Beszámolók, szemlén, közlemények
RENDEZVÉNYEK, KIÁLLÍTÁSOK
Nemzetközi szeminárium az OMKDK-ban
Az Országos Műszaki Könyvtár é3 Dokumentációs Központ /OiiHÍDK/ ok
tatási tevékenységében f o n t o a s z e r e p e t töltenek t e az Idegen nyelvű tájékoztatási t a n f o l y a m o k , szemináriumok. Ez az oktatási forma 1968- ban egy f r a n c i a nyelvű tanfolyammal kezdődött e l , a m i k o r az UFÓD /Union Francaise des Organismes de Documentation = F r a n c i a Dokumentációs Szervezetek Szövetsége/ munkatársa a tájékoztatási kiadványok és s z o l gáltatások problémáival f o g l a l k o z o t t , m a j d e z t követték a V I K I T I /Vsze- szojuznüj i n s z t i t u t naucsnoj i tehnicsesz.íoj i n f o r m a c i i = össz-szövet
ségi Tudományos és Miiszaki Tájékoztatási Intézet/ orosz nyelvű,a Z I I D / Z e n t r a l i n s t i t u t für I n f o r m a t i o n und Dokumentation = Központi Informá
ciós és Dokumentációs Intézet/ német nyelvű,az ASLIB / A s s o c i a t i o n o f S p e c i a l L i b r a r i e s and I n f o r m a t i o n Bureaux = Szakkönyvtárak és Tájékoz
tató Irodák Szövetsége/ angol nyelvű t a n f o l y a m a i . A z " OMXDK a h a z a i tá
jékoztatási szakemberek részére s z e r v e z t e e z t az oktatást.Az utóbbi é¬
vekben az oktatásban bizonyos változás történt s a t a n f o l y a m o k h e l y e t t előtérbe kerültek a nemzetközi szemináriumok; például 1972-ben az i n f o r m a t i k a oktatóinak veszprémi szemináriuma,1975-ban az innovációk problémáit tárgyaló balatonfüredi szeminárium.
Az OMKDK a Magyar UNESCO Bizottság felkérésére és az UNESCO tá
mogatásával 1975. augusztus 4-9. között rendezte meg a "Szelektív i n formációterjesztés" /SZIT - S e l e c t i v e D i s s e m i n a t i o n o f I n f o r m a t i o n / problémájával foglalkozó szemináriumot.-
A s z e l e k t i v információterjesztés kérdése közel 20 éve f o g l a l k o z t a t j a a tájékoztatási szolgáltatások szervezőit. E tájékoztatási f o r mának az OMKDK-ban hagyományai vannak. A dokumentációs osztály 1955- ben m e g i n d i t o t t a a témafigyeló-szolgáltatást. Az Egyesült Államokban 1958-ban H. LUHN, az IBM munkatársa k i d o l g o z t a a s z e l e k t i v információ
terjesztés gépi formáját, a számitógép segítségével szelektált, sze
mélyre /problémára/ orientált információs szolgáltatás modelljét. V i szonylag rövid idő a l a t t , a hatvanas évek folyamán, k i a l a k u l t a k a nagy információs bázisokra támaszkodó tájékoztató r e n d s z e r e k . Ezek op
timális teljességgel juttatják e l az információkat a felhasználókhoz.
Nem véletlen, hogy a fejlődi országok szakembereit egyre inkább f o g l a l k o z t a t j a saját nemzeti információs rendszerük megteremtésénél a s z e l e k t i v információterjesztő szolgáltatás megszervezése. Ezért j a v a s o l t a az UNESCO, hogy az OMKDK az a u g u s z t u s i szeminárium központi té
májául a SZIT rendszerek szervezését tűzze k i , s a szemináriumra a fejlődő országok szakembereit h i v j a meg. A külföldi résztvevők B r a z i liából, az Egyesült Arab Köztársaságból, Jordániából, Marokkóból,Por
tugáliából és Törökországból érkeztek, de korlátozott számban néhány h a z a i tájékoztatási szakember részvételére i s lehetőség v o l t .
A szeminárium egyik előadását - VAJDA Erik: A szelektiv információterjesztési /SZU/ szolgáltatások fejlődési kilátásai - e szásunk 7*1-75^. oldalain t e l jes terjedelmében közöljük.
346
TMT 22.évf. 10-11.azám 1975.október-november
A 40 órás a n g o l nyelvű szeminárium a következő főbb témakörök s z e r i n t vizsgálta a SZIT problémáját:
- a Nemzetközi Információs Rendszerek / N A I I S / szervezésénél a SZIT szolgáltatások tervezése;
- a felhasználók információs igényei a "személyre s z a b o t t " i n f o r oációszolgáltatásban;
- a s z e l e k t i v információterjesztés szervezésének módszerei é3 a szolgáltatás t e c h n i k a i eszközei /az egyszerű információhordozóktól a mágnesszalagig/;
- a s z e l e k t i v információterjesztés alapjául szolgáló információ
források, dokumentum t i p u s o k ;
- a nemzetköz-* információs szolgéltatások felhasználása a nemze
t i és h e l y i /vállalati, intézeti/ SZIT-szolgaltatások létesítése ese
tén;
- a s z e l e k t i v információterjesztő szolgáltatások fejlesztési táv
l a t a i .
A hallgatóknak a szeminárium során lehetőségük v o l t működő SZIT r e n d s z e r e k e t i s megismerni. így behatóan tanulmányozták az OMKDK téma figyelő szolgálatát; a Központi F i z i k a i Kutató Intézetben működő INSPEC r e n d s z e r t , amelyet D. MARTIN, az INF*?EC k e r e s k e d e l m i igazgató
j a , a szeminárium e g y i k külföldi előadója i s m e r t e t e t t és HORVÁTH Iván a KFKI munkatársa demonstrált és végül a Veszprémi V e g y i p a r i Egyetem Központi Könyvtárában folyó gépi témafigyelést.
Az előadásokat és a bemutatókat minden esetben konzultációk kö
vették. Ezek eredményét a következőkben l e h e t összefoglalni:
a/ törekedni k e l l a felhasználók különböző c s o p o r t j a i informá
cióigényének minél pontosabb meghatározására; ez előfeltéte
l e a SZIT szolgáltatás szervezésének;
b/ célszerű a SZIT szolgáltatást először egy szűkebb, s p e c i f i k u s területen megindítani és a z t az összegyűlt t a p a s z t a l a t o k a l a p ján tovább szélesíteni;
c/ a már működő nemzetközi r e n d s z e r e k mágnesszalagjainak átvéte
lére f o k o z a t o s a n f e l k e l l készülni: ez esetben elsősorban a t e c h n i k a i feltételeket és költségeket k e l l mórlegelni, de l e g alább i l y e n f o n t o s a s z e l l e m i előkészület i s , m i n t például a szabványosítás, osztályozás, az információkereső n y e l v e k meg
határozása s t b . ;
d/ a SZIT szolgáltatás produktumaként a bibliográfiai adatközlés m e l l e t t kívánatos v o l n a a z o n n a l az e r e d e t i dokumentum mellé
kelése i s a felhasználó részére, ez azonban j e l e n l e g nem v a lósítható meg;
347
Beszámolók, szemlék, közlemények
e/ tudatéban k e l l l e n n i annak, hogy a SZIT rendszer nem pótolja a n e m z e t i információs r e n d s z e r összes differenciált szolgál
tatásét.
A szeminárium Írásos anyaga az OMKDK állományában megtalálható, i l l e t v e a Fejlesztési és Szervezési Igazgatóság Oktatási csoportjánál az érdeklődők rendelkezésére áll.
Szepesváry Tamás ,o.
A Dokumentalisták Napja a "SICOB 74"
kiállítás keretében
A SICOB /Sálon I n t e r n a t i o n a l de 1 ' I n f o r m a t i q u e de l a Communica- t i o n e t de l ' O r g a n i s a t i o n du Bureau = Nemzetközi I n f o r m a t i k a i , Kommu
nikációs és Irodaszervezési Kiállítás/ keretében első i z b e n rendezték meg Párizsban 1974. szeptember 24-én a Dokumentalisták Napjá-t. Aláb
biakban közli a l a p néhány jelentősebb előadás anyagát és elsőként az Információs és dokumentációs tevékenységek terén az
elkövetkező t i z évben várhati fejlödés-roT f o l y t a t o t t kerekasztal-beszélgetést.
Előkészítésként kérdőiveket bocsátottak k i , ezeket az illetékes résztvevőkkel kiértékeltették, majd a válaszokat széles körben megvi
tatták, kiegészítve u j a b b hozzászólásokkal. Az e l h a n g z o t t a k alapján pontokba foglalták a dokumentációs információ terén 1985-ig k i d o l g o zandó t e c h n i k a i f e l a d a t o k a t , nevezetesen:
1. Könyvtári ügyviteli munkák: szerzeményezés, folyóirat előfi
zetés, rendelésnyilvántartás, katalogizálás, indexelési prob
lémák korszerűsítése műszaki-technikai eszközök segítségével.
Dokumentumok terjesztése, kölcsönzés, reprodukálás! igények kielégitése. Múltbeli igények alapján a jövőben tervezést l e hetővé tevő s t a t i s z t i k a i adatgyűjtések.
2. Az audio-vizuális anyagok mennyiségi gyarapodása és egyre vál
t o z a t o s a b b típusai folytán a szó szoros értelmében v e t t
"könyv"-tárak egyre inkább átalakulnak; megoldásra vár a hang
szalagok, mikrokiadványok, mágnestárcsák s t b . megfelelő táro
lása, indexelése, állományvédelme.
3. Bibliográfiai hivatkozások kiválasztásának vagy visszakeresé
sének mind t e l j e s e b b mérvű automatizálhatósága. Ehhez kapcso
lódik az egy és több nyelvű t e z a u r u s z o k kiépítésének sok-sok problémája, a műszaki fordítók terminológiai problémáinak meg
oldása s t b .
4. Változó, I l l e t v e f i x adatok i-yüjtésével, speciális adatbankok 34 S
