ÁRA: 1008 FT
TARTALOM
AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA
I. RÉSZ Személyi rész
II. RÉSZ
Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek és -határozatok 200/2006. (X. 2.) Korm. ren de let a já ró be teg-ellát ás
kere tében ren delt gyógy sze rek, gyó gyá sza ti segéd - eszközök és gyógy für dõ el lá tá sok árá hoz nyúj tott tá moga tás ok el szá mo lá sá ról és fo lyó sí tá sá ról szó ló 134/1999. (VIII. 31.) Korm. ren de let, va la mint a kö te - le zõ egész ség biz to sí tás el lá tá sa i ról szó ló 1997. évi LXXXIII. tör vény végre haj tá sá ról szó ló 217/1997.
(XII. 1.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról ... 2466 1093/2006. (IX. 29.) Korm. ha tá ro zat az Or szá gos
Egész ség biz to sí tá si Pénz tár fõ igaz ga tó já nak fel men - té sé rõl ... 2467 1094/2006. (IX. 29.) Korm. ha tá ro zat az Or szá gos
Egész ség biz to sí tá si Pénz tár fõ igaz ga tó já nak ki ne ve - zé sé rõl ... 2467
III. RÉSZ
Egészségügyi miniszteri rendeletek és utasítások 37/2006. (IX. 27.) EüM ren de let az egész ség ügyi szak -
el lá tás tár sa da lom biz to sí tá si fi nan szí ro zá sá nak egyes kér dé se i rõl szó ló 9/1993. (IV. 2.) NM ren de let mó do - sí tá sá ról ... 2467 38/2006. (IX. 27.) EüM ren de let a tár sa da lom biz to sí tá si
tá mo ga tás sal ren del he tõ gyógy sze rek rõl és a támo - gatás össze gé rõl szó ló 1/2003. (I. 21.) ESZCSM ren - de let mó do sí tá sá ról ... 2468
IV. RÉSZ Irányelvek, tájékoztatók
V. RÉSZ Közlemények
Az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um köz le mé nye az egész - ség ügyi el lá tó rend szer struk tú ra át ala kí tá sá nak tá mo - ga tá sá ra, az in téz mé nyi át ala kí tá sok meg kez dé sé re ki írt pá lyá za ti fel hí vá sá nak mó do sí tá sá ról ... 2470
Az Egész ség ügyi En ge dé lye zé si és Köz igaz ga tá si Hi vatal köz le mé nye or vos tech ni kai esz kö zök idõ - sza kos fe lül vizs gá la tát vég zõ szer ve ze tek ki je lö lé - sé rõl ... 2470 Az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um és az Or szá gos Egész -
ségbiz to sí tá si Pénz tár köz le mé nye az Or szá gos Egész ség biz to sí tá si Pénz tár ál tal tel je sí tett ki fi ze té - sek rõl ... 2471 Az Or szá gos Gyógy sze ré sze ti In té zet köz le mé nye a
VIII. Ma gyar Gyógy szer könyv 1. és 2. kö te té ben meg je lent szö ve gek re vo nat ko zó vál to zá sok ról ... 2473 A Sem mel we is Egye tem Ál ta lá nos Or vos tu do má nyi
Kar köz le mé nye „egész ség biz to sí tás” rá épí tett szak - or vos kép zé sé rõl ... 2495 A Sem mel we is Egye tem Ál ta lá nos Or vos tu do má nyi
Kar köz le mé nye a kö te le zõ or vo si transz fú zi ós tan - fo lyam idõ pont ja i ról a 2006/2007. tan év re ... 2495 Az Egész sé ges Ma gyar Anyá ért és Új szü löt tért Ala -
pít vány köz le mé nye a sze mé lyi jö ve de lem adó ból 2005. év ben be folyt tá mo ga tá si összeg fel hasz ná lá - sá ról ... 2495 A Baj csy Kór há zért, Kõ bá nya és Rá kos men te Egész -
ségéért Ala pít vány köz le mé nye a sze mé lyi jövedelem - adó ból 2005. év ben be folyt tá mo ga tá si összeg fel - használásáról ... 2496 Az Ala pít vány a Köz egész ség ügyi Szak szer ve ze ti Dol -
go zó kért köz le mé nye a sze mé lyi jö ve de lem adó ból 2005. év ben be folyt tá mo ga tá si összeg fel hasz ná lá - sá ról ... 2496
VI. RÉSZ Vegyes közlemények
Köz le mény iga zol vá nyok, ok le ve lek, bi zo nyít vá nyok ér vény te le ní té sé rõl ... 2496 Egyéb köz le mé nyek ... 2497 Pá lyá za ti hir det mény be tölt he tõ ál lá sok ra ... 2503 F E L H Í V Á S !
Fel hív juk tisz telt Ol va só ink fi gyel mét
a köz löny utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra és a 2007. évi elõ fi ze té si ára ink ra!
I. RÉSZ Sze mé lyi rész
II. RÉSZ
Tör vé nyek, or szág gyû lé si ha tá ro za tok, kor mány ren de le tek és -ha tá ro za tok
A Kormány 200/2006. (X. 2.) Korm.
r e n d e l e t e
a járóbeteg-ellátás keretében rendelt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és gyógyfürdõellátások
árához nyújtott támogatások elszámolásáról és folyósításáról szóló 134/1999. (VIII. 31.) Korm. rendelet, valamint
a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. tör vény végrehajtásáról szóló
217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról
A kö te le zõ egész ség biz to sí tás el lá tá sa i ról szóló 1997.
évi LXXXIII. tör vény 83. §-a (2) be kez dé sé nek a), u) és x) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a Kor mány a kö - vet ke zõ ket ren de li el:
1. §
A já ró be teg-el lá tás ke re té ben ren delt gyógy sze rek, gyógyászati se géd esz kö zök és gyógy für dõ el lá tá sok árá - hoz nyúj tott tá mo ga tá sok el szá mo lá sá ról és fo lyó sí tá sá ról szóló 134/1999. (VIII. 31.) Korm. ren de let 2/B. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„2/B. § A kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zot tak sze rint tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás sal ren del he tõ gyógy - szerre jutó tá mo ga tás – ha jog sza bály más ként nem ren del - ke zik – csak ak kor szá mol ha tó el, ha a vé nyen fel tün te tett sze mély tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás ra való jo go sult - sá gá ról a gyógy szer ki szol gál ta tá sa elõtt a gyógy sze rész a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zot tak sze rint meg gyõ - zõ dött.”
2. §
A kö te le zõ egész ség biz to sí tás el lá tá sa i ról szóló 1997. évi LXXXIII. tör vény vég re haj tá sá ról szóló 217/1997. (XII. 1.)
Korm. ren de let (a továb biak ban: R. ) 10. §-a he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép:
„10. § A kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zot tak sze rint tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás sal ren del he tõ gyógy szer tá mo ga tás sal csak ak kor szol gál tat ha tó ki, ha a vé nyen fel - tün te tett sze mély tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás ra való jo go sult sá gá ról a gyógy szer ki szol gál ta tá sa elõtt az OEP a nyil ván tar tá sá ban meg gyõ zõ dött, és er rõl a gyógy szer tár vissza jel zést ka pott.”
3. §
Az R. a kö vet ke zõ 10/G. §-sal egé szül ki:
„10/G. § (1) A kü lön jog sza bály sze rint 100%-nál ala - cso nyabb mér ték ben tá mo ga tott:
a) egye di mé ret vé tel alap ján ké szült gyó gyá sza ti se - géd esz kö zök, vagy
b) adap tív és so ro zat gyár tá sú gyó gyá sza ti se géd esz kö - zök kö zül – a (2) be kez dés ben fog lal tak figye lembe véte - lével – a tá mo ga tá si cso port ján be lül a for gal ma zott leg - hosszabb ki hor dá si ide jû és a köz fi nan szí ro zás alap já ul el - fo ga dott leg ala cso nyabb árú gyó gyá sza ti se géd esz kö zök ke rül het nek be a köz gyógy el lá tás ter hé re fel ír ha tó esz kö - zök kö ré be. Köz gyógy el lá tá si jog cí mén a 100%-nál ala - cso nyabb mér ték ben tá mo ga tott gyó gyá sza ti se géd esz köz ja vít tat ha tó.
(2) Ha a tá mo ga tá si cso por ton be lül a gyó gyá sza ti segédeszközök mé re tük vagy ki vi te lük alap ján egy más sal nem meg fe lel tet he tõk, ak kor az (1) be kez dés tõl el té rõ en a nem meg fe lel tet he tõ gyó gyá sza ti se géd esz kö zök kö zül köz gyógy el lá tás jog cí mén más esz kö zök is be ke rül het nek a köz gyógy el lá tás ter hé re fel ír ha tó esz kö zök kö ré be.
(3) Az (1) be kez dés b) pont ja sze rin ti gyó gyá sza ti se - géd esz köz hasz ná la tá hoz el en ged he tet le nül szük sé ges tar - to zé kok nak tá mo ga tá si cso port ju kon be lül a leg ala cso - nyabb köz fi nan szí ro zás alap já ul el fo ga dott ár ral kell ren - del kez nie.
(4) Az (1) be kez dés sze rin ti köz gyógy el lá tá si jog cí men gyó gyá sza ti se géd esz köz ak kor szol gál ha tó ki, ha az adott esz köz gyár tó ja vagy an nak meg ha tal ma zott kép vi se lõ je nyi lat ko zat ban vál lal ja a fo lya ma tos és or szá gos el lá tást.
(5) A (4) be kez dés ben fog lal tak egy havi fo lya ma tos nem tel je sí té se ese tén a gyó gyá sza ti se géd esz közt tö röl ni kell a – kü lön jog sza bály sze rint – tá mo ga tás sal ren del he tõ gyó gyá sza ti se géd esz kö zök kö ré bõl.
(6) Az (5) be kez dés ben fog lal tak ese tén, ha a gyó gyá - sza ti se géd esz köz tá mo ga tá si cso port ján be lül egye dül volt ki szol gál ha tó köz gyógy el lá tá si jog cí men, ak kor az (1) be kez dés b) pont ja sze rinti má so dik leg ala cso nyabb
köz fi nan szí ro zás alap já ul el fo ga dott árú gyó gyá szati segéd - eszköz szol gál ha tó ki köz gyógy el lá tá si jog cí men.
(7) Köz gyógy el lá tás jog cí mén fel ír ha tó gyó gyá sza ti segéd - eszkö zök köre leg alább éven te fe lül vizs gá lat ra ke rül.”
4. §
Az R. 24. §-a a kö vet ke zõ c) pont tal egé szül ki:
[24. § Gyó gyá sza ti se géd esz kö zök árá hoz nyúj tott támogatással tör té nõ for gal ma zá sá ra, ja ví tá sá ra, köl - csön zé sé re a MEP az zal a gyó gyá sza ti se géd esz köz-for - gal ma zó val (gyár tó val) köt szer zõ dést, aki]
„c) a szer zõ dés kö tést meg elõ zõ két éven be lül nem volt olyan egyé ni vál lal ko zó, il let ve olyan gaz da sá gi tár sa ság tu laj do no sa, ve ze tõ tiszt ség vi se lõ je, tag ja, aki nek a szer - zõ dé se az Ebtv. 38. §-ának (4) be kez dé sé ben fog lal tak miatt szûnt meg.”
5. §
Az R. 51. §-ának (5) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„(5) Fel ha tal ma zást kap az egész ség ügyi mi nisz ter, hogy a pénz ügy mi nisz ter rel egyet ér tés ben ren de let ben határoz za meg a köz gyógy el lá tás ter hé re fel ír ha tó esz kö zök kö rét.”
6. §
(1) Ez a ren de let 2006. ok tó ber 16. nap ján lép ha tály ba.
(2) E ren de let ren del ke zé se it a ha tály ba lé pé sét köve - tõen ki ál lí tott vé nyek ese tén kell al kal maz ni.
(3) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az R.
9. §-ának (4) be kez dé se ha tá lyát vesz ti.
Gyur csány Fe renc s. k.,
mi nisz ter el nök
A Kormány
1093/2006. (IX. 29.) Korm.
h a t á r o z a t a
az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fõigazgatójának felmentésérõl
A Kor mány a tár sa da lom biz to sí tás pénz ügyi alap ja i nak és a tár sa da lom biz to sí tás szer ve i nek ál la mi fel ügye le té rõl szóló 1998. évi XXXIX. tör vény 2. §-ának (2) be kez dé se alap ján dr. Kiss Jó zse fet, az Or szá gos Egész ség biz to sí tá si Pénz tár fõ igaz ga tó ját e tiszt sé gé bõl – 2006. szep tem ber 30-i ha tállyal – ér de mei el is me ré se mel lett, fel men ti.
Gyur csány Fe renc s. k.,
mi nisz ter el nök
A Kormány
1094/2006. (IX. 29.) Korm.
h a t á r o z a t a
az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fõigazgatójának kinevezésérõl
A Kor mány a tár sa da lom biz to sí tás pénz ügyi alap ja i nak és a tár sa da lom biz to sí tás szer ve i nek ál la mi fel ügye le té rõl szóló 1998. évi XXXIX. tör vény 2. §-ának (2) be kez dé se alap ján Ma jor Zol tánt az Or szá gos Egész ség biz to sí tá si Pénz tár fõ igaz ga tó já vá 2006. ok tó ber 1-jei ha tállyal ki - nevezi.
Gyur csány Fe renc s. k.,
mi nisz ter el nök
III. RÉSZ
Egész ség ügyi mi nisz te ri ren de le tek és uta sí tá sok
Az egészségügyi miniszter 37/2006. (IX. 27.) EüM
r e n d e l e t e
az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseirõl szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet módosításáról
A kö te le zõ egész ség biz to sí tás el lá tá sa i ról szó ló 1997. évi LXXXIII. tör vény 83. §-a (4) be kez dé sé nek l) és m) pont -
ja i ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján – fi gye lem mel az egész ség ügyi mi nisz ter fel adat- és ha tás kö ré rõl szó ló 161/2006. (VII. 28.) Korm. ren de let 1. §-ának a) pont já ban fog lal tak ra – a kö vet ke zõ ket ren de lem el:
1. §
Az egész ség ügyi szak el lá tás tár sa da lom biz to sí tá si fi - nan szí ro zá sá nak egyes kér dé se i rõl szó ló 9/1993. (IV. 2.) NM ren de let 2. szá mú mel lék le te a
„42110 Csí põ fi cam szû rés 141”
szö veg részt kö ve tõ en a
„42120 29/a Phenyl ke to nu ria szû rés 57”
szö veg résszel egé szül ki.
2. §
Ez a ren de let 2006. ok tó ber 1. nap ján lép ha tály ba az zal, hogy ren del ke zé se it a 2006. no vem be ri ki fi ze té sek so rán kell elõ ször al kal maz ni.
Dr. Mol nár La jos s. k.,
egész ség ügyi mi nisz ter
Az egészségügyi miniszter 38/2006. (IX. 27.) EüM
r e n d e l e t e
a társadalombiztosítási támogatással rendelhetõ gyógyszerekrõl és a támogatás összegérõl szóló 1/2003. (I. 21.) ESZCSM rendelet módosításáról
A kö te le zõ egész ség biz to sí tás el lá tá sa i ról szóló 1997. évi LXXXIII. tör vény 83. §-a (4) be kez dé sé nek n) pont já ban, a gyógy szer tá rak lé te sí té sé rõl és mû kö dé sük egyes sza bá - lya i ról szóló 1994. évi LIV. tör vény 42. §-a (2) be kez dé -
sének a) pont já ban, az em be ri al kal ma zás ra ke rü lõ gyógy - sze rek rõl és egyéb, a gyógy szer pi a cot sza bá lyo zó tör - vények mó do sí tá sá ról szóló 2005. évi XCV. tör vény 32. §-a (5) be kez dé sé nek g) és o) pont já ban, va la mint a szoci á lis igaz ga tás ról és szo ci á lis el lá tá sok ról szóló 1993. évi III. tör vény 132. §-ának (3) be kez dé sé ben ka pott fel ha tal - ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de lem el:
1. §
A tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás sal ren del he tõ gyógy - sze rek rõl és a tá mo ga tás össze gé rõl szóló 1/2003. (I. 21.) ESZCSM ren de let (a továb biak ban: R.) 1. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„1. § (1) Já ró be teg ré szé re tár sa da lom biz to sí tá si tá mo - ga tás sal – ha jog sza bály más ként nem ren del ke zik – csak az em be ri fel hasz ná lás ra ke rü lõ gyógy sze rek ren de lé sé rõl és ki adá sá ról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM ren de let - ben (a továb biak ban: GYR) meg ha tá ro zot tak sze rint ren - del he tõ és szol gál tat ha tó ki gyógy szer.
(2) Olyan gyógy szer, amely nek a köz fi nan szí ro zás alap - já ul, a kü lön jog sza bály alap ján el fo ga dott árá hoz (a továb - biak ban: árá hoz) a já ró be teg-el lá tás ke re té ben a tár sa da - lom biz to sí tás tá mo ga tást nyújt, csak a tár sa da lom biz to sí - tás ál tal e cél ra rend sze re sí tett és té rí tés nél kül ren del ke - zés re bo csá tott – 1. szá mú mel lék let sze rin ti – vé nyen ren - del he tõ.
(3) Tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás csak olyan – a (2) be - kez dés ben meg ha tá ro zott – vény alap ján szá mol ha tó el,
a) ame lyen a tá mo ga tás alap já ul szol gá ló jog cí met és a BNO kó dot az or vos egy ér tel mû en meg je löl te, az zal, hogy az egész ség ügyi jog cím alap ján 90%-os tá mo ga tás sal ren - del he tõ gyógy szer köz gyógy el lá tott nak tör té nõ fel írá sa kor – az egész ség ügyi in do kolt ság fenn ál lá sa ese tén – a köz - gyógy el lá tás mel lett ezt a jog cí met is je löl ni kell,
b) ame lyen az or vos fél re ért he tet le nül fel tün tet te a be - teg tár sa da lom biz to sí tá si azo no sí tó je lét (a továb biak ban:
TAJ szám),
c) ame lyen a gyógy szert ki vál tó sze mély a gyógy szer át vé te lét alá írá sá val iga zol ta,
d) ame lyen a kö te le zõ en al kal ma zan dó kö zös sé gi sza - bály és a nem zet kö zi egyez mény ha tá lya alá tar to zó be te - gek ese té ben az or vos fel tün tet te a be teg szü le té si dá tu mát (év/hó/nap), az or szág kód ját, az el lá tás alap já ul szol gá ló for ma nyom tat vány be tû- és szám je lét, a be teg kül föl di biz - to sí tá si/azo no sí tó szá mát, to váb bá
e) amely rõl rög zí tet ték az erre rend sze re sí tett adat - hordozón a vé nyen ren delt gyógy szer azo no sí tó kód ját, mennyi sé gét, tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tá sá nak össze gét, a vé nyen sze rep lõ vo nal kód szá mát, a be teg TAJ szá mát, BNO kód ját, az or vos bé lyeg zõ jé nek szá mát (per szám mal együtt) és a d) pont sze rin ti be teg ese té ben az ott fel so rolt ada to kat, va la mint köz gyógy el lá tott be teg ese té ben a köz - gyógy el lá tá si iga zol vány szá mát (a továb biak ban együtt:
vé nya dat).
(4) Amennyi ben a gyógy szert ki adó a tá mo ga tás sal ren - delt gyógy szer ki adá sa kor meg ál la pít ja, hogy a vé nyen fel - tün te tett TAJ szám hi bás, tá mo ga tás sal a gyógy szert csak ak kor szol gál tat hat ja ki, ha a gyógy szert ki vál tó sze mély a jo go sult TAJ szá mát iga zo ló ha tó sá gi iga zol ványt be mu - tat ja.
(5) Ha a gyógy szert ki adó meg gyõ zõ dött ar ról, hogy a vé nyen fel tün te tett és a jo go sult sá got iga zo ló ha tó sá gi iga - zol vá nyon sze rep lõ TAJ szám el tér egy más tól, a vény hát - ol da lán az iga zol vá nyon sze rep lõ ada to kat (TAJ szám) rög zí ti, azok he lyes sé gét a gyógy szert ki vál tó és a gyógy - szert ki adó az alá írá sá val iga zol ja.
(6) Köz gyógy el lá tás ke re té ben tör té nõ gyógy szer ki - adás nál, amennyi ben a gyógy szert ki adó a kü lön jog sza - bály sze rint meg ál la pít ja, hogy a vé nyen fel tün te tett TAJ szám hi bás, köz gyógy el lá tás jog cí mén, a köz gyógy el lá tás ter hé re a gyógy szert csak ak kor szol gál tat hat ja ki, ha a gyógy szert ki vál tó a köz gyógy el lá tás ra jo go sult ér vé nyes ha tó sá gi iga zol vá nyát be mu tat ja.
(7) Ha a gyógy szert ki adó meg gyõ zõ dött ar ról, hogy a vé nyen fel tün te tett és a jo go sult sá got iga zo ló ha tó sá gi iga - zol vá nyon sze rep lõ TAJ szám el tér egy más tól, a vény hát - ol da lán az iga zol vá nyon sze rep lõ ada to kat (TAJ szám, köz gyógy el lá tá si iga zol vány szá ma) rög zí ti, azok he lyes - sé gét a gyógy szert ki vál tó és a gyógy szert ki adó az alá írá - sá val iga zol ja.”
2. §
A köz gyógy el lá tás ra jo go sult gyógy szer ke re té nek meg - ál la pí tá sá hoz szük sé ges ké szít mé nyek ki vá lasz tá sá nak sza bá lya i ról szóló 25/2006. (VI. 26.) EüM ren de let (a továb biak ban: r.) 7. §-ának (4) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép:
„(4) E ren de let 4. §-a (1) be kez dé se he lyé be 2006. ok - tóber 16. nap ján a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„(1) A Tr. 4. §-a (4) be kez dé se sze rin ti emelt, indiká - cióhoz kö tött tá mo ga tá sú ka te gó ri á ba tar to zó, egész ség ügyi
jogcím alap ján 90%-os tá mo ga tás sal ren del he tõ gyógyszerek ese tén, a gyógy szer költ ség meg ál la pí tá sá nál – amennyi ben a ké rel me zõ egész ség ügyi jog cí me alap ján 90%-os tá mo ga - tás ra jo go sult – a té rí té si dí jat a Tr. 4. §-a (4) be kez dé se sze - rin ti tá mo ga tás alap ján kell figye lembe ven ni.” ”
3. §
(1) Ez a ren de let – a (2) be kez dés ben fog lal tak ki vé te lé - vel – 2006. ok tó ber 16. nap ján lép ha tály ba az zal, hogy rendel ke zé se it a ren de let hatályba lépését köve tõen ki ál lí tott vé nyek be vál tá sa kor kell al kal maz ni.
(2) E ren de let 2. §-ával meg ál la pí tott r. 7. §-ának (4) be - kez dé se 2006. szep tem ber 30-án lép ha tály ba.
(3) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az R.
3. §-ának (4) be kez dé sé ben a „GYR 6. § (5)–(6) be kez dé - sé nek és 14/A. § (2)” szö veg rész he lyé be a „GYR 9. §-a (4)–(5)” szö veg rész, az 5. § (3) be kez dé sé ben a „gyógy - szer ké szít mé nyek” szö veg rész he lyé be a „gyógy sze rek”
szö veg rész, 7. §-ának (1) be kez dé sé ben a „GYR 12. §-a”
szö veg rész he lyé be a „GYR 3. §-ának (5)–(8) be kez dé se vagy 4. §-a” szö veg rész lép.
(4) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti
a) az R. 2. §-a,
b) az em be ri fel hasz ná lás ra kerü lõ gyógy sze rek rendelé - sérõl és ki adá sá ról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM ren de let 7. §-ának (2) be kez dé sé ben az „– amennyi ben a gyógy szer ren - de lés tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás sal tör té nik –” szö veg - rész, va la mint a 7. §-a (3) be kez dé sé nek c) pont já ban az
„amennyi ben a gyógy szer ren de lés társadalom bizto sí tá si tá - mo ga tás sal tör té nik” szö veg rész.
Dr. Mol nár La jos s. k.,
egész ség ügyi mi nisz ter
IV. RÉSZ
Irány el vek, tájékoztatók
V. RÉSZ Köz le mények
Az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um k ö z l e m é n y e
az egész ség ügyi el lá tó rend szer struk tú ra át ala kí tá sá nak tá mo ga tá sá ra, az in téz mé nyi át ala kí tá sok meg kez dé sé re ki írt
pá lyá za ti fel hí vá sá nak mó do sí tá sá ról A pá lyá za ti ki írás 4. pont já nak je len le gi szö ve ge:
„A nyer tes pá lyá zók kal a bí rá ló bi zott ság ja vas la tán ala pu ló, a pénz ügy mi nisz ter rel egyet ér tés ben meg ho zott egész ség ügyi mi nisz te ri dön tést kö ve tõ 5 mun ka na pon be - lül a tá mo ga tás ra vo nat ko zó an az OEP ha tá ro zott ide jû szer zõ dést köt, amely tar tal maz za a tá mo ga tás át uta lá sá nak fel té te le ként a fenn tar tói in dí tá si nyi lat ko zat szük sé ges sé gét.
A tá mo ga tás utal vá nyo zá sá ra a szol gál ta tó és az OEP kö zött lét re jött szer zõ dés alá írá sát kö ve tõ 5 mun ka na pon belül ke rül sor, amennyi ben az OEP ren del ke zik a fenn tar tói in dí tá si nyi lat ko zat tal.
A fenn tar tó a tá mo ga tás át uta lá sát meg elõ zõ en a pá lyá - zat ban fog lal tak vég re haj tá sát ga ran tá ló in dí tá si nyi lat ko - za tot küld az OEP-nek. Az in dí tá si nyi lat ko zat olyan ke - zes ség vál la lá si nyi lat ko zat nak mi nõ sül, amely ben a fenn - tar tó(k) egy ol da lú an kö te le zett sé get vál lal(nak) a struk tú - ra át ala kí tás ra, il let ve an nak el ma ra dá sa ese tén a tá mo ga tás vissza fi ze té sé re, amennyi ben a szol gál ta tó(k) nem tel je sí te nék az OEP-pel kö tött szer zõ dés ben vál lalt kö te le zett sé ge i ket.
Ab ban az eset ben, ha a szol gál ta tó 2007. már ci us 31-éig nem tel je sí ti pá lyá zat ban vál lalt kö te le zett sé ge it, az OEP jo go sult a szol gál ta tó fi nan szí ro zá sát a pá lyá za ton el nyert összeg gel csök ken te ni, leg ké sõbb 2007. de cem ber 31-éig.
A fenn tar tó vál lal ja, hogy gon dos ko dik a mû ködés foly - to nos sá gá ról, amennyi ben a pá lyá za ton el nyert tá mo ga tás - nak a fen ti ek sze rin ti vissza fi ze té sé re ke rül sor és a vissza - fi ze tés a szol gál ta tó mû kö dé sét ve szé lyez te ti.
A fi nan szí ro zá si szer zõ dés mó do sí tás a kö te le zõ egész - ség biz to sí tás el lá tá sa i ról szó ló 1997. évi LXXXIII. tör - vény és az an nak vég re haj tá sá ról szó ló 217/1997. (XII. 1.) Korm. ren de let, va la mint az egész ség ügyi szol gál ta tá sok Egész ség biz to sí tá si Alap ból tör té nõ fi nan szí ro zá sá nak rész le tes sza bá lya i ról szó ló 43/1999. (III. 3.) Korm. ren -
delet min den kor ha tá lyos elõ írá sa i ra te kin tet tel tör té nik a pá lyá zat ban fog lalt fel té te lek tel je sí té sét kö ve tõ en.
Amennyi ben a struk tú ra át ala kí tás sal kap cso lat ban a ha - tá lyos jog sza bá lyok sze rin ti több let ka pa ci tás nak mi nõ sü lõ ka pa ci tás be fo ga dá sá ra nyer el szol gál ta tó tá mo ga tást, a tá mo ga tás oda íté lé se elõ ze tes több let ka pa ci tás befoga - dásnak mi nõ sül.”
A pá lyá za ti ki írás 4. pont já nak je len le gi szö ve ge he - lyé be az aláb bi szö veg rész lép:
„A nyer tes pá lyá zók kal a bí rá ló bi zott ság ja vas la tán ala - pu ló, a pénz ügy mi nisz ter rel egyet ér tés ben meg hozott egész ség ügyi mi nisz te ri dön tést kö ve tõ 5 mun ka na pon be - lül a tá mo ga tás ra vo nat ko zó an az OEP ha tá ro zott ide jû szer zõ dést köt.
A tá mo ga tás utal vá nyo zá sá ra a szol gál ta tó és az OEP kö zött lét re jött szer zõ dés alá írá sát kö ve tõ 5 mun ka na pon be lül ke rül sor.
A fenn tar tó a mi nisz te ri dön tést kö ve tõ 60 na pon be lül a pályá zat ban fog lal tak vég re haj tá sát ga ran tá ló in dí tá si nyi lat - kozatot küld az OEP-nek. Az in dí tá si nyi lat ko zat olyan ke - zes ség vál la lá si nyi lat ko zat nak mi nõ sül, amely ben a fenn - tartó(k) egy ol da lú an kö te le zett sé get vál lal(nak) a struktúra - átalakításra, il let ve an nak el ma ra dá sa ese tén a tá mo ga tás vissza fi ze té sé re, amennyi ben a szol gál ta tó(k) nem teljesí - te nék az OEP-pel kö tött szer zõ dés ben vál lalt kötelezett - ségeiket.
Ab ban az eset ben, ha a fenn tar tó ha tár idõ re nem jut tat ja el az in dí tá si nyi lat ko za tot az OEP-hez a szer zõ dés azon - na li ha tállyal meg szû nik és a már fo lyó sí tott tá mo ga tás vissza jár. Eb ben az eset ben, il let ve ha a szol gál ta tó 2007.
már ci us 31-éig nem tel je sí ti pá lyá zat ban vál lalt kö te le zett - sé ge it, az OEP jo go sult a szol gál ta tó fi nan szí ro zá sát a pá - lyá za ton el nyert összeg gel csök ken te ni, leg ké sõbb 2007.
de cem ber 31-éig.
A fi nan szí ro zá si szer zõ dés mó do sí tás a kö te le zõ egész - ség biz to sí tás el lá tá sa i ról szó ló 1997. évi LXXXIII. tör - vény és az an nak vég re haj tá sá ról szó ló 217/1997. (XII. 1.) Korm. ren de let, va la mint az egész ség ügyi szol gál ta tá sok Egész ség biz to sí tá si Alap ból tör té nõ fi nan szí ro zá sá nak rész le tes sza bá lya i ról szó ló 43/1999. (III. 3.) Korm. ren de - let min den kor ha tá lyos elõ írá sa i ra te kin tet tel tör té nik a pá - lyá zat ban fog lalt fel té te lek tel je sí té sét kö ve tõ en.”
Az Egész ség ügyi En ge dé lye zé si és Köz igaz ga tá si Hi va tal k ö z l e m é n y e
or vos tech ni kai esz kö zök idõ sza kos fe lül vizs gá la tát vég zõ szer ve ze tek ki je lö lé sé rõl
Az or vos tech ni kai esz kö zök rõl szó ló 16/2006. (III. 27.) EüM ren de let 17. § (3) be kez dé sé nek alap ján az Egész ség ügyi En ge dé lye zé si és Köz igaz ga tá si Hi va tal ha tá ro za tá val az aláb bi szer ve ze tet a fel so rolt esz köz cso por tok te kin te té ben, az idõ köz ben be kö vet ke zett mó do sí tá sok át ve ze té sé vel az idõszakos felülvizsgálatok elvégzésére feljogosította:
ANAMED Kft.
A cég címe: 1144 Bu da pest, Kõ szeg u. 29.; Tel.: 220-9236; Fax: 221-5531; e-ma il: szer viz@ana med.hu
Az esz köz cso port meg ne ve zé se
Az Egész ség ügyi En ge dé lye zé si és Köz igaz ga tá si Hi va tal ha tá ro za tá nak
Szá ma Ér vé nyes sé gi ide je
04. Al ta tó-lé le gez te tõ be ren de zés 3130/2006/04 2011. ok tó ber
* * *
Az or vos tech ni kai esz kö zök rõl szó ló 16/2006. (III. 27.) EüM ren de let 17. § (3) be kez dé sé nek alap ján az Egész ség ügyi En ge dé lye zé si és Köz igaz ga tá si Hi va tal ha tá ro za tá val az aláb bi szer ve ze tet a fel so rolt esz köz cso por tok te kin te té ben, az idõ köz ben be kö vet ke zett mó do sí tá sok át ve ze té sé vel az idõ sza kos fe lül vizs gá la tok el vég zé sé re fel jo go sí tot ta:
AU TO MED-Au to gén tech ni kai Kft.
A cég címe: 2120 Du na ke szi, Ala gi-ma jor; Tel./Fax: 06 (27) 342-091, 06 (27) 540-375; e-ma il: au to med@in vi tel.hu au to med@in vi tel.hu
Az esz köz cso port meg ne ve zé se
Az Egész ség ügyi En ge dé lye zé si és Köz igaz ga tá si Hi va tal ha tá ro za tá nak
Szá ma Ér vé nyes sé gi ide je 04. Al ta tó-lé le gez te tõ be ren de zé sek kö zül:
Oxi gén ada go ló-pá rá sí tók (flow mé te rek), lég zõ ké szü lé kek,
nyo más csök ken tõk, nyo más (vá ku um) sza bá lyo zók, ki egé szí tõ egy sé gek (pl. vá la dék gyûj tõ, ki vé ve: al ta tó gé pek, lé le gez te tõ berendezések)
2799/2006/04 2011. szep tem ber 19. Or vos igáz-el lá tó be ren de zés
Meg jegy zés: az en ge dély nem ter jed ki a csepp fo lyós tar tá lyok ra és a pa lett-tan kok ra.
2799/2006/19 2011. szep tem ber
Az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um és az Or szá gos Egész ség biz to sí tá si Pénz tár k ö z l e m é n y e
az Or szá gos Egész ség biz to sí tá si Pénz tár ál tal tel je sí tett ki fi ze té sek rõl A gyó gyí tó-meg elõ zõ el lá tá sok fi nan szí ro zá sá nak 2006. szep tem ber havi tel je sí té se:*
ezer Ft-ban
Meg ne ve zés
2006. évi tv. sze rin ti elõ irány zat
2006. évi mó do sí tott elõ irány zat
Tárgy hó na pot meg elõ zõ
idõ szak össze sen
Szep tem ber Ki fi ze tés össze sen
Há zi or vo si, há zi or vo si ügye let el lá tá sa
Pra xis fi nan szí ro zás 55 261 400,0 56 670 200,0 36 135 693,9 4 520 070,0 40 655 763,9
eb bõl: gyógy szer ren de lés ér de kelt sé gi rend sze re 2 250 000,0 2 250 000,0 0,0 0,0
Ese ti el lá tás dí ja zá sa 472 600,0 484 600,0 321 443,3 40 705,0 362 148,3
Ügye le ti szol gá lat 8 820 400,0 9 045 200,0 5 777 803,7 729 349,0 6 507 152,7
1. Há zi or vo si, há zi or vo si ügye let el lá tá sa össze sen 64 554 400,0 66 200 000,0 42 234 940,9 5 290 124,0 47 525 064,9 Vé dõ nõ, anya-, gyer mek- és if jú ság vé de lem
Is ko la egész ség ügyi el lá tás 1 808 700,0 1 859 600,0 1 239 608,0 154 997,9 1 394 605,9
Vé dõ nõi el lá tás 15 507 800,0 15 943 700,0 10 628 494,3 1 328 798,5 11 957 292,8
Anya-, gyer mek- és cse cse mõ vé de lem 448 600,0 461 200,0 311 338,4 38 457,1 349 795,5
MSZSZ: gyer mek gyó gyá szat 126 700,0 130 200,0 85 775,7 9 781,4 95 557,1
MSZSZ: nõ gyó gyá szat 102 400,0 105 300,0 67 063,4 7 865,3 74 928,7
2. Vé dõ nõ, anya-, gyer mek- és if jú ság vé de lem össze sen
17 994 200,0 18 500 000,0 12 332 279,8 1 539 900,2 13 872 180,0
3. Fo gá sza ti el lá tás 20 698 200,0 21 679 500,0 14 404 180,6 1 807 716,9 16 211 897,5
Gon do zó in té ze ti gon do zás
Ne mi be teg gon do zás 1 055 200,0 1 087 200,0 705 794,8 89 112,4 794 907,2
Tü dõ gon do zás 4 209 200,0 4 336 800,0 2 841 455,3 356 230,3 3 197 685,6
Pszi chi át ri ai gon do zás 2 210 100,0 2 277 100,0 1 480 580,1 185 714,6 1 666 294,7
On ko ló gi ai gon do zás 1 110 600,0 1 144 300,0 733 515,2 90 866,4 824 381,6
Al ko ho ló gia és drog el lá tás 819 500,0 844 500,0 509 360,6 63 695,5 573 056,1
4. Gon do zó in té ze ti gon do zás össze sen 9 404 600,0 9 689 900,0 6 270 706,0 785 619,2 7 056 325,2
Meg ne ve zés
2006. évi tv. sze rin ti elõ irány zat
2006. évi mó do sí tott elõ irány zat
Tárgy hó na pot meg elõ zõ
idõ szak össze sen
Szep tem ber Ki fi ze tés össze sen
5. Be teg szál lí tás, és or vo si ren del vé nyû ha lott szál lí tás össze sen
6 046 500,0 6 280 000,0 4 189 867,6 522 533,1 4 712 400,7
6. Mû ve se ke ze lés 16 646 200,0 17 151 100,0 11 436 993,0 1 428 526,7 12 865 519,7
7. Kró ni kus fek võ be teg szak el lá tás 36 805 600,0 36 805 600,0 28 082 199,9 3 441 768,9 31 523 968,8
8. Ott ho ni szak ápo lás 3 271 200,0 3 370 400,0 2 070 527,9 258 006,2 2 328 534,1
9. Mû kö dé si költ ség elõ leg 350 800,0 350 800,0 201 500,0 -50 360,0 151 140,0
Cél elõ irány za tok
Fe lül vizs gá ló or vo sok díja 503 500,0 518 800,0 347 935,4 44 318,1 392 253,5
Bá zis fi nan szí ro zott fek võ be teg szak el lá tás 15 200,0 15 600,0 8 624,7 1 051,8 9 676,5 Mél tá nyos sá gi ala pon tör té nõ té rí té sek 140 000,0 140 000,0 20 312,1 4 165,4 24 477,5
Irá nyí tott be teg el lá tás 0,0 0,0 414 128,6 0,0 414 128,6
Alap el lá tá si vál lal ko zás tá mo ga tá si áta lány díj 1 431 400,0 4 731 400,0 3 065 709,3 368 807,3 3 434 516,6 10. Cél elõ irány za tok össze sen 2 090 100,0 5 405 800,0 3 856 710,1 418 342,6 4 275 052,7
11. Men tés 18 296 500,0 18 851 500,0 12 457 077,8 1 567 418,6 14 024 496,4
12. La bo ra tó ri u mi el lá tás 20 406 200,0 20 825 100,0 14 005 495,0 1 698 886,8 15 704 381,8 Össze vont szak el lá tás
Já ró be teg szak el lá tás 86 166 800,0 84 538 700,0 63 076 443,2 7 943 600,8 71 020 044,0
eb bõl: gyógy szer ren de lés ér de kelt sé gi rend sze re 5 200 000,0 5 200 000,0 0,0 0,0
CT, MRI 12 212 200,0 11 975 900,0 8 239 951,5 1 062 667,8 9 302 619,3
Ak tív fek võ be teg szak el lá tás 330 527 400,0 324 145 000,0 247 758 521,7 31 517 295,4 279 275 817,1
eb bõl: gyógy szer ren de lés ér de kelt sé gi rend sze re 1 000 000,0 1 000 000,0 0,0 0,0
Ext ra fi nan szí ro zás 296 000,0 290 300,0 66 083,7 12 304,4 78 388,1
Spe ci á lis fin. fek võ be teg 15 126 000,0 14 833 300,0 10 464 671,1 972 385,2 11 437 056,3
eb bõl: PET, PET-CT 600 000,0 600 000,0 0,0 0,0
13. Össze vont szak el lá tás össze sen 444 328 400,0 435 783 200,0 329 605 671,2 41 508 253,6 371 113 924,8
ÖSSZESEN 660 892 900,0 660 892 900,0 481 148 149,8 60 216 736,8 541 364 886,6
Já ran dó ság elõ leg 13 824 143,9 0,0 13 824 143,9
Já ran dó ság elõ leg vissza vo ná sa -13 824 143,9 0,0 -13 824 143,9
13. havi il let mény elõ leg 7 216 250,7 -1 804 062,3 5 412 188,4
MINDÖSSZESEN 660 892 900,0 660 892 900,0 488 364 400,5 58 412 674,5 546 777 075,0
* Hó kö zi, so ron kí vü li uta lás, il let ve vissza fi ze tés ese tén az ada tok (vissza me nõ leg is) vál toz hat nak
Tel je sít mény sze rin ti fi nan szí ro zás ada tai 2006. szep tem ber hó nap ra:
Szak fel adat Tel je sít mény
mér ték egy sé ge
Tel je sít mény mennyi sé ge
Ft/tel je sít mény, (alap díj)
HSZ-el lá tás pont 19 660 274 163,379
HSZ ese ti el lá tás eset 75 061 549,713
Fo gá sza ti el lá tás pont 504 814 260 2,44207100
Be teg- és orv. rend. ha lott szál lí tás hasz nos km 3 571 993 99,40
Já ró be teg szak el lá tás pont 6 189 992 579 1,36000000
La bor kassza pont (le beg tett) 1 278 589 314 0,39577797
pont (fix) 904 577 572 1,36000000
CT, MRI pont 822 843 952 1,36000000
Mû ve se ke ze lés eset 77 198 20 901,35
Házi szak ápo lás vi zit 93 488 3 000
Ott ho ni hos pi ce el lá tás nap 4 161 3 600
Ak tív fek võ be teg el lá tás súly szám 231 750,93 136 000
Kró ni kus fek võ be teg el lá tás sú lyo zott
ápo lá si nap
834 787,40 4 115
Az Or szá gos Gyógy sze ré sze ti In té zet k ö z l e m é n y e
a VIII. Ma gyar Gyógy szer könyv 1. és 2. kö te té ben meg je lent szö ve gek re vo nat ko zó vál to zá sok ról A Ma gyar Gyógy szer könyv VIII. ki adá sá nak al kal ma - zá sá ról szó ló 28/2006. (VII. 11.) EüM ren de let 2. § (3) be - kez dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján az Or szá gos Gyógy sze ré sze ti In té zet je len köz le mény ben az aláb bi, a VIII. Ma gyar Gyógy szer könyv 1. és 2. kö te té ben meg je - lent szö ve gek re (ál ta lá nos fe je ze tek re, ál ta lá nos és egye di cik ke lyek re va la mint egyéb elõ írá sok ra) vo nat ko zó vál to - zá so kat te szi köz zé:
Mó do sí tott szö ve gek Ál ta lá nos fe je ze tek 1.1.1. Alap el vek
2.2.3. A pH po ten ci o met ri ás meg ha tá ro zá sa 2.2.5. Re la tív sû rû ség120
2.2.7. Op ti kai for ga tó ké pes ség
2.2.10. Visz ko zi tás meg ha tá ro zá sa ro tá ci ós visz ko zi - mé ter rel
2.2.24. Ab szorp ci ós spekt ro fo to met ria az inf ra vö rös szín kép tar to mány ban
2.2.25. Ab szorp ci ós spekt ro fo to met ria az ult ra ibo lya és lát ha tó szín kép tar to mány ban
2.2.27. Vé kony ré teg-kro ma to grá fia 2.2.32. Szá rí tá si vesz te ség
2.2.34. Ter mo ana lí zis (régi cím: Ter mo gra vi met ria) 2.2.38. Elekt ro mos ve ze tés (régi cím: A faj la gos ve ze - tõ ké pes ség)
2.2.40. Kö ze li inf ra vö rös spekt ro fo to met ria 2.2.46. Kro ma to grá fi ás el vá lasz tá si tech ni kák 2.3.1. Io nok és funk ci ós cso por tok azo nos sá gi re ak ci ói 2.3.2. Zsí ros ola jok vé kony ré teg-kro ma to grá fi ás azo - nossági vizs gá la ta
2.4.8. Ne héz fé mek 2.4.14. Szul fát ha mu
2.4.23. Szte ri nek zsí ros ola jok ban
2.4.24. Ol dó szer ma rad vá nyok azo no sí tá sa és ellen õr - zése
2.4.25. Eti lén-di oxid és di o xán 2.4.28. 2-Etil he xán sav
2.4.29. Ome ga-3-sa vak ban gaz dag zsí ros ola jok zsír sav - összetétele
2.5.1. Sav szám
2.5.34. Ecet sav meg ha tá ro zá sa szin te ti kus pep ti dek ben 2.6.9. Vizs gá lat ab nor má lis to xi ci tás ra
2.6.13. Nem ste ril ter mé kek mik ro bi o ló gi ai vizs gá la ta (vizs gá lat meg ha tá ro zott mik ro or ga niz mu sok ra)
2.6.14. Bak te ri á lis en do to xi nok 2.6.15. Pre kal lik re in-ak ti vá tor
2.6.21. Nuk le in sav-amp li fi ká ci ós mód sze rek 2.6.22. Ak ti vált vér al va dá si fak to rok
2.6.24. Ma dár ví rus vak ci nák: Vizs gá lat ide gen kór - oko zók je len lé té re az ol tó csí ra-té te lek ben
2.6.25. Ma dár ví rus vak ci nák: Vizs gá lat ide gen kór - oko zók je len lé té re a kész ter mék gyár tá si té tel ben
2.7.2. An ti bi o ti ku mok bi o ló gi ai ér ték mé ré se
2.7.4. A hu mán VIII. vér al va dá si fak tor ha tó ér té ké - nek meg ha tá ro zá sa (régi cím: A VIII. vér al va dá si fak tor ha tó ér té ké nek meg ha tá ro zá sa)
2.7.6. Ad szor be ált dif té ria-vak ci na ha tó ér té ké nek meg - határozása
2.7.11 A hu mán IX. vér al va dá si fak tor ha tó ér té ké nek meg ha tá ro zá sa
2.7.14. He pa ti tisz-A vak ci na ha tó ér té ké nek meg ha tá - ro zá sa
2.7.15. He pa ti tisz-B vak ci na (rDNS) ha tó ér té ké nek meg - ha tá ro zá sa
2.7.16. Per tusszisz-vak ci na (acel lu lá ris) ha tó ér té ké nek meg ha tá ro zá sa
2.7.22. A hu mán XI. vér al va dá si fak tor ha tó ér té ké nek meg - ha tá ro zá sa
2.9.1. Tab let ták és kap szu lák szét esé se
2.9.3. Szi lárd gyógy szer for mák ha tó anya gá nak ki ol dó - dási vizs gá la ta
2.9.7. Be vo nat nél kü li tab let ták ko pá si vesz te sé ge 2.9.11. Vizs gá lat me ta nol- és 2-pro pa nol szennye zés re 2.9.18. In ha lá ci ós ké szít mé nyek vizs gá la ta: a fi nom - ré szecs kék ae ro di na mi kai vizs gá la ta
2.9.25. Gyógy sze res rá gó gu mik ha tó anyag le adá sá nak vizs gá la ta (régi cím: Gyógy sze res rá gó gu mik ha tó anyag - le adá sa)
2.9.26. Faj la gos fe lü let meg ha tá ro zá sa gáz ad szorp - ció val
2.9.27. Több ada gos tar tá lyok ból ada golt dó zi sok tö - me gé nek egy sé ges sé ge
2.9.40. Az ada go lá si egy sé gek egy sé ges sé ge 3.2.1. Gyógy sze res üveg tar tá lyok
5.1.5. F0–szá mí tás al kal ma zá sa víz zel ké szült gyógy - szerkészítmények gõzs te ri le zé se ese té ben
5.2.2. Vak ci nák elõ ál lí tá sá ra és mi nõ ség el len õr zé - sére szánt, meg ha tá ro zott kór oko zók tól men tes (SPF) csir - ke ál lo má nyok
5.2.6 Ál lat gyó gyá sza ti vak ci nák és im mun szé ru - mok ár tal mat lan sá gá nak ér té ke lé se (régi cím: Ál lat gyó - gyá sza ti vak ci nák ár tal mat lan sá gá nak ér té ke lé se)
5.2.7. Ál lat gyó gyá sza ti vak ci nák és im mun szé ru mok ha té kony sá gá nak ér té ke lé se (régi cím: Ál lat gyó gyá sza ti vak - ci nák ha té kony sá gá nak ér té ke lé se)
5.2.8. Az ál la ti ere de tû fer tõ zõ szi va csos agy ve lõ be - teg ség-kór oko zók em ber- és ál lat gyó gyá sza ti ké szít mé - nyek út ján tör té nõ át vi te li koc ká za tá nak mi ni má lis ra csök - ken té se (régi cím: Ál la ti ere de tû fer tõ zõ szi va csos agy ve - lõ be teg ség (spon gi form en cep ha lo pat hia) kór oko zók gyógy szer ké szít mé nyek út ján tör té nõ át vi te li koc ká za tá nak mi ni má lis ra csök ken té se
5.3. Bi o ló gi ai ér ték meg ha tá ro zá sok és vizs gá la tok ered mé nye i nek sta tisz ti kai ana lí zi se
5.6. In ter fe ron-meg ha tá ro zás Ál ta lá nos cik ke lyek
Ál lat gyó gyá sza ti im mun szé ru mok Ál lat gyó gyá sza ti vak ci nák
Be lég zés re szánt/in ha lá ci ós gyógy szer ké szít mé nyek Ben dõ ben al kal ma zott/int ra ru mi ná lis ál lat gyó gyá sza ti ké szít mé nyek
Be vé tel re szánt orá lis po rok
Be vé tel re szánt/orá lis, fo lyé kony gyógy szer ké szít mé nyek Bõr fe lü let re szánt /der má lis, fél szi lárd gyógy szer ké szít - mé nyek
Bõr fe lü let re szánt/der má lis po rok
Bõr fe lü let re szánt/der má lis, fo lyé kony gyógyszer - készítmények
Bõ rön ke resz tül ható/transz der má lis ta pa szok Em ber gyó gyá sza ti vak ci nák
Fü lé sze ti gyógy szer ké szít mé nyek Gra nu lá tu mok
Gyógy szer anya gok Gyógy sze res rá gó gu mik
Ho me o pá ti ás ké szít mé nyek elõ ál lí tá sá ra szánt nö vé nyi dro gok
Hü vely ben al kal ma zott/va gi ná lis gyógy szer ké szít mé nyek Kap szu lák
Orr üreg ben al kal ma zott/na zá lis gyógy sze ré sze ti ké szít - mé nyek
Pa ren te rá lis gyógy szer ké szít mé nyek
Száj nyál ka hár tyán al kal ma zott gyógy szer ké szít mé nyek Sze mé sze ti gyógy szer ké szít mé nyek
Tab let ták
Vég bél ben al kal ma zott/rek tá lis gyógy szer ké szít mé nyek Egye di cik ke lyek
Ace bu to lo li hyd roch lo ri dum Acec lo fe na cum
Ace sul fa mum ka li cum Ace to num
Acic lo vi rum
Aci dum (S)-lac ti cum Aci dum ace ti cum gla ci a le
Aci dum acetyl sa li cy li cum Aci dum as cor bi cum Aci dum ben zo i cum Aci dum ede ti cum Aci dum fo li cum Aci dum io xag li cum Aci dum lac ti cum Aci dum ni co ti ni cum Aci dum sa li cy li cum Aci dum sor bi cum Adeps la nae Adeps so li dus Ad re na li ni tart ras Al bu mi ni hu ma ni so lu tio Al co hol ben zy li cus Al co hol cety li cus
Al co hol cety li cus et ste a ry li cus Al co hol ste a ry li cus
Al lo pu ri no lum Al ma ga tum Aloe ca pen sis Alt he ae ra dix Ami ka ci ni sul fas
Ami lo ri di hyd roch lo ri dum Am mo nii glycyrr hi zas Amo xi cil li num nat ri cum Amo xi cil li num tri hyd ri cum Amyg da lae ole um raf fi na tum Amyg da lae ole um vir gi na le Ani si aet he ro le um
Ani si stel la ti fruc tus Aqua ad ini ec ta bi lia Aqua pu ri fi ca ta Aqua val de pu ri fi ca ta Ara chi dis ole um raf fi na tum Ar gi ni ni hyd roch lo ri dum Ar gi ni num
Ar ni cae flos As cor by lis pal mi tas At ro pi ni sul fas Azith ro my ci num Ba rii sul fas
Bec lo me ta so ni dip ro pi o nas an hyd ri cus (régi cím: Bec - lo me ta so ni dip ro pi o nas)
Bend rof lu met hi a zi dum Ben zo ca i num
Ben zy lis ben zo as
Ben zyl pe ni cil li num nat ri cum
Ben zyl pe ni cil li num pro ca i num Be ta his ti ni me si las
Be ta met ha so ni dip ro pi o nas Bi per ide ni hyd roch lo ri dum Bis mut hi sub car bo nas Bis mut hi sub gal las Bis mut hi sub saly ci las Ble o my ci ni sul fas Bol di fo li um
Brom he xi ni hyd roch lo ri dum Bro moc rip ti ni me si las Bu me ta ni dum
Bu se re li num
Cal cii lac tas pen ta hyd ri cus Cal cii lac tas tri hyd ri cus Cal ci to ni num sal mo nis Camp ho ra ra ce mi ca Cap top ri lum Car bop la ti num
Car bo xy met hy la my lum nat ri cum A Car bo xy met hy la my lum nat ri cum B Car mel lo sum cal ci cum
Car mel lo sum nat ri cum
Car mel lo sum nat ri cum co ne xum Cart ha mi ole um raf fi na tum Ca ry op hyl li flo ris aet he ro le um Ce fac lo rum
Ce fad ro xi lum mo no hyd ri cum Ce fa lo ti num nat ri cum Ce fa pi ri num nat ri cum Ce fo ta xi mum nat ri cum Cef ra di num
Ce lip ro lo li hyd roch lo ri dum Cel lu lo si ace tas
Cel lu lo si pul vis
Cel lu lo sum mic roc ris tal li num Cen ta u rii her ba
Cera alba Cera fla va
Ce ti ri zi ni di hyd roch lo ri dum Che li do nii her ba
Chlo ramp he ni co li pal mi tas Chlo ramp he ni co lum
Chlor di a ze po xi di hyd roch lo ri dum Chlor di a ze po xi dum
Chlo ro bu ta no lum an hyd ri cum Chlo ro bu ta no lum he mi hyd ri cum Chlo ro qu i ni sul fas
Chlorp he na mi ni ma le as
Chlorp ro ma zi ni hyd roch lo ri dum Chlor ta li do num
Cic los po ri num Ci la zap ri lum Cla rith ro my ci num
Clen bu te ro li hyd roch lo ri dum Clin da my ci ni hyd roch lo ri dum Clo na ze pa mum
Co co y lis cap ry lo cap ras
Co de i ni hyd roch lo ri dum di hyd ri cum Co de i ni phosp has he mi hyd ri cus Co de i ni phosp has ses qu i hyd ri cus Co de i num
Co der goc ri ni me si las Co lis ti ni sul fas
Cra ta e gi fo li um cum flo re Dal te pa ri num nat ri cum De fe ro xa mi ni me si las Dex pant he no lum
Di et hy lengly co li pal mi tos te a ras Di go xi num
Di hyd ra la zi ni sul fas hyd ri cus Di hyd ro er goc ris ti ni me si las Di hyd ro er go ta mi ni me si las Di ka lii clo ra ze pas
Di met hy lis sul fo xi dum Di nat rii ede tas
Di nat rii phosp has do de ca hyd ri cus Di nit ro ge nii oxi dum
Dip hen hyd ra mi ni hyd roch lo ri dum Dith ra no lum
DL-al fa-to cop he ry lis hyd ro ge no suc ci nas Dom pe ri do ni ma le as
Do xy cyc li ni hyc las Ebas ti num
Eco na zo li nit ras Eco na zo lum
Ele ut he ro coc ci ra dix Ena lap ri li ma le as Eno xa pa ri num nat ri cum Ep hed ri ni hyd roch lo ri dum Epi ru bi ci ni hyd roch lo ri dum Eryth ro my ci ni es to las
Eryth ro po i e ti ni so lu tio con cent ra ta Est ra di o li ben zo as
Est ra di o lum he mi hyd ri cum Est ro ge ni co ni unc ti
Et ho su xi mi dum
Et hyl morp hi ni hyd roch lo ri dum Eti lef ri ni hyd roch lo ri dum Eu calyp ti aet he ro le um
Fac tor VIII co a gu la ti o nis hu ma nus Fac tor XI co a gu la ti o nis hu ma nus Fa mo ti di num
Fer rum ad pra e pa ra ti o nes ho me o pat hi cas Fib ri ni glu ti num
Fluc lo xa cil li num nat ri cum Flu ma ze ni lum
Flu nit ra ze pa mum Flu o res ce i num nat ri cum Flu o xe ti ni hyd roch lo ri dum Fo e ni cu li ama ri fruc tus aet he rol Fos car ne tum nat ri cum he xa hyd ri cum Fos fo my ci num tro me ta mo lum Fra my ce ti ni sul fas
Gen ta mi ci ni sul fas Gin seng ra dix Gli pi zi dum
Glu co sum li qu i dum
Glu co sum li qu i dum dis per si o ne de sic ca tum Glyce ro li di be he nas
Glyce ro lum
Glyce ro lum (85 per cen tum) Glyci num
Go na do re li ni ace tas Go se re li num Gu a i fe ne si num
Ha lo fant ri ni hyd roch lo ri dum
He pa ri na mas sae mo le cu la ris mi no ris He pa ri num cal ci cum
He pa ri num nat ri cum
Hep ta mi no li hyd roch lo ri dum He xa mi di ni di i se ti o nas He xo bar bi ta lum His ti di num
Ho mat ro pi ni hyd rob ro mi dum Ho mat ro pi ni met hylb ro mi dum Hy a lu ro ni da sum
Hyd ro morp ho ni hyd roch lo ri dum Hyd ro xi car ba mi dum
Hyd ro xy et hyl cel lu lo sum Hy os ci a mi ni sul fas Hy os ci ni butylb ro mi dum Hy os ci ni hyd rob ro mi dum Icht ham mo lum
Ie co ris asel li ole um A Ie co ris asel li ole um B Ifos fa mi dum
Imip ra mi ni hyd roch lo ri dum
Im mu nog lo bu li num hu ma num an ti-D ad usum int ra ve - no sum
Im mu nog lo bu li num hu ma num nor ma le
Im mu nog lo bu li num hu ma num nor ma le ad usum int ra - ve no sum
In da pa mi dum In su li num bo vi num In su li num hu ma num In su li num por ci num
In ter fe ro ni al fa-2 so lu tio con cent ra ta In ter fe ro ni gam ma-1b so lu tio con cent ra ta Io he xo lum
Io pa mi do lum
Ipe ca cu an hae ext rac tum flu i dum nor ma tum Ipe ca cu an hae tinc tu ra nor ma ta
Isof lu ra num
Isop ro py lis my ris tas Isop ro py lis pal mi tas Is ra di pi num
Iver mec ti num Jo sa my ci ni pro pi nas Ka lii ace tas
Ka lii chlo ri dum Ka lii cla vu la nas Ka lii cla vu la nas di lu tus Ka lii me ta bi sul fis Ka lii sul fas
Ke ta mi ni hyd roch lo ri dum Lac to sum mo no hyd ri cum La van du lae aet he ro le um Le vo ment ho lum
Li chen is lan di cus Li do ca i num
Li mo nis aet he ro le um Lini se men
Li qu i ri ti ae ext rac tum flu i dum et ha no li cum nor ma tum Li qu i ri ti ae ra dix
Mac ro go la Mac ro go li ste a ras
Mag ne sii sub car bo nas le vis Man ni to lum
Mat ri ca ri ae aet he ro le um Mat ri ca ri ae ext rac tum flu i dum Mat ri ca ri ae flos
Ma y dis amy lum
Ment hae ar ven sis aet he ro le um par tim ment ho lum dep le tum Met hi o ni num
Met hyl cel lu lo sum
Met hylt hi o ni nii chlo ri dum Morp hi ni hyd roch lo ri dum Myrr hae tinc tu ra
Nat rii car bo nas an hyd ri cus Nat rii car bo nas de ca hyd ri cus Nat rii car bo nas mo no hyd ri cus Nat rii sul fas an hyd ri cus Nat rii sul fis an hyd ri cus Nat rii sul fis hep ta hyd ri cus Nat rii thi o sul fas
Ne ro li aet he ro le um (régi cím: Au ran tii ama ri flo ris aet - he ro le um)
Oli vae ole um raf fi na tum Opii pul vis nor ma tus Opi um cru dum
Oxy tet ra cyc li ni hyd roch lo ri dum Panc re a tis pul vis
Pa pa ve ri ni hyd roch lo ri dum Pa raf fi num li qu i dum Pa ral de hy dum Pep si ni pul vis Phe na zo num Phe no bar bi ta lum
Phe no bar bi ta lum nat ri cum Phy sos tig mi ni sa li cy las Plan ta gi nis lan ce o la tae fo li um Plas ma hu ma num ad se pa ra ti o nem Poly my xi ni B sul fas
Poly sor ba tum 20 Poly sor ba tum 80 Po vi do num
Pra e pa ra ti o nes in su li ni ini ec ta bi les Pro ca i ni hyd roch lo ri dum
Pro li num
Pro py lengly co lum Ra tan hi ae tinc tu ra Re sor ci no lum
Ri ci ni ole um vir gi na le Ri fam pi ci num
Rus ci rhi zo ma Sac cha ri num
Sac cha ri num nat ri cum Sac cha rum
Sa li cis cor tex
Se sa mi ole um raf fi na tum So li da gi nis her ba
So li da gi nis vir ga u re ae her ba Sul fa ce ta mi dum nat ri cum Sul fa di mi di num
Sul fa gu a ni di num Sul fa met hi zo lum Sul fat hi a zo lum
Sul fur ad usum ex ter num Tal cum
The ob ro mi num The op hyl li num
The op hyl li num mo no hyd ri cum Thi a mi ni hyd roch lo ri dum Thi o mer sa lum
Thy mi aet he ro le um Thy mo lum
Tor men til lae tinc tu ra Tro la mi num
Ure um
Ur ti ca di o i ca ad pra e pa ra ti o nes ho me o pat hi cas Va nil li num
Zin ci oxi dum
Zin ci sul fas he xa hyd ri cus
A fent fel so rolt fe je ze tek re és cik ke lyek re vo nat ko zó mó do sí tá sok rész le te sen az Or szá gos Gyógy sze ré sze ti In - té zet hi va ta los hon lap ján ta lál ha tók.
Egyéb elõ írá sok
Tá jé koz ta tó vizs gá la tok (2447-2465. ol dal):
A kö vet ke zõ anya gok ha tás erõs ség-jel zé se az aláb bi ak sze rint meg vál to zott:
- ++ Co de i ni hyd roch lo ri dum di hyd ri cum-ról (2453. ol dal)
## Co de i ni hyd roch lo ri dum di hyd ri cum-ra - ++ Co de i ni phosp has ses qu i hyd ri cus-ról (2453. ol dal)
## Co de i ni phosp has ses qu i hyd ri cus-ra
- ++ Di hyd ro co de i ni hyd ro ge no tart ras-ról (2453. ol dal)
## Di hyd ro co de i ni hyd ro ge no tart ras-ra
- ++ Et hyl morp hi ni hyd roch lo ri dum-ról (2454. ol dal)
## Et hyl morp hi ni hyd roch lo ri dum-ra
- The op hyl li num-ról (2464. ol dal) + The op hyl li num-ra A Di nat rii phosp has do de ca hyd ri cus tá jé koz ta tó vizs gá - la tá nak (2453. ol dal) 3. pont ja he lye sen:
„3. Az S ol dat 1,0 ml-es rész le tét R vízzel 2,0 ml-re hí gít juk. A hí gí tott ol dat hoz 5 csepp R me til vö rös–ol datot adva, az ol dat sár gá ra szí ne zõ dik.
Az ol da tot 5,0 ml R1 ezüst-nit rát–ol dattal össze ráz va, élénk sár ga szí nû csa pa dék ke let ke zik, a fo lya dék tisz tá ja pe dig pi ros szí nû lesz.
A csa pa dék R hí gí tott sa lét rom sav fe les le gé ben könnyen fel ol dó dik.”
Az Et ha no lum (96 per cen tum) tá jé koz ta tó vizs gá la tá nak (2454. ol dal) 3. pont ja he lye sen:
„3. Az anyag sû rû sé gét meg ha tá roz zuk, és az eta nol tar - tal mat a táb lá zat ból ke res sük ki (Ph. Hg. VIII. I. kö tet 595-610. ol dal)”
A Thi o mer sa lum tá jé koz ta tó vizs gá la tá nak (2464. ol dal) 1. pont ja he lye sen:
„1. Kb. 50 mg anya got 5,0 ml R vízben ol dunk. Az ol - dat hoz 0,1M ezüst-nit rát–ol dat né hány csepp jét ele gyít jük.
Fe hér csa pa dék ke let ke zik.”
Út mu ta tó a gyógy szer anyag-cik ke lyek meg fe lel te té sé hez (2439-2446):
Az út mu ta tó szö ve ge he lye sen az aláb bi:
Je len út mu ta tó a 47/2005. (XI. 4.) EüM ren de let 3. § (1) be kez dé se alap ján az OGYI ál tal köz zé tett ma giszt rá lis gyógy szer ren de lés hez fel hasz nál ha tó gyógy szer anya gok lis tá ján sze rep lõ ké mi ai gyógy szer anya gok, zsi ra dé kok, vi asz - fé lék, nö vé nyi dro gok, il ló ola jok és gyógy szer ké szít mé nyek, va la mint a VIII. Ma gyar Gyógy szer könyv ben hi va ta los gyógy szer anya gok cik ke lye i nek meg fe lel te té sé hez nyújt se gít sé get. Bár a táb lá zat azo nos so rá ban sze rep lõ ne vek eset leg el té rõ mi nõ sé gû gyógy szer anya go kat je löl nek, a Ph. Hg. VIII. cik ke lyé ben meg adott mi nõ sé gû anyag az utol só osz lop - ban fel tün te tett to váb bi kö ve tel mé nyek ér vé nye sí té se ese tén a ma giszt rá lis gyógy szer ké szí tés ben ugyan azon cél ra fel - hasz nál ha tó, mint a ko ráb bi mi nõ sé gû anyag. A táb lá zat utol só osz lo pá ban fel tün te tett kö ve tel mé nyek ér vé nye sí té se nem he lyet te sí ti a Ph. Eur. ál ta lá nos cik ke lye i nek al kal ma zá sát. Az utób bi ak nak való meg fe le lés hez to váb bi, az egye di cik ke - lyek kö ve tel mé nye it ki egé szí tõ vizs gá la tok ra le het szük ség (pl. a sze mé sze ti ké szít mé nyek elõ ál lí tá sá hoz szük sé ges anyagok mik ro bi o ló gi ai al kal mas sá gát iga zo ló vizs gá la tok, az ol dó szer ma rad vá nyok vizsgálata, stb.).
Ke reszt - jel zés
A GYÓGYSZERANYAG KORÁBBI NEVE*
A GYÓGYSZERANYAG KORÁBBI MINÕSÉGE*
A GYÓGYSZERANYAG PH. HG.
VIII.-BAN HIVATALOS NEVE ÉS ANNAK HIVATALOS
RÖVIDÍTÉSE
TOVÁBBI KÖVETELMÉNYEK AZ EGYENÉRTÉKÛSÉG
MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ
KÉMIAI GYÓGYSZERANYAGOK, ZSIRADÉKOK ÉS HASONLÓ ÁLLOMÁNYÚ ANYAGOK
Ace to num Ph. Eur. Ace to num
(Ace ton.)
+ Aci dum ace ti cum con cent ra tum Ph. Hg. VII. Aci dum ace ti cum gla ci a le (Acid. acet. glac.) Aci dum ace ti cum di lu tum 20% Ph. Hg. VII. -
Aci dum acetyl sa li cy li cum Ph. Hg. VII. Aci dum acetyl sa li cy li cum (Acid. acetyl sa li cyl.)
Aci dum ami no a ce ti cum Ph. Eur. Glyci num
(Glycin.)
Aci dum as cor bi cum Ph. Hg. VII. Aci dum as cor bi cum
(Acid. as corb.)
Aci dum as par ti cum Ph. Hg. VII. Aci dum as par ti cum
(Acid. as part.)
Aci dum ben zo i cum Ph. Hg. VII. Aci dum ben zo i cum
(Acid. ben zo ic.)
Aci dum bo ri cum Ph. Hg. VII. Aci dum bo ri cum
(Acid. bor.) + Aci dum chlo ra tum con cent ra tum
36%
Ph. Hg. VII. Aci dum hyd roch lo ri dum con cent ra tum
(Acid. hyd roch lor. conc.) Aci dum chlo ra tum di lu tum 10% Ph. Hg. VII. Aci dum hyd roch lo ri dum di lu tum
(Acid. hyd roch lor. dil.)
Aci dum cit ri cum Ph. Hg. VII. Aci dum cit ri cum mo no hyd ri cum
(Acid. citr.mo no hydr.)
Aci dum de hyd ro cho li cum Ph. Hg. VII. -
+ Aci dum fo li cum Ph. Hg. VII. Aci dum fo li cum
(Acid. fol.)
Aci dum lac ti cum Ph. Hg. VII. Aci dum lac ti cum (Acid. lact.)
+ Aci dum ni co ti ni cum Ph. Hg. VII. Aci dum ni co ti ni cum
(Acid. ni cot.)
Aci dum ole i ni cum Ph. Hg. VII. Aci dum ole i cum (Acid. ole ic.) + Aci dum phosp ho ri cum
con cent ra tum
Ph. Eur. Aci dum phosp ho ri cum
con cent ra tum (Acid. phosph. conc.) Aci dum sa li cy li cum Ph. Hg. VII. Aci dum sa li cy li cum (Acid.
sa li cyl.) Aci dum si li ci cum col lo i da le
hyd rop ho bum
Ph. Hg. VII. -
Aci dum si li ci cum col lo i da le hyd rop hy lum
Ph. Hg. VII. Si li ca col lo i da lis an hyd ri ca (Si lic. coll. an hydr.)
Tér fo gat tö meg:
4,5-6,5 g/100 ml (Ph. Hg.
VII. 691. old. Aci dum si li ci cum col lo i da le c.
cik kely Tisz ta sá gi vizs gá lat rész [3]-as pont ja alap ján).
Iz zí tá si vesz te ség:
leg fel jebb 3% (Ph. Hg.
VII. 691. old. Aci dum si li ci cum col lo i da le c.
cik kely Tisz ta sá gi vizs gá lat rész [6]-os pont ja alap ján).
Aci dum sor bi ni cum Ph. Hg. VII. Aci dum sor bi cum
(Acid. sorb.)
Aci dum tan ni cum Ph. Eur. Tan ni num
(Tan nin.)
Aci dum tar ta ri cum Ph. Hg. VII. Aci dum tar ta ri cum (Acid. tart.) Aci dum trich lo ra ce ti cum Ph. Eur. Aci dum trich lo ra ce ti cum
(Acid. trich lo ra cet.) Ac rif la vi ni um chlo ra tum Ph. Hg. VII. Ac rif la vi ni mo noch lo ri dum
(Ac rif la vin. mo noch lor.)
Adeps so li dus 3 Ph. Hg. VII. Adeps so li dus (Adeps so lid.) Szap pan szám:
240-255 (Ph. Hg. VII.
701. old. Adeps so li dus 3 c. cik kely Ké mi ai mu ta tó szám rész [7]-es pont ja alap ján).
Hid ro xil szám: leg feljbb:
3 (Ph.Hg.VII. 701. old.
Adeps so li dus 3 c.
cik kely Ké mi ai mu ta tó szám rész [8]-as pont ja alap ján).
Adeps so li dus 50 Ph. Hg. VII. Adeps so li dus (Adeps so lid.) Szap pan szám:
220-240 (Ph. Hg. VII.
702. old. Adeps so li dus 50 c. cik kely Ké mi ai mu ta tó szám rész [7]-es pont ja alap ján).
Hid ro xil szám: 40-50 (Ph.
Hg. VII. 702. old. Adeps so li dus 50 c. cik kely Ké mi ai mu ta tó szám rész [8]-as pont ja alap ján).
Aet hac ri di ni um lac ti cum Ph. Hg. VII. Et hac ri di ni lac tas mo no hyd ri cus (Et hac ri din. lact. mo no hydr.)
Aet her Ph. Hg. VII. Aet her
Aet hy li um ace ti cum Ph. Eur. Et hy lis ace tas
(Et hyl. acet.) Aet hy li um ole i ni cum Ph. Hg. VII. Et hy lis ole as (Et hyl. ole as)
