AZ MTA KÖNYVTÁRI
BIZOTTSÁGÁNAK IRATAI
1 8 6 6 - 1 9 4 9
1 8 6 6 - 1 9 4 9
K Ö N Y V T Á R Á N A K K Ö Z L E M É N Y E I
P U B L I C A T I O N E S B I B L I O T H E C A E
A C A D E M I A E S C I E N T I A R U M H U N G A R I C A E
20 (95)
Ü J S O R O Z A T
S O R O Z A T S Z E R K E S Z T Ő :
a z m t a k ö n y v t á r i
b i z o t t s á g á n a k i r a t a i 1 8 6 6 - 1 9 4 9
B U D A P E S T • 1 9 8 8
Lektorálta: K ó n y a Sándor
ISBN 9 6 3 7 3 0 2 45 X ISSN 0 1 3 3 - 8 8 6 2
1865-ben több körülmény indíthatta arra az Akadémiát, hogy megalakítsa a Könyv- tári Bizottságot. Motívum lehetett többek között az Akadémia tevékenységének fellen- dülése. Az 1850-es évek közepétől kezdve sorra alakultak meg az állandó tudományos bizottságok, mint az egyes szaktudományok művelésének bázisai.1 Az Akadémia ülé- sein, elsősorban az ún. összes ülésben számtalan probléma adódott, melyeknek elinté- zése nem az akadémiai osztályokat és bizottságokat illette, hanem az Akadémia vezető- , ségére hárult. Szükségesnek mutatkozott tehát a tudományos bizottságok mintájára egy
olyan bizottság életrehívása, amely független az osztályoktól s összetételénél fogva al- kalmas a felvetődő problémák akadémiai szintű előterjesztésére. Számításba kell venni azt is, hogy az 1860-as években az Akadémia népszerűsége megnőtt, ugyancsak idő- szerűvé váltak az alapszabály módosítására vonatkozó törekvések és ebből természe- tesen fejlődött ki az a célkitűzés: „A tudományos ismereteket könyvtára . . . által is terjeszti".2 1864-ben az Akadémia 15 ezer forint országos segélyt kapott abból a cél- ból, hogy könyvtárát nyilvános könyvtárrá fejlessze.3 Erre 1865-ben nyílt lehetőség, amikor a mai Roosevelt téren felépült székházban az akkor kb. 60 ezer kötetet kitevő könyvtár korszerű elhelyezést kapott. A nyilvános könyvtárrá alakítás több feladatot rótt az Akadémiára. Ezek egy része a könyvtár belső szerkezetére vonatkozott (az állo- mány egységes raktári elhelyezése, olvasóhelyek biztosítása stb.), ami az új épületben megoldható volt. A feladatok másik része elvi jelentőségű intézkedéseket követelt. A nyilvános jellegű tudományos könyvtár használata új könyvtári szabályzat kidolgozá- sát kívánta meg, mert a régi „Utasítás"4 nem felelt meg a megváltozott körülmények- nek. Végül az Akadémiának támogatást kellett nyújtania az egyre gyarapodó könyvtár vezetéséhez, s mint fenntartó szervnek biztosítania kellett a most már intézetté fejlődő könyvtár felett a főfelügyeletet.
így kerülhetett sor a könyvtári szabályzat kidolgozására és a Könyvtári Bizottság megalakítására.
A „Könyvtári Szabályok", melynek utolsó passzusaként a Könyvtári Bizottság feladatköre szerepelt, 1865. június 10-én került az Akadémia összes ülése elé jóváha- gyás végett.5 Arany János főtitkár június 16-án hivatalos levelet írt Toldy Ferencnek:
szerencsém van értesíteni, hogy a könyvtári szabályok értelmében egy állandó könyvtári bizottság állíttatott fel, mely Toldy Ferenc, Horváth Cyrill, Pauler Tivadar, Wenzel Gusztáv, Jedlik Ányos és Petzval Ottó r. tag urakból áll a könyvtárnokkal és titkárral kiegészítve.. . "6
A bizottság célkitűzésének összefoglalása: 1. Az évenként tartandó akadémiai nagy- gyűlés elé terjesztendő könyvtárnoki tudósítás megbírálása; 2. Javaslattétel a könyv- és folyóirat vásárlásokra; 3. Határozatokat hozni a könyvtári szabályzatban foglalt ese- tekben előfordult ügyekben.7
A Könyvtári Bizottság közvetlenül az Akadémiának, (az összes ülésnek) volt alá- rendelve, a tőle kapott feladatok végrehajtásáról, célkitűzéseinek teljesítéséről az összes ülésnek tartozott beszámolni. Tagjait az összes ülés választotta, feladatukat életük végé- ig elláthatták.
Működési köre, tagjainak összetétele egy évtized múlva megváltozott. A változás okait kutatva csak feltevésekre szorítkozhatunk. Lehetséges, hogy a bizottság korsze- rűtlen célkitűzése, az összes üléstől kapott feladatok mechanikus ügyintézése (nemzet- közi és hazai kiadvány cserére, akadémiai kiadványok ajándékozására tett javaslatok)
nem elégítette ki a tagokat és az évek múlásával egyre csökkenő számmal vettek részt a bizottság ülésein.8 A választott tagok kiválasztása sem lehetett szerencsés, mert egy év- tized alatt Wenzel Gusztáv egyszer sem, Horváth Cyrill egy, Jedlik Ányos két alkalom- mal vett részt üléseken. Feltehető az is, hogy a könyvvásárlások rendszerével nem volt elégedett az Igazgatótanács, (erre utal a 12. sz. alatt közölt irat) és ezért ajánlotta a bi- zottság újjáalakítását 1872-ben. Az újjászervezésre 1875-ben került sor. Ezután a bizott- ság tagjai és feladatköre az alábbiak szerint alakult:
„1. §. A könyvtár bizottságának tagjai: az Akadémia elnöke, főtitkára, az osztályok elnökei és titkárai, végre a főkönyvtárnok.
2. §. A Könyvtári Bizottság minden összes ülés napján tart ülést. Határozathoza- talra legalább öt tag jelenléte szükséges.
3. §. A Könyvtári Bizottság feladata:
a. a könyvtár kezelése, rendezése, kiegészítése és lajstromozása tárgyában ren- delkezni, a főfelügyeletet gyakorolni, és esetleg javaslatait az Akadémia elé terjeszteni;
b. az újabb könyvek szerzése iránt az Akadémia egyes osztályai és bizottságai, úgy szintén a főkönyvtárnok által előterjesztendő javaslatokat és kívánatokat tárgyalni;
c. a vidéki akadémiai tagok és a Budapesten lakó nem akadémiai tagok kölcsön- zési kérelmei tárgyában határozni;
d. a könyvadományozásokat és a csereviszonyokat illető kérvények és előterjesz- tések tárgyában javaslatokat tenni;
e. működéséről évenként az Akadémiának rendszeres jelentést előterjeszteni."9
Az újjászervezett bizottság különbözött a korábbitól, amennyiben elvileg állapítot- ták meg a tagok összetételét. Ezután tisztségüknél fogva lettek tagok az Akadémia el- nöke, főtitkára, az osztályok elnökei és titkárai, valamint a főkönyvtárnok - egészen
1949-ig. Bizonyos esetekben szakembereket is meghívhattak. A bizottság elnöke min- dig az Akadémia elnöke (vagy másodelnöke) volt, az előadók személyére viszont soha- sem volt előírás. A gyakorlatban a főtitkár volt az előadó; a századfordulótól általában a főkönyvtárnok.
Célkitűzése 1875 után a könyvtár működésének jobbítását szolgálta. A csereviszo- nyok eldöntése, valamint a könyvadományozások tekintetében pedig tulajdonképpen az addig kialakult gyakorlatot rögzítette. A csereviszonyok kiépítésének feladatát az ösz- szes üléstől kapta a bizottság; ez szorosan kapcsolódott működési területéhez, hiszen a cserébe kapott kiadványok - az Akadémia nemzetközi kapcsolatainak megalapozásán
túl — a könyvtár modern állományának gyarapodását támogatta. A könyvajándékozást és a szétosztást hagyomány útján örökölte. Ugyanis a Könyvkiadó Bizottság csak 1872- ben jött létre könyvkiadási céllal, s nem volt feladata az ajándékozás és terjesztés.10 Az akadémiai kiadványok terjesztésére létesített könyvkiadó hivatal még később (1874 vé- gén, 1875 elején) kezdte meg működését. Egyébként is a könyvkiadó hivatal adminiszt- ratív szerv volt, a régi kiadó (expeditor) helyett; elvi döntéseket nem hozhatott. Ezért került az Akadémia Ügyrendjébe a könyvkiadó hivatal feladatainak meghatározásakor a következő:
„ . . . d . A hazai és külföldi tudományos intézeteknek és társulatoknak, — részint aján- dékul, részint csereviszony alapján — a Könyvtári Bizottság ajánlatára, az összes ülés határozata által megállapított kiadványok évenkint egyszer küldetnek meg.
c. [A kiadványok megküldetnek azoknak] a hírlapoknak és szakközlönyöknek, amelyeknek sorozatát a Könyvtári Bizottság minden év elején megállapítja."11 Az akadémiai adminisztráció az Alapszabályban és Ügyrendben foglalt feladatok nyomán alakult ki, és az akadémiai élet változásaival együtt fokozatosan fejlődött. A fejlődés alapján újabb fejezetek kerültek az Ügyrendbe, amelyek az Akadémia rendel- kezéseit tartalmazták, az Igazgatótanács, a pénzkezelés, a főtitkári hivatal, az ügyész, a gondnok hatáskörére, sőt az egyes tisztviselők (írnokok, irattáros) munkakörére is.
A Könyvtári Bizottság feladatköre 1865-ben és 1875-ben, a Könyvtári Szabályok vé- gén, külön fejezetben kapott helyet. 1879-től a tudományos bizottságok között szere- pel. Ekkortól tartalmazza az Ügyrend azt is, hogy: „A Könyvkiadó és Könyvtári Bi- zottságok az összes Akadémia kifolyásai gyanánt tekintendők."12
A bizottság 1875-ben megállapított feladatainak meghatározásában — néhány sti- láris módosításon kívül — 1949-ig csak egy esetben találkozunk bővítéssel; amikor a főkönyvtári poszt betöltésére szóló ajánlást a bizottság faladatává tette az Akadémia.13
A bizottsági tagok összetételének változásáról az 1896-i Ügyrend tudósít. Kimond- ja, hogy amennyiben a főkönyvtárnok egyben osztályelnöki tisztet is betölt, úgy az il- lető osztály egy tagot választ a bizottságba.14 Ez az elvi határozat 1905-től kezdve to- vább bővült azzal, hogy meghívták bizottsági tagokul a Nemzeti Múzeum, az Egyetemi, és a Műegyetemi Könyvtár igazgatók,15 1945 után a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatóját is.
A Könyvtári Bizottság az 1865. évi megalakulásától, változó intenzitással ugyan, de 1949-ig működött. A bizottság tevékenységére bizonyos évekből nem találunk jegy- zőkönyvet, vagy fontosabb iratanyagot. Ilyen évek: 1888-1889, 1891, 1893-1904, 1907, 1909-1910, 1913-1914, 1916-1923, 1925-1926, 1929-1936, 1938-1942, 1944-1945. Az 1929—1942 közötti években mindössze egyetlen utalást találunk egy jegyzőkönyvben, amely azt bizonyítja, hogy a bizottság fennállt.16
Az iratok hiánya összefügghet a bizottság aktivitásának csökkenésével. 1890 után ugyanis az akadémiai kiadványokért folyamodó kérelmekre a főtitkár tett javaslatot az összes ülésnek. Később az Igazgatótanácstól ő kapott felhatalmazást a kiadványok szét- osztására és a térítés megállapítására. Miután a századfordulóig a kiadványokkal való cserekapcsolatok kiépítése nagyjából befejeződött, az új kapcsolatokra ezután nem a Könyvtári Bizottság, hanem ugyancsak a főtitkár tett javaslatot az összes ülésnek.17
Az első világháborús és az ezt követő évek nem voltak kedvezőek a bizottság célkitűzé- seinek megvalósítására. 1929-től pedig sem az Akadémia, sem a főkönyvtárnok nem szorgalmazta a bizottság összehívását. Elfogadott gyakorlattá vált a könyvtár munkájá- ról szóló összefoglaló jelentés elkészítése, illetőleg annak tudomásulvétele.
*
Az e kötetben közreadott dokumentumok tudománytörténeti értékűek s a bizott- ság működésének forrásanyagai. A kiadvány célja az Akadémia és a könyvtár múltja egy darabjának bemutatása. Ezenkívül állományfeltáró szerepet is betölt, mert temati- kailag utal a Könyvtári Bizottság iratainak lelőhelyére.
A kiadvány tulajdonképpen szövegközlés. Legnagyobbrészt a Könyvtári Bizottság üléseinek jegyzőkönyveit, valamint iratainak válogatott darabjait tartalmazza kronoló- giai rendben. A válogatásnál elsősorban az iratok tartalmát vettük figyelembe. A jegy- zőkönyveken kívül azokat kívántuk ismertetni, melyek a bizottság működését jellemző módon világítják meg. Nem közöljük a kül- és belföldi csereviszonyok létesítését, vala- mint a különböző intézetek, iskolák akadémiai kiadványokat kérő leveleit, bármennyit is foglalkozott ezzel a Könyvtári Bizottság az első időben, 1890-ig. Az említett terüle- tek feldolgozása hosszabb, elemző munkát követel meg, s erre ebben a kiadványban nincs lehetőség, de nem is célja e kötetnek.
[A fentebb említett levelezés az MTAK kézirattárának különböző állagaiban, több helyen található. Az 1866—1870 közöttiek (15 db) a régi szakok között, a Vegyes 2-rét 40. I.köt.XI -ben, az 1866 előttiek és az 1870 utániak a RAL-ban, a főtitkári hivatal iratai közt és a kötetes állományban, valamint a K jelzetű könyvtári iratok gyűjtemé- nyében. Az iratok használatára a kézirattárban különféle katalógusok, mutatók és nyomtatott katalógus is áll a kutatás rendelkezésére.]
A közölt iratanyag műfajok szerint a következő csoportokra oszlik:
1. Jegyzőkönyv. Ez a legnagyobb terjedelmű iratanyag, szám szerint 56 db. Az 1866. március 27 és 1874. március 8 közötti 11 jegyzőkönyvet Arany János akadémiai főtitkár autogr. írásában találjuk; 1875. január 31 - 1884. június 5. és 1886. október
— november közöttieket, 20 darabot Fraknói Vilmos vezetett, 6-ot valószínűleg írnokok tisztáztak le, a fennmaradó 19 jegyzőkönyvből 9 db Szabó József a III. (Matematikai és természettudományok) osztály titkára, Szily Kálmán főtitkár, Gyulai Pál az I. (Nyelv- és széptudományi) osztály titkára, Heinlein István kézirattáros és Pápay József könyv- tártiszt között oszlik meg. A jegyzőkönyveket 1924. május 5-től kezdve írógéppel írták, 1949-ig mindössze 9 darabot; egy csak nyomtatásban van meg.
2. Előterjesztés, 5 db. Tartalom szerint ezek az iratok akár jegyzőkönyvek is lehet- nének, miután azonban címükben, vagy hátiratukban az „előterjesztés "-t viselik, jobb- nak láttuk ez alatt a cím alatt közölni. Az előterjesztések olyan lényeges problémákat tártak fel az Akadémia működésének egyes területeire vonatkozóan, hogy az Akadé- mia testületének (összes ülésének) intézkedését, illetőleg jóváhagyását igényelték. Már ezért is indokolt a szövegközlés. Az 1890. évi előterjesztés kéziratban nem maradt fenn.
Nyomtatásban megvan az Igazgatótanács 1890. október 19-i ülése mellékleteként.18
Ugyanis a Könyvtári Bizottságnak ezt a javaslatát mind az Igazgatótanács, mind az ösz- szes ülés résztvevői kézhez kapták megvitatás végett.
3. Jelentés, 3 db. Minden jelentés a Könyvtári Bizottságra bízott akadémiai felada- tok teljesítéséről szól. Az 1866. június 19-i Arany János autogr. írásában, kettő Szily Kálmán autogr. aláírásával maradt ránk.
4. Egyéb, 6 db. Ezek közül kettő kivonat az Igazgatótanács, illetőleg az összes ülés jegyzőkönyvéből; kettő a könyvtár belső adminisztrációjára vonatkozik; kettő pedig
feljegyzés a Könyvtári Bizottságnak.
A közlés alkalmával a három utolsó csoportot formailag nem különítettük el egy- mástól, hanem időrendben a jegyzőkönyvek közé soroltuk.
A kötetben közölt eredeti szövegek az MTAK kézirattárában négy helyen talál- hatók:
1. Arany János vegyes bizottsági jegyzőkönyveiben (2 kötet).
I. köt. 1865-1869. Jelzete: MTAK RAL K 1559 II. » 1870-1877. » ' » K 1560
2. A Könyvtári Bizottság jegyzőkönyvei 1875-1949 c. kötetben. Ezeket az irato- kat mi gyűjtöttük össze egy kötetbe a kézirattár különböző állagaiból; elsősor- ban a RAL-ból, valamint a könyvtári iratokat tartalmazó gyűjteményből. Jel- zete: MTAK RAL K 1563.
3. Néhány irat megmaradt régi helyén azért, mert más anyagokkal van egybekötve, (pl. az összes ülési és nagygyűlési, Igazgatótanács ülési jegyzőkönyvek) vagy azért, mert más iratok is szerepelnek mellékletként a jegyzőkönyvekhez csa- tolva.
4. Végül egyes iratok jelenleg csak nyomtatásban állnak rendelkezésünkre. A Könyvtári Bizottság működése folyamatosságának szempontjából mégis szük- ségesnek tartottuk a közlését.
Valamennyi iratanyag végén megadjuk az irat jelenlegi lelőhelyét és alatta kerek zárójelben a régi jelzetet.
*
A szövegközlésről:
A szövegek közlésekor azt a módszert követtük, hogy megtartottuk a régi kifeje- zéseket, amennyiben nem voltak értelemzavaróak. Az olyan különírásokat mint pl.
„a mi", „a mennyiben", egybeírtuk. A hosszú, kettős mássalhangzókat (hánynyal, válaszsza stb.), a régi írású hónapneveket (october), a régi cz-t a mai helyesírás sze- rint írtuk le. Az iratokban szereplő rövidített városneveket (n.szebeni, sz.fehérvári) feloldottuk. A személynevek írásában a mai használathoz igazodtunk (Gyulay Pál = Gyulai Pál, Rákóczy = Rákóczi, stb.). Az intézmények, az akadémiai osztályok és bi- zottságok, a folyóiratok neveit, a könyvek címeit nagybetűvel írtuk, ha ez az eredeti szövegben másként is szerepelt. Egyes iratokban aláhúzással is találkozunk, ezeket mi is kiemeltük. Vannak az iratokban sietésbeli, értelmetlen elnagyolások. Ezeket
szögletes zárójelben egészítettük ki. A jegyzőkönyvek esetében megtartottuk a jegy- zőkönyv vezetőjének az irat jobb, vagy bal oldalán szereplő, hitelesítő aláírását.
Az előszót és az iratokat külön jegyzeteltük. Az eligazodás és jegyzethasználat megkönnyítésére az iratokat sorszámoztuk, s így a hozzájuk fűzött jegyzetek száma megegyezik a közölt irat sorszámával.
Az iratok végén lévő jelzetek közül az első az új, alatta zárójelben a régi jelzet található.
Toldy Ferenc Arany János Horváth Cyrill
Petzval Ottó Wenzel Gusztáv Jedlik Ányos
Pauler Tivadar Hunfalvy Pál
[JEGYZŐKÖNYV]
1866.
A M.Tudom.Akadémia állandó Könyvtári Bizottságának 1866. márc. 27-én tartott (1-ső) ülésében Toldy Ferenc r.t. elnöklete alatt jelenlévén Pauler Tivadar, Jedlik Ányos, Petzval Ottó rr.tt., Hunfalvy Pál könyvtárnok, Arany János titoknok, és a könyv- s kéz- irattár részéró'l még Budenz József és Rómer Flóris 11.tt.
1. Olvastatott az Akadémia f.é. jan. 29-én tartott ülése jegyzőkönyvéből a 43-ik szám, mely szerint a Könyvtári Bizottság az akadémiai kiadványok rendszeres és az ed- diginél sikeresb hirdetésének módja iránt véleményadásra szólíttatik fel.
A bizottság mindenek előtt tisztába akarván jőni az iránt: vajon a hirdetések szokott beigtatása a hírlapokba, vagy külön odamellékelése kerül-e olcsóbba: bizottsági elnök úr szíveskedett ajánlkozni, hogy illető helyen ennek végére jár. Addig is a bizottság követ- kező javaslatokat teszi:
a, Készíttessenek az Akadémia kiadványairól szak és közlöny csoportok szerint, könyvcím lajstromok, koronkint és felváltva, hirdetésül beküldendők a hírlapokba. Az Akadémia által, hirdetési közlönyül már kijelölt Pesti Napló mellé, a bizottság még a Vasárnapi Újságot is ajánlja, mint amely nagy és igen vegyes olvasókörrel bír.
b, Az így készült hirdetmény-lajstromok az Akadémia illető szakbeli közlönyei bo- rítékán is folyvást kinyomassanak.
c, A létező akadémiai határozat, mely szerint az Akadémia kiadásában megjelent új munka ezentúl az illető szerkesztő vagy szerző által ülésben be fog mutattatni, oda lenne kiterjesztendő, hogy az ily bemutató előadás rögtön a Pesti Naplóban - s innen kért kefe-levonatok segélyével más fővárosi és vidéki lapokban is — közöltessék.
d, Végre akadémiai határozatban mondatnék ki, hogy különösen az állandó bizott- ságok igyekezzenek minden újonnan megjelent füzetök bírálati ismertetésére valamely szakértőt megnyerni, ki egyik olvasottabb hírlapban a nagyközönséget tájékozza.
2. a könyvtárnok előadja, hogy az akadémiai könyvtár főleg a magyar irodalmi munkákban, igen hézagos és szegény, mivel a kötelespéldányokat, rég idő óta csak né- hány vidéki nyomda — a fővárosiak közül alig elvétve egy — szokta beküldeni, meg- szerzésükre pedig az évenkénti könyvtári budget távol sem elégséges.
A bizottság egy alázatos felterjesztésben fölkéretni javasolja a m.kir. helytartó ta- nácsot, hogy kibocsátandó intézménye által a hazabeli nyomdászokat és kiadókat méltóztassék a törvény megtartására hathatósan utasítani. Az 1840:VI törvénycikk 11-ik §-ában egyenesen kimondja: „ ő felségének megegyező kegyelmes akaratjával a Magyarországon és ahoz kapcsolt részekben kinyomtatott minden munkákból a ma- gyar tudós társaságot egy példány illeti." Ennek szószerinti idézése mellett, a fölter- jesztésben az is kérendő volna, méltóztassék a kir. helytartó tanács minden hazánkban
létező könyvnyomdászok és kiadók hivatalos névkimutatását megküldeni az Akadémiá- nak, s egyszersmind megengedni, hogy ez intézet a kötelesség mulasztókat minden év végén ugyanoda bejelenthesse.
Amennyiben pedig az így remélt kormányi rendelet a múltban történt fogyatkozá- sok pótlására ki nem terjedhetne, az illető kiadók és szerzők egy általános hirdetmény- ben felszólítandók lennének, hogy a könyvtár e hézagait, amennyiben tehetik, pótolni szíveskedjenek.
3. Az Akadémia részére megvenni ajánlott következő munkákat:
a, Histoire des sciences mathematiques stb. Libri-től.
b, Tulasne. Selecta fungorum carpologia,
a bizottság ajánlja megszereztetni az akadémiai könyvtár részére.
4. Érczhegyi Ferenc budai könyvkötő folyamodására, ki magát akadémiai könyv- kötő címmel kéri felruháztatni,
a bizottság nem találja célszerűnek, hogy az Akadémia, ily cím megadása által, könyvei köttetésére nézve, magát, habár erkölcsileg is, lekötelezni láttassák.
5. Bartakovics Albert egri érsek ő exc. levele, melyben az egri Lyceum könyvtárát az Akadémia kiadványaiban részeltetni kéri, az Akadémia által véleményre ide átté- tetvén:
miután a hazai más nagyobb intézetek ily kedvezményben már részesülnek; az eg- ri lyceumot is azon intézetek közé véli a bizottság fölveendőnek, melyek számára az Akadémia minden kiadványa megküldetik. Múltra nézve mind abból részesíteni, miből 50 raktári példánynál több van.
6. A beszterce-bányai ev. gymnasium és szászvárosi reform, gymnasium hasonló tárgyú kérelmei tárgyában:
a bizottság úgy véli, hogy e két tanintézetnek az Akadémia kiadásaiból az Értesí- tőket és Közleményeket folytonosan, továbbá a régibb kiadványokból a következő munkákat lehetne egyszersmindenkorra megküldeni:
az „Eredeti" és „Külföldi Játékszín" mind azon köteteiből, melyek raktári pél- dányai száma a 100-at meghaladjá, egyet.
Hellén Classicusok. I.ső kötet.
Kazinczy eredeti munkái. II-ik kötet.
Mocsi, Elmélkedések.
Magyar Játékszíni Feleletek.
Mindazon Pályamunkákból, melyek raktári példányai százon fölül vannak.
Szalay, Lélektan.
Magyar Helyesírás és Szóragasztás.
Zsoldos: Erkölcstudomány.
Tudománytár, azon füzetei, melyekből 100 példánynál több van.
7. Tóth János ref. esperest a komáromi egyházmegyei elégett könyvtár részére; nem különben
a pesti ref. főgymnasium önképző társulata, saját könyvtára részére, az akadémiai könyvtár rendezése alkalmával fennmaradó másodpéldányokból óhajtván részesíttetni.
Miután a könyvtár rendezése még foly, kérelmező kívánságát csak a munkálat be- végzésével lehet figyelembe venni.
8. Olvastatott az Akadémia múlt évi november 27-i ülése jegyzőkönyvének illető pontja, melyben a besztercebányai magyar olvasó társaság részére adható akadémiai könyvek felől vélemény kívántatik.
A t. Akadémia, egy hasonló körülmények közt levő társaság folyamodványára, ki- mondta immár határozatilag, hogy maga is leginkább a hazai olvasó egyesületektől, Ca- sinóktól váija, hogy különben is oly csekély kelendőségnek örvendő kiadásainak meg- vétele által elősegítik a magasztos célt, melyet az Akadémia maga elé tűzött. A bizott- ság annál kevésbbé véli tanácsosnak, hogy az Akadémia föntebbi határozata alól a ké- relmező magyar olvasó társaság kivételt képezzen; mert ily példa látása annyi igényt támaszthatna minden felől, hogy az Akadémia többé nem lenne képes azokat kielé- gíteni.
9. A könyvtárnok jelenti, hogy a könyvtári hivatal — mostani csekély személyzete .mellett — nem képes, az Akadémia azon határozatát teljesíteni, hogy az érkezendő
ajándék-könyvekért e hivatal állítsa ki a köszönő leveleket.
Miután a könyvadományok megköszönése, szabály szerint el nem maradhat, a bi- zottság jónak látja, hogy e kötelességet — legalább míg a könyvtári hivatal képessé nem válik — ismét a titoknok teljesítse.
Jegyzette Arany János titoknok
Jelzete: Arany János bizottsági vegyes jegyzőkönyvei 1865-1869.19-20. f f MTAKRAL K1559.
2
[ELŐTERJESZTÉS]
1866.
Méltóságos Báró Elnök úr!
Midőn az alulírt Bizottság az akadémiai kiadványok osztogatására vonatkozó, az öszves ülésekből hozzá utasított ügyeket tárgyalná: némely az akadémiai kiadványok kezelését illető pontok is jöttek szóba, melyeket - miután azok az akadémiai titoknok személyét is érintvén, ez szabadkozott azoknak a bizottsági ülés jegyzőkönyvébe felvé- telétől - külön van szerencsénk Méltóságod elibe terjeszteni, annyival is inkább, mert e pontok természetűknél fogva is az elnöki, nem az akadémiai fórum elibe tartoznak.
Toldy Ferenc elnöklő bizottm. tag
1. Az akadémiai kiadványok egész tára egy kiadó (Expeditor) felügyelése alá van adva. — Ezen kiadó kezelése nincs kellőleg szervezve, s ellenőrségről nincs gondoskodva.
2. Ez a kiadó, mint mondatik, az elhunyt Elnök által engedelmet nyert az Akadé- mia kiadványait bekötni. Miután tehát ő maga magának adja ki a bekötendő példányo- kat, s a bekötés után maga magától veszi ismét be azokat a raktárba, következik, hogy ő maga ad magának bizonyítványt, hogy ezt és ezt kötötte, mely bizonyítvány alapján utalványoztatik aztán neki a kötés ára. E részben is tehát hiányzik minden ellenőrség.
3. A kiadó intézkedik teljes hatalommal, minden másnak — t.i. akár a titkárnak, akár az akadémiai könyvárusnak, ki ezt legjobban ítélheti meg - befolyása nélkül, arról, mi és mennyi példányban köttessék. De mivel ő nem csak köttet, hanem köt is, érdeke azt hozza magával, hogy minél többet kössön be. És így oly munkákat köttet be maga által a kiadó, melyek kötésére semmi szükség nincsen, mert azok nem kerestetnek; és oly számmal köti be, hogy tán 20 évig sem fognak kelleni, s így a kötés ára haszontala- nul hever az ily könyvekben.
De 4. bátorkodik a Bizottság arra is figyelmessé tenni Méltóságodat, hogy a kötések igen rosszak és dísztelenek: nincsenek t.i. az ívek szabatosan hajtogatva, jól varrva, a bo- rítékok kellő gonddal felvonva; a körülvágás, hol alkalmaztatik, oly kontár módra van eszközölve, t.i. a különféle szélek arányos kiszámítása nélkül, hogy ily akadémiai köté- sekre nem lehet szégyen nélkül tekinteni. Oka pedig a kontár kötésnek az, hogy a kiadó maga nem levén tanult könyvkötő, másokkal köttet lehető csekély áron, s maga aztán az eddig szokott illő áron számítja be saját nevén a kötést. Természetes, hogy ügyes könyvkötő féláron neki nem dolgozhatik, s így kontárok ütik össze a leghanyagabbul az akadémiai kötéseket.
Mindezeknél fogva a Bizottság bátorkodik Méltóságod figyelmét két dologra fordí- tani:
1. Egy a kiadó számára kidolgozandó részletes utasítás szükségére, mely a, kellő ellenőrséggel járjon, b, lehetővé tegye minden perczben annak kitudását: bizonyos nyomtatványból, hány példány volt átvéve a nyomdától a kiadó által, hány adatott az akadémiai könyvárusnak, számadása alá, hánnyal rendelkezett a titoknoki hivatal, hány- nak kell lenni - s hány van, a kiadó felelőssége alatt levő raktárban.
2. Annak szükségére, hogy a köttetés ne a kiadóra bízassák, hanem mint ez 35 esz- tendeig volt, a titoknokra, ki a könyvkötőt válassza, megbízza, munkáját megbírálja, az árt meghatározza, az áijegyzéket az ár helyességére nézve aláírja. - Általában megjegyzi a Bizottság, hogy a titoknoki természetes hatás- és jogkör sérelmével lát egy oly status in statu-t, mely a könyvkiadványokra nézve az utolsó titkár halála óta fejlődött ki.
Ezen két elvi ügyön kívül, jelenti még a Bizottság, hogy Dobocsányi Ignácz könyv- kötő — ki vagy tíz év óta az Akadémia minden kiadásait jutányosán, jól, csinosan, s a legnagyobb gonddal kötötte — azt kéri, hogy legalább azon munkák, melyek nyom- tatása évekig húzódott, s melyeknek egyes íveit már rég hajtogatta, neki maradjanak befejezés végett. A Bizottság e szerint kéri Méltóságodat, hogy míg az első két pont fe- lett végleg méltóztatnék intézkedni, pro momento a titoknok urat utasítani méltóz- tatnék, hogy megszűnvén a kiadó könyvkötési nyerészkedése, egyelőre Dobocsányi
folytassa a kötést: fennmaradván a titoknok úr ebbeli szabad rendelkezési joga, mihelyt ő Méltóságod által visszaállíttatik e részben is régi hatáskörébe.
Kelt Pesten, március 28-dikán tartott ülésünkből.
A M.Akadémia Könyvtári Bizottsága Toldy Ferenc
biz. elnöklő tag.
Jelzete: MTAKRALK1563 (RAL 922/1865)
3
[JEGYZŐKÖNYV]
1866.
A M.Tud.Akadémia könyvtári állandó bizottságának 1866. ápr. 30-án tartott ülé- sében, jelenlévén b. Eötvös József akad.elnök elnöklete alatt Lónyay Menyhért válasz- tott akad.másod-elnök, Toldy Ferenc bizottsági elnök, Horváth Cyrill, Jedlik Ányos, Petzval Ottó bizottsági tagok, Hunfalvy Pál könyvtárnok és Arany János titoknok.
1. A könyvtárnok Hunfalvy Pál előterjeszti, hogy Prandel és Ewald bécsi könyvárus cégnél az Akadémia bold. elnöke gr. Dessewffy az Akadémia részére nagy mennyiségű könyveket rendelvén meg, s azok árába előleget is adván elannyira, hogy a fent írt cég elismerése szerint is az Akadémia már 751 ft. előnyben van: e fölösleg törlesztésére a könyvárus cég újólag szállított könyveket az Akadémiához, de oly tökéletlen jegyzék mellett, hogy abból sem a könyvek ára, sem az, melyikből hány kötet vagy füzet cso- magoltatott be, ki nem tetszik, sőt a jegyzékben foglalt könyvek sem mind találhatók a csomagban, és viszont. Annálfogva, előterjesztő írt a mondott cégnek, hogy mindenek előtt küldjön rendesebb számlát; az egész ügy tisztába hozása iránt pedig felkéri a bizott- ságot intézkedésre.
Előadó könyvtárnok úr megbízatik, hogy Prandel és Ewald könyvkereskedésével folytatván a levelezést, hozza tisztába: mi és mennyi volt megrendelve a mondott cég- nél; mennyi azok egyenkinti ára, mennyit szállított már el, mennyi van még hátra el- szállítani való, megjegyezvén, hogy az Akadémia semmi esetre sem vásárol többet tőlük, mint a már felvett előleg összege. Egyszersmind a bizottság annak szükséges voltát fe- jezte ki, hogy a magas kormánytól könyvek vétele s köttetésére nyert 15 000 forintról,
melyet kizárólag a bold.elnök kezelt, pontos és részletes számadás készíttessék, annyival inkább, mert valószínű, hogy felsőbb helyen ezt kívánni fogják.
2. Akadémiai elnök úr előterjeszti, hogy az intézet összes könyvkiadási ügyét szük- ségessé vált rendbe hozni. Már a nyomtatásnál oly intézkedést szándékszik foganatba venni, miáltal a nyomdai költségekből tetemes részt megtakaríthat az Akadémia. De szükség rendezni a már kinyomott példányok kezelését is; mert, mint a Könyvtári Bi- zottságnak az elnökséghez benyújtott — itten felolvasott — jelentéséből kitűnik, a bold.
elnök intézkedése folytán az a hiány állott be az Akadémia nyomtatványai kezelése kö- rül, hogy nincs ellenőrség, miután aki azokat a nyomdából átveszi, aki befűzi, aki raktár- ban őrzi és aki a tagokhoz, intézetekhez, s kereskedésbe szállíttatja, egy és ugyanazon személy.
A bizottság elvül kimondván, hogy a titoknoki kiadó egyszemélyben könyvkötő is nem lehet: Lónyay Menyhért akad.másodelnök úr elnöklete alatt Toldy Ferenc biz.elnö- köt a könyvtárnokkal és titoknokkal együtt megbízza, hogy a kiadónak hivatalba lépé- sekor adott elnöki utasítást megvizsgálva, amennyiben azt a könyvek kezelése tárgyában az ellenőrködést illetőleg hiányosnak találnák, hozzanák javaslatba módosítást; a köny- veknek a bizottság jelentésében panaszolt silányabb fűzését vizsgálja meg, s általában szerezzenek tudomást arról, nem történt-e az Akadémiának az eddigi kezelés alatt va- lami kára; mindezekről jelentésöket a közelebbi könyvtárbizottsági ülésre beadandók lévén.
Jegyzette
Arany János titoknok.
Jelzete: Arany János bizottsági vegyes jegyzőkönyvei 1865-1869. 21 f . MTAK RAL K1559.
4 [JELENTÉS]
1866.
Méltóságos Báró EÖTVÖS JÓZSEF úrnak
a Magyar Tudom. Akadémia elnökéhez jelentése a könyvtári küldöttségnek.
Méltóságos Báró, Akadémiai Elnök Ur!
Az állandó Könyvtári Bizottságnak folyó évi április 30-án, Méltóságod elnöklete alatt tartott üléséből, alulírt küldöttség ki levén nevezve arra, hogy az Akadémia nyom- tatványainak a nyomdából átvétele, befűzése, s raktárba vagy könyvárushoz szállítása közben netalán előforduló panaszok, rendetlenségeket, melyek miatt az intézet meg is
károsodhatnék, vizsgálná meg; különösen hogy a titoknoki kiadónak (expeditor) hiva- talbaléptekor adott elnöki utasítást megolvasva, amennyiben ezt, a könyvek kezelése tárgyában, az ellenőrködést illetőleg hiányosnak találná, hozzon javaslatba módosítást;
a könyveknek a k.bizottság előbbi jelentésében panaszolt silányabb fűzést vizsgálja meg;
s általában szerezzen tudomást arról, nem történt-e az Akadémiának az eddigi kezelés alatt valami kára: szerencséje van jelentését a következőkben terjeszteni elé.
A küldöttség mindenek előtt azon elnöki utasítással ismerkedett meg, mely a titok- noki hivatal rendezését illetőleg, 1865. február 3-án, gróf Dessewffy Emil elhányt elnök által, Méltóságod, Csengery Antal akad.jegyző és Arany János újonnan választott titok- nokkal történt közös megállapodás után adatott ki, és úgy találta, hogy ez utasítás sza- bályai általában célszerűek; s a mint a hivatalt javítnoki és kiadói osztályra különzi, az elsőnek a nyomás alatti, a másodiknak a nyomdából kikerült könyvekkel lévén ügye, megfelel a jó rend, és munkafelosztás kívánalmának. Miután az ezen utasításban a kiadó által vezetni kellett könyvek egy részét (melyek különben jelen vizsgálatnak körébe nem is tartoznak) mint az Igtató, Kiadó,'Utalványkönyv többnyire maga a titoknok vezeti: a küldöttség azon könyvek megtekintésére szorítkozott, melyeket a kiadó, Takács, a bel- és külföldi tagoknak, egyesületeknek stb. járó könyvekről visz, s azokat az utasításnak megfelelőleg, rendben találta. Minden társulat vagy egyes tag részére külön lap van nyit- va, hová a neki járó könyvek címei beiratnak, az elküldés szintén; helybeliek a vételt alá- írással bizonyítják; vidékiek, vagy külföldiek részéről a vevény visszaérkezte pontosan följegyeztetik. De panasz van az akadémiai könyvárus ellen, ki a szállítás végett hozzá küldött könyveket, dacára az Akadémia e részben ismételve történt határozatainak, most is sokáig elheverteti.
Ami már a könyvek befűzése iránti panaszokat illeti: a küldöttség tisztába kívánt jőni először is azzal, mi módon ment át a fűzési munka az előbbi könyvkötő kezéből Takács kiadó kezébe. A titoknok által előkeresett iratokból kiderült, hogy 1865. ápr.
11-én Takács István folyamodást adott be az akadémia elhűnyt elnökéhez, kérve, Ijogy miután csekély fizetéséből családostul nem élhet, engedtessék át neki az intézet köny- veinek befűzése. Gr. Dessewffy erre tett határozatában a titoknokot és a jegyzőt bízta meg véleményadással. Ennek ellenére a gróf 1865. jún. 22-én kelt levelében, már azt tudatja a titoknokkal, hogy „Takácsnak az akadémiai kiadványok bekötésének meg- kezdhetését megengedte", amint ezt, a titoknok nyilatkozata szerint, mind ez utóbbi- nak, mind Takácsnak, ugyanakkor szóval is megmondotta. E szerint a kiadó az ettől fogva megjelent munkákat nem hagyta többé Dobocsányinak befűzni, hanem lakására vitette. Azonban Tóth Lőrinc pénztárnok Dobocsányi könyvkötőnek egy nála lévő fo- lyamodványát mutatott elő, mely szerint az elhúnyt gróf elnök 1865. aug. 26-án tett határozatában, a panasz megvizsgálására Arany János, Tóth Lőrinc, Csengery Antal ren- des tagokat oly módon küldi ki, hogy ha Dobocsányi előadását igaznak találják, neki a könyvfűzést adják vissza. E vizsgálat, mivel a hátirat lappangott, mind ez ideig nem történt meg.
Ami a nyomdából kijövő példányok ellenőrzését illeti addig a pontig, midőn könyv- árushoz, expeditióba vagy raktárba kerülnek; tehát a befűzés és átadás körüli ellenőrzés erre nézve következőket találta. A fönemlített Utasítás e részben azt rendeli, hogy a
könyvkötőnél álljon egy könyv, melybe följegyeztessék; mikor, hány példányt vett át valamely kötetből a nyomda részéről; s befűzve mikor, mennyit adott át a titoknoki hi- vatalnak, vagy az akadémiai könyvárusnak. E könyv azonban már Dobocsányi idejében sem volt pontosan vezethető, mivel a nyomtatványokat nem kötet- vagy füzetenkint, ha- nem ívenkint vette át a nyomdából, hogy a behajtási stb. munkával addig is haladjon, míg a következő ívek sajtó alatt vannak. Takács pedig a nyomdából nyugtatvány mellett egyszerre 6—10 ívet vévén át a példányokból, amint mondja, egyenesen lakására szokta vitetni, hol saját maga felügyelése alatt köti vagy kötteti. A befűzött példányok átadását sem lehet ellenőrzés nélkülinek mondani, jóllehet maga Takács mint könyvkötő, Takács- nak mint kiadónak adja által: amennyiben az Utasítás szerint, a főjavítnok (Sasku) egy külön könyvet vezet, melybe minden megjelent munka címe, kötete, füzete, példány- száma, megjelenési ideje beiratik; mely példányszámról tehát a kiadó felelős. E könyvet megtekintve rendben találtuk.
Az eddig haladt vizsgálatban a küldöttség nem talált okot arra nézve, hogy egy hosz- szadalmas és fáradságos munkálatba kezdjen, t.i. hogy az Akadémia kiadványainak ösz- szes példányait: mi van a helybeli s vidéki könyvárusoknál, mennyi expediáltatott a ta- goknak s intézeteknek, mennyi költ el, és mi van a raktárban? — leitárolja. E munka a főjavítnok által vezetett X. számú könyv, a kiadó által vitt expeditionális könyvek és Eggenberger könyvének a raktári példányokkal összevetése által, mindenkor biztosan végrehajtható.
Ami a fűzés minősége iránti panaszt illeti: a küldöttség többsége a Takács által fű- zőitek és a Dobocsányi készítménye között, annak hátrányára, valami szembetűnő és lé- nyeges különbséget nem vett észre. A folyó évi almanachra történt leginkább hivatkozás, mint amely dísztelenül van körül vágva: de miután egyéb füzetek nem gyalultainak körül, ezt az almanachnál is meg lehet tiltani; a hiba nem olyan általános, hogy azzal az összes fűzés minőségét el lehetne ítélni. Mindazáltal a küldöttség, járulva a Méltóságod és a Könyvtári Bizottság által elvül kimondott határozathoz, hogy a könyvek befűzése s ugyanazok raktári kezelése egy személynél nem maradhat; másfelől pedig rövidíteni óhajtván az utat, egyszerűsíteni a felelősséget, melyen keresztül a nyomtatványok a nyomdából az Akadémia kezelése alá jutnak; javaslatképp előterjeszti: szólíttassék fel az Akadémia nyomdásza, elvállalná-e, és minő feltételek alatt, hogy a könyvek fűzését is, saját felelőssége alatt, ő eszközöltesse, úgy hogy az Akadémiának a már befűzött példányokat adja által.
Végre a többször említett elnöki Utasításra nézve, mely általában célszerűnek mondható, megjegyzi a küldöttség, hogy annak egy pontja, mely szerint a raktárban fiókos szekrények lettek volna feállítandók, minden külföldi intézetnek, tagnak stb.
külön szekrény, hová a nekik expeditiora szánt könyvek bedobassanak és az elküldés idejéig őriztessenek, - nincs foganatba véve. Az Akadémia nem készíttetett ily szek- rényeket, de helye sem volna, miután a kiadónak raktári helyiség csak ideiglenesen adatott, honnan már sürgetik kiköltözését. A küldöttség véleménye szerint, ez a fiókok szerinti osztályozás egészen fölösleges is; miután a kiadó könyvében minden egyes in- tézet lapjára beiratik cím szerint, a neki járó könyvilleték, s annak során mindig lehet expediálni. Azonban kívánatos, hogy az Akadémia nyomtatványai számára, itt az épület-
ben, tágas, száraz, tűzmentes raktári helyiség minél előbb okvetlenül kijelöltessék.
Kelt Pesten, jún. 19-én 1866.
Arany János Lónyay Menyhért titoknok k. elnök
Jelzete: Arany János bizottsági vegyes jegyzőkönyvei 1865-1869. 38-39. f . MTAKRAL K1559.
5
[JEGYZŐKÖNYV]
1867.
Könyvtárbizottsági ülés, 1867. máj. 18-án. Toldy Ferenc r.t. elnöklete alatt.
Jelen voltak: Hunfalvy Pál r.t. s könyvtárnok, Pauler Tivadar, Petzval Ottó rr.tt., Arany János titoknok.
1. Toldy Ferenc bizottsági elnök indítványozza, hogy az ügyek gyorsabb folyamata végett, a bizottság, ha elintézendő tárgy van, minden hóban, az összes akad. ülést mege- lőző osztályülés utánra hívassék össze.
Elfogadtatott.
2. Ugyanaz, tekintve az ingyen kiosztott akadémiai kiadványok már is nagyobb számát, és hogy az ekképp megajánlott könyvek nincsenek is mindenkor az illető in- tézet szükségei szerint válogatva össze, — határozatban kimondani kívánná, hogy kisebb tanintézetek, mint algymnasiumok, alreáltanodák stb. addig is míg e jelen bőkezű rend- szer fennáll, ezentúl csak az Értesítővel s az Értekezések öt osztályával (a törvénytudo- mányit oda nem értve) elégíttesenek ki.
Helyesléssel fogadtatván, a bizottságnak a mától fogva tárgyalandó kérelmeknél ez fog zsinórmértékül szolgálni.
3. Olvastatott az eperjesi kir.kath. (al) gymnasium igazgatóságának az akad. ülés ál- tal véleményre áttett, és mindennemű közlönyt általában kérő folyamodványa.
Az előbbi pontban foglalt határozat értelmében, a bizottság az Értesítőt és az Érte- kezések öt osztályát véli megajánlandónak.
4. A budai királyi főreál tanoda, az akadémiai ülés által ide áttett kérőlevelében, más nagy tanintézetek példájára minden kiadványt óhajtana megnyerni.
Az Évkönyvek, a (régi) Értesítő math. és természettud. füzetei s általában a ma- them. és természettudományi kiadások eddig is járván a budai főreál tanodának; ezekhez
a bizottság még az (új) Értesítőt s az Értekezések öt osztályát ajánlja csatoltatni.
5. Az Erdélyben, Károly fehérvárt levő Batthyány-könyvtár részére, könyvtárnoka Beke Antal az Akadémia minden kiadványáért folyamodik.
Miután a maros-vásárhelyi gr. Teleki-könyvtárt az Akadémia ily kedvezményben már részesíté: a bizottság e kérelmet sem véli megtagadhatónak.
6. Doby Antal, tiszaújlaki szabómester, kölcsönkönyvtára részére azon tekintetből kémé az Akadémiának ily célra alkalmas kiadványait, hogy szegény néptanítók ingyen olvashassák.
A bizottság méltányolja ugyan Doby úr készségét, hogy kölcsönkönyvtárát a sze- gény sorsú néptanítóknak ingyen megnyitotta; de úgy véli, hogy az Akadémia kiadvá- nyai a mondott célra nem alkalmasak; annál fogva a kérelmet az Akadémia nem telje- sítheti.
7. A nagybecskereki algymnasium igazgatóságának az Akadémiától véleményre át- tett kérőlevele minden kiadvány iránt, felolvastatván:
Ajánltatik az Értesítő s az Értekezések öt osztályának megadása.
8. Kubinyi Ágoston tiszt.tag, mint az archaeologiai bizottság elnöke, ennek nevé- ben kérelmet intéz a bizottsághoz, hogy miután az akadémiai könyvtárban a külföldi társulatoktól az archaeologiai cserepéldányok igen hiányosán vannak képviselve, gondos- kodjék módokról, hogy e hiány megszűntettessék, s a hiányzó egyes füzetek vagy köte- tek megszereztessenek.
A könyvtári hivatal utasíttatott, hogy amennyiben évi pénzrovata engedi, töreked- jék a hiánynak vétel általi kiegészítésére.
9. Ugyanaz, mint a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, kéri az intézet számára egyenesen a titoknoki kiadóhivatalból küldeni az Akadémia kiadványait, mert a nyom- dából járó kötelespéldányok csak hézagosan, s nem egyszer a hozzájok tartozó ábrák nélkül folynak be.
A bizottság véleménye szerint a Nemzeti Múzeum könyvtári hivatala könnyen esz- közölheti, hogy a nyomdai kötelespéldányok hiány nélkül beérkezzenek; az Akadémia részéről egyenesen is megküldeni a bizottság fölöslegesnek vélné, annyival inkább, mert illetékes oldalról oly megjegyzést hallott, hogy a magyar kir. egyetem könyvtárában ha- sonló baj elő nem fordul.
10. Rézső Enzsel Sándor, az általa sajtó útján javaslatba hozott börtön-könyvtárak gyarapítására, kéri az Akadémia e célnak megfelelő kiadványait.
Fogytán lévén az Akadémia régibb — s nem oly tartalmúak újabb kiadásai, hogy azokat közönséges fegyenc valami haszonnal olvashatná, a kérelem teljesítését nem ajánl- hatja a bizottság.
11. A székesfehérvári alreáltanoda igazgatósága folyamodványára, melyben á bizott- ságok közleményeit, az Évkönyveket az Értesítő mindhárom osztályát jelöli ki folyto- nos ingyenküldésre; az 1867-ig megjelent akad. kiadványokat pedig, az ár egynegyedé- nek elengedésével megvenni óhajtja.
A bizottság véleménye az, hogy folytonos küldésre, mint a föntebbi esetekben, csak az Értesítő s az Értekezések öt osztálya adassék meg; az 1867-ig megjelentek pedig 25 % árengedéssel odaajánlhatók volnának.
12. Demjén József, „Irodalmi Értesítő" című magyar bibliographiai folyóirata szá- mára az Akadémia ez évben megjelent és megjelenendő minden kiadványait kéri.
A bizottság véleménye szerint ez áldozat nem volna arányban a nyereséggel, mely a bibliographiai fölemlítésből az akadémiai kiadványokra háramlanék; de fölösleges, mi- után Demjén úrnak csupán a címekre van szüksége, azokat pedig az akadémiai könyv- árusnál időről-időre megszerezheti.
13. List és Francke Repertoire-ja megvétele iránt kívántatván a bizottság véleménye:
Miután a kir. egyetem e munkának birtokában van, tekintettel az Akadémia mérsé- kelt könyvtári budgetére, nélkülözhetőnek látszik.
14. Toldy Ferenc elnöklő bizottsági tag, fölemlítvén a tudvalevő körülményt, hogy az Akadémia kiadványaiból ingyen elosztandó példányok száma már is oly tetemesre rúg, hogy az 500 példányban nyomott közlönyök- és munkáknak szinte felét igénybe veszi, s ha ily arányban szaporodik, egy felöl az Akadémia pénztára nem bírja meg a ter- heltetést, másfelöl kiadványaink egészen kiszorulnak a könyvkereskedésből, nemcsak mert oda példány alig marad, hanem azért is, mert azon intézetek láttatnak el ingyen könyvekkel, melyeket, a külföld példájára, Akadémiánk is éppen természetes vevőinek tekinthetne. Indítványozza:
1. Javasoltassék az Akadémiának, hogy a hazai tanintézetek számára való ingyenes kiosztását kiadványainak folyó 1867 végével szüntesse meg.
2. Az Akadémia tegyen fölterjesztést a m.k. vallás- és közoktatásügyi minisztérium- hoz, kérvén, hogy azon tanintézetek számára, melyek tanpénzei a mondott n.m. minisz- tériumhoz befizettetnek, e tanpénzekből az Akadémia olynemű és annyi kiadványát megrendelni méltóztassék, minő és mennyi az illető intézet szükségeinek megfelel.
Ez indítványokat a bizottság annyival inkább hajlandó magáévá tenni, mert még tetemes azon iskolák száma, melyek az Akadémia kiadványaiért nem folyamodtak, s melyek valószínűleg bekövetkező kérelmeit, a mostani rendszer szerint, megtagadni szintén nem lehetne; ezáltal azonban oly tömegre szaporodnék az ingyen példányok szá- ma, hogy a nyomtatandó példányok összegét költségesen feljebb kellene emelni. Ajánlja tehát mindannak kimondását, hogy.az Akadémia 1867 végével kénytelen a tanintézetek- nek adott e kedvezményt visszavonni; mind az indítványozott fölterjesztést a m.k. mi- nisztériumhoz [megtenni], azon észrevétellel, hogy a tanintézetek vásárlásainál, illetőleg a minisztérium megrendeléseinél az Akadémia kiadványai bolti árából 20 száztólit [20 %]
kiengedhetne.
Jegyzette Arany János titoknok
Jelzete: Arany János bizottsági vegyes jegyzőkönyvei 1865-1869. 46-47. f . MTAKRAL K1559.
31
[JEGYZŐKÖNYV]
1867.
A M.T. Akadémia állandó Könyvtári Bizottságának 1867. dec. 6-án tartott ülésé- ben, jelen lévén Toldy Ferenc r.t. mint elnök, Pauler Tivadar, Petzval Ottó rr.tt., Hun- falvy Pál könyvtárnok, Arany János titoknok.
1. Az Akadémia ingyen példányaira mindig szaporodó igényekkel s e tárgyú folya- modványokkal szemben a bizottság szükségesnek véli, hogy a folyó évi május 27-i összes ülésre benyújtott javaslata foganatba vétessék, jelesül:
1. Hogy az Akadémia, kiadványainak a hazai tanintézetek számára való ingyen ki- osztását folyó 1867 végével szüntesse meg;
II. Tegyen fölterjesztést a m.k. vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz, kérvén, hogy azon intézetek számára, melyek tanpénzei a mondott n.m. minisztériumhoz fizet- tetnek be, a tanpénzekből az Akadémia oly nemű és annyi kiadványát méltóztassék megrendelni, aminő és mennyi az illető intézet céljainak megfelel.
E pontok elsőjét a május 27-i összes ülés függőben hagyván, a másikra nézve pedig az éppen elnöklő alelnök úr méltóztatván személyes közbenjárást ígérni, miután az utób- binak eredménye nem mutatkozik, ismételve ajánlja a bizottság mindkét pontot az ösz- szes ülés figyelmébe.
2. A keszthelyi országos gazdászati felsőbb tanintézet részére Balázs Árpád tanár és könyvtárkezelő az Akadémia kiadványaiból legalább a math. és természettudományok egy-egy példányát kéri.
Miután a bizottság ismételve ajánlja az ingyenes példányok megszüntetését, e ked- vezményt a keszthelyi országos felső tanintézetre annál kevésbé kiteijesztendőnek, mint- hogy ez országos alapból dotált intézet a kívánt math. és természettud. kiadványokat né- hány forinton megszerezheti.
3. A budai főreáltanoda nevében Schenzl Guido tanár úr az Akadémia mindennemű kiadványát kéri.
Miután a budai kir. főreáltanoda már kapja az Évkönyveket s általában a math. és term.tudományi kiadásokat, csupán az 1867-i Értesítő az (amennyiben eddig is nem küldetett volna), amivel a bizottság az eddigi kedvezményt megbővíteni ajánlja.
4. Olvastatott a jénai magyar ifjúság folyamodványa, mely az ottani, Bibliotheca Hungarorum számára a Szótár füzeteit a 14-ik füzettől kezdve, a Monumenták 13 és 14 köteteit s a 16. utániakat folytatólag, s a M. Történelmi Tár a VIII kötettől kezdve, kéri megadatni.
Tekintetbe véve, hogy e könyvtár nem egy külföldi tudósnak alkalmat nyújthat megismerkedni hazai tudományos állapotunkkal; javasoltatik a megjelölt hiányoknak, amennyiben lehet, kipótlása; jelesül a Szótár füzetei, a nyelvtud. bizottság rendelke-
zésére bocsátott 10 példányból lennének kiegészíthetők; a Monumenták és a Történelmi Tár (megvizsgálván elébb a kiadói könyvet, mik küldettek el) a raktárból pótlandók.
5. A belsősomogyi ref. egyházvidék a csurgói hatosztályú gymnasiumot részesíteni kérvén, az Akadémia akár eddigi összes, akár részleges eddigi és ezentúli kiadványaiban.
A föntebbi javaslatban kifejezett elvéhez képest a bizottság nem javasolhat egyebet, csupán az Értesítő és az Értekezések öt osztályának (a törvénytudományit kivéve) a fo- lyó évről, tehát 1867 végéig leendő megadását.
6. A bukaresti „Hunnia" nevű magyar társulat kérelmére, mely az eddig megjelent és fölösleges példányokból óhajtana részesülni.
Egyszer s mindenkorra az Akadémia régibb kiadványaiból az encyclopaediai és szépirodalmi tartalmúakat, melyek a raktárban netalán fölösleges példányban volnának, ajánlja a bizottság bérmentetlenül megküldeni.
7. Zur Ornithologie Brasiliens és Catalogus Bibliothecae S. Marci, Venetiensis című munkák:
Megvételre ajánltatván, programmjuk a könyvtári hivatalhoz átteendő.
8. Gauss munkáira nézve, melyeket az egyetemi könyvtár megszerez:
A megvétel fölöslegesnek találtatott.
Jegyzette Arany János titoknok
Jelzete: Arany János bizottsági vegyes jegyzőkönyvei 1865-1869. 57. f . MTAK RAL K 1559.
7
[JEGYZŐKÖNYV]
1868.
A Magyar Tudom. Akadémia állandó Könyvtári Bizottságának 1868. febr. 21-én tartott ülésében, jelenlévén Toldy Ferenc r.t. mint elnök, Petzval Ottó r.t., Hunfalvy Pál r.t., könyvtárnok, Arany János titoknok.
1. Olvastatott az akad.titoknoknak a jan. 27-i összes ülés azon határozatáról érte- sítő levele, mely szerint a bizottságtól vélemény kívántatik a párisi Archaeologiai és tör- ténelmi Társulattal megkötendő csereviszony és megajánlandó akad. kiadványok iránt.
A bizottság az Akadémia kiadványaiból egyelőre az archaeologiai publicatiokat tel- jesen felajánlandóknak és megküldendőknek véleményezi; egyszersmind felszólíttatni
javasolja a mondott társaságot, foglalkozik-e szorosb értelemben vett történelmi kiadá- sokkal? mely esetben, kölcsönös arány megtartása mellett a történelmi bizottság kia- dásai is megküldhetők volnának.
2. Ugyanazon akad. ülésből áttett válaszára a vallás- és közoktat, minister ő exjá- nak, miszerint Bock Ferenc híres munkája a német koronázási jelvényekről csak Ő Fel- sége magán pénztára igénybevételével volna kérhető ajándékul:
Javasoltatik a nevezett munkának az akad.könyvtár részére, az ajánlott árenged- mény felhasználása mellett, pénzen való megszerzése.
3. A bizottság elnöke előterjeszti ugyanazon n.m. minister úrnak, úgyis mint az Akadémia elnökének, szintén a jan. 27-i összes ülésből véleményre áttett azon válaszát, hogy az Akadémia kiadványainak a tanintézetek számára pénzen megrendelése iránt a minisztérium nem határozhat addig, míg az Akadémia az ingyen küldés ügyét végleg el nem dönti; ez utóbbi pontra nézve azonban, mint akadémiai elnök is, azt tanácsolja, hogy álljon el az Akadémia ezen szándékától.
A bizottság, részint a miniszteri válaszban előadott okok, részint és főleg a hazai körülmények bővebb megfontolása után időszerűnek véli, hogy az Akadémia egyelőre ne szűntesse még meg kiadványainak tanintézetek számára ingyen való kiszolgáltatását.
4. Előterjesztetett Hunfalvy Pál akad. könyvtárnok jelentése a könyvtár állapotáról, melyet a jan. 27-i összes ülés véleményre tett által a bizottsághoz, egyszersmind kiemel- vén az abban foglalt panaszt, hogy a kötelespéldányok gyérebben érkeznek a könyvtár- ba egy idő óta, s vélemény kívánván aziránt: vajon célszerű volna-e ez ügyben a m. kor- mánynál újabb lépéseket tenni.
Ami a jelentést általában illeti, fel fognak szóllíttatni a bizottság összes tagjai, hogy azt figyelmesen megolvasva, reá észrevételeiket s javaslataikat megtenni szíveskedjenek, mi megtörténvén egy későbbi ülésben fogna tárgyalásra kitűzetni. A kötelespéldányokra nézve ellenben a bizottság már most ajánlja az Akadémiának, hogy miután az 1840. VI.
t . c . 11 §-a rendelete szerint a Magyarországban és kapcsolt részeiben nyomtatott mun- kákból a Magyar Tudós Társaságot egy példány illeti, s e törvényt az 1848-i sajtó tör- vény hallgatással mellőzte ugyan, de határozottan el nem törölte, kéressék meg egy alá- zatos fölterjesztésben a m. kir. minisztérium, hogyha az idézett 1840-i törvényt érvény- ben állónak véli, annak foganatosítására a szükséges rendeletet kibocsátani méltóztassék;
ha ellenben úgy vélekednék, hogy a nyomdászok és kiadók csupán az 1848-i sajtótör- vényben megnevezett 2 kötelespéldánnyal (a n.múzeum és a hatóság részére), tartoznak, odahatni kegyeskedjék, hogy az Akadémiának egyszer már törvény által megállapított igénye a törvényhozás által újólag és határozottan megerősíttessék, annál is inkább, mert remélhetőleg nemsokára oly helyzetben lesz az Akadémia, hogy könyvtárát az egész kö- zönségnek megnyithatja.
5. Akadémiai elnök úr ő nmga az Eggenberger féle könyvárusi cég ellen a titoknoki hivatal részéről beadott panaszok megvizsgálását általtevén a bizottsághoz.
Ámbár a B. alatti csatolványból és ennek mellékleteiből világosan kiderül, hogy a mondott könyvárusi cég a bel és külföldi intézetek s tagok számára rendelt könyvek el- szállítását igen hanyagul teljesíti, úgy, hogy több esetben másfél s egy évbe került míg azok eljutottak rendeltetésök helyére; némely távoliabb küldeményekről pedig térítvény
még sohasem jött vissza, minélfogva azok elvesztét gyaníthatni; ámbár ugyanez iratok- ból arra mutató jelek sem hiányoznak, hogy az Eggenberger cég az Akadémia könyvei árulása körül sem fejt ki szükséges erélyt, sőt a rendetlenség gyakori jeleit tapasztalhatni nálok: mindazonáltal tekintetbe véve, hogy az e céggel való régi viszony rögtöni felbon- tása nemcsak a cégre lesújtólag, hanem magára az Akadémiára is alkalmatlanul hatna, s remélve másfelől, hogy a legközelebb e kereskedésbe vont új erők az üzlet folyamába nagyobb élénkséget fognak behozni, — a bizottság nem javasolja az Eggenberger féle vi- szonynak rögtöni felbontását; hanem mind a könyvek árulását, mind azok elszállítását az illető tagokhoz és intézetekhez még ez évben kísérletképp nála hagyatni kívánja; oly módon azonban, hogy az Akadémia könyvárusát illetőleg az A. alatti csatolványban elősorolt föltételeknek (kivéve az eladási százalék lejebb szállítását) a cég tulajdonosai magokat alávessék, s azokat a kötelező formában alá is írják. — Ami illeti a cég tulajdo- nosai által beadott javaslatot a könyvek postai szállítása iránt: a bizottság azt nem tartja elfogadhatónak, miután a vámterületen állítólag 1/3 részre szállított postai díj is teteme- sen nagyobb, mint a könyvárusi küldés költsége; a vámterületen kívül pedig még az is fennmaradna a bizonytalan könyvárusi szállítás; valamint a hazában sem remélhető az ingyen postavitel kieszközlése. — Végül a könyvárus azon kívánatát, hogy a csoma- golást a raktárban, itt az Akadémia helyiségében teljesíthesse, bárha erre a raktárpince nem alkalmas, — oly módon talán meg lehetne adni, hogy az akadémiai raktárnok va- lamelyik bizottsági terembe (mikor ülés ideje nincs) szállítván a könyveket, ott a könyv- árus becsomagolhassa.
Mely értelemben elnök úr ő nméltóságának jelentés fog tétetni.
Jegyzette
Arany János titoknok
Jelzete: Arany János bizottsági vegyes jegyzőkönyvei 1865-1869. 65-66. f . MTAKRAL K1559.
8
[JEGYZŐKÖNYV]
1869.
Jegyzőkönyve az állandó Könyvtári Bizottság 1869. február 11-én tartott ülésé- nek, melyen jelen voltak Toldy Ferenc r.t. mint elnök, Pauler Tivadar r.t., Hunfalvy Pál r.t. és könyvtárnok s alulírott titoknok.
1. Olvastatott a miskolci helv. hitvallású egyház elöljáróságának gymnasiuma ré- szére az Akadémia kiadványait kérő levele.
Ajánltatik múltra nézve a Tudománytár meglevő füzeteinek, jövőre az Ügyrend 179. h. pontja alatti kiadványoknak (Értesítő és öt osztály Értekezései) engedélyezése.
2. A nagyszebeni m. kir. jogakadémia folyamodására:
Az Ügyrend 179. a. pont alatti (minden) kiadványok megküldése hozatik javaslatba, a múltra is, amennyiben elégséges példányok vannak.
3. A bécsi egyetemi magyar társas kör hasontárgyú kérelmére.
Miután az ily ifjúi társas körök semmi állandósággal nem bírnak, alakulván s felo- szolván amint az ifjak jőnek és távoznak: a bizottság annál kevésbé hajlandó az Akadé- mia sok felől igénybe vett kiadványait e társas körnek megszavazni, minthogy a bécsi akadémiai olvasó kör számára mindennemű kiadványok küldetnek, hol a társas kör ifjai azokat szintén olvashatják.
4. Tárgyaltatott Ballagi Mór 1. tagnak a Nyelv- és Széptud. osztály értekezlete által magáévá tett indítványa, mely szerint az Évkönyvekben megjelenő egyes értekezések az illető osztályok belföldi tagjainak ingyen adandók volnának.
A bizottság ez indítványt ajánlja elfogadás végett az Akadémiának, azon hozzá tétel- lel, hogy az Évkönyveknek csak azon köteteire terjedjen ki e kedvezmény, melyek már egyes füzetekben (darab számra) jelentek meg.
5. A segesvári ágost. hitvallású gymnasium folyamodványára, az abban kifejtett kü- lönleges körülmények tekintetbe vételével:
Ajánltatik a következő kiadványok adományozása:
a. Régi M. Nyelvemlékek. Nyelvtudom.Közlemények. Corpus Grammaticorum. Nyelv- tud. Értekezések. Évkönyv nyelvtud. füzetei.
b. Történelmi Értekezések. Évkönyvek tört. füzetei. Történettár a XIII. kötettől kezdve.
c. Az Archaeologiai Értesítő.
d. Természettud. Értekezések s az Évkönyvek term.tud. füzetei. Math. és Term. Köz- lemények.
e. Akad. Értesítő.
A folyóiratok 1868 elejétől fogva.
6. A gratzi akadémiai olvasó egylet folyamodványára:
Az Értesítő és az Értekezések minden osztálya 1868 elejétől fogva javasoltatik meg- küldeni.
7. A nápolyi Grandé Archivio Nazionale csereviszonyt óhajtván s „Syllabus Memb- ranarum Graecarum" című igen becses kiadványával azt már tettleg meg is kezdvén.
Javasolja a bizottság, hogy a Történelmi Bizottság összes kiadványai cserében meg- küldessenek, még pedig — amennyiben elégséges példány van rendelkezés alatt, — a múltra nézve is.
8. A finn irodalmi társaság részéről szintén csereviszony óhajtása levén bejelentve.
A nyelv-rokonságra és magyar nyelvre tartozó kiadások ajánltatnak csere képpen küldeni; jelesül Corpus Grammaticorum, Nyelvtud. Közlemények; Finn nyelvtan és ol- vasó könyv; A vogul föld és nép (Évkönyvek XII. köt.). Á Nyelvt. Értesítő azon füzete,
mely a vogul mondát tartalmazza; Abuska, Cseremisz szótár s a hasonló kiadványok en- nek utána is.
9. Olvastatott a Math. és Természettudományi osztály javaslata, mely szerint a bécsi birodalmi földtani intézet által Magyarországról 1867 és 1868-ban megjelent geol. térké- pek utólag megrendelendők volnának. Hiányzik m.e. 20 lap.
A bizottság ajánlja az Akadémiának a hiányzó térképi lapok megszerzését s hogy er- re az akadémiai könyvtárnok utasíttassák.
10. A székelyudvarhelyi gymnasium és jogi tanoda részére:
Az Értesítő és az Értekezések mind a hat osztályának megadása javasoltatik; múltra nézve 1868 elejétől kezdve.
11. A győri jogakadémia kérvényére:
Ugyanazon kedvezmény ajánltatik mint föntebb a nagyszebeni jogakadémiának.
12. A nagyszebeni kir.áll. gymnasium kérelme folytán:
Az Értekezések öt osztálya (a törvénytudományi kivételével) és az Értesítő ajánlta- tik, 1868 elejétől fogva.
13. Az Akadémia könyvtárnokának az 1868. jan. 27-én tartott összes ülésből ide véleményre áttett jelentése a m.tud. Akadémia könyvtáráról, mely a bizottság tagjaival körlevélben is közöltetett, felolvastatottnak vétetvén:
E jelentés tételeit s a könyvtárnok szóval tett abbeli nyilatkozatát, hogy a könyvtár rendezése azóta is, a körülmények szerint, örvendetesen haladt, helyeslő tudomásul veszi a bizottság s az Akadémiának jelenteni határozza, hogy a könyvtárnoki jelentésre észre- vétele nincs. Eszme-rokonságnál fogva azonban indítványozza, hogy a könyvtár éven- kénti gyarapodásának minden évben szakszerinti kimutatását kívánatosnak tartja, s ilyen lajstrom készítésére, mely minden év elején az Akadémiának bemutatván, az Értesítőben (vagy külön is) kinyomatnék a könyvtári hivatalt utasítani javasolja.
14. A vallás- és közoktatási m.k. miniszter úrnak 141/eln. számú leirata, mely a m.k. egyetemi, m.n. múzeumi és m.t. akadémiai könyvtárak egyes főosztályainak, azok gazdagsága vagy hézagainak, főbb szükségeik és egész állásuknak lehető tanulmányozá- sára kiküldött miniszteri bizt. tanácsost a szükséges felvilágosításokkal ellátni rendeli, az Akadémia f.é. febr. 1-én tartott üléséből ide áttétetvén:
A bizottság kész a kívánt felvilágosítást mind maga megadni, mind arra az akad.
könyvtárnokot ezennel utasítja. Egyszersmind, miután a rendeletből úgy látja, hogy a három könyvtár hiányai aszerint fognának országos segély útján pótoltatni, amint min- denik a céljára tartozó könyvekben leginkább fogyatkozást szenved, s így egymást idő- vel mintegy kölcsönösen egészíteni ki; jónak vélte megbízni az Akadémia könyvtárno- kát, hogy egy iratot készítsen, melyben az akadémiai könyvtár jelleme meghatároztas- sék, s mely egyszersmind a miniszteri küldött jelentésének s a kormány további tárgyalá- sainak alapjául szolgálhasson.
15. Toldy Ferenc elnök a cs.k. udvari könyvtár részéről egy jegyzéket mutat be, mely szerint a hiányzó és csonka akad. könyvpéldányok kiegészítése iránt szólíttatunk fel.
A jegyzék átadatik a titoknoknak, azon észrevétellel, hogy csonkának jelölt kötetek v. füzetek, - amennyiben van példány - újakkal pótlandók s a hiányzók szintén meg- küldendők.
16. Ugyanő, azon esetre, ha az Akadémia a m.k. kormánytól megnyerné kiadvá- nyainak kereszt kötés alatti ingyen küldhetését, a bécsi cs. akadémia egy ilyen kereszt boritékát, s a küldeményhez mellékelni szokott nyomtatott jegyzéket mutat be minta gyanánt.
Átadatik a titoknoknak, hogy a beálló esetben ezeket mintául használhassa.
Jegyzette
Arany János titoknok.
Jelzete: Arany János bizottsági vegyes jegyzőkönyvei 1865-1869. 75- 76. f . MTAK RAL K1559.
9
[JEGYZŐKÖNYV]
1870.
Jegyzőkönyve az állandó Könyvtári Bizottság 1870. márc. 2-án tartott ülésének, melyen jelen voltak: Toldy Ferenc r.t. mint elnök, Pauler Tivadar r.t., Hunfalvy Pál r.t., könyvtárnok, Arany János főtitkár.
1. Olvastatott Molnár Lajos, a debreceni orsz. gazdasági tanintézet tanárának .az 1869. máj. 31-i összes ülésből ide véleményre áttett levele, melyben a mondott tanin- tézet számára az Akadémia mathematikai és természettudományi kiadásait kéri.
Az Ügyrend 177. c. alatti rovatában foglaltakat, a bizottság megadatni ajánlja.
2. Az 1869. jún. 28-i összes ülés a szentpétervári [ma: Leningrád] udvari miniszté- rium kebelében létező „Commission Imperiale Archeologique" csere viszonyt kezdő s kérő levelét ide áttevén:
Ajánltatik a csereviszony elfogadása, s ez intézetnek az Ügyrend 176. g. alá igtatása.
3. Moenich Károly úrnak, az országos stat. osztály kültagjának, az 1869. nov. 29-i összes ülésből áttett folyamodványára, melyben 1864-től kezdve az Akadémia Statisz- tikai Közleményeit részére megadatni kéri.
A bizottság oly véleményben van, hogy az Akadémia, mely eddig csak külföldi tu- dományos intézeteket, csereképpen, s a hazai intézetek közül, ahol szükségét látta, azo- kat részesíté kiadványaiból, magánosoknak azonban saját tagjain kívül, e kedvezmény- nyel nem szolgálhatott, s jövőre is kénytelen lesz e rendszabály mellett megmaradni, hacsak a magán kérelmezők elláthatatlan folyamodásainak ki nem akaija magát tenni.
