A KGST országok együttműködése a műszaki-gazdasági tájékoztatás tökéletesítésére a színesfémiparban megtekintése

001.83:002.526.7:669.2/.?

A KGST O R S Z Á G O K EGYÜTTMŰKÖDÉSE A M Ű S Z A K I - G A Z D A S Á G I TÁJÉKOZTATÁS TÖKÉLETESÍTÉSÉRE A SZINESFÉMIPÁRBAN

Aranyossy Árpád

Nehézipari Minisztérium Mlfczaki Dokumentációi és ;FordiI6 Iroda

A világ i p a r i termelésének általánosan gyorsütemű nevetedénéből l a .kiemelkedik a szinesfémlpar. A világ rézérctermelése például 1900- ban még m i n t e g y 500 e z e r t o n n a v o l t , mig 1965-ben már az 5 millió tonnát i s meghaladta. A finomított réz felhasználása 1961-tól 1965- i g 5038,6 e z e r tonnáról 6067,0 ezer tonnára e m e l k e d e t t . A magyar nép­

gazdaság szempontjából különösen f o n t o s szinesfémbűl, az alumínium­

ból a világtermelés 1960-ban 4547,9 e z e r , 1966-ban p e d i g 7024,7 ezer t o n n a v o l t . A színesfémek alkalmazási területének állandó bővülése folytán adódó k e r e s l e t fokozódása végeredményben állandósítja a szí­

nesfémek jelentőségének növekedését, és ennek következtében az egy főre jutó színesfém felhasználás - néhány más mutatószám m e l l e t t - egyre Inkább tekinthető az egyes országok i p a r i fejlettségi jelzőszá­

mának.

A szineefémlpar g y o r s fejlesztése tehát különösen megköveteli a l e g f e j l e t t e b b h a z a i és külföldi tudományos és műszaki kutatások és termelési t a p a s z t a l a t o k széleskörű terjesztését. Ez p e d i g a z t j e l e n ­ t i , hogy az igazgatási és gazdálkodó intézményeket, s z e r v e z e t e k e t t e l j e s körben és megfelelő időben e l k e l l látni a szükséges műszaki- gazdasági Információkkal. A s z o c i a l i s t a világrendszer fejlődésének j e l e n l e g i korszakában a s z o c i a l i s t a országok rendkivül kedvező elő­

feltételekkel és lehetőségekkel r e n d e l k e z n e k a s z o c i a l i s t a nemzetkö­

z i munkamegosztás s z a k a d a t l a n elmélyítésére és tökéletesítésére, v a ­ l a m i n t a munkamegosztás előnyelnek felhasználására. Különösen a KGST keretében folyó tevékenység a d o t t és ad lehetőséget a tagállamoknak a r r a , hogy B o k o l d a l u a l a p o n értékes együttműködést f e j t s e n e k k i .

A KGST f e j l e s z t e t t e k i többek között a tudományos és műszaki- gazdasági információs együttműködést i s , elősegítve e z z e l a tudomány és t e c h n i k a fejlődését, a gépesítést, az automatizálást, a munka t e r ­ melékenységének f o l y t o n o s emelését.

A KGST keretében a szinesfémlparban 1965-ben megkezdett informá­

ciócsere szükségessége a f e n t l e k e n túlmenően abból az igényből l a kö­

v e t k e z i k , amely a k e r e s k e d e l m i f o r g a l o m b a nem kerülő dokumentumok be­

szerzésére irányul egy o l y a n g y o r s a n fejlődő i p a r b a n , m i n t a m i l y e n a f e n t i e k b e n j e l l e m z e t t s z i n e s f e m i p a r . A nem publikált, vagy félig pub­

likált irodalomról jellemzésképpen elmondható, hogy annak a szakem­

berek széles köre számára szükséges feldolgozását az e s e t e k többségé-

TKT 1 5 . e r f . 3.szám 196S.március

ben nem központi Intézményekben, hanem erősen szakosított Intézmé­

nyekben végzik. Ezért célszerű az I l y e n i r o d a l o m feltárásához ée f o r ­ galmazásához különleges c s e r e s z e r v e z e t létesítés*.

A szlnesfémipar terén folyó tájékoztatási együttműködés jelentő­

ségét éppen ezért az a d j a meg, hogy s i k e r e s e n f o g l a l k o z i k o l y a n ada­

t o k cseréjével, amelyek a nem publikált Irodalomban találhatók.Ugyan­

a k k o r az Információcsere természetesen o l y a n a d a t o k r a i s k i t e r j e d , a¬

melyek feldolgozása más Információs szervezetekben i s megtörténik /referálólapok, könyvkereskedelemben kapható p r o s p e k t u s o k s t b . / , ami ugyan b i z o n y o s párhuzamosságot j e l e n t , de minden csereközpontnak t e l ­ j e s dokumentum bázis megteremtését t e s z i lehetővé. Ez annak ellenére hasznos, hogy a más s z e r v e z e t e k által f e l d o l g o z o t t publikált i r o d a ­ lom az Információcserében látszólag f e l e s l e g e s megterhelést j e l e n t .

Az érdekelt KGST országok a szinesfémipari információcsere l e b o ­ nyolítására o l y a n hálózati s z e r v e z e t e t h o z t a k létre, mely hálózatnak minden tagországban kijelölt központja irányítja, 1 1 1 . koordinálja a többoldalú megállapodásokból folyó f e l a d a t o k teljesítését.

A c s e r e s z e r v e z e t működését, v a g y i s a z t az eljárást, ahogyan a kölcsönösen igényelt tájékoztató anyagokat a központok egymásnak át­

adják, megállapodások határozzák meg. A tájékoztató anyagokról szóló információkat a központok térítésmentesen cserélik egymással. Az e¬

zen információk alapján bekért dokumentumok átadását p e d i g a műszaki- tudományos együttműködési megállapodásokról szóló rendelkezések sza­

bályozzák. Hészletesen k i d o l g o z o t t megállapodás t a r t a l m a z z a a KGST tagországok között cserére szánt szineafémipari információs anyagok jegyzékét, v a l a m i n t az egyes információk alakjára és tartalmára v o ­ natkozó előírásokat.

Az információcsere tárgyát többek között az alábbi dokumentum­

fajták képsziki

az élenjáró szinesfémkohászati vállalatok íves műszaki-gazdasági mutatói és az iparági átlagmutatók;

a termékegységre eső f a j l a g o s színesfém-felhasználás és a hasz­

nos felhozatal színesfém-félgyártmányok gyártásánál;

annotációk a l e g f o n t o s a b b publikált és publikálásra szánt t u d o ­ mányos kutató munkákról;

B zakblbllogrófiák;

bibliográfiai adatok o l y a n tájékoztatási anyagokról, amelyeket könyvkereskedelembe nem kerülő belső közleményként adtak k i .

Hagy jelentőségű az együttműködés további s o r s a szempontjából az az elhatározás, hogy az iparági információé központok tevékenységűk­

ről, fejlesztési elképzeléseikről, s z e r v e z e t i rendszerük változásai­

ról évenként kölcsönösen informálják egymást. A megállapodásnak ez a tétele már e d d i g i s hasznos eredményeket h o z o t t nemcsak az egymás meg­

ismeréséből származó o l y a n előnyöket t e k i n t v e , amelyek munkamódszer

ABAJTOSST i ., j , TUS? országok együttmüköd é se

és t a p a s z t a l a t c s e r e jellegűek, hanen a c s e r e p a r t n e r n e k az Iparágban e l f o g l a l t h e l y z e t e és lehetőségei világos együttműködési feltételek megadásét tették lehetővé.

Kas természetű f o n t o s réaze az együttműködésnek a közös megál­

lapodás s z e r i n t meghatározott szakbibliográfiák és s z a k i r o d a l m i szem­

lék kidolgozása, ami a műszaki-tudományos tájékoztatásban az együtt­

működés magasabb formája. Az egyes témákkal k a p c s o l a t o s munkákat k o ­ ordinátorként a csereközpontok irányítják, amelyek ezekre a munkákra e g y e z t e t e t t határidőre t e r v e t dolgoznak k i , meghatározva a munkák tartalmát, terjedelmét,kidolgozásuk határidejét és módját, a végre­

hajtó s z e r v e t és a közzétételi ldót.

A témákat r e n d s z e r i n t a leginkább érdekelt ország hozza Javas­

l a t b a , magára vállalva a koordinátor feladatát, közreműködésre p e d i g az érdekelt országok J e l e n t k e z n e k .

A KGST Fémkohászati állandó Bizottság keretében m e g s z e r v e z e t t szinesfémipari ágazati információcsere magyarországi központja a Ne­

hézipari Minisztérium Műszaki Dokumentációé és Fordító I r o d a . Az I r o ­ da e feladatát az alábbi négy fő munkafolyamatban látja e l :

1 . begyűjti a csereegyezményben meghatározott a d a t o k a t a magyar intézményektől. Az adatok jellegéből adódó különböző feldolgozási mü­

v e l e t e k - összesítés, fordítás, osztályozás - elvégzése után megkül­

d i a z o k a t a többi ország információs cBereközpontjának;

2. a külföldi csereközpontok hasonló kötelezettsége folytán be­

érkező a d a t o k a t f e l d o l g o z z a és megküldi a h a z a i érdekelt intézmények­

nek, a d o t t e s e t b e n belföldi eredetű a d a t o k k a l kiegészítve, e z z e l b i z ­ tosítva a h a z a i intézmények t e l j e s e b b tájékoztatását;

3. b e s z e r z i a f e n t i adatokhoz tartozó e r e d e t i dokumentumokat;

bár e tevékenység nem t a r t o z i k szigorúan az információcsere körébe, az esetek többségében mégis az információcsere-szervezet bonyolítja l e . Ez a d o t t e s e t b e n külön kétoldalú cseremegállapodés kötését e r e d ­ ményezi. Így a dokumentumcsere egyszerű mikrofilmcserével megoldható, máskor v i s z o n t külkereskedelmi ügyletté válik;

4. célszerű rendben tárolja az információcsereként beérkező d o ­ kumentum minden egyes adatát - számítva az évek során nagymértékben növekvő mennyiségű gyűjteményre. A tárolás s z e m p o n t j a i t a felhaszná­

lók várható igénye és az adatban rejlő sajátosságok szabják meg.

Az információs-csereközpont számára a f e n t vázolt a d a t f e l d o l g o ­ zás és adattárolás b o n y o l u l t , sokrétű f e l a d a t o t j e l e n t . E f e l a d a t o k ellátásához o l y a n személyzetre v a n szűkség, a m e l y i k mérnöki színvona­

lú s z a k i s m e r e t t e l , felsőfokú nyelvtudással és dokumentációs i s m e r e ­ t e k k e l r e n d e l k e z i k . A mellékelt folyamatábra /l.sz.ébra/ meggyÓzően szemlélteti az összefüggések bonyolultságát, de a részletkérdések megoldásában rejlő nehézségek még Így sem tűnnek k i .

Az információk műfajilag I g e n eltérőek. Tannak könyvek, folyó­

i r a t c i k k e k v a g y más cikk-jellegü közlemények / p l . réozmüvek gyüjte-

ARAHIOSST Á.i A KGST országok együttműködése

ményekből/, jelentések, szabványok, szabadalmak, p r o s p e k t u s o k és k a ­ talógusok, ténybeli a d a t o k e t b . Ezek közül a könyvnek n i n c s k i e m e l t szerepe, minthogy az információcserében csak a tőkés viszonylatból b s s z e r z e t t újdonságok kerültek Ismertetésre, de ezek l e csak 1967 végéig. Folyóiratcikk s i n c s o l y a n mennyiségben, ami döntő v o l n a a tárolási szempontok kialakítására. Fontosabbak a kutatási jelentések a d a t a i , 1 1 1 . annotációi, irodalomkutatások / a l k a l m i bibliográfiák/

a d a t a i , a speciális gyártmányok katalógusai, a szabványok, a szaba­

dalmak, végül a műszaki-gazdasági mutatószámok.

Az egyes műfajok egyedeinek címleírása megállapított szabályok s z e r i n t készül. E szabályok felállításakor a cél az v o l t , hogy a használatban / p l . katalógusokban/ egybeolvadó különféle műfajok cé­

dulái ne l e g y e n e k egyformák, de t u l nagy eltéréseket se mutassanak.

Az eltérésekből felismerhető, hogy m i l y e n műfaj címadatairól v a n sző ugyanakkor az egységesség biztosítja a katalógusok kezelhetőségét, rendezhetőségét.

A tárolt a d a t o k különböző szempontú visszakeresésére különféle katalógusok szolgálnak.

A számrendi katalógus célja, hogy valahányszor az azonosító s o r számra történik hivatkozás, a számmal k a p c s o l a t o s összes a d a t , mind az e r e d e t i adatszolgáltatás, mind az a d a t magyar hányadának gépi n y e l v e n /lyukszalag-kártyán/ i r t formája g y o r s a n fellapozható l e g y e n

A betűrendes katalógust tulajdonképpen szerzői betűrendes k a t a ­ lógusnak k e l l e n e n e v e z n i , bár az anonim munkák elmükkel s z e r e p e l n e k . Ez nem v o n a t k o z i k kutatási Jelentésekre, mert az s r e d e t l elm o l y k o r i s m e r e t l e n . Cégirodalom-anyag esetében a betűrendes i n d e x a l a p j a a gyártó vállalat neve.

A szakkatalógusba minden regisztrált munka bekerül. A s z a k k a t a ­ lógus 12 főcsoportot különböztet meg:

Általános c s o p o r t Ércbányászat Ércek dusitása

Feldolgozás, félgyártmányok Fémkobászat

Kemencék, tüzeléstechnika Gáztisztítás

Anyagismeret, ötvözetek. Alkalmazástechnika

Anyagvizsgálat. A n a l i t i k a . Metallográfia. Hőkezelés Felületkezelés. Korrózió

Hegesztés. Forrasztás. Ragasztás Olvasztás. Gnteszet

TMT 15.évf. 3.szám 1968.március

Az DNITEEM-katalógusban kereken 200 tárgyszó, azaz c s o p o r t sze­

r e p e l . Tárgyszavanként egy-egy kártya készül, amelyen f e l v a n tüntet­

ve a tárgyszóhoz tartozó összes információ sorszáma. A sorszámok a- lapjén a k e r e s e t t dokumentum vagy azonosítására szolgáló adat k i v e h e ­ tő a számrendi katalógusból. Az UNITERU-kártyán az adatok sajátos e l ­ rendezése több szempontú visszakeresést t e s z lehetóvé.

Annak ellenére, hogy a szinesfémipari információcsere-szervezet működése rövid múltra t e k i n t v i s s z a , már e d d i g i s sok szolgálatot t e t t az Iparég különböző intézményeinek. Az adatfeldolgozásban ég tá­

rolásban s z e r z e t t t a p a s z t a l a t o k reményt k e l t e n e k a r r a , hogy a külön­

böző szolgáltatások mind gyorsabbá és megbízhatóbbá fejleszthetők.

0°0

ABAHYOSSY.Á.: O o- o p e r a t i o n among t h e CMEA c o u n t r i e a i n i m p r o v - i r . f i t e c h n i c a l and economic I n f o r m a t i o n i n t h e n o n - f e r r o u s metál d u s t r y

The n o n - f e r r o u s metál i n d u s t r y r e q u l r e s a n adequate d i s e e m i n a - t i o n o f l a t e s t s c i e n t l f i c and t e c h n i c a l a c h l e v e m e n t B and e z p e r i e n c e s . The l e r g e ecale exchange o f I n f o r m a t i o n among t h e CKEA c o u n t r i e s e t a r t e d i n 1965 by means o f a n e t w o r k o f I n f o r m a t i o n c e n t r e s . S p e c i - f i c a t i o n s r e g a r d l n g t h e forma and c o n t e n t e o f t h e v a r i o u s t y p e s o f I n ­ f o r m a t i o n were l a i d down i n a m u l t i l a t e r a l agreement.

The Hungárián c e n t r e f o r t h e exchange o f I n f o r m a t i o n I n t h i s p a r t i c u l a r f i e l d i s t h e T e c h n i c a l D o c u m e n t a t i o n and x r a n s l a t i o n Bű­

r e au o f t h e M i n i a t r y o f Heavy I n d u s t r y . The exchange c e n t r e ' e t a e k i s t o p r o c e a s and s t o r e v a r i o u s d a t a , d i f f e r e n t i a t e d a o c o r d i n g t o t h e i r c h a r a c t e r and f o r m . The m u l t i d l m e n a i o n a l r e t r i e v a l o f t h e s t o r e d d a t a i s made e a s i e r by a s e t o f c a t a l o g u e s .

The Hungárián c e n t r e o p e r a t e s a group o f puncbed t a p e t y p e w r i t e r s w l t h b o t h c y r i l l i k and Eoman o h a r a o t e r a. The o u t p u t of t h e group

c o n s l s t s o f a u t o m a t l c a l l y processed puached oards f o r t h e c a t a l o g u e a .

°o°

I S l I T O S S r i . t A K B S T oraaágok együttmükod éee

A P A H L O I E M H . A . : CoTpygHHieCTBO c t p a a - y i e H O B C9B B oOjiaciH y c p -

PacnpocTpaBeHKe nepeaoBoro o n u i a , BapaBHe c apjTHHH oŐJiacTBiüi .T2CTH K O T O P O S B pamcax C 3 S

oöuea

fiamncs

rojrj.

SaüHsepecoBaHíoiiíH B oöiíene crpaHauu-qiieHaiui C 3 3 öHJia C03aaBa CSTS-

B & E

opraHnaaima

IECSJU cToaHauii noapoÖHO a a^ u K c e p o B a H U $opna H coaepxaHite HH$opuaiwin, npaHaanesaBBfi E pasBiui Baján HeonyOJiHKOBaHfloa s a i e p a T v p u .

Heaipoil o O K e n a HB$qpMannei! B BhT HBOfleTCfl Lcpo TexBjnecKoa A O - ByifeEr;:miH E nepeBOflOB UHHHCTepcxBa THxeJOB n p o M u m e H H o C T B .

3aaaia

aeHipa

3 BeBTepcKOM aeHTpe aeBcTByeT napK nep$aaeHTOiHUX ussjwsx mnv.n C 2BJMH aJI$ & B K T H U H B p e r H C T p a H M XBHpBJUmeCEBV I aaTBHCKHU), aBTOKa- iB^ecKH TupaxnpyxiiDa nep$OKapTH JUH BaianoroB.

ARAJTOSST.A.; Znaaaaenarbelt d e r HGW-lSnder gaecfca TOrqcryag fler tecbjTsch-okonömiachen Information I n der BichteiBeriaetalXlnduBtrle"

Die H l e h t e i o e n m e t a l l i n d u s t r l c e r f o r d e r t I n einem g e s t e i g e r t e n M&sae die Verbreitung der f o r t e c h r i t t l i c h e n Erfahrungen. Der X n f o r - aatloasauetauBCb begasn mwiachea den BCf-Lender a a f dicsem Gebiete un Jenre 1965* Di« l n t e r e a s i e r t e n RGW-Lender o r g a n i s i e r t e n e l n l e t t ven Dokuaentationstentren für den Erfahrungeauotauscn. D i e T o r s e n r l f - ten besugllCB der Porm und des I n h a l t e s d e r verschiedenen I n f o r m a t l o - nen sind i n a a l t i l a t e r m l e n Tflrelnbarangen n i e d e r g e l e g t .

I n Ungarn l e t d e r I n f o r a a t i o a a — t e a m e n g x 8 e s t e n t e i l e l a dea TechniBCh* Dokumentations- and UberaetrangBburo íee K l n l s t e r i u m s für Scbwerindufltrie k o n x e n t r i e r t . Die Aafgab* dieeee t e n t r a l e n Organs be­

stén t aus e i n e r rectat k o a p l l z l e r t e a Dettnverarbeitung und Speicnemnc, da dl« zu verorbeitenden Daten von v e r s e n i a d e n a r I r t und Charalrter e l n d . Die Bechercbe gemess T e n e b l e d e n e n Gesicbtepunkten r i r d durch Xataloge érlelchtert.

I n der u n g a r i seben Z e n t r a l e i s t e l n * Gruppé von Lochband-Scnrelb- a a s c h i n e n mit l a t e i n l s c b e n unt r y r i l l l a e b a n Baehstmben l a B e t r l e b . w e l - cbe d l * Locbkarten für d i e Kataloge a u t o a a t i s c h h e r e t e l i t .

db