Munkaviszályok 1936-ban

3. szám

— 164 —

1937

retben mezőgazdasági, ipari és kereske- A továbbfejlesztésnek mindenesetre a delmi irányú felső tagozatok volnának gyakorlati tapasztalatok alapján kell meg—

minélRégi panasz,szélesebbhogy körbenközépfokúszervezhetők.gazdasági indulnia. Erre a célra létesült 1932/33-ban szakiskoláink kiépítése hiányos és gazda-

sági szakiskoláink felé csak nagyon mérsé—

kelt a törekvés. Szó lehet tehát a polgári iskoláknak a gazdasági irányú szakisko—

lakkal való egybeolvasztásáról s ezáltal a szakoktatás égető problémáinak is megfe- lelő irányban való megoldásáról. Egy má- sik nehéz feladat a középfokú leányneve- lés kérdésének a megoldása a pedagógiai és a gyakorlati szempontok összeegyezteté- sével és az ilyen irányú igények együttes kielégítésével. A polgári leányiskoláknak bizonyos (gazdasági, egészségügyi, pedagó—

giai, stb.) pályákra nagyobb és biztosabb értékű képesítést kellene nyújtaniok s így a szélesebbkörú' nevelést szolgáló leányisn kolfai típussá kellene fejlődniök.

a székesfővárosi (IX. ker.) irányító polgári iskola is, melynek tanítási alapelve a cse—

lekedtető oktatás, a munkaszeretet s amely így az ú. n. munkaiskolák egységes peda- gógiai vezérfonalát van hivatva megálla—

pítani.

Remélhető, hogy a polgári iskolák a megfelelő, alapos átszervezés után sokkal nagyobb mértékben tehetnek eleget kultú—

rális hivatásuknak s egyre nagyobb töme- get vonhatnak be a nemzetépítő munkába.

Ennél a nagy célnál azonban az átszerve—

zőket annak az elgondolásnak kell vezet—- nie, hogy a polgári iskola végeredményben mégis népiskola, s ha belső szervezése a középiskola mintájára történik is, céljai sohasem lehetnek azzal azonosak.

Asztalos József dr.

.llllllllnliI'll-l..lllll-lll-lni-Illl-IllllllIll-Illllll-llIll-illIIlllllu.II-I-O-soncilllllüllll

e SZOCIÁLIS STATISZTIKA

'n'!nal-luci...un.-ln...un.-

.n-n-un.-ul.ulo-I'...u-n-u-n-n-n-n-nos nun-ll-cnul-ucn-nnuunnlu

Munkaviszályok 1936-ban.

Les conflits du travail en Hongrie en 1936,

Résume'. En Hongrie, le nombre des conflits du travail, ayant oscillé de 1930 a 1935 entre 20 et 50 par an, a bondi Ilannée derniérc a 122. Malgl'é cela, le nombre moyen, pour un conflit du travail, des journées et salaires perdns a été inférieur a celui de 1935, car, contrairement aux années pré- ce'dentes, la plupart des gréves ont eu lieu, en pro- uince, dans des établissements peu considérables.

L'année demiére, ciest dans Ilindnstríe textilt) gu'on a va les plus grandes gréves; ajoutons (]Llí?

les femmes y représentaient 71% des grévístes.

Venaient ensnite, pour Pimportance des gréves, l'industrie du vétement et le bátíment, mais il nly cut la aue guelgues graves dans les grandes entre—

prises.

Én 1936, la plupart des con/[its du travail étaíent des gréves pour augmentatíon de salaircs;

77'5% nien ont pas duré plus dlune semaine, La plnpart (les gréves ont eu guelgue smrcús; le

rjnart n'cn ent aucun résultat.

*

Az 1929—től 1936—ig tartó 8 éves időszak első felében, vagyis 1932—ig bezáróan, a munkaviszályok mind előfordulásukat, mind méreteiket tekintve, fokozatosan

csökkentek (csak 1931-ben mutatkozott ebben a periódusban némivel nagyobb erősbödés) , második felében ellenben, vagyis 1933—f1936. között pedig mind erő—

sebben fölparázslottak s az utolsó eszten—

dőben, amellyel éppen eme beszámolónk foglalkozik, hirtelen megszaporodtak. A munkaviszályesetek szama ugyanis, mely az 1930-tól 1935-ig terjedő időszakban évente 20 és 50 között Váltakozott, 1936-ban 122—re emelkedett fel. Az 1936. év munka- viszályai ellenben —— bár összeségükhen meghaladják az előző esztendők munka—

viszályainak belső méreteit —- inkább csak az esetek számának erős megnövekedésé—

ben fejezik ki a sztrájkmozgalom felélén- külését, mert a belső intenzitást jelző ada- tok nem mutatnak a sztrájkesetek számá—

nak hirtelen megszaporodásával párhuzamos emelkedést. Legjobban kitűnik ez abból az adatsorból, mely az egy-egy munkaviszályra átlag esett szünetelő munkásokat, elvesz—

tett munkanapokat és bérveszteséget jelző számadatokat foglalja magában. Ezek az adatok 1936—ban ugyanis lényegesen ala—

3. szám

csonyabbak, mint a közvetlenül megelőző esztendőkben feljegyzett azonos jelentésű adatok, annak ellenére, hogy azokban az esztendőkben a munkaviszályok száma a felét sem érte el az 1936. évi munkaviszály- esetek számának. Ez a szembeállítás vég- eredményében tehát azt mutatja, hogy az 1936. évi munkaviszályesetek nagy része kevés munkáskezet foglalkoztató kisüze—

mekre terjedt ki. Még egy ——— ezzel némileg összefüggésben álló — jellegzetessége van az 1936. évi munkaviszályoknak az előző éviekkel összevetve, az nevezetesen, hogy míg az előző években a munkaviszályok erősen túlnyomó hányada a fővárosi és fővároskörnyéki üzemekre lokalizálódott, addig 1936—ban a munkaviszályeseteknek közel háromnegyedrésze (70'5%) éppen a

vidéken fordult elő.

Az 1936. évi munkaviszályok részletes adataira áttérve, a szénbányászat körében találkozunk két esettel, melyek közül az egyik egy borsodmegyei bányában az év közepén három napon át tartó kisebb—

méretű sztrájk volt egy tervezett bérleszál- lítás ellen, mely valóban el is maradt. A másik eset pedig kizárás, mely az év elején a pécsi bányatelepen f— bár szintén csak három napon át tartott, fu de nagy mun—

kástömeget érintett, tehát kiterjedt mére- teket öltött -——— és amely tulajdonképen még a megelőző év végén lezajlott nagyobb méretű munkaviszály utóhullámának tekint- hető és egy újabb földalatti sztrájk meg- előzésére rendeltetett el a bányavállalat által.

A 120 ipari sztrájk közül legkiemelke—

dőbb méreteket a fonó— és szövőiparhan ta- láljuk, bár a sztrájk-esetek száma (30) jóval kevesebb itt, mint a ruházati iparban (46).

A fonó- és szövőipari sztrájkokkal ezért bővebben foglakozunk és elsőben is meg- állapítjuk, hogy nem volt az 1936. eszten- dőnek egyetlen hónapja sem, melyben egyik vagy másik gyártelepen ne zavarta volna meg a nyugodt termelés menetét hosszabb- rövidebb sztrájkmozgalom; mégis meg le- het jelölni bizonyos időszakokat, melyek—

ben hevesebb volt a hullámverés. Ilyen volt az év első két hónapja, melyekben még az előző esztendőből áthúzódó egy sztrájk is folyamatban volt. Eme sztrájkok belső intenzitása azonban csekélyebb méretek között mozgott. A május hónapban meg—

indult hullám ellenben, mely június, sőt július hónapokig is elhúzódott, már erő—

sebb volt, de a legnagyobb tömegeket az

—165— ¹⁹³⁷

augusztusban fölcsapó hullám mozgatta meg, mely kivált Csepelen és Békéscsabán söpört végig. Szeptembertől az év végéig tartó időszakban már csak szórványosan előforduló és kisebb jelentőségű sztrájkok voltak a fonó— és szövőiparban. Ebben az ipari főcsoportban túlnyomólag nők vannak foglalkoztatva, következésképen a sztráj- kokban résztvettek és kénytelenségből nem dolgozók együttes számának is nagyrésze, közel háromnegyede (71%) nő volt. A fonó— és szövőipari sztrájkok kétharmada tiszta bérsztrájk volt, de a további harmad jórésze is, közvetve bár, de végeredményé—

ben szintén bérkérdés (a munkarendszer megváltoztatása) körül támadt nézet-elté—

résből fakadott, utóbbiaknál a munkások eredményt ugyan nem igen értek el, de a tiszta bérsztrájkok kisebb részben teljes, nagyobb részben részleges sikerrel zá- rultak.

A következő ipari főcsoport, melyben az 1936. év folyamán erősebb méreteket öltött a sztrájkmozgalom, a ruházati ipar, de az ebben az ipari főcsoportban lezajlott 46 sztrájkeset rendkívül elaprózódott, hiszen 424 üzemre terjedt ki. Ezek az üzemek, nagyon kevés kivételtől eltekintve, csupa apró, 1 5 segéddel dolgozó üzemek, még a gyárak között is alig találni 100 alkalma—

zottat, vagy ennél többet foglalkoztató vál- lalatot. Az üzemek továbbá az egész or- szág területén szétszórtan fekszenek és leg—

nagyobbrészt ez teszi azt, hogy az 1936.

évi munkaviszályok általában véve túlnyo- mólag mint vidéki sztrájkok jelentkeznek.

Nagyjában ugyanezek jellemzik az építőiparban lezajlott sztrájkokat is, me—

lyek, méreteiket tekintve, harmadikul kö—

vetkeznek a sorrendben. ,- Aránylagosan a legnagyobb belső inten- zitású sztrájkok a gépgyártásnál, valamint a vas— és fémiparban fordulnak elő, ahol is alig egynéhány üzemben, de nagy mun—

kástömegek szüntették be a munkát, ezért azután az egy-egy sztrájkra eső szünetelők, az elvesztett munkanapok és a hérveszteség arányszámai kimagaslók.

Általában véve az összes ipari sztráj-

kok, kevés kivételtől eltekintve, bérsztráj- kok voltak, vagyis a követelések béreme—

lésr—e, n bérleszállítástól, a munkaidőmeg—

hosszabbitástól, kedvezőtlenebb munkarend—

szerek bevezetésétől való elállásra nyultak.

Az ipari sztrájkok zöme (77870) nem tartott tovább két hétnél és csak 11 húzó- irá-

3. szám

— 166 —

1937

Munkaviszályok 1936-ban. ——

;

§"§; plozm- blllílsle—mm,:!, _ %m §% ; piís du travail, cogzbimAalattmunkaviszály tartama—— Pendant ll'S con— A;%E 6, §§** § * (Ogg;É**

:

12211, 132 **

":***-; T;

* :

——

gs

es

s gs .: ; s; s §; ;.

i? ?; ; § § e *g h § e § g __ ; ,: §

)" x : ?— ?: o s; ** 'n " 0 ** v—E

§ ** § § 33 "N:— gm ! be; § ! Ú § [ §

5 23 Egg % %% (%S 5, e? 532 .ofa,

Fog a]]],102381,-_"- csoport, ; ;.tag3 s,:mr:ngü Im.?; H.?!)53 ;; Ilia.gas N* 3—3N § SSEcm ;"*a; sm

Nin—. Soma—;" Gá EC ÉWN 3.3 Em: 41422) azt:

terulet %

§

22

%;ES:

32

g,];

lagg

kg

§;

%

m7—6

V'f: 922 $$$ *- xi: 2": 35—3

w ; u . ; tw; [ N N a) -— a) %

.(2 E : R Kis*; 061 ;;N m .N a —G3 H"? Ng

; SE): gum; B.; Bmügm—É; :: ;:e ;; $§§

x

§

sg 28

2;

48

Ha 563

% § § a; T; :O ; § § 2. * _ ("N.—,.

4:_{—— — v} mek pek _ ;: * 0: V 1—6 § xm % _ mu ások álta1 elvesztett

———— — — ; — ., ———-' — — —— — — N munkanapok száma nombw száma -— nombw munkások száma 4 m ae desjom'néesperdues pareux

§

Sztrájkok Bányászat és komisz

:

Kőszén_{szat .} és barnas7énbányá- ! ; : ;

1 . . . . . . . , 1 1 1 03 57 G! 63 1001) 1142' 9 12?!

Ipar §

I Vas és fémipax . . . 5 5 5— 284 208 —— i 209 716 4.784 —— ; 4.784 11 Gépgy. Villamossági

ipar stb. . . 2_ 2 2, 787 481 279 710 9039 61453 8401 7.295)

111. Kő, föld atry21r—,asz ; '

; !

beszt- és üvegipar . . 5 6 6 431 15] —— 151 350 974 m 974

IV. Fa és csontípar . , . $) 14 14 1.565 1.429 91; 1.520 97"! 14.199 300 14.499 VI. FOnÓ— és szövőipar . . %O 32 30, 13.118 8.898 1 137 9.535 72'71331016 15.690 146706 VII.IX. RuházatiÉlelmezésiiparés élveyeti. . 46; 424 424 2.981 2.502 92 2.594 870 28.455 850 29.805

; ,

gíkkek gyárt. . . . , 3 10§ 10 2419 182 182 731 1.185 1.180

XI. Epítőipar . . . , . . 20 153E 168 3.519 2.019 8013 2.022 74'7 17.926 3.946 21. 872

Ecr rütt

a;

_

4 Összesen 121 647 660 22.997110.372 2.208617580 76

;

205106 21.64L 220141 Kizárás

Bányászat és kohászat Kőszén- és barnaszénbányá-

szat ; , . '_,I,,,' . ; . . 1_ 1 3.728 3.167 ——§! 3.167

MindösszeNÉ2 648 063 26.725 18 539 2.208 20.747

03 90 ! ;c

5.875; "13.,,18

210981 21.641232622 1935 50 484 557 23.996 12.612 4.062 16.674 695 83.508 27.469 110967

1934 49— 310 312; 13.597 12.291 47112782 65"! 83.488 8.673' 92.156 1933 31 283 260 14.598 8.533 1.834 10.387 71'0106.419 18.759 125.178

v *? x:,

1932 20 —— 56 7.639 4.061 $364 4.925 645 30.195 2.719 82.914

Munkavíszályok terület szerint '

Budai est /számszerint 28 34 35 4.387 2.603 261 2864 653 50.014 1.679 511698

* p * ; "yb-ban . . ]8'8 5'3 53! 164 140 .11'8 13'8 —— 23"? 7'8 2232

számszerint 113 69 67 8.518 5.276 921 6.197 72'8 78.49013051 91541

körn—Yew 0/0—ban ..107 10-610-1 31-9 285 41-7 209 w 672 003 324

Budapestet : községek

E .b .dk számszerint 86 545 561 13.890 10660 1.026 11.686 84'6 82.477 6.911 89.388

3. szám —- 167 —— 1937

Les conflits du travail en Hongrie en 1936.

Átlag esett —— Propartion moyenne :.) §

4. ,. U) N

. egy szunetelore 3'3

egy munkavxszálym our] ouvrieruyant pour 1 conflit du travail cessé ls travail

onpen—Hős,. duítpmdanilesmnfhls

,

Cate'gories de professions et régions

011,grézy'íslvsoblígésdecesser latravail Azösszesszünetelő——Gi'évístes,

(ononm'iersexclus) ycompr.lesnongrévlsíes oblígésdecesserletravail

%Asztrájkoló(kizárt)—Grém'stes Akénytelenségbőlnemdolgozó

! ! (főben——Valeura

munkások által elvesztett munkabér összege P-ben El!/diff! ferfiu? 17117 (ux du flu'l

de; conflití du imwu'l, m pengő; góslesdesalaires,mpen esalalres,enpengős2767/2135d proguiauraílpuétre rltravaild

paslmvaíllé néesperdnes tékepen

perdues Amunkáviszályokfolytánelmaradtterme'

szünetelő-—desouvríersn'ayant! bérveszteségpengöben——desper- elveszettmunkanap——desjournées

elveszettmunkanap——desjour- bérveszteségpengőben—des

! Gréves

g Mines el hauts ['onrneaum

Mines de honille el de

289 17 306 63 123 306 20 5 1.026 lignite

Industrie 34.509 —— 84.509 41 957 6.902 23'6 170 90.400 [. Side'mrgíe et me'/:.

II. Constr. mécanigue, ind.

41.730 2.924 44.654 355 3.650 22.327 10'3 63 185000 elect/:, etc.

, . III. Ind, de la pierre, ném-

4.352 — 4.352 30 É 195 870 05 29 15.500 migne, ind. de l'asbvste, nerrerie

48.602 556 49.158 16!) 1.611 5.462 9'5 32 162060 IV. Inci. du boís et de l'os 378.868 51.859 428.727 318 4.890 14.291 154 45 3,952.259 VI. ,, tcxtllc

72.865 2.823 75.688 56 037 1.045 113 29 290354 VII. ,, du vélement IX. Fabríc. dyobjets d'ali- 4.310 —— 4.310 61 305 1.437 05 24 84.700 ment. el de boissons 68.048 9.243 77.291 132 1.094 3.865 853 29 122640 XI. Ind. du bátiment

651.284 67.405 718.689 146 1.888 5.989 12'9 41 4,902.918' Ensemble [651.573 67.422 718.995 145 1.871 5.942 129 41 4,908.939 Total

Lock-(mis

Mines et hauts fourneanw

, Mines de honille et de

24.814 — 24.814 3.167 5.875 24.814é 1'9 8 118.903 lignite

676.387 67.422 743809 170 1.907 6.097 11'2 36 5022842 Total général , 319.978 87.719 407.697 333 2.219 8.154 66 24 1,617.126 1935

346.854 22.748 369.602 260 1.881 7.543 72 29 1,594.378 1934 514.465 63.041 577.506 334 4.038 18.629 121 56 1,941.192 1933 92.758 9.815 102573 246 1.646 5.129 67 21 737090 1932

Conflils du travail par régions

124317 5.51 129830 124 2.248 5.645 180 45 863195 en nombres

18—4 8-2 17-5 _ _ _ __ __ 172 Budapest § 0/0

309.394. 41.688 351.082 477 7.042 27.006 14'8 57 2,712.194 GommWíes " en nombres

. . . _ , de la regzon

45 7 61 8 47 2 —— — —— —— 54 0 - 0/

budapestozse 0

242.676 20.221 262.897 136 1.039 3.057 7'6 22 1,447.453 en nombres

359 300 353 ——

, At." (

— __ __ 288 ur regwns %

3. szám

dott el egy hónapnál hosszabb időre is. A sztrájkesetek egy negyedrésze anélkül vég—

ződőtt, hogy a sztrájkolók bármilyen ered- ményt is értek volna el a munkabeszünte—

téssel, egyhatodrészük teljes sikerrel, a többi, vagyis a túlnyomórész, részleges si- kerrel zárult.

A munkaviszályok következtében be—

állott termelésveszteség értéke meghaladja az Ötmillió pengőt, melyből egyedül a

——-168—— 1937

fonó- és szövőipari sztrájkok következté- ben mutatkozó termelésveszteség érték-e kö—

zel négymillióra rúg. Összehasonlításképen megemlítjük, hogy Franciaországban a so—

rozatos sztrájkok kb. egymilliárd pengő veszteséget okoztak az 1936. évben, bár igaz, hogy ebben az összegben a munkások bérvesztesége is bennfoglaltatik.

Mo:olonszky Sándor dr.

o MEZÖGAZDASÁG e . §

ll'un-Ill-Inn-CUI-nl'llll.ll.!Ill-IllIll-llll-IUUIUIIU-OCIIIno!-n-nn-ununnno-nuu.-...u-n-nn-o-n

Az 1935/36. év mezőgazdasági termelése.

La production agrieole en Hongrie en 1935—1936.

Résumé. I.;enguéte relative á la production des terres labourables en 1935—36 a été faite d'aprés la méthode utilise'e avant l'enguéte de 1934—35. Cette derniére tenait compte de toutes les exploitations ag—ricoles; celle pour 1935—36 laissait de cöté les nombreuses exploitations de moins de 5 arp. cad, faisant établir, á cet égard, par les mairies, au moyen d*éoaluations d,experts,

la superficíe des terres ensemencées. Tant pour 1934————35 gue pour 1935—36, les enguétes őtaient basées sur la déclaration de l'exploitant. Malgré la différence de méthode, les résultats des deux opérations ne montrent pas d'écurts essentiels pour les principales productions; on n'y trouve des dií—

férences notablcs (lue pour les plantes peu [ré—

guentes.

En 1935—36, les sinistres n'ont raoagé (luc 0'7% (les terres ensemencées, contre 2'1% en 1933—34 et 0'8%' en 1934—35. Done, pendant la derniöre compagne ugricole, ces ravages ont été bien azz—dessous de la moyenne (estimée générale—

ment ("1 I%). Les sinistres ont nui surtout aux tel'res de íroment (45'8%)4 (Fest la gréle (68'2%

des sinislrcs) gui a fait le plus de mai.

[J'etezuiue des terres cnsemencees n'a guere vari/% depuis la cumpagne 1034—35. Pur rapport á celle—ci, les cultures de céréales ont nugmente' seule—

ment de 1'2%. A cet égard, les terres pour la culture des Iégumes verts ont augmenté de 56'4%, uccusant pur rapport á 1934—35 un énorme écart.

Cependant, ceci est dá, pour la plus grande port, au fait (]ue pour liannée derniére, l'enguéte a été eré—

cutée d'upres une méthode di/férente de celle de (*entluőte pre'cédente: les pois et haricots verts, (mi dans la statistigne officielle appartenaient aupura—

vont () la catégorie (les légumineuses, ont été com—

pris, pour 1935 36, dans celle (les legumes verts, Il est á remarguer ici gue,depuis l'anne'e derniére,la sta—

tistigue officielle indigue se'parément [es terres de choux-fleur et (Pépínard; avant Penguéte de 1935—36', ceux-ci figuraient sous la rubrigue ,,autres produits."

(311th mm: résultats de la récolte, soulignons (luc pour le iroment, ils ont dépasse' de 4'2% ceux de 193/4A35, (lui avaient été ussez bons. Tandis gulen 1934—35, les cultures surcle'es et de iourruges, endon'zmagées par une torte sécheresse, ont peul'endu, on voit á cet égard pour 1935—1936 une vive améliorution, représentant, au point de vue de la guantité, 82'8% pour le mais, 76%' pour les pommes de terre, 46'2% pour la betterave d;

Sucre, 59'G% pour la betterave fourragére, 79'9%

pour le mois vert, 73% pour la luzerne. Ainsí

donc, en 1935——36, la auantite' des-

produíts des labourables a

été en général pareille [: celle des

meilleures récoltes moyennes.

En ce gui concerne le rendement moyen, sou—

lignons les auymentations suivantes sur le ten—

dement de la campagne 1934—35: frament, 6'30/5;

orge, 8%; mais pour gmíne, 84'5%; pommes de terre, (37%; betterave á sucre, 39'9%; betterave

fourrugére, 47'7%; piment employé comme épíce,

51'1%; mais vert, 63%; tréfle, 38'1%; Iuzerne,

48'1%; pois verts, 3'7'1%; haricots verts, comme produit principal de terres lubonrubles, 6275; oignon, 19'3%; nil, I7'3%; tornate, 25195.

Ouant á l'étendue des terres () fourrages, elle (l été dimínuée en 1935—36 de I7'6% pour la' production de graines de tré/le; de 8'9% pour la Iuzeme; de %% pour la vesce (llautomne, et dans une trés grande proportíon (30205) pour la vesce de printemps. Toutefois, le rendement moyen y a' été íoworable; la guantité des produits a, mai (]uelgues exceptions, depassé celle de la campagne précédente.

terres