6. A MOLEKULÁK
REZGŐ MOZGÁSA
6.1. A két tömegpontból álló
harmonikus oszcillátor
Modell: harmonikus oszcillátor
Atommagokból álló pontrendszer, amely
• oszcillátor (minden tömegpontja az összes többihez rugóval kapcsolódik, megmozdítva rezeg)
• harmonikus (a rezgés során a tömegpontok kitérése arányos a rájuk ható erőkkel)
Legegyszerűbb modell: a két tömegpontból álló harmonikus oszcillátor
Rezgésének jellemzői:
- erő
- potenciális energia - rezgési frekvencia
Erő
Hooke-törvény:
kq d
d k
F (
e)
de : egyensúlyi távolság d : aktuális távolság k : a rugó állandó q : megnyúlás
negatív előjel: a megnyúlás és az erő egymással ellentétes irányú
Potenciális energia
q
kq Fdq
q V
0
2
2 ) 1
(
A rezgési frekvencia
k
2
1
: saját frekvencia
: redukált tömegB A
B A
m m
m m
levezethető, hogy
6.2. A kétatomos rezgő molekula Schrödinger-egyenlete
v v
v
ˆ
v E H
V
T ˆ ˆ
Kinetikus energia
2 B B
2 2 A A
2
m 2 m
Tˆ 2
Mivel a mozgás csak egy irányba történik (jelöljük q-val!)
2 2 2
2 2
B 2 2
2
A 2
2 q m q
q 2 m
Tˆ 2
Potenciális energia
kq 2
2
Vˆ 1
Az oszcillátor Schrödinger- egyenlete
v v
2 v 2
2 2
E )
2 kq 1
( q
A differenciálegyenlet megoldható!
A saját érték
) h
2 v 1
( E v
V : rezgési kvantumszám, lehetséges értékei: 0, 1, 2, … : az oszcillátor saját frekvenciája
Energiaszintek
Ev
Energiaszintek
• A rezgési energiaszintek ekvidisztánsak, azaz egyenlő távolságra vannak egymástól.
• Ha v = 0, akkor is van
rezgési energia: „zérusponti rezgési energia”.
Ev
Sajátfüggvények
Kétatomos harmonikus oszcillátor potenciálgörbéje
v = 0 v = 1 v = 2 v = 3 V ( d )
Kiválasztási szabályok
0
perm1 v
a.) b.)
Kiválasztási szabályok
0
perm1 v
a.) b.)
h E
h h
h E
1 ' v
"
v
) 1 ' v ( )
1
"
v
(
Kiválasztási szabályok
0
perm1 v
a.) b.)
Bármelyik állapotból történik az átmenet, az abszorpciós frekvencia ugyanaz.
Megegyezik az oszcillátor saját frekvenciájával.
) (
h E
h h
h E
1 ' v
"
v
) 1 ' v ( )
1
"
v
(
A közelítések tökéletlenek 1.
A kétatomos molekulák rezgőmozgása nem teljesen harmonikus.
2 1
v
1 0
v
Ezek a frekvenciák nem esnek teljesen egybe, egy picit eltérnek egymástól.Szobahőmérsékletű gázoknál (pl. CO, HCl) a molekulák túlnyomó többsége alapállapotban van, az észlelt átmenetek 0 1-nél vannak.
A közelítések tökéletlenek 2.
A rezgő mozgást nem lehet teljesen szeparálni a forgó mozgástól.
Foton elnyelésénél a rezgési és forgási energia is változik.
Rezgési-forgási átmenetek kiválasztási szabálya:
(a forgási kvantumszám!)
1 1 v
J
A HCl-gáz rezgési-forgási spektruma
P-ág : J 1 Q-ág: J 0 R-ág: J 1
6.3. Az N pontból álló harmonikus
oszcillátor rezgőmozgása
Modell: harmonikus oszcillátor
• 3 vagy több tömegpont
• minden tömegpont az összes többivel össze van kötve rugóval
• megmozdítás után harmonikus rezgést végez
Normál rezgések
A többpontos oszcillátor rezgőmozgása bonyolult.
Felbontható 3N-6 normál rezgésre. (N a tömegpontok száma) Egy normálrezgésben az összes pont
• azonos frekvenciával rezeg
• azonos fázisban rezeg
Belső koordináták
•
A rezgő mozgás tárgyalható Descartes-koordinátákban.
• Molekulákra szemléletesebb belső koordinátákat használni.
• Belső koordináták száma: 3N-6.
Belső koordináták
kötés-nyúlás
Belső koordináták
kötés-nyúlás
kötésszög tágulása
Belső koordináták
kötés-nyúlás
kötésszög tágulása
torzió
Belső koordináták
kötés-nyúlás
kötésszög tágulása
torzió
kötés kihajlása síkból
Az N tömegpontból álló oszcillátor rezgőmozgásának számítása
Kiindulási adatok tömegpontok tömege
tömegpontok helykoordinátái erőállandók
Normálkoordinát a
-analízis
Eredmények
normálregések frekvenciája normálrezgések alakja
(a belső koordináták járulékai)
Erőállandók
j i
ij
q q
F V
2A pontrendszer potenciális energiájának megváltozása, ha a belső koordinátáknak megfelelő infinitézimális kimozdulás hatására.
A kétpontos oszcillátor rugóállandójának általánosítása
2
2
1 kq
V kq
q V
k
q q
V
21. differenciálás 2. differenciálás
6.4 A többatomos molekulák
rezgésének Schrödinger-egyenlete
Minden normálrezgésre felírható egy Schrödinger-egyenlet.
Az i-ik normálrezgésre:
) (
) (
] 2 [
1
v v
v 2
2 2 2
i i
i i
i i
Q E
Q
Q Q
Hasonlít a 2 atomos molekula egyenletére
Qi a „normálkoordináta”, az atomok mozgása az i-ik normálrezgésben.
Megoldható!
A teljes molekula Schrödinger egyenlete
az egyes normálrezgésekre felírt egyenletek összege
6 3
1
v v
2 2 2 2
2
2
4 ]
2 [ 1
Ni
i i i
E Q Q
Megoldható!
Megoldások
Sajátérték: Sajátfüggvény:
2 ) v 1
v
h
i(
i
E
v( Q
i)
saját fgv. is kijönMegoldás az összes normál rezgésre
Sajátérték: Sajátfüggvény:
3 61 i
v v
N
E
iE
3 61
v
( )
N
i
i
i
Q
: produktum, a tényezők szorzatára utal
Megoldás az összes normál rezgésre
Sajátérték: Sajátfüggvény:
3 61 i
v v
N
E
iE
3 61
v
( )
N
i
i
i
Q
: produktum, a tényezők szorzatára utal
megadja az atomok tartózkodási valószínűségét a tér különböző pontjaiban, az adott rezgési állapotban.
függvények tükrözik a molekula szimmetriáját, azaz valamelyik szimmetria speciesbe sorolhatók.
v v
vKiválasztási szabályok
a.)
egy foton elnyelésével csak 1 normálrezgés gerjeszthető
b.) a molekulának nem kell permanens dipólusmomentummal rendelkeznie! (E nélkül is lehet észlelni rezgési átmeneteket, pl.
szén-tetraklorid, benzol) c) A
átmeneti momentum elemzésével kimutatható, hogy azok a normál rezgések gerjeszthetők, amelyek ugyanabban a
v" ˆ
v' d 0
v
, 1 v
i j i
A C 2v csoport karaktertáblázata
C
2vE
C21(z) v(xz)
v(yz)
A
1+1 +1 +1 +1 T
z,
xx,
yy,
zzA
2+1 +1 -1 -1 R
x,
xyB
1+1 -1 +1 -1 T
x,R
y,
xzB
2+1 -1 -1 +1 T
y,R
z,
yzPélda: formaldehid molekula normálrezgései
O
C
H H
O
C
H H
O
C
H H
O
C
H H
O
C
H H
O
C
H H
Q1(a1) Q2 (a1) Q3 (a1)
z x y
+ +
+
-
Rezgési frekvenciák [cm -1 ]
1 2780 e
2 1744 ie
3 1503 ie
4 1167 gy
5 2874 gy
6 1167 gy
6.5 Infravörös színképek
Rezgési átmenetek:
Az infravörös tartományba esnek
=2-100 mm.
Spektrum ábrázolása:
Vízszintes tengelyen helyett hulllámszám (* [cm-1]) Értéke 4000-400 cm-1
Függőleges tengelyen intenzitás
abszorbancia transzmittancia I
A log Io 100(%)
Io
T I
Metángáz infravörös színképének részlete
Ammóniagáz infravörös színképe
Kristályos acetanilid infravörös színképe
KBr pasztillában
6.6 Fourier transzformációs
infravörös spektroszkópia
A Fourier-transzformáció (matematikai összefoglaló)
) ( X )}
t ( x {
F
Fourier-transzformáció továbbiakban FT.
Két függvényt kapcsol össze, amelyek független
változóinak dimenziói egymással reciprok viszonyban vannak.
Például: idő-frekvencia
Inverz FT: visszaállítja az eredeti függvényt.
)}
( X { F
) t (
x
1
Legegyszerűbb változat: Fourier-sor
Példa: sin függvény.
Egyetlen frekvencia jellemzi: o=1/T
és egyetlen amplitúdó, A.
Időtartományban:
Frekvenciatartományban:
Legegyszerűbb változat: Fourier-sor
Példa: cos függvény.
Egyetlen frekvencia jellemzi: o=1/T
és egyetlen amplitúdó, B.
Időtartományban:
Frekvenciatartományban:
Periodikus függvények Fourier sora
Mindegyik periodikus függvény felírható sin és cos függvényekből álló sorként.
Szimmetrikus (páros) periodikus függvények sora:
k
0 ps
( t ) B ( k ) cos( 2 k t ) x
Antiszimmetrikus (páratlan) periodikus függvények sora:
k
0 pn
( t ) A ( k ) sin( 2 k t ) x
Aszimmetrikus(sem páros, sem páratlan) periodikus függvények sora:
k
0 0
p
( t ) [ A ( k ) sin( 2 k t ) B ( k ) cos( 2 k t )]
x
Együtthatók:
T
T
0
p
( t ) sin( k t ) dt T x
) 1 k ( A
T
T
0
p
( t ) cos( k t ) dt T x
) 1 k ( B
o = a T periódusidő reciproka.
A Fourier-sor tagjainak periódusideje T, T/2, T/3 stb. (felhangok)
Fourier-sor felírása Euler-formulával
k
0
p
( t ) C ( k ) exp( i 2 k t )
x
C(k) a komplex együttható:
C ( k ) C ( k ) exp( i
k)
(k): fázisszög
Példa: ( cos 2
0t ) függvény
Időtartományban:
Frekvenciatartományban:
Példa: ( cos 2
0t ) függvény
Frekvenciatartományban:
Ha T nő , o =1/T csökken, a vonalak sűrűsödnek.
Határesetben a függvény nem periodikus, o = 0, a vonalak végtelen sűrűn helyezkednek el, azaz folytonos függvényt adnak.
Az összegzést integrálás váltja fel.
Inverz Fourier-transzformáció
X ( ) cos( 2 t ) d )
t (
x
ps ps
X ( ) sin( 2 t ) d )
t (
x
pn pn
X( )exp( i2 t)d )
t ( x
(Frekvenciatartományból időtartományba transzformálás)
Fourier-transzformáció
t
ps
ps( ) x (t)cos(2 t)dt
X
t
pn
pn
( ) x ( t ) sin( 2 t ) dt X
t
dt ) t 2 i exp(
) t ( x )
( X
(Időtartományból frekvenciatartományba transzformálás)
6.7 A Fourier-transzformációs
spektrométerek
Michaelson-interferométer
I R f é n y f o r r á s
Á l l ó t ü k ö r
M o z g a t h a t ó t ü k ö r F é n y o s z t ó
M i n t a I R d e t e k t o r H e - N e l é z e r
V I S d e t e k t o r
Interferogram:
Spektrum:
) S ( ~ ) cos 2 ~ d ~ (
I