyből a magyar gazdák évi termesztése 20—27 millió métermázsa körül mozog 's ebből a

szeszgyárak évente körülbelül 01 millió mé!

termázsát vesznek fel. Maximálisan—ennek háromszorosára tehető a cukorgyártás mel—

léktermékeként kapott és csaknem' teljes

6. Ezám

egészében szesszé feldolgozott melasz meny- nyisége.

"Az ipari szeszgyárak kizárólag cukor- répából és melaszból főzik ki kontingensei- ket, a mezőgazdasági gyárak a körülöttük elterülő termőterületek termelési viszonyai szerint dolgoznak fel cukorrépát, burgonyát vagy kukoricát. A mezőgazdasági jellegű gyárakban ezidőszerint még nagyobb a bur- gonya jelentősége, mint a cukorrépáé, an- nál is inkább, mivel a burgonyamoslékot a hizóáll—at általában szívesebben. fogyasztja, mint a cukorrépamoséllékot vagy szeletet, bár a sömör nevű betegség a burgonya—

moslék etetésénéél gyakrabban fordul elő.

Ha mezőgazdasági szeszgyárainknak az ország területén való megoszlását fel—

tüntető térképét nézzük, azonnal feltű- nik, milyen egyenlőtlenül oszlanak meg országunk területén a szeszt előállító üze- mek. A legtöbb szeszgyárat Szabolcs vár- megyében, a Nyírségen találjuk, mely országrész a magyar burgonyatermesztés szempontjából is a legfontosabb terület.

A Nyírség könnyű homoktalaja, meleg és száraz éghajlat—a a burgonyatermesztésre rendkívül kedvező, a takarmánytermesz- tésre viszont rendkívül kedvezőtlen, Itt az állattartásban különösen fontos szerephez jut a szeszgyári burgonyamoslék, az egyéb termelésre kevésbbé alkalmas területen termelt s étkezési célra fel nem használ- ható burgonyatermés viszont a szeszgyár—

ban igen kedvezően értékesül.

——710——— A 1939

A Nyírség után a Dunántúl egyes ré- szein találunk feltűnően sok szeszgyár-at., A dunántúli szeszgyárak egy része olyan vidékre esik, melyen a cukorrépatermesz—

tés terjedt el a neki megfelelő kötöttebb, dúsabb talajokon. Ezeken a vidékeken te—

hát túlnyomóan cukorrépát dolgoznak fel a szeszgyárak. Találunk azonban a Dunán—

túlon is olyan vidékeket, melyek terme- lési viszonyai a Nyírségéhez, hasonlóak;

itt burgonyát is sokat termelnek s ezért az itteni mezőgazdasági szeszgyártásnak is a burgonya a fő nyersanyaga. Akár burgo- nyát, akár cukorrépát használ az üzem nyersanyag gyanánt, a szeszgyár a vele Összefüggő birtok egész termelési rendjére igen kedvezően hat, miután a legmegfele- lőbb vetésforgók beállítását teszi lehetővé.

A mezőgazdasági szesz—gyárnak a saját

gyártási nyersanyagául _ sZolgálő burgonyát,

cukorrépát, vagy kukoricát, annak egész mennyiségében, magának kellene kiter- melnie, miután mezőgazdasági szeszgyár

felállítására már a multban is csak az; a

birtok kaphatott engedélyt, mely nemcsak hogy ki tudta termelni a gyár táplálására szolgáló nyersanyagot, de amelynél a szesz- gyár felállítása, üzemgazdasági szempont—

ból, életfeltételnek látszott. A gyakorlat- ban természetesen, főleg pótkeretek kifő—

zésénél, valamint bérletben dolgozó üze- meknél, a saját termelvény kiegészítésére, gyakran szerepelnek vásárolt nyersanya—

gok is.

4.A szemes kukorica, burgonya és cukorrépa termesztési adatai Magvarország régi területén az 1909 4918. és a trianoni Magyarországon az 1929—1938. években.

Szemes kukorica Burgonya Cukorrépa

Ev Lear-atott Átlagtermés Termés- Learatott Átlagtermés 'l'ermés- Learatott Áttagtermés Termés-

terület hektáron- mennyiség terület hektáron- mennyiség terület hektáron- mennyiség ,

hektár kint (; ;; hektár kint (; (; hektár kint c; (1

1909 . . . 2,452,988 16 8 41,114 864 601.947 83'0 49,949.174 111577 2324 25,933.729 1910 . . . 2,427.l74 19'7 47,686.809 610155 78'9 48,164.912 114943 249'9 28,728.511 1911 . . . 2516/4524 14'2 34,907.333 620 853 71 '5 44,380.108 139890 211'0 29,404.408 1912 . . . 2,437.247 18'4 44,833.174 619298 86'9 53,836.046 172259 278'4 47,958.218 1913 . . . 2,480.368 16'7 46,248.082 612423 79'6' 48,752.560- 177.472 269'1 47,758.377 1914 ., . . 2,434.319 18'0 43,769.100 612 517 868 53,558.186 177746 2258 40 143053 1915 . . . 2,462.229 16 5 40,683.394 634042 91'2 57,840.133 106165 2385 25,324.477 1916 . . . 2,255,126 10'5 23,703.663 589060 74'0 48,606.3(ll 95.571 2100 20,066.325 1917 . . . 2,196.624 12'0 26,320.485 598.570 50 0 29,905.922 109.761 144'9 15,902.659 1918 . . . 2,229.588 12'1 23,973.294 482443 64'7 31,217.087 113814 189'2 21,536.318 1929 . . . l,122.759 16'0 17,941.370 28326? 765 21,682.785 79.011 2034 16,070 280i 1930 . . . 1,054.179 13'3 14,070.649 272180 67 ? 18,414.465 74.184 196'9 14,610 201 1931 . . . 1,100.874 13 8 15,176.900 283650 4710 14,474.938 54.225 1782 9,662.039 1932 . . . 1,175.780 207 24,3 30.382 298.501 . 52'2 15,574.664 42.315 2006 8,489.980' 1938 . . . 1,139.521 15'9 18,093.189 293637 6132 18,556.545 43.540 2169 9,442.586 1934 . . . 1,123.658 18'6 20,981.341 290198 7530 21,186.987 44.526 2072 9,222.271 1935 . . . *1,150.649 12'3 14,183.377 281127 49'5 13,926.662 47.049 1634 7 ,689.706 1936 . . . 1,137.052 22'8 259309? 7 296.653 82'6 24,512.891 49.193 2285 11,244.460 1937 . . . 1,195.669 23'1 27,587.377 294966 86'8 25,593.516 47.024 2153 10,125.85_9 1938 . . . 1,173.795 22'7 26,620.407 291300 73'5 21,406.225 44.043 2201 9,694.020i

6. ;szám

—Az ipari Szeszgyárak a maguk nyers- anyagszükségletét, csak kis részben tudják saját termesztésük * révén biztosítani, s a szeszkeret kitermeléséhez szükséges nyers—

anyagot, vagy annak túlnyomó részét vá- sárlás útján kell beszerezniök. Az ipari szesz'gyárak cukorrépaszükségletüket ki- sebb-nagyobb gazdaságokban, előzetes ter—

melési szerződéssel kötik le és biztosítják a maguk számára, másik fontos nyers—

anyagukat, a melaszt pedig cukorgyárak-

tól veszik át. *

A mezőgazdasági szeszgyárak a nyers- anyagul szolgáló burgonyát, cukorrépát és kukoricát csak szórványosan vizsgáltat- ják meg keményítő- illetve cukortarta- lomra, s amennyiben megvizsgáltatják, a

vizsgálatot a M. kir. Erjedéstani Állomás

laboratóriumában végeztetik el. Valameny- nyi, burgonyát feldolgozó szeszgyárban, megtaláljuk a Reimann—féle burgonyamér- leget, mely a burgonya fajsúlya alapján, gyakorlati szempontból kielégítő pontos—

ság—gal, tájékoztatja a szesztermelő gazdát a keményítőértékről.

'Az ipari szeszgyár—ak a feldolgozandó nyersanyagot saját vegyvizsgálő laborató- riumaikban állandóan ellenőrzik, a terme- lőkkel való elszámolás azonban ennek el- lenére, kivétel nélkül minden üzemben, nem minőségi, hanem kizárólag mennyi- ségi alapon történik;

A magyar burgonyaszeszgyártás az ú.

n. étkezési burgonyát csak kivételes eset- ben dolgozza fel, olyankor, ha az—étkezési célra valaminő okból nem értékesül, egyéb- ként nyersanyaga az ipari burgonyafajták közül kerül ki. Elsősorban a nálunk na- gyon elterjedt Woltmann—burgonyát dol- gozzák fel szeszgyáraink nagyobb mennyi—

ségben. A magyar ipari burgonyák köze-

pes keményítőértéke 16—18%, a szesz-

gyárakban feldolgozott cukorrépa cukor- tartalma 16—17%. az ipari kukorica kemé—

nyítőtartalma pedig légszáraz állapotra vi—

szonyitva 57% körül ingadozik.

Fentiek alapján 1 (1 ipari burgonyából átlag 101 l, 1 (; cukorrépából 9—9'5 l, 1 (; kukoricából pedig 33—34 ] abszolút szeszt várhatunk.

Mezőgazdasági szeszgyáraink technikai berendezése meglehetősen változatos. Van—

nak mintaszerű és többé-kevésbbé elavult berendezéssel biró üzemek is Számos gyárban nagy hiba az, hogy a műszaki berendezés összhangja nem tökéletes, A racionális hőgazdálkodás terén is sok a javítani és tökéletesíteni való. Mintaszerű

—-—7ll—,—

1939

mezőgazdasági szeszgyár pl; a M. akir.

Erjedéstani Állomás kísérleti szeszgyára

Isaszeg-Szentgyörgypusztán, mely a gödöl-f lői koronauradalom területén működik s annak terményeit dolgozza fel, továbbá a M. kir. Honvédgazdaság inotapusztai szeszgyára, nemkülönben a magánkézben lévő nagydorogi, erdőteleki stb. szeszgyárak;

A magyar szeszgyártás technikai Színvo—

nalának emelésére öt esztendővel ezelőtt, a

Magyar Szesztermelők Országos Egyesüle-

tével egyetértve akciót indítottunk, melynek keretében a csonkarnagyarországi mezőgaz—

dasági szeszgyáraknak mintegy .20%-a

műszaki felügyelet alá került. Ennek az ak-' ciónak az eredményei ma már igen szépen?

mutatkoznak.

Ipari szeszgyáraink modern berendezé- sűek, valamennyinek mind a felszerelése, mind a munkája a jobb európai színvonalat képviseli.

Mezőgazdasági szeszgyárak vezetésére a világháború óta mintegy! 400 embert képe- zett ki a Szeszgyárvezető Tanfolyam, mely a M. kár. Erjedéstani Állomás helyi—

ségeiben évente 8 hétig tart a már több éves gyári gyakorlat után a tanfolyamra került művezetők részére, A'tanfolyamok hallgató- sága az előtanulmányokat illetően túlnyo—

móan 4 középiskolás bizonyítvánnyal ren—

delkezik, elég gyakran akad érettségizett, nagyobb számban pedig 4 középiskolánát alacsonyabb végzettségű is. A mezőgazda—

sági szeszgyár műszaki irányítása, a mun- kások felügyelete, a pénzügyi hatóságokkal—

való elszámolás s a gyár megfel—elő anyag—

kihasználásának biztosítása képezi feladat—

körüket. Minden gyárban a vezető rendel—

kezés—ére áll egy gépész-fűtő (igen sok eset- ben maguk is vizsgázott gépészek), továbbá 4—5 állandó napszámos, kiknek létszámát időnkint, az alkalmi munkák szerint, átme- netileg megfelelően kiegészítik. A mezőgaz—

dasági szeszgyárak munkaideje október és május hónapok közé esik, tehát arra az időre, melyben a mezőgazdasági munkásság egyébként nehezen jut napszámhoz; sajnos azonban, a foglalkoztatott munkáslétszám aránylag kicsi s így ennek a szociális előny- nek a jelentősége csak igen kisszámú mun—

kásra korlátozódik.

Az ipari szeszgyárakban dolgozó szak—

erők állandó alkalmazottak. A foglalkozta- tott munkásság jelentékenyebb része szin—

tén állandó munkás, egy kisebb része azon- ban idénymunkás, kiket csak a szeszgyári keret kitermelésének idejére sze—rződtetnek.

Az idevonatkozó adatokat feltüntető táblá—

6. szám

5. Az ipari szeszgyárak munkáslétszáma az 1913. és az 1928—1938. években.

, Munkáslétszám

E v

átlagosan október 1-én

Magyarország (Horvát—

Szlavonország nélkül)

1 913 ... 2.822 1)

_ Trianoni Magyarország

1913 ... 1.216 1)

1928 ... 801 880

1929 ... 779 856

1930 ... 723 756

1931 ... 588 532

1932. . ._ . . . . . 562 629

1933 ... 590 686

1934 ... 607 666

1935 ... 547 567

1936 ... 579 564

1937 ... 623 734

1938 ... 557 662

[) Adat nincs.

zatból az is kitűnik, hogy míg a történelmi Magyarország ipari szeszgyárai 2.822 mun—

kásnak biztosítottak kenyeret, addig a tria- noni Magyarország ipari _szeszgyárai már csak 1.216 embernek nyujtanak megélhetést.

*

A szeszfőzéxsnek az az ága, mely bort, borseprőt, törkölyt és különféle gyümöl-

csöket, főként szilvát, epret, cseresznyét, meggyet, barackot, borókát stb. használ fel nyersanyag gyanánt, csak a szeszgyár- tás első évtizedeiben haladt együtt a ke- ményítőtartalmú nyersanyagok szesszé való feldolgozásával; később teljesen kü- lönvált tőle. A borászati mellékterméket és gyümölcsöt igen különböző nagyságú és igen különböző felszereléssel ellátott rézüstökön főzték (és főzik ki ma is.

A világháborút megelőző időkben, szőlő— és gyümölcstermő vidéken, a leg- több tehetős kisgazda házában megtalál—

hattuk a kisüstöt, egy 1—6 hl űrtartalmú, rézből készült, hűtővel ellátott katlant, melyben a gazda a saját termésű törkö—

lyét, seprőjét, szilva, barack vagy egyéb gyümölcscefréjét lefőzhette. Az otthoni kisüstön főtt pálinka után, az üst méretei szerint, átalányban szedte az adót a pénz- ügyi igazgatás. Ezeken a házi kisüstökön előállított pálinkákon kívül nagy mennyi—

ségű és nagyrészt igen jó minőségű ko- nyak, tseprő— és törkölypálinka, szilvórium, barack és kisebb mennyiségben egyéb párlatok készültek az iparszerűen felsze- relt, kisebb—nagyobb gyümölcsszeszfőzdék- ben, konyakgyárakban.

——712——— 1939

A háborús anyaghiány következtében a hadvezetőség .az igen sok vörösrezet kép—

viselő pálinkafőző kisüstökre is rátette a kezét. 1916—ban a kormány elrendelte, hogy az ülstöket be kell szolgáltatni s a házi kisüstön való főzést teljesen betil- totta. Ezek helyett 11. n. központi szesz—

főzdéket állított fel, meghatározott körzet—

tel. Ide kellett a gazdáknak a kifőzendő szőlészeti és borászati melléktermékeket és gyümöl'cscefréket lefőzés céljából beszállí—

tani. Egyes központi főzdéket modern le—

párlóberendezéssel is sikerült ellátni, szá—

mos központi főzde azonban a beszolgál—

tatott kisüstök egy részének igénybevéte—

lével volt kénytelen a központosított lefö—

zést elvégezni; ismét más helyeken Viszont fából, vasból készült üstökkel kísérleteztek.

Néhány évvel a világháború befejezése után, megindult a mozgalom, hogy a házi ki'süstön való főzést újból engedélyezzék.

1924-ben a pénzügyminiszter el is ren- delte, hogy olyan helyeken, holmközponti főzde, vagy az 1921—ben engedélyezett vá—

rosi vagy községi főzde nem működik, kü—

lön engedély alapján, kisüstön is főzhet—

nek pálinkát a gazdák saj át termésű nyersanyagból, szeszmérőóra felállítása mellett.

Az utolsó 4—5 esztendőben a gyümölcs- pálinka, különösen a barackpálinkafőzés vett erősebb lendületet. Egyes nagyobb ipartelepek a legmodernebb berendezést létesítették a lehető legjobb minőségű áru előállítására.

Az 1938. évi egyedárusági törvény a gyűmölcsszeszxfőzés terén is hozott be bi- zonyos újításokat.

6. A pálinkafélék termelési adatai az utolsó két évben.

Az 1936/37. Az 1937/38.

termelési termelési

évben évben

A pálinka neme

előállított mennyiség abszolút hektoliterben

Törkölypálínka ... 18.884 ' 18.980

Seprőpálinka ... 3.410 4.661 Szilvapálinka ... 9.866 2.567 Eperpálinka ... 1.615 706

Barackpálinka ... 697 189

Borpárlat ... 21.339 27.310 Egyéb gyümölcsökből készült

pálinka ... 1.538 951

Pálinka összesen . . . 57.349 65.364

Ez a törvény a borgazdasági mellék- termékeket és a gyümölcsöt feldolgozó üzemeket két csoportra osztotta. Az egyik csoportba a nagyobb üzemek tartoznak,

6'. szám

azok, melyek azideig központi főzdék, vá—

rosi vagy községi főzdék elnevezéssel dol- goztak, az egyéni főzdék közül pedig csak azok tartoznak ide, melyek nagyobb mére- tezésűek. Ezeket a nagyobb üzemeket ,,bor- és gyümölcsszeszfőzde" néven tartja nyilván a törvény és a pénzügyigazgatás.

Az ilyen főzdékben maximálisan 600 abs.

hl szeszt fözhetnek ki egyenkint egy—egy termelési évben és pedig kizárólag borból, törkölyből, seprőből és különféle gyümöl—

csökből. Ezek a főzdék a nyersanyagot vásárlás révén szerzik be. Fontosságuk mind a szőlő—, mind a gyümölcstermő vi—

dékeken igen nagy. Az étkezési célra fel nem használható gyümölcs szesszé való feldolgozása, a fölös bormennyiség lefö- zése egész vidékeknek biztosítja a másként nem használható bor és gyümölcsnek meg—

felelő áron való értékesítését. Az átvételi árat a nyersanyagok bizonyos csoportjá- nál a pénzügyigazgatóság állapítja meg minden esztendőben.

A második csoportba kisebb üzemeket sorozott az egyedárusági törvény s ezeket a kisebb üzemeket "pálinkafőzde" cimmel _ ruházta fel. Ezekben a kis pálinkafőzdék- ben 25 abs. hl—nek megfelelő pálinka—

mennyiség főzh—ető le évente 5 az összes ilyen pálinkafőzdékben előállított borpár- lat, seprő és törkölypálinka. továbbá gyü—

mölcspálinka nem haladhatja meg ezidő- szerint a 15 ezer absz. hl—t. Ezekben a kis pá—

linkafőzdékben részben saját használatra, részben szabad eladásra főzheti ki saját termelésű nyersanyagát a pálinkafőzde körzetéhez tartozó termelő. Saját fogyasz- tásra szánt szesz után csökkentett szesz- . egyedárusági illetéket kell fizetnie, de ilyen

* célra egy—egy termelő legfeljebb 10 abs.

liter—nek megfelelő pálinkamennyiséget igé- ___lbet. Ha eladás céljára főz. meg kell

fizetnie az egész egyedárusági illetéket, de ennek lefiz—etése után a termelt pálinka szabad forgalom tárgyát képezi. A főzé- sért a pálinkatfőz'dében működő vállalkozó-

—-—713— 1939

nak vagy a pénzügyigazgatóság által elő- írt főzési díj-at fizeti a gazda, vagy a ter—

melt pálinka 14%—át engedi át a bérfőzés

díja gyanánt.

Mint ez 1. számú táblázatból látható, nagyobb méretű, tehát ,,bor— és gyümölcs—

szeszfőzde" néven nyilvántartott üzem 365, kisebb pálinkafőzdének nevezett vállalkozás 879 működik ezidőszerint az ország terüle- tén.

*

A mezőgazdasági és ipari szeszgyárak—

ban termelt, valamint a gyümölcsszeszfőz- dékben, pálinkafőzdékben főzött szesz egy részét az ország területén belül fogyaszt—

ják el, más részük exportra kerül.

A belföldön felhasznált szesz jelentős részét élelmiszeripari készítmények gyár—

tására fordítják, rumot, likőrt, cetet készí—

tenek belőle. Mint azt 1. sz. táblázatunk mutatja, hazánk területén jelenleg 202 rum— és likőrgyár és 156 ecetgyár műkö—

dik. Emellett 314—re teszi a statisztika azoknak a különböző vegyiipari vállalatok—

nak a számát, melyek ugyancsak jelentős mennyiségű szeszt fogyasztanak készítmé- nyeik előállítására; Ilyen gyárak pl. a fes- ték— és lakk'gyárak stb.

A nem italszeszként a hazai határokon belül értékesülő szeszmennyiségben jelen- tős tétellel szerepel a motorbenzin keve- résére felhasznált szesz mennyisége 5 az automobilizmus, valamint a fegyverkezés további fejlődésével ez az értékesítési le—

hetőség mind nagyobb jelentőséghez jut majd. Mikor mintegy 10 esztendővel ezelőtt Magyarországon is bevezették a motalkót. az érdekeltek az új üzemi nyersanyagot bizonyos idegenkedéssel fo—

gadták. A törvényes rendelkezés szerint csak a magasabb fajsúlyú (0.735 fs. fe—

letti) benzint kell keverni legalább 996 fo—

kos szesszel, 20% arányban. Az alsó határ- értéknél könnyebb benzin ma is keverés nélkül kapható, de a keveretlen, tiszta ben-

7. Ipari és mezőgazdasági szesztermelésünk belföldi felhasználása az 1930—1937. években.

. Az 1930. Az 1931. Az 1932. Az 1938. Az 1934. ! Az 1935. ; Az 1986. i Az 1937.

* ,, Felhasznalás neme

évben felhasznált mennyiség abszolút hektoliterben

Fogyasztási célra i

(borpárlattal együtt) 61.400 28.300 22.600 28.000 23.700 32.700 31.600 16.100 Ecetgyártásra . . . 19.900 16.700 14.900 15.200 15.100 14.500 15.200 15.300 Denaturálasra . . . 50.100 47.800 43.500 40.600 43.900 41.400 43.600 46.600 Ipari célokra . . . 7.800 4.100 3.900 9.300 20.800 28.600 27.600 29.000 Mótorhajtásra . . . 110.100 115.500 91.800 95.200 98.900 109400 121000 133600

Borpárlat '

borfeljavitásra —— — 1.600 —— —— ! — —— f' —

;;6 szám --—714—— 1939

, 8. Magyarország szesz- és szeszesital kivitele az 1909—1919. és az 1929—1938. években.!) .

Finomított szesz Borpárlat és konyak Likőr Rum és arrak Pálinka

ÉV . Korona Korona Korona Korona Korona

(! (l (! ——.— (1 (;

Pengó Pengő Pengő Pengő Pengó

1909 47.534 2,741.580 8.869 2,059._940 4.624 541203 2.279 156.710 39.187 2,730.783 . 1910 39240 2,286.722 10.050 ' 2,320.371 4.345 431272 2.267 157.702 42.704 2,990.199 1911 30.346 2,041.120 12.053 2,920.973 5.286 586.605 2.964 238.542 51.334. ,4,305.625.

1912 76.936 6,261.098 10.901 2,637.179 5.846 645381 3.331 270.867 51.120 4,269.766 1913 155088 11,388.454 11.045 2,636.129 5.840 639942 3.944 343.178 51.818 4,140.430i 1914 119688 9,004.362 10.686 2,684;890 4.548 * 481058 5.715 536.059 35.841 2 ,789 948 1915 71.622 11,103.938 19.505 6,108.966 4.907 984.260 10.900 2,528.800 40.753 6,115.457 1916 29.109 8,403.400 20.146 11,684.680 5.503 3,702.418 65.023 52,798.676 59.990 33,402 .432

1917 ; N . Vd t

1918 1 11 C- S a a

1929 136.114 7,622.384 5 1.860 49 11.760 —-— , — 24 6.920

1930 103432 5,171.600 21 ' 7.380 126 30.240 12 , 4.620 53 16.520

1931 86.877 3,299.626 10 3.400 94 19.140 6 2.260 41 12.005

1932 39.904 1,138.370 6 1.260 43 8.170 1 . 250 110 15.614

1933 73.807 1,921.097 4 1.010 50 9.920 —— — 113 10.890

1934. 55.986 1,147.805 32 5.840 465 60.940 —— '— . 625 76.501

1935 86784 2,169.600 1 130 222 30.199 — ——- 281 — 143487

1936 68.377 2,000.791 119 9.372 396 43.650 5 440 461 75.060

1937 134070 3,594.387 —— —— 613 60.097 — — . 853 96.170

1938 61.461 1,744.822 3 760 558 67.080 2 200 77 5 104.490 ? '

1) Az 1909— 1918. évi adatok Magyarország (Horvát—-Szlavonország nélkül), az 1929—1938. évi adatok.

a trianoni Magyarország adatai.

E

zin hívei egymás után mind nagyobb szám—

ban térnek át a motalkó használatára, miután ez az üzemanyag —— az immár egy évtizedes hazai, de a külföldi tapasztalatok

a 1

SZESZKIVITEI. 1929—1938.

450 ezer !:

zer a '1 50

A!

_{V 125}

400 _ '100

75 X_{X '75}

50 V 50

25 25

0

! 1929 1939 1931 1932 1933 1934 1935 1936 1937 1938 0

M.St. 81.1939.

hw _, , , —

szerint is —— kitűnően bevált. A jó tapaSzta—

latoknak megfelelően a szesz—benzinkeveré——

két képviselő motalkó fogyasztása évről- évre nő s ha tiszta benzin fogyasztása ezzek arányosan visszafejlődik.

A kivitelre kerülő szesz mennyiségét szá—

mos kül— és belföldi,.termelésre és értékesí—

tésre vonatkozó tényező szabályozza. Mint—

egy másfél évtizeddel ezelőtt a termelt szesz:

igen nagy része külföldre került ki, a har—

mincas évek elején azonban az exportszesz' mennyisége jelentősen csökkent. Magyar—

ország mindazonáltal még ma is az élen ha—

lad a világ szeszt exportáló államai között;

Az exportstatisztika adatait vizsgálva, láthatjuk, hogy összes szeszkivitelünk, a há—

borút megelőző évek kiviteléhez képest, ál- talában csökkent, tiszta szesz tekintetébem azonban egyes évek exportja az, 1913—

1914--es évek kivitelét csaknem megközelíti;

Mai borpárlat—eés konyakkivitelünk ahábo- rút megelőző évekhez hasonlítva, említésreIS alig érdemes; likőrkivitelünk, mely az utolsó években némi fejlődést mutat, alig egytized' része csak a háború előtt exportált mennyi—

.ségnek. Ugyanez áll pálinkakivitelünkre is, ez azonban az utolsó években igen egészsé—

ges fejlődést mutatott s ha *a politikai viszo- nyok megengedik, további fejlődés remén

nyére JOgOSít Osztróvszky Antal dr.