§ STATISZTIKAI ELEMZÉSEK
4
MAGYARORSZÁG NÉPESEDÉSI HELYZETE, 1971-1975. (l.)
DR. KLlNGER ANDRÁS
A két legfontosabb népesedési jelenség: a termékenység és a halandóság, il—
letve az ezek eredményeként kialakult természetes szaporodás és a népességrep- redukció alakulásával kapcsolatosan a Statisztikai Szemle az 1969—1971. években közölt összefoglaló elemzést,i de nem tért ki a házasságkötések és a válások oda-
tainak elemzésére. valamint a népesség belföldi vándorlásának. a népesség területi
megoszlásában bekövetkezett változásoknak bemutatására.
Szükségesnek látszik. hogy tovább vizsgáljuk Magyarország főbb népesedési folyamatait az elmúlt évben lezárult negyedik ötéves tervidőszakra vonatkozóan.
A jelen dolgozat keretében összefoglaló elemzést adunk a házasságkötések, (: vá- lások, a születések és a termékenység. a halálozások, a népesség belföldi vándor- lása. a népesség szaporodása, valamint a ,népesség számának alakulásáról az
1971—1975. években.
A HÁZASSÁG KÖTÉSEK
A családi állapotban bekövetkezett változások alapvető tényezője a házasság- kötés. amely a család létesítésének legáltalánosabb formája. A házasságkötés megváltoztatja a népesség családi állapot szerinti struktúráját, és közvetve hatással van az egyes népmozgalmi jelenségekre, elsősorban a születési mozgalom alaku-
lására.
Magyarországon a házassági mozgalom, hosszú évtizedeken át viszonylag sta—
bilnak mondható. Ezt az állandóságot az adja meg, hogy a házasságkötések több-
ségét az évről évre felserdülő fiatalok párválasztása teszi ki. s az özvegyek és el—váltak újraházasodásai csak kisebb jelentőségűek. lgy a házasulók köre hosszú
időre megszabott keretek között mozog, és csak kevéssé ingadozó. (Lásd az 1. táb-lát.)
Az ezer lakosra jutó házasságkötések aránya -— az 1974. évi visszaesés kivé- telével — a negyedik ötéves terv időszakában folyamatos emelkedést mutatott. Ósz- szességében az 1971—1975. között tapasztalt házasságkötési arány meghaladta az előző két ötéves időszakban tapasztaltat.
E növekedést egyértelműen a házasodási korba lépők számának növekedésével lehet magyarázni. Az ezer 15 éves és idősebb nem házas személyre jutó tisztított há- zasságkötési arány mind a férfiak. mind a nők viszonylatában alacsonyabb volt, mint az előző ötéves időszakban. Ennek következtében az utolsó ötéves időszakban
"""? Lásd: 1969. évi 11. sz. (1067—1096. old.), 12. sz. (1171—1188. old.), 1970. évi 3. sz. (227-252 old.),
11. sz. (1111—1137. old.). 12. sz. (1216—1240. old.) és 1971. évi 1. sz. (91—95. old.).
'.
,.
n—
DR. KLINGER ANDRÁS
kissé visszaesett a tényleges házasodási kedv. Ez nem annyira a házasodási korba lépő fiataloknál mutatkozott meg, hanem az újraházasoclásra alkalmas (elvált, öz—
vegy) népességnél. Az elváltak és az özvegyek házasságkötési arányszáma az utób- bi években erősen visszaesett.
A házasságkötések számának és arányának alakulása
1. tábla
' ' Ezer 95 éves
A 232389- és idősebb A házasságra lépő
nem házas
Ev - _
(évek átlaga) férfira nőre férfi nő "We," Ez):
száma ezer férfi nő
lakosra , , , , , jut hazassag— atlagos eletkora
kötés (év)
1961 -—1 965 85 201 8,5 822 59,7 28,5 24,6 24,9 21 ,8
1966—1970 95 454 9.3 84.9 63,3 27,4 23,8 242 212
1971 94 202 9,1 78,1 59,7 27,0 23.5 23,9 21 .0
1972 97 710 9,4 80,1 61.11 26,8 23,4 23.8 20,9
1973 101 614 9,7 83,1 63,7 26,7 23,3 23.7 20,9
1974 . 99 962 9.5 81 ,8 62,7 26,2 22,9 23,4 20,7
1975 . . 103 775 9.8 85.33 653 26.11 23.33 23,4 20.8
1971— 1975 . . . 99 453 9,5 81 ,7 62.6 26,6 23.23 23.6 20.9
1971— 1975. évek átlaga
1961—1965. évek százaléká- '
ban . . . 116,7 111,8 99.4 104,9 93.3 94,7 94,8 95,9
1966—1970. évek százaléká—
ban . . . . 1042 1022 962 98.97 97,1 97.9
97.5 98,6
Az első házasulók (nőtlenek és hajadonok) körében újabb fiatalodás tapasz—
talható: átlagos életkoruk a házasságkötéskor 4—5 százalékkal alacsonyabb, mint
10 évvel korábban. E fiatalodás lényege. hogy mindkét nemnél megnövekedett a
25 éven aluli házasulók aránya.2. tábla A házasulók kormegoszlósa korcsoportok szerint
(százalék)
Ev —19 1 20—24 [ 25-29 l 30—34 l 35—39 ! 40—49 ] 50—59 [ 60— csn?
(évek átlaga) , sen
* eves
Férfi
1961— 1965 5,5 439 24,5 8,8 5.1 5.2 4,2 2.8 100.0
1966—1970 5.9 48,6 24,1 7.1 4,1 4.9 2.8 2.5 100,0
1971 6.3 51,3 21.9 7.0 3.7 , 4.8 2.5 2.5 100.0
1972 7,1 51 .7 21 .8 6.7 3.4 4.6 24 2.3 100,0
1973 8.4 50.3 21.6 7.1 3.3 4.7 2.5 2.1 100,0
1974 9.4 51,9 21.0 6.6 3.0 4.0 2.2 1.9 1000
1975 8.8 51,9 20,8 6.6 32 4.2 2,2 2.3 100,0
1971— 1975 . . 8.0 51,4 21.4 6.8 3.3 4.5 2.4 2.2 100,0
1971—1975. évek átlaga 1961—1965. évek száza—
lékában . . . . . 145.5 117,1 87,3 77,3 64.7 86.5 57.1 78,6 —
1966—1970. évek száza-
lékában . . . . 135,6 105,8 88,8 95.8 80.5 91 .8 85.7 88.0 —
(A tábla folytatása a következő oldalon.)
A NEPESEDÉSI HELYZET 7
(Folytatás)
—19 ] 20—24 125—29 [30—34 1 35—39 1 40—49 [ 50-59 l 60— O
V
SSZB'
(évek átlaga) , sen
eves
Nő
1961—1965 . . . . . . 32.8_ 38.15 10.4 5.4 3.8 4.8 3.0 1.2 100,0
1966—1970 . . . . . . 36.3 38,6 10.4 4.4 3.0 4.1 2.1 1,'l 100,0
1971 . . . . . . . . 37.72 39,4 9,7 4,3 2,6 3,8 1,9 1.1 100,0
1972 . . . . . . . . 38,4 39,1 9,4 4.1 2.4 3.7 1,9 1.0 700,0
1973 . . . . . . . . 382 38.7 9.9 4,3 2.5 3.6 1.8 1.0 100,0
1974 . . . . . . . . 39.3 39,7 92 4.0 2.2 3.1 1.6 0.9 100,0
1975 . . . . . . . . 35,8 41,5 10,1 4.2 22 3.2 1.7 1.3 100,0
1971—1975 . . . . . 37,7 39.7 9.6 4.2 2.4 3,5 1.8 1.1 1000
1971—1975. évek átlaga 1961—1965. évek száza-
lékában . . . . . 114.9 102,8 92,3 77,8 63,2 72.9 60.0 91 ,7 —
1966—1970. évek száza-
lékában . . . . . 1039 102.8 92,3 95.5 80.0 85,4 85.7 100,0 ——
A házasságra lépő férfiak között a 20 éven aluliak aránya a hatvanas években tapasztalt 6 százalékról 8 százalékra nőtt. a nőknél pedig 33. illetve 36 százalékról 38 százalékra növekedett. Ez csak részben indokolható e korosztályok gyarapodó létszámával. inkább a 20 éven aluli fiatalok erősen megnövekedett házasodási ked- vével. Bizonyos kisebb mértékű növekedés mutatkozik a 20—24 éves férfiak, illetve
nők házasodási arányánál, de a házasságkötések arányának csökkenése mindkét nem 25 évnél idősebb korosztályánál megmutatkozik, kivétel a 60 éves és idősebb nők. ahol az arány azonos az 1966—1970. évivel. A csökkenés mértéke 1971 és 1975 között - 1966—1970-hez viszonyítva —- leglényegesebb a 35—39 éves férfiaknál, il- letve nőknél, ahol ez az arány egyötöddel kevesebb, mint az előző öt évben.
Egyre gyakoribb, hogy a férfi azonos korcsoportba tartozó nővel köt házas- ságot: az arány az 1966—1970. évi 36,0 százalékról 1971—1975—ben 38,7 százalékra emelkedett. Ennek következtében a házasságra lépő férfiak és nők átlagos élet- kora közötti különbség öt év alatt 3.9 évről 3.3 évre csökkent.
Az ezer 15 éves és idősebb nem házas személyre jutó tisztított házasságkötési arány az előző ötéves időszakhoz viszonyítva a 20 évesnél fiatalabb férfiaknál, il-
letve nőknél emelkedett; a házasságkötések arányának csökkenése valamennyi 20
évnél idősebb korosztálynál megmutatkozik, mindkét nem házasodásra alkalmas népességénél. A csökkenés mértéke 1971 és 1975 között az előző ötéves időszakhoz viszonyítva a férfiaknál 30 és 49 éves kor között a leglényegesebb, ahol a nem há- zasok házasságkötési aránya csak háromnegyede az öt évvel azelőttinek. Az előző ötéves időszakhoz viszonyítva a nőknél kisebb a visszaesés, de 10 százaléknál ma-gasabb a 25—49 éves korúaknál. (Lásd a 3. táblát.)
; A házasságok egynegyedénél az egyik vagy mindkét házosuló már előzőleg is házas családi állapotú volt. Növekedett az első házasulók száma és aránya, és
ennek eredményeként visszaesett az újraházasodóké. A házasuló férfiak között a
nőtlenek aránya az előző két ötéves időszakban tapasztalt 79, illetve 81 százalék- ról 82 százalékra nőtt, ugyanezek az arányok a nők között lényegében változatla—nok maradtak. E jelenséget részben a fiatal házasuló korosztályok súlyának növe- kedése okozta, de még inkább az, hogy az özvegyek és az elváltak körében csök- kent az újrahózasulási gyakoriság. lgy az újraházasulók mindkét csoportjába tar- tozók aránya visszaesett, azoké is, ahol csak az egyik, és azoké is, ahol mindkét
fél már előzőleg házas volt. (Lásd a 4. táblát.)
8 . * DR. KLINGER ANDRÁS
3. tábla
A házasságkötési arányszám "alakulása korcsoportok szerint
Ev —19 ! 20—24 ) 25—29 1 30—34 1 35—39 ] 40—49 ] 50—59 1 60— Össze-
(évek átlaga) , sen
eves
Ezer megfelelő korú nem házas férfira jut házasságkötés 1961—1965 . . . . . . 122 143,1 258,ó 179,6 131y1 101 .6 61 ,6 18,0 82,2 1966—1970 . . . . . . 12,8 173,7 252,ó 161 ,3 116.1 85,1 53,7 16,2 84,9 1971 . . . . . . . 12,5 169,6 226,5 132,1 97.7 70,5 48,8_ 15,2 78,1
1972 . . . . . . . 14,7 174,5 231.5 125,4 89.6 67,5 48,6 14.1 80.1
1973 . . . . . . . 18.15 173.3 2332 132.5 87,5 69,0 51 ,O 13.2 83y1
1974 . . . . . . . 21.8 168.3 217,2 116.3 75.4 57.0 43,8 11,1 81,8
1975 . . . . . . . 23,0 168.8 215,6 117,4 77.5 59,1 43.33 14,1 58,3
1971—1975 . . . . 18.1 1709 224.8 124,7 85,5 64,6 47,1 135 81,7
1971—1975. évek átlaga
1961—1965. évek szóza—
lékóbah . . . . . 148,4 119.4 869 69,4 652 63,6 76,5 75,0 99,4
1966—1970. évek szóza—
lékóban . . . . . 141 A 98.4 89,0 77,3 73,6 75,9 87,7 83.3 9ó,2
' Ezer megfelelő korú nem házas nőre jut házasságkötés
1961—1965 . . . . . . 84.33 261 .4 177,0 105.1 64.8 34,8 13,1 1.9 59,7
1966—1970 . . . . . . 92.5 2830 182,5 104,6 ó3.3 32,7 11,5 1.9 63,3
1971 . . . . . . . 86,8 2658 1649 98,8 57,7 29.5 10,8 1.7 59,7
1972 . . . . . . . 94,0 267y3 160.7 93.0 54.8 29.7 11,3 1.7 61,4
1973 . . . . . . . 101,ó 266,8 169y2 96.0 59.4 30,6 112 1.6 63,7
1974 . . . . . . . 1099 2559 147,8 85,4 49,4 26,1 10,3 1.3 62,7
1225 . . . . . . . 112,8 267.3 160.1 88,5 520 282 10.8 2.1 65,3
1971—1975 . . . . 101.0 264.6 160.5 92,3 54,7 28,8 10.9 1.7 62,6
1971—1975. évek átlaga
1961—1965. évek szóla-*
119,a 1012 9o,7 sza 84.11 82.23 83,2 89,5 1049
'lékóban . . . . .
1966—1970. évek szóza— —
lékóban . . . 109,2 93,5 87.9 88.2 86.4 88,1 94.8 89,5 98,9
4. tábla
Az újraházasulók arányának alakulása
(százalék)
Előzőleg
. . , H' 6 -
(ggggegvgggg, yggyyyg. nem lm 0 217;ng
sem volt ***—"___" összesen házas fél házas volt
1961—1965 . . . 72,6 15,7 11,7 100,0
1966—1970 . . . 74.3 14.6 11.1 100,0
1971 . . . 74,5 14,3 11,2 100,0
1972 . . . 75.3 14,1 10,6 100,0
1973 . . . 74,6 14,5 10,9 100,0
1974 . . . 76,9 13,3 9.8 1*00,0
1975 . . . 75.3 14,0 10,7 100,0
1971—1975 . . . 75.3 14,1 10,6 100,0
1971—1975. évek átlaga
1961—1965. évek százalékában . 103,7 89.8 90,6 -—
1966—1970. évek százalékában . 101.3 9ó.ó 95,5 —
A házasságok a házasfelek halálával vagy vólós útján szűnnek meg. A húszas;
sógkötések és a megszűnt házasságok számának egybevetéséből kapjuk meg a
A NEPESEDESl HELYZET 9
házasságok mérlegét, amely a házasságkötéseknek a megszűnt házasságokkal szemben fennálló többletét vagy hiányát mutatja.
t
5. tábla
A házasságok mérlege
Halál Válás .
Házasság- által által Osszes Házosságok
, Ev kötések többlete
(evek átlaga) megszűnt házasságok
ezer lakosra
1961—1965 . 8.5 4.8 1.8 6.6 1.9
1966—1970 . . . 9,3 5.3 2,1 7,4 1.9
' 1971 . . . 9.1 5.8 2,3 8,1 1,0
1972 9.4 5.6 2.3 7.9 1.5
1973 9.7 5,8 2.4 8.2 1.5
1974 . . . 9,5 5.8 2.3 8,1 1.4
1975 . . . 9.8 6.0 2.5 8.5 1.3
1971—1975 . . . . . . . . . . . 9.5 5.8 2.4 8,2 1.3
1971—1975. évek átlaga
1961—1965. évek százalékában . . . 111.8 120,8 133,3 1242 68.11
1966—1970. évek százalékában . . .
1022 109,4 114,3 110,8 68.11
A népesség családi állapotában bekövetkezett többirányú változás olyan ered- ménnyel járt. hogy nagyobb mértékben nőtt a megszűnt házasságok száma -— az özvegyülések és a válások következtében -. mint az új házasságkötéseké. 1971. és 1975. között a házasságok többlete (öt év alatt összesen 71000) több mint egy—
negyedével alacsonyabb, az 1966—1970. évinél.
A házasságkötések 10 ezrelék körüli aránya európai viszonylatban egyike a leg—
magasabbaknak. Hasonló nyers házasságkötési arány Csehszlovákiában, Lengyel—
országban, Portugáliában, a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban és Japán- ban volt az elmúlt években. Ugyanakkor vannak országok. ahol ezer lakosra fele annyi házasságkötés jut, mint nálunk (Svédországban 5,5 ezrelék), vagy ennél csak
valamivel több (a Német Szövetségi Köztársaságban és Svájcban 6 ezrelék). A töb- bi ország többségében 7 és 8 ezrelék körüli a házasságkötési arány. A magas ma—
gyar házasodási mozgalmat a fiatalok nagyobb házasodási kedve mellett az újra—
házasodás nemzetközileg is jelentős aránya okozza.
A VÁLÁSOK
A válás fogalma demográfiai értelemben azonos a házasság bírói úton tör- tént jogerős felbontásával. A válás egy fennálló házasság megszűnésével jár, és lehetőséget ad a volt házasfeleknek újabb házasság megkötésére.
Az 1950-es években a válások száma 1959-ben érte el a csúcsot,, amikor közel 22000 házasságot bontottak fel. 1960—ban a válások száma 16 600vra csökkent, et—
től kezdve a felbontottházasságok száma ismét nőtt.
A válások számának újabb emelkedését előidéző tényezők az utóbbi évek meg- változott társadalmi körülményeiben és részben az új családjogi jogszabályokban
keresendők.
A sok összetevőből egy nagyon lényeges tényt kell megemlíteni: a felszaba—
dulás után a dolgozó nő megélhetésének alapjává a saját keresete vált, ez az új
10 ' DR. KLINGER ANDRÁS helyzet gazdaságilag is egyenjogúvá tette férjével, és megváltoztatta a nő függő helyzetét a házasságon belül. ?
Az érzelmi kapcsolat megszűnése, a közös érdek feladása, egymás elhagyása a házasságokat társadalmilag értéktelenné teszik. Ezért nagyon pozitív tény, hogy a családjogi törvény lehetőséget nyújt a társadalmi rendeltetésüknek már nem meg—
felelő házasságok felbontására. .
Az elmúlt öt év folyamán — 1974 kivételével —— továbbra is fokozatosan növeke—
dett (: válások száma, 1975-ben közel 26000 házasságot bontottak fel. 1971 és 1975 között közel egyhatodóval (14,8 százalékkal) több válást mondtak ki. mint az előző ötéves időszakban, és ez egyharmadával (32,5 százalékkal) volt magasabb, mint 1961 és 1965 között.
6. tábla
A válások számának és arányának alaku/ása
Az elvált
Ev A válások laibesrra fell—[113116 fe'l' "0
(évek átlaga) száma jut házasságra
válás jut válás átlagos életkora
(éV)
1961—1965 . . . . . . . . . . . 18 663 1,8 7,2 37,4 33.7
1966—1970 . . . . . . . . . . . 21 534 2.1 8.0 369 33.3
1971 . . . . . . . . . . . . 23 560 2.3 8,6 36,7 332
1972 . . . . . . . . . . . . 24190 2,3 8.8 36.5 _ 33.1
1973 . . . . . . . . . . . . 25 354 2,4 92 36.31 32,8
1974 . . . . . . . . . . . . 24 517 2.3 8,8 36,3 33,0
1975 . . . . . . . . . . . . 25 997 2.5 9.3 36,3 33,0
1971 —1 975 . . . . . . . . . . . 24 724 2.4 8.9 36,4 33.0
1971—1975. évek átlaga
1961—1965. évek százalékában . . . 132,5 133,3 1242 97,3 97,9
1966—1970. évek százalékában . . . ] 114.8 114,3 " 11.15 98,ó 99.1 ]
A válásoknak a fennálló házasságokhoz viszonyított aránya is emelkedett, 1971 és 1975 közötti évi átlagban a házasságok közel 9 ezrelékét bontották fel. ez ma—
gasabb arány, mint az előző két ötéves időszakban (amikor 7 ezrelék, illetve 8 ezre- lék volt).
Fiatalodás tapasztalható az elváltak átlagos életkorában, bár ez egyik nem vo—
natkozásában sem számottevő. Mind az elvált férfiak, mind pedig az elvált nők át- lagos életkora mindössze 1 százalékkal alacsonyabb, mint az előző ötéves időszak- ban volt.
A válások száma mindkét nem minden korcsoportjában növekedést jelez, ki- vételt csupán a 35—39 éves férfiak mutatnak, ahol 1971—1975 között viszonylag ke—
vesebben váltak el. mint az előző ötéves időszakban. A növekedés a fiatal korcso- portokban a legjelentősebb, a 25 éven aluli férfiak 1971 és 1975 között 29 száza—
lékkal nagyobb arányban, a 25—29 éves férfiak. illetve a 20—24 éves nők több mint 20 százalékkal nagyobb arányban váltak el, mint öt évvel korábban. A 40 évesnél idősebb elváltaknak a növekedése 8—15 százalékos.
Az elváltak kormegoszlásának elemzése önmagában nem ad megfelelő képet a válások tényleges intenzitásáról. ezt a korcsoportonként tisztított válási arányszá-
mok — a válások számát a házasságban élő azonos népességhez viszonyítjuk -— meg-
felelő módon mutatják.A NEPESEDÉS! HELYZET 11
7. tábla
A válási arány alaku/ása korcsoportok szerint
—19 ] 20-24 ] 25—29 ] 30—34 [ 35—39 [ 40—49 ] 50-59 [ 60— vwások
Év ,,
(évek átlaga) , ossze-
eves sen
Ezer megfelelő korú házas férfira jut valós
1961—1965 . . . . . . 15.07 14,43 12,13 "9.42 ó,90 2.81 722
1966—1970 . . . . . . 11.57 18,13 17.42 13.56 10.31 7.39 3,98 1.82 8.03 1971 . . . . . . . 8.68 18.25 18.74 14.44 11,03 8.02 4.55 1.76 8,ó1 "
1972 . . . . . . . 9.58 18.71 19.66 15.14 10.73 8,01 4,51 1,92 8,80 1973 . . . . . . . 10,71 20.44 19,97 15.79 11.26 8,31 4.84 1,77 9,17 1974 . . . . . . . 11.75 18.69 18.68 15,34 1123 8.07 4.44 1.86 8,82
1975 . . . . . . . 9.89 18.70 19.25 16.09 12.43 8.67 4,76 1.82 930
1971—1975 . . . 10,12 18.96 1926 15.36 11,34 8,22 4,62 1,83 8,94
1971—1975. évek ó'tlalga' 1961—1965. évek szóza-
lékóban . . . . . 9ó.5 133,5 1266 120,4 119.1 1149 123,8
1966—1970. évek szóza-
lékóban . . . . . 87,5 104.6 110.6 113.3 110,0 111,2 116,1 100.5 111,3
Ezer megfelelő korú hazas nőre jut valós
1961—1965 . . . . . . 11.90 1524 12.49 9,80 7,71 5.64 2.41 7.19
1966—1970 . . . . . . 12.68 18.59 15,14 10.63 8.42 5.94 3.12 1.43 8.00 1971 . . . . . . . 12,84 19.43 16.21 11.61 9.45 6.47 3.49 1.26 8.60
1972 . . . . . . . 1326 19,95 16.98 11.62 9.22 6,64 3,51 1.41 8.79
1973 . . . '. . . . 15.59 21.08 17,49 12,21 9.50 6.82 3,64 1,36 9.16 1974 . . . . . . . 13,68 19,64 16.42 12.33 9.41 6.50 3.64 1.37 8.81 1975 . . . . . . . 11.75 20,12 17.28 13,37 10.27 7,05 3.59 1.44 9.29
1971—1975 . . . 13.42 20,04 16.88 12.23 9.57 6.70 3.57 1.37 893
1971—1975. évek ó'tla'go'
1961—1965. évek szóza-
lékóban . . . . . 1128 131 ,5 135.1 124.8' 124,1 l18,8 102,5 124,2 1966—1970. évek szóza-
lékóban . . . . . 105,8 107,8 111,5 115.1 113.7 l12,8 114,4 95,8 111,6
Az ezer megfelelő korú összes hózas férfira, nőre jutó valós gyakorisága leg—
magasabb a 20—34 éves férfiaknál; a 19 éves és fiatalabb és a 20—34 éves nőknél.
Az előző ötéves időszakban is mindkét nemnél az előzőkben emlitett korcsoportok—
ban volt a legmagasabb az ezer megfelelő korú házas férfira. nőre jutó valósi arány.
Az elvált házasfelek fiatalodósa mutatkozik meg abban is, hogy erősen meg- növekedett a felbontott házasságok között a rövid tartamúak száma és aránya.
1971 és 1975 között a felbontott házasságok hóromötöde 10 évnél rövidebb időtartamú volt. Az elmúlt ötéves tervidőszakban a rövid időtartamú (5 évnél rö—
videbb) felbontott házasságok száma 17, az 5—9 éves időtartamú felbontott házas—
sógok szóma 15 százalékkal magasabb. mint öt évvel korábban. Ellentétes jelenség.
hogy erősen nőtt a hosszú (20 évnél hosszabb) hózassógtartam után felbontott hó—
zassógok aránya is: 12 százalékról közel 14 százalékra; számuk közel egyharmada—
val magasabb. mint 1966 és 1970 között volt.
A vólósok létrejöttét a múltban jelentősen befolyásolta az a körülmény, hogy származott—e a házasságból gyermek vagy sem. Ez a befolyás —- sajnos — napja—
inkban vesztett jelentőségéből. A vólósok óltalónos növekedése mellett kedvezőt- len az is, hogy növekedett (: felbontott házasságok között a gyermekes házassá- gok arónya: ez 1971 és 1975 között már 63 százalékot tett ki, az 1963 és 1965 kö- zötti 59. illetve az 1966 és 1970 közötti 61 százalékkal szemben. Még jobban nőtt
12 DR. KL'INGER ANDRÁS
azon válások száma és aránya, ahol a felbontott házasságból kiskorú gyermek szár- mazott. E tények arra mutatnak, hogy a gyermek már nem olyan szoros összekötő kapocs a házasságban. minta múltban volt.
8. tábla
A válások megoszlása a házasság tartama szerint
(százalék)
Év A házasság tartama (év) Válúsak
(évek átlaga) " _4 ! 5_9 [ 10—14 1549 20_ összesen
1961—1965 . . . 322 29,3 17,5 9,3 11,7 100,0
1966—1970 . . . 35.1 26.0 162 10,8 11,9 100,0
1971 . . . 35,7 25,4 14,6 11.1 13.2 100,0
1972 . . . 36.0 25,9 13,6 10,8 13,7 100,0
1973 . . . 3ó,7 26.0 13.11 , 10.0 13.9 100,0
1974 . . . 36.1 26.3 13.13 10,3 14,0 100.0
1975 . . . 343 26,7 14,1 10.3 14.1 100,0
1971—1975 . . . , . . . 35,8 26,1 13,8 10,5 13,8 100,0
1971—1975. évek átlaga 1961—1965. évek százalé—
kában . . . 111,2 89,1 78.9 112,9 117,9 ——
'*1966—1970. évek százalé-
kában . . . A . . . 102,0 100.4 85,2 97,2 116,0 —
Magyarországon viszonylag igen magas (: válásoknak a népesség számához viszonyított aránya. Ennél lényegesen magasabb ezer lakosra jutó válási arányt csak az Egyesült Államokban (utolsó rendelkezésre álló adat szerint 4 ezrelék fe- letti). Svédországban. illetve a Szovjetunióban (3,1——2,7 ezrelék) találunk. Lényegé- ben a mienkhez hasonló a nyers válási gyakoriság Dániában, a Német Demokra- tikus Köztársaságban. A többi országban 1 ezrelék körül van a nyers válási gyako- riság, de még mindig vannak olyan országok. ahol a törvények nem vagy alig en—
gedik meg a válást (Spanyolország. Portugália).
SZULETÉSEK —— TERM ÉKENYSÉG
Az 1960—as évek elején hazánkban egyedülállóan alacsony élveszületési arány alakult ki: 1962-ben ezer lakosra csupán 129 élveszületés jutott, ami a magyar történelem eddigi legalacsonyabb születési arányát jelentette. A hosszú ideig ala- csony szinten történő stagnálást követően, amely még az 1971—1975—ös terviclőszak első három évében is folytatódott, 1974—ben és 1975—ben jelentősen megnövekedett az élveszületések száma.
Az élveszületések számának a negyedik ötéves terv két utolsó évében bekövet- kezett -— 1973-hoz viszonyítva 19, illetve 24 százalékos —- növekedése eredménye- képpen a negyedik ötéves terv időszakában 12 százalékkal több élveszületés tör—
tént, mint az előző tervidőszakban. és 26 százalékkal több, mint 1961 és 1965 kö-
zött. Az öt évi születési mozgalom aránytalanul nagyobb része esik az utolsó két
évre: 1971 és 1975 között közel 841000 élveszületés történt, és ezek 45 százaléka a két utolsó évben.A születésszám eddig bekövetkezett emelkedésének csak egy része hozható kapcsolatba az 1973—ban elfogadott új népesedéspolitikai intézkedésekkel. 1974-től kezdődően ugyanis nagyobb létszámú női korosztályok léptek be a szülőképes kor—
ba, és így a születések számának bizonyos mértékű emelkedése mindenképpen'be—
A NÉPESEDÉS! HELYZET ' ; 13
következett volna. Ezt igazolja az is. hogy 1974. első félévében, amikor még nem lehettek érezhetők az 1973 októberében kihirdetett intézkedések hatasai, mintegy 9000-nyi születési többlet mutatkozott. Mindezek alapján úgy látszik, hogya 68 000—
es nagyságrendű kétéves javulősnak mintegy kétharmadát okozhattak közvetlenül
a megváltozott népesedéspolitikai feltételek.A születésszám növekedésével a harmadik ötéves terv időszakában és a ne—
gyedik ötéves terv első időszakában tapasztalt 14—15 ezrelékes élveszületési aróny—
szóm 1974—ben megközelítette, majd 1975-ben meghaladta a 18 ezreléket.
9. tábla
Az élveszületések száma és a termékenység mutatói
Az élveszületések
Ev * ezer Teljes Áílag?s_ égősgí
(évek átlaga) , ezer 15—49 terme- szuletesr szülöttek
szama lakosra éves kenység sorrend aránya
nore
1961—1965 . . . . . . . 133 581 132 53,7 1.83 2.10 24,1
1966—1970 . . . . . . . 149 586 14.15 57,1 1.99 1.93 18,1
1971 . . . . . . . . 150 640 14,5 55,9 1.92 'l,88 16.7
1972 . . . . . . . . 153 265 14,7 56,9 1.93 1.87 16.4
1973 . . . . . . . . 156 224 15.0 582 195 1.86 16.8
1974 . . . . . . . . 186 288 17.8 69,6 2.30 1.89 172
1975 . . . . . . . . 194 240 18,4 72,8 2,38 1,87 1ó,8
1971--—1975 . . . . . . . 168131 16,1 62.7 2.10 1.87 16.8
1971—1975. évek átlaga 1961—1965. évek százalé—
kában . . . . . . . 125,9 122,0 116.8 114.8 89.0 ó9,7
1966—1970. évek szó zalé-
kában . . . . . . . 112,4 110,3 109,8 105.5
96,9 92,8
.A születések számának az elmúlt két évben tapasztalt növekedése felülmúlta az intézkedések előtti elképzeléseket, ugyanis két—három évre becsülték az élve- születési arány 17 ezrelékre történő felemelkedését és azon a szinten való állan—
dósulósót. Az élveszületési arányok magas szintre történt gyors emelkedése azt valószínűsíti, hogy az elkövetkező években — amikor már csökken a fiatal szülőképes korosztályok létszáma — a születések számának újabb, esetleg jelentős csökkené;
sére kell számítani.
Az 1974—1975—ös élveszületési arónyok ugyan távlatilag -—- jelenlegi szintjük hosszú óllandósulósa esetén — biztosítani látszanak a termékenység megfelelő nagyságát. Az évi élveszületési arónyokból kiszámított teljes termékenységi arany (ami azt fejezi ki, hogy egy nő élete folyamán átlagosan oly módon hozna világ- ra gyermeket, mint az adott évben szült különböző korú nők) ugyanis 1974—1975-ben elérte a kívánt szintet —— a csalódonkénti 2.3—es átlagot —-, de ez csak látszólago—
san biztosítja a kívánt gyermekszómot. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a születés- szóm növekedése ellenére az átlagos születési sorrend nem növekedett, sőt az egész ötéves terv időszakában az előző tervidőszakhoz viszonyítva 3, 1961—1965-höz képest 11 százalékkal visszaesett. Ezt az okozta, hogy alig nőtt a harmadik és to- vábbi szülöttek aránya. de ez is csak 1974—ben, 1975-ben már az előző három év szintjén volt. így a nagyobb családok aránya a negyedik ötéves terv öt éve alatt
az előző tervidőszakhoz viszonyítva 7. 1961—1965—höz képest 30 százalékkal esett
VISSZG.
14 * DR. KUNGER ANDRÁS
10. tábla
Az élveszületések alakulása az élveszületésí sorrend száma szerint
(százalék)
Év Az élveszületési sorrend száma
(évek '*'09") 1. ; 2. l 3. ; 4. ! 5 I 6— Umm"
1961—1965 . . 46,3 29.6 11,4 5.2 2.8 4.7 1000
1966—1970 . . 49,0 32,9 9.0 3.7 2.0 3,4 100,0
1971 . . . . 49,5 33,8 8.8 3.3 1.7 29 "30.17
1972 . . . . 49.2 34.4 8.8 3.2 1,6 2.8 100.0
1973 . . . . 48,9 34.35 9,5 3.1 1.5 2.7 100,0
1974 . . . . 44,5 38.3 10.5 3.1 1.4 2,2 100,0
1975 . . . . 43,6 39,6 10,7 2.9 1.3 1.9 100,0
1971 —1 975 . . 46,9 36,3 9.7 3.1 1.5 2.5 100,0
1971—1975. évek ódaga
1961—1965.
évek szóza-
lékóban . . 101,3 122.6 85.'l 59,6 53,6 53.2 —
1966—1970.
évek szóza-
lékőban . . 95,7 110,3 107.8 83,8 75;0 73.5 —
Az 1974-től jelentkező új szülési hullőm elsősorban a második szülöttek szó- mőnak emelkedésében jelentkezett. 1974—ben 33 százalékkal, 1975-ben 43 szóza- lékkal több második gyermek született. mint 1973-ban (a harmadik ötéves terv idő- szakához viszonyítva a növekedés 45. illetve 56 százalékos). Mindezek következté- ben a második szülöttek aránya 1971—1975-ben 36, 1966—1970-ben 33 százalék volt, a növekedés 10 százalékos.
A népesedéspolitikai határozatok kedvező hatásúnak tekinthető. hogy a har- madik gyermekek fokozatosan csökkenő szóma 1974-től ismét növekszik, amikor is egyharmadával több harmadik szülött jött a világra, mint 1973—ban. 1975—ben pedig a növekedés már több mint 40 százalékos. Az összes élveszületéshez viszo- nyított arányuk azonban már nem növekedett ilyen mértékben: 1974-ben 10.5, 1975- ben 10,7 százalékot tett ki, az 1973. évi 9.5 és az 1966—1970. évi 9 százalékkal szem—
ben, de alacsonyabb volt az arány, mint 1961—1965 átlagában (11.40/0), amikor
legalacsonyabb volt az általános termékenységi szint.A fiatal női korosztályok növekedése következtében megnőtt az elsőszülöttek száma is: 1973—hoz viszonyítva 1974—ben 9 százalékkal, 1975-ben 11 százalékkal.
Arőnyuk azonban — részben a második szülöttek számának nagyobb mértékű emel—
kedése következtében — az 1971—1973-as 49 százalékos szintről. 1974-ben 45 szó—
zalékra, 1975-ben 44 százalékra esett vissza.
A negyedik és további sorszámú szülöttek körében a csökkenés 1974 után is
folytatódott. lgy a negyedik és az ennél magasabb sorszámú gyermekek 1966—1970-
es 9.1 százalékos arőnyóval szemben 1971—1975-ben már csak 7.1 százalék volt.Ha az előbbiekben kifejtetteket figyelembe vesszük. és a nem teljesen egy-
séges természetű negyedik ötéves terv időszakát hasonlitjuk az előző tervídőszak
születési sorrend szerinti adataihoz. azt tapasztaljuk. hogy a legutóbbi öt év őtla—gában közel egynegyedével nőtt a második szülöttek száma és 21 százalékkal a harmadikoké. Kisebb mértékű volt az elsőszülöttek szómőnak emelkedése (BO/a).
Erősen csökkent az ötödik és további szülötteké.
Az anya korcsoportja szerint vizsgálva az élveszületések számának és arányú- nak alakulősőt jelentősebb változásokat tapasztalhatunk. A fiatalabb nők mind
A NÉPESEDESI HELYZET 15
nagyobb súllyal jelentkeznek a szülő nők között. ugyanakkor az idősebb propagatív korcsoportokba tartozó nők termékenysége csökken.
11. tábla
Az élveszületések alakulása az anya korcsoportja szerint
(százalék)
Ev —19 ; 20—24 ] 25—29 [ 30—34 ] 35—39 , 40—49 lÚ'ÉöÉ— Össze
(évek ótiaga) éves sen
1961—1965 . . . . . . . . 12,9 39.9 26,3 13,4 5.9 1.6 0.0 100,0
1966—1970 . . . . . . . . 14.5 40,4 269 12,2 4.8 1.2 0.0 100,0
1971 . . . . . . . . . . 15.4 42.7 25.1 11,5 4.2 1.1 0.0 1000
1972 . . . . . . . . . . 16,0 42,9 25,1 11,0 4.0 1.0 0.0 100,0
1973 . . . . . . . . . . 16.3 42.6 25.1 11,0 4.0 1,0 0.0 100,0
1974 . . . . . . . . . . 15.1 42.4 26,2 11.7 3.7 0.9 0.0 700,0
1975 . . . . . . . . . . 14,4 42,6 26,9 11.7 3.6 0.8 0.0 100,0
1971 —-1 975 . . . . . . . . 15,4 42.6 25.8 11,4 39 0.9 0.0 100,0
1971—1975. évek átlaga
1961—1965. évek százalékában 119,4 106,8 98.1 85.1 66.1 56,3 — —
1966—1970. évek százalékában 1062 105.4 95,9 93,4 81,3 75.0 -- —
A 20 éven aluli anyák száma az 1971—1975. évek átlagában közel egyötödével volt magasabb, mint az előző öt évben. Figyelemre méltó. hogy 1974—1975—ben — 1973-hoz viszonyítva -— már csak 10 százalékos volt a növekedés. Azyösszes élve- születésen belüli arányuk az 1966—1970. évi 14,5 százalékról 1971—1973—ra 16 szá- zalékra nőtt. majd 15,1. illetve 14,4 százalékra esett vissza.
A legtöbb szülést jelentő 20—24 évesek korcsoportjában az utolsó öt évben közel 19 százalékkal többen szültek. mint az ezt megelőző időszakban. Az összes születéshez viszonyított arányuk előbb 40 százalékról 43 százalékra nőtt, majd pedig a két utóbbi évben 42. illetve 43 százalékot ért el.
A születési hullám a 25—29 éves anyáknál is éreztette hatását: 1974—ben 25, 1975—ben 33 százalékkal több 25—29 éves nő szült, mint 1973—ban. Az összes szü—
letéshez viszonyított súlyuk az 1966—1970. évi 269 százalékról 1971—1975-re 25.8 százalékra esett vissza (a csökkenés az 1971—1973. években volt). Az elmúlt két évben a 25—29 éves anyáknak az összes születéshez viszonyított súlya 26. illetve 27 százalékra emelkedett.
Hasonló a tendencia a 30—34 éves anyák korcsoportjában: itt is jelentősen visszaesett a szülő nők száma 1971—1973 között. majd a két utóbbi évben emelke—
dés következett be. A korcsoport súlya azonban már nem nőtt: 19661—1970. évi 122 százalékról előbb 11 százalékra visszaesett. majd 1974-ben és 1975-ben emel- kedett, de most is csak megközelíti a 12 százalékot.
A 35 évesek és idősebbek szüléseinek száma szintén erős csökkenés után is- mét kissé növekedett, de ez nem volt elegendő ahhoz, hogy az általános termé—
kenységben szerepüket fokozza. Az összes születésben súlyuk fokozatosan csök—
ken, az 1966—1970. évi 6 százalékról az 1971—1975. években 4.8 százalékra esett vissza.
A népesség kormegoszlásában bekövetkezett eltolódás nagymértékben hat az élveszületések számának módosulására. Az 1960. és az 1970. évi magyar kormeg- ószlásra standardizált élveszületési arányszámokat vizsgálva. (: standardizált arány—
számoknál kisebb emelkedést tapasztaltunk, mint a nyers arányszámokéban. A nyers élveszületési arányszám 1966—1970. évi átlaga 14.58, 1971—1975. évi átlaga 16.10 ezrelék. az 1970. évi kormegoszlásra standardizált mutató 1971—1975-ben
16 DR. KLlNGER ANDRÁS
15.25. öt évvel korábban 14.49 ezrelék. emelkedés a nyers arányszámnál 10.— a Stan—- clarclizált arányszámnál alig több mint 5 százalék.
12. tábla
A nyers és standardizált élveszületési arányszámok Az 1960. ] Az 1970.
A nyers évi népszámlálás
Év kormegoszlásc'ira
(évek átlaga) standardizált
élveszületési arányszám (ezrelék)
1961—1965 . . . . 13.24 ' 13.18 12.86 1966—1970 . . . . 14.58 14.80 14.49
1971 . . . 14.53 14.53 14.23
1972 . . . 14.74 14.46 14.28
1973 . . . 14.98 14.39 14.19
1974 . . . 17.78 16.85 16.57
1975 . . . 18.43 17.25 16.98
1971—1975 . . . . 16.10 15.50 15.25 1971—1975. évek át-
laga
1961—1965. évek
százalékában . 121 ,6 117,6 118,6
1966—1970. évek
százalékában . 110.4 104,7 105,2
A nyers születési arányszámoknál megfelelőbb módon jellemzik a születési mozgalmat az általános termékenységi arány, vagyis a propagativ — 15—49 éves — nők számához viszonyított élveszületések száma, mint az össznépesség számához viszonyított nyers mutató.
A negyedik ötéves terv időszakában akár az általános, akár a házas termé- kenység vonatkozásában legnagyobb növekedés - 18. illetve 8 százalék — a 20 éven aluliak korcsoportjában mutatkozik, de — főleg az 1974—1975-ös javulás eredmé- nyeként — 4—5 százalékkal nőtt a 20—24 és a 25—29 évesek szülési gyakorisága.
Kisebb mértékben nőtt a 30—34 éveseké, de már csökkent az ennél idősebbeké. az előző (1966—1970) ötéves periódushoz viszonyitva. Mindez arra mutat. hogy a fia—
talabb korosztályhoz tartozó nők most jóval hamarabb és nagyobb arányban szü—
lik meg gyermekeiket, mint azelőtt. A születések számának 1971—1975—ben tapasz-
talt emelkedése főleg a 20 éven aluli és kisebb részben a 20—34 éves nők meg-
növekedett termékenységének az eredménye. Az ennél idősebb nők termékenységet tovább csökkent, minek következtében a tényleges termékenység legfeljebb 40éves korig tart. ezen felül már gyakorlatilag véletlenszerű a szülés, ami az általá—
nos termékenységben már lényegében nem játszik szerepet.
A szülések előfordulása a nők életében korábban következik be. mint a múlt- ban. Az elmúlt öt év átlagában hasonlóan az előzőidőszakéhoza szülések 95 szó—
zaléka az anya 35 éves kora előtt következett be, 1966—1970-ben ez az arány 94 százalék volt. A 30 éves kor előtt történt szülések súlya 82 százalékról 84 százalékra emelkedett. A fiatalodás következtében rövidült a házasságon belül a születési időköz. Az utóbbi években a házasságból történt elsőszületések közel fele a há—
zasságkötéstől számitott első évben bekövetkezett; ez az arány még a hatvanas évek közepén 42 százalék volt. Hasonlóképpen viszonylag gyorsabban születnek meg
