Különböző államok nemzeti vagyona

1925 _97_ _{1—4. szám.}

valóra, amennyiben Argentiniában sokkal kisebb lett a terméshozam, mint ahogy várták. Igaz viszont, hogy Ausztráliában rekordtermésről

számoltak be, azonban az ott kitört és hosszú

ideig elhúzódó kikötősztrájk folytán az ottani feleslegek az európai és amerikai, piac szá- mára nem voltak disponibilisak. Ugy ezek az okok, valamint az a körülmény, hogy az amerikai nagy cégek már az első kedvezütlen jelentések óta óriási készleteket vásároltak fel és vontak el a piacról, a gabonapiac helyzetét mind nyomasztóbbá tették, minek hatása az októberben meginduló és februárig szakadatlanul tartó áremelkedésben jutott kifejezésre. A chicagói tőzsde eddig nem ismert arányú búzaspeknláció központja lett.

A túlhajtott árak következtében azonban a készletek egyre gyorsabban jelentkeztek a piacon, ami február végén már egy egész- ségesebb szint felé közeledő árcsökkenéshez vezetett. A készletek piacravitele a fogyasz—

tásra szükséges mennyiséget jóval korábbi időpontban tette disponibilissá, mint ren- desen, úgyhogy pl. Észak- Amerikában, ahol ebben az időszakban rendesen még nagyobb mennyiségű gabonát szoktak felhalmozva tartani, jelentékenyebb készletek már alig vannak.

Ezzel a körülménnyel áll bizonyos mér- tékben összefüggésben a táblázatban kon- statálható az a meglepő jelenség is, hogy a búzaexportáló országokban az év első hó—

napjaiban a búzaárak magasabb szinten állot- tak, mint az importáló államokban. Az utób—

biak szükségleteik túlnyomó részét ugyanis a rossz termés várható következményeivel számolva, még az ősz folyamán igyekeztek

fedezni, ami az exportáló országok forszírozott s a belső fogyasztási szükségletet veszélyeztető kivitelében jelentkezett. A túlhajtott speku—

láció reakciója és a fogyasztási piacok szükség—

leteinek idején való biztosítása folytán feb—

ruár végén megindult az árcsökkenés, mely különösen az importáló országokban volt erő- sebb méretű.

Ha búza áralakulását a nagykereskedelmi index- számokkal párhuzamba állítjuk, az egyes országok közt meglepő különbségeket tapasz- talunk a búzaárindex és az általános nagy—

kereskedelmi index relációját illetőleg. A be- és kiviteli országok e tekintetben élesen el- válnak egymástól. Míg az utóbbiakban a búza árindex a múlt év utolsó, de különösen a folyó év első hónapjaiban erősen felette állott a nagykereskedelmi indexnek, addig a beviteli országokban általában nem érte el azt. Nálunk a búza ára decemberben lépte át a nagykereskedelmi átlagos árnívót s még március elején is cca IOO/O-al állt íelette. Jóllehet ez a körülmény még nem nyújt eléggé biztos alapot annak a követ—

keztetésére, hogy a kiviteli államokban még némi áresés, abeviteliekben áremelkedés fog bekövetkezni, valószínű mégis, hogy az egyes országokban fennálló búzaárak közti külön—

bözet fokozatosan csökkenni fog. Ezt a fel—

tevést támogatja még az a körülmény is, hogy az importáló és exportáló országokban egyzett búzáárak középarányosával egyezik nagyjában az az árnivó, amelyen a búza árának és az ipari termékek árainak béke- beli egyensúlya ismét helyreállana.

Hajdú]; Sándor dr.

Különböző államok nemzeti vagyona.

Fortune nationale de _diű'ézents pays.

A mellékelt táblázatban foglalt országok nemzeti vagyonának megállapítása, — az Egyesült-Államok kivételével, ahol időközönkint hivatalos becslések alapján határozzák meg a nemzeti vagyon értékét — magányosok és tes—

tületek által végzett számítások útján történt.

A nemzeti vagyon elemei a gyakrab—

ban alkalmazott objektív módszer szerint:

az ingatlanok (földbirtok, épületek, bányák), a közlekedési eszközök (utak, hidak, víziutak, vasátak, távirda és távbeszélő) az ingóságok:

(állatállomány, terméskészlet, gyártmányok és iparcikkek készletei, személyi és házi készletek) követelések a külfölddel szemben, levonva ezek-

ből a külfölddel szemben fennálló tartozásokat.

Hogy az egyes országok nemzeti vagyo- nának nagysága egymással könnyebben ösz- szehasonlítható legyen,a táblázatban szereplő egyes nemzetek vagyonának értéke abeeslés időpontjában érvényes árfolyam alapján dollárra számittatott át. Látható, hogy az Egyesült- Allamok nemzeti vagyonának növekedése messze túlhaladjaatöbbi országét. Az Egyesült—

Államok vagyona 50 év alatt több mint meg- tízszerezödött. Argentína és Kanada nemzeti vagyona az utóbbi évtizedek folyamán szintén jelentékeny mértékben növekedett. Az Egyesült—

Államok 320 milliárd dollárt kitevő nemzeti

7

1—4. szám.

—98—

vagyonának elemei a Census Bureau hivatalos megállapítása szerint a következő értékeket képviselték: ingatlanok és felszerelések 1764 milliárd, gyártmányok 28'4 milliárd, vasutak

19'9. gépek és gyári felszerelések 15'7, mező-

torok, ruhák, ékszerek, műtárgyak: 398 mil- liárd dollár. Az ingatlanok (földbirtok, épületek, bányák), tehát az összes nemzeti vagyonban 550/o-kal részesednek. Az 1912—ben feltüntetett adat a magyar szent korona országainak közvet—

lenül a háború előtt felbecsült nemzeti vagyo—

nából a mai Magyarország területére eső részt mutatja, az 1922. évben kimutatott vagyon—

összeg ugyanennek a vagyonállagnak az 1921.

év végére való átértékelését jelenti a vagyon- elemekben beállott eltolódások s az egyes javak értékalakulásánál tapasztalt eltérések

figyelembevételével.

Ill-III!I'll-I'll!IlI'll-lIII.-llllllIilll-lllllllll'lllllllilulllllll!!!-Ill!Ill-l..-llllllllllllIll-IIUIIUIIIIIIIIIIIIIIIll-'llwil

KONZULI JELENTÉSEK

1925

, 1870 1890 1912 1922

Orszag

millió dollár

Egy. Államok , 30.069 65.037 186299 820873 Nagy—Britannia 40.000 ' 53.852 79.297 88.840 Franciaország 88.092 43.799 57.075 67.710 Németország 88.000 49.500 77.783 35.700 Olagország . 7.300 9.733 28.030 25.986 Spanyolország ? 10.512 11.193 —— 1 29.319

Svájc —— 2.404 3.080 4.567

Oroszország . 13.626 28.225 56.140 ——

Lengyelország § —— —- — 17.000

Litvánia - — —— — 1.000

Finnország _ — — 3.600

Hollandia — 4.769 4.827 8.260

Kanada ; 2.871 4.744 .10.980 22.095 Argentína —— 2.477 ; 11.680 13.178

Kina f —— — —— 19.087

Ausztrália ! —- 6.667 : 6.113 9.689 [ij—Zeeland _ —— 730 , —— 1.756 Magyarország. —— — 3.165 ; 2.430

l i

II.-ll..u-llIll-...n-n-c-n-n-u-u-u-n-.-Inn:nun-.-nun-l-Ill-allInn-lllnl-lnnlnnnnl-II.-l-null-I-u-lln-llln...n-nlllll-lII.-úl!-

Nagy-Britannia.

Grande Bretagne.

A londoni m. kir. követség gazdasági jelentése az 1924. évről.

Anglia közgazdasági mérlege az 1924.

évben a tartós javulás képét mutatja. A háború utáni mesterséges ipari konjunktúra 1920-ban érte el tetőpontját, amikor az árak a

békeparitáshoz képest az index-számot 352 9-re

emelték. Erre következett az általános nagy depreszió7 amely alatt a túlhajtott árak háború utáni nyereségüknek il/ö-re'szét le- adták és a közgazdasági élet tömeges csődbejutásoktól és óriási munkanélküliségtől kisérve mély pontját elérte. 1923-ban mutat—

kozott a normális viszonyokhoz való vissza—

térés elsö határozott jele, ami kifejezésre jutott a munkanélküliségnek 230/0-os csök—

kenésében, a külkereskedelmi mérlegnek (SO/(fos és az ipari termelésnek 300/0—os gyara—

podásában.

1924—ben az előző évben mutatkozó hala- dás folytatódott; további lOO/O—kal csökkent a munkanélküliség, IOO/O-kal javult újból a külkereskedelem és BO/U-al az ipari termelés tiszta hozama. A haladás persze nem oszlik el egyenletesen a közgazdaság valamennyi ágára és a lancasheri gyapotipar aránylagos rekonstrukciójával szemben nehezebb viszo-

nyok közé jutott a bánya— és vasipar. De az általános mérleg Anglia javára mégis kielé—

gítő többletet mutat.

Az angol közgazdaságiévlegjelentékenyebb eseménye a font sterling állandó értékjavulása, amely az egész közgazdasági helyzetnek is jellemző fokmérője. A_ font sterling árjavulása részben az Egyesült-Államokbeli árnívóemel—

kedésnek a következménye, részben pedig a Dawes—egyezmény elfogadására vezethető vissza, melynek hatása alatt Amerika bizalma a kontinenshez visszatért, ami az egész év folyamán nagy tőkeátalakulásokban nyilvánult.

Kétségtelen továbbá, hogy a font sterling nemzetközi jegyzése annak belső vásárló- erejéhez képest hosszú ideig visszamaradt, különösen azon tőkemenekülés következtében, amely a munkáskormány nralomrajutásának első idejét jellemezte. Snowden konzervatív költségvetése és a munkáskormány mér- sékelt magatartása azonban a pénzügyi körök bizalmát hamar helyreállította és még a munkáskormány alatt megindult a kül- földre vitt számlák visszautalása és a font sterling áremelkedése. Ezen folyamat a poli—