STATlSZTl KAi lRO DALMI FIGYELÖ 107
TÁRSADALOM STATISZTIKA
MILLER. S. - RIESSMAN. F.:
TÁRSADALMI OSZTÁLY ES SZOCIÁLPOLlTlKA (Social class and social policy.) New York -— Lon—
don. 1965. Basic Books. 302 p.
A két szerző évek óta olyan problémákkal foglalkozik, amelyek több társadalomtudo- mány határterületén helyezkednek el. Miller közgazdász, de érdeklődése hamar szocioló—
giai témák (társadalmi struktúra, mobilitás) felé fordult, majd az utóbbi időben — saját kifejezésével élve —- ,,szociálökonómiai" kér—
déseket, elsősorban a szegénységet kutatta.
Riessman viszont szociológus akinek figyel- mét szociálpszichológiai kérdések kötötték le (például a problémás gyermekek). E közös munkájuknak tárgyát, az amerikai szegény réteg helyzetét és az ezzel kapcsolatos szo—
ciálpolitikai javaslatokat szintén közgazda—
ságtani (jövedelem), szociológiai (oktatás) és szociálpszichológiai oldalról (a szegények mentális egészsége) közelítik meg.
Első kérdésük: kiket kell szegényeknek te- kinteni? Definíciójuk: az a szegény. aki mesz- sze elmaradt a társadalom többi tagjaitól.
Tehát nem minden szegénynek tekintett em- ber éhezik, néz szembe fizikai leromlással.
Kikből áll ez a szegény réteg? Mindenek- előtt leszögezik, hogy e réteg összetétele igen változatos. Az eddigi meghatározási kisérle—
tek két oldalról közelítették meg a kérdést:
1. a jövedelem nagyságát és a foglalkoztatás rendszerességét vették alapul, 2. az életstí- lusból indultak ki. például speciális ,.alsó- osztály szubkultúráről" beszéltek. A szerzők bizonyos értelemben mindkét szempontot fi- gyelembe veszik és négy nagy csoportot kü- lönböztetnek meg a szegény rétegben. Ezek:
1. A ,.stabil szegények". akiknek jövedel- me alacsony, de gazdasági és családi vo- natkozásban egyaránt stabilitás jellemzi ő- ket. mert rendszeresen dolgoznak és rende- zett családi körülmények között élnek. Ök vannak a legkedvezőbb helyzetben, ezt a pozíciót a szegénységből való kiemelkedést megelőző szintnek lehet tekinteni. '
2. Az instabil családi körülmények között élő. de rendszeresen dolgozó, ezért gazda—
ságilag stabil szegények. A családi insta- bilitás összefügghet az életciklussal. példá—
ul a .,vad" fiatal munkások vagy az öreg alkoholisták esetében. Az ilyen családok gyermekei sok esetben nem képesek szüle- ik gazdasági stabilitását sem elérni, ezért a teljesen instabil csoportba süllyednek.
3. A rendszertelenül foglalkoztatottak, a- kik ennek ellenére fenn tudják tartani csa- ládi körülményeik stabilitását. Ebben a csoportban sok a néger. E csoportba kerül—
nek legtöbbször a letelé mobil (a szellemi
rétegből átkerült) családok. A rendelkezés- re álló adatok arra engednek következtet- ni, hogy e lefelé mobil családok gyermekei gyakrabban képesek újra felemelkedni a tár—
sadalmi struktúrában, mint azoknak a csa—
ládoknak gyermekei, amelyek már több nemzedék óta ezen a társadalmi szinten voltak.
4. Az ,.instabil szegények", akik rend- szertelenül dolgoznak és rendezetlen csa- ládi viszonyok között élnek. E csoport ösz- szetétele igen változatos: vannak benne részlegesen urbanizált négerek, akik nem—
rég vándoroltak Északra és a városokba, régebben .,slum"-ökben lakó etnikai cso- portoknak ottmaradt tagjai. régóta szegény fehér családok, betegek, öregek, mentális zavarokban szenvedők, felbomlott családok.
A szerzők két konkrét problémával fog- lalkoznak ebben a könyvben: az oktatással és a mentális egészséggel.
Bár helyeslik az iskolázottság növelésére irányuló erőfeszítéseket, bírálják azt a fej- lődési folyamatot, amely a társadalmi e- melkedésnek majdnem kizárólagos útjává teszi a magasabb iskolai végzettség meg—
szerzését. Ezáltal ,.az iskolai bizonyítványok új céhrendszere" alakul ki, amely a sze- gény rétegek társadalmi mobilitásának gát—
jává válik. E rétegekben ugyanis gyakoribb az alsó- és középfokú iskolákból való kima- radás, és az iskolából kimaradt fiatal ké- sőbbi élete folyamán nem tud esetleges képességeinek megfelelő foglalkozásba ke- rülni, mert nem végezte el a középiskolát.
Ezért egyrészt a felnőtt kori továbbtanulás lehetőségeinek kiterjesztését javasolják, másrészt az iskolai oktatás olyan reformja- it látják szükségesnek. amelyek a szegény rétegből származó gyermekek számára is érdekessé. vonzóvá teszik a tanulást.
Sok vizsgálat kimutatta. hogy a szegény réteg nem veszi igénybe kellő mértékben a pszichiátriai szolgáltatásokat. Más szerzők ennek többféle okára utaltak (költségek. a mentális betegségekkel kapcsolatos attitű—
dök. az elmekórházba kerüléstől való féle- lem stb.). Miller és Riessman a legfőbb o- kot abban látják. hogy a jelenlegi mentális egészségi szervezet erősen középosztályi jel- legű, az egészségügyi személyek jellegzete—
sen a középosztály felfogását képviselik és a gyógyítási módszerek a középosztálybeli betegek problémáinak megoidására alkal- masak. A problémának két megoldását lát—
ják: egyrészt úgy kell módosítani a hagyo—
mányos gyógykezelési gyakorlatot, hogy jobban megfeleljen a szegény rétegbe tar- tozó betegek helyzetének, elvárásainak.
másrészt olyan irányba kell ,.nevelni" a
108
STATISZTIKAi lRODALMI FIGYELG
szegény rétegeket. hogy nagyobb mérték- ben vegyék igénybe a pszichiátriai szolgál—
tatásokat, jobban bízzanak a gyógykezelés- ben. Például (: családterápiai és szociote- rápiai (az egész környezet megváltoztatá- sára irányuló) módszerek jobban megfelel- nek a szegényeknek. mint az individuális pszichoterápia. Ugyanakkor az alsó rétegek tagjai inkább bíznak a fizikai gyógymó—
dokban (,,tabletták és tűk"), mint a tisztán pszichológiaikban. A szegény réteg tagjai- nak nevelése többek között olyan elemek—
ből álljon. mint: megértetni, hogy fizikai problémák és fájdalmak oka lehet részben pszichológiai természetű; elfogadtatni azt, hogy személyes érzéseikről beszéljenek az egészségügyi személyzettel; elismerni. hogy a saját család kritikája nem zárja ki a csa—
ládtagok szeretetét.
A szerzők részletesen foglalkoznak a szegények helyzetének megjavítását célzó
reformok megvalósításával.
(Ism.: Andorka Rudolf)
aie
WlLLMOT, P.:
AZ ANGOL TÁRSADALMl VÁLTOZÁSOK TENDENClÁJA
(Tendances de la société anglaise.) — Analyse et
Plévision, Futuribles. 1970. 5. sz. 279—294. p.
A tanulmány tárgya Nagy-Britannia je- lenleg folyamatban levő társadalomszerke- zeti változásainak vizsgálata és előrejelzé- sek megkísérlése az életmód várható fej—
lődésére vonatkozólag a következő 20—30 év folyamán. A tanulmányban felvetett, problémák megoldásának végrehajtásában a szerző a múlt tapasztalataiból és tanul-—
ságaiból kiindulva törekszik az angol tár- sadalom foglalkozási-szakmai szerkezete,
osztálytagozódása. szociális fejlődése ala- kulásának magyarázatára.
Kutatásainak tengelyébe a társadalmi osztályok szerkezetének 'változandóságát hírdető elmélet vizsgálatát és annak (! kér- désnek felderítését állítja, hogy helytálló—e a társadalom általános ,,középosztályasa- dása" felé haladás feltételezése.—
Az ilyen tárgyú kutatások alapvető prob—
lémájának tekinti, hogy meddig haladhat a társadalom egyneműs'o'désének (az általa használt kifejezéssel: homogenizálódásá- nak) növekvő folyamata olyan körülmények között, amikor a különféle rétegekf'közöttí alapvető különbségek látszólag változatla- nul fennállnak? A maga elé tűzött feladat problémáinak megoldásához a társadalmi átalakulásra minőségileg jellemző többfé- le jelenséget vizsgálja a szerző: a szakmai- szociális mobilitás alakulását. a közoktatás fejlődését, a jövedelem megoszlását, az é- letszinvonal emelkedését a gazdasági nö—
vekedés folyamatában, a társadalmi osztá—
lyok keveredését és életmódjának változá- sát ezzel kapcsolatban, a családi élet kö- rülményeit - az otthon megbecsülését és a lakáshelyzet, a demográfiai fejlődés mene- tét. a szabadidő növekedését és felhaszi nálását, a szórakozások természetét —- a szabadság idő eltöltésének módját — az íz- lés, illetve kívánságok (szükségletek) válto- zását ezen a téren, a lakás és a munkahely közötti távolság megítélésének kérdését — a nők foglalkoztatottságának szerepét, a vá- rosiasodás és a vidék fejlesztésének követel- ményeit, stb.
Vizsgálati — következtetési eljárását arra alapozta a szerző. hogy a folyamatban le- vő társadalmi változások extrapolálása bi- zonyos módosítások és fenntartások mellett a jövőben várható fejlődés irányát is mu—
tatja, hangsúlyozza azonban az általa al—
kalmazott módszer korlátozott voltát. ami—
nek következtében számos kérdés felderítet—
lenül maradt, ezért ezek vonatkozásában további vizsgálatokat tart szükségesnek.
(lsm,: Juhász Lászlól
BlBLlOGRÁFlA
A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárába az alábbi fontosabb könyvek érkeztek be:
STATISZTIKAI EVKUNYVEK
ANUARIO estadistico de Espona 1941—1942. Edician manual. Madrid. 1941—1970. lnstituto Nacional de Es—
tadis'tica. 10 db.
Spanyolország 1963—1970.
statisztikai évkönyve, 1941—1942,
! 34 D 1/1941—1970 RECUEIL de staiistiaues Libanaises. Années 1963.
1965, 1967—1968. Vol. 1—4. Pubi. par le Ministere du"
Plan. Direction Centrale de la Statistiaue Beyrouth.
1966—1969. Dir. Cent. de la Stat. 4 db. .
Libanon statisztikai évkönyve, 1963, 1965, 1967—1968.
! 104 B 4/1963—1968
STATISTICAL abstract of the Indian Union 1949——
1959. 1961—1968. New series 'l—16 issued by the Central Statistlcal Organisation. Department of Statistics, Delhi. 1950—1969. Manager of Publications. 17 db.
Címvóltozás: 1949—1962: Statistical abstract, india.
Az Indiai Unió statisztikai évkönyve. 1949—1968.
l 53 B 28/1949—1968 SZTATISZTICSESZKI gadisnik na Narodna Republika Bölgarlja 1956, 1959—1967, 1969. lzd.: Centralno Szta- tiszticseszko Upravlenie —- Upravlenie za informacija pri Ministterszkiia Sz'vet_ Szofija. 1957—1969. Centr.
Sztatiszt. Upravl. — zd .,.Nauka i izkusztvo". 1: db.
"Eg/gária statisztikai évkönyve, 1956, 1959—1967,
! 45 B 58/1956—196'7
