Fórum
Statisztikai Szemle, 87. évfolyam 9. szám 978
vállalati véleményvizsgálat közötti különb- ség. Megítélése szerint fontos a statisztika le- hetőségek szerinti bővítése és erősítése, ám egyúttal meg kell tartani a különbséget az esetenkénti felmérések, a mélyebb elemzé- sek, és a visszatérően készített statisztikák között is, mert a visszatérő statisztika nem biztosíthatja például azt a többletinformációt, amit egy ritkábban elvégzett, de mélyebb fel- mérés eredményei nyújtanak.
Végül Papanek Gábor, az MTA Ipar- és Vállalatgazdasági Bizottságának elnöke a tárgykör alapvető problémájának azt nevezte, hogy bár a modern gazdaságokban az innová- ció a fejlődés legfontosabb motorja, a magyar gazdaságpolitika nem (kellően) támogatja sem ezt a tevékenységet, sem az e témakörben vég- zett információgyűjtést, s ezzel nemcsak a gazdasági haladást, hanem a válságból való ki- lábalást is nehezíti. Majd arra mutatott rá, hogy Román Zoltán a vállalkozás kifejezést speciális értelemben (tevékenység), s nem szervezet (vállalat) megjelöléseként használta, s a két fogalom összekeverésének elkerülése
érdekében javaslatot tett arra, hogy a hivatalos statisztika is érzékeltesse e különbséget. Szor- galmazta továbbá, a KSH valamilyen formá- ban jelezze, hogy bár hazánkban a hetven fel- sőfokú oktatási intézmény körülbelül 1 500 kutatóhelyet működtet, ezek jelentős része va- lójában nem kutat. Megjegyezte, hogy noha az elmúlt években a kutatóhelyek száma Magyar- országon közel hatezerre duzzadt, legtöbbjük (akár 95 százalékuk) az Európai Unió szintjén nem versenyképes. Ajánlotta, hogy a KSH ve- gye fontolóra a mintegy tízoldalas innovációs kérdőív lerövidítését, mert ez számos vállalatot visszarettent a kitöltéstől, s felvetette, hogy a tíz- és húszezer közötti számban mozgó inno- vatív magyarországi vállalatok felmérése kap- csán érdemes lenne valamely, az innovatív cé- gek sokaságát a jelenleginél jobban reprezen- táló mintavételi eljárást kidolgozni.
Varga Szabolcs
PhD-hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem Szo- ciológia és Társadalompolitika Intézet
E-mail: varga.szabolcs.83@gmail.com
Dr. Fóti János (1931—2009)
2009. augusztus 8-án, 79. évében elhunyt dr. Fóti János, a magyar munkaügyi statisztika meghatározó személyisége, a Központi Sta- tisztikai Hivatal megbecsült munkatársa.
Dr. Fóti János 1931-ben, Budapesten szü- letett. Többgenerációs értelmiségi családból származott. A gimnáziumot Budapest belváro- sában, a piaristák által működtetett iskolában végezte. Kiváló paptanárai voltak, akik magas színvonalú oktató-nevelő munkát folytattak.
Főleg a történelem érdekelte, de ott ismertették és szerettették meg vele a szépirodalmat, és ott szerezte meg az egész életét meghatározó ma- gas színvonalú latin műveltségét, amely sok-
szor elismerést váltott ki közvetlen környeze- téből. 1949-ben beiratkozott a budapesti Köz- gazdaságtudományi Egyetemre, ahol 1953-ban egyetemi diplomát szerzett. Ezt követően az akkori Nehézipari Minisztériumban alkalmaz- ták, majd 1957-ben került a KSH-ba, ahol rö- vid megszakítással aktív dolgozóként, majd haláláig nyugdíjasként dolgozott.
Kezdetben a KSH Fővárosi Igazgatóságán dolgozott, szociális és kulturstatisztikával fog- lalkozott, részt vett az 1960. évi népszámlálás munkálataiban. Szakmai munkájára nagy ha- tással volt, hogy már ebben az időszakban részt vehetett a magyar munkaügyi statisztika
Fórum
Statisztikai Szemle, 87. évfolyam 9. szám
979
jelentős személyisége, Tímár János által irá- nyított munkaerő-prognózisokat készítő cso- portban. Az 1960-as évek végén megbízták az ország éves munkaerő-mérlegének összeállítá- sával; ezt a munkát különböző beosztásokban, teljes odaadással, nagy szakértelemmel húsz évig végezte. Mindeközben számos cikket, ta- nulmányt publikált, és részt vett a tízévenként végrehajtott népszámlálások munkálataiban is.
1990-től a KSH Népszámlálási főosztá- lyán, a Foglalkozásstatisztikai osztály vezetője lett, 1991-ben a főosztályvezető helyettesíté- sével is megbízták. Ő irányította az 1990. évi népszámlálás munkaügyi adatainak feldolgo- zását, publikálását, beindította a magyar fog- lalkozási osztályozási rendszer (FEOR) átala- kítását. Nagy körültekintéssel végezte ezt a munkát, figyelembe vette a magyar sajátossá- gokat, közben biztosította a nemzetközi össze- hasonlíthatóságot és a régi FEOR-ral történő megfeleltetést is.
1995-ben ment nyugdíjba. Hivatali tevé- kenységét nyugdíjba vonulása után is aktívan folytatta, részt vállalt az 1996. évi mikro- cenzus és a 2001. évi népszámlálás feladatai- ban. Munkája elismeréseként többször is ré- szesült a „statisztika kiváló dolgozója” kitünte-
tésben, illetve elnöki dicséretben. 1994-ben megkapta a magyar statisztikusok legmaga- sabb elismerését, a Fényes Elek-díjat.
Dr. Fóti János, a hivatali kolléga, az embe- ri tartás, a humanista elkötelezettség és a tisz- tesség megtestesülése volt. Szerény, visszahú- zódó természete páratlan tudással és a környe- zete iránti érzékenységgel párosult. Hadd idéz- zük e folyóirat hasábjain közzétett beszélgetés azon részét, mely arra a kérdésre, hogy mit ta- nácsol, a pályájuk elején járó fiatal statisztikus kollégáknak, a következőt válaszolta:
„Egy útravalót mindenesetre tudok ajánla- ni a statisztikai munkát vállaló fiatal kollégák- nak: tartsák szem előtt az ismert latin mondást
„Sine ira et studio”, vagyis „harag és részre- hajlás nélkül” csak is a tények alapján, elfogu- latlanul vizsgálják az élet, a társadalom és a gazdaság jelenségeit. Ezt az elvet következete- sen alkalmazva elkötelezhetik magukat a sta- tisztika mellett és sok élvezetet is találhatunk ebben a valóban szép, de nehéz, tudományos kutatások alapjául szolgáló munkában.”
Dr. Lakatos Miklós,
a Statisztikai Szemle főszerkesztője E-mail: miklos.lakatos@ksh.hu
A STATISZTIKAI SZEMLÉBEN MEGJELENT TANULMÁNYINAK GYŰJTEMÉNYE:
FÓTI JÁNOS –NAGY ISTVÁNNÉ: A munkaerőhelyzet a negyedik ötéves terv időszakában. 1977. évi 4. sz.
378–396. old.
FÓTI JÁNOS: Foglalkoztatás és munkaerőpiac a nyolcvanas években. 1989. évi 6. sz. 549–564. old.
FÓTI JÁNOS –LAKATOS MIKLÓS –MÉSZÁROS ÁRPÁD: A munkanélküliség Magyarországon. 1991. évi 8–9.
sz. 622–639. old.
FÓTI JÁNOS –LAKATOS MIKLÓS: A foglalkozások osztályozási rendszerének magyarországi megújulása.
1991. évi 11. sz. 929–930. old.
FÓTI JÁNOS –ILLÉS SÁNDOR: A pályakezdők munkanélkülisége Magyarországon 1990–1992-ben. 1993.
évi 10. sz. 773–781. old.
FÓTI JÁNOS –MÉSZÁROS ÁRPÁD –LAKATOS MIKLÓS: Az új foglalkoztatási osztályozási rendszer alkalma- zása. 1994. évi 4–5. sz. 344–352. old.
FÓTI JÁNOS –LAKATOS MIKLÓS –MÉSZÁROS ÁRPÁD: Az új foglalkoztatási osztályozási rendszer alkalma- zásának lehetőségei. 1995. évi 8–9. sz. 653–671. old.
FÓTI JÁNOS –LAKATOS MIKLÓS: Munkaerőpiacon a nyugdíjkorhatár körül. 1997. évi 4–5. sz. 332–348. old.
FÓTI JÁNOS –KAPITÁNY GABRIELLA –LAKATOS MIKLÓS: A foglalkoztatottság alakulása 1980 és 1996 kö- zött. 1997. évi 7. sz. 565–581. old.
Fórum
Statisztikai Szemle, 87. évfolyam 9. szám 980
FÓTI JÁNOS –LAKATOS MIKLÓS: A mezőgazdaság jelentősége a foglalkoztatásban. 1998. évi 12. sz. 993–
1013. old.
FÓTI JÁNOS: A Magyar Statisztikai Társaság Statisztikatörténeti Szakosztályának XXXVI. vándorülése. 1999.
évi 12. sz. 998–1000. old.
FÓTI JÁNOS–ZÁHONYI MÁRTA: A Statisztikatörténeti Szakosztály XXXVII. vándorülése Sopronban. 2000. évi 9. sz. 768–771. old.
FÓTI JÁNOS: A Statisztikatörténeti Szakosztály XXXVIII. vándorülése Szegeden. 2001. évi 10–11. sz. 899–
902. old.
FÓTI JÁNOS –LAKATOS MIKLÓS: A munkaerő-piaci helyzet a 2001. évi népszámlálás tükrében. 2002. évi 4. sz. 394–417. old.
FÓTI JÁNOS –LAKATOS MIKLÓS –RÓZSA GÁBOR: A népesség főbb demográfiai és foglalkoztatottsági jel- lemzői. 2006. évi 5–6. sz. 470–491. old.
Hírek, események
Kitüntetés. Dr. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke augusztus 20-a, az állam- alapító Szent István király ünnepe alkalmából dr. Pukli Péternek, a KSH elnökének a magyar statisztikai rendszer szervezeti és tartalmi megújításának irányításában végzett munkás- sága elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, polgári tagozata ki- tüntetést, Sebestény Istvánnak, a KSH főtaná- csosának a non-profit szektor területén kifejtett kiváló kutatói tevékenységéért a Magyar Köz- társasági Ezüst Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést adományozta. A Magyar Köztársa- sági Érdemrend tisztikeresztje, polgári tagoza- ta kitüntetést szakmai életútja, egyetemi okta- tói, tudományos kutatói és tudományszervezé- si tevékenysége, illetve a statisztikai kultúra fejlesztése érdekében végzett munkássága megbecsüléseként rendszeres szerzőnk, dr.
Kerékgyártó Györgyné, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára is átvehette.
Dr. Hiller István oktatási és kulturális mi- niszter augusztus 20-a alkalmából Dr. Nemes Erzsébetnek, a KSH Könyvtár és Dokumentá- ciós Szolgálat főigazgatójának kiemelkedő tel- jesítményéért, a szakterület fejlődését elősegí- tő tevékenységéért, kezdeményezéseiért Szinnyei József-díjat adományozott.
Jutalom. Közszolgálati jogviszonyban töl- tött idejük alapján 2009. augusztus hónapban jubileumi jutalomban részesültek 25 éves szol- gálatért: Molnárné Balogh Krisztina, KSH Pé- csi Igazgatóság; Ruff Andrásné, Gazdálkodási főosztály; 30 éves szolgálatért: Németh László, KSH Veszprémi Igazgatóság; Novák Mária, KSH Veszprémi Igazgatóság; Ruszkainé Bódai Julianna, Vállalkozás-statisztikai főosztály; 35 éves szolgálatért: Bélteki Lászlóné, Vállalkozás- statisztikai főosztály; Gombos Judit, KSH Sze- gedi Igazgatóság; Dr. Horváthné Ignácz Julian- na, KSH Debreceni Igazgatóság; Káplán György, Műszaki és rendszertechnikai főosz- tály; 40 éves szolgálatért: Botár Györgyné, Ter- vezési főosztály; Gecséné Széles Klára, Vállal- kozás-statisztikai főosztály; Leforné Tollas Éva, KSH Szegedi Igazgatóság; Szücs Anna, KSH Szegedi Igazgatóság; Vig Andrásné, Életszín- vonal- és munkaügy-statisztikai főosztály.
Megbízás. Dr. Pukli Péter, a KSH elnöke 2009. július 1. napjától megbízta dr. Nagy Esz- tert a Hivatal Igazgatási és nemzetközi főosz- tálya főosztályvezetői feladatainak ellátásával.
Kinevezés. Az Olasz Köztársaság elnöke 2009. augusztus 3-i hatállyal Enrico
