Nemzetközi gazdaságstatisztikai és társadalomstatisztikai adatbankok

SZEMLE

NEMZETKÖZI GAZDASÁGSTATISZTIKAI ÉS TÁRSADALOMSTATISZTIKAI ADATBANKOK

HAJDÚ IMRE

A gazdaságstatisztikai és társadalomsta- tisztikai adatbázisok első leltárszerű számba—

vételét az ENSZ szervezetei 1973. januárban végezték el. Ez az azóta évente karbantartott leltár képezi az itt bemutatott jelentés1 alap—

ját, kibővítve az ENSZ szervezetétől függet—

len adatbázisokra vonatkozó információkkal, 1978. január 1—i állapot szerint. A leltárt azért hozták létre, hogy a számítógép által olvasható formában tárolt adatok cseréjét és azok közös használatát lehetővé tegye. Ezzel feltehetőleg csökkennek a párhuzamosságok, és lehetővé válik az erőforrások jobb kihasz- nálása. Várható, hogy a leltár értékes eszköz lesz az ENSZ területén folyó statisztikai tevé- kenység összehangolásában. További fontos cél az is, hogy tájékoztatást adjon a felhasz- nálóknak a rendelkezésükre álló, számító- géppel kezelhető adatokról.

A jelentés, adatbankon számítógéppel ke—

lelhető statisztikai adatok nagy tömegét érti, vagyis gépi adathordozón (mágnesszalagon, mágneslemezen, lyukkártyán stb.) tárolt adathalmazt. Valamely szervezet adatbankja gazdaságstatisztikai és társadalomstatiszti- kai adatbázisoinak összessége. Az adott esetben ez lehet egyetlen adatbázis is.

A jelentés készítői a leltár alapján kata—

lógusba foglalták a számba vett adatbáziso- kat. A katalógus három részből áll:

- adatbázisok tárgy szerint,

— adatbázisok szervezetek szerint,

—— az adatbázisok technikai jellemzői.

Minden adatbázist azonosító sorszámmal láttak el a működtető szervezeten belül. Ez a sorszám azonos a katalógus mindegyik ré- szében, és az egyedi azonosításon felül ez létesít kapcsolatot a katalógus és a jelentés többi információja között.

A jelentés feltárja a leltár használatát, il—

letve az adatbázisok kölcsönös használatát

íData Banks of Economic and Social Statistics.

Report by the Statlstical Office of the United Na- tions. Report referred to in CESI393. GE. 78—45321.

6 Statisztikai Szemle

korlátozó néhány tényezőt. A szóban forgó szervezetek többsége saját számítóközponttal rendelkezik. vagy több szervezet megosztva használ közös számitóközpontot. Természe- tesen az egyes számitóközpontok között nincs teljes összhang, de az alkalmazott rendszerek hasonlósága lehetővé tesz bizo—

nyos fokú együttműködést, különösen a gépi adathordozón történő információcserében.

Még e területen is adódnak nehézségek, ha egyes szervezetek az átadandó információ- kat nem a legáltalánosabban elterjedt adat—

hordozókon tárolják. Például a Postaügyi Vi- lágunió (Universal Postal Union) kazettás mágnesszalagon tárolt információit sok szer- vezet nem tudja közvetlenül felhasználni.

A nemzetközi adatbázisok többsége még- nesszalagon, szekvenciálisan szervezett for- mában tárolja az adatokat. Az általánosan alkalmazott programnyelv a COBOL és a FORTRAN. A különböző szervezetek adatbá—

zisaiban tárolt adatok magukba foglaljáka gazdaságstatisztikai és a társadalomstatisz—

tikai adatok nagy részét. Az adatok legna- gyobb tömegét az ENSZ Statisztikai Hivatala gondozza. Például a nemzetközi kereskedel- mi adatbázis 3000. a népesedésstatisztikai adatbázis 74 mágnesszalagon tárol adato- kat. Ugyanakkor a szakosított ügynökségek adatállománya egy vagy néhány mágnessza- lagból áll. A FAO egyetlen integrált adatbá- zist működtet, amelyből három különböző adatsor állítható elő mágnesszalagon és kap- ható előfizetéses rendszerben. A Nemzetközi Valuta Alap ugyancsak egyetlen adatbázi- sából négyféle szolgáltatásra lehet előfizetni.

Az Európai Gazdasági Közösség is csak egy integrált adatbázist működtet, de az fel-' öleli a statisztika tizenegy különböző ágát.

Az adatbázisok képezik a szervezetek pub—

likációinak fő forrását. A számítógéppel nyomtatott gépi táblákat többnyire közvetle—

nül használják fel a kiadványokhoz, de nö- vekvő mértékben alkalmazzák a mágnessza- laggal működtetett fotokompozíciós eljárást

306

(A Nemzetgazdasági Elszámolások Évkönyve, Statisztikai Évkönyv, Statisztikai Zsebkönyv

stb.) is.

Az adatbázisok fejlesztése széles körben folyik. Az Afrikai Gazdasági Bizottság 1977 végéig lyukkártyán kezelt számítógépes rend- szere már alkalmaz mágnesszalagot és még- neslemezt a nemzetgazdasági elszámolások.

az ipar és a külkereskedelem terén. Egyéb területek kézi nyilvántartásainak számítógé- pesítését is szervezik. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet is nagy ütemben fejleszti rendszerét, és ma már kevés híján minden statisztikai feldolgozását számítógéppel vég- zik. A WHO is újratervezi statisztikai adat—

bázisát. és az eddig részekre tördelt adatál- lományokat egy adatbázisba tömörítve. in—

teraktív lekérdezési lehetőséget kiván létre- hozni.

A jelentés az adatbázisok részletes ismer- tetése előtt felhívja a figyelmet arra, hogy.

az OECD adatfeldolgozási és statisztikai te—

vékenységének átfogó ismertetését készül nyilvánosságra hozni. ami bizonyos mértékig módosíthatja a további fejezetekben közölt adatokat.

A továbbiakban a katalógus részeit külön- külön tekintjük át.

ADATBAZlSOK TÁRGY SZERINT

A jelentés rendszerbe foglalja a statiszti—

ka különböző ágait és az egyes ágak és al- ágak mellett felsorolja a tartalmuk szerint oda tartozó adatbázisokat. Azokat az adat- bázisokat. amelyek több ág, alág adatait tartalmazzák. több helyen is megtalálhatjuk.

1. Népesedés— és társadalomstatisztika 1.1 A társadalmi szolgáltatások számlái 1.2 Környezeti statisztika

1.3 Népesedésstatisztika 1.4 Lakásépítési statisztika 1.5 Munkaügyi statisztika

1.6 Oktatási. tudományos és műszaki, kulturális, tömegkommunikációs. üdülési és szórakozási

statisztika

1.7 Egészségügyi statisztika 1.8 Egyéb népesedés— és 2. Gazdaságstatisztika

2.1 Nemzetgazdasági elszámolások és mérlegek 2.2 Mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és halá-

szati statisztika

2.3 Ipari és építőipari statisztika 2,4 Kereskedelmi statisztika

2.5 Szállítás, tárolás- és hírközlési statisztika 2.6 Pénzügyi statisztika

2.7 Árstatisztika

2.8 Egyéb gazdaságstatisztika 3. Egyéb statisztika

társadalomstatisztika

A jelentés ebben az összeállításban 136 adatbázist nevez meg.

ADATBAZISOK SZERVEZETEK SZERINT

A nemzetközi statisztika legfontosabb szervezeteinek adatbázisait a jelentés a szer- vezetek sorrendjében csoportositja, és az

SZEMLE

m

alábbi információkat is megkapjuk az adat—

bázisokról:

— az adatbázis tartalmának leírását (ezen belül a nemzetközi statisztikai adatsorok osztályozásának és listáinak főbb részeit és hivatkozást az első rész tárgy szerinti osztályozásának alágszámaira);

— az egyedi adatflle-ok elkülönített leírását (meg- határozva azt a nemzetközi, illetve nemzeti osztá—

lyozási rendszert vagy szabványt, amelyet az adatok csoportosításánál alkalmaztak, a területi e yság ti- pusát. amelyre az adatok vonatkoznak, a geszámo—

lásl időszakot és az adatgyűjtés gyakoriságát);

— az adatokból készülő rendszeres kiadványok lis- táját.

Például az ENSZ Statisztikai Hivatala (UNSO) Népesedésstatisztikai Adatbázisa — UNSO—l — a következő információkat tartal-

mazza:

1. Az adatbázis tartalmának leírása

1.3 Népesedésstatisztika (földrajzi fekvés. személyi és kulturális jellemzők. termékenység. a népesség kor szerinti és vándorlási statisztikája)

2. Az egyedi adatíiIe-ok elkülönített leirása Osztályozási rendszer vagy szabvány: különleges

Területi egység: ország, régió, világ

Beszámolási időszak: egy év vagy egy időpont (1950—1976).

Gyakoriság: éves

3. Az adatokból készülő rendszeres kiadványok Demográfiai évkönyv

Népesedési és életkor-statisztikai jelentések.

Statisztikai évkönyv, Havi statisztikai bulletin

Kivonat a lakásépitési statisztikából

Az ismertetett jelentés az alábbi szerveze- tek adatbázisait mutatja be az idézett rend-

szerben:

Az ENSZ Statisztikai Hivatala (UNSO)

UNSO—l —— ENSZ Népesedésstatisztikai Adatbázis UNSO—Z — A Nemzetgazdasági Elszámolások Rend- szere és az Anyagi Termelés Mérlegeinek Rendszere

UNSO—3 — Kereskedelmi Termékek Statisztikája UNSO—A — Energiaelláta'si Világrendszer UNSO—S -— Külkereskedelmi statisztika UNSO—ó — Az ipari termelés indexei UNSO—7 —— Általános iparstatisztika

UNSO—8 -— A világ egészére vonatkozó statisztika röviden

UNSO—9 — Országos energiamérlegek Európai Gazdasági Bizottság (ECE)

ECE—i -— Az 1959 körüli évek szabványosított input- output táblái

ECS—2 — Az 1965 körüli évek szabványosított input- output táblái

Ázsiai és Csendes—óceáni Gazdasági és Szociális Bi- zottság (ESCAP)

ESCAP—1 — Az ESCAP régió nemzetközi kereske- delmi statisztikája

ESCAP—2 —- Statisztikai mutatók'az- ESCAP-orszá—

gokban

ESCAP—3 —- ESCAP regionális demográfiai adatok Áfrikaí Gazdasági Bizottság (ECA)

ECA—i — Mezőgazdaság. erdőgazdálkodás. halá-

szot

ECA—2 — Afrika gazdasági feltételeinek felmérése EGA—3 -— Kereskedelem

EGA—4 - Árak és pénzügyek

ECA—5 — Szállítás. tárolás, hírközlés

ECA—ó — Népesedés- és társadalomstatisztika EGA—7 - ipari termelés

ECA—B — Nemzetgazdasági elszámolások EGA—9 —- Gazdaságstatisztikai megfigyelések EGA—10 — Az ipari. az építőipari és a kereskedel- mi statisztika negyedéves adatai

EGA—11 .. Általános pénzügyek

SZEMLE

307

Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (lLO)

ILO—1 —— Munkaerőbecslések e's —előrejelzések. 1950—

2000

Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO)

FAO—1 — Élelmezési és mezőgazdasági áruk ada- tainak számítógépes tárolási és feldolgozási rend-

szere

Az ENSZ Oktatásügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO)

UNESCO—1 — UNESCO Statisztikai adatbank Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO)

ICAO—14 - Polgári repülési statisztika Egészségügyi Világszervezet (WHO)

WHO—1 — Egészségügyi statisztikai adatbázis Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD)

lBRD—1 — Külföldi államadósságok lBRD—Z — Nemzetközi táblázatok

lBRD—3 —— Kereskedelmi áruk piaci árai lBRD—4 —-— Szociális mutatók

lBRD—5 — Tőkepiac

Nemzetközi Valutaalap (IMF) lMF—l —— Alapadatok Postaügyi Világuniá (UPU)

UPU—1 — A postai szolgáltatások statisztikája Általános Tarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT)

GATT—1 — Tarifák és kereskedelmi adatok

Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)

OECD—1 —- Éves nemzetgazdasági elszámolások OECD—2 —— Negyedéves nemzetgazdasági elszámo- la'sok

OECD—3 — Negyedéves munkaerő-statisztika OECD—4 — Fontosabb gazdasági mutatók OECD—5 — Havi külkereskedelmi statisztika

OECD—6 - Külkereskedelem termékenként és szer- ződő országok szerint

OECD—7 — Energiastatisztika Európai Gazdasági Közösség (EEC)

EEC—i -— Gazdasági és általános információk EEC—2 — Nemzetgazdasági aggregátumok EEC—3 —- Fizetési mérleg

EEC—4 — Energiamérlegek EEC—5 — Külkereskedelem

EEC—6 — Mezőgazdasági termékek

EEC—7 —— A fejlődő országok makroszintű mutatói EEC—8 — Kutatás és fejlesztés

EEC—9 — Bank- és pénzügyi statisztika EEC—10 — Árindexek és vásárlóerő-paritások

EEC—11 — Nemzetgazdasági elszámolások. Termé—

kekre és szolgáltatásokra vonatkozó gazdasági fo- lyamatok

EEC—12 — Külkereskedelem (a tagállamok külke- reskedelme)

EEC—13 - Input—output táblák

AZ ADATBÁZlSOK TECHNlKAl ADATAI

A jelentés ebben a részben az adatbázi- sok technikai adatait közli szervezetek sze- rint és azon belül egyedi adatbázisonként. A technikai ismérvek és jellemzők közül meg- határozza és részletesen definiálja a későb- biek folyamán használt 14 legfontosabbat, amelyeknek ismeretében a felhasználók ke—

zelni tudják az adatbázisok adatait. Ezután az adatbázisok részletezésében megadják a technikai ismérvek és jellemzők konkrét ér- tékeit. Az előbbi példánál maradva. az

UNSO—l adatai a következők:

a file logikai rekordjainak be—

csült száma . . . . . . .8000000 a file évi átlagos növekedési

üteme . . . . . . . . . . 500000 a logikai rekord hossza . . 80karakter

6.

logikai rekord típusa . . . fizikai rekord hossza . .

file szervezése . . . . . . file előállításánál alkalmazott

. fix hosszúságú . 8 000 karakter szekvenciális

0000

számitógép-rendszer . . . . . . IBM 370 a file előállításánál alkalmazott

programnyelv . FORTRAN

tárolóeszköz . . . . . mágnesszalag a file tekercseinek száma . . . 74

a szalagcimke tipusa . . standard IBM OS

rögzítési kód . . EBCDIC

ielsűrűség . . . . . . . 1 600 bpi.

A logikai rekord szerkezete a következő:

— a mezősorszám a rekordban előforduló adat—

mező l-től növekvő sorszáma (jelen esetben 1—25).

— a mező/eirás az adatmező megnevezése (pél- dául a bizonylat kelte. típusa, neme stb.),

— a megjegyzés a nem rögzített, tájékoztató ada- tok rovata (például itt szerepelhet az adatgyűjtés gyakorisága. vagy az, hogy az ország kódját az ENSZ nómenklatúra szerint állapították meg stb.),

—— a forma az adatmező típusa és mérete (példá—

ul C 2 : 2 karakter).

A jelentés a továbbiakban adatokat kö- zöl szervezetek szerint az adatbázisok ada- taihoz való hozzáférés feltételeiről. Az oda- tok általában hozzáférhetők. de néhány eset- ben a felhasználók egy részével szemben, illetve a felhasználás céljától függően kor—

látozások érvényesek. Például az UNESCO esetében a kormányszintű adatigények telje- sítése az adatok tartalmától függ. egyéb adatigénylők (egyetemek. kutatóintézetek, vállalatok) kívánságait általában nem telje- sítik. A GATT abban az esetben adja át ada- tait a nemzetközi szervezetekbe, ha az érin- tettek (akikre az adatok vonatkoznak) vala—

mennyien hozzájárultak. Ugyanez vonatkozik a kormányszintű adatigényekre is abban az esetben, ha az igénylő adatai nem szerepel- nek az adott file—ben. A Gazdasági Együtt- működési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Statisztikai Szolgálata elsősorban az adatok felhasználásának módja alapján tesz kü- lönbséget. Abban az esetben, ha az adatok nem hozzáférhetők gépi adathordozón (mág-.

neszalagon, mágneslemezen. vagy közvetlen

—— on-line — eléréssel). ugyanazok a korláto- zások érvényesek, mint az OECD irott publi—

kációi esetében: az adatok használata, il- letve átmásolása megengedett. de csak a forrás megjelölésével.

A szervezetek adatainak átadásáért — né- hány kivételtől eltekintve — díjat kérnek. A standard formában tárolt adatok ügynöksé—

gek közötti cseréje díjtalan, de az átmásolt adathordozót vissza kell szolgáltatni. Egyéb esetekben a díj mértéke változó attól függő—

en. hogy az igénylő tagja-e a szolgáltató szervezetnek. igényli-e bizonyos műveletek, csoportosítások elvégzését is.

A szervezetek'eltérő állásponton állnak az általuk szolgáltatott adatok felhasználása tekintetében. Egy részük korlátozás nélkül megengedi átadott adataik terjesztését (ILO, UNESCO, IBRD, WHO). más részük egyálta-

308

lán nem vagy csak korlátozások mellett en—

gedi meg.

A jelentés alapjául szolgáló leltár szám—

ba vette azt a tizenkét számitóközpontot is.

amelyek kiszolgálják a szóban forgó nemzet- közi szervezeteket. Ezek:

1. Nemzetközi Számítóközpont (ENSZ), Genf 2. New York Számítóközpont (ENSZ). New York 3. Egyesült Államok Nagykövetsége Külügyi Adat- feldolgozó Központja, Bangkok

4. ENSZ Afrikai Gazdasági Bizottság Számítóköz—

pontja. Addis Abeba —

5. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal. Genf

6. Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgaz- dasági Szervezete, Róma

7. Az ENSZ Oktatásügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, Párizs

8. Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet. Montreal 9. A Nemzetközi Ujjáépítési és Fejlesztési Bank és a Nemzetközi Valutaalap közös számitóközpontja.

Washington

10. Postaügyi Világunió. Bern

11. Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szer- vezet, Párizs

12. Az Európai Gazdasági Közösség Statisztikai Hivatala, Luxemburg

A jelentés a leltár alapján közli a számí- tóközpontokra vonatkozó fontosabb adato-

kat:

—a számítóközpont használóinak listáját, -—a számitógép típusát,

——a központi egység jellemzőit.

-—a perifériák típusát és számát.

— a táv-adatfeldolgozás eszközeit.

Ezen túlmenően a Nemzetközi Számítóköz—

pont (lCC) történetére, létrehozása körülmé- nyeire és céljára vonatkozóan ad tájékozta-

tást a jelentés, valamint ismerteti (! Számító- központ szervezetét és a közös munkában részt vevő szervezeteket. _

Befejezésül röviden beszámol a jelentés az ENSZ Statisztikai Bizottsága és Statiszti—

kai Hivatala e tárgyban képviselt álláspont- járól, és leszögezi. hogy —- a Gazdasági és Szociális Tanács megállapítása szerint - e szervezetek kezdettől nagy jelentőséget tu- lajdonítottak az elektronikus adatfeldolgo- zásnak mind a gazdaság—. mind a társada- lomstatisztikában. A Statisztikai Tevékenység Albizottsága kezdeményezte a gazdaság— és társadalomstatisztikai adatok cseréjét és kö- zös használatát gépi adathordozókon. Az In—

formáció—rendszerek Szervezetközi Testülete (ICE) a gazdaság- és társadalomstatisztikai adatbázisok feljesztése, karbantartása és szervezetközi használatának megvalósításá—

ra irányuló munkája kapcsán megállapította, hogy a szervezet

a) támogatni kívánja a statisztikai adatok tárolása és visszakeresése szabványosított rendszerének foko-

zatos alkalmazását,

b) nem tekinti feladatának a statisztikai gyűjtését és terjesztését, _

c) nagy jelentőséget tulajdonít a Statisztikai Bi- zottság és az Albizottság által tervezett Nemzetközi

Statisztikai Adatsorok Listájának.

d) részt kíván venni a Statisztikai Bizottság és az Albizottság munkájában, ahol ez lehetséges.

adatok

Az együttműködés 1977—ben meg is kezdő—

dött. Az együttműködésbe való bekapcsoló—

dás lehetővé teszi a rendelkezésre álló in—

formációk szervezett hasznosítását.

KÓVES PÁL DOKTOR! ERTEKEZÉSENEK VITÁJA

DR. SZILÁGY! GYÖRGY

A Magyar Tudományos Akadémia Tudomá—

snyos Minősítő Bizottsága 1978. június 16-án nyilvános vitára bocsátotta Köves Pál egye—

temi tanárnak, a közgazdaságtudományok kandidátusának .,lndexelmélet és közgazda- sági valóság" c. doktori értekezését. A Bi- ráló Bizottság elnöke Mátyás Antal egyete- mi tanár, a közgazdaságtudományok dokto—

ra. titkára Fazekas Béla, a közgazdaságtudo—

mányok doktora volt, rajtuk kívül Hoch Ró- bert és Román Zoltán — mindketten a köz- gazdaságtudományok doktorai — foglaltak he—

lyet a bizottságban. Az értekezés opponen- seinek tisztjét Drechsler László c. egyetemi tanár, a közgazdaságtudományok doktora,

Kádas Kálmán Allami Dijas egyetemi tanár,

a műszaki tudományok doktora és Marton

Ádám, a közgazdaságtudományok kandidá- tusa vállalta.

Az értekezés fő célkitűzése az indexszámi- tással kapcsolatos különböző jellegű elméleti tevékenységek komplex áttekintése és ezen

keresztül az indexelmélet és a közgazdasági valóság egymáshoz való viszonyának tisztá- zása. Elvi háttere abban foglalható össze, hogy az indexelméletnek tükröznie kell az indexszámitás tárgyát képező közgazdasági valóságnak a közgazdasági és statisztikai úton feltárható általános érvényű vonásait.

Az értekezés legfontosabb részei az elmúlt évek során a Statisztikai Szemle hasábjain1 nyomtatásban megjelentek. ezért itt eltekin- tünk a tézisek ismertetésétől.

DRECHSLER LÁSZLÓ OPPONENSI VÉLEMÉNYÉBÖL

Az opponens Köves Pál disszertációját ki- magaslóan jó alkotásnak tartja, amely mél—

tán vetekszik az indexelmélet eddigi legjobb munkáival az egész világon. A disszertáns —

1 Lásd: Az indexformulák áttekintése (1975. évi 12.

sz. 1178—1207. old.), Az indexelmélet és a közgazda- sági valásóg (1977. évi 2. sz. 175—195. old. és 3.

sz. 260—288. old.).