Johan Béla: Gyógyul a magyar falu

11. szám

tos gazdasági ágaktól, a mezőgazdaságtól, állat- tenyésztéstől, bányászat és kohászattól, közlekedés—

től stb. a szükséges munkaerő elvonatnék. Az ipari mozgósítás szempontjából nemkevésbbé jelentős az ipari nyersanyagok és üzemanyagok biztosítása és pedig a hazai enedetűek'ből a kellő mennyiség kiter- meléséről való gondoskodás, a külföldi szárma- zásúakból pedig az előrelátható szükségletnek meg- felelő, illetőleg a lehetőség szerinti mennyiség táro—

lása, vagy pótanyagok előállítására való berendez- kedés. Az ipari mozgósítás alapja annak a szük- ségletnek a megállapítása, mely szerint háború ese—

tén a racionalizálási lehetőségek minden irányú ki- használása mellett az ipari üzemek szakképzett munkásokkal és kellő üzemanyaggal, továbbá nyers- anyaggal való ellátása igazodik. A statisztika fel- adata a szükséglet és termelőképesség megállapitá—

sához szükséges adatok gyűjtése és kellő feldolgo- zása, továbbá a mozgósítható gazdasági erők szám- bavétele és nyilvántartása oly módon, hogy szük- ség esetén minden ember és minden anyag kellö helyein legyen felhasználható. .

Az ember- és anyagmozgósítás céljaira a köz,—

lekedés és a hiradószolgálat megszervezéséről is előre kell gondoskodni, de nem hagyható figyelmen kívül a pénzügyi gazdálkodás megfelelő megszerve- zése sem, E téren is csak az ország gazdasági hely—

zetének pontos statisztikai ismerete alapján képzel—

hető el helyes, előrelátó es nemzetvédelmi szem- pontból jól átgondolt intézked-ések előkészítése.

A nemzetvédelmi célból szükséges statisztikai felvételeknek ki kell terjedniük még a közegészség—

ügyi és társadalmi viszonyokra, a népesség foglal- kozás szerinti rétegeződésére, főleg a hadi szem- pontból szükséges foglalkozások nyilvántartása Vé- gett, Végül a lakóházak és lakások számbavételére, melynek alapján a :beszállásolási lehetőségek álla- píthatók meg.

vitéz Fábry Dániel dr. nagy gonddal és fárad- sággal Összeállított statisztikai táblázatokban nem- zetközi adatok összehasonlításával nyujt módot arra, hogy a statisztikának a hadseregszervezési és hadianyagmozgósítási feladatoknál ismertetett sze—

repe, s így nemzetvédelmi szempontból való nagy jelentősége meggyőző erővel kidomborodjék.

Farkasfalvy Sándor dr.

johan Béla: Gyógyul a magyar falu.

Béla Johan: Llamélioration de Fétat sanitaire dea villages hongrois.

A M. kir. Orsz. Közegészségügvi Intézet közleményei.

Publications de l'Insh'tut Royal Hongrois de Sanlé Publíguz.

Budapest, 1939. 7. sz. —— No 7. 296 l. —— p.

E könyv a tizenkét évvel ezelőtt létesült Orszá—

gos Közegészségügyi Intézet munkásságáról ad nagy- értékű beszámolót. Tizenkét éves faluegészségügyi munka célkitűzéseit, módszereit, sikereit és egyéb törekvéseit tárja elénk. Az ország—szerte fokozato-

—— 1217 —

1939

san kiépülő, ma már izmos és biztos alapokon nyugvó magyarországi falusi közegészségügyi és egészségvédelmi szervezet belső szérkezetét, műkö- dését és logikáját mutatja. Kitűnik belőle, hogy miként sikerült falvainkban az anyákat, csecsemő—

ket, gyermekeket az életnek, az egészségnek meg- menteni, s megtalálni a módot, amely a magyar falu, a magyar tanya népének betegségokozta, annakelőtte túl nagy vérveszteségét megállítja.

A magyar nemzet 1925—ben törvénybe iktatta a Rockefeller Alapítvány áldozatkészségét, ,,a'me—

lyet Magyarország közegészségügyének fejlesztése érdekében tanusít", s egyben a törvény vállalta, hogy a magyar polgárok adójából tovább fenn- tartja és fejleszti az amerikai adomány segélyével épült nagyfontosságú Országos Közegészségügyi Intézetet. Az új intézet, s a vele kapcsolatos intéz—

mények l-étesíte'sének volt következménye, hogy az intenzívebb falusi egészségügyi munka meg- indulhatott. Az egészségügyi személyzet képzésé—

nek újjáalakítása, a zöldkeresztes egészségügyi védőnők tanításának megszervezése, a közegész—

ségügyi laboratóriumi munka biztosítása, a fer- tőző betegségek elleni küzdelem kiépítése a leg- kisebb faluban s a tanyákon, a vízellátás javítása, a gyógyszerellátás ellenőrzése az Országos Köz—

egészségügyi Intézet első éveinek legfontosabb eredményei. Akkor "még a könyv írója, Johan Béla állott ezen Intézet élén, fáradhatatlan buzgó- sággal irányítva a szervezést, majd küzdelmes években tovább vezetve azt, aki most mint az egész ország egészségügyének legfelsőbb őre, az Intézet működését is ellenőrzi.

Az előttünk fekvő könyv statisztikákat közöl az OKI és kapcsolatos intézményei munkásságá- ról és egybeveti azokat azon statisztikai eredmé- nyekkel, amelyeket az ország egészségügyére, a halandóságra, az egészségügyi személyzetre, szer- vezetre és intézményekre vonatkozólag a M. kir.

Központi Statisztikai Hivatal gyűjt. Számszerű eredménye-i közül, a hivatásos statisztikusokat elsősorban nem azok az adatok érdeklik, amer—

lyekben a könyv azt ismerteti, hogy hazánk né- pességéhől mennyi él a falvakban, hogy falusi népünk a különböző lélekszámkategóriákhoz tar- tozó tömörülések között miképen oszlik meg, hogy a falu egyéb népszámlálásbeli jellemzői, nemkü- lönben népmozgalma miképen alakulnak, mert hiszen ezeket az adatokat a könyv túlnyomó több—

ségben. a Központi Statisztikai Hivatal adatgyüj—

tései alapján közli. A kalóriaértékek, cukorfogyasz- tási fejadagok, életszint-indexek és egyéb, vegy—

elemzési és élettani és egyéb számok pedig tulaj- donképen nem statisztikai adatok 5 nem statisz- tikai felvételek —— sokszor elszomorító —— vagy csak partialis megfigyelések eredményei, melyek jelen- tősége azonban nem egyszer vitatható. Inkább meg—

86

i t

10. szám

_ 1218 —— 1939

ragadják figyelmünket azok a számsorok, ame—

lyekkel a könyv az OKI munkásságának statisztikai- lag számbavehető részét jellemzi, pl. hogy szám szerint hány mintajárás, hány e.gészségház, hany artézi kút létesült, hány zöldkeresztes védőnő képe- síttetett, s hány működik stb, Statisztikai szempont—

ból azonban a legértékesebbek azok a részben a párhuzamos változások módszerén, részben külön e célra számított imdexeken nyugvó bizonyítások, amelyekkel szerző azt igazolja, hogy a falusi halan- dóság csökkenése, a falusi egészségügy javulása, mennyiben tekinthető az ismertetett egészségvédelmi munka következményének.

Kétségtelen, hogy a könyvben méltatott tizen- kétesztendős munka ideje alatt hazánk népének halandósága igen lényegesen javult. Az általános néphalandóság Magyarországon még a trianoni béke idején is évente 22—240/00, de a legújabb évek—

ben már csak 13%0 volt. Igaz, hogy a falvak népé- nek montaliltása ennél még ma, is magasabb (nyer—

sen 14%o, de a városi kórházakban elhalt falusiak révén még 15%o-et is eléri); azonban kétségtelen,

hogy egykor is magasabb volt az országosnál (kb.

25960 körül alakult), s így lényegesen csökkent. Azt, hogy e javulásban az OKI-lnak nagy része van, az egyes betegségek okozta mortalitásrnál közvetlenül beláthatjuk. így különösen egyes járványos fertőző betegségeknél. Ha pl. a skarlát és dyphtheria ellen védő oltásnak van védőereje, ha a hasi ha—gymáz ellen a jó ivóvizes kút segít, akkor az ily irányú

széleskörű tevékenység az e bajok által okozott

mortalitás leszállításával persze kihatott az orszá- gos általános mortalitás enyhülésére is. Ugyanígy tapasztalható az egészségházak hatása az egész csecsemő- és gyermekhalandóság eznlyhüllésénél, amelyben persze az Országos Stefánia Szövetség működésének is szerepe van.

Az ismertetett tizenkétéves egészségvédelmi munka jótékony hatása külön e célra szerkesztett indexekkel mérhető_ Ily indexeket Stouman dán statisztikus a Népszövetség egészségügyi osztályá- nak felkérésére is szerkesztett, kiterjesztve egy szabványos táblázattal a lehetséges számszerű meg—

figyeléseket a szanálás és prophylaxis vázolt kérdé- sének főbb irányaira (l. az ismertetett könyv 287.

és köv. lapjait). Egy-es járásokra, főleg a mező- kövesdire, de az OKI működésének egyéb terüle- teire is éppen ezek az indexek mutatják igen jelleg—

zetesen az évtizedes zöldkeresztes egészségvédelmi munka meglepő eredményeit.

A könyv statisztikai adatai igazolják, hogy az Országos Közegészségügyi Intézet eredményesen tö—

rekszik arra, hogy az egészségügyi kultúra áldásait minél szélesebb népnétegeknek tegye hozzáférhe—

tővé. A mintajárás nem szórványos csúcsteljesít—

mény, mert az ország járásai egymás után mind azokká lesznek; fzalvaik az eg'észsé—g'házat, a napközi

otthont, az iskolafogászatot, a zuhanyfürdőt, a

főzőtanfoly—amot, a pormentes utat, az egészséges ivóvizű új kutat s az Országos Közegészségügyi Intézet programmjában szereplő egyéb létesítmé- nyeket egymás után megkapják. Nemcsak orvosi elgondolások, de a vonatkozó statisztikai szám-

sorok is igazolják a haladást s azt, hogyha lassan is, de "gyógyul .a magyar falu!"

Sz. T. dr.

A magyar királyi dohányegyedárúság sta-

Statistigue du Monopole royal hongroz's des tá- bacs pour 1937—38.

Kiadja és szerkeszti: A M. kir. Dohányjövedéki Központi Igazgatóság.

Publíe'e et rédigée par la Direction du Monopole Royal Hongrois des Tabacs.

Budapest, 1939. 96 l. —— p.

A m. kir. dohányegye—dárűságnak az 1937/38.

költségvetési évről összeállított statisztikája a do—

hány termelésével és értékesítésével kapcsolatban általános szempontokból is érdekes adatokat [bocsát közre. Közli a dohányjövedéknwól, beváltó hivata—

loknál, gyáraknál és áruraktáraknál alkalmazott tisztviselők, altisztek és szolgák számát. A dohány- vételi adatok közül említésreméltók a dohányter- melők számát, a beültetett föbdterület nagyságát, egy hold átlagos hozamát, a termelt dohány meny—

nyiségét és az érte fizetett Összeget levéltfajok, kis- és nagytermelők, vánmegyék és dohánybeváltó hi—

vatalok szerint részletező táblázatok. A mű ismer- teti a dohánykertwészekne, a külföldről behozott nyersdohányokra és a dohánygyártmányokra vo- natkozó adatokat, továbbá azoknak a községeknek a jegyzékét, amelyeknek területén az 1937. évben dohányt tenmeltek. Majd szemlélteti a dohány- gyárakban üzem(buen levő gépek számát, azután közli a dohányjöve—déki és az eredeti külföldi külön- legességi dohánygyártmányok árjegyzékét is. A dohányárusok létszámát feltüntető tábla új adat- közlés. A nem szakemberhez talán legközelebb áll az eladási pénz—, daralb- és súlyeredmények össze—

sítése árunemek és áruraktárak szerint, főleg pedig az átlagos fogyasztási hányad A külföldre szállított nyersdohány és dohánygyár'tmányok mennyisége nem változott lényegesen az előző évvel szemben.

A dohányegy—edárúság üzleteredménye szerint az 1936. évvel szemben csökkent a dohánnyal beülte—

tett terület nagysága és a termelt dohány, növeke- dett a külföldről behozott nyersdohány és kész szivarkák mennyisége 5 aránytalanul emelkedett a gyártás és fogyasztás.

B. A.