Tör vé nyek, or szág gyû lé si ha tá ro za tok, kor mány ren de le tek és -ha tá ro za tok

(1)

ÁRA: 4095 FT TARTALOM

A NEMZETI ERÕFORRÁS MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

I. RÉSZ Személyi rész

II. RÉSZ

Tör vé nyek, or szág gyû lé si ha tá ro za tok, kor mány ren de le tek és -ha tá ro za tok 2010. évi CXXVI. tör vény a fõ vá ro si és me gyei kormány -

hivatalokról, va la mint a fõ vá ro si és me gyei kormány - hivatalok ki ala kí tá sá val és a te rü le ti in teg rá ci ó val össze füg gõ tör vény mó do sí tá sok ról (ki vo na tos köz lés) ... 3 2010. évi CLII. tör vény egyes tör vé nyek nek a nap tá ri nap -

ban va ló ha tár idõ-szá mí tás sal össze füg gés ben tör té nõ mó do sí tá sá ról (ki vo na tos köz lés) ... 8 2010. évi CLIII. tör vény a Ma gyar Köz tár sa ság 2011. évi

költ ség ve té sét meg ala po zó egyes tör vé nyek mó do sí tá - sá ról (ki vo na tos köz lés) ... 8 2010. évi CLXIX. tör vény a Ma gyar a Köz tár sa ság 2011. évi

költ ség ve té sé rõl (ki vo na tos köz lés) ... 12 2010. évi CLXXIII. tör vény az egyes egész ség ügyi tár gyú

tör vé nyek mó do sí tá sá ról ... 25 279/2010. (XII. 15.) Korm. ren de let az egész ség ügyi szol -

gál ta tá sok Egész ség biz to sí tá si Alap ból tör té nõ fi nan - szí ro zá sá nak rész le tes sza bá lya i ról szó ló 43/1999. (III. 3.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról ... 61 288/2010. (XII. 21.) Korm. ren de let a fõ vá ro si és me gyei

kor mány hi va ta lok ról ... 61 319/2010. (XII. 27.) Korm. ren de let az egész ség biz to sí tá si

szer vek rõl ... 79 323/2010. (XII. 27.) Korm. ren de let az Ál la mi Nép egész ség -

ügyi és Tisz ti or vo si Szol gá lat ról, a nép egész ség ügyi szak igazgatási fel ada tok el lá tá sá ról, va la mint a gyógyszer észe ti ál lam igaz ga tá si szerv ki je lö lé sé rõl ... 84 332/2010. (XII. 27.) Korm. ren de let a Nem ze ti Re ha bi li tá -

ci ós és Szo ci á lis Hi va tal fel ada ta i nak meg ál la pí tá sá val össze füg gõ egyes kor mány ren de le tek mó do sí tá sá ról (ki vo na tos köz lés) ... 111 334/2010. (XII. 27.) Korm. ren de let a tár sa da lom biz to sí tás

el lá tá sa i ra és a ma gán nyug díj ra jo go sul tak ról, va la mint e szol gál ta tá sok fe de ze té rõl szó ló 1997. évi LXXX. tör - vény vég re haj tá sá ról szó ló 195/1997. (XI. 5.) Korm. ren - de let mó do sí tá sá ról (ki vo na tos köz lés) ... 114 351/2010. (XII. 30.) Korm. ren de let egyes kor mány ren de le -

tek nek a fõ vá ro si és me gyei kor mány hi va ta lok ki ala kí tá - sá val össze füg gõ mó do sí tá sá ról (ki vo na tos köz lés) ... 116 363/2010. (XII. 30.) Korm. ren de let az egész ség ügyi el lá tó -

rend szer fej lesz té sé rõl szó ló 2006. évi CXXXII. tör vény vég re haj tá sá ról szó ló 337/2008. (XII. 30.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról ... 168

364/2010. (XII. 30.) Korm. ren de let az egész ség ügyi szol - gál ta tók gyógy szer ren de lé sé nek és ki szol gál ta tá sá nak ér té ke lé sé rõl, va la mint a há zi or vo si és a gyógy szer tá ri ér de kelt sé gi rend szer ki ala kí tá sá ról ... 174 365/2010. (XII. 30.) Korm. ren de let az egész ség ügyi szol -

gál ta tá sok Egész ség biz to sí tá si Alap ból tör té nõ fi nan - szí ro zá sá nak rész le tes sza bá lya i ról szó ló 43/1999. (III. 3.) Korm. ren de let és az egész ség ügyi szol gál ta tás gya kor - lá sá nak ál ta lá nos fel té te le i rõl, va la mint a mû kö dé si en - ge dé lye zé si el já rás ról szó ló 96/2003. (VII. 15.) Korm.

ren de let mó do sí tá sá ról ... 177 366/2010. (XII. 30.) Korm. ren de let a kö te le zõ egészség -

biztosítás el lá tá sa i ról szó ló 1997. évi LXXXIII. tör vény vég re haj tá sá ról szó ló 217/1997. (XII. 1.) Korm. ren de let és a té rí té si díj el le né ben igény be ve he tõ egyes egész - ség ügyi szol gál ta tá sok té rí té si díj ár ól szó ló 284/1997.

(XII. 23.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról ... 191 1293/2010. (XII. 15.) Korm. ha tá ro zat a kö te le zõ egész -

ségbiz to sí tás ter mé szet be ni alap el lá tá sa i nak és a mél tá - nyos sá gi gyógy szer tá mo ga tás 2010. év végi finan - szírozásához szük sé ges lé pé sek rõl ... 199

III. RÉSZ

Nemzeti erõforrás és egyéb miniszteri rendeletek és utasítások

17/2010. (XII. 20.) NEFMI ren de let egyes egész ség ügyi tár gyú mi nisz te ri ren de le tek nek az egész ség ügyi szak - irá nyú szak mai to vább kép zés sel össze füg gõ mó do - sításáról és ha tá lyon kí vül he lye zé sé rõl ... 201 18/2010. (XII. 23.) NEFMI ren de let egyes egész ség ügyi tár -

gyú mi nisz te ri ren de le tek nek a nap tá ri nap ban tör té nõ ha tár idõ-szá mí tás sal össze füg gés ben szük sé ges mó do - sí tá sá ról ... 203 19/2010. (XII. 23.) NEFMI ren de let a köz úti jár mû ve ze tõk

egész sé gi al kal mas sá gá nak meg ál la pí tá sá ról szó ló 13/1992. (VI. 26.) NM ren de let mó do sí tá sá ról ... 204 20/2010. (XII. 28.) NEFMI ren de let a gyó gyá sza ti se géd esz -

kö zök tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás ba tör té nõ be - fo ga dá sá ról, tá mo ga tás sal tör té nõ ren de lé sé rõl, for gal ma zá sá ról, ja ví tá sá ról és köl csön zé sé rõl szó ló 14/2007. (III. 14.) EüM ren de let mó do sí tá sá ról ... 210 29/2010. (XII. 30.) NEFMI ren de let az egész ség ügyi szak el -

lá tás tár sa da lom biz to sí tá si fi nan szí ro zá sá nak egyes kér - dé se i rõl szó ló 9/1993. (IV. 2.) NM ren de let, va la mint az egész ség ügyi szol gál ta tá sok nyúj tá sá hoz szük sé ges szak mai mi ni mum fel té te lek rõl szó ló 60/2003. (X. 20.) ESZCSM ren de let mó do sí tá sá ról ... 245

(2)

30/2010. (XII. 30.) NEFMI ren de let a törzs köny ve zett gyógy sze rek és a kü lön le ges táp lál ko zá si igényt ki elé gí - tõ táp sze rek tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás ba va ló be fo ga dá sá nak szem pont ja i ról és a be fo ga dás vagy a tá mo ga tás meg vál toz ta tá sá ról szó ló 32/2004. (IV. 26.) ESZCSM ren de let mó do sí tá sá ról ... 262 31/2010. (XII. 30.) NEFMI ren de let a köz for gal mú, fi ók- és

ké zi gyógy szer tá rak, to váb bá in té ze ti gyógy szer tá rak mû kö dé si, szol gá la ti és nyil ván tar tá si rend jé rõl szó ló 41/2007. (IX. 19.) EüM ren de let mó do sí tá sá ról ... 267 11/2010. (XII. 10.) NEFMI uta sí tás mi nisz te ri biz tos ki ne ve -

zé sé rõl ... 270

IV. RÉSZ Irányelvek, tájékoztatók

V. RÉSZ Közlemények

VI. RÉSZ

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közleményei VII. RÉSZ

Vegyes közlemények

(3)

I. RÉSZ Sze mé lyi rész

II. RÉSZ

Tör vé nyek, or szág gyû lé si ha tá ro za tok, kor mány ren de le tek és -ha tá ro za tok

2010. évi CXXVI. törvény

a fõvárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fõvárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggõ törvénymódosításokról*

(kivonatos közlés)

Az Országgyûlés a jó állam kialakítása keretében, a területi államigazgatási szervezetrendszer mûködésének egységessé és hatékonyabbá tétele, ezáltal a területi államigazgatási feladatellátás fejlõdése és színvonalának növelése, valamint az ügyfél-centrikus területi államigazgatás meg valósítása érdekében a következõ törvényt alkotja:

1. Értelmezõ rendelkezések 1. § E törvény alkalmazásában

1. központi államigazgatási szervek területi szerve: a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) hatálya alá tartozó központi államigazgatási szerv bármely jogállású területi szerve,

2. rendvédelmi szerv: a Ksztv. szerinti rendvédelmi szerv, valamint annak területi szerve.

2. A fõvárosi és megyei kormányhivatal

2. § (1) A fõvárosi és megyei kormányhivatal a Kormány általános hatáskörû területi államigazgatási szerve.

(2) A fõvárosi és megyei kormányhivatal mûködésének költségeit az Országgyûlés a költségvetési törvénynek a fõvárosi és megyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszter által vezetett minisztérium fejezetében biztosítja.

(3) A megyei kormányhivatal székhelye a megyeszékhely városban, a fõvárosi kormányhivatal és a Pest megyei kormányhivatal székhelye Budapesten van.

3. § (1) A fõvárosi és megyei kormányhivatal a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységekbõl (a továbbiakban: törzshivatal), valamint ágazati szakigazgatási szervekbõl (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) áll.

(2) A szakigazgatási szervek törvény vagy kormányrendelet rendelkezése alapján önálló feladat- és hatáskörrel rendelkezõ szervezeti egységekkel rendelkezhetnek.

(3) A törzshivatal és a szakigazgatási szervek egy költségvetési szervet képeznek.

(4) A Kormány rendeletben állapítja meg a fõvárosi és megyei kormányhivatalok gazdálkodására vonatkozó szabályokat.

4. § (1) A fõvárosi és megyei kormányhivatal alapító okiratát a miniszterelnök adja ki.

(2) A fõvárosi és megyei kormányhivatal szervezeti és mûködési szabályzatát a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter, a Kormány által rendeletben kijelölt, szakigazgatási szerveket irányító miniszter véleményének kikérésével normatív utasításban adja ki.

3. A szakigazgatási szervek

5. § (1) A fõvárosi és megyei kormányhivatal szervezeti egységeként mûködõ szakigazgatási szerveket a Kormány rendeletben állapítja meg.

(2) A szakigazgatási szerv, továbbá a törvény vagy kormányrendelet alapján a szakigazgatási szerv önálló feladat- és hatáskörrel rendelkezõ szervezeti egysége a jogszabályban megállapított hatáskörét önállóan gyakorolja.

* A törvényt az Országgyûlés a 2010. november 16-i ülésnapján fogadta el.

(4)

4. A fõvárosi és megyei kormányhivatal irányítása

6. § (1) A fõvárosi és megyei kormányhivatalt az ebben az alcímben meghatározott eltérésekkel a Kormány a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter útján irányítja.

(2) A fõvárosi és megyei kormányhivatal tekintetében – a kormányhivatal alapítása, a kormánymegbízott kinevezése és felmentése kivételével – a Ksztv. 2. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott, valamint a hatékonysági és a pénzügyi ellenõrzési hatásköröket a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter gyakorolja.

(3) Kormányrendelet a törzshivatal irányításáról rendelkezhet úgy, hogy ügyek meghatározott csoportjaival összefüggésben a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)–g) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és a szakszerûségi ellenõrzési hatáskörök közül egyeseket vagy ezek mindegyikét valamely, a Kormány által rendeletben meghatározott központi államigazgatási szerv vezetõje gyakorolja.

(4) A szakigazgatási szerv tekintetében a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)–g) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és a szakszerûségi ellenõrzési hatásköröket a Kormány által rendeletben meghatározott központi államigazgatási szerv vezetõje (a továbbiakban: szakmai irányító szerv vezetõje) gyakorolja.

7. § (1) A kormánymegbízott a szakigazgatási szerv vezetõjének kinevezésére és felmentésére vonatkozó hatáskörét a szakmai irányító szerv vezetõjének egyetértésével gyakorolja.

(2) Kormányrendelet a szakigazgatási szerv tekintetében rendelkezhet úgy, hogy a Ksztv. 2. § (1) bekezdés h) és i) pontja szerinti hatásköröket a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter, valamint a szakmai irányító szerv vezetõje is gyakorolhatja.

(3) A közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter a szakmai irányító szerv vezetõjének közremûködésével a fõvárosi és megyei kormányhivatal bármely tevékenysége tekintetében törvényességi és szakszerûségi ellenõrzést folytathat le.

(4) A szakmai irányító szerv vezetõje a szakigazgatási szerv tevékenysége tekintetében a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter közremûködésével hatékonysági ellenõrzést folytathat le.

8. § A közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter ellátja a központi államigazgatási szervek területi szervei feletti, jogszabályban szereplõ, a fõvárosi és megyei kormányhivatal által végzett ellenõrzés szakmai irányítását, és ennek keretében gyakorolja a szakmai irányító szerv vezetõjének jogait.

5. A fõvárosi és megyei kormányhivatal funkcionális feladatainak ellátása

9. § A fõvárosi és megyei kormányhivatal Kormány által rendeletben meghatározott egyes funkcionális feladatait, valamint azok irányítását a Kormány által rendeletben kijelölt szerv látja el.

6. A fõvárosi és megyei kormányhivatal vezetése

10. § (1) A fõvárosi és megyei kormányhivatalt kormánymegbízott vezeti.

(2) A kormánymegbízottat a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.

A kormánymegbízott felett – a kinevezés és a felmentés kivételével – a munkáltatói jogokat a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter gyakorolja.

(3) Kormánymegbízottá olyan büntetlen elõéletû személy nevezhetõ ki, aki az országgyûlési képviselõk választásán választójoggal rendelkezik.

(4) A kormánymegbízott a kinevezésében megjelölt idõpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép.

(5) A kormánymegbízott megbízatása megszûnik:

a) a Kormány megbízatásának megszûnésével, b) lemondásával,

c) felmentésével, d) halálával,

e) választójogának elvesztésével,

f) összeférhetetlenségének megállapításával.

(6) Ha a kormánymegbízott megbízatása a Kormány megbízatásának megszûnésével szûnt meg, az új Kormány megalakulásáig gyakorolja hatáskörét.

(5)

11. § (1) A kormánymegbízott további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, nem lehet helyi önkormányzati képviselõ, fõvárosi, megyei közgyûlés tagja, polgármester, megyei közgyûlés elnöke, fõpolgármester, alpolgármester, megyei közgyûlés alelnöke, fõpolgármester-helyettes, kisebbségi önkormányzat elnöke és kisebbségi önkormányzati képviselõ.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem akadálya annak, hogy a kormánymegbízott országgyûlési képviselõ legyen, valamint tudományos, oktatói, mûvészeti, lektori, szerkesztõi, valamint jogi oltalom alá esõ szellemi tevékenységet végezzen.

(3) A kormánymegbízott illetményét a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter – legfeljebb a köztisztviselõi illetményalap 28-szorosában – állapítja meg.

(4) A kormánymegbízottra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a kormánytisztviselõk jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény helyettes államtitkárra vonatkozó rendelkezéseit kell az illetménypótlékra és illetménykiegészítésre vonatkozó szabályok kivételével alkalmazni.

12. § (1) A fõvárosi és megyei kormányhivatal hivatali szervezetét fõigazgató vezeti.

(2) A kormánymegbízottat távolléte vagy akadályoztatása esetén a fõigazgató helyettesíti.

(3) A fõigazgatót a kormánymegbízott javaslatára a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter nevezi ki és menti fel.

A fõigazgató felett – a kinevezés, a felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével – a munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja.

(4) Fõigazgatói munkakörbe az nevezhetõ ki, aki felsõfokú iskolai végzettséggel és legalább 5 év vezetõi gyakorlattal rendelkezik.

(5) A fõigazgató minisztériumi fõosztályvezetõi besorolású, határozatlan idõre kinevezett kormánytisztviselõ.

13. § (1) A fõigazgató munkáját általános helyettesként igazgató segíti.

(2) Az igazgatót a fõigazgató javaslatára a kormánymegbízott nevezi ki és menti fel. Az igazgató felett – a kinevezés, a felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével – a munkáltatói jogokat a fõigazgató gyakorolja.

(3) Igazgatói munkakörbe az nevezhetõ ki, aki felsõfokú igazgatásszervezõi, okleveles jogász képesítéssel vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel, valamint jogi vagy közigazgatási szakvizsgával és legalább 5 év közigazgatási szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(4) Az igazgató minisztériumi fõosztályvezetõ-helyettesi besorolású, határozatlan idõre kinevezett kormánytisztviselõ.

7. A szakigazgatási szerv vezetése

14. § (1) A szakigazgatási szerv vezetõje vezetõi munkakörbe történõ kinevezéséhez és felmentéséhez a szakmai irányító szerv vezetõjének egyetértése szükséges.

(2) A szakigazgatási szerv vezetõje minisztériumi fõosztályvezetõi besorolású, határozatlan idõre kinevezett kormánytisztviselõ.

(3) A szakigazgatási szervek vezetõje feletti munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja.

8. A munkáltatói jogok gyakorlása

15. § (1) A törzshivatal kormánytisztviselõi, valamint munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja.

(2) A szakigazgatási szerv kormánytisztviselõi, valamint munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a szakigazgatási szerv vezetõje gyakorolja.

(3) A szakigazgatási szerv kormánytisztviselõjének kinevezni javasolt személyrõl a szakigazgatási szerv vezetõje tájékoztatja a kormánymegbízottat, aki a javasolt személlyel szemben a tájékoztatást követõ tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhetõ ki a szakigazgatási szervnél kormánytisztviselõnek.

9. A fõvárosi és megyei kormányhivatal feladat- és hatásköre

16. § (1) A fõvárosi és megyei kormányhivatal a jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek megfelelõen összehangolja és elõsegíti a kormányzati feladatok területi végrehajtását.

(6)

(2) A központi államigazgatási szervek területi szervei, valamint a rendvédelmi szervek feladataik ellátása során kötelesek egymással és a kormányhivatallal együttmûködni. A fõvárosi és megyei kormányhivatal feladatainak teljesítése érdekében jogosult a központi államigazgatási szervek területi szervei vezetõitõl – az egyedi ügyek kivételével – adatokat, felvilágosítást kérni.

(3) A központi államigazgatási szervek területi szervei – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével –, továbbá a területi illetékességgel államigazgatási feladatot ellátó más szervek és személyek államigazgatási jogkörükben eljárva, illetve az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintõen – szervezeti és szakmai önállóságuk megtartásával – a fõvárosi és megyei kormányhivatal koordinációs jogkörébe tartoznak.

(4) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a központi államigazgatási szervek területi szervei, továbbá a területi illetékességgel államigazgatási feladatot ellátó más szervek és személyek államigazgatási jogkörükben eljárva, illetve az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintõen – a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével – a fõvárosi és megyei kormányhivatal ellenõrzési jogkörébe tartoznak.

(5) Ha a központi államigazgatási szerv területi szervének illetékessége a fõvárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területétõl eltérõ területre terjed ki, a fõvárosi és megyei kormányhivatal jogköreit a területi szerv székhelye szerinti fõvárosi és megyei kormányhivatal gyakorolja.

17. § (1) A fõvárosi és megyei államigazgatási kollégium a fõvárosi és megyei kormányhivatal koordinációs feladatait elõsegítõ állandó fóruma.

(2) Az államigazgatási kollégium vezetõje a kormánymegbízott, tagjai a fõvárosi és megyei kormányhivatal törzshivatalának és szakigazgatási szerveinek vezetõi, a fõvárosi és megyei kormányhivatal koordinációs és ellenõrzési jogkörébe tartozó területi államigazgatási szervek vezetõi, valamint a kormánymegbízott által meghívottak.

(3) A kormánymegbízott a fõvárosi és megyei kormányhivatal koordinációs feladatainak elõsegítésére szükség esetén fõvárosi, megyei koordinációs értekezletet hívhat össze.

18. § A fõvárosi és megyei kormányhivatal véleményezi – a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével – a Kormánynak alárendelt szervek területi szervei

a) vezetõinek kinevezését és felmentését,

b) létrehozására, átszervezésére, valamint jogállásuk és illetékességi területük módosítására vonatkozó elõterjesztést,

c) foglalkoztatottjai létszámára és költségvetésének a megállapítására vonatkozó elõterjesztést, javaslatokat.

19. § (1) A fõvárosi és megyei kormányhivatal – a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével – a Kormánynak alárendelt szervek bármely területi szervétõl, valamint a polgármestertõl és a jegyzõtõl az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintõen, valamint a területi illetékességgel államigazgatási feladatot ellátó más szervtõl és személytõl bármely döntést bekérhet, a szerv intézkedésérõl tájékoztatást kérhet, illetve – jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában – az iratokba betekinthet.

(2) A fõvárosi és megyei kormányhivatal az (1) bekezdésben meghatározott szervnél – törvénysértés észlelése esetén – egyeztetõ eljárást kezdeményez, ennek eredménytelensége esetén a szerv felügyeleti szervénél felügyeleti eljárást kezdeményez, ennek eredménytelensége esetén a feladatkörrel rendelkezõ miniszter eljárását kezdeményezi.

(3) A fõvárosi és megyei kormányhivatal a (2) bekezdésben foglalt intézkedések eredménytelensége esetén az érintett döntést hozó szerv felügyeleti szerve és a feladatkörrel rendelkezõ miniszter egyidejû tájékoztatása mellett kezdeményezi a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszternél a (4) bekezdésben foglalt intézkedés megtételét.

(4) Ha a törvénysértés másként nem orvosolható, a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter javaslata alapján a Kormány az Alkotmány 35. § (4) bekezdése szerint jár el.

(5) A fõvárosi és megyei kormányhivatal az általa megismerhetõ iratokban foglalt, valamint a részére nyújtott tájékoztatás alapján tudomására jutott személyes adatok kezelésére az (1)–(4) bekezdésben meghatározott eljárás lefolytatása céljából addig az idõpontig jogosult, amíg az feladata ellátásához szükséges.

20. § A fõvárosi és megyei kormányhivatal

a) döntés-elõkészítõ és javaslattevõ szervként közremûködik a Kormánynak az Alkotmány 19. § (3) bekezdés l) pontja szerinti javaslattételi jogosultsága, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 95. § d) és e) pontjában, a helyi önkormányzatokért felelõs miniszternek az Ötv. 96. § c) és d) pontjában, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenõrzéséért felelõs miniszternek az Ötv. 96/A. §-ában,

(7)

valamint a szakmai irányító miniszternek az Ötv. 97. §-ában meghatározott feladatai ellátásában, a Kormánynak a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 60/M. § c)–e) pontjában, a Kormány által kijelölt miniszternek a Nektv. 60/N. § a) pontjában, valamint a feladat- és hatáskör szerinti miniszternek a Nektv. 60/O. § a) pontjában meghatározott feladatai ellátásában,

b) a szakigazgatási szerveket érintõ funkcionális feladatokat lát el,

c) – a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével – ellenõrzési feladatokat lát el, különös tekintettel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény végrehajtásának és a hatósági tevékenység jogszerûségének ellenõrzésére,

d) – a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével – gondoskodik a területi államigazgatási szervek ellenõrzési tevékenységének összehangoltságáról,

e) közigazgatási informatikai közremûködõi tevékenységet lát el, f) ügyfélszolgálatot mûködtethet,

g) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatait.

10. Záró rendelkezések

21. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a fõvárosi és megyei kormányhivatalok feladat- és hatáskörére, szervezetére, mûködésére és ellenõrzésére vonatkozó részletes szabályokat,

b) a szakigazgatási szerveket,

c) a törzshivatal és a szakigazgatási szervek irányításának részletes szabályait, d) a szakmai irányító szerv vezetõjét,

e) a fõvárosi és megyei kormányhivatal funkcionális feladatait, valamint az azok irányítását ellátó szervet vagy szerveket,

f) a fõvárosi és megyei kormányhivatalra vonatkozó gazdálkodási szabályokat rendeletben határozza meg.

22. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.

(2) A 27. §, a 40. §(1) és (4) bekezdése, a 42. § és a 64. alcím az e törvény kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba.

(3) A 89. § 2010. december 31-én lép hatályba.

(4) Az 1–9., 11., 12., 14–19., 21–24., 26–41., 43–57., 59., 60., 62., 63. és 65. alcím, a 21. §, a 23. §, a 40. § (2) és (3) bekezdése, a 41. §, a 69. §, a 86–88. §, a 103. § (1) bekezdése és a 104. § (1) bekezdése 2011. január 1-jén lép hatályba.

23. § (1) A megyei kormányhivatal a székhelye szerinti megyei közigazgatási hivatal általános jogutódja.

(2) A fõvárosi kormányhivatal a fõvárosi közigazgatási hivatal általános jogutódja.

Dr. Schmitt Pál s. k., Dr. Kövér László s. k.,

köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke

(8)

2010. évi CLII. törvény

egyes törvényeknek a naptári napban való határidõ-számítással összefüggésben történõ módosításáról*

2. § (4) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységrõl szóló 1991. évi XI. törvény 10. § (4) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 13/B. § (2) bekezdésében a „huszonkettedik munkanapig” szövegrész helyébe a „harmincadik napig” szöveg lép.

(57) Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseirõl szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 22. § (2) bekezdésében a „nyolc munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg lép.

5. § Ez a törvény 2011. január 1-jén lép hatályba.

6. § E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követõen indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

2010. évi CLIII. törvény

a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról**

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetésérõl szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása

12. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetésérõl szóló 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) 4. § (3) bekezdés c) pont 2. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[(3) A kiadások fedezetét a következõ bevételek képezik:]

[c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve]

„2. az egyszerûsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo.tv.) 7. §-a alapján a kincstár által a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalt összeget,”

(2) Az AT. 4. § (3) bekezdése c) pontja kiegészül a következõ 7. alponttal:

„7. a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 23. § (1) bekezdés d) pontjában, a 29. § (9) bekezdés b) pontjában, továbbá a 123/A. §-ában meghatározott esetekben a pénztár által a pénztártag egyéni számlájáról a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átutalt összeget,”

(3) Az AT. 4. § (3) bekezdése kiegészül a következõ l) ponttal:

„l) a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alapból származó bevétel, ideértve a Tbj. 18. § (6) bekezdése és 26. § (11) bekezdése szerinti bevételt, valamint a külön törvény szerint a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átadandó egyéb pénzeszközt.”

(4) Az AT. 5. § (3) bekezdés c) pont 4. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„4. az Efo.tv. 7. §-a alapján a kincstár által az Egészségbiztosítási Alapnak átutalt összeget,”

* A törvényt az Országgyûlés a 2010. december 13-i ülésnapján fogadta el.

** A törvényt az Országgyûlés a 2010. december 13-i ülésnapján fogadta el.

(9)

(5) Az AT. 10. §-a kiegészül a következõ (3) bekezdéssel:

„(3) A fõvárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként mûködõ társadalombiztosítási igazgatási szervek mûködési és felhalmozási kiadásai nem az Alapokat terhelik, azok fedezetét a központi költségvetés biztosítja.”

(6) Az AT. 13. számú mellékletében a „baleseti járulék” szövegrész helyébe az „egészségügyi szolgáltatási járulék” szöveg lép.

(7) Hatályát veszti az AT. 4. § (3) bekezdés b) pont 3. alpontja, c) pont 6. alpontja, valamint f) pont 1., 2. és 3. alpontja.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

33. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 18. §-a kiegészül a következõ (6) bekezdéssel:

„(6) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérõen, a külön törvényben meghatározott szolgálati nyugellátás, valamint a szolgálati rokkantsági nyugdíj járulékfizetéssel nem fedezett, 2011. január 1-je és 2011. december 31-e közötti idõszakban esedékes többletköltségeit a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alap fizeti meg.”

(2) A Tbj. 26. §-a kiegészül a következõ (11) bekezdéssel:

„(11) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérõen, a gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, a munka-rehabilitáció keretében folyósított munka-rehabilitációs díj, rehabilitációs járadék után a foglalkoztatót terhelõ, 2011. január 1-je és 2011. december 31-e közötti idõszakban esedékes nyugdíj-biztosítási járulékot a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alap fizeti meg.”

(3) A Tbj. a 43. §-t követõen a következõ 43/A. §-sal egészül ki:

„43/A. § Az állami adóhatóság elektronikus úton átadja az 56/A. § (6) bekezdésében meghatározott adatokat a) az álláskeresési támogatások megállapítása és ellenõrzése céljából az állami foglalkoztatási szerv, az egészségbiztosítási ellátások ellenõrzése céljából az egészségbiztosítási szerv, a magán-nyugdíjpénztári tag folyószámlájának vezetéséhez a pénztártag magán-nyugdíjpénztára részére a bevallás benyújtására elõírt határidõt követõ hónap utolsó napjáig,

b) éves szinten összesítve a nyugdíjjogosultság és nyugdíj megállapítása céljából a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelõs nyugdíjbiztosítási szerv részére a tárgyévet követõ augusztus 31-éig.”

(4) A Tbj. kiegészül a következõ 63. §-sal:

„63. § A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény 33. §-ával megállapított 19. § (2) bekezdés b) pontját a 2011. február 1-jén, és az azt követõen megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.”

(5) A Tbj.

a) 5. § (1) bekezdés a) pontjában a „valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok” szövegrész helyébe a „a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg,

b) 19. § (2) bekezdés b) pontjában a „1,5 százalék” szövegrész helyébe a „2 százalék” szöveg,

c) 31. § (7) bekezdésében a „ ,valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok” szövegrész helyébe a „ , a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg

lép.

A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

34. § A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 77. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 67–68. § és 68/B. § szerinti eljárásban hozott döntés bírósági felülvizsgálatára az a munkaügyi bíróság illetékes, amelynek területén a megtérítésre kötelezett belföldi lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye – jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet esetében a szervezet székhelye – található.”

(10)

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletérõl szóló 1998. évi XXXIX. törvény módosítása

37. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletérõl szóló 1998. évi XXXIX. törvény 2. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(3) A Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelõs nyugdíjbiztosítási szerv, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelõs egészségbiztosítási szerv – a fõvárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként mûködõ társadalombiztosítási igazgatási szervek kivételével – társadalombiztosítási költségvetési szervek, amelyek költségvetését a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében kell meghatározni.”

Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény módosítása

78. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 166. § (2) bekezdésében megállapított 56/A. § (5) bekezdése a következõ szöveggel lép hatályba:

„(5) A (2)–(3) bekezdés szerinti kötelezett a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséggel összefüggõ bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségét havonta, a tárgyhónapot követõ hónap 12-éig – a (6) bekezdésben meghatározott adattartalommal – elektronikus úton teljesíti az állami adóhatóság részére. A (2)–(3) bekezdés szerinti kötelezettet a 44. §-ban és a 46–47. §-ban, valamint az 50. § (6) bekezdésben meghatározott nyilvántartási és igazolási kötelezettség nem terheli.”

(2) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 166. § (2) bekezdésében megállapított 56/A. §-a a következõ (6) és (7) bekezdésekkel kiegészülve lép hatályba:

„(6) Az (5) bekezdésben meghatározott járulékbevallás tartalmazza:

a) a külföldi vállalkozás nevét, székhelyét, adóazonosító számát,

b) a foglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, nemét, állampolgárságát, c) a foglalkoztatott taj-számát, adóazonosító jelét,

d) a járulékfizetési felsõ határig terjedõ és az afölötti járulékalapra, a járulékok összegére, a biztosítási (foglalkoztatási) idõ „tól-ig” tartamára és a magán-nyugdíjpénztári tag biztosított magán-nyugdíjpénztárára vonatkozó adatot, e) annak az idõszaknak a megjelölését, amely alatt a biztosított természetes személy járulékalapot képezõ jövedelemmel nem rendelkezett, és

f) a külföldi vállalkozásnak az illetõsége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát, ha a járulékkötelezettséget a (3) bekezdés szerint a foglalkoztatott teljesíti.

(7) Az (1) bekezdés szerinti járulékokat a (2)–(3) bekezdése szerinti kötelezett egy beszedési számlára fizeti meg.

A megfizetett járulékból az állami adóhatóság a) 76,4 százalékot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, b) 18 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak, c) 5,6 százalékot a Munkaerõpiaci Alapnak,

d) 0 százalékot a biztosított magánnyugdíjpénztárának utal át.”

(11)

(3) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 167. §-ában megállapított 62. § (1) bekezdése a következõ szöveggel lép hatályba:

„(1) E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2011. január 1-jén és azt követõen megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulék-fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni, azzal, hogy e törvény 2010. december 31-én hatályos 19. § (2) és (7) bekezdését és 30/A. § (2) és (5) bekezdését kell alkalmazni a 2011. január 10-éig megszerzett és 2010. december havi járulékalapot képezõ olyan jövedelemre, amelyet a 2010. december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani.”

(4) Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 168. § h) pontja nem lép hatályba.

Átmeneti és záró rendelkezések

85. § (1) Ez a törvény – a (2)–(7) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba.

(2) 2011. január 1-jén lép hatályba e törvény 1–3. §-a, 4. § (1)–(10) és (12)–(13) bekezdése, 5. § (1) bekezdése, 6. § (3) bekezdése, 7–8. §-a, 9. § (1)–(11) bekezdése, 10. § (1)–(4), (6)–(7), (9)–(15),(17)–(69), (71)–(78) és (80) bekezdése, 11–13. §-a, 15. §-a, 16. § (1), (5), (10)–(13) és (16) bekezdése, 17–28. §-a, 30–37. §-a, 38. § (1) bekezdése, 39–41. §-a, 42. § (1)–(6) bekezdése, 43. §-a, 45. § (1) és (3)–(5) bekezdése, 46. §-a, 47. § (1)–(3) bekezdése, 48–55. §-a, 56. § (1)–(9) és (11) bekezdése, 58–60. §-a, 63. §-a, valamint melléklete.

(3) 2011. január 2-án lép hatályba e törvény 4. § (11) bekezdése.

(4) E törvény 5. § (3) bekezdése és 44. §-a a kihirdetését követõ negyvenegyedik napon lép hatálya.

(5) 2011. július 1-jén lép hatályba e törvény 10. § (5), (8), (16) és (70) bekezdése, 14. §-a, 16. § (2)–(4), (6)–(7), (9), (14) és (17) bekezdése, 29. §-a, valamint 45. § (2) bekezdése.

(6) 2011. szeptember 1-jén lép hatályba e törvény 16. § (8) és (15) bekezdése.

(7) 2012. január 1-jén lép hatályba e törvény 10. § (79) bekezdése.

86. § (1) E törvény 1–4. §-a, 5. § (1)–(2) bekezdése, 6–9. §-a, 10. § (1)–(4), (6)–(7), (9)–(15), (17)–(69), (71)–(78) bekezdése, 11–13. §-a, 15. §-a, 16. § (1), (5), (10)–(13) és (16) bekezdése, 17–28. §-a, 30–43. §-a, 45. § (1) és (3)–(5) bekezdése, 46–81. §-a, valamint melléklete 2011. január 3-án hatályát veszti.

(2) E törvény 5. § (3) bekezdése és 44. §-a a kihirdetését követõ negyvenkettedik napon hatályát veszti.

(3) E törvény 10. § (5), (8), (16), (70) és (80) bekezdése, 14. §-a, 16. § (2)–(4), (6)–(7), (9), (14) és (17) bekezdése, 29. §-a, valamint 45. § (2) bekezdése 2011. július 2-án hatályát veszti.

(4) E törvény 16. § (8) és (15) bekezdése 2011. szeptember 2-án hatályát veszti.

(5) E törvény 84. §-a 2011. december 31-én hatályát veszti.

(12)

2010. évi CLXIX. törvény

a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetésérõl*

Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetésérõl az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a következõ törvényt alkotja:

ELSÕ FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FÕÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE

1. § Az Országgyûlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2011. évi a) bevételi fõösszegét 13 151 248,0 millió forintban,

b) kiadási fõösszegét 13 838 618,3 millió forintban, c) hiányát 687 370,3 millió forintban állapítja meg.

2. § (1) Az 1. §-ban megállapított kiadási és bevételi fõösszegeknek, valamint a saját bevétellel nem fedezett kiadásokhoz nyújtott költségvetési támogatási elõirányzatoknak fejezetek, címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek szerinti – a belsõ és külsõ tételeket együttesen tartalmazó – részletezését az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A központi alrendszer mérlegét az Országgyûlés a 2. mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.

A központi alrendszer elõirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülõ kiadásai és bevételei

3. § Az 1. mellékletben meghatározott kiadási és bevételi elõirányzatok közül a 9. mellékletben megállapított esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az elõirányzattól.

MÁSODIK FEJEZET

A TAKARÉKOS ÁLLAMI GAZDÁLKODÁSRÓL ÉS KÖLTSÉGVETÉSI FELELÕSSÉGRÕL SZÓLÓ TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEIBÕL ADÓDÓ KÖVETELMÉNYEK, MUTATÓK A 2011–2013. ÉVRE VONATKOZÓAN 4. § (1) 2012-ben a belsõ tételek hiánya legfeljebb 5 356 090,0 millió forint.

(2) 2013-ban az elsõdleges egyenlegcél 245 593,0 millió forint.

(3) A 2013. évben a központi alrendszer elsõdleges kiadásainak korrigált fõösszege a 2012. évi korrigált fõösszeghez viszonyítva reálértéken legfeljebb a GDP növekedés felével emelkedhet.

(4) A központi alrendszer külsõ tételeinek részletezését az Országgyûlés a 10. mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.

HARMADIK FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES ELÕIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETÕLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival összefüggõ rendelkezések Az Egészségbiztosítási Alap költségvetése

20. § (1) Az Országgyûlés az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) 2011. évi a) bevételi fõösszegét 1 370 936,7 millió forintban,

b) kiadási fõösszegét 1 459 613,9 millió forintban, c) hiányát 88 677,2 millió forintban állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított bevételi és kiadási fõösszegek részletezését, valamint az egészségbiztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást az 1. melléklet tartalmazza.

* A törvényt az Országgyûlés a 2010. december 23-ai ülésnapján fogadta el.

(13)

21. § (1) Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelõzõ ellátás jogcím-csoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport és az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport között átcsoportosítást hajtson végre.

(2) Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelõzõ ellátás jogcím-csoport 1–18. jogcímei, valamint a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport 1–2. és 5. jogcímei elõirányzatainak megemelésére.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben kapott felhatalmazás, valamint a 27. §-ban foglalt rendelkezés alapján évközben végrehajtásra kerülõ intézkedések nem növelhetik az Egészségbiztosítási Alap 2011. évi költségvetése 20. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott hiányának összegét.

22. § (1) Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelõzõ ellátás jogcím-csoporton belül az 1–18. jogcímek között, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoporton belül a jogcímek között, valamint a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport 1–2. és 6. jogcímei között az egészségbiztosításért felelõs miniszter az államháztartásért felelõs miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.

(2) Az Országgyûlés felhatalmazza az egészségbiztosításért felelõs minisztert, hogy az E. Alap kezelõjének javaslatára a 26. §-ban a pénzbeli ellátások körében meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosítson.

(3) Az Egészségbiztosítási Alap fejezetnél a fejezetet irányító szerv hatáskörében eljáró egészségbiztosításért felelõs miniszter tervezési, az e törvényben említettek kivételével az elõirányzat-módosítási, valamint az elõirányzat-felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségét és jogát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) fõigazgatója gyakorolja.

23. § (1) Az Országgyûlés felhatalmazza az egészségbiztosításért felelõs minisztert, hogy az államháztartásért felelõs miniszter egyetértésével az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcím-csoport, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím elõirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a gyógyszertámogatás céltartalékot a 2. cím, 3. alcím, 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport 1–2. és 5. jogcímeire átcsoportosítsa.

(2) Az Országgyûlés felhatalmazza az egészségbiztosításért felelõs minisztert, hogy az államháztartásért felelõs miniszter egyetértésével az Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 8. Természetbeni ellátások céltartaléka jogcím-csoport elõirányzatából az 1. Gyógyító-megelõzõ ellátás jogcím-csoport jogcímeire átcsoportosítást hajtson végre

a) a Természetbeni ellátások céltartalékának 40%-a mértékében, amennyiben a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport elõirányzatainak féléves idõarányos összegét a 2011. június 30-áig teljesült kiadás nem haladja meg, b) az a) pont szerint teljesített összegen felül, legfeljebb a Természetbeni ellátások céltartaléka elõirányzatának

mértékéig a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport 2011. november 30-áig teljesült kiadásának figyelembevételével.

(3) Az Országgyûlés felhatalmazza az egészségbiztosításért felelõs minisztert, hogy az államháztartásért felelõs miniszter egyetértésével megemelje az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím,

a) 4. jogcím-csoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím elõirányzatát a gyógyszertámogatással,

b) 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport jogcímei elõirányzatát a gyógyászati segédeszköz támogatással

kapcsolatos ellenõrzésekbõl eredõ – az 1. cím, 7. alcím, 11. jogcím-csoport, 1. jogcím elõirányzaton befolyt – bevételek összegével.

24. § Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcímen belül az idõarányoshoz viszonyított évközi elõirányzat-túllépést az 1. Gyógyító-megelõzõ ellátás jogcím-csoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport, továbbá az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport esetében az államháztartásért felelõs miniszter engedélyezheti.

25. § (1) Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelõzõ ellátás jogcím-csoport tartalmazza az E. Alapból finanszírozott térítésmentesen vagy részleges térítés ellenében igénybe vehetõ egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók szerzõdésben foglalt feladataira tárgyévben folyósítandó összeget.

(2) Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelõzõ ellátás jogcím-csoport jogcímeinek elõirányzatai együttesen 5530,1 millió forintot tartalmaznak az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérõl szóló 2006. évi CXXXII. törvény és végrehajtási rendelete szerinti többletkapacitás-befogadások várható éves teljesítményének finanszírozására.

(14)

(3) Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport tartalmazza az OEP által a járóbeteg-szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is.

(4) Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím elõirányzata tartalmazza az 1200,0 millió forint finanszírozási elõlegre fordítható összeget.

(5) Az Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport 6. Gyógyszertárak juttatása jogcím elõirányzata a közforgalmú gyógyszertárat mûködtetõ vállalkozás, valamint a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végzõ intézeti gyógyszertár külön törvény szerinti juttatás kiadásaira szolgál.

(6) Az (5) bekezdés szerinti elõirányzat terhére az egészségbiztosításért felelõs miniszter kifizetést engedélyezhet negyedévente legfeljebb az elõirányzat 25%-os mértékében, amennyiben 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport 1., 2., 4. és 5. jogcím elõirányzatainak negyed-, fél-, háromnegyed éves idõarányos részét és teljes évi együttes összegét a 2011. március 31-éig, június 30-áig, szeptember 30-áig és december 31-éig a teljes jogcím-csoporton teljesült kiadás nem haladja meg.

26. § Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alcímen belül az adott elõirányzat terhére különös méltánylást érdemlõ körülmények esetén táppénz megállapítására 170,0 millió forint, terhességi-gyermekágyi segély megállapítására 15,0 millió forint, gyermekgondozási díj megállapítására 35,0 millió forint, a 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az adott elõirányzat terhére, különös méltánylást érdemlõ körülmények esetén gyógyító-megelõzõ ellátásra 183,1 millió forint, gyógyászati segédeszköz támogatásra 1300,0 millió forint használható fel.

27. § Az OEP az E. Alap gyógyító-megelõzõ ellátás jogcím-csoportból finanszírozott fogászati ellátást, otthoni szakápolást és otthoni hospice ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók részére 2011. január hónapban kifizeti a 2010. novemberi teljesítmények után járó finanszírozás összegét az Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport, adott jogcím elõirányzata terhére.

28. § Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 6. GYED-ben részesülõk utáni nyugdíjbiztosítási járulék címen az Ny. Alapnak átadott pénzeszköz jogcím elõirányzatból az OEP havonta utalást teljesít az Ny. Alap részére az éves elõirányzat havi idõarányos mértékének megfelelõen a tárgyhó 15. napjáig.

31. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet, 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Igazgatása cím, 1. Mûködési költségvetés elõirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt elõirányzatán legfeljebb 25 000,0 millió forint, a 2. Munkaadókat terhelõ járulékok kiemelt elõirányzatán legfeljebb 6750,0 millió forint elõirányzat-módosítás engedélyezhetõ, ha A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet 2. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím elõirányzata, 2. Jövedéki adó alcím elõirányzata a 3. cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím elõirányzata, a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 1.

Munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék alcím elõirányzata, a 2. alcím, 1. Biztosított által fizetett nyugdíjjárulék jogcím-csoport elõirányzata, az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 1. Munkáltatói egészségbiztosítási járulék alcím elõirányzata, a 2. Biztosítotti egészségbiztosítási járulék alcím elõirányzata együttesen legalább 101,0%-ban teljesül.

(2) Az államháztartásért felelõs miniszter negyedévente elõirányzat-módosítást engedélyezhet az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelõ járulékok elõirányzatok terhére, amennyiben az általa meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek. Az év közben engedélyezett elõirányzat-módosítás nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülõ elõirányzatok összegét.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott bevételek teljesítése tárgyév november 28-áig eléri a 89%-os mértéket, az elõirányzatokat 100%-os mértékben, az év közben negyedévente engedélyezett elõirányzat-módosítások összegével csökkentve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) rendelkezésére kell bocsátani.

(4) Amennyiben június 30-áig az államháztartásért felelõs miniszter által meghatározott bevételi tervek teljesülnek, a bevételi többlet legfeljebb 20%-ának mértékéig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatása cím, 2. Felhalmozási költségvetés elõirányzat-csoport kiemelt elõirányzatain elõirányzat-módosítás engedélyezhetõ.

(15)

NEGYEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZEREN BELÜLI ELSZÁMOLÁSOK, KAPCSOLATOK

32. § A Kincstár az E. Alap részére a Nemzeti Erõforrás Minisztérium fejezet, 22. cím, 3. alcím, 1. Közgyógyellátás jogcím-csoport elõirányzatából a folyósító szerv által benyújtott és az államháztartásért felelõs miniszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozást teljesít.

KILENCEDIK FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

78. § E törvény 2011. január 1-jén lép hatályba.

79. § (1) E törvény 2014. december 31-én hatályát veszti.

(16)

1. melléklet a 2010. évi CLXIX. törvényhez

Millió forintban

XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM

6 Honvédkórház – Állami Egészségügyi Központ 3 455,4

1 Mûködési költségvetés 13 269,6

1 Személyi juttatások 9 827,1

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 2 412,7

3 Dologi kiadások 4 442,3

5 Egyéb mûködési célú kiadások 42,9

XX. NEMZETI ERÕFORRÁS MINISZTÉRIUM

1 Nemzeti Erõforrás Minisztérium igazgatása 7 624,0

1 Mûködési költségvetés 54,8

2 Felhalmozási költségvetés

1 Intézményi beruházási kiadások 15,0

7 Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal 8 085,6

1 Személyi juttatások 187,2

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 49,6

3 Dologi kiadások 74,5

5 Egyéb mûködési célú kiadások 7 906,9

10 Gyógyító-megelõzõ ellátás országos szakintézetei 1 552,6

2 Felhalmozási költségvetés 242,7

1 Intézményi beruházási kiadások 2 381,4

2 Felújítás 707,8

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 311,0

3 Kölcsönök 10,0 10,0

14 Országos Mentõszolgálat 269,0

* A támogatás az intézményi és fejezeti kezelésû elõirányzatok tekintetében értelmezhetõ.

EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY1. szám

Cím- szám

Al cím- szám

Jog- cím- csop.- szám

Jog- cím- szám

Elõ ir.- csop.- szám

Ki- emelt elõ ir.- szám

Cím- név

Al cím- név

Jog- cím- csop.- név

Jog- cím- név

Elõ ir.- csop.- név

FEJEZET 2011. évi elõirányzat

Ki emelt elõ irány zat ne ve Ki adás Be vé tel Tá mo ga tás*

(17)

15 Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértõi Intézet 2 452,8

16 Országos Tisztifõorvosi Hivatal és intézményei 5 442,5

2 Felújítás 29,4

17 Országos Vérellátó Szolgálat 1 910,9

2 Felújítás 20,0

20 Fejezeti kezelésû elõirányzatok

1 Beruházás

5 Egészségügyi beruházások

1 Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet beruházásának befejezése 3 100,0 3 100,0

22 Egészségügyi ágazati célelõirányzatok

1 Oltóanyag beszerzés 8 672,0 8 672,0

2 Egészségügyi ellátási és fejlesztési feladatok 638,5

1 Mûködési költségvetés

3 Légimentés eszközpark bérlésével összefüggõ kiadások 1 052,2 1 052,2

9 Altató-, lélegeztetõgép, monitor bérlésével összefüggõ kiadások 1 364,0 1 364,0

13 Kisforgalmú gyógyszertárak mûködtetési támogatása 110,0 110,0

15 Határon túli magyarok egészségügyi ellátásának támogatása 35,0

16 Mentõgépjármû és eszközbeszerzés 1 750,0 1 750,0

17 Légimentés eszközpark fejlesztés 150,0 150,0

zámEGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY17

Cím- szám

Al cím- szám

cím- csop.- szám

cím- szám

csop.- szám

emelt elõ ir.- szám

Cím- név

Al cím- név

cím- csop.- név

cím- név

csop.-

név Ki emelt elõ irány zat ne ve Ki adás Be vé tel Tá mo ga tás

(18)

18 Országos Vérellátó Szolgálat fejlesztési feladatainak és egyéb fejezeti feladatok ellátása 420,0

13 Egészségügyi alapítványok, közalapítványok

1 Bébi Koraszülött Mentõ Alapítvány 25,4 25,4

2 Beteg Gyermekekért Alapítvány 33,4 33,4

3 Koraszülött és Gyermek Intenzív Ellátásáért a DOTE Gyermekklinikán Alapítvány 29,1 29,1

4 Egészséges Újszülöttekért Alapítvány 25,0 25,0

5 ISPITA Alapítvány 28,5 28,5

6 Peter Cerny Alapítvány 141,3 141,3

7 Segíts Élni Alapítvány 41,2 41,2

8 Szegedi Újszülött Életmentõ Szolgálat Alapítvány 51,3 51,3

9 Szívbeteg Gyermekekért Alapítvány 30,4 30,4

10 Gézengúz Alapítvány a Születési Károsultakért 20,0 20,0

11 Húszan Még Vagyunk Alapítvány 9,0 9,0

24 Egészségügy társadalmi, civil és non-profit szervezetek

1 Magyar Vöröskereszt támogatása 150,0 150,0

2 Magyar Rákellenes Liga támogatása 30,0 30,0

3 Különféle jogcímen adott térítések

1 Közgyógyellátás 19 500,0

2 Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulás 5 000,0

3 Terhesség-megszakítás 400,0

XX. fe je zet össze sen: 1 545 555,7 367 046,1 550 220,6

LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP

1 Egészségbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek

1 Munkáltatói egészségbiztosítási járulék 154 058,6

2 Biztosítotti egészségbiztosítási járulék 443 013,8

3 Egyéb járulékok és hozzájárulások

1 Egészségügyi szolgáltatási járulék 19 126,2

2 Megállapodás alapján fizetõk járulékai 222,0

4 Munkáltatói táppénz hozzájárulás 19 235,0

5 Egyszerûsített foglalkoztatás utáni közteher 150,0

10 MPA általi megtérítések 1 700,0

4 Egészségügyi hozzájárulás

2 Százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás 35 916,1

5 Késedelmi pótlék, bírság 3 360,0

6 Központi költségvetési hozzájárulások

1 Terhességmegszakítással kapcsolatos költségvetési térítés 400,0

2 Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos központi költségvetési hozzájárulás 5 000,0

6 Központi költségvetésbõl járulék címen átvett pénzeszköz 636 970,0

Cím- szám

Al cím- szám

cím- csop.- szám

cím- szám

csop.- szám

emelt elõ ir.- szám

Cím- név

Al cím- név

cím- csop.- név

cím- név

csop.-

név Ki emelt elõ irány zat ne ve Ki adás Be vé tel Tá mo ga tás

EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY1. szám