• Nem Talált Eredményt

A Konjunktúra- és Piackutató Intézet tevékenysége, 1968. évi eredményei, 1968. évi és egyes távlati célkitűzései megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A Konjunktúra- és Piackutató Intézet tevékenysége, 1968. évi eredményei, 1968. évi és egyes távlati célkitűzései megtekintése"

Copied!
12
0
0

Teljes szövegt

(1)

3 3 8 . 9 7 1 1 5 8 0 . 1 3 i 0 6 1 . 6

A K O N J U N K T Ú R A - ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET TEVÉKENYSÉGE, 1968. ÉVI EREDMÉNYEI,

1969. ÉVI ÉS EGYES TÁVLATI CÉLKITŰZÉSEI

Szokol János

Konjunktuja - él Piackutató Intézet

Az Intézet törékenysége A Konjunktúra- és Piackutató

Intését 1 9 6 4 . január 1-én a l a k u l t a K a g y a x K e r e s k e d e l m i Kamara P i a c k u ­ tató Fíosztáljábál m i n t a m a g y a r külkereskedelem önálló" közgazdasági kutató intézménye. F e l a d a t a e l - eősorban felügyeleti s z e r v e - a Külkereskedelmi Minisztérium - v a l a ­ m i n t a legfelsőbb gazdasági vezetés munkájának alátámasztása, a ma­

g y a r külkereskedelem közgazdasági problémáinak feltárása, különösen a külkereskedelem-politika, a külkereskedelmi v i s z o n y l a t i és áru¬

struktúra alakítását illetően. Vizsgálatai főleg a külső p i a c i j e ­ lenségekre t e r j e d n e k k i , a n n y i b a n a z o n b a n a h a z a i termelési problé­

mákat i s érintik, a m e n n y i b e n a z o k n a k külkereskedelmi kihatásai v a n ­ n a k . A tevékeiyeégi körét legújabban B^abályozó 3 / 1 9 6 7 . s z . G.B. hatá­

r o z a t s z e r i n t az Intézet látja e l világgazdasági információkkal a z összes külkereskedelemben érdekelt s z e r v e t és vállalatot.

Az Intését t e l j e s személyi állománya 93 16, kutatói létszáma 40 fő. Folyószámlás s z e r v , a m e l y a z állami költségvetési támogatá­

son kívül bevételeit l s kiadásainak fedezésére fordíthatja.

A körvonalazott f e l a d a t o k h o z i g a z o d i k a s z e r v e z e t i felépitée.

Az Intézet élén az Igazgató áll, a k i n e k a z irányításban a z igazgatő- h e l y e t t e e ás a 13 t a g u / a gazdasági tárcák, a társintézetek, a n a ­ g y o b b külkereskedelmi vállalatok magas beosztású szakembereiből és vezetőiből á l l ó / külső tanácsadó testület, a z Igazgatótanács nyújt támogatást. A kutatómunka három osztály között o s z l i k meg. A Vllág- gaedaaágl OBttály ad tájékoztatást a s z o c i a l i s t a országok gazdasági helyzetének, külkereskedelmének, a f e j l e t t tőkás országok konjunktú­

rájának, a k e l e t - n y u g a t i k e r e s k e d e l e m n e k az alakulásáról; a tőkés gazdasági integrációkról, a fejlődő országok gazdasági helyzetéről, a nemzetközi árupiacok i s a d e v i z a p i a c eseményeiről, e l e m z i továbbá a világkereskedelem hosezutávu irányzatait. Az ágazati Osztály a m i - gyár külkereskedelem árustrukturájával k a p c s o l a t o s problémákat, a termelés és a felhasználás belföldi feltételeit vizsgálja a világ­

gazdaságban észlelhető tendenciák tükrében. Megfigyelés tárgyává t e ­ s z i a f o n t o s a b b u j gyártmányokat, gyártási eljárásokat ée gyáralapl-

(2)

TMT 1 6 .é v ? . 9.szám 1 9 6 9 .s z e p t e m b e r

tásókat 1B . A Módszertani Osztály a magyar gazdaság és külkereskede­

l e m által f a l v e t e t t kérdésekre m a t e m a t i k a i módszerek alkalmazásával i g y e k e z i k választ a d n i , i l l e t v e megoldásukra j a v a s l a t o t t e n n i .

F i g y e l e m b e véve a p i a c i tájékoztatás iránti érdeklődésnek külö­

n ö s e n a vállalatok részéről mutatkozó fokozódását, az Intézet i n f o r ­ mációs bázisának és szolgáltatásai körének kiszélesítésére saját k e z ­ deményezésből, e g y b e n a Gazdasági Bizottság e m i i t e t t határozata a l a p ­ ján 1 9 6 7 augusztusában M a r k e t i n g . C s o p o r t o t h o z o t t létre. Ez a c s o p o r t a n y a g i ellenszolgáltatás' fejében konkrét piackutatási megbízásokat vállal. Tanulmányait külső szakértők bevonásával, szükség esetén a z Intézet más osztályain dolgozó munkatársainak közreműködésével készí­

t i e l . A megbízások v o n a t k o z h a t n a k a r e n d s z e r e s időközönkénti tájé­

koztatásra és adatszolgéltatásra, b i z o n y o s c i k k v a g y c i k k c s o p o r t r ö ­ vidtávú p i a c i helyzetének felmérésére, a várható k e r e s l e t n e k a t e r m e ­ lés-fejlesztési döntések megalapozását célzó vizsgálatára, v a l a m i n t k o m p l e x kutatásokra. A c s o p o r t hozzálátott a külföldi cégek által 1 - gényelt, m a g y a r p i a c r a vonatkozó felmérések elkészítéséhez i s .

Elsősorban saját dolgozói B a n k á j á n a k alátámasztására és a ma­

g y a r külkereskedelmi apparátus rendelkezésére a z Intézet könyvtárat és dokumentációs részleget t a r t f e n n . E részlegek szolgáltatásait u ¬ j a b b a n mind' több vállalati s z a k e m b e r és közgazdaságtudományi e g y e t e ­ m i hallgató i s igénybe v e s z i . A könyvtár könyvállománya m e g h a l a d j a a 7200 kötetet, ezenkívül 450 n a p i l a p o t , i l l e t v e folyóiratot járat. A beérkező gazdasági világsajtóból a dokumentáció cikk-kivágatokat és cikkutalőkat készit /évente k b . 40 0 0 0 , i l l e t v e 16 000 d b - o t / ás a¬

z o k a t témakörök s z e r i n t r e n d s z e r e z i . A könyvtár állománya és a d o k u ­ mentációs a n y a g nagyobbrészt c s a k a helyszínen tanulmányozható és c s a k k i s e b b részben kölcsönözhető.

1 9 6 8 végén a Világgazdaság c. n a p i l a p beindítása érdekében s z e r ­ kesztő ség felállítására került s o r . Ax u j l a p o t az Intézet a Magyar K e r e s k e d e l m i Samarával közösen a d j a k i . Az újság 1 9 6 9 . Január 1 . óta h e t i öt a l k a l o m m a l /hétfő ée vasárnap kivételével/ r e n d s z e r e s e n meg­

j e l e n i k . Közli a H e u t e r hirugynökségtől érkező l e g f o n t o s a b b p i a c i híreket, árjegyzéseket, a világsajtó f o n t o s a b b gazdasági eseményei­

ről szóló tudósításait, ezenkívül a m a g y a r külkereskedelem aktuális problémáiról ée eseményeiről i s tájékoztatja olvasóit. Pénteki szá­

mának mellékletével magába o l v a s z t j a a z Intézet korábbi p e r i o d i k u s kiadványait. A melléklet a következő időszaki tájékoztatásokat n y u j t - J a i Áralakulás a tőkés világpiacon / h e t e n k e n t / ; A k e l e t - n y u g a t i k e ­ r e s k e d e l e m i A tőkés árupiacok; A~5ókés konjunktúra alakulása / h a v o n ­ ként/; A~Tőkéa h i t e l p o l i t i k a és a fejlődi országok; F o n t o s a E b fejlő- dó p i a c a i n k /negyedévenként/; A s z o c i a l i s t a országok gazdasági f e j - "

íodese; A világkereskedelem alakulása /félévenként/. Az újságot,mely az ország e g y e t l e n gazdasági n a p i l a p j a , s a felső irányító, a k u t a ­ tó- ée a g y a k o r l a t i munkát egyaránt szolgálja, c s a k közületek járat­

hatják. Az előfizetők száma közel 3000 és a z o k a l a p o n kivül az Inté­

z e t által készített éves K o n j u n k t u r a j elentés-t és a z évenként kétBzer megjelenő Közös p i a c i tá.lékoztató-t I s megkapják. A l a p nemzetközi ós belföldi hirfarrásokkal való Közvetlen k a p c s o l a t a i , v a l a m i n t i n ­ terjúi révén egyúttal jelentékenyen növeli a belső kutató munkatár­

sak információszerzési, i l l e t v e publikációs lehetőségeit, és a z e-

(3)

SZOKOL J . i A Konjunktúra- ée Piackutató Intézet

gÚBz Intézet munkájának az eddiginél n a g y o b b nyilvánosságot b i z t o ­ s i t .

Ami a z Intézet beleó tudományos életét i l l e t i , abban jelentős s z e r e p e t játszik az elkészült f o n t o s a b b tanulmányoknak, továbbá a h a z a i és a világgazdaság időközben felmerülő problémáinak a m e g v i ­ tatása, A viták jól szolgálják a munkatársak s z a k m a i fejlődését,biz­

tosítják a kölcsönös tájékoztatást és e e g i t l k a g y a k o r l a t szükségle­

t e i h e z való közelebbkerülést. Ezen túlmenően a vitákon l e v o n t t a n u l ­ ságok a külkereskedelem felső és alsó szintű vezetése számára l s ér­

tékes elméleti alátámasztást j e l e n t e n e k , éppen ezért m i n d g y a k r a b b a n kerül s o r az érdekelt minisztériumi és vállalati s z a k e m b e r e k meghí­

vására. A kiegészítő, a bíráló észrevételeket és a v i t a végeredmé­

nyét "emlékeztetők" rögzítik.

A Konjunktúra- és Piackutató Intézet külső k a p c s o l a t a i felügye­

l e t i hatóságéval és más országos irányító s z e r v e k k e l , v a l a m i n t a kü­

lönböző h a z a i kutatóhelyekkel évről évre fejlődnek. Már hagyományos a s z a k m a i együttműködés az MTA Közgazdaságtudományi Intézetével, az Országos T e r v h i v a t a l Külkereskedelmi Főosztályával, a Külkereskedel­

m i Minisztérium Közgazdasági Főosztályával, Arosztályával, v i s z o n y l a ­ t i referatúráival, az Országos írhivatallal, a z Afroázsiai Kutató I n ­ tézettel, a Központi S t a t i s z t i k a i H i v a t a l l a l és a m e l l e t t e működő Gazdaságkutató Intézettel. Bővül a kiadványosere és a vitákon való kölcsönös részvétel. Szélesednek a z utóbbi Időben a kutatási k a p c s o ­ l a t o k a szakosított külkereskedelmi vállalatok közgazdasági osztá­

l y a i v a l , a Kohó- és Gépipari Minisztériummal, továbbá az u j g a z d a ­ ságirányítási r e n d s z e r bevezetése folytán számos i p a r i nagyvállalat­

t a l i s . A külső tudományos k a p c s o l a t o k körébe t a r t o z i k még a z inté­

z e t i vezetők és munkatársak részvétele számos s z a k m a i bizottságban, előadásaik a különböző fórumokon, publikációik a közgazdasági folyó­

i r a t o k b a n és a n a p i l a p o k b a n .

A külföldi k a p c s o l a t o k közül a l e g f o n t o s a b b a k a z o k , a m e l y e k a s z o c i a l i s t a országokban működő testvérintózetekkel a l a k u l t a k k i . Az Intézet réezéről történő külföldi utazások n a g y része a velük való együttműködés erősítését szolgálja. Az Intézet évente 15-20 n e m z e t ­ közi konferencián képviselteti magát. A külföldi utazások t a p a s z t a ­ latairól készített jelentések számos e s e t b e n nemceak a belső munka­

társak, hanem a z irányi tő és társszervek szsmpontjáből l s tanulságo­

s a k .

Az Intézetet - megalakulása óta - a külföldiek növekvő számban k e r e s i k f e l . A s z o c i a l i s t a országokból érkező látogatókat főként a külkereskedelmi, a z i p a r i kutató- és szervezési intézetek delegálják, a k a p c s o l a t o k fejlesztése - v a g y a m e n n y i b e n a z o k még hiányoznak - felvétele céljából. A nem s z o c i a l i s t a országbeli látogatók többsége e d d i g újságíró v o l t , a k i k elsősorban u j gazdaságirányítási r e n d s z e ­ rünkről kértek tájékoztatást, különös t e k i n t e t t e l a külkereskedelem­

r e . Megemlíthető még a néhány n y u g a t i m a r k e t i n g - s z a k e m b e r fogadása, m e l y a z információcsere módozatainak megvitatásán túlmenően konkrét kutatási megbízatások lehetőségeinek megvizsgálására i s módot n y ú j ­ t o t t .

(4)

TÜI 16.éví. 9.szám 1 9 6 9 . s z e p t e m n e r

Az 1 9 6 8 . évi eredmények A Konjunktúra- és Piackutató Intézet 1 9 6 8 . évi munkáját, h a s o n ­ lóan a korábbi évekhez, a Külke­

r e s k e d e l m i Minisztérium által jó­

váhagyott m u n k a t e r v alapján végezte, néhány téma jellegénél f o g v a v a g y különleges o k o k közbejöttével a z év végéig nem került b e f e j e ­ zésre, másrészt v i s z o n t a kutatási tevékenység köre - a főhatóságok és més külső B Z e r v e k által a d o t t pótlólagos f e l a d a t o k k a l , továbbá a világgazdaság időközben felmerült problémáinak saját kezdemér.yezéeé- ből történt megvizsgálásával - az óv folyamán Jelentős mértékben bő­

vült.

A hagyományos munkák mellé 1 9 6 8 - b a n például u j feladatként lép­

t e k be a népgazdasági hosszutávu tervezéssel k a p c s o l a t o s E e g f c l z a t a - s o k t a külkereskedelmi, az i p a r i és a mezőgazdasági távlati f e j l e s z ­ tési bizottság keretében. A Gazdasági Bizottság határozatának értel­

mében folytatódtak az 1 9 6 7 - b e n m e g i n d u l t külkereskedelmi előrebecs­

lésekre vonatkozó kutatások. A Külkereskedelmi Minisztérium kívánsá­

ga alapján a p e r i o d i k u s kiadványok u j vonása a s z o c i a l i s t a országok és n a g y számú fejlődő ország gazdasági helyzetéről való időszaki tá­

jékoztatás megkezdése. /A folytatást a Világgazdaság c. l a p mellék­

l e t e i képezik, a h o v a , miként már említésre terült, a p e r i o d i k u s pub­

likációk beépülnek./ Hagy súlyt k a p t a k a z akuttá vált nemzetközi mo­

netáris problémák. Számos i l y e n tárgyú tanulmány és feljegyzés elké­

szítése vált szükségessé.

1 9 6 8 - b a n a z Intézet három, kutatással foglalkozó osztálya össze aen 32 tanulmányt készített e l , Ü , 1 9 6 9 - r e áthúzódó tanulmány előké­

szítése p e d i g megkezdődött. A k i a d o t t 32 tanulmányból 16 v o l t t e r v e n felüli. A m u n k a t e r v e n felül további 30 feljegyzés és tájékoztató a¬

n y a g i s készült, főként a felső irányító s z e r v e k részére. A M a r k e ­ t i n g C s o p o r t 37 m e g r e n d e l t tanulmányt f e j e z e t t be éa a z o k a t k b . 2,=

m i I l i 5 forintért értékesítette. Végzett munkáinak ágazatonkénti meg­

oszlása a következő arányokat m u t a t j a : gépipar 50 j t könnyűipar 22 % v e g y i p a r 18 % közlekedés 6 % egyéb 4 # .

A publikált tanulmányok közül a f o n t o s a b b a k r a érdemes röviden kitérni. A világgazdasági jellegű kutatások között A l e n g y e l - m a g y a r gazdasági k a p c s o l a t o k c. tanulmány egyrészt a z árustruktura, más¬

részt a Lengyelország irányában követett kereskedelempolitikánk a l a ­ kulását e l e m z i . F e l v e t i a távlati kilátásokat, különös t e k i n t e t t e l a h a z a i m e c h a n i z m u s r a , v a l a m i n t a Lengyelországban b e v e z e t e t t m e c h a n i z m u s s a l k a p c s o l a t o s reformintézkedésekre. A közelmúltban a szociális t a országok, köztük hazánk irányában megmutatkozó f r a n c i a p o l i t i k a i , gazdasági közeledés időszerűvé t e t t e a Franciaország gazdasági fejlő désének főbb vonásai és a m a g y a r - f r a n c i a sazdaaági k a p c s o l a t o k c. t a

(5)

SZOKOL J. í A Konjunktúra- és Piackutató Intézet

nulmány elkészítését. Az 1 9 6 7 . évihez hasonlóan két kötetben került kiadásra az éves Konjunktúrajelentés, m e l y a világgazdaság és a nem­

zetközi k e r e s k e d e l e m irányzatainak összefoglaló elemzése. Az I . k ö ­ t e t a tőkés országok konjunktúrájának alakulását, a s z o c i a l i s t a o r ­ szágok gazdasági fejlődésének néhány kérdését, a világkereskedelem növekedését és r e g i o n a l i s megoszlását, az árupiacok helyzetét és a z árirányzatokat tárgyalja. A I I . kötetet a főbb külkereskedelmi tevé­

kenységet folytató vállalatok állították össze külföldi p i a c i t a p a s z ­ talataikról. A KGST-orBzágok konjunktúrakutató intézetei 1 9 6 8 . évi - Szófiában r e n d e z e t t - konferenciájának e g y i k n a p i r e n d i p o n t j a v i t a ­ alapjául szolgált ée általános elismerésben részesült A piackutatás j e l e n l e g i h e l y z e t e , m e t o d i k a i kérdései a s z o c i a l i s t a országok közöt­

t i k e r e s k e d e l e m b e n c. d o l g o z a t , A külkereskedelem felmerülő igényei alapján e g y e s külföldi piacainkról országtanulmányok j e l e n t e k meg.

Az UKCTAD / U n i t e d N a t l o n s C o m m i t t e e f o r T r a d e a n d D e v e l o p m e n t - E g y e ­ sült Nemzetek K e r e s k e d e l m i é a Fejlesztési Bizottsága/ Titkárságának megrendelésére, a K e * D e l h i b e n m e g t a r t o t t I I . Világkereskedelmi k o n ­ ferencián való megvltatáéra tanulmány készült a hosszú lejáratú áru- c s e r e f o r g a l m l egyezmények Jelentőségéről a s z o c i a l i s t a ée a fejlődő országok közötti k e r e s k e d e l e m b e n .

Az ágazati jellegű kutatások közül kiemelendő A v e g y i p a r f e j -

"1 eaEtéat'-nek perspektívái Magyarországon é B a nemzetközi m u n k á m éROSZ- ÍÁB C. nagyszabású tanulmány elkezdése, m e l y n e k nemzetközi tendén­

e i ákkal foglalkozó része elkészült, a KGST-országok konjunktúrakuta­

tó intézeteinek szófiai értekezletén megvitatásra, m a j d a l e n g y e l testvérlntézettel közösen kiadásra került. A mezőgazdasági termelés és az élelmiszerexport néhány közgazdasági problémájáról v i t a a n y a g készült, m e l y a mezőgazdaság exportképességét, mezőgazdasági termé­

k e i n k versenyképességét és néhány példán mezőgazdasági üzemeink g a z ­ dálkodásának sajátosságát vizsgálja.

Az összefoglaló elméleti és módszertani kutatások körében a külkereskedelem rövid lejáratú előrejelzésével f o g l a l k o z i k e g y négy részből álló tanulmány. I s m e r t e t i a tőkés orazágek előrebecslésre vonatkozó tapasztalatát, az Intézet által kialakított, külkereske­

delmünk területén alkalmazható előrebecsléei módszereket, a z 1 9 6 8 . évi globális külkereskedelmi előrejelzést, a könnyülpari, a mezőgaz­

dasági és a z élelmiszeripari külkereskedelem rövidtávú részletes e¬

lőrejelzését, v a l a m i n t vállalati előrebecsléseket a külkereskedelmi f o r g a l o m 1 9 6 8 . ée 1 9 6 9 . évi alakulásáról. A több országra vonatkozó rövid lejáratú optimumazámltási m o d e l l kialakítása éa a s z o c i a l i s ­ t a országok közös vállalataival k a p c s o l a t o s tárgykörben A nemzetkö- z l gazdasági együttműködés problémái címmel készült tanulmány, m e l y megvitatás után a Slema c. folyóiratban került nyilvánosság elé. Az alumíniumipar nemzetközi optimumszámitásl m o d e l l j e kapcsén f o l y t vizsgálatok a z t mutatták, hogy e területen h e l y e s e b b módszer a nem­

zetközi fejlesztési variánsok összehasonlítása.

Az u j gazdaságirányítási r e n d s z e r bevezetésével Összefüggésben Összefoglaló elméleti jellegű munka készült az u j gazdaságirányítási r e n d s z e r külkereBkedelmi Bzabélyozó eszközein"'' hatékonyságáról, az u j m e c h a n i z m u s n a k néhány termelővállalat külkereskedelmi tevékenysé­

gére g y a k o r o l t hatásáról / e z utóbbi a vállalatok megkérdezése alapján/.

(6)

TMT 16.évf. 9,szám 1 9 6 9 . s z e p t e m b e r

továbbá a vállalati külkereskedelmi tevékenységre kiható szabályozók belaó összefüggéséről és konzisztenciájáról. E z e k e t az a n y a g o k a t a vállalatoknak való kiküldés előtt a Külkereskedelmi Minisztérium, a

többi gazdasági tárca és országos főhatóság részletesen m e g v i t a t t a . A népgazdasági távlati tervezés megalapozására világgazdasági Jellegű tanulmányt állítottunk össze a fejlődő országokkal k a p c s o l a ­ t o s kereskedelempolitikánk főbb kérdéseiről, a I I . Világkereskedelmi k o n f e r e n c i a tapasztalatairól, a tőkés nemzetközi fizetési r e n d s z e r

jelenéről és jövőjéről. Egy ágazati jellegű tanulmány tárgyalta az árupiacok és a nemzetközi k e r e s k e d e l e m fejlődését, a magyar népgaz­

daság fejlődésének és külkereskedelmi forgalmának főbb összefüggése­

i t , gépkülkereskedelmünk struktúrájának alakulását a f e j l e t t tőkés és a fejlődő országok gépimportjának tükrében, a mezőgazdasági és é¬

l e I m i s z e r i p a r i termékek világpiaci tendenciáit és a m a g y a r külkeres­

k e d e l e m r e g y a k o r o l t hatásukat, a m a g y a r i p a r anyagi.-.portjának p r o b ­ lematikáját, a m a g y a r külkereskedelmi f o r g a l o m áruszerkezetét és h a ­ tékonyságát. Összefoglaló elméleti jellegű munkaként került k i d o l g o ­ zásra A külkereskedelem távlati tervvariánsainak és a világkereske­

d e l e m várható alakulásénak konzisztenciája "c. tanulmány.

Az 1 9 6 9 . évi célkitűzések Az Intézet m u n k a t e r v e álta- Iában nem korlátozódik szigorúan egy évre, hanem magában f o g l a l néhány o l y a n f e l a d a t o t i s , a m e l y ­ n e k megoldása szükségképpen áthúzódik a következő évre, i l l e t v e , a¬

m e l y e k r e még nem született végleges döntés. Az 1 9 6 9 . évi p r o g r a m 33 tanulmány kiadását és h a t jövő évre áthúzódó tanulmány megkezdését irányozza elő. Ezenkívül öt téma véglegesen e l nem döntött célkitű­

zésként került jóváhagyásra. Nem tervezhetők, de várhatóan 1 9 6 9 - b e n i s jelentős szómban merülnek f e l o l y a n pótlólagos f e l a d a t o k , m e l y e k ­ n e k elvégzése a felsőbb s z e r v e k a d h o c kívánságára vélik szükségessé.

A M a r k e t i n g C s o p o r t a folyó évben összesen 3 millió f o r i n t értékű megrendelés teljesítésére számit. A szolgáltatásai iránt mutatkozó n a g y érdeklődést b i z o n y l t j a , h o g y e r r e a z évre már 1 9 6 3 . december vé­

géig 1,5 millió f o r i n t összegű megrendelés érkezett b e .

Az 1 9 6 9 . évi f e l a d a t o k között a külkereskedelem igényei alapján az előző évekhez képest megnő a z időszaki és a naponkénti f r i s s p i ­ a c i tájékoztatás részaránya, másfelől v i s z o n t fokozódik a z elemző munkák mélysége, szintetizáló j e l l e g e . Tanulmánysorozat i n d u l a n n a k vizsgálatára, h o g y a s z o c i a l i s t a országok gazdasági r e f o r m j a m e n n y i ­ b e n befolyásolja a Magyarországgal való gazdasági k a p c s o l a t o k a l a k u ­ lását .Egyes munkatársak továbbra i s részt v e s z n e k a távlati népgazda­

sági t e r v kidolgozására létrehozott bizottságok munkájában.

Az e z évi kutatási p r o g r a m áttekintése a témák változatosságá­

ról, e g y b e n időszerűségéről győz meg. A világgazdasági Jellegű k u t a ­ tások között megemlítendő A Szovjetunió külkereskedelmi k a p c s o l a t a i a s z o c i a l i s t a ée a nem s z o c i a l i s t a országokkal c . tanulmány, m e l y a tények és a meglévő irányzatok elemzése m e l l e t t a feszültségeket, a

(7)

J . i A Konjunktúra- éa Piackutató' Intézet

problémákat ée a megoldáe-kereséseket i g y e k e z i k feltárni - a S z o v j e t ­ unió különböző p i a c o k o n való e x p o r t - ée Importérdekeltsége s z e m p o n t ­ jából, külcnös t e k i n t e t t e l Magyarország ímportérdekeire. Hangsúlyt kapnak a tanulmányban a Szovjetuniónak a többi s z o c i a l i s t a országgal való külkereskedelmében megfigyelhető u j a b b jelenségek i s . A s z o c i a ­ l i s t a országok gazdaságirányítási rendszerének fejlődéséről készülő tanulaánysorozat részeként vizsgálat f o l y i k a z IJDE 1 9 6 9 - 1 9 7 0 - r e t e r ­ v e z e t t , továbbá az 1971-1975-38 időszakban várható intézkedéseiről, elsősorban a külkereskedelmi szabályozók rendszeréről. Az UNCIÁD meg­

bízásából már e l i s késsült A s z o c i a l i s t a éa a fejlődő országok kö- z c i t l f-ze'-eaek multllateralFzé'lAiiÁr.á'^ crsbléaái <•• tanulmány. A jía- gya: prait;.'' távlati i m p o r t - s i n a k a l x & u l i s a ^ t£kei" analógia tükrében c.

E u t a T S s a gazdasági fejlettség s z i n t j e és a gazdasági növekedés üte- íre, i l l e t v e az I m p o r t v o l u m e n és - s z e r k e z e t közötti összefüggéseket térje f e l . Két xunkában vizsgálat tárgyát f o g j a képezni a n y u g a t - e u - rópai ir.tegráció előrehaladása, problémái, v a l a m i n t az integráció íiatáBtt a Közös P i a c országainak gazdasági növekedésére és külkereske­

delmére. Érdekesnek Ígérkezik az a kutatás i s , a m e l y a külkereskede­

lem Irányításának eszközeit vizsgálja az egyes f e j l e t t tőkés orszá­

gokban, v a l a m i n t a z a tanulmány, a m e l y a külkereskedelem és a g a z d a ­ sági fejlődés kölcsönhatásénak, a nemzetközi k e r e s k e d e l e m elmélete néhány kérdésének és a különféle p r o t e k c i o n i s t a r e n d s z e r e k n e k v i z s ­ gálata alapján gazdaságpolitikai következtetésekhez k i v a n j u t n i . Ma­

gyarország számára h a s z n o s következtetések levonását biztosítják a¬

zok a azámitások, m e l y e k a nemzetközi s o r r e n d b e n való elhelyezkedé­

sét mutatják k i a gazdasági fejlettség elért s z i n t j e szempontjából, továbbá az a tanulmány, m e l y néhány k i s e b b tőkés ország k e r e s k e d e l m i ée hitelpolitikáját v e s z i szemügyre a fejlődő országok viszonylaté­

ban. Az Intézet 1969-ben 1B m e g j e l e n t e t i a világgazdaság és a n e m z e t ­ közi k e r e a k eHe l e m irányzatainak, e g y b e n a z európai s z o c i a l i s t a orszá­

gok gazdasági fejlődésének alakuláséról szőlő Konjunktura.lelentás-t.

Az ágazati kutatások között előtérben áll a z a tanulmány, m e l y a magyar v e g y i p a r fejlesztésének éa a belföldi v e g y i a n y a g o k k a l való ellátásának gazdasági hatását vizsgálja, továbbá a z , a m e l y az alumí­

n i u m i p a r i termelés ée k e r e s k e d e l e m több B z o c i a l i s t a országban való fejieeztésének különböző alternatíváit h a a o n l i t j a össze. Vizsgálat f o l y i k a s z o v j e t - m a g y a r gépkereskedelem problémai, a fejlődő országok gépimportja éa Magyarország fejlődő országokba irányuló gépexportja,

továbbá a gépexport és a belföld gépellétáaa témakörökben i s . A köny- nyülparral két tanulmány f o g l a l k o z i k . Az e g y i k a könnyűipar f e j l e s z ­

tésének perspektíváját próbálja felvázolni a s z o v j e t p i a o i k e r e s l e t alakulása, v a l a m i n t a s z o v j e t , i l l e t v e a nyugat-európai p i a c r a irá­

nyuló e x p o r t kapcsán a komparatív előnyök kérdésének felvetése a l a p ­ ján. A másik tanulmány a b e l k e r e s k e d e l e m strukturális változásait e¬

l e m z i e g y e s nyugat-európai országokban abból a célból, h o g y következ­

tetéseket v o n j o n l e ruházati e x p o r t u n k lehetőségei szempontjéból. Az agrártermék-piac Magyarország szamára f o n t o s területeiről a d n a k h e l y ­ zetképet a nyugat-európai országok gyümölcs- és zöldségpiacénak v j r - hatő alakuláeáról, a vágómarha ^s a marhahús p i a c i perspektívájáról, a vágóállat- és hústermelés, v a i n t e z e k exportjának gazdasági problémáiról összeállítandó t a n hányok.

ftz összefoglaló elméleti es ódszertanl kutatások közül k i e m e l -

(8)

i '

TUT 16.évi'. 9-szám 1 9 6 9 . s z e p t e m b e r

hető a külkereskedelmi f o r g a l o m programozása, m e l y k b . 1 0 0 termelő­

vállalat m i n t e g y 1000 termékére a z 1 9 6 6 - 1 9 7 0 - e s időszakra optimális értékesítési t e r v e t eredményez a belföldi és 36 e x p o r t p i a c r a v o n a t ­ kozólag. Az optimumszámítások, az ágazati k a p c s o l a t o k mérlege és a z elméleti m o d e l l e k segítségével végzett vizsgálatok eredményeiről u ¬ g y a n c s a k érdekes összefoglaló készül. A beruházási lehetőségek k ö ­ zötti választásban k i v a n segítséget nyújtani a z 1969-1972 időszakra összeállításra kerülő u j optimalizálási m o d e l l , folytatódnak a kül­

k e r e s k e d e l e m rövid lejáratú előrejelzését célzó munkálatok, a z a n y a g I m p o r t előrejelzésére u j /ökononetriai/ módszerek kerülnek kialakí­

tásra. A nemzetközi k e r e s k e d e l e m áramlásénak vizsgálata 30 k i e m e l t s z o c i a l i s t a és tőkés ország egymás közti forgalmának elemzésével ké­

s e i t prognózist, i l l e t v e m u t a t rá a f o r g a l o m r a ható t ényezőkre. A b l l a t e r a l i z m u s nemzetközi munkámégosztáa hatékonyságát csökkentő b e f o ­ lyását m u t a t j a k i a b l l a t e r a l i z m u s külkereskedelmi hatásáról szóló tanulmány.

A távlati fejlesztési bizottságok számára elemzés készül a v i ­ lággazdasági f o l y a m a t o k és p i a c i irányzatok várható közép-, i l l e t v e hosezutóvu alakulásáról; a m a g y a r külkereskedelem és a népgazdaság fejlődésének kapcsolatáról, mezőgazdasági e x p o r t u n k távlati f e j l e s z ­ téséről.

E g y e s távlati célkitűzések T e k i n t e t t e l a r r a , hogy a Konjunktúra- és Piackutató Inté­

z e t tevékenységével főként a kül­

k e r e s k e d e l m e t szolgálja, elsősor ban a r r a f o g törekedni, h o g y munkája minél j o b b a n igazodjék a n n a k szükségleteihez. U g y a n a k k o r m i n t kutatóhely a g y a k o r l a t i t a p a s z t a l a ­ tokból és követelményekből k i i n d u l v a szintén i g y e k s z i k hozzájárulni a z általános közgazdasági elmélet gazdagításához.

Az Intézet továbbra i e réezt v e s z a gazdaságirányítás reformjá­

n a k végrehajtására s z e r v e z e t t m u n k a c s o p o r t o k munkájában, különösen a s z e r v e z e t i és elszámolási formák, a szubvenciók, a v i s z o n y l a t i irá­

nyítás, a népgazdasági információs r e n d s z e r tárgykörében.

F o k o z o t t f i g y e l m e t f o g fordítani a s z o c i a l i s t a országok egymás közti gazdasági k a p c s o l a t a i és együttműködése problémáinak, gazdasá­

g i r e f o r m j a i k tanulmányozásának. Behatóbban f o g l a l k o z i k m a j d a tőkés p i a c o n való e x p o r t k é p e sB é g ü n k k e l és a gazdálkodási egységeknek a tő­

kés e x p o r t b a n való érdekeltségével i s . S o r r a kerülhet a n n a k vizsgá­

l a t a , h o g y rövid v a g y h o B a z u távon m e n n y i b e n kereskedelemiejleaztő számunkra a fogyasztási c i k k e k erőteljesebb i m p o r t j a . A fejlődő o r ­ szágokból származó i m p o r t u n k problémáinak vizsgálatában a n y e r s a n y a g vásárlások m e l l e t t számításba jöhet a takarmányimport lehetőségeinek felmérése i s .

Hagyobb t e r e t kíván b i z t o e i t a n i a z Intézet a külkereskedelmi e¬

lŐrebecslésekre vonatkozó kutatásoknak, v a l a m i n t a vállalati gazdál­

kodás és külkereskedelmi tevékenység t a p a s z t a l a t a i vizsgálaténak. A

(9)

SZOKOL J . i x Konjunktúra- és Piackutató Intézet

népgazdaság v a g y a vállalatok f o n t o s a b b fejlesztési célkitűzéseinek eldöntéeéhez i g y e k s z i k m e g f e l e l d előzetes piacfelméréssel hozzájárul­

n i , 1 világgazdaság fejlődésének, a nemzetközi k e r e s k e d e l e m alakulá­

sának elemzésében még inkább k e r e s n i f o g j a a magyar gazdasággal való összefüggéseket és a z összehasonlítási lehetőségeket.

Belső tudományos életének élénkítése és a kiadványok színvonalá­

n a k emelése érdekében az Intézet a jövőben n a g y o b b lehetőséget kíván b i z t o e i t a n i a vitáknak, a z o k o n a külső o p p o n e n s e k részvételének és általában a vélemények ütköztetésének. Külön f i g y e l m e t fordít a z I n ­ tézet a munkatársak továbbképzésére, különösen azokéra, a k i k munká­

j u k b a n u j vizsgálati módszereket a l k a l m a z n a k , v a g y újonnan felállí­

t o t t részlegben d o l g o z n a k . A továbbképzésben a t a n f o l y a m o k látogatá­

s a m e l l e t t s z e r e p h e z J u t n a k a külföldi tanulmányutak i s . A Világgaz­

daság c. újság információs bázisának szélesítésére B a j á t tudósítok u t a z n a k k i a főbb s z o c i a l i s t a országokba. Az Intézet munkájának e r e d ­ ményessége szempontjából a h a z a i éa a megfelelő külföldi kutatóhe­

l y e k k e l való k a p c e o l a t o k ápolását a jövőben i s h a s z n o s n a k t a r t j a .

SZOKOL, J . ; A c t i v i t l e s o f t h e I n s t i t u t e f o r Eoonomio a n d Markét R e s e a r c h , l t a a c h i o v e m e n t a i n 1 9 b 8 . o b j e c t l v e s f o r 1 9 6 9 . a n d i t s l o n g - r a n g e t a r g e t s

The a c t i v i t l e s o f t h e I n s t i t u t e f o r E c o n o a i c a n d Markét B e e e a r c h , an i n d e p e n d e n t e c o n o m i c r e s e a r c h i n s t i t u t e o f Hungárián f o r e i g n

t r a d e , a r a f i n a n c e d a n d a u p e r v l e e d b y t h e M i n i a t r y o f F o r e i g n T r a d e . I t s a c t i v i t l e s a r e a i m e d a t p r o m o t i n g t h e w o r k o f t h e o o u n t r y ' s t o p economic l e a d t r e , a u t h o r i t i e B a n d i n s t i t u t i o n a , b u t i t a l e o e u p p l i e s a g e n c l e s a n d e o m p a n i e s c o n c e r n e d i n f o r e i g n t r a d e w i t h I n f o r m a t i o n on t h e w o r l d e c o n o m i c s i t u a t l o n . S e r v i n g t h e i n s t i t u t e ' s p u x p o s e s l a t h e n e w s p a p e r Világgazdaság / W o r l d Economy/, s t a r t e d o n Január? 1 , 1969 I n common wltü t h e Hungárián C h a a b e r o f Commerce, w h i o h i e v i r - t u a l l y t h e o n l y e c o n o m i c d a l l y I n t h i s c o u n t r y . S e t up i n t h e s e c o n d h a l f o f 1 9 6 7 , t h e I n s t l t u t e ' s M a r k e t i n g Group c o n d u c t s m a r k o t a n a l - y s i e on c o m p e n e a t i o n .

R e s e a r c h w o r k c a r r i e d o n b y t h e I n s t i t u t e l s d i v i d e d - a c c o r d - i n g t o m a j o r t h e m a t i c g r o u p s - l n t o t h r e e d e p a r t m e n t a a u c h as De­

p a r t m e n t o f W o r l d Economy, D e p a r t m e n t o f B r a n c h E c o n o m i c s , a n d M e t h o - d o l o g l c a l D e p a r t m e n t . S p e c i e l l i b r a r y and d o c u m e n t a t i o n s e r v l c e s a r e a t t h e e t a f f - m e m b e r a ' d i s p o e a l , t o w h i c h t h e apparátus o f f o r e i g n t r a d e h a s a l e o f r e e a c c e e s .

D e s e r v l n g e p e c l a l m e n t i o n among t h e 1 9 6 8 a c h i e v e m e n t a o f t h e I n s t i t u t e a r e i e t u d i e s i n c o m m e r c i a l p o l i c y a n d b r a n c h e c o n o m i c s , p r e p a r e d i n c o n n e c t i o n w i t h t h e I n s t l t u t e ' s p a r t i c i p a t i o n i n v a r i o u s c o m m i t t e e s o n l c n g - r a n g e e c o n o m i c p l a n n l n g ; c u r r e n t e c o n o m i c I n f o r m a ­ t i o n a b o u t t h e s o c l a l l s t a n d t h e d e v e l o p l n g c o u n t r i e s i I n f o r m a t i o n a b o u t t h e f o r e i g n e x c h a n g e markét w i t h a e p e c i a l v l e w t o t h e a c t u a l

660

(10)

THT le.ÚTt. 9.8Sám 1 9 6 9 . s z e p t e m b e r

m o n e t a r y probléma o f t h e l n d i v i d u a l c a p i t a l l s t c o n c r t r i e a ; a l a r g e - - e c a l e i n v e st ig á t i o n intő t h e markét o f c h e m i c a l p r o d u c t a j f o r e i g n t r a d e p r e d l c t i o n a , a d o p t i n g new m e t h o d s .

I n 1969» t o o , t h e I n s t i t u t e w i l l he g i v e n i m p o r t a n t a e e i g n m e n t t o B u p p o r t t h e o r e t i c a l l y l c n g - r a n g e p l a n n l n g a n d a x a a i n e probléma a r i s i n g f r o m t h e e x e o u t i o n o f t h e n e * e c o n o m i c a a c h a n l s a . I t w i l l , a t t h e same t l m e , e x t e n d i t s i n f o r m a t i o n e e r v i c e s t o m a n a g e m e n t . t m i t s , a s w e l l . New f e a t u r e s o f t h e I n s t l t u t e ' s 1 9 6 9 r e s e a r c h p r o ­ g r a m i n v o l r e t h e a n a l y e i s o f t h e probléma o f e c o n o m i c r e l a t i o n s a n d

c o - o p e r a t i o n w i t h t h e e o c i a l i s t c o u n t r i e s w i t h a v l e w t o t h e e c o n o m ­ i c r e f o r m ; t h e s t u d y o f c a p i t a l l s t a n a l o g i e B r e l a t i n g t o t h e m e a n n o f f o r e i g n t r a d e c o n t r o l , c o m m e r c i a l p o l i c y t o w a r d t h e d e v e l o p i n g c o u n t r i e e a n d t h e c l e a r i n g p r o c e d u r e a ; t h e e x a m l n a t i o n o f t h e . i n t e r - a c t i o n b e t w e e n f o r e i g n t r a d e a n d e c o n o m i c g r o w t h . Of t h e t h e o r e t l c a l s t u d i e a m e n t i o n s h o u l d be made o f t h e p r o g r a m m i n g o f f o r e i g n t r a d e t u m o v e r , a n d o f t h e e x a m l n a t i o n o f f o r e i g n t r a d e r e l a t i o n s b y meanB o f m a t h e m a t i c a l m e t h o d a .

Probléma c o n c e r n i n g t h e e x e c u t i o n o f t h e new e c o n o m i c m e c h a n l a m a n d a r a p p r o c h e m e n t t o be r e a c h e d b e t w e e n t h e e c o n o m i c s y s t e m s Of t h e s o c l a l i s t c o u n t r i e s alsó p l a y a n I m p o r t a n t p a r t among t h e l o n g - r a n g e o b j e c t i v e e . O f g r e a t moment a r e e x a m i n a t i o n s a i m e d a t e n h a n c - i n g b o t h t h e c o u n t r y ' s a b i l i t y t o e x p o r t g o o d s t o t h e c a p i t a l l s t markét a n d t h e i n t e r e s t o f Hungárián c o m p a n i e e i n c a p i t a l l s t e x p o r t s , as w e l l a s e t u d i e a , e x p l o r i n g t h s p o s s i b i l i t i e s o f t h e i m p o r t o f r a w m a t e r i a l s , f o d d e r , a n d c o n s u m e r s ' g o o d s f r o m t h e d e v e l o p i n g

c o u n t r i e s . I n a n a l y s l n g c h a n g e s i n t h e w o r l d e c o n o m i c s i t u a t i o n , p a r t i c u l a r a t t e n t i o n i s p a i d t o f a c t o r s a f f e c t i n g Hungárián e c o n o m y ae w e l l .

A

C0KOJ1. 3 . : J l e f l T e a b H Q C T b RWCTBTTTB n o B c c j i e i O B a' n i g K O H M W X T T - P H g p K t K O B . p e a v j- b T a T H 3 a 1 9 6 8 r o a . uej: n t a 1 9 6 9 f O J " n f K Q T O p s e "

HHCTHTVT n o B C C J i e n o s a H i i n K O H M u R T y p u w PHHKOB H B^ a e T c s c a i i o - C T O H T e a butin a K O H O M H x e o K H H H o o j i e i O B a r e x b C K i i N KHCTHTy r o M l e n r e p o K O * BHemnefl T o p r o a J i n , p a ő o T a m u H K H B ÖBXiBTtroft o c v o e e n p n M n n H C T e p c T B e BHemHefi r o p r o a J i K . HHOTHTVT p a ö o r a e T B n e p B y n o i e p e a b Jtxa S K O H O Í I H - u e c K o r o p y K O a o i C T s a C T P S H H , HO oőecneqaaaeT KtttpopuamieS o n a p o s o n X 0 3 ü P c T B e BOB o p r a H U a n p e x n p i t J i T H f l , s a a H T e p e c O B a H H H e BO Bnemnefl T o p r o B J i e . C n e p s o r o H H S a p s 1969 r o a a HHOTHTyT B a n a v H T o a b H O t l népe n c n o j i b 3 y e T z x s 3 T 0 i t u e j i f i r a a e T y Világgaadaaág ( „ M H p o a o e x o a s f i - CTBO" ) , BHnyonaenyx> coBuecTno c ToprOBOfi n a a a T o t i , aa^ f i B n y w c H esRH- c T a e H H O f l » K O n o m m e c K o f l e j t e H H e B H O Ü r a s e T O f i c T p a m i . r p y n n a „ M a r k e t i n g "

HRCTHT.VT a, c o a a a n H a f l BO B T o p o f t nojioBKHe 1967 r o i a a a H B t i a e t c x «O H - KpeT^THH i'sV'-anaeu p u n x a a a s e n e x H y i > K O M n e H c a u i i D .

H c c j i e J t o aa r e j i B C K a f l paőora H H C T H t y T a B e a e r o j i a s a a H O H u o c T i i OT r^ s B H u x TOU s r p e x O T j e j i a x t B O r x e x e u n p o s o r o X O S S Í O T B H , B Űrjeae

6 6 1

(11)

SZQKOL J . : A Kon j a n i t o r a - éa Piackutató' Intézet

o r p a o j i e f l B B H e T O i B i eO K O K 0Tne.se. JLÍB o o i p y x H B x o a H H C T a T y r a a x x a B H e c j H e T o p r o s o r o a a n a p a T a B v e w T c a B p a c n o p a x e H a a BHyTpeHHHB o n e - UHajifcNafl Ő M Ó J H O T e K a a a o x y n e K T a u H a .

H 3 p e a y j b T a T O B , aocrartiyTtíx s a 1968 r o x , B H s e j i H B T c a H a y i r a e p a O o T u o r p a c x e B o r o x a p a x T e p a a a a u R M a n m a e c f l noiauepqeűKofi no.iBTBítofl, n a n R c a H H u e a ŰBSJS C y i t a c T a e u B n j r a H B p O B O i w o f i KOMBCCBH, n a a e e p e - a v ^ L T f i r v B o T R o a e n a a c r a v o a j i e r j u s i öojiee n o c r o a H n o R a n $ o p t i a ^ R H c p a a - S H B a r o n a j t c j t o T p a n a x , a n l ? o p u a t i a a o p u K x e BHOCTpaHnoft S&IIKITH, c T a B m a e a x T y a j b H u u a B B a x y ÍBHBHCOBHX npoójieii n e K O T o p u x K a n t T T a j i a c T H t i e c K H x c r p s i t , n c c j i e s o B a H a e öojibmoro u a c m T a ó a PUHKS x B M B i e c K i t x n p o x y K T O B , c o c T a a j e H K e n p o r H O 3 0 B o BnemTreToproB.se o H C n o J i f c a o a a n i e M HOBHX i i e - T c n o a .

B 1969 r o n y HWOTKT.VT a r p a e T a a j t n y i ) pcuib B T e o p e T a n e c K O M n o a - T B e p x. i e n r m u e p c n e K T H B ^ o r o n j i a H B p O B a m u i a B R a y v e a B B n p o S M U , C B a - 3 8WHUK c o c y a e c T B í e n i i e k x o a s f i o T B e H H i j x p e $ o p n u o x H o a p e u e H H O p a c m H - p a e r K p y r CBOBX anií>op«au.BOHHux o f l c j i y x H B a H B i í njm x o 3 H f l C T e e H H U x e j a - HKU. HOBUUB i e p T a v a a c c j i e a O B a T e j t. c K o !1 n p o r p a u u u T B K y m e r o r o x s »B - nsnrctt n p p c T y n ^ e H a e K a n a j i s a y B O n p o c o s 0 B H 3 e K a COTp y xHB*IOc? B a c c o u H a í K C T H n e c K B U H crpanaMR B c s e r e p e $ o p M B y a p a s j i e H B B a a p o x H H H XO3B?CTHOK; a a y t i e H B e K a n B T a v i H O T i m e c K o B a R a j i o r a a c TOUKa a p e H H a c p e x c T a y n p a a j i e H H a BHenHeH T o p r o B^ e H , K O U M e p i e c n o í HOJIHTBKH a K J I H - p a m - O B o r o o f l o p o T a B O T H o m e H a a p a 3 B a B a i a m a x c f l c T p a a ; a a y q e H H e B a a a n o - o T B o i e H H a BHeamefl T O p r o B J i a a s K O H O« a u e o K o r o p a a a a i B H , B n a o j i e p a ő o T T e o p e T H y e c K o r o x a p a K r e p a - n po r pBUMB p o B é n á é B H e m s e T o p r o B o r o o ő o p o T a a i t 3 y t í e n a e M a T e M a T a v e c K B s i B u e T O s a u a B R e i H e T o p r o a H X OTHOmeHBfl.

C p e i f l u e a e f n e p c n e i i T B B H a x a c c x e i o s a H a P a a n a n a K i T B a x n o e n e o T O B O n p o c H p e a J i a a a u B B O T e n e c T B e H H O t " x o 3 H Í Í O T B e B H o B peEpopuH, npaÖjiBxeHBH x p y r K x p y r y x o 3 a t l c T B c o u a a j i B C T B u e c i i H X OTpati. K p o i i e STOTO n p B O Ű p e - Ta»T s H a v e m i s T a n a e H c c j i e i o a a H B a , n o T o p n e c o n e H c T e y n r y o a x e n a n H B - n e r o a K c n o p T a B K a n B T a j i B C T B u e c K a e CTPBHN H 3 a a n T e p e o o B 8 H n o c T B H a m a x a p e a n p H a T a f t B y u a c r a n a r o r o a i t o n o p T a , j a j i e e T a x a e n a y n u t j e T p a x T a T u , KOTopwe p a c K p u a a i D T B o a v o m o c T b HinnopTa c s p o r o u a T e p a a a a , x o p w a 2 T O - a a p o a n o T p e ö x e H B f l a a p a 3 B B Ba m n a x c a o r p a H . ö p B a^ a j i a a e B a u e n e i a H B u n p o B c u x o s a H o T B e B a a B B r a e T c a Ha írepejtHHii nJiaH PBCOMOTp e n B B a*(peK- T O B , B j i H B E n a x a n a a e n r e p c K o e x o a a S o T B O .

SZQKOL, J . i l a t l R k e l t d e s I n s t l t u t a für Z o n j u n k t u r - n n d M a r k t - f o r a c b u r - K . E r K e b n i s B e l m J a h r e 195a. Pláne f ü r 1 9 6 9 . a o w i e e i n l g e p e r a p e k t l v i B C h e Z i e l e e i z u n g e n

Dae I n s t l t u t für K o n j u n k t u r - n n d B a r k t f o r B C h n n g l a t e i n e e e l b - etándige w i r t e c h a f t l l c h e P o r s c h u n g B l n B t l t u t i o n d e a u n g a r l a e h e n A u s a e n - h a n d e l a , w e l c h e B s e i n e T a t i g k e i t a l a e i n E t a t - O r g a n o n t e r d e r L e i - t u n g de» U l n i a t e r i o m s für A u B s e n h a n d e l führt. S e i n e A r b e i t d l e n t i n

662

(12)

TJt? 16. évi. 9.szán 1 9c9 • s z e p t e m b e r

e r s t e r Heíhe d e r n a t i o n a l e n ffírtscaaftaführung, v e r s i e h t a b e r sámt- 11 ebe am A u s s e n h a n d e l íatereaelerteit O r g a n e u n d B e t r i e b e m i t W e l t - w i r t s c h a f t s - I n f o r m a t i o n e n . S a i t dem 1 . Január 1 9 6 9 , b e d i e n t ea s i c h z u d i e s e m Zwack: I n b e d e u t e n d a m Kaase d e r m i t d e r D n g a r i s c h e n H a n d a l a - kammer gemeineam i n Gang g e s e t z t e n Z e i t u n g Világgazdaság / W e l t w i r t - s c h a f t / , w e l c h e d a s e l n z l g e n a t i onalökonomis che T age s b 1 a t t üngarns l a t . Das I n e t i t u t v e r r i c h t e t konkrété M a r k t f o r s c h u n g e n l m fianmen i h - r e r I n d e r z w e l t e n H a l f t e v o n 1967 a u f g e e t e l l t e n Marketing-Gruppé g é - gén f i n a n z i e l l e s E n t g e l t .

D i e P o r e c h u n g a a r b e i t dea I n s t i t u t e v e r t e i l t s i c h n a c h d e n H a u p t - themen u n t e r d r e l A b t e i l u n g e n j W e l t w i r t e c h a f t e - A b t e i l u n g , S e k t i o n s - A b t e i l u n g a n d A b t e i l a n g für l l e t h o d i k . Für d i e i n t e r n e n M i t a r b e i t e r u n d d e n Anasenhandelsappárat s t e h t a u c b e i n e e i g e n e F a c h b i b l i o t h e k u n d D o k u m e n t a t i o n z u r Verfügung.

Von d e n i n 1 9 6 8 e r r e i c h t e n E r g e b n i a a e n a i n d d i e i n V e r b i n d u n g m i t d e r T e i l n a h m e i n d e n y e r s c h l e d e n e n p e r a p e k t i v i a c h e n P l a n u n g s - K o m m i s s i o n e n v e r f e r t i g t e n S e k t l o n s - u n d h a n d e l s p o l l t i s e b e n S t u d i e n , f e m e r d i e S i c h e r u n g d e r I n f o r m a t i o n s k o n t i n u lt á t über d i e a o z i a l i - e t i e c h e n u n d E n t w i c k l u n g s l a n d e r , d i e wegen d e r monetarén F r o b l e m e d e r

e i n z e l n e n k a p l t a l i s t i e c h e n L a n d e r a k t u e l l g e w o r d e n e n D e v i s e n m a r k t - I n f o r m a t i o n e n , d i e groaazügige C h e m l k a l i e n - u n d M a r k t f o r e c h u n g d i e i m A u B B e n h a n d e l neue M e t h o d e n anwendenden íVorabmessungaarbeiten h e r - v o r z u h e b e n .

Daa I n s t l t u t e r h a l t 1 9 6 9 e i n e e b e n f a l l e b e d e u t e n d e fiolle i n d e r t h e o r e t i e e h e n D n t e r a t t i t z u n g d e r p e r e p e k t i v l B c h s n F l a n u n g , f e m e r I n d e r O n t e r e u o h u n g v o n P r o b l e m e n d e r V o l l f u h r u n g d e r R e f o r m d e s W l r t - e c h a f t g a y B t e m a , g l e l c h z e i t l g e r w e i t e r t e s s e i n e I n f o r m a t i o n a d i e n a t e den f i r t e c b a f t s e i n h e i t e n gegenüber. E l n e n n e u e n Zug e e i n e e F o r s c b u n g s - programma für 1 9 6 9 M i d e t d e r B e g l n n d e r A n a l y s e d e r F r a g e n u n a e r e r B e z i e h u n g e n u n d S o o p e r a t i o n m i t d e n e o z i a l i B t i B c h e n L a n d e r n i n H i n - a l c h t a u f d i e Reformén d e r Wirtschaftoführungj d a s Stúdium d e r k a p l - t a l i s t l B c h e n Analógia I n B e t r a o h t d e r H i t t e l d e r AusBenhandelsfüh- r u n g , e o w l e d e r H a n d e l s p o l l t i k u n d d e s C l e a r i n g - V e r k e h r s m i t d e n E n t - w i c k l u n g s l a n d e r n ; d i e ünterauohung d e r W e c h s e l w i r k u n g v o n A u s a e n h a n - d e l u n d T i r t s c h a f t a e n t w i c k l u n g ; v o n d e n t h e o r e t i a c h e n A r b e i t e n d i e P r c g r a m m i e r u n g dea A u s a e n h a n d e l a u m a a t z e e u n d s c h l i e s s l i c h d i e D n t e r -

a u c h u n g d e r A u a s e n b a n d e l s b e z i e h u n g e n m i t t e l s m a t h e m a t i s e h e r M e t h o - d e n .

Auch i n d e n p e r s p e k t l v i s o b e n i F o r a c b u n g a z i e l s e t z u n g e n bekommen d i e F r a g e n d e r Vollfübrung d e r h e i m i e c b e n W i r t s c h a f t a r e f o r m , s o w i e d i e d e r g e g e n s e i t i g e n A n n a b e r u n g d e r W i r t s c b a f t e n d e r e o z l a l i s t i s e b e n L a n d e r e i n e b e d e u t e n d e B o l l e . Heben d i e s e n s i n d a u c b Jene D n t e r a u - e b u n g e n v o n B e d e u t u n g , w e l c h e d i e S t e l g e r u n g u n s e r e r Exportfáhigkeit a u f dem kapitálistiseben U a r k t u n d d i e I n t e r e a a i e r t b e i t u n s e r e r Be- t r i e b e am kapitálistischen E x p o r t fördern, s o w i e j e n e S t u d i e n , w e l - che d i e Möglichkeiten d e a R o h m a t e r i a l - , F u t t e r - u n d V e r b r a u c h s s r t i - I k e l i m p o r t e a u a d e n E n t w i c k l u n g s l a n d e r n e r s c h l i e a s e n . B e i d e r A n a l y - se d e r A n d e r u n g e n i n d e r W e l t w i r t B c b a f t rücken j e n e W i r k u n g e n i n d e n V o r d e r g r a n d , w e l c h e a u c h d i e u n g a r i s c h e W i r t a c h a f t b e t r e f f e n .

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A dolgozat vezérfonalát a májusi események külpolitikai hátterének vizsgálata adja. Előtte azonban feltétlenül szükséges mind a korszellem ismertetésére, mind a

Molnár József [történettudományok] 8 Molnár József [biológiai tudományok] 49 Molnár Lajos [műszaki tudományok] 91 Molnár Lajos [orvostudomány,.

The inelasticity of critical scattering has been investigated in iron with the use of pulsed monochromatic neutron beam at the IBR-1 reactor in

MEASUREMENT OF THE INTERNAL MAGNETIC FIELD BY PERTURBED ANGULAR CORRELATION

After the &#34;second relativization&#34; of the stationary axisymmetric gravitational field problem, many of the present methods of general rela - tivity,as those

Funke, J.: Az Állami Statisztikai Hivatal munkakonferenciája az egységes számviteli és statisztikai rendszer 1968.. évi bevezetéséről

majd 1968—tól három éves koráig fizetett szabadságot biztosít a gyermek neveléséreő Ezenkívül hozzájárult a növekedéshez a propagatív korú nők számának emelkedése is

A forgalmi adók árpolitikai szerepét illetően az 1968. évi árreforrn jelentős vál- tozást hozott. 1952 és 1967 között a forgalmi adó azon túlmenően, hogy bizonyos