Beszámolók, szemlék, közleményei;
A.K. LABIOSOV és J u . P . SZELIVANOV / E l e k t r o n i k u s Számitáetechni- k a i Kutatóközpont/ "A számítástechnikai eszközök fejlesztése a z a u tomatizált információs r e n d s z e r céljaira" c . előadásukban k i f e j t e t ték, hogy a számítástechnika alkalmazásának alapvető irányzata j e l e n l e g a különböző rendeltetésű adatfeldolgozó r e n d s z e r e k kialakitása, amelyek hardware-bői,rendezer software-bői és alkalmazási programok
ból állnak.
Az Egységes Számítógép R e n d s z e r kidolgozása hosszú távon b i z t o sítja a fejlődósben lévő adatfeldolgozó r e n d s z e r e k , e z e n belül a z a u tomatizált információs r e n d s z e r e k egységes h a r d w a r e - r e l történő ellá
tását .
Ju.A. SREIDEH, a V I N I T I osztályvezetője "A természetes n y e l v e k mint a z információs n y e l v e k a l a p j a i " c . előadásában az információs n y e l v e k kidolgozásának elméleti problémáival f o g l a l k o z o t t . M e g j e g y e z t e , hogy az i n f o r m a t i k a i szempontból a szó s z o r o s értelmében v e t t i n formációs n y e l v e k e t az különbözteti meg, hogy a z információval egy- idóben metainformációt - a z információ kódolásáról és az a d o t t szö
vegben v a g y f i l e - b a n e l f o g l a l t helyéről szóló információt - i s képes l e i r n i . A metainformáciő fogalmával k a p c s o l a t o s a z információs n y e l v e k n e k d o k u m e n t o g r a f i k u s és f a k t o g r a f i k u a n y e l v e k r e történő f e l o s z tása. Az előadó i s m e r t e t t e a tájékoztatási g y a k o r l a t n a k a z t a két i ¬ rányát, a m e l y e k a z információs n y e l v e k n e k a természetes n y e l v e k h e z való közelítéséhez v e z e t n e k .
V . I . GOREOVA, a tájékoztatási s z a k e m b e r e k továbbképző intézeté
nek r e k t o r a előadásában rávilágított a tájékoztatási szákemberek kép
zésének és továbbképzésének általános f e l a d a t a i r a .
A k o n f e r e n c i a egyetértett a gépi információkeresés, a z informá
ciós r e n d s z e r e k s o f t w a r e - j e , a tájékoztatási szolgáltatások h a r d w a r e - j a és a szakemberképzés területén meglévő hiányosságok felszámolásá
r a irányuló intézkedésekről szóló j a v a s l a t t a l .
/ N a u c B n o - T o h n i e s e s z k a j a I n f o r m a c i j a , S z e r . 1 . 1974. 1 1 . e z . p . 3 5 - 3 7 . /
Nemzetközi kollokvium
számítógépek lexikográfiái alkalmazhatóságáról
A s z o c i a l i s t a országok szótárkiadóinak 1970. évi m o s z k v a i k o n ferenciáján a résztvevők megvizsgálták a z NDK szótárkiadóinak a mű
s z a k i és ágazati szótárak szóanyagának kölcsönös cseréjére és gyűj
tésére vonatkozó tárgysorozati p o n t t a l k a p c s o l a t b a n előterjesztett javaslatét. Ebben felvetették, hogy meg k e l l e n e vizsgálni, mennyiben 464
TKT 22.évf. ó.szám 1975.június
volnának a l k a l m a z h a t d k a s z a k n y e l v i szótérszerkeBztési munkákban a számítógépek. Kérték a konferenciát, hozzon határozatot a kérdéskomp
lexum megvizsgálására és 3zámitógépeknek a lexikográfiái munkákba v a ló bevonáséra. A Moszkvában e l f o g a d o t t határozat s z e r i n t a gépi szó
társzerkesztés kérdéeeinek megvizsgálására, kellő előkészület után nemzetközi k o l l o k v i u m o t k e l l összehívni.
A nemzetközi k o l l o k v i u m o t a d r e z d a i Műszaki Egyetem készítette elő és r e n d e z t e meg. A k o l l o k v i u m 1975. február 4-8. között ült ösz- e z e , e s a z o n a z NDK több egyetemének, f51skólájának, kutatóintézeté
nek ea szótárkiadójának képviselőin kivül érkeztek küldöttek más s z o c i a l i s t a országokból i s /Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Ma
gyarország, Szovjetunió/.
A nemzetközi k o l l o k v i u m o t a Műszaki Egyetem A l k a l m a z o t t nyelvé
s z e t i tanszéke a z egyetem Számítástechnikai Központjával karöltve r e n d e z t e meg. A k o l l o k v i u m o n számos előadás h a n g z o t t e l , s központjá
ban a tanszék m u n k a c s o p o r t j a által k i d o l g o z o t t gépi szótárszerkesztő program ismertetése állt. A v i t a alá bocsátott nagy témakört /számi
tógép segítségével készítendő két- v a g y több nyelvű szakszótár/ három nagy témára bontották, éspedig:
a gépi s z a k n y e l v i lexikográfia általános a l a p j a i } szakszógyüjtemények gépi összeállítása;
szakszógyüjtemények gépi kidolgozása.
E három téma nagyjából jól kiegyenlített nagyságrendű és mélysé
gű előadássorozat keretében került megvizsgálásra, majd megvitatásra.
Az e l h a n g z o t t előadások közül mint különösebb érdeklődésre mél
tót, k i k e l l e m e l n i a következőket:
E, MAIER p r o f e s s z o r / l l m e n a u i Műszaki Főiskola/: Pszeudotövek képzése számítógépes feldolgozás céljairaj L . HOFFÜANN p r o f e s s z o r / L i p c s e / s Tudományos és s z a k n y e l v i szótárak számítógépes szövegelem
zéssel n y e r t gyakorisági szótáraif 1. DRÜZD, d o c e n s /Tudományos Aka
démia,Prága/: Rendezési r e n d s z e r e k a terminológiában; A. UUDSZKANOV, kandidátus /Szófia/: Néhány n y e l v i , információelméleti és szervezési probléma terminológiai a d a t b a n k o k készítése és felhasználása terén;
NEUBERT, d o c e n s / D r e z d a , n y e l v i tanszék/: A s z a k n y e l v e k e l e k t r o n i k u s szótára - lexikográfiái struktúrája ás felhasználási lehetőségei;
i . HOMUNG, docens /Humboldt Egyetem, B e r l i n / : A német-orosz s z a k szókincs e k v i v a l e n c i a t i p u s a i lexikális-szemantikai s i k o n t e z a u r u s z - készítésre t e k i n t e t t e l ; E . MATER, mérnök / D r e z d a / : A s z a k s z a v a k e ¬ l e k t r o n i k u s szótárának felépítéséből és használatából eredő problé
mák; A. TEJNOR /Prága, Tudományos Akadémia/; Szakszókincs lyukkár
tyás feldolgozásának problematikája; H. SPITZBARDT, p r o f e s s z o r /Jéna/:
Az indonéz n y e l v szótöveinek a u t o m a t i k u s elemzése; BORSDORP / D r e z d a / : KÖzelitŐ módszerek a lexikográfiái szóanyagszervezés szintjének meghatározására; C h . 70X01 / D r s z d a / : Számítógépi segédlet e g y
három nyelvű szakszótér kidolgozásához; f . REINHARDT, d o c e n s / D r e z d a / : A s z a k n y e l v e k e l e k t r o n i k u s szótára lexikológiai kutatásokra való f e l használósának lehetőségeiről és problémáiról; W. KLENGEL / D r e z d a . G r a -
4 65
Beszámolók, szemlék, közlemények
p h i s c h e r G r o s a b e t r l e b Yölkerfreundsehaft/: Számítógépes vezérlésű fényszedés t a p a s z t a l a t a i két nyelvű szakszótárak előállításában.
A k o l l o k v i u m résztvevőinek megállapításai és a v i t a eredményei a következők v o l t a k :
Kétségtelen, hogy a gépi lexikográfia korszerű és g y o r s f e l d o l gozást t e 3 z lehetővé. így nemcsak a f e l d o l g o z o t t i r o d a l o m v o l u m e n j e nő meg rendkívüli mértékben és nemcsak a feldolgozás válhat s o k k a l szisztematikusabbá, hanem a z i l y módon gyűjtött a n y a g közzététele i s s o k k a l g y o r s a b b , mint a hagyományos, kézi cédulázással készült szótá
raké, A gépi lexikográfia eegitségével lehetséges l e n n e egy nagyobb műszaki szótár 3-5 éves gyűjtési, szerkesztési és nyomdai átfutási 1- dejét lényegesen lecsökkenteni.
A gépi feldolgozás előnye még a z , hogy a gyűjtött anyagot nem k e l l ismételten leírni és r e n d e z n i kiindulási n y e l v s z e r i n t , hanem a s z a v a k kellő Indexelésével a számitógép a két, i l l e t v e több nyelvű kombinációt tetszés s z e r i n t készíti e l .
Kétségtelen azonban, hogy a számitógépes lexikográfia nyelvésze
t i problémái még korént sem t e l j e s e n m e g o l d o t t a k . A gépi f e l d o l g o zás i g e n átfogó intellektuális emberi munkát feltételez: kisérő i n formációk azonosító k u l c s a i n a k kidolgozását és kipróbálását, a szó
k i n c s leírását /ami e g y e t j e l e n t a kisérő információk számának n a g y megnövekedésével/. Modern számitógépek természetesen nagyobb mérték
ben képesek "intellektuális" müveleteket átvenni, de a programok és a l g o r i t m u s o k kidolgozása még b o n y o l u l t f e l a d a t - elsősorban számos s l e m és k a p c s o l a t többértelműsége /poliszémiája/ s t b . következtében.
M e g o l d a t l a n még a kiszótárazó, elemző gépi program problémája, amely- l y e l természetes Írott nyelvű szövegeket használható módon l e h e t n e f e l d o l g o z n i . A gépi lexikográfia nem képea a szövegekben előforduló összes j e l s o r o z a t o t megragadni, i g y különösen hiányzanak p l . t e l j e s e n v a g y részben a r a g o z o t t a l a k o k , helyesírási variónsok, derivált és összetett a l a k o k , n e o l o g i z m u s o k , i d e g e n s z a v a k , rövidítések é3 betű
szók, v a l a m i n t a n e v e k .
Az ember, intellektuális adottságai folytán és különösen emléke
ző képessége, analógiái következtetései, általános társadalmi és kü
lönleges s z a k i s m e r e t e i révén, kóoeB s z i n t e minden, f e n t e m i i t e t t j e l s o r o z a t o t megérteni, még a k k o r i s , h a az még szótárazva nem l e t t .
Az o l y a n nem intellektuális befogadó, m i n t a z e l e k t r o n i k u s a d a t f e l d o l g o z d , a j e l s o r o z a t o k azonosításához nem nélkülözhet aem egy szó
tárt, sem egy a l g o r i t m u s t / p r o g r a m o t / ahhoz, hogy a szövegben előfor
duló j e l s o r o z a t o k a t h e l y e s e n r e n d e l j e a szótárba. E problémák megvi
tatására e z év őszén I l m e n a u b a n konferenciát f o g n a k r e n d e z n i . Kidolgozásra vár még egy több nyelvű terminológiai r e n d s z e r i a . J a v a s l a t h a n g z o t t e l arról i s , hogy a további tudományos kutatá
sok központja D r e z d a l e g y e n , m i v e l i t t megfelelő számú és már g y a k o r l a t t a l biró szakember v a n J e l e n / A l k a l m a z o t t Nyelvtudományi tanszék és Számitógépközpont/, v a l a m i n t egy nagy kapacitású gép /B^SZM/. E z t
466
í m 22.évi. 6.szám 1975.június
a j a v a s l a t o t a résztvevők egyhangúlag elfogadták, s felvetődött a z i s , hogy Drezdát e kérdések nemzetközi kutatása központjává k e l l e n e t e n n i .
Bár Magyarórazágon gépi szövegfeldolgozási munka f o l y i k /MTA Nyelvtudományi Intézet, K o s s u t h L a j o s Tudományegyetem O r o s z filoló
g i a i tanszék, B u d a p e s t i Műszaki Egyetem N y e l v i Intézete/, számítógép két és több nyelvű lexikográfiái felhasználására még tudomásom s z e r i n t nem került B o r . Kivánatos l e n n e , éppen a baráti országokban f o lyó e z irányú kutatásokra t e k i n t e t t e l , a számítógépes lexikográfiára irányuló kutatások számára Magyarországon i s e r r e a l k a l m a s intézményt kijelölni, miután előbb v a g y utóbb e kérdés nálunk i s aktuális l e s z .
Végh Béla
TERMINOLÓGIA
Terminológiai adatbank és a fordítás
Az 1950-es évek végén a számitógépek alkalmazásával előrelátható- vá váltak a nem n u m e r i k u s információk feldolgozásának nagy lehetősé
g e i ; a nyelvészeti felhasználás, különösen p e d i g a gépi fordítás t e kintetében kissé k o r a i lelkesedés v o l t észlelhető.
A gépi fordítással k a p c s o l a t o s nehézségek ellenére v o l t a k próbál
kozások a pozitív eredmények felhasználására. 1965-ben a z Európai K ö zösségek Bizottságának Fordítói C s o p o r t j a k i f ej e z é B- o z ó t á r kidolgozá
sát k e z d t e meg, mely a gépi fordítás módszereiből kölcsönzött morfo
lógiai analízis sémájára a l a p u l t . Egy a z NSZK-ben 1966-ban m e g j e l e n t Jelentés tanúsága s z e r i n t a N y e l v i Szövetségi H i v a t a l szobánk k i a l a kítását tűzte k i célul. M.E.O. LIPFMANN,számítógép segítségével tör
ténő fordítási technikát d o l g o z o t t k i . LIPÍMAN CAT /Computer Aided T r a n e l a t i o n / rendszerében a fordítás m e c h a n i k u s műveleteit a gép vég
z i , mig a fordító a z a n a l i z i e és szintézis műveleteinek irányitója marad. E r e n d s z e r a terminológia problémáját n y i t o t t kérdésként meg
h a g y j a , és a forditó hatáskörébe u t a l j a .
Eközben a terminológiai problémák e g y r e kényesebbé és megoldha
tatlanabbá válnak, különösen a tudományos és műszaki forditás terüle
tén.
1965-ben Kanadában k o l l o k v i u m o t t a r t o t t a k a fordítás területén felmerülő terminológiai problémák tárgyóban és Javasolták egy gépesí
t e t t terminológiai nyilvántartás elkészítését. 1970-ben létrejött a M o n t r e a l i Egyetem terminológiai a d a t b a n k j a .
467