5. szám. —395—— 1934
Munkavíszályok 1933—ban.
Les conflits de travail en Hongrie en 1.933.
Résume'. Par rapport a 1932, anne'e tres ealme au point de vue de gréves, le nombre des conflits 'de travail a augmenté en 1933, surlout a Budapest;
ils ont été particuliérement vífs dans le bátíment
—et le textile. —-— Dans le commerce, il y a eu éga—
lement, en 1933, une gréve, faite par des camelots.
La perte en salaires des grévistes y semble faible par rapport á leurs pertes en journe'es de travail, les entreprises de journaux les ayant com-
pensés pour une bonne partie des journées perdues.
——- En 1933, il n'y eut gue deux lock—outs graves, l'un dans la construction mécanioue et llíndustrie
'de l'électricíte', [*autre dans la ganterie.
La plupart des conflits de travail ont eu pour
!but une augmentation de salaíres et duré moins
"d'un mois; ils eurent presgue tous ou ouelgue ré- .sultat ou un insuccés complet.
*
1929-től egészen 1932-ig évről—évre a 'munkaviszályok fokozatos csökkenéséről adtunk számot s az 1932. esztendőben már szinte teljesen elült a harci zaj, mely ked- vező gazdasági konjunktúra idején oly gyak- ran zavarja meg az összhangot a munka—
adó és munkavállaló között.
Ha a munkaviszályok 1933. évi Végered—
ményére tekintünk úgy tetszik, mintha is- mét kedvező konjunktúra küszöbén álla- tnánk, mert — bár különösen hangzik, de úgy van, hogy —— a kedvező gazdasági kon- junktúra egyik velejárója és egyben jele a sztrájkmozgalom fölélénkülése.
Egy kissé mélyebben belepillantva a részleteredményekbe azt a megállapítást kell tennünk, hogy az 1933. évi munkaviszályok egy dologban merőben más megítélés alá vonandók. Látjuk elsősorban, hogy az 1933.
évi munkaviszályok között domináló helyet foglalnak el az építőipari sztrájkok. Ezek pedig egy különleges és kivételes konjunk—
túrával hozhatók kapcsolatba. 1933 végén ugyanis lejáróban volt a házadómentességi kivételes kedvezmény; erre a kedvezményre csak azok az építtetők tarthattak jogot, akik- nek a háza az év vége előtt tető alá kerül.
Az építtetők igyekeztek tehát lehetőleg már a novemberi lakbérnegyedre, melyre
'x
már az épülőfélben álló házak lakwásait leg—
nagyobbrészt ki is adták, az építkezést be- fejezni. Ez a kivételes alkalom adott az épí—
tőmunkásokn—ak impulzust arra, kivált Bu—
dapesten, hogy széles alapokon megszerve- zett sz'trájk fegyverével igyekezzenek az ekként kényszerhelyzetbe jutott építtetőktől magasabb munkabéreket kiharcolni.
A 6 építőipari sztrájk —— melyek közül a legintenzívebb természetesen a fővárosi volt
—— 172 üzemre terjedt ki s részt vettek abban az építőipar különböző kategóriáihoz tar- tozó munkások több mint két és félezren s a sztrájk folytán még közel ezer munkás elől volt elzárva a munkalehetőség, miáltal közel három és félezer ember, vagyis a sztrájkok által érintett üzemek munkásai—
nak majdnem háromnegyede (72'3%) nem dolgozott. Minthogy e sztrájkok közel egy hónapig elhúzódtak, a munkanap- és mun- kabérveszteség igen nagy, az 1932. évi ösz—
szes munkabérviszályokét is túlszárnyaló méretű volt.
Az építőipar után a fonó- és szövőipar- ban volt az 1933. esztendőben mind külső mind belső méreteit tekintve intenzívebb sztrájkmozgalom, mely 11 üzemet érintett két és háromnegyed ezret meghaladó sztráj- koló- és kénytelenségből nem dolgozóval.
Bár e sztrájkok rövidebb időtartamúak vol—
tak, itt is tetemes munkanap- és munkabér—
veszteségről számolnak be adataink, sőt e munkaviszályok folytán elmaradt termelés értéke több mint kétszerese az épitőiparé—
nak. A többi ipari sztrájkok, a 2 barnaszén- bányászati sztrájk, valamint a kereskedelmi ágazatban az újságárusok háromnapos sztrájkja, már jóval kisebb intenzitásúak voltak; az egyezret alig meghaladó számban sztrájkoló illetőleg kénytelenségből nem dol—
gozó csupán a legutóbb felsorolt ágazatban volt. Itt mindjárt meg kell jegyeznünk, hogy a bérveszteség a munkanapveszteséggel szembeállítva azért mutatkozik olyan arány- talanul alacsonynak, (mert az újságkihor- dók sztrájk alatti bérveszteségeit a kiadó- vállalatok két vállalat kivételével utólag megt—érítették.
A bányászati, sztrájkokban
kereskedelmi
munkások közül
ipari és résztvett
5. szám, ———396—— 1934
3.942 két héten belül abba hagyta a sztráj- k—ot, 2.563 két hét és egy hó között, 201 pe—
dig egy hónapnál is hosszabb ideig sztráj—
kolt. Két fonó- és szövőipari sztrájk (624 sztrájkolóval) kivételével az Összes sztráj—
kok bérsztrájkok voltak, mert a követelések
részben béremelésre, részben munkaidőke- szállításra, részben bérleszállítás ellen irá- nyultak. A hatalmi kérdés körül támadt két sztrájk teljesen sikertelenül végződött, a bérsztrájkok közül csak kettő (307 sztráj—
kolóvíal) végződött teljesen sikerrel. 13 pedig
Munkaviszályok 1933-ban.
__ Ex. l Ém— A munkaviszály tartama 653 §
§ N'?" lblísfe— % _; alatt ; ];endayltt les Égn- Jég (,, 1 §§ § %
** a— . _ 2 c 1; en a m . V, * N
§ "133357 mm fái? 3 fh s 6 míg 041" 33.73 %, ' § 33 ;:
§ as; if: § %% És "'? is %% 53
: — a ág; % ix? :? 1 % Vi
§ %. § ggg % 3433 §§ _ §? ÉT. Etán
. . ... .J _. mg: ._.. __ , . § _ 9——
Foglalkozasx csoport, ; § § EÉÉTÉ élj Éz; ; § . § § Ez §?
terület % "§ ; % "338 §? ;; % 331; Vg ! $$$ ? %
b e.. 9555: ?S %% 2.3: . "3.2 ' És 033
s % s saw én 30: ms . §: .o... es
e :: 15 Hmm og am. a"): l :3: 533 Nem
; Em § 4—9 : ':-—- SYN :: , ao mi? 109163
ev kat.: $m§§ §5 _wm§ Mei 13- F.? Ésb
§ 4 13325 zg-É ág:—_ ÉR. ms §: Na?.
a * láss—s': :. 325 Ha (n: 42 (cm
8 üze— tele— N gé § § § .: % .A 'O __ 'S __z_._,_._,___,, "f.—..,, 4. mk pek (C'— '* ce V u " § * k' , munkások által elvesztett
. munkanapok száma — nombre
száma —— nombres munkások száma desjouméesperduespar aux
___, ! — íze.—Turu—
Sztrájkok ' . l *
Barna- és köszénbányászat 2 2 2 478 450 —— 450 941 1.546 —— 1.546
Ipar ']
II. Gépgyártás, villamos- ; :
sági ipar stb. . . . . 1 1 1 191 91 65 156 817 470 276: 746
III. Kö, föld—, agyag-, asz-
beszt- és üvegipar . . 1 1 1 557 828 _ 823 587) 8.826 _. 3.826
IV. F3— és szövöipar . . . 2 7 7 128 84 _ 84. . 303, _— 303
VI. Fonó— és szövőipar . 11 11 11 4.090 2.171 582 2.753 , 15.160 5.626 20.786
VlI. Ruházaú ipar . . . . 4 7 7 279 144 8 147 * 2.055 9 2.064
IX. Élelmezési és élvezeti ; !
cikkek gyárt. . . . . 1 1 1 9 8 —— 83; HM) . 79 —— 79
XI. Epitöipar . . . . . . 6 172 199 4.829 2.568 928 3.491 ; 727? 1 39.452 10.702 50.154 Együtt 26 200 227 10.083 5.389 1.573 6.962; 69'5 1 61345 16.613 77.958
Kereskedelem . . . . 1 6 6 ] 1.124 867 220 1.087) 907 ' 2512 660 3.172
Összesen 29 208 235 11.685 6.706 1.793 8.499i 2'7 ll 65.408 17273 82676 Kizárások
Ipar
ll. Gépgyártás, villamos— ;
sági stb. ipar 1 3 3 2.684 1.715 —— 1.715' ti.?!) ,; 37.034 — 87.034
VH. Ruházati ipar 1 22 22 229 112 41 153 , (jó'-8 l§ 8982 1.486 5.468
Együtt 2 25 25 2.913 1.827 41 1.868 641 41.016 1.486 42.502 Mindössze 31 233 260 14.598 8.533 1.834 10.367 7177 106419 18.759 125178 1932 20 __ 56 7.639 4.061 864 4.925 646 30.195 2.719 82.914 1931 38 —— 97 17.391 10.622 573 11.195 6421 177314 12 467 189781 1930 65; —— 89 13.625 4.520 1.250 5.770 45.12? 66.969 12.627 79.596 Az ipari és kereskedelmi !
munkaviszályok terület ' szerint
Budapest . . . . . . . . . 11 198 224 9.397 5 "75 1.146 6.721 71'5 87.251 12.595 99.846 Budapestet környező közsé— _
gek . . . . . . . . . . § 10 15 15 2.537 .124 393 1.517 59'8 7.787 4.981 12.768, Egyéb vidék . í 8 18 19 2.186 1.384
295 1.679.
1025
9.835 1.183 11.018—
5. szám. ——397—
1934__
(4.675 sztrájkolóval) részleges sikerrel és 12 végül (1.100 sztrájkolóval) teljesen siker- telenül zárult.
Az 1933. esztendőben a 'sz'trájkokon kí- vül két súlyos természetü kizárás is fordult elő. Az egyik, a nagyobb méretű, legnagyobb
Les conflits de travail en Hongrie en 1933.
gép— és Villamossági gyárnak három telepén zajlott le, s tulajdonképen sztrájkkal kezdő- dött, amennyiben a Vállalat villamosáru—
gyártelepén a gyár munkásai egy munka- organizációls kérdésben a ki'küldöt-tweíkkwel köt—ött megegyezés ellenére *nem vették fel
(,) í ": § Átlag esett —— Proportíon moycnne % ggg
§ ! § % § § _ , egy szünetelőre —— $§§
;; guga? (§ N egy munkavtszalyra . pour] ouvrierayant 7). _8
5 % % 6?) pour ] conflzt dt travail cessé le tmuail %% §
:- §? 03 § .. _. .. § 5:
gas s? : § %; ! %;
%u. Pot, %% § § "3.3 % : í Em. C , . _ _ .
§ ; 33 .; § I .") ", l a ; ;; § ; ategorzes de professwns
%% 5'3— 334. % [ m$ % cg ) TSE-§ , .
§; $$$ giga—§ § a g a ! ;; 0 §; ; et regzons
ÉÉ 2333 $$$ B ; 1395 a. 'gn'á El?
(is Ég: ÉO§** W ** 5; § 5'5 3, 33.
s 23 N :: § §... % , M "* 33 Te 5 *
a: 4: l (r. ; ; 8 Mb. § mas s :: S.
————— ——————————— —— —— l § E§ 493 :! wa V: 350731.
. , -o 3 'v— 3 3 E (,) $§ ; !: § ::
munkasok altal elvesztett ; § § § § § : § *; (,) J.: %A §
munkabér összege P-ben ÉN § .,) g'ti %% 03 ! § en a:
. mlairrs perdux jun euv du fm"! § § (0.3; Z V, u: § t §: ExÉ m des canflil; de travail, en penge": ; §. % 3 183 É S, % §, (CB aru
§ í
; ' ; Gréves
5.253 —— 5.253: 225 773 2.627 534 12 17. 800 Mines de lignite et de houille Industria
; II. Construction de machi-
1.921 1.113 3.034 156 746 3.034 48 19 22.752; nes, ind. életű., etc.
' UI. Ind, de la pierre, céra-
** migue. ind. de l'asbeste,
14.000 —— 14.000 823 3.826 14.000 11 8 43 34.000 ver/remes
1.048 —— 1.048 42 152 524 36 12 4.210 IV. Ind. du bots et des os
47.272 22.615 69.887 250 1.889 6.358 75 25 515360 VI. ,, textile
8.221 26 8.247 87 516 2.062 14' 0 56 54.67 VII. ,, du vétement
394 —— 394 8 79 394 !) 9 49 1.000 IX. Fabric. d'aliments et de
boissons 191.026 36.315 227.341 582 8.359 87.890 144 65 208100 XI. Ind. eln báttment
263.852 60.069 323051!) 268 2.998 12.460! 11-2 47 H 840.092l Total
860 — l SGOl 1.087 3 172 8601 29 l 1 . —- Commerce
269.995 60.069 330.064 293 2.851 11.382 9'7 39 H 857892 Total
,?
! Loek—outs
.. Industrie
0, [I. Construction de ma- 220.624 —— 220624 1.715 37.034 220.624 21'6 129 978.000 (nincs, tn/l. électr., etc.
23.846 2.972 26.818; 153 5.468 26.815 357 175 105.300 VII. Ind. (ln rétement 244470 2.972 247442 934 21251 12372] 227 132 1,083.300§ Total
514.465 63.041 577.506 334 4.038 18.629 121 56 x 1,941.1921 Total général
92.758 9.815 102573 246 1.646 5.129 67 21 737090 1932
"(57.325 49.814 807.189 295 4.994 21.241 170 72 3.731294l 1931 419.953 31.622 451.475 165 2.274 12.900 1538 78 2,741.222l 1930
l
§ Confitts de travail dans rm-
l dustm'e et le commerce, par l territoires
453170 38.605 491775 611 9.077 44.707 149 73 1,370.670§ Budapest
.: Communes de la région buda- 31.668 20.375 52.043 152 1.277 5.204 84 34 236270 pestoise
24.374 4.061 284351 210 1.377 3.554 66 17
316452 Autres regions
5. szám. ——'i98—— 1934
a; munkát. Ezért azután a gyár igazgatósága a többi két telepén is megszüntette a, mun—
kát mindaddig amíg a harmadik telepen is megindul a munka. A kizárás azonban nem terjedt ki a vállalat összes amunikásaira, csak közel kétharmadára (63'9%), de még így is közel egy és háromnegyed ezer (1.715) mun—
kást sújtott. Mintahogy a kizárás elég soká (nkét telepen 20 napig, a harmadik telepen a munkások egy kisebb csoportjánál 50 na- pig is) elhúzódott, a munkanap- és munka- bérveszteség erősen felhalmozódott s a kizá- rás folytán elmaradt termelési haszon értéke is erősen megközelíti a millió pengőt.
Ez a kizárás a vállalatra nézve részleges sikerrel járt, mert az egyezkedési tárgyalá- sok folyamán a munkásság előterjesztett bérsérelmeinek egy része orvosoltatott, más része pedig tárgyilagos vizsgálat alá került.
A másik kizárás a ruházati iparban tör- tént, még pedig a skeztyűgyártásnál, ahol is a mesterek az anyagbeszerzés drágulása és ezzel szemben a keztyű árának arányta-
lan esése indokából bérredukciót határoz—
tak el. Eme bérleszállítást a munkások el nem fogadták, mire 22 keztyűgyártó üzem kizárta munkásainak kétharmadát (66'8%).
Ez a kizárás 153 munkást érintett és so- káig (36 napig) elhúzódván aránylag szin- tén tetemes munkanap- e's munkabérvesz- teséggel járt, végül is *a vállalatok részéről részleges sikerrel zárult, amennyiben körül- belül felényivel kevesebb bérleszállítást ér- tek el az egyezukedési tárgyalások folyamán, mint eredetileg elhatározták.
Az 1933. esztendőben előfordult kizárá—
soknak termelésgazdasági szempontból való súlyossága legfeltűnőbben abban domboro—
dik ki, hogy míg az összes 1933. évi sztráj—
kok következtében elmaradt termelés értéke mindössze 857892 pengő, addig egyedül a (két kizárás folytán elmaradt termelés értéke
az egymillió pengőt is meghaladja.
Az 1933. évi munkaviszályok kevés ki—
vétellel a fővárosra és közvetlen környékére lokalizálódtak. Mozolovszky Sándor dr.
II!!!!!!ll!-lIll.-Iluillll-lllllllnlnl-IIllIll-llna!.!na'-lInl-Its-l'-alnull.llIll-l-l-lllolnllunl-
MEZÖGAZDASÁG a §
e
Győr város mezőgazdasága.
Les conditions agricoles de Győr.
Résume'. Uaprés les résultats provisoires du recensement de 1930, des 50.881 habitants de la
l. Győr területi megoszlása mivelésí ágak szerint.
Répartition du territoire de Győr suivant les brunches de culture.
Országos
Kat arany
Megnevezés hold 0/ Pro—
, A . . A . () portion
Specszatmn Gurg ggg ille
enliere
Szántóföld —- Terres
ambles ... 4.069 430 601
Kert —— Jardins . . . 481 5 1 132
Rét —— Prairies . . . . 1.200 126 72
Szőlő —— Vianes. . . . 9 01 23
Legelö — Páturages. . 1.242 132 107 Erdő — Bois et foréts . 293 31 118 Nádas —— Ifoselz'éres . . 141 15 033 Földadó alá nem eső
terület— Terres non asmuelties á Fimpót
.. fowcier ... 2.029 214 64
Osszes terület _ Terri-
toire total ...
9.464 1000 1000
2. Győr gazdaságainak nagyságmegoszlása.
Répartitz'on, par catégories de contenance, des exp'oi- tations agrároles de Győr,
A gazdaságok .— Exploitations agricoles e összes terii- szántóföld te- Gazdaság- $ lete —- super— rülete — terms
nagvságmegoszlás § jície totale amblzs
Catégories ; 0/0 E ?; E 13"
de contenance a, _? 3 % 2 3 0/
E . - . - "
§ ?; § ; S
m .x az :: ::
147337";ercad. 130 306 54 0-9 32 1-1
1—2 ,, ,, , 40 9'4 59! 1' 1 50 1'6
2—3 ,, ,, 25 5'9 66 II 56 1'8
3—5 ,, ,, 41 9'6 160 2'6 150 4'9
5—10 ., ,, 66 155 476 7'8! 437 1513
10—20 ,, ,, 61 14-3 862 M'? 815 26-o
20—50 ,, , 46 108 1.451 23'8 1.151 37'6
50—100 ,, ,, 10 23 679 M'! 294 96
100—200 ,, ,, 4 09 470 7"? —— —
200—500 ,, ,, 2 05 709 ll'b 76 2'5
NHL—1000 ,, ,, — — —— —— —— ——
Plus de — 100 k. holdon lelül
arp. cad. . . 1 O'? 1.108 192 — ——
