002.67.049
A NEMZETKÖZI DOKUMENTÁCIÓS BIZOTTSÁG FEJLŐDŐ ORSZÁGOK BIZOTTSÁGA
(FIDíDC) MUNKÁJÁRÓL Lévai Tamás né
a FID/DC elnöke
Országos Műszaki Kon/vtá- és Dokumentációs Központ
A nemzetközi p o l i t i k a i , tudományos otb. életben egyre nagyobb jelentőségű a fejlődő országok szerepe. A nemzetközi szervezetek, kü
lönösen pedig az ENSZ szakosított szervezetei munkaprogramjainak j e lentős része a fejlődő országok helyzetének javitáBán fáradozik.
Az UNESCO főlgazgatőja, amikor a vxlág rohamos gazdasági fejlő
désének az emberre és környezetére gyaKorolt hatását elemzi, hangsú
lyozza, hogy bár komoly ok van az aggodalomra, óvakodni k e l l a növe
kedés erőszakos fékezésétől - a oél a természeti környezet megóvása érdekében nem lehet a fejlődő /és még természeti környezetét a f e j l ő dés érdekéden e l nem szennyezett/ országok fejlődősének visszatartá
sai ellenkezőleg: a cél a fejlődő országok támogatása, az erőforrá
sok racionális felhasználása, a tudás nemzetközi hatalommá tétele.
Amikor az UNESCO f e l n i v j a a f e j l e t t i p a r i országokat, hogy b r u t tó nemzeti termékek 1^-ával segítsék az elmaradott országokat, egy
ben azt i s leszögezi, hogy az UNESCO véleménye s z e r i n t az anyagi t á mogatás az egyéb formájú segítségnyújtás mögött másodlagos jelentősé
gű. A fejlődő országok "minőségi" támogatást i s várnak, e l v i , s z e l l e mi munkával nyújtott segítséget problémáik megoldásában.
Az általános fejlődés együtt jár az általános műveltség növekedé
sének szükségességével, ez pedig f e l v e t i az oktatás ás képzés minősé
g i és mennyiségi fejlesztésének problémáját. Ez a szükséglet igen é¬
lesen j e l e n t k e z i k a fejlődő országokban és kielégítése általában túl
megy az adott országok lehetőségein. De még a megfelelő alapképzett
séggel rendelkezőknél i s problémák merülnek f e l : a szakemberek i s k o lában szerzett technológiai ismeretei kb. 10 év a l a t t elavulnak, ami azt j e l e n t i , hogy az általuk képviselt műszaki színvonal e l a v u l , u j ismeretekre van szükségük még ahhoz i s , hogy szinten tartsák, nem
hogy fejlesszék országuk népgazdaságának műszaki színvonalát. Márpe
dig a társadalom életének a l a p j a az anyagi termelés: az embereknek ahhoz, hogy éljenek, élelemre, ruházatra és más anyagi javakra van
LÉVAI T,-né: A FID/DC munkájáról
Bzükségük. Az i l y e n javakat elő k e l l állítani és ebből már követke
z i k , hogy egy ország fejlődésének alapja népgazdaságának fejlesztése megfelelő technológiai s z i n t e n .
Egy ország népgazdasági fejlesztéséhez döntő fontosságú, hogy legyen képzett munkaerő, megfelelő nyersanyag és legyenek anyagi esz
közök. De legalább ennyire fontos a "hogyan" lsmerste: információ az adott területen alkalmazható technológiákról} a "honnan" ismerete:
információ a szállító piacokról} a "kinek a számára" ismerete: i n f o r máció a felvevő piacokról etb.} tehát: a műszaki-gazdasági informá
ció i s elengedhetetlen feltótele a népgazdaság fejlesztésének.
A - g y a k o r l a t i l a g bármilyen szinten - kiképzett szakember kb.
40 évig működik területén. Ez a l a t t a 40 év a l a t t szakadatlanul szük
sége van szakterülete u j eredményeinek a megismerésőre. A szakembe
reknek osak viszonylag k i s hányada van abban a helyzetben, hogy a szervezett oktatásból kikerülve később tanfolyamot - esetleg több tanfolyamot i s - végezzen. Az u j i s l e r e t e k e t a szervezett oktatástól függetlenül k e l l megszereznie: ebben hatnatós segítséget kap a z i n formációs szolgáltatásoktól.
A fejlődő* országoknak a műszaki-gazdasági információ lehetőséget ad a r r a , Logy felhasználhassák a legújabb eredményeket, hogy ne k e l l jen végigjáraiok mindazokat a lápcsőfokokat,- amelyeket a f e j l e t t e b b országok már végigjártak, hanem egy magasabb fokon kapcsolódhassanak be a világtermelésbe és ezzel nagyobb ütemben emelhessék állampolgá
r a i k életszínvonalát. A cél, amit az információ s e g i t : ne növekedjék, hanem csökkenjen a rés a f e j l e t t és a fejlődő országok között.
A fejlődő országok társadalmi össztermékének átlagos növekedése 1960-1967 között 4,4?, 1968-ban 5,5jt, 1969-ben 5,7^-ra becsülhető.
Az i p a r i termelés növekedése 1969-ben átlagosan 3?£, a mezőgazdaságé 5?4. Ezek a számok sok ország adataiból képzett - talán Jórészt be
csült - átlagok, keveset mondanak az egyes országokról. A fejlődő o r szágok sorában differenciálódási folyamat megy végbe; egyes orszá
g o k ,p l . a közel-keleti olajtermelő országok az átlagosnál jóval gyor
sabb ütemben fejlődnek. Ha egyes fejlődő országok és a f e j l e t t i p a r i országok között csökken Í B a "szakadók", valószinüleg nem mondható ez e l a fejlődő országok többségére /nem utolsósorban a népszaporu
l a t m i a t t / : annál indokoltabb, hogy minden területen, i g y az i n f o r máció területén i s előrelépjenek a népgazdasági fejlődés elősegíté
se céljából.
A népgazdaság fejlődése folyamán - az általános fejlődés követ
kezményeképpen - később társadalomtudományi területen i s megérik az igény az információs szolgáltatásokra.
A fejlődő országok információszükségletének meghatározása ne
héz f e l a d a t , mert az egyes fejlődő országok különbözőek, t u l a j d o n képpen maga a kategória i s nehezen meghatározható, igen szóles ská
lát ölel át. A szükséglet meghatározásánál magából az illető ország
ból kellene k i i n d u l n i ! Amikor azonban általában "fejlődő országok
ról" beszélünk, kénytelenek vagyunk általánosítani abban a remény
ben, hogy az e g y e 3 országok saját szakemberei a saját területűkre adaptálják a javasolt megoldást. Sajnos, "receptek" nincsenek.
TMT 19.ávf. 7.szám 1972.július
Heg k e l l jegyezni, hogy az információ kommunikációjának problé¬
mája nemcsak a fejlődő ás f e j l e t t országok között áll fenn. 1968-ban nyert megfogalmazást az a vélemény, hogy a "technológiai szakadék", amely a nyugat-európai országok ós az USA között k i a l a k u l t , az i n f o r mációáramlás elégtelen v o l t a miatt következett be. Még a l e g f e j l e t tebb országokban i s sokszor l e k e l l győzni az információáramlás b i z tosításával szemben mutatkozó ellenállást, valamint h a r c o l n i k e l l az Információk felhasználásáért i a .
A fejlődő országok információellátásában nagy szerepük van a nemzetközi szervezeteknek, a kormányközieknek és nem kormányköziek
nek egyaránt.
A PLD az 1965. évi washingtoni közgyűlésén határozta e l a fejlő- dó országok dokumentációs kérdéseivel foglalkozó bizottság /Committee f o r Developing Countriee = FID/DÓ/ szervezését. A bizottság vezetésé
v e l és a titkársági teendők ellátásával a FIS Tanácsa Magyarországot b i z t a meg. A titkárság az OMKDE-ban működik. Elnöke: 1963-ig dr.LÁZÁR Péter, 1968-től LÉVAI Tamásnő; titkára: dr.BALÁZS Sándor.
A bizottság 1966-ban Hágában a l a k u l t meg. Már a bizottság meg
alakulásakor világos v o l t , hogy a PID-nek a fejlődő országokkal kap
csolatos munkája nem f o l y h a t egyetlen egy bizottságon belül, hanem az minden bizottság gondja k e l l hogy legyen, és a fejlődő országok b i zottságának e t e k i n t e t b e n szakértői, segítő és talán'bizonyos f o k i g koordináló szerepköre van.
A bizottság általános f e l a d a t a i t a ?ID Tanácsa a következőkben jelölte meg:
• a dokumentációval és a FID programjával foglalkozó útmutató elkészítése több nyelven;
• a l a t i n - a m e r i k a i PID/CLA bizottsághoz hasonló regionális b i zottságok létesítésének előkészítése Ázsiában és Afrikában;
• az egyes fejlődő országok szakmai igényeire vonatkozó jegyzé
kek összeállítása / p l . reprográfia, osztályozás, forditásügy, i n f o r mációkereső rendszerek/l
• jegyzékek a fejlődő országok személyeiről és intézményeiről /könyvtárak, dokumentációs közpintok s t b . / j
• jegyzék összeállítása a f e j l e t t országok intézményeiről, ame
lyek hajlandók a fejlődő országokból gyakornokokat fogadni;
• a dokumentáció oktatására alkalmas szakemberek jegyzékének összeállítása / n y e l v i probléma, nemzeti Intézmények nyilvántartásai
nak felhasználása/;
• tanfolyamok szervezése a fejlődő országokban;
• cserelátogatások és egyéb lehetőségek tanulmányozása a nemzet
közi konferenciákon való részvétel biztosítása szempontjából, utazá
s i támogatások és ösztöndíjak/;
LÉVAI I. - n i l A PID/DC munkájáról
• a fejlődő országokat segitő nemzetközi intézmények ós a PID közötti kaposolat kiépítése / a meglévő programok ós nyilvántartások fe1na•ználása/j
• a külföldi irodalom beszerzési nehézségeinek tanulmányozása.
Mindezeket a feladatokat a p r o f i l b a n érdekelt PID tanulmányi b i zottságokkal / p l . az oktatási bizottsággal/ szoros együttműködésben k e l l végrehajtani.
Ennek a hosszútávra szőlő programnak - amint arról a későbbisk- ben beszámolok - néhány pontjában már szép előrehaladást értünk e l .
A PID/DC t a g l a l t a PID nemzeti és nemzetközi t a g j a i jelölik k i . A bizottság elnökének joga van meghívni a munkában valé részvételre szakértőket, valamint a PID más bizottságainak megfigyelőit.
A bizottság tevékenységét sok körülmény nehezítette és nehezíti.
Kezdetben a bizottsági tagok között a l i g v o l t fejlődő ország küldöt
t e . Csak 1971- r e értük e l , hogy a bizottság-tagjainak egyharmada f e j lődő országok szakembere.
A munka megindulásakor igen hézagOB v o l t az áttekintés arról, hogy a fejlődő országokban milyen a dokumentációs munka, a felhaszná
lók igényei s t b . helyzete. Kevés v o l t a kapcsolat azokkal a nemzetkö
z i , i l l e t v e nemzeti szervekkel, amelyek e t e k i n t e t b e n tájékozottak v o l t a k .
A bizottság munkájához szükséges anyagi fedezetet nem t u d t a a PID biztosítani, Így nagyon sok hárult - ós hárul - a bizottság a k t i v t a g j a i t foglalkoztató szervezetekre, az a k t i v tagok által végzett munka finanszírozásában.
Ugy tűnik, hogy ezeken a kezdeti nehézségeken legalább részben túljutottunk.
A PID/DC-nek j e l e n l e g a meghívott szakértőkön kivül 25 t a g j a van, ebből a létszámDÓl 9 főt: fejlődő országok delegáltak. A tagok aktivitása különböző, az idők folyamán személycserékre i s sor került részben éppen az aktivitás hiánya m i a t t .
A szűkre szabott terjedelem nem t e s z i lehetővó - de nem i s t a r tom szükségesnek - f e l s o r o l n i mindazokat a nemzetközi rendezvényeket, amelyeken a í'ID/DC képviseletében t a g j a i rés'ztvettek, kaposolatokat létesítettek és a vitákban való részvételükkel hozzájárultak a fejlő
dő országok dokumentációs problémáinak megoldásához.
Minden éven t a r t u n k egy bizottsági ülést, amelyen sajnos - az esetek többségécen pénzügyi okokból - mindig csak a tagok egy része van j e l e n . Két ülésünk v o l t eddig fejlődő országban: az első 1970- ben BuenoB Aires-ben a PID 35. konferenciája és kongresszusa a l k a l mából, a második 1971-ben Tuniszban. Tuniszban a bizottságnak három
napos ülése v o l t . Ebből összesen az első nap és a harmadik nap máso
d i k f e l e - tehát a rendelkezésre álló idő f e l e - v o l t zárt ülés, ame-
TMT 19.éri. 7.szám 1972.Július
lyen csak a bizottság t a g j a i v e t t e k r e s z t . A közbülső időben a b i z o t t ság t a g j a i h e l y i információs és könyvtári munkatársakkal találkoztak, h e l y i előadó i s m e r t e t t e a t u n i s z i problémákat és azokat v i t a t t u k meg a legilletékesebbek jelenlétében. Ugyanakkor alkalom n y i l t a r r a i s , hogy állami vezetőkkel i s tárgyalva, segítsük a t u n i s z i kollégák mun
káját.
Mindannyian ugy éreztük, hogy az Összejövetel eredményes v o l t . Ahhoz azonban, hogy i l y e n eredményt mutasson f e l egy bizottsági ülés, szükséges, hogy h e l y i intézmény vállalja legalább a h e l y i ismerete
ket igénylő szervező munkát. Ez hiányzott Buenos Aires-ben, ahol bár a nyílt ülés eléggé látogatott v o l t , megfelelő előkészítés hiányában nem hozta azt az eredményt, amit vártunk tőle.
Nagy várakozással tekintünk az 1972. évi bizottsági ülés elé:
ezt ugyan nem fejlődő országban, hanem Budapesten t a r t j u k a FID 36.
konferenciája és kongresszusa alkalmával. Ugyanis 1972. szeptemberé
ben a FID konferenciához és kongresszushoz kapcsolódóan az UNESCO és a magyar hatóságok pénzügyi támogatásával az OMKDül szemináriumot ren
dez a FID/DC titkárság ós a Magyar UNESCO Bizottság együttműködésével fejlődő országok információs szakemberei számára. A szemináriumon f e j lődő országokból 20 fő vesz részt, és ugy gondoljuk, hogy mind a 20 főt meghívjuk a DC bizottsági ülésére. A szeminárium résztvevői kö
zött lesz természetesen a DC k i l e n c , fejlődő országbeli t a g j a i s , A szeminárium 13 napig t a r t , rövid bevezető előadások elhangzá
sa után széles körű vitákra nyílik majd lehetőség, A vitavezetők ma
gyar ós külföldi szakemberek lesznek; a megbeszélések helye: az OHKDK tanácsterme l e s z .
A szeminárium témája: Információs szolgáltatások szervezése ke
vésbé iparosított országokban. Ezen belül külön v i t a t . l u k meg; az egyes felhasználói ágazatok speciális problémáit, a különböző intézmény
típusok k a p c s o l a t a i t , a nemzeti és nemzetközi információs rendszerek szervezési és felhasználási lehetőségeit és feltételeit. A szeminári
um résztvevői meglátogatnak magyar tájékoztatási intézményeket és l e hetőséget kapnak a FID konferencia és kongresszus egyes rendezvénye
i n való részvételre i s .
Rövid áttekintés a DC további munkájáról:
Az UNESCO és a FID között cötött két szerződés alapján két t a nulmányt dolgozunk k i az UNESCO számára;
1. A különböző fejlődési fokon lévő országok dokumentációs és könyvtári szervezetének j e l e n l e g i helyzete, különös t e k i n t e t t e l a fejlődő országok igényeire. A tanulmány kidolgozása során felvettük a kapcsolatot a fejlődő országok dokumentációs intézményeivel, könyv
táraival, szakembereivel: ennek kapcsán képet alkothatunk magunknak arról, a kezdet kezdetén nagyon hiányzott: mi a helyzet a doku
mentációs munka területén a fejlődő országokban, milyen intézmények működnek, k i k azok a szakemberek, akiket be lehet vonni a bizottság munkájába.
LÉVAI T.-né: A PID/DC munkájáról
A tanulmánynak az a célja, hogy a f e j l e t t országok tapasztala
t a i alapján javaslatokat tegyünk a fejlődő országoknak dokumentációs ós könyvtári rendszerük kiépítésére, i l l e t v e a meglévő rendszerek fejlesztésére.
2. Fejlődő ország nemzeti dokumentációs központja f e l a d a t a i éa szervezete. Ennek a célja i s konkrét útmutatást, irányelveket adni egy dokumentáoiős központ létesítéséhez. U t a l n i szeretnék i t t orra, amit mar a bevezetőben mondottam: nagyon nagy probléma az, hogy ál
talánosítani k e l l , nem tudunk mindenkinek t e s t r e szabott anyagot szolgáltatni; ós egy további probléma: az i l y e n jellegű tanulmányi munkában anyagi ós távolsági okoknál fogva nem tudnak rósztvenni a fejlődő országok szakemberei, /Mont - a budapesti bizottsági ülésen - jutunk e l oda, hogy hozzászólási lehetőséget tudunk számukra biztosí
t a n i legalább a kész munkákhoz./
1971-ben FIIma oa Information / f i l m e k az információról/ elmen kiadásra került az információ témakörű válogatott filmek jegyzéke. A kiadvány sikerét látva, j a v a s o l n i fogjuk a bizottságnak további téma
körökben filmográfiák kiadását.
Előkészítettük és 1973-ban legkésőbb megindítjuk annak a soro
zatnak a kiadását, amelynek célja a fejlődő országok szakemberei szá
mára áttekintést adni az információs munka néhány problémájáról.
1973- ban megindítunk még két másik munkát| i e Who i s who i n I n formation i n deyelqplng countries / K i kiosoda az információs munka területén a fejlődő országokban/ ós megkísérlünk egy összeállítást készíteni arról, hogy az egyes f e j l e t t országok hogyan segítik a f e j lődő országokat saját információs rendszerűk és szolgáltatásaik f e l építésében. Az első i l y e n vonatkozású összeállítás már megvitatásra kerül a szeptemberi budapesti bizottsági ülésen.
A fejlődő országok számára sokat j e l e n t az UNISIST rendszer, ha beindul. A bizottságnak módja van a r r a , hogy a mindenkori tervekhez hozzájusson és hozzászóljon. Az ezzel kapcsolatos kormányközi érte
kezleten, 1971 októberében a fejlődő országok elsősorban azt kíván
ták, hogy történjék gondoskodás megfelelő képzésükről. Ennek a Jegyé
ben i s szorosan együtt kívánunk működni a FID oktatáBi bizottságéval /FID/ET/.
1974- ben a Deutsche S t i f t u n g für Entwicklungsiander /Hőmet a l a pítvány fejlődő országok számára/, az I n t e r n a t i o n a l Council of Volun- t a r y Agencies /iCTA/ /önkéntes Szervezetek Nemzetközi Tanácsa/ szim
póziumot rendez A dokumentáció és információ problémái a fejlődő o r szágokban címmel. MeghiváBt kapott a bizottság, hogy ennek szervezé
sében vegyen részt.
Ez a néhány példa i s mutatja, hogy f e l a d a t van bőven, de a f e l adatok végrehajtása sok, nem i s könnyen megoldható problémával Jár.
Először i s szükségünk van azokra a szakemberekre, akik társadalmi munkában vállalják a munkát, mind a f e j l e t t , mind a fejlődő országok
ban. Továbbá: szükségünk van e szakemberek munkaadóinak /a kormányok
nak és a szervezeteknek/ a támogatására, hogy fedezzék azokat a költ-
THE lj.évf. 7.Bzám 1972.július
ségeket /útiköltség, n a p i d i j , fordítás, nyomda stb./, amelyek a mun
kájukkal kapcsolatosak. Az esetek komoly százalékában a fejlődő o r szágok szakemberei munkájához anyagi támogatás szükséges nemzetközi szervezettől, vagy egy f e j l e t t országtól.
v a n Mindamellett ugy érezzük, hogy olyan munkát végzünk, amelynek értelme, van és főleg lesz eredménye.
Mrs. S. LÉVAI: The FID Committee f o r Develocing Countries /FID/ÉS/
Short report on the formation, scopes and working-problems o f PID/DC. Survey o f works completed and i n progress, f u t u r e plans and goals as w e l l as preparatory operatlons.
JIEBAH. 1.: 0 p s ő o r a KOMHTOTB no_Pa3BasaiomHMOH CTpanaM Meamy-
wapoflHoa S e a e p a n H g n o J O R y t i e H T a n i m
B oraTbe a s x a r a D T O S oŐCTOHTejitCTBa Q 0 3 j r a H H J i M-M/PC, rjejiíi e r o JteüTeaBHOoTH x Baynaeutie npoŐjreMH a ero paőove. Baeroa o Ő 3 o p s a s e p - m e H H H x H TeKyiEKz paőoT, njtanos, n e p c n c K T H B R Í J X aaoav, a T a x s e 0 0 0 6 - maeTOH o n o j t r o r o B i c e J U H H T ooymeorBABOTn.
grau S. LÉVAI: Ober dle T a t i g k e l t des Komitees der Entwicklungs- lander der PID /STO/W^
Die Studie besohreibt dle Ümstande der Entstehung deB PID/DC sowle dessen Zielsetzungen und s i e befasst sich mit den Problemen der lm Rahmen des PID/DC ausgeübten T a t i g k e i t . Es wird dle bisher v e r r i c h t e t e und die im Gang b e f i n d l l c h e Arbeit überblickt und eine Vorsohau übsr dia Pláne und Aufgaben der Zukunft geboten, m i t Be- schreibnng der zu l h r e r Verrichtung e i n g e l e i t e t e n Vorbereitungen.
