Jelentősen megnőtt az állami statisztika szerveinek szerepe a naturális mutatókban kifejezett termelés számbavételében. Ezért tö—
kéletesítették azon ipari termékek jegyzékét.
amelyekre vonatkozóan beszámolási kötele—
zettség áll fenn a gyártásról. Egyidejűleg be—
vezették azokat a mértékegységeket, amelyek a termékek hatékonyságának. minőségének és más fogyasztói tulajdonságainak jellemzé-
sére használhatók.
Növekszik a Szovjetunióban a termékek minősítésére, minőségi kategóriák szerinti megoszlására. választékára, az érvényben lé- vő állami szabványok megtartására. a rekla—
mációkra, a selejtből eredő veszteségekre és a garanciális javításokra vonatkozó informá—
ciók szerepe.
Változik a nagy építőipari létesítmények számbavételi rendje és az építési szerveze—
tek tevékenységének értékelési módszere is.
A határozatok fontos intézkedéseket irá- nyoznak elő a tudományos—műszaki haladás gyorsítására. Ez megköveteli a statisztikai be- számolási rendszer továbbfejlesztését is.
Az új technika bevezetésére vonatkozó ter—
vekben előirányozzák azon új terméktípusok meghonosításához fűződő feladatokat. ame- lyek megfelelnek a világszinten és az ország- ban elért legjelentősebb eredményeknek és az élenjáró technológiának. Ugyanakkor bő- vül a gyártás műszaki színvonalát és a kibo- csátott termékek főbb fajtáit jellemző alap—
vető mutatók köre is.
A határozatok a népgazdaság anyagi—mű- szaki ellátásának tökéletesítésére irányuló komplex célprogramok között a tüzelőanya- gok és a fémek takarékossági programjának kidolgozását is előirányozza. Ezzel összefüg- gésben a Szovjetunióban összeállították az 1980. évi tüzelőanyag-energetikai ténymérle—
get. A tüzelőanyag-energetikai források fel- használási normái csökkentésének fokozott ellenőrzése céljából jóváhagyták a tüzelő- anyag-. a hőenergia- és a villamosenergia- normákra és a tényleges felhasználásra vo- natkozó havi gyorsjelentés rendszerét.
Az építőiparban 1980 áprilisától bevezet- ték az anyagok és a termékek felhasználását.
valamint a túlzott felhasználás okait tudakolő adatszolgáltatást.
Az anyagmérlegeket a tizenegyedik ötéves tervben 409 terméktípusra vonatkozóan dol- gozzák ki. szemben a tizedik ötéves terv 234 termékféleségével.
Változtatásokat eszközöltek a pénzügyi sta—
tisztikában is. A tudományos és műszaki fej- lesztési alapnak az ipari minisztériumoknál és a főhatóságoknál történő képzéséről és felhasználásáról adatgyűjtést vezettek be.
A Szovjetunió Központi Statisztikai Hiva- tala — (: minisztériumokkal és a főhatóságok- kal egyeztetve —-— tovább csökkentette és egy- szerűsítette a statisztikai beszámolási rend- szert, a jelentőségüket vesztett mutatókat és nyomtatványokat megszüntette, jobb mutató- kat vezetett be, és néhány adatszolgáltatás időszakasságának megváltoztatására is intéz—
kedést foganatosított.
A Német Demokratikus Köztársaság kül- döttségének korreferátuma beszámolt arról, hogy 1981-től a statisztikai megfigyelési rend- szerbe két új mutatót vontak be. elsősorban az ipari és építőipari vállalatok hatékonysá- gának megfigyelésére, illetve mérésére. Ezek
a következők:
a tiszta termelés,
a száz márka árutermelésre jutó anyag—, alapvető nyersanyag- és energiafelhasználás értéke.
A másik konzultációs téma a területi sta- tisztika aktuális kérdéseinek megvitatása volt.
A vitaindító előadást a házigazda román kül—
döttség tartotta.
Az ülés munkájában részt vevő küldöttsé- gek e témát illetően ismertették hazai gya- korlatukat, s főként azokra a változásokra tér- tek ki, amelyek a területi statisztikai appará—
tus számítástechnikai bázisainak kialakítása nyomán figyelhetők meg. Említés történt ar- ról is, hogy a helyi párt- és tanácsi vezetés igényeinek kielégítésére a területi statiszti—
kai szerveknek megfelelően fel kell készülni—
ök mindazoknak a feladatoknak az ismere- tében, amelyeket a közelmúltban hozott új gazdaságpolitikai határozatok regionális vo- natkozásai tartalmaznak.
A KGST Statisztikai Együttműködési Állan- dó Bizottság soron következő ülését 1981 no—
vemberében Moszkvában tartja; előzetes na- pirendjén 18 téma szerepel.
STATlSZTIKA ES NEMZETI INFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT FINNORSZÁGBAN
ARANYl ATTILA
Olaví Níitamo, a Finn Köztársaság Központi Statisztikai Hivatalának igazgatója 1980. má- jus 15—én előadást tartott a Nemzetközi Szá- mítástechnikai és Oktató Központban. Az ülé- sen Pesti Lajos, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese elnökölt.
Előadása bevezetőjében O. Niitamo a tár—
sadalmi adatellátó rendszer előtt álló legál- talánosabb követelményből indult ki, amely így hangzik: megfelelő információt kell adni alkalmas formában szakszerű felhasználásra a szükséges időben és elfogadható költség—
gel. A kritériumokat vizsgálva megállapítot- ta. hogy ..alkalmas forma" lehet a kiadvány vagy valamilyen nem hagyományos tájékoz—
tatási forma is. így egy adatbázis lekérdezé- se vagy az információk grafikus megjeleníté- se. A ,.szakszerű felhasználás" azt jelenti, hogy a tájékoztatás során ügyelni kell arra, hogy a felhasználók helyes értelmezésben használják a statisztikai adatokat, ehhez te- hát módszertani útmutatást is kell kapniuk.
A statisztikai információrendszer két nagy alkotórésze a tartalom és a működés. A hiva—
talos statisztika fejlesztésében a fő figyelmet eddig többnyire a tartalom kapta, mégpedig a társadalmi—politikai vezetés részéről meg- nyilvánuló egyre bővülő tájékoztatási igények miatt. Az 1980-as évek elején a hangsúly —- a számítástechnika megnövekedett lehetősé—
gei miatt —— áttevődik a működésre.
A számítástechníkában napjainkban roha- mosan terjedő mikroelektronika —— egyes szer- zők szerint —- épp olyan forradalmi változást fog hozni az emberi kultúrában. mint annak idején az írás kialakulása. a könyvnyomtatás vagy a gőzgép felfedezése. A számítástech- nika be fog hatolni az emberek mindenna—
pi életébe, és azt átformálja. Nem csoda te- hát. hogy az eleve ..adatnyersanyagot" fo—
gyasztó állami statisztikában máris tanúi va- gyunk a számítástechnika átformáló hatásá—
nak. Ez azonban nem jelentheti a statisztikai tartalom háttérbe szorulását, ellenkezőleg, a számítástechnika alkalmazása erősíti a statisz- tika tartalmának olyan minőségi jellemzőit, mint az adatok kellő időben való rendelke- zésre állása, az adatok megbízhatósága. a területi adatigények kielégithetősége. az ado- tok többcélú felhasználása. a statisztika in-
tegrációja.
A számítástechnika alkalmazása az igazga- tásban és az üzleti életben azt eredményez- te, hogy decentralizáltan, a különböző álla- mi szerveknél. nagyvállalatoknál hatalmas adatállományok keletkeznek, halmozódnak fel. amelyek értékes és viszonylag olcsón ki- aknázható statisztikai adatforrásként is szol—
gálhatnának. A gazdaságilag fejlett orszá- gokban máris látható egy társadalmi—gazda- sági információrendszer körvonalazódása, a- melynek egyik alrendszere az állami statisz—
tika. Felvetődik tehát a statisztika és a más állami információ-rendszerek közötti kapcso—
latok szervezése. továbbá az a kérdés, hogy magának a statisztikának milyen legyen a belső struktúrája az információ-rendszerek decentralizálási tendenciája mellett.
A rendszerszemlélet szerepe a statisztikában A statisztikában szükséges rendszerszemlé- let képezte az előadás első nagy témakörét.
A társadalmi—gazdasági rendszer meghatá- rozza az állami statisztikát, amely ugyanak-
kor visszahat a társadalmi—gazdasági rend—
szerre, tehát itt is az egész és a rész viszo- nyával van dolgunk. Az állami statisztika tar- talmát és kapcsolatait az őt körülvevő társa- dalmi—gazdasági rendszerből, a valós világ- ból vezethetjük le. A valós világot tükröző társadalmi—gazdasági információ-rendszer al- rendszerei többek között a tudomány, az iro- dalom, a tömegkommunikáció, a kereskedel- mi propaganda, továbbá a statisztika, a köz- igazgatási adatállományok, de ide tartozik még a személyes kommunikáció is. A társa—
delmi—gazdasági információ-rendszer, ha hű- en tükrözi a valós világot, lehetővé teszi az ember számára a célszerű cselekvést a va- lós világ megváltoztatására. A célok ugyan- akkor meghatározzák, hogy milyen informáci- ót kell szerezni a valós világról ahhoz, hogy célra orientáltan cselekedjünk. Három infor-
mációs folyamattal van itt dolgunk:
a) a valós világ leírása. tehát adatok szerzése és leíró statisztikák összeállítása a társadalmi—gazdasá- gi jelenségekről a hivatalos statisztika keretében. az igazgatásban felhalmozódott adatok alapján, az üz- leti élet adatszolgáltatásaibál;
b) értelmezés, vagyis a statisztikai adatok felhasz- nálása elemzésekre, előrejelzésekre, a lehetőségek és
kockázatok számbavételére;
c) tervezés, a statisztikai adatok továbbfelhaszná- lása döntések előkészítésére.
A társadalmi célkitűzésekkel kölcsönös kapcsolatban áll a leíró rendszer, amelynek részei: a társadalmi jelzőszámok vagy más célleiró mutatók, olyan statisztikai rendsze- rek, mint az SNAí, az FSDSZ, az FES3. Ezek az összefoglaló statisztikai rendszerek az egyes statisztikai témakörök (ipar, kereske- delem. népesedés stb.) adataira támaszkod—
nak. Az utóbbiak adataikat részben a köz- vetlen statisztikai adatgyűjtésekből, részben a közigazgatási nyílvántartásokból nyerik. Az integrált statisztikai rendszer tehát többszin—
tű piramisként is felfogható. amelyen felfelé haladva az adatállományok mérete csökken.
az adatok aggregáltsági foka viszont növek- szik.
A statisztika vizsgálata ilyen széles keret—
ben egyáltalán nem felesleges, absztrakt te- vékenység. A társadalmi—gazdasági informá- ció-rendszer különböző formái és alkotórészei kapcsolatban vannak egymással. A társadal- mi információk előállítását, megjelenését be- folyásoló tényezők a statisztikával való kap—
csolatot és a statisztika tartalmát is alakít- ják. A valós világban az egyik tendencia olyan bonyolult nagy rendszerek kialakulása, mint a multinacionáis vállalatok, a nemzet- közi gazdasági szervezetek. mig a másikten-
1System of National Aocounts — a nemzeti számlák rendszere.
2 Framework of Demographic and Social Statistics
— népesedés- és társadalomstatisztikai rendszer.
3 Framework of Environmental Statistics — környe- zetstatisztlkai rendszer.
dencia az emberi környezet, a termelés és a társadalom egyre összetettebb kölcsönha- tásaibon nyilvánul meg. Ennek megfelelően interdiszciplináris megközelítés szükséges, és nagyméretű ,,leíró" információ—rendszerekre van szükség. Különösen megnövekedett az in- tormációszükséglet a gazdasági növekedés tényezőiről. az innovációról és a kutatásról, valamint az oktatásról.
Mindez olyan kérdéseket vet fel. mint:
Hogyan határozzuk meg az íntormációelőáilítás cél- jait?
Mi a kutatás szerepe ebben a fejlődésben és a célok meghatározásában?
Mi a szerepe a parlamenti és más politikai folya- matoknak?
A nemzeti statisztikai szolgálat kapcsolatai A statisztika fejlesztése empirikus oldalá—
nak kifejtése előtt az előadó a finn hivatalos statisztikai rendszer mai legfontosabb kapcso-
latait mutatta be.
A statisztikai hivatal sokrétű külső kapcso- latait szemlélteti az 1. ábra.
1. ábra. A finn Központi Statisztikai Hivatal helye a társadalomban (1960. január)
AZ leű/f szik/"Ady wars usw .mwmxlr ; mi srmsznm'r Hum/zik
Irisz)? mum és mmm
lányai/ási [ruhánk/Waal- 7900-es IM!!! IIIMI'IMSIJIÁrzfi/n Pap/wmi lilápem'yny/lrínfarl'ís lle/MM mim- fimMu/lbíilh'nyr WM
4.15st Stal/iszmtu/lel/n law tm—m'rry
! Wmi SWíhijtltn/M TMJ/eli
_ Mmm,/m INsomza/I mszm—
őszt/Msat 777 mmm MI! jdr/Wmi— JIM/mia!
űáaszám/á/ás (fo-angel) _ Wim/nr
[af/%m Wim/Mása Mia/öt JWf/fő'ű/FW W
[kifli/Tis %%!!me akk/ia
l meó, Immw Kula/ás
[wmi/MM AFM/Mk! [lam 'Ha" így/** WMj
[" ' r 7 MW xi: WW.b' , W .
éji/gaz, [Mm " 'WI'MPM' A:;ng/ibr
, %m 53!!!
szamunkra? [ Jl/MMM Jó'/wm—
Ihász/ni tllmziaes MM M '
Hümm/m
vé/Ma/a/mú/
! ,
l ism-mu nyi: :: M—J
hadd/Miki mai [Mt/vl—
A finn Központi Statisztikai Hivatal mint- egy 40 különböző kormányzati szervtől vesz át statisztikai adatokat, valamint közigazga- tási célra gyűjtött és nyilvántartott adatokat.
Adatátvétel tekintetében kapcsolata van ma- gáncégekkel is. mégpedig a Finn Munka- adók Szövetségén keresztül, mely elsődlege- sen gyűjti a bérek és keresetek adatait. A Központi Statisztikai Hivatal évente 2 milli—
árd számjegy elemi adatot fogad, de ennek csak 13 százalékát gyűjti közvetlenül az adat- szolgáltatóktói, a többi adat gépi adathor- dozón érkezik a közigazgatási szervektől, pél—
dául az Adóhivataltól. a Népességnyilvántar—
tástól. A jövőben a közigazgatásban nyilván—
tartott adatok statisztikai hasznositása foko- zódik, ezzel is tovább akarják csökkenteni a magánszektor statisztikai terhelését.
A finn Központi Statisztikai Hivatal az a—
lapvető statisztikai tájékoztatáson kívül a ná- la levő alapadatok felhasználásával a kor- mányzati szervek részére közgazdasági szá—
mításokat végez. így ökonometriai modellek felhasználásával gazdasági előrejelzést ad a Pénzügyminisztérium részére. számításokkal támogatja a kormány és a helyi önkormány—
zatok köitségvetési és pénzügyi tervezését, a területi tervezést. a fejlesztési programok megalapozását. a távlati tervezést. A magán- szektor kutató—fejlesztő szervezeteit is ellátja
statisztikai adatokkal. ,
A finn Központi Statisztikai Hivatal a kor- mányzati szervek statisztikai tevékenységét koordinálja. Háromévente középtávú fejlesz—
tési tervet készít a kormányzati statisztika egész körére. Ezenkivül évente (öt évre elő—
re) kormányzati statisztikai program és pénz—
ügyi terv készül. Minden évben beszámolót készítenek a Pénzügyminisztérium részére a hivatalos statisztika teljesítményeiről és a pénzügyi terv realizálásáról. A beszámoló tartalmazza a középtávú fejlesztési program teljesítését is. A koordináció kiterjed a statisz—
tikai tárgyú állásfoglalások kiadására, a közigazgatási olapnyilvántartások fejlesztésé- ben a statisztikai érdekeltség képviseletére.
az osztályozó jegyzékek elrendelésére.
Az állami költségvetés jóváhagyása után a Központi Statisztikai Hivatal évente operatív tervet készit. amely a hároméves középtávú terven alapszik. 1980-ban 10 éves távlati ter-
vet készítettek.
Figyelemre méltó a Központi Statisztikai Hivatal szervezeti felépítése is.
A Hivatal vezetője. igazgatója mellett ve—
zető testület működik, mely a Hivatal általá- nos tevékenységével foglalkozik, rendelkezé- seket és állásfoglalásokat hoz, kidolgozza a kormányzati statisztikai fejlesztési programot, a Hivatal munkatervét, pénzügyi tervét és költségvetését. Az igazgatót munkájában tá- mogatja a statisztikai tanács azzal, hogy szakmailag véleményezi a Hivatal fejlesztési programjait, beszámolóit. A tanácsban társa- dalmi személyiségek. tudósok foglalnak he-
lyet.
A dolgozók tanácsa évente újraválasztott 9 tagú testület. amely a Hivatal munkaterve- iről, költségvetéséről, személyzeti és szociális politikájáról véleményt alkot, javaslatokat
tesz.
A Hivatalban 5 főosztály van. Ezek és a hozzájuk tartozó statisztikai tevékenységek:
Tervezési főosztály
Népességi statisztikai főosztály
— népesedésstatisztika -— munkaerő-statisztika
—-— oktatási statisztika
— népszámlálás és lakásősszeírás Gazdasági Statisztikai főosztály
— nemzeti számlák
—-— iparstatisztika
— vállalati statisztika -- pénzügyi statisztika
-— ár— és jövedelemstatisztlka
— megélhetési költségek megfigyelése Adatfeldolgozási főosztály
—— rendszertervezés és programozás - számítókőzpont
iigazgatási főosztály
—- általános igazgatás - tájékoztatás
—- kíkérdezéses felvételek
_A feldolgozási módszerek továbbfejlesztése Az 1980-es években várhatóan tovább fo—
kozódik a statisztika felhasználóinak igénye az egyértelmű statisztikai adatok iránt, ugyan- akkor a statisztika egyik forrását képező köz—
igazgatási adatállományok decentralizált tá- rolása folytatódik. Ilyen körülmények közötta statisztikai rendszer működéséhez elengedhe- tetlen a központi adatkezelés megvalósitása.
Ezáltal lehetővé válik, hogy a decentralizál- tan tárolt adatokat is sokféle célra. a felhasz- náló igényeinek megfelelően integráltan dol—
egozzák fel. A követelmény továbbra is az, hogy a megfelelő információt a kellő időben adja közre a statisztikai rendszer. új vonás lesz azonban, hogy a tájékoztatás mind in- kább összefonódik az adatfeldolgozással, an—
nak záróoktusa lesz. Mindez megköveteli, hogy az adatfeldolgozás és a statisztikai tá- jékoztatás egyre inkább az adatbázisokra
épüljön.
Az adatbázisok alapvető funkcióik alapján három hierarchikus szintre oszthatók. (Lásd a 2. ábrát.)
2. ábra. Integrált adatbázisok rendszerére épülő statisztikai rendszer
NEM-Min mara/r
Alalahmifü/MW l/l. MÉM—Mill J'ZM'I Wlw/I'WID/MM (Mm/' lán/' lieu/laki :z/lrl)
WWW
MWabjku/NMMM/
Mfm adam
pm Isla/mm: ll Alf/'I .?!"
' 'em/rek Mme/osi ' Mini/rí
;Zgaőazáw'múj/M- "' "" " )
MMM Musa—Vá
17/er rum
;, ,, , M Hupsz/rt
RMI/W.!W? 4 .
'is/ot) 'z/sat (WW—Wim mal) war-:" Jin/a"
( - Willyd'
$$$; dá
i
1. Az alapszint felöli az elemi (mikro—) ada- tokat és az ebből képzett aggregált (mak-
ro-) adatokat.
A makroadatok adatbázisának egyik részé- ben (szolgáltató adatbázis) származtatott aggregált adatokat, idősorokat, összevont mu- tatókat tárolnak. Az adatbázisnak ez a ré- sze decentralizáltan. terminálok segítségével, gyorsan hozzáférhető; az elemzéseket szol- gáltató kész programcsomagokkal dolgozzák fel a visszanyert adatokat. A makroadatbá—
zis másik részében (strukturális adatbázisok) az éves statisztikák, különféle regiszterek és
összeirási adatok foglalnak helyet. Ez a rész lényegesen nagyobb terjedelmű és a feldol- gozás ebből lassúbb.
2. A meta színtű adatbázis tartalma sok- rétű. Az adatbevitelt és -ellenőrzést a min—
tavételi keretek adatai és a kérdőívek ka- talógusai, továbbá a változók jegyzéke. a kódjegyzékek, az ellenőrzési szabályok támo- gatják. Az aggregálást és eredményközlést az aggregálási szabályok, a makroadatok kata- lógusai (adatok lelőhelye az adatállományok—
ban, publikációkban) szolgálják. A meta adatbázis részének tekintik a különböző elem—
zési és tervezési programrendszereket is. kö—
zöttük a lineáris programozási és matemati- kai statisztikai programcsomagokat.
3. A meta—meta szintű adatbázis az egész statisztikai rendszer fejlesztésének irányítását szolgálja. Tartalma:
—— a statisztikai rendszer és a feldolgozási folya- matok lényeges minőségi jellemzői (tartalmi relevan- cia. időtényező. megbízhatóság, rugalmasság stb.)
— a statisztikai rendszer és a feldolgozási módsze- rek fejlesztésére vonatkozó adatok;
—— a fejlesztési tervek adatai (projektek leírásai):
— a feldolgozási és fejlesztési költségek.
_A meta-meta adatbázisban az alapegysé- get a ..statisztikai termék" jelenti. melyre vo- natkozóan a fejlesztési igényeket. terveket és költségeket logikus rendszerbe foglalják. ,
Az 1980—es évek műszaki fejlődésének a statisztikai munkafolyamatra gyakorolt hatá- sát az alapadatok biztositása terén abban látják, hogy a közigazgatási nyilvántartások bővülése egyre inkább lehetővé teszi az adat- szolgáltatók terhelésének a csökkentését, e- zekhez viszont közvetlen távadatfeldolgozási kapcsolatokat építenek ki. A statisztika ter- jesztésében új forma jelenik meg: a hagyo- mányos kiadványtípusú tájékoztatás mellett az adatbázisok lekérdezése terminálról köz—
vetlenül a felhasználók által. Az adatfeldol- gozás folyamatában az adatbevitel-, -ellen—
őrzés és —javítás egyfázisú integrált számitó- gépes folyamata a közeljövőben meg fog szi- lárdulni, mégpedig interaktiv technikával. Az adatfeldolgozást a számítógépes adatkezelés támogatja. A Hivatalban a számítógépet szö- vegfeldolgozásra és gyors. csaknem teljesen automatizált kiadványkészítésre is használni fogják. A jövő a ,,papírmentes hivatalé", vall- ják az 1980-as évek számítástechnikai fej—
lesztési irányának kijelölésével.
Az igények meghatározása
A statisztikára is alkalmazható !. B. Say híres mondása: ..A kínálat megteremti ma- gának a keresletet". A statisztikusoknak mindig tanulmányozniok kell a társadalmat. a társadalomban és a gazdaságban hozott dön- tések feltételeit, azokat a latens társadalmi információigényeket, amelyek kielégítéséhez a statisztika a maga eszközeivel hozzájárul- hat. A statisztika alig fejlődhet, ha csak a napi sürgős igényeket akarja kielégiteni. A nemzeti számlák rendszerében sok—sok sta- tisztikus évtizedes elmélyült kutatómunkája testesül meg. de így lesz az egységes társa- dalomstatisztikai jelzőszámrendszerrel ist
Say törvényét tehát a bayesi elvekkel kell kiegészítenünk. A statisztikai rendszer fejlesz- tési igényéről először is rendelkeznünk kell egy a priori koncepcióval, ami a statisztikai hivatalok tapasztalatán és tanulmányain a- lapszik. Ezt az ismeretet viszont ki kell egé-
szíteni (: statisztika felhasználóinak szükség—
leteiről gyűjtött empirikus adatokkal. így el—
juthatunk a fejlesztési szükséglet teljesebb és kiegyensúlyozottabb a posteriori leírásához.
Az adatszükségletről empirikus adatokat gyűjtenek, mégpedig tanulmányozzák a sta- tisztika felhasználóinak álláspontját a statisz—
tika fejlesztéséről, rendszeresen tanácskoznak a felhasználók főbb csoportjaival, és igényei- ket tudakoló kérdőívek kitöltését kérik tőlük.
Az igények ilyen felmérése szokásos nemcsak az egyes statisztikai témakörökről. hanem az összefoglaló statisztikai témakörökről és a
statisztikai rendszer egészéről is.
A szervezet fokozatos fejlesztése
Az 1980-as években a statisztikai informá—
ciók iránti igények fokozódnak, a különféle—
válságjelenségek hatására a statisztikának hol egyik, hol másik ága válik hangsúlyos- sá. ugyanakkor a statisztikai kérdőívek kitöl- tésével szembeni társadalmi ellenállás egyre érezhetőbbé fog válni. llyen körülmények kö- zött a statisztikai szolgálat csak rugalmassá- gának fokozásával tehet eleget küldetésé-
nek.
A finn Központi Statisztikai Hivatal sem mentes az állami intézmények szervezeti fel- építésének viszonylagos merevségétől. A szer—
vezeti változások általában evolúció útján — egy-egy új egység létrehozásával — haladnak
előre. nagyobb átrendeződésre 10—20 éven-
ként kerül sor.
A rugalmasság megköveteli, hogy a hivo- tali szervezetet is változónak tekintsük. nél- külözhetetlen eszköznek a célok ésszerű meg- valósításához. A szervezet fokozatos átalakí—
tása tehát a statisztikai rendszer fejlesztésé- nek eszköze.
Az információ-előállítás technikai fejlődé—
se manapság olyan gyors és olyan mélyre- ható változásokat hoz a statisztikai munká- ban. hogy ,.egyetlen lépésben" nem hozható olyan átszervezési intézkedés. amely a kor—
szerű technikának minden tekintetben megfe- lelne. Különösen beláthatatlan ma még az a fejlődés. amit a közigazgatási nyilvántar- tások országos rendszerré növelése és a sta—
tisztikai adatbázisok integrálása hozhat.
MAGYAR SZAKIRODALOM
KOVÁCS JÁNOS:
A MUNKAERÖ TÁRSADALMI ÚJRATERMELÉSE ÉS TERVEZÉSE
Akadémiai Kiadó. Budapest. 1980. 205 old.
A közgazdász közvélemény mindig különös érdeklődéssel veszi kézbe azokat a tanulmá- nyokat. amelyek Kovács János tollából a mun-
kaerő társadalmi újratermelésével kapcsola—- tos kérdésekről megjelennek. Az érdeklődő szakembereket nem is éri csalódás, mert e tanulmányok minden esetben lényeges meg- állapitásokkal gazdagítják e központi jelen—
tőségű gazdasági probléma szakirodalmát.
Ezek a megállapítások Kovács János leg- újabb, ilyen tárgyú munkájára is vonatkoz—
