Faktográfiai tájékoztatás - direkt információ - adatdokumentáció megtekintése

FAKTOGRAFIAI TÁJÉKOZTATÁS - DIREKT INFORMÁCIÓ — ADATDOKUMENTACIÖ

Balázs Sándor

Országos Műszaki Könyvtár é% Dokumentációs Központ

„Ha csak eszköz) nyújtunk bizonyos tárgykörű dokumentumok kifogásához, az nem információ. Mint ahogy a horog, amivel a halat fogjuk, általában szintén nem tekinthető miniatűr vagy tömörített halnak."

B. C. VICKERY

A tudományos-műszaki tájékoztatás szervezeteit és szolgáltatásait a legkülönbözőbb s z e m p o n t o k és ismér­

vek alapján l e h e t vizsgálni és csoportosítani. A z egyik legalapvetőbb felosztás - az információs szükségleteket és a z o k kielégítését figyelembe véve - két f ő területet különböztet m e g :

1. A m i k o r a felhasználók igényei és szükségletei a tudományos-műszaki információk/omrazínaA: megis­

merésére irányulnak, azaz a m i k o r a tájékoztatási m u n k a különböző módszerekkel ezeket a forrásokat közvetíti. E tevékenység eredményeképpen j u t n a k e l a felhasználókhoz a d o k u m e n t u m o k e r e d e t i b e n , tö­

mörítvény, szemle és s z i n t e t i k u s feldolgozások formá­

jában vagy annotációk, bibliográfiai hivatkozások, referátumok s t b . közvetítésével. A z információs forrá­

sokra irányuló szükségletek általában az alaptudomá­

n y o k területén d o l g o z ó kutatókra jellemzőek.

2. A m i k o r a felhasználók (a forrásokból) b i z o n y o s meghatározott információkat igényelnek, és a z o k a t közvetlenül felhasználható formában kapják m e g . A z i l y e n információs szükségletek elsősorban az o l y a n szakemberekre ( p l . mérnökökre) jellemzőek, a k i k a tudományos kutatások eredményeinek alkalmazását célzó g y a k o r l a t i f e l a d a t o k o n d o l g o z n a k .

A z előzőekben körvonalazott kettős felosztás helyes­

ségét több kivétel felsorakoztatásával is m e g l e h e t kérdőjelezni. A két terület közötti elválasztóvonal n e m m i n d i g egyértelmű, az információs m u n k a többször

átlépheti ezeket a határokat mindkét irányban. A z •>

megkülönböztetés pedig, amivel az első kategóriát töb­

ben dokumentációnak, a másikat p e d i g információnak nevezik, merev értelmezésnek b i z o n y u l t . A lényeget nézve a z o n b a n mégis két sajátos területről v a n szó, a m e l y e t érzékelni könnyű, meghatározni v i s z o n t s o k k a l nehezebb.

Ha tudomásul vesszük, h o g y a tájékoztatási munká­

ban alapvető fontosságú az információs igények figye­

lembevétele (és felkeltése), és egyetértünk a z o k kettős felosztásával, a k k o r a következő kérdés vizsgálata követ­

k e z i k : mivel és hogyan tudjuk ezeket az igényeket

kielégíteni?

F e l a d a t u n k m o s t éppen ezért a közvetlenül felhasz­

nálható - és n e m forrásokra utaló, bibliográfiai jellegű - információk áttekintése. E n n e k során m i n d hazánkban, m i n d nemzetközt síkon terminológiai nehézségekkel kelt megküzdenünk. N y e l v i és értelmezési különbségek egy­

aránt nehezítik az áttekintést.

Hidrafejü terminológia

A jelenlegi vizsgálódás tárgyát k é p e z ő információk a s z a k i r o d a l o m b a n és a g y a k o r l a t b a n egyaránt sokféle és különböző értelmű meghatározással szerepelnek. A leg­

g y a k o r i b b elnevezések a következők:

Balázs S . : Faktografikui tájékoztatás.. .

tény

a valóság egy mozzanata, az amí van, megtörtént, a m i t m e g t e t t e k (Értelmező kisszótár)

tényadat

ténykérdésekre a d o t t felvilágosítás [Sallai l.-Sebestyén G.)

kvantitatív tény

kísérletekből, számításokból vagy közvetlen megfigyelésekből származó információ (J. N . S c h u m a n ) tényinformáció

a műszaki, gazdasági kritériumok jelenlegi helyzetét jellemző ismeretek

( O M F B témabizottság)

önálló információ

tényszerű információ, a m e l y jelentését önmagában h o r d j a , vagyis megértéséhez és felhasználásához további magyarázat, kommentár nem szükséges

( H . Víellard)

tényleges információ {actual ínformation) az információkeresés n e m hivatkozásokat (referenciákat) eredményező o u t p u t j a

( U N I S I S T guide f o r teachers) d i r e k t információ

a referensz kérdésekre a d o t t n e m bibliográfiai válasz

[Horváth T . )

f a k t u m

objektíven létező valóság (Szövetsz kaja e n c i k l o p e d i j a )

azonnali válasz

közvetlenül felhasználható információs szolgáltatás, a h o l nincs szükség a megtaláláshoz d o k u m e n ­ t u m o k r a vagy hivatkozásokra

( U N I S I S T I I . K o n f e r e n c i a ) a d a t¹

valaminek megmagyarázására, meg­

világítására, jellemzésére vagy kiegészitésére közölt tény, részlet, adalék

( A magyar nyelv értelmező szótára)

Különböző dolgokat jelent különböző embereknek. I t t említhető még; nyers adat - nem megfelelően körülírt rendszerek vagy szubsztanciák nem megfelelően meghatározott tulajdonságai, amelyek azonban nagy jelentőségűek lehetnek. (H. van Olphen)

3 3 0

TMT. 28. évf. 198118-9.

adat ( f o l y t )

jól meghatározott egységekben mért tudományos mennyiség ( C O D A T A )

tudományosan megalapozott megállapítás

( C O D A T A )

i n f o r m a t i k a i szempontból:

szemantikai egység (Párniczky G.)

a legegyszerűbben: mérés vagy megfigyelés eredménye ( D . Rush]

Ezenkívül még: konkrét információ - szóbeli adat

közvetlen ismeret - elsődleges

információ stb.

Faktográfiai információ

A j e l e n tanulmány célja a n n a k a rendszernek az áttekintése, a m e l y az előzőekben különböző n e v e k k e l és meghatározásokkal szerepelt információkból áll össze.

Összefoglalóan: az igények kielégítésére közvetlenül fel­

használható információk jellemzőivel, típusaival, f e l d o l ­ gozásával és terjesztésével kívánunk f o g l a l k o z n i .

A magyar szaknyelvben — mellőzve a külföldi nyelve­

k e n használatos egyéb kifejezéseket, m i n t p l . a d a t d o k u ­ m e n t á c i ó² — egyre inkább terjed a „faktográfiai tájékoz­

tatás" illetve „faktografikus tájékoztatás".³ A . I.

M I H A J L O V , A . I. C S E R N Ü J és R . S Z . G l i - J A R E V S Z - K I J vonatkozó megállapításait a magyar n y e l v n e k megfe­

lelő kisebb változtatásokkal felhasználva, egyöntetű meg­

határozásokra j u t h a t u n k . E s z e r i n t :

faktográfia: az információk elemzés és értékelés nél­

küli leírása;

faktográfiai: a fattográflán (az információk elemzés és értékelés nélküli leírásán) alapuló;

faktográfiai információ: a felhasználói igényeket köz­

vetlenül kielégítő információ;

faktográfiai tájékoztatás: a felhasználói igényeket közvetlenül kielégítő információs szolgáltatások.

' Az ISO/DIS 5127 szerint: A tényekre vonatkozó adatokat nyújtó dokumentáció.

9 Egyik első magyarul megjelent meghatározása szerint; Olyan tájékoztató szolgáttatás, amely nem a mindenkori igényeknek és kérdéseknek megfelelő bibliográfiai forrásokat sorolja fel, ül. nem dokumentumok megállapításait foglalja össze, hanem az igényeknek i l l . kérdéseknek megfelelő tényeket, adatokat közli. - Fogalomgyűjtemény az informatika válogatott terüle­

teiről, összeáll.: Várady É. Bp. 1972, O M K D K p. 34.

Típusok és összetett változatok

A faktográfiai tájékoztatás keretébe tartozó és köz­

vetlenül felhasználható információk különböző igénye­

k e t , különböző s z i n t e k e n és különböző módokon elégí­

t e n e k k i . Tipologizálásuk a váltakozó s z e m p o n t o k sze­

rint csak vázlatosan végezhető e l , kiegészítve e z t azzal az általános megállapítással, h o g y m i n d e n t e k i n t e t b e n igen g y a k o r i a k köztük az összetett jellegűek.

A vonatkozó igények alapján ezek az információk legegyszerűbben aszerint csoportosíthatók, h o g y m i l y e n kérdésre felelnek. Tehát p l . :

Faktográfiai információ (adat s t b . )

MÍ K i M i l y e n M i k o r H o g y a n Miért H o t M e n n y i

A különböző területeken ezek a kérdések és válaszok váltakozó gyakorisággal és fontossággal lépnek f e l . A z oktatók részére k i a d o t t U N I S I S T irányelvek felosztása szerint p l . a „ M i " főleg a műszaki és természettudomá­

n y o k területén j e l e n t k e z i k ; a , , M i k o r " a történelemtudo­

mányokban; a „ H o l " a földrajz vonatkozásában; a , , H o g y a n " a szakácsmüvészetben s t b . Igen sokszor a z o n ­ b a n — a m i n t még látni f o g j u k — az egyszerűnek látszó igények is összetett jellegűek.

Néhány példa a faktográfiai információkra irányuló felhasználói igényekre a gyakorlatból: Mikor halt meg

Napóleon? - Magyarország széntermelési adatai az elmúlt 20 évben. - A... típusú másológép teljesítményi adatai. - Sri Lanka teaexportja 1980-ban. - Hőre keményedő sajtolóanyagok villamos szigetelő tulajdonsá­

gai. - Rendőrhatósági kényszerintézkedések Olaszor­

szágban. — A ... kémiai vegyület olvadási hőmérséklete.

A példák végtelenek.

A különböző típusú faktogárifiai információk hozzá­

férhetőségét a következő források biztosítják (••) illetve segíthetik (•) e l ő :

Balázs & : F a k t o g r a f i k u s tájékoztatás.

• • S z e m é l y e s k a p c s o l a t o k

• • P r í m e t kiadványok

••Speciális (publikált) adattárak, adatkompilációk s t b .

• Szekunder - dokumentációs és információs - kiadvá­

n y o k , szolgál tatások

• • K ü l ö n b ö z ő célokra készüli ( h e l y i jellegű) manuális, kézi lyukkártyás s t b . fájlok, adatgyűjtemények

• • O r s z á g o s cs nemzetközi faktográfiai ( a d a t ) közpon­

t o k . Éttckclcs

• • N y i l v á n o s távadatszolgáltatás. Vezetékes képernyőúj­

ság

• Forrástájékoztató ( r e f e r r a l ) központok

A f e n t i összefoglaló áttekintésből már az első p i l l a n ­ tásra kitűnik, hogy a faktográfiai tájékoztatás feladatai­

nak egy része túlmegy a könyvtárak, dokumentációs központok cs egyéb tudományos—műszaki információs intézmények hatáskörén. Ezek külön erre a célra létesí­

t e t t o l y a n központok körébe t a r t o z n a k , a m e l y e k a faktográfiai információk feldolgozásán és terjesztésén túlmenően a z o k összehasonlító elemzésével és értékelésé­

vel ( „ a z e m b e r i tudás lényegének a legszabatosabb formában kikristályosított tálalásával" — U N I S T S T ) fog­

l a l k o z n a k .

E két terület között esetenként több-kevesebb a hasonlóság ( p l . a feltárási módszerek tekintetében) és - fordítottjaként - a különbség. A . i . M I H A J L O V szerint

„a s z a k i r o d a l m i és az adatszerű, faktográfiai tájékoztatás között általában n e m éles az el választóvonal". H . M E R ­ T E N ugyanezt a következőképpen fejezi k i⁴:

A történelmi k e z d e t

A z első faktográfiai információ megjelenésének idő­

pontját meghatározni l e h e t e t l e n .

A számszerű (és értékelt) tudományos-műszaki ada­

t o k összegyűjtése és publikálása tekintetében f o n t o s és jellemző határkőként szokták említeni a következőket:

Sokan ugyanezt különböző nagyságú találkozási felülettel ábrázolják.

Landolt—Börnstein Tabellen

Németország. Első kiadása megjelent 1883-ban, 2 8 1 o l d a l o n . A h a t o d i k kiadás 1 9 5 0 és 1 9 5 9 között már 2 6 kötetben, 2 0 0 0 0 o l d a l o n ;

Tables Annuelles de Constantes et Données Nu- méríques

Franciaország. 1 9 1 0 és 1 9 3 0 között j e l e n t m e g 10 kötetben;

International Critícal Tables of Numerical Data of Physics

U S A . 1 9 2 6 és 1 9 3 3 között adták k i 8 kötetben.

M e g k e l l j e g y e z n i , h o g y az ezekben és más hasonló, tudományos a d a t o k a t tartalmazó összeállításokban talál­

ható információknak g y a k o r l a t i l a g nincs „felezési" ide­

jük.

A f e n t i példák m e l l e t t - előtt és után - se szert se száma a z o k n a k a kézikönyveknek és más önálló publiká­

cióknak, a m e l y e k egyéb jellegű faktográfiai információ­

k a t t a r t a l m a z n a k .

Manuális feldolgozás

A különböző forrásokból összegyűjtött faktográfiai információk könnyen hozzáférhető formában és a leg­

egyszerűbben manuális fájlokban tárolhatók. A feldolgo­

zás „modeM"-jei i l y e n k o r úgyszólván esetenként változ­

nak a célnak megfelelően. Kialakításuk többek k ö z ö t t lehet program-orientált, eljárásra orientált, eseményre orientált vagy f o l y a m a t r a orientált.

Statisztikai vagy hasonló a d a t o k esetében a tárolandó információk elrendezését, helyét és formáját előre m e g k e l l határozni. Nézzünk erre egy példát:

Kötetlen, szerkezet nélküli közlemény tartalmazza a következő információkat:

1971-ben Sri Lanka 207471 tonna teát exportált, 192142 000 dollár értékben.

A közlemény fájlok lineárisan rendezett r e k o r d j a i b a n a következőképpen tárolható:

Ország Év Irány Áru Egység Menny. Deviza Érték Sri L a n k a 1 9 7 1 e x p o r t tea t o n n a 2 0 7 4 7 1 1 0 0 0 1 9 2 1 4 2

dollár

( A z i l y e n meghatározott struktúrájú r e k o r d o k a t n e m elszigetelten, h a n e m egyéb r e k o r d o k k a l együtt - össze­

függésben - használhatjuk. P l . S r i L a n k a t e a e x p o r t j a 1971 előtt és után; más országok u g y a n a k k o r ; S r i L a n k a u g y a n a k k o r más cikkekből s t b . )

A kisebb adattárak kézi lyukkártyás rendszerű f e l d o l ­ gozása s o k előnnyel jár. E z e k bemutatása szintén csak érintőlegesen lehetséges, alkalmazásukra csupán két kü­

lönböző példa említésével u t a l u n k .

332

TMT. 28. évf. 1981/8-9.

Egy tájegység effuzív (kiömlési) kőzeteinek és azok vizsgálati eredményeinek adatait p l . mintavételi h e l y e n ­ ként felvett peremlyukkártyákon tárolhatjuk. A z 1. áb­

rán egy egysoros peremlyukkártyán a n n y i pozíció d i r e k t hornyolása szerepel, ahány kőzet v a n .⁵

o O o 0 L.

L-

írohi- _f—

&

l_

a •-^

->

_x

L-f

2

^{E L t o}

{A direkt bejelöléssel ábrázolt mintán azt tudjuk meg, hogy a riolit, a kvarcportirit és az andezit hol fordul elő együttesen és milyen vizsgálati eredménnyel.)

/. ábra Információkeresés egysoros peremlyukkártya segítségével

Faktográfiai információk fénylyukkártyás feldolgozá­

sára szintén e g y példa: A Csehszlovák Testnevelési Szövetség Dokumentációs és Tájékoztató Központja (InformaCní a dokumentaEní stFedisko Í S T V ) redukciós módszerrel fénylyukkártyákon d o l g o z z a f e l - többszem­

pontú visszakeresésre alkalmas módon — a sporteredmé­

n y e k e t .

Szemben a bibliográfiai hivatkozásokat nyújtó d o k u ­ mentációs rendszerekkel a faktográfiai ( a d a t ) rendszerek­

nél a teljességi és pontossági együtthatók m i n d i g eggyel egyenlők. A különböző fájlokban tárolt információk m a g u k képezik a d e s z k r i p t o r o k a t . A keresésnél m e g a d o t t d e s z k r i p t o r r a vonatkozóan csak két eset lehetséges:

„jelen v a n " vagy „nincs j e l e n " . ( A s z a k i r o d a l m i d o k u ­ mentációs rendszereknél a tezaurusz készítésekor vagy a keresőkérdés megfogalmazásakor általában n e m l e h e t kizárni az o l y a n eseteket, a m i k o r egy d o k u m e n t u m jellemzésére o l y a n d e s z k r i p t o r t használunk, amely a n n a k tartalmát helytelenül tükrözi, vagy e g y találó deszkrip­

t o r t f i g y e l m e n kívül h a g y u n k . )

E n n e k a f e l a d a t n a k e g y i k megoldási kísérlete a már g y a k o r l a t b a n is bevezetett adatjelölés. A Tudományos

Uniók Nemzetközi Tanácsának (International Council of Scientific Unions, ICSUj Tudományos cs Műszaki Ada­

tok Bizottsága (Committee on Data far Science and

Technology, CODATA) és az Unesco vizsgálatai és ajánlásai alapján több kezdeményezés is történt ezen a területen.

Ajelölésnek két főbb változata ismeretes:

1. A rámutató jelzés (flag)

Indikatív utalás egy r e k o r d b a n arra, h o g y a d o k u m e n ­ tációs munkában f e l d o l g o z o t t elsődleges forrás adato­

k a t s t b . t a r t a l m a z . (Betűjelek, kódjelek, feliratozás stb. A legegyszerűbben: * = jelen v a n ; — - nincs j e l e n ;

? ; kérdéses.)

2. A z azonosító jelölés (tag)

Részletező, kulcsszó jellegű körülírása a n n a k , h o g y az eredeti d o k u m e n t u m b a n m i l y e n faktográfiai informá­

ciók találhatók.

Az INIS Atomindex p l . referátumaiban és i n d e x e i b e n egyaránt a f e t t e l szedett zárójeles , , D a t a " szóval j e l z i az a d a t o k jelenlétét az eredeti közleményben (2. ábra}.

513666 EnfiroBRitnUl radioaclmty in Hangár?. BB I l d i n No. 2.

Kovács. J . ; Predmerszky, T. fedsl. Magvai Tudományos Akadémia Matematikai cs Fizikai Tudományok Osatalya. Budapest (Hungary). [ M S - m r - 5 4 9 8 . ISBN 963 371 S87 3. 1979. 40 p. 17 rels.

A comprehensive ciamination of radioaclive conlaminalion i n air. soil. stHi'ace waiers and tood pioducis. and of naiural radioaciiviy i n air. soil. and building maierials has betn carried out.

T h t invesligated factors were as follows: a> air samples; yearly and monthly beta- and gamma activities oí fallout. prccipitalton and aerosols in the period I9SS-I976 i n Budapest and somé oiher lowns;

b) soil samples: " S r concentration o l soils of ditíerent qualily and ruliivation originaiing írom smeen regtons of Hungary measurcd m Ihe period 1974-1976; c) surface waiers: annual mean bela aclivily of tive rivers and of the Laké Balaton i n the period 1965-1176, ' H . " C s and ™Sr activity of the Danube i n the ytar 1976: d| fond producls:

radioaclive conlaminalion of spinach. lettucc and oxahs. originaiing from Ihree different regions in the penod 1959-1976 and mean radioactivily of fodder. corn. lobacco, milk. fish and animál hones in a period of 5-10 years: e| naiural radioaclivily: radon- and toron concentraiion of air. activity of : í*Ra fallout of Ihe soil i n Ihe vicinity of po»er planis. "*Ra. " * T h and "K ictivity of diííerenl building materials. radiation dosts iniide b u i l d i n g ; consirucied by different technics (L E ). | D a t a | - ^ .

COmAMINATIOH; MTURAL ftADIOACTlVlTY.

A dokumentáció feladata: azonosítás

A faktográfiai információkon belül, elsősorban a számszerű (kvantitatív) a d a t o k esetében m a már „adat- robbanás"-ról beszélhetünk. M i n d e n évben több trillió b i t a d a t o t gyűjtenek össze szerte a világon. A különböző dokumentációs és információs k ö z p o n t o k e g y i k feladata a publikáltak "kinyomozása, a g y e n g e - j ó - k i v á l ó i n f o r ­ mációk szétválasztása, a közreadott forrásokból a lénye­

gesek kiemelése és a felhasználók figyelmébe ajánlása.

' Balázs S . - Horváth T.: Kézi lyukkártyák a szakirodalmi tájékoztatásban. Bp. OMKDK, 1 9 6 8 . p. 3 1 .

C O N T A M 1 N A T I O N :

(For radioaclive oontimination only; see ilso P O L L U T I O N . ) See tlso SUKFACE COtfTAMINATJON

Environmenul udioactivity i n H u n g i r y . (C30; Reviewi). |Data| — 513666 N A T U R A L R A D I O A C T I V I T Y :

(For unspecified naturally occurring radioisotopes only; not for background radiation.)

Environmenlal radioactivity i n Hungary. (C50; Rcviews). [ D a n i aal 513666

2 ábra Adatjelölés az I N I S A t o m i n d e x b e n

Balázs $.: Faktografikus tájékoztatás.

A Physical Review C. Nuclear Physics c. folyóirat — a 3. ábra tanúskodik róla — már részletesebben azonosítja az eredeti közlemény faktográfiai információit. ( A refe­

rátum végén található zárójeles részben emeli k i a folyóirat profiljának megfelelő faktográfiai információk megjelölését.)

Isomeric-to-prompt fission ratios for the uránium fission isomers

^{2 3 6}

U '

ⁿ

and

^m

V

R Tischter. A . K l e i n r a h m , R. K r o t h . a n d C. Günther Instuut für Slrahkn und Kernphysik der t/uim/fur Bonn. Germany

(Receivcd 10 March 1980)

Fission isomers in ^:' " U and^; " U ha ve heen populated in m' U (IIJ» ):* U " , ^{! M}U WJ W 1^{: J}*U". and the

:''L(d.pn)-'"V reactions. Time spectra of fission fragments wiih resnet! to the cyclotron beam pulses have betn mcasured. From Ihese measurements the isomeric-to-prompt fission ratios are derived for deuteron cncrgies ranging from 17 to 25 MeV. The isomeric-to-prompt ratios show a distinct maximum around 20 MeV for the (d.pnl reactions. whereas a monotonic decrease is observed for the ^{í í ,}U(tí.r))""'U"' reaction

NUCLEAR REACTIONS, FISSION ^a*Vtí,pf) and ^m'^atVtí,Pnf), measured d e - layed íissfon fragment t i m e spectra, deduced i s o m e r i c - t o - p r o m p t fission ratios

3. ábra Adatjelölés a Nuclear Physics C. sorozatában

„Elektronikus kézikönyvek"

A számszerű a d a t o k és egyéb faktográfiai információk jelentős részét m a már számítógépeken dolgozzák f e l és

tárolják. A számítógép ebben a t e k i n t e t b e n részben segítőtársnak b i z o n y u l t , részben azonban kísértésnek i s : hozzájárult az információk szükségtelen felhalmozásá­

hoz.

A z o k a t a részben o n l i n e számítógépes rendszereket, amelyek faktográfiai információk feldolgozására, tárolá­

sára és keresésére szolgálnak, találóan nevezték el „elekt­

r o n i k u s k é z i k ö n y v e k é n e k . Becslések szerint a világon jelenleg ezen a területen közel 5 0 0 0 i l y e n központ működik, az Online Review 1 9 7 7 . decemberi száma szerint ezek közül 1 2 8 o n l i n e , interaktív hozzáféréssel.

Tevékenységük széles skáláját néhány k i r a g a d o t t példá­

val m u t a t j u k b e .

A tudományos-műszaki a d a t o k két l e g n a g y o b b tájé­

koztatási rendszere a Szovjetunióban és az U S A - b a n működik. A két országos rendszer irányítja, koordinálja és működteti a különböző faktográfiai tájékoztató köz­

p o n t o k a t . E z e k :

• Goszudarsztvennaja szluzsba sztandartnüh i szpra- vocsnüh dat SZSZSZR - GSZSZD (Szovjet Szabvá­

nyos és Tájékoztató Adatok Állami Szolgálata).

A G S Z S Z D - n belül került kidolgozásra és a u t o m a t i ­ zált alkalmazásra a Fluor FIPSZ (faktograficseszkaja

informacionno-poiszkovája szisztéma — faktográfiai

információkereső rendszer) a szerves fluort t a r t a l m a ­ zó vegyületek reakcióinak és egyéb tulajdonságainak visszakeresésére, v a l a m i n t a FIPSZ Spektrum az i n f r a ­ vörös s p e k t r u m jellemző információinak, korrelációs kapcsolatainak, v a l a m i n t a kémiai vegyületek szerke­

zeti adatainak feltárására.

• National Standard Reference Data System - NSRDS (Szabványos Adatok Országos Tájékoztatási Központ­

ja)-

A z N S R D S - e n belül csupán a fizika területén közel 2 0 0 adatközpont működik. Más területről érdekesség­

ként említhető p l . a National Fire Data Center

(TűzesetiAdatok Országos Központja), amely egy év

a l a t t k b . 5,5 millió tűzeset adatait dolgozza f e l és e l e m z i .

Egy nemzetközi felmérés szerint Európában j o g i területen jelenleg 2 8 o l y a n számitógépes faktográfiai tájékoztató központ működik, a m e l y e k feladata a szö­

vegszerű keresés a különféle jogszabályokban. A legtöbb az a m e r i k a i L E X I S és W E S T L A W rendszer mintájára létesült. E két rendszer h a v o n t a több m i n t 3 0 0 ezer keresést végez.

Más feladatkörű központok területei: archeológiai ásatások (Franciaország); vállalatok pénzügyei (Japán);

röntgen kristallográfia ( A n g l i a ) ; e x p o r t gyártmányok (Svédország); színházi előadások ( N S Z K ) ; nemzetközi kereskedelem (Svájc) stb. s t b .

I t t említjük még m e g - új példaként - az angol posta Prestel nevű szolgáltatását. A z előfizetők i t t t e l e f o n v o n a ­ l a k o n keresztül kapcsolódnak egy nagy számítógépes rendszerhez, és a televízió képernyőjére hívhatják le a legkülönbözőbb (betáplált) faktográfiai információkat:

m e n e t r e n d , útforgalom, sporteredmények, pénzügyi hí­

r e k , ételreceptek s t b . E z az e l e k t r o n i k u s újság formájá­

ban nyújtott távadatszolgáltatás 1979-ben i n d u l t , és egészen speciális h e l y e t foglal e l az információszolgálta­

tásban.

3 3 4

TMT. 28. évf. 1981/8-9.

A fejlődés = integráció?

A faktográfiai tájékoztatás vázlatos összefoglalásával b e m u t a t t u k a hagyományostól (könyvtári referensz) a l e g m o d e r n e b b i g ( o n l i n e számítógép) vezető módszere­

k e t , a népszerűtől a tudományos s z i n t e k i g terjedő szolgáltatásfajtákat. Reméljük: m i n d e n k i számára vilá­

gossá vált, h o g y javarészt n e m új tevékenységről van i t t szó, h a n e m olyanról, a m e l y új néven és új k e r e t e k között j e l e n t k e z i k , és egyre növekszik m i n d mennyiségileg,

m i n d minőségileg.

A faktográfiai tájékoztatás különböző g y a k o r l a t i és fejlesztési tervei egyre többször szerepelnek nemzetközi szervezetek és tanácskozások napirendjén. Ez is j e l z i e n n e k a k o m p l e x területnek az aktualitását és fontossá­

gát.

A C O D A T A 1978-ban már létrehozta a Numerikus

Adatforrások Nemzetközi Információs Központját

(World Data Referral Centre, WDRCj Párizsban.⁶ M u n ­ kabizottságai, konferenciái és kiadványai útján szervezi és segíti a tudományos—műszaki a d a t o k előállítói, közre­

adói, feldolgozói és felhasználói közti k a p c s o l a t o k fej­

lesztését.

A z U n e s c o ugyancsak többször és több oldalról f o g l a l k o z o t t ezzel a tájékoztatási formával. 1979-ben p l . az U N I S I S T I I K o n f e r e n c i a - többek k ö z ö t t - k i m o n d ­ ta, h o g y támogatni és szervezni k e l l az i l y e n tevékenysé­

geket, és nemzetközileg hozzáférhetővé k e l l t e n n i a faktográfiai k ö z p o n t o k „ t e r m é k e i t " . A z információfel­

dolgozás szabványairól 1980-ban k i a d o t t részletes útmu­

tató p e d i g külön fejezetben szentel tekintélyes részt a n u m e r i k u s és egyéb a d a t o k kérdéseinek.

A szabványosítás nemzetközi fontosságával kapcsolat­

ban — ezen a területen — elég rámutatni a Nemzetközi

Szabványügyi Szervezet (International Organisation for

Standardization, ISO} vonatkozó munkásságára. Külön is kiemelhető p l . a Nemzetközi Mértékegységrendszer

(Systéme International dUnités, Sí) kidolgozása és

elterjesztése, a m e l y a különböző rendszerek k o m p a t i b i l i ­ tásának alapfeltételét képezi.

A z ENSZ-szervezetek legtöbbje is szervez és f o l y t a t o l y a n tájékoztató tevékenységet, a m e l y k i t e r j e d a fak­

tográfiai információkra is. I l y e n p l . az UNIDO INTIB

(Industrial and Technological Information Bank - Ipari

és Műszaki Információs Bank) által a fejlődő országok részére nyújtott szolgáltatások egy része.

A faktográfiai és a bibliográfiai tájékoztatás közti hasonlóságok és különbségek tárgyalása során többször rámutattunk a tudományos-műszaki adatfeldolgozás sajátos területére. A j e l e n l e g i nemzetközi véleményeket összegezve a z o n b a n megállapíthatjuk a z t is, h o g y a fejlődés követelménye egyre erőteljesebben v e t i f e l a két terület közötti k a p c s o l a t o k erősítését és integrációjuk lehetőségeinek behatóbb vizsgálatát.

' T M T , 25. köt. 1978. 4. sz.p. 2 0 9 - 2 1 0 .

Felhasznált i r o d a l o m

1. Ad'ikkok :i fejleszt OEi kritériumok informlrJc? hasisán ;<?, iparvállalatok ró SZÍT.-. Kézült az OM1 lt 12 7R18- T. sz.

munkabizottság;] k i rv k l en. A (emaluzotKit. vezetáj;

Nyitnti F-nfi. A tanulmány kidolgozását koordinálta Já- vorka F. Bp. Kossuth K. 1980. 364 p.

2. DAVIS. O i . H . - R U S H . S.K.: Cuidc to information sciencc. Dala structurcs and fiit' Organization. London, Tlic Library Assoctation. 1979. p. 193-287.

3. EVANS. A. J.-RHODES, R. G . - K E E N A N . S.: Education and training o f scientific and rechnical information. L>at;i and factual information. UNISIST guide for Icachcrs.

Paris. Unesco, 1977. p. 80-R6.

4. Flagging and tagging data. Rcport o f the ICSU/CODATA Joint Working Group on Tagging and Flagging. Pari.'!.

CODATA. 1976. 22 p.

5. FRIED, J . B.: On-linc numeric data bases. = Rullctin o f tlic American Society fot Information Science, 1, köt. 7.

sz. 1975. p. 1 7 - 1 8 .

6. INIS manuál for indexing. Vienna. I A E A . 1974. 108 p.

7. International Online Mceting. London 4 - 6 December 1979. O x f o r d - N e w York, Lenrned Information. 1980.

V I I , 428 p.

8. KISSMAN, H. M.: Building an on-line data rclricval sys¬

tem. - Bulletin of the American Society for Information Science, l . k ö t . 7. sz. 1975. p. 16, 36.

9. LERNER, R. G.: Locating and deseribing data in primary journals. - Bulletin of the American Society for Infor­

mation Science, 1. köt, 7. sz. 1975. p. 13.. 35.

10. MERTEN, H.: Az adatbank szervezés kérdései. Bp. Stat. K . 1975. 179 p. (Számítástechnikai sorozat 7.)

11. M1HAJLOV, A.I.-CSERNÜJ, A. i . - G I L J A R E V S Z K I J , R. Sz.: Naucsniic kommunikacii i informatika. Probléma faktograficseszkoj infbrmacii. Moszkva. Nauka. 1976.

p. 1 3 2 - 1 4 9 .

12. MURDOCK. J . W.: Numcrica! data indexing. Journal o f Chemical Information and Computer Sciences. 20. köt. 2.

sz. 1980. p. 1 3 2 - 1 3 6 .

13. Nonbibliographical data bases on line. = Online Review, 1.

köt. 4. sz.1977. p. 2 5 7 - 2 6 8 .

14. Numerical data. = UNISIST guide to standards for information handling. összeáll. E. Vajda, Paris, Unesco.

1980. p. 1 9 3 - 2 0 3 ,

15. PÁRNICZKY G.: A statisztikai informatika alapjai. Bp.

Stat. K. 1976. 190 p. ( A korszerű informatika könyvtára 8.)

16. Procedures for data flagging o f INIS input. Vienna, I A E A , 1978. 5 p. (INIS Circular lelter 77.)

17. WESTRUM, E. F.: Flagging and tagging scientific data. = Scientific information transfer: the editor's role. l s t International Conference o f Scientific Editors, 1977, Jerusalem. Szerk.: M, Bálában. Dordrecht e t c , Retdel, 1978. p. 8 3 - 9 2 .

18. SCHUMÁN, I . N . : The data revolution - its policy implicalions. = Bulletin o f the American Society for Information Science, 1. köt. 7. sz, 1975. p. 1 1 - 1 2 . , 3 4 - 3 5 ,

19. TOVEY, H.: The National Pite Data System - uses and soutces. = Bulletin o f the American Society for Infor­

mation Science, t . köt. 7. sz. 1975. p. 14-15., 36.

20. UNISIST gnide pour la presentation dans la littcrature primaires des donnces nltmériqucs deduites des expe- rienccs. Paris, Unesco, 1974. 6 p.

21. UNISIST study on the probléma o f acccssibility and disscminatiori o f data for science and technology. Paris, Unesco, 1974. V, 102 p.

22. V A N OLPHEN, H.: The Numcrical DataAdvisory Board.

= Bulletin of the American Society for Information Science, l.köt. 7. sz. 1975. p. 8 - 9 . , 33.

WWW

BALÁZS Sándor: Faktográfiai tájékoztatás - direkt információ — adatdokumentáció

A címben vázolt terület további, vegyes elnevezések­

kel meghatározott információkat is magában f o g l a l , p l . kvantitatív és szöveges a d a t o k , tények, n e m bibliográfiai információk, önálló és tényszerű válaszok stb. E z e k n e k a tudományos—műszaki tájékoztatásban is nagy szerepük van. Feldolgozásuk, típusaik és forrásaik igen változóak.

Igénybevételük a kézikönyvektol az online adatbázisok használatáig terjed. A dokumentációban jelölésük lehet indikatív ( f l a g ) és részletező (tag). T ö b b példa és törekvés igazolja a bibliográfiai és faktográfiai tájékozta­

tás közti k a p c s o l a t o k fokozásának szükségességét.

* * *

BALÁZS, S.: Factographic/direct information

— data documentation

The special field i n d i c a t e d i n t h e t i t l e includes m a n y o t h e r k i n d s o f i n f o r m a t i o n deseribed b y various names, e.g. q u a n t i t a t i v e a n d t e x t u a l data; facts; n o n - b i b l i o - graphic a n d f a c t u a l i n f o r m a t i o n ; i n d i p e n d e n t a n d actual answers, etc. H a n d l i n g , types a n d sources are very different ( f r o m h a n d b o o k s t o o n l i n e data bases) having great i m p o r t a n c e alsóin scientific-technical i n f o r m a t i o n . Data i n d e x i n g i n d o c u m e n t a t i o n is possible b y indicative (fiag) a n d m o r e detailed (tag) i n d i c a t o r s . Examples j u s t i f y the necessity f o r strengthening c o n n e c t i o n s be- t w e e n bíbliographic a n d f a c t o g r a p h i c i n f o r m a t i o n activ- ities.

• * *

Balázs 5 . : Faktografiku% tájékoztatás...

BAJTA/K, LLL:

O a K T o r p a t p i r c e c i t a s i jmcjiopManiia - HenocpeACTBeHHafl HHcpopMauna - HHcpopMamm a a H H b i x

y K a 3 a H H a a B 3arojioBK.e o6.nacTb BKjno^aeT B ceöü TaKJKe H n p o t i y i o HHdpopMaipiio, Hineiomyio paajiHiHbie i t M B a i m a , n a n p H M e p : KBaHTHTaTHBHbie H x e K c r o B b i e jtaHHwe, dpaKTbi, HeÖHÖJiHorparpHiiec- K y i o HHcbopMamno, „peajibHbie" OTBCTbi H B p . 3 T H BUObt HHdpopMau.nn HrpaiOT őojibiiryio p o , n . H B HayHHo-TexHHiecKoií H H t p o p M a n H H . Hx oÖpaöoTKa.

THnbl H HCTOHMHKH BeCbMa p a 3 H o o 6 p a 3 B H . Ilo^b- 3 y i o T c a 3 T 0 Í Í HHtpopMauHeií H n p H I T C H H H c n p a - B O I H H K O B ir n p K OH^aiÍHOBOM nOHCKe B öaae aaHHhix. Hx o6o3HaqeHHe HOacer 6biTb Hnjnnía- THBHbiM (flag) H p a c u i e H H i o m H H (tag). M H o r o i n c - jieHHbie npHMepbi H ycHJiHH no/r.TBep»maíOT n e - oöxojtHMocTb yrjiy6^eHH« CBH3eií Meacay ÖHÖjmor- pacpHiecKoií H cpaKTorparpHiecKOÜ HHcpopMamreH.

* • *

BALÁZS, S.: Faktografische Information

— direkte Information — Datendokumentation

Das i m T i t e l umrissene Gebiet enthált n o c h w e i t e r e , m i t unterschiedlichen Benennungen versehene I n f o r - m a t i o n e n , w i e z. B. q u a n t i t a t i v e u n d t e x t l i c h e D a t e n , nicht-bíbliografische I n f o r m a t i o n e n , selbstándige u n d faktische A n t w o r t e n usw. Diese spielen a u c h ín der wissenschaftlich-technischen I n f o r m a t i o n eine grosse Rolle. Die A r t i h r e r B e a r b e i t u n g ihre T y p e n u n d i h r e Quellén sind sehr u n t e r s c h i e d l i c h . I h r e N u t z u n g e r s t r e c k t sich v o n der H e r a n z i e h u n g v o n Handbüchern bis z u i B e n u t z u n g v o n o n l i n e Datanbasen. I n der D o k u m e n t a t i o n können sie die Bezeichnung indikatív (flag) u n d d e t a i l - lierend ( t a g ) e r h a l t e n . Mehrere Beispiele u n d Bestreb- ungen i l l u s t r i e r e n die N o t w e n d i g k e i t der H e r s t e l l u n g engerer Beziehungen z w i s c h e n der bibliografischen u n d faktografischen I n f o r m a t i o n .

* * »

3 3 6