ÉRTEKEZÉSEK
A
T Á R S A D A L M I T U D O M . K Ö R É B Ő L .
KIADJA
A M A G Y A R TUDOMÁNYOS AKADÉM IA.
W Y O L C Z A D I H K Ö T E T .
A IT. O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L
SZERKESZTI
I* E S T Y F R I G V E S
OSZTÁLYT ITKÁR.
fÓTITKÁU M K l H
BUDAPEST, 1 8 8 7 .
Budapest, 1807. A z A t h é n i o u m r. tár*. könyvnyomdája.
T A R T A L O M .
I . szám, IX. »
II I . » I V . »
V . »
V I . »
V I I . » V I I I . »
IX . »
X . »
M ontesquieü elm élete. S c h v a r c z G y u l á-tól.
F eg\ h á zi tanulm ányok. I. Illa v a i fegyhá z. T ó t l i L ö- r i n c z-től.
A szerzői jo g r ó l szóló törvén y. ( X V I . t.-cz.) A p á t li y I s t v á n-tól.
T ov á b b i adalék a görögök p olitik a i irodalm ának k ritik ai történetéhez. S c h v a r c z G - y u l á tól.
O k irati b izonyítás a k özép k ori m a gyar perjogban. H a j n i k I m r é-től.
M e ly ik g ö rö g állam k özelítette m eg a kép viseleti rendszer alapgondolatát. S c h v a r c z G y ű l á-tól.
A népoktatás hazánkban 1869 — 1884. L á n g L a j o s-tól.
Em lékezések a nem zetk özi b örtön ü gyi congressusra R óm á
ban 1885. (nov. 16— 24.) T ó t h L ő r i n c z-től.
G ondolatszabadság és Ódon töm egu ralom . S c h v a r c z G y ű l á-tól.
A k ét utóbbi é vtize d álla m form atan i irodalm ának k ritik a i m éltatásához. S c h v a r c z G v u l á-tól.
/ " \
f ' ' . . . . . . . . . ... ^
ÉRTEKEZÉSEK
A T Á R S A D A L M I T U D O M Á N Y O K K Ö R É B Ő L
Ki a d j a a Ma g y a e Tu d o m á n y o s Ak a d é m i a.
A IL O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L
S Z E R K E S Z T I
P E S T Y F R I G Y E S
O S Z T Á L Y T IT K Á R .
V I I I . K Ö T E T . V I I . S Z Á M .
A
N É P O K T A T Á S HAZÁNKBAN
1869-1884.
L Á N G L A J O S ,
L . TAGTÓL.
(s z é k f o g l a l ó é e t e k e z é s.)
(O lvastatott a M. T . A k ad ém ia I I . osztá lyán ak ülésén, 1886. m árcz. 5.)
Ára
+0kr.
§■-B U D A P E S T , 1 8 8 6 .
L 1
\ y
A
r r r
1869-1884.
L Á N G L A J O S ,
L. TAGTÓL.
(s z é k f o g l a l ó ÉRTEKEZÉS.)
(O lvastatott a M. T . A k ad ém ia I I . osztályának ülésén, 1886. inárcz. 5.)
B U D A P E S T , 1886.
K I A D J A A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M IA .
B u d a p est, 18fcG. A z A H í e n n p n ni r. társ. k ö n v v ü y o im lá jii.
A népoktatás hazánkban.
1 8 6 9 — 1 8 8 4 .
A népiskolára vonatkozó le g ré g ib b adatokat a közokta
tási m inisztérium m ásodik jelen tése ta rtalm azza, m elyet m ár P a u le r m iniszter adott ki, és ha nem csalódunk, M o ln á r A la d á r fogalm azott. E z adatok az 1842. 1857. és 1865. évekre von at
koznak, s a következőkben fog la lh a tó k össze. A z iskolába já ró k száma e három év ala tt v o lt : 691,776, 828,500 és 985,000. A z iskolák száma 8,862, 12,076 és 13,245. A tanítóké 9,049, 12,861 és 17,792. A m ivel szemben 1869-ben volt 1.152,115 iskolába já ró gyerm ek, 13,798 iskola és 17,792 tanító.
A hazai közoktatásról szóló azon első és egyetlen je le n tés, m elyet a m agya r m odern közoktatás nagy apostola és m eg
terem tője, br. E ö tvö s J ó zs e f te tt közzé, erélyes nagy vonások
ban igen sötét képet ad m ég az utolsó évrő l is. Id ő zzü n k egy p illa n a tra e kezdetleges és szomorú viszonyoknál, h ogy annál jobban örvendhessünk a fejlődésnek, m elyet tapasztalni fogunk, és annál elfogu latlan ab b ak lehessünk a m ég m in d ig m utatkozó hiányok és fogyatkozások m egítélésénél, az elérendő czélok k i
tűzésénél.
1869-ben 11,903 község közül 1712-ben nem v o lt eg y e t
len iskola sem. S ez m ég nem a legn agyob b baj, m ert ezek jobbára kisebb községek, hol á tla g 3 0 — 60 gyerm ek nő fe l ta
nulás nélkül. Sokkal nagyobb baj, h ogy a n agyobb városokban szintén m indenütt aránytalanul kevesek volta k az iskolák a kellő számú gyerm ekek befogadására. Szegeden, Szabadkán, Debreczenben. K olo zsvá ro tt, K ecskem éten , Pozsonyban, Tem es- várott, K assán, az ország legfőb b értelm i gyú pon tjaiban a népiskolákban nem fé rt e l a tanköteles gyerm ekek fele, h ar
mada, o lyk or a lig több, m int egy negyede. A r r ó l nem is szólva, h ogy a tan helyiségek legn agyobb része, m elyekben sokszol’ 200 gyerm ek is szorongott egész napon át, egyáltalán nem érd e
m elte m eg az em beri hajlék, nem h ogy az iskola nevét.
1*
4
L Á N G LAJOS.H ason ló sőt m ég kom orabb képet kapunk a tanítókról.
1.152,115 iskolábajáró gyerm ek re ju to tt 17,792 tanító. E szám elégtelen v o lt m ár az iskolabajárók akkori töm egéhez képest. M e r t igaz ugyan, h ogy á tla g 70 tanuló ju to tt csak 1 tanitóra, m in th ogy azonban sok kis községben 2 0 — 30 tanuló esik egy tanitóra, a nagyobb községekben sok helyütt 200 gyer
m ek is ju to tt egy oktatóra. N e m szabad azonban feledni, hogy azok száma, a kik tanításban, nem részesültek, 1.132,626-ra ment, és íg y m ajdnem egyenlő volt azokéval, a kik tén yleg iskolába já r tak. K ö z e l m ég egyszer annyi tanuló m ellett 10,000-nél vala
m ivel többre teszi a jelen tés azon t á tito k számát, a kikre m ég szükség van, hogy a hiányzó iskolákat felá llíta n i és kellő tan
erővel ellá tn i lehessen. A z időt azonban, a m ely a la tt ez ered
m ény bekövetkezhetik, a legjobb ak arat s a legnagyobb áldozat
készség m e lle tt is, lega lá b b 15 évre teszi ezen 1870-ben közzé
te tt jelentés, s e részben fő leg a tan itóképezdék szaporítását és internatu ssal való ellátását követeli.
A z oktatók elégtelen szám ánál is leverőbb jelen ség a mű
ködő tanítók nagy részének képzetlensége, hogy ne mondjuk egyenesen, tudatlansága. A tanítók legnagyobb része nem ismeri a legegyszerű bb taneszközöket, térképeket, földgöm böket, ter
m észetrajzi ábrákat, és azért term észetesen a tanításra nem is használhatja. A term észettani legközönségesebb ism ereteknek o ly h ijá t m utatják, hogy, tan felü gyelők jelen tése szerint, több helyen a villá m o t va gy az u. n. m ennykövet, m int a felhőkből aláhulló kocsonyás an yagot v a g y éppen m in t követ ism ertették a gyerm ekek előtt. M é g ezt is felü lm ú lja azonban egy másik adat, a m ely szerint csak egy m egyében : Zem plénben 17 oly felekezeti tan ító volt, a ki irn i nem tudott. D e a tan ítók képzetlensége és tudatlansága sem képezi az utolsó bajt. M e r t hozzájárul m ég ehhez a legtöbbnek m ondhatatlanul silány fizetése, a m ely m elle tt éppen a job b ak m indenféle más keresettel, kántorság- gal, sőt jeg y ző s é g g e l is kénytelenek foglalkozni, a m ik or aztán sikeres tan ítói működést m ég csak rem élni sem lehet.
M in d ezek et szem e lő tt tartva, a jelen tés a népoktatás czéljá ra ekkor fo rd íto tt 3.760,112 forin tot fö lö tte kevésnek tartja, és tovább menve m egkísérli m egh atározn i azon össze
get, a m elyre szükség volna. Szám szerint csak a személyi
A NÉPOKTATÁS HAZ ÁNK BA N
1869 — 1884.
Oszükségleteket sorolja,, 25,000 rendes tanitó fizetését 300 ír t já v a l és 3500 segédtanítóét 200 írtjá v a l. E z m aga kitesz 8.200,000 forintot. S m inthogy ez összegben a d o lo gi kiadások sem szere
pelnek, legalább 8.500,000 fo rin to t ta r t szükségesnek a r r a , hogy népoktatásunk k ellő karba helyeztessék.
E g y további akadály gyan án t em líti a jelen tés a szülők közönyét, idegenkedését, sőt sok h elyü tt m erő ellenszenvét az iskolák ellen. A m ulasztásokat csak kisebb részben tu la j
donítja a szegénységnek, jó v a l nagyobb részben a szülők b a l
vélem ényének, m ert több eset m erü l föl. h ogy épp a jo b b módú szülők 8 - 1 0 fo rin to t is Ígérnek a tanítónak, ha nem je le n ti fe l gyerm ekeik mulasztását a tanfelügyelőnek. E szerencsétlen előítélet m utatkozik m ég abban is, h ogy szám talan szülő, kinek az ped ig m ódjában állana. a legolcsóbb tankönyveket és tan eszközöket sem a k arja gyerm ekein ek m egszerezni. S h ogy a nehézségekkel végezzünk, m eg k ell em lítenünk m ég a felek ezeti féltékenységet, m int a nem legkisebbet azon b eláth atatlan szá
mú tényezők közt, m elyek népoktatásunkat akkori kezdetleges á llap otára k árh oztatták és további fejlődésében feltartóztatták .
A sok sötét vonás m elle tt van azonban a fénynek is egy sugára, a derűnek is egy mosolya. A z érdeklődés, m ondhatni lelkesedés, m ely sok helyütt, különösen nyilvános alk alm ak k al, községeknél úgy, m in t egyeseknél, a ta n felü gyelő ünnepélyes fogadtatásában nyilvánul, de fájdalom , ritkán jelen k ezve m ás
ban m int buzgó óhajtásokban az iránt, h ogy » népnevelés j ö j jön el a te országod «, va gy leg fö leb b hangzatos Ígéretekben, de
a m ely ritkán éli túl a magasztos pillanatokat, és azután csak h azajáró lélek gyanánt kísért a tan felü gyelők panaszos aktáiban.
H a véletlen ü l elfeledtem volna, k ell-e m ég külön fig y e l
meztetnem. hogy e jelen tés hazánkra vonatkozik.
L á ttu k a kezdetet, a honnan kiindu lni kellett, most lássuk a fejlődést, m elyet az utolsó tizen h at év felm utathat. A részle
tezést ille tő le g m eglehetősen ragaszkodtunk a jelen tések beosz
tásához és foglalk ozn i fo gu n k : 1. a tankötelesekkel, 2 . az isko- láb aj ár ókkal, 3. az iskolába já rá s eredm ényeivel, 4. az iskolák
kal, 5. különösen az állam i iskolákkal. 6. a tan ítókkal és a ta
nítás eredm ényével. 7. az iskolák és tan ítók an yagi viszonyaival,
és 8. a népoktatással kapcsolatos tanintézetekkel.
6
LÁ N G LAJOS.I.
N é p is k o la i statisztikánk első tá rg y á t a tankötelesek szám a és aránya képezi. Törvényünk, az 1868. X X X V I I I . t.
ez. 1. §-a s z e rin t: a tanköteles kor a b efejezett 6 évtől a b efeje
zett 15 évig terjed. E kilencz évre terjedő korosztály az 1880-iki népszám lálás szerint, népességünknek m integy 18°/0-át teszi. A hivatalos kim utatásokban ( 1. az I. tá b lá t) a tankötelesek aránya m in dazáltal nem igen haladja tú l a 16°/„-ot. E számnál nagyobb arán yt csak 1869-ben és 1870-ben találunk. E két adat h ite
lességét azonban az utóbbi jelentések kétségbevonják. 1871-ben
1 5 .9 0 °o m ég a tankötelesek aránya. E ttő l fogva fokozatos hanyatlást látunk 1879-ig, a m időn a tankötelesek aránya 15.14 °/0. E z arány csekélységénél azonban kétségtelenül nagy része van azon körülm énynek, h ogy 1879-ben a valóságos nép
szám csekélyebb volt, m int az, a m ely a népm ozgalm i adatok nyom án az arány-kiszám ítás alapjáu l szolgált. 1880-tól végre m ajdnem folytonos fejlődést m utat a tankötelesek száma, a m ennyiben
15.28, 15.32, 15.88, 15.87és
1 6.0í)°/0'0 ttesz az utolsó év alatt. H asonlókép em elkedést m utat ez időszak ala tt a tan
kötelesek absolut száma, m ely az 1880-iki 2.1 >97,490-ről 2.278,917-re em elkedett 1884-ben. B á rm ily örvendetes legyen is ez emelkedés, az országos statisztikai adatok, úgy látszik, oda m utatnak, hogy az iskolai hatóságok á lta l kim utatott szám m ég m indig elm arad a valóság mögött.
M e g e rő s ít eföltevésben egy részletes kimutatás (l.a I I . táb lát), m ely törvényhatóságonként adja a tankötelesek szám át 1884-ről s a m egfelelő korosztály arányát az 1880. népszám lálás szerint.
E kim utatás szerint ugyanis csak Békés, Sopron, Szatm ár, Brassó, G ö m ö r és Tem es m utat több tankötelest 1884-ben, m in t a m ily számot ad a m egfelelő korosztály 1880-ban.
E kim utatásból egyébirán t láth atju k azt is. m ily végtelen nagy eltéréseket m utat a tankötelesek aránya a különböző törvényhatóságok szerint. A m axim um ot Békés adja 1000 la kosra 203-mal, a m inim um ot T o rd a -A ra n y o s 113-mal.
E gyen k in t tekintve a törvényhatóságokat, 1000 lakó után
200-nál több tankötelest m utat fel B é k é s ;
A NÉPOK TA TÁS H A ZÁN KB AN 1 8 6 9----1 8 8 4 .
7 19U — 200 tankötelest Sopron, F iu m e és S z a tm á r ; 180— 190-et Brassó, V eszp rém , Szepes, G yőr, K o m á ro m , B ars és A r a d ;
170— 180-at F eh ér, U n g, Sáros, Á r v a , Tsencsén, G öm ör, Z ólyom , Esztergom , N y itn i, T u rócz, V a s, Csik, Csanád, Tem est M áram aros, B ereg, Pozsony, Bács és Z a l a ;
160— 170-et T oln a , Som ogy, M oson, U d v a rh e ly ,Z e m p lé n , Pest, H eves, H o n t, B orsod, H árom szék, K ra s s ó és L ip tó .
M in dezen törvényhatóságokban az arány m egh a la d ja az országos átlagot.
150— 160 tan kötelest m utat M a r o s - T o r d a , U gocsa, N ó g rá d , Budapest, A b a u j-T o rn a , H a jd ú , T o ro n tá l, B ih a r, Jász, Szeben, S zilá gy, C songrád és F o g a r a s ;
140 — 150-et N a g y -K ü k ü llő , B aran ya, H u nyad, A ls ó F eh ér és S za b o lc s ;
130— 140-et S zolnok-D ohoka és K o lo z s ; 120— 130-at B e s z te rc z e -N a s z ó d ;
11 0 — 120-at K is -K ü k ü llő és T o rd a -A ra n y o s.
A tankötelesek csekély száma egyes, fő leg nem m agya r ajkú m egyékben, első tek in tetre szem beötlik. S habár, m int azt a táblázat m utatja, u gyanott az ifja b b korosztályok is jó v a l csekélyebbek, az arány m ég ig v is igen kedvezőtlen marad. A mi a főváros kisebb arán yát illeti, az első sorban szintén azzal fü gg össze, hogy itt. m int a nagyobb városokban általában , az ifjabb korosztály is csekélyebb, 1000 la k ó ra 160. A r r a azon
ban, hogy a tankötelesek aránya m ég ezen is alu l m aradjon, összesen 155-öt téve 1000 lakóra, sem m i elégséges okot nem látunk, k ivá lt ha tekintetbe veszszük, hogy egyes, habár kevés törvényhatóságokban, a tankötelesek száma m eg is haladja az illető 6 — 15 éves korosztályban lévők számát.
A tankötelesek m egoszlása a 6 — 12 és 13— 15 éves két korosztály között ( 1. az I . tá b lá t) csak némi eltérést m utat az egész tizenhat éven át. E ltek in tve a legk orá b b i és nem igen m egbízható adatoktól, 1872— 1875-ig általában 27 és 2 8 ° '0 közt m aradt a második korosztály, 1875 után ellenben 28 és 29° o közt m ozog az arány. A z utolsó év m indazonáltal csökke
nést je le z a felsőbb korosztálynál, úgy általán m int viszonylag
a m ennyiben a 1 3 — 15 éves tankötelesek száma, m ely 1883-ban 640,183-at (28.55 °/0) tett, 1884-ben 638,764-re (28.05 °/0) szá llt le.
A tankötelesek vallását ille tő le g (1. a I I I . tá b lá t) le g alább az utolsó négy évben azt tapasztaljuk, hogy a róm ai ka- tbolikusok általában és viszonyosán gyarapodnak 979,331-ről ille tő le g 46.20°/o-ról, 1881-ben 1.107,394-re ille tő le g 48.64°/0- r a ; a g örögk a tb olik u sok fogyn a k 246,730-ról, 11.i2°/0-ról2 3 3 ,5 3 3 -ra 10.26°/o-r a ; m ég inkább a g ö rö g k eletiek 323,250-ről, 15.25 °/0- ró l 292,989-re, 12.86 °/0- r a ; az ágostaiak ellenben szaporodnak általán 181,481-ről 191,393-ra, de csökkennek viszonylag 8.57 °/0-ró l 8, « °/0- r a ; a helvétek ism ét szaporodnak általán úgy, m int viszonyosán 295,619-ről, 13.96 °/0-ról 327,035-re, .14.36 °/0-ra ; hasonlókép az unitáriusok 7,378-ról, 0.35 °/0-ról 9,030-ra, 0.40 °/0- r a ; nem különben a mózeshitüek 85,887-ről 115,260-ra, ille tő le g 4.05°/0-ról 5° 0-ra.
T ek in tv e a tankötelesek anyanyelvét (1. a I Y . táblán) 1881-ről 1884-re a m agyarok gyarapodtak általán és viszony
la g 950,749-ről,
44.86% - r ó l 1.106,458-ra, 48.56 °/0- r a ; a né
m etek ellenben gyarapodtak általán 309.971-ről 315,785-re, de csökkentek viszon ylag 14.62 °/0-ró l 13.87 °/0- r a ; a tótok csök
kentek általán úgy, m int viszonylag 323,619-ről, 15.2? °/0-ról 309,732-re, 13.61 °/0- r a ; hasonlókép az oláhok 382,453-ról.
18.04 °/0-ró l 362,812-re, 15.94 °/0- r a ; a horvátok és szerbek sza
porodtak általán 91,431-ről 98,684-re és m ajdnem változa tla nok viszonylag 4.31 °/0 1881-ben és 4.35 °/0 1884-ben; végre a ruthének gyarap od tak általán 61,4 73-ról 67,359-re és viszony
la g
2.90°/0-i'ól
2.96°/0-ra.
I I .
A tankötelesek viszonyánál jó v a l fontosabb a tényleg iskolába járók é. S e részben m ár valóban folytonos és fokozatos em elkedést tapasztalunk az egész 16 éven keresztül, a m ennyi
ben az iskolábajárók száma 1.106,904-ről 1.800,731-re és ezek
nek a tankötelesekkel viszon yított aránya 47.84 0 0-ról 79.os0/0-ra em elkedett 1869-től 1884-ig. S habár a legnagyobb gyarapo
dások az első évekre esnek, hol például 1872-ben több mint
8 l v n i> r,\ j ' ) s .
A NÉPO KT AT ÁS HA ZÁNKBAN
18U9
—1884. 9 140,000-rel szaporodott az isk oláb ajárók száma, m ig 1879-bou a lig 17,000-et te tt a növekedés, sőt 1880-bau ném i csökkenés is mutatkozik, am en n yiben az iskolábajárók száma 1.64:4,803-ról leszá llt 1.619,692-re, — az utolsó n égy év m égis átla g évi 4 0 — 50,000-nyi szaporodást mutat. É s m ég ennél is érthetőbben beszél talán az az egybevetés, h ogy m ig 1872-ben 765,097-re m ent azon tankötelesek száma, a kik nem já r ta k iskolába, 1884-ben azok száma le s zá llt 476,186-ra.
A z egyes törvényhatóságok e részben is nagy eltéréseket mutatnak. (1. a. Y I . tá b lá t). H a ugyanis tekin tjü k a tan k ötele
sek m ily százaléka já r t tén y leg iskolába 1884-ben, a k k o r azt látjuk, hogy a m axim u m ot B a ra n y a adja 97.í °/0-kal. a m inim u
m ot M á ra m a ros 39.3 °/0-kal. A z egyes törvényhatóságokat kö
zeleb b ről szem lélve
90°/0-nál töb b et m utat B aranya, M oson, V as, F eh ér, E sztergom , Szepes, N y itr a , Z ólyom , N a g y -K ü k ü llő , K o m á ro m és G y ő r ;
8 0 — 90° ,,-ot T o ln a , V eszprém , H on t, G öm ör, B ars, Sopron, Som ogy, Sáros, Pozsony, A b a u jto rn a , U dvarhely, Tem es, Brassó, H a jd ú , Szeben, Treucsén, Á r v a , P est, Bács, L ip tó , Fiu m e, N a g y -K ü k ü llő , Szabolcs, N ó g rá d . B u dapest és H á ro m s z é k ;
70 — 80°/,,-ot F o g a ra s , Jász, B esztercze-N aszód, Z a la T o ro n tá l, Csongrád, H e v e s , Borsod, Csik, Csanád, K o lo z s Zem plén. Békés és B e r e g ;
6 0 — 70°/0-ot U n g, A r a d , T u róez, K rassó, M a ro s -T o rd a , T o rd a -A ra n y o s, H u n yad, B ih a r, U g o csa és A ls ó fe h é r ;
50 — 60°/0-ot S z ilá g y és S zo ln o k -D o b o k a ; 40° 0-on alú l m arad S zatm ár és M áram aros.
A z országos átlagon 79.1 ° ;0-on felü l van 39, azon alú l
m arad 26. A 39 kedvezőbb közűi 20-ban van a m agya r elem
absolut va gy re la tív többségben. A 26 kedvezőtlenebb közűi 12
esik a m agyar többségre. H o g y a m agya r elem általában job b
arányokat mutat, az kétségtelen ugyan, de egészen más kérdés
az, hogy az á ltala feltü n tetett arány valóbau k ielégítő-e ? M e r t
ha azt látjuk, h o g y a legkedvezőbb 11 törvényhatóság között
m ajdnem fele nem m agyar többségű, h ogy olyan m egyék, m int
Jász, Z a la , Csongrád. H eves, Csik, Borsod, Csanád, Z em p lén
10
L Á N G LAJOS.és Békés, az á tlagon alul maradnak, akkor az a tudat, h ogy a legkedvezőtlen ebb 60°/0-on alú l m aradó m egyék közt csak el
vétve fordul elő 3 m agya r többségű törvényhatóság, nem nyújt elég vigasztalást.
A z iskolába já ró k m egoszlását tekintve, az egyes iskolák szerint (1. az Y . tá b lá t), azt látjuk, hogy 1872-től fogva, a m ióta részletesebb adataink vannak, 1884-ig az elem i iskolákba já ró k száma 1.124,020-ról felszaporodott 1.368,708-ra, az ism étlő iskolákba já ró k é 204,539-ről 384,233-ra, a felső nép
va gy p olgári iskolákba já ró k é 10,196-ról 15,947-re, a közép
tanodákba já ró k é 14,024-ről 26,517-re. ellenben a m agáninté
zetekbe já ró k é csökkent 21,677-ről 5,326-ra. A z utóbbiak fe l
tűnő csökkenését 1880-ban 19,840-ről 5,452-re nem találju k eléggé m egm agyarázva. S ig y errő l nem szólhatunk. A m i azon
ban a többieket illeti, m elyek ily ugrásos változásokat nem mutatnak, láthatju k, hogy a gyarapodás a legerősebb a k özép
tanodába járók n ál. a m i talán nem föltétlen ü l örvendetes je le n ség. M egn yu gta tób b m ár az, h ogy az ism étlő és felsőbb nép- és p olgá ri iskolák látogatottsága gyorsabban nő, m int más iskoláké általában. Ig e n szem léltetőleg m utatják ezt az arányszámok.
M e r t a m ig 1872-ben az iskolábajárók
8 1 .7 8°/0-a ju to tt az elem i iskolákra,
1 4 .8 8°/0-a az ism étlő é s 0.74°/o-a a felsőbb nép- és p o lg á ri iskolákra, addig 1884-ben, noha az elem i iskolákba já ró k száma általában növekedett, csak 76.oo° 0 ju to tt az ele
m iekre, 21.34 °/0 az ism étlőkre és 0.89 °/0 a felső nép- és p o l
g á ri iskolákra.
D e az e lé rt eredm ény m ég sem lehet k ielégítő, m ert m időn 1884-ben 1.638,153 a 6 — 12 éves tankötelesek közűi 1.395,689, teh át 85.10 ° '0 já r t elem i iskolába, a 638,764 13— 15 éves tanköteles közül csak 405,042, tehát 63.41 0 0 já r t tén yleg iskolába.
A z iskolábajárás jó v a l fontosabb szám ait és arán yait ille
tő le g adataink messzebbre, egészen 1869-ig, ille tő le g 1870-ig
mennek vissza. A m i először az iskolábajárók vallását ille ti, (1. a
V I I . t á b l á t ) a róm ai katholikusok gyarap od tak 1869-ről 1884-re
á ltalán 592,572-ről 944,222-re és csökkentek viszonylag 53.54
0 0-ról 52.44 °/0-ra, hasonlag a g ö rö g katholikusok gyarapodtak
á ltalán 99,09 1 -ről 137.218-ra és csökkentek viszonylag 8.95
A NÉPO KTA TÁS HAZ ÁNK BA N
1869---18* 1.
°/0-ról 7.H2°/0-ra; a gö rö g k eletiek gyarap od tak á ltalán 88,5 9 9 -ről 194,849-re és viszonylag 8.oo°/0-ról 10.82 °/0- r a ; az ágostaiak gyarapodtak általán 118,463-ról 170,420-ra és csökkentek v i
szonylag 10.70 °/a-ról
9.46°/0- r a ; a lielvétek gyarap od tak á lta lán 168,975-ről 259,164-re és csökkentek viszon ylag 15.27 °/0-ról 14.39 % - r a , az unitáriusok em elkedtek általán, 4,443-ról 7,106-ra, de változatlan u l O.4o°/0-ot tesznek viszonylag, m ig a mózeshitüek gyarapodtak általán 34,761-ről 87,178-ra és v i
szon ylag 3 . u ° 'n-ról 4.K4 °/0-ra.
V a ló d i em elkedést a zsidókon kivül teh á t csak a g ö rö g keletiek mutatnak. Ig e n kom oly és m eggondolandó jelen ség, a m elynek fontosságát e gyá lta lá n nem csökkenti az a körülm ény, h ogy a hivatalos kim u tatás szám ítása szerint, a gö rö g-k eletiek nél m ajdnem a legkevesebb m a m ég
htankötelesek közt az isk oláb ajárók aránya. E számítás szerint ugyanis 1000 tan k öteles k özt iskolába já r ágostai 892, róm ai katholikus 856, h elvét 792, unitárius 787, mőzes 756, gö rö g-k eleti 665, g ö rö g katholikus 587. A görög-k eletiek jó v a l kedvezőbb fejlődése minden más keresztény felek ezettel szemben fig y elm et érdem el m ég ig y is, m ert nagyon m egszoktuk m ár e felek ezetet olyb á venni, m int a m ely éppen nem versenyezhetne többi keresztény társaival.
A z isk oláb ajárók anyan yelvét ille tő le g (1. a V I I I . tá b la ) 1869-ről 1884-re, a m agyarok gyarap od tak általán 538,612-ről 911,715-re és viszon ylag 48.66 % - r ó l 50.63 °/0- r a ; a ném etek g y a rapodtak általán 215,32 0 -ról 282,378-ra, és csökkentek v i
szonylag 19.45 ° '0-ról 15.68 °/0- r a ; a tótok gyarap od tak á ltalán 158,146-ról 262,804-re, és noha kisebb m érvben gyarapodtak viszonylag is 14.28 ° ' 0-ról 14.59 °/0- r a ; az oláhok gyarapodtak 126,163-i-ól 212,130-ra és viszonylag 11.40 0 0-ról 11.7* ° 0-ra ; a horvátok gyarapodtak általán 18,346-ról 2 9 ,396-raés viszony
la g 1.66°/0j ró l 1.63 0 0-ra csök k en tek ; a szerbek gyarapodtak á lta lán 17,784-rol 45,778-ra és viszon ylag 1.61 0 0-ról 2.54°/0- r a ; a ruthének gyarapodtak általán 32.633-ról 44,546-ra és csök
kentek viszon ylag 2.ns0 0-ról 2.48 °/0-ra.
A m agyar m ellett tehát, általán úgy, m int viszon ylag
m ég a tót és az oláh, és fő leg a szerb em elkedett, a m i
ujabb bizonyíték a görög-keleti vallásnál tapasztalt általános
12
LÁ N G LAJOS.úgy ruiut viszonyos em elkedés m ellett. M in d en többi nem zeti
ség viszonyosán csökkenést mutat, habár általában szaporodott is. N e m kevésbbé kom oly jelen ség az, a m it a hivatalos jelentés 1884-re az egyes nem zetiségeknél a tankötelesek tényleges iskolábajárását ille tő le g kiszám ít. M e r t e szerint 1000 tankö
teles közt iskolába já r t ném et 894, tó t 846, m agya r 824, hor- v á t 775, szerb 750, ruthen 669, oláh -586. A z oláhok és szer
bek tehát átla g kisebb szorgalm at tanúsítanak, m int a m agyar ma m ég ; de az első helyet a zért m ég sem foglalju k el, m ert nemcsak a németek, de m ég a tótok is m egelőznek ben
nünket.
I I I .
A z iskolába já rá s eredm ényeit ille tő le g sem m ivel sem m egn vu gtatóbbak adataink. M e r t ha van is kétségtelen fe jlő dés, n em zetiségi szem pontból it t sem lehetünk m egelégedve. A népoktatási törvén y 54. §-ának m egfelelőleg az egész szorgalm i időn át az iskolába já r t 1869-ben 55.99 °/0, 1884-ben ellenbeu 85.88 °,’0. T a n k ö n y vvel b irt 1869-ben a tanulók közt 81.42 °/0, 1884-ben 90.80 ° 0. A kilépéskor jó l tudott irn i és olvasni 1869.
62.49 0 o, 1884-ben 90.05°/0. A z egyetlen mozzanat, am elyn él nem m utatkozik fokozatos haladás, az a szorgalm i idő a la tt elkövetett mulasztások büntetése. M e r t noha a m ulasztások szám a évről- évre nő, a m i egyébirán t inkább a pontosabb feljegyzésnek lesz tulajdonítandó, és íg y m agában m ég nem képezne nagyon kedve
zőtlen je lt — m ásrészt a büntetések száma és aránya rendkívül változó, és a m ellett az utolsó időben inkább lazulásra m int a szigor növekedésére enged következtetni. M e r t habár a m ulasz
tások száma 1.512,109 esetről 18.470,321-re növekedett, a büntetések száma le szá llt 198,448-ról 119,635-re, az arány 13.13° o-ról 2.26 % - r a , noha közbe-közbe, ig y 1877-ben és 1878-ban, 1880-ban és 1881-ben jó v a l nagyobb szigort látunk k ifejtve, a mennyiben példáu l különösen 1880-ban a büntetések száma 2.601,444-re és azok aránya 17.58 °/0-ra is emelkedik.
N a g y o n jó l tudjuk, hogy e részben igen sok akadály forog
fenn, de a je le n esetben ta p a szta lt szükséges enyheség m ég
sem tekinthető a helyes középútnak, fő le g azok után, a m iket
A NÉPO KT AT ÁS HAZÁNKBAN.
1869---1884.
1 3e részben a bevezetésben olvastunk, h ogy t. i. sokszor a jo b b módú szülők kén yszerítik ig y a m ulasztásra gyerm ekeiket.
A z iskolábajárás eredm én yeit törvényhatóságonként is ism erjük 1884-ben. (1. a X . tá b lá t). E z évben ugyanis az isko
lá b ajárók közül a télen-nyáron, tehát az egész szorga lm i időn át b ejá rók tekintetében-:
100°/0-ot m u tat Brassó, F iu m e, F o g a ra s , K is -K ü k ü llő , Moson, U d varh ely, teh át 6 ;
90— 100°/0-ot, T o ro n tá l, H u n yad, Tem es, B aran ya, N a g y -K ü k ü llő , T u rócz, A b a u jto rn a , Pozsony, B esztercze-N a - szód, H árom szék, Trencsén, H a jd ú , H o n t, B e re g , Szepes, G öm ör, L ip tó , Jász, A r a d , Som ogy, teh át 20 ;
80— 90°/0-ot H eves, N y itr a , P est, V a s, B udapest, Bács, Békés, V eszp rém , Szeben, Z a la , Z em plén , Á r v a , K o m á ro m , T o rd a -A ra n y o s ,G y ő r, B ih a r, Sopron, Szatm ár,C songrád, F eh ér, Sáros, teh át 2 1 ;
70— 8 0 °,0-ot N ó g rá d . T oln a , E sztergom , Z ó lyo m , M á ra - maros, Szabolcs, Csik, S zilágy, Szolu ok-D oboka, K o lo z s , te
hát 1 0 ;
6 0 — 70-°/0-ot Csanád, U n g , U gocsa, B ars, K ra ssó , te
hát 5.
50— 60°/0-ot A ls ó -F e h é r, B orsod, teh á t 2 ; 50°/0-on alú l m arad M a ro s -T o rd a , teh á t 1.
H a ez osztályokon nem zetiségi szem pontból v é g ig nézünk, azt látjuk, hogy a legkedvezőbb 6 törvényhatóság közt csak 1 m a gyar v a n ; a következő 20 közt 7 a m a g y a r; a harm adik osztályú 21 közt m ár 16, a negyedik csoportban 10 közt 5 a m agyar, s az ezután következő 8 közül is m ég 3 törvén yh a tó
ságban vau a m a gyar elem többségben, sőt a legrosszabb m egye
szintén olyan, m elyben m i vagyunk túlsúlyban. H a m ég hozzá-
veszszük, hogy m aga a főváros is, hol a m ezei munka és az
iskola-hiány nem szolgálhatnak oly m értékben m entségül, hogy
tehát a főváros is a harm adik csoportban 86.5 °/0-kal szerepel,
ezek ism ét nem oly jelenségek, m elyek et k ielégítők n ek lehetne
nevezni.
14
L Á N G LAJOS.IV.
A z iskolák száma, egy-két korábbi év k ivételével, fo ly to nos gyarapodást mutat. E z egy 1874. és 1875. évi csökkenés is m aga, egy akkori jelentés szerint valószínűleg csak a felvéte
lek kezdetleges pontatlanságával va gy tájékozatlanságával fü g g össze. A z iskolák száma 1869-től 1884-ig 13,798-ról 16,205-re em elkedett. S ba az utóbbi évek átla g nem m utat
nak is.oly roham os emelkedést, m in t az elsők, ez összefügg azzal, hogy későbben szigorúbban já rta k el, és pedig igen helyesen, sok m ár fennállott, de rossz iskola bezárásánál. H a van a mi részben némi aggod alm at költhet, úgy ez egyedü l az a körülmény, hogy az iskolák felállítá sá n á l legújabban nem figyelnek talán eléggé arra. hogy a községek egyáltalán ne m aradjanak iskolák nél
kül. M e r t igaz ugyan, h ogy az ilyen községek száma 1,598-ról 1869-ben 305-re szá llt le 1884-ben. de másrészt az is kétség
telen, h ogy az utóbbi időkben az ilyen községek száma m ár jó v a l csekélyebb is volt. és például 1881-ben 231-re szállt le.
S ez k étségkívü l szomorú, m ert itt nem azon községekről van szó, m elyek esetleg más község iskolájába küldhetik gyer
m ekeiket va gy m ásokkal együ tt tartanak iskolát, hanem azok
ról, m elyek általában iskolához hozzá nem juthatnak. A z ily községek száma, m int látjuk, nem h ogy csökkennék, hanem gya
rapszik is egyes m egyékben, m in t Zem plénben (3 8 ), Zalában (4 0 ) és H u n yadban valóban roppan t m érveket ölt.
A z iskolák megoszlását, tekintve je lleg ü k et (1. a X I I . tá b lá t) 1869-ben csak községi és felekezeti iskolákat ismertünk.
A z o k r a esett4 7 9 vagyis 3.4? °/0, em ezekre 13.319, vagyis 96.5::.
A következő 1870. és 1871. években kezd szerepelni néhány m agániskola is, 176 és 254, a m ely azonban ú jb ól csak 1878-ban fordu l elő. S ok k al fontosabb az a változás, m ely 1873-ban követ
k ezik be az állam i iskolák m egjelenésével, a m elyek száma ak k or 53-ra m egy, és eleinte lassú, de 1876. óta fokozottabb gyarapodással 1884-ben 503-ra növekszik. Fontos m ég a k i
mutatások szem pontjából az 1880. év, a m elytől fogva a fele
kezeti iskolák az egyes egyházak szerint külön is részleteztet-
A N ÉP OK TA TÁS HAZÁNKBAN.
1869---1884. 15 nek. A legú jabb változás v é g re az, h ogy 1883. óta m in tegy 30 e gyleti iskola is szerepel.
H a az utolsó 1884. évet összehasonlítjuk 1880-nal, m in t a m ely évben m ár a m ai m egoszlás m ajdnem egész te rje d e lm é ben m egvan, azt tapasztalju k, h ogy az á lla m i iskolák 266 ille tő le g 1.68°/0-ró l 503-ra ille tő le g 3.09°/0-ra n övekszen ek; ha
sonlókép növekszenek a községiek 1,6 69-ről ille tő le g 10.54°/0-ról I,8 4 4 -re ille tő le g 11.39 °/0-ra, m ig ellenben a felek ezetiek csök
kennek 13,7 22-ről ille tő le g 86.72°/0-ró l 13,651-re ille tő le g 84.24 °/0-ra. A z egyes felek ezetek k ö zt hasonlókép, úgyszólván, minden keresztény felek ezet iskoláinak szám a és aránya csök
k e n : a róm ai kath olik u sok é 5,411-ről 5,337-re és 34.26 °/0-ról 32.93 °/0-ra, a görög-kath oliku soké 2.220-ról 2,181-re 14.04°/o-ról 13.46°/0-ra, a g ö rög-k eletiek é 1,8 09-ről 1,797-re 11.43°/0-ról II.09 °/o-ra, az ágostaiaké 1,44 3 -ról 1,439-re 9.n °/0-ról, 8 .88°/0-ra, a helvéteké, m int egyetlen k ivétel, em elkedik ugyan általán 2,322-ről 2,332-re, de szintén csökken viszon yla g
14.60 °/0-ról 14.39 °/0-ra, az unitáriusoké csökken 68-ró l 56-ra, 0.43 °/0-ról 0.35 °/0-ra. E g y ed ü l a mózes hitüeké növekszik úgy számban, m in t arányban 44 9 -ről 509-re és 2.83°/0-ról 3.l4°/0-ra.
A m agán iskolák gyarap od tak 167-ről 176-ra és
I.o b°/0-ró l 1.09°/0-ra. A z e g y le ti isk olák szám a 31, arányuk 0.19 °/0 v o lt 1884-ben.
A z iskolák fok ozatát ille tő le g (1. a. X I I I . tá b lá t) kétség
telenül tapasztaljuk, h ogy az iskolák általános gyarapodása m e lle tt inkább a felsőbb iskolák m utatnak nagyobb fejlődést.
A m ig ugyanis a jelen tések csak 1870-ben em líten ek először ily tanin tézeteket és a 13,987 elem i iskola m e lle tt 45 felső és p o lg á ri iskolát em lítenek, ad d ig ma 15,993 elem i iskola m ellett 76 felső nép- és 136 p olgári, összesen 112 ily nemű tanintézet van felsorolva, s a m ig akkor a népiskoláknak a lig O.30°/o-át m a 1.32 °/0-á t teszik. E z intézetek fe lá llítá s a egy éb irá n t m a jd nem k iz á ró la g az állam és községek részéről történik, a m int azt legjob b an láthatju k m ég abból a kim utatásból, m ely az 1884. á lla p o to t tünteti fö l a fok oza t és je lle g egybevetésével.
A z összesen 212 ilyen iskolából esik ugyanis 53 az állam ra,
99 a községekre, 21 a róm ai katholikusokra, 1 a görög-katho-
lik u sok ra, 3 a görög-k eletiek re, ism ét 3 az ágostaiakra, 4 a
] 6 L Á N G L A J O S .
h elvétekre, egy sem az unitáriusokra, 1 a mózes h itü ek re;
vagyis az álla m ra és községekre 152, az összes felekezetekre 34 s a többi 26 m arad a m agánosokra és egyesületekre.
A tanítás n yelvét tek in tve (1. a. X I V . tá b la ) az összeha
sonlítás a la p já u l 1869. után először csak az 1874. évet veh et
jük, m ert a közbeeső évek ről vagy egyáltalán nincsenek, vagy más alapon gyű jtettek az adatok. E z t szem előtt tartva, a m agyar nyelvű iskolák száma évrő l évre m egszakítatlan haladást mutat, 1869-ben v o lt 5,818 k izárólag m agyar tannyelvű (42.17 °/0), 1884-ben ta lá lta to tt 7,938 (4 8 °/0). N é m e t iskola v o lt 1869-ben 1,232 (8.93 °/u), 1884-ben 676 (4.17 °/0). T ó t 1869-ben 1,821 (13.20 °/0), 1884-ben 1,378 (8.50 °/0). O láh 1869-ben 2,569 (18.U2 °/0), 1884-ben 2,843 (17.55 °/0). H o r v á t 1869-ben 80 0.58 °/0), 1884-ben sok hullám zás után ism ét 80 (0.49 °/0). Szerb 1869-ben 153 ( l . n °/0), 1884-ben 247 ( 1.53 °/0). Ruthéu 1869-ben 473 ( 3.43 °/0), 1884-ben 2 5 9 (1.60 °/0). E g y é b hazai nyelvű bolgár, vend, g ö rö g 1869-ben 20 (0.14 °/0), 1884-ben 18 (O.n °/0). M a g y a r r a l vegyes 1869-ben 1,452 (10.52 % ) , 1884-ben 2,684 (16.56 °/0). M a g y a r nélkül vegyes nyelvű 1869-ben 180 (1.30 °/0), 1884-ben 82 (0.51 °/0).
E szám okból láthatjuk, h ogy valóban nagy fejlődést álta lán úgy, m int viszon ylag csak a m a g y a rra l vegyes nyelvű iskolák mutatnak. Szaporodtak m ég, de m ár kisebb m értékben, habár ú gy á lta lá n m in t viszonyosán, a k izá ró la g m agya r nyelvű isko
lá k is. Á lt a lá n és viszonyosán gyarap od tak m ég a szerbek. Csak általában növekedtek, noha viszonyosán fo gyta k az oláhok.
Á lta lá n változatlanok, de viszonylag csökkentek a liorvátok.
Á lt a lá n és viszon ylag csökkentek a tót, a német, a ruthéu és m indenek fe le tt a m a gya r n élkü l vegyes nyelvű iskolák.
Ö sszevetve az iskolák n yelvét azok je lle g é v e l ( 1. a X V . tá b lá t) azt találju k , h ogy k izá ró la g m agyar a tannyelv az á lla m i iskoláknál 88.07, a községieknél 57.28, a róm a i k a t o likusoknál 55.48, a görög-katholikusoknál 7.01, a görög-k ele
tieknél 0.39, a h elvéteknél 98.50, az ágostaiaknál 23.35, az unitáriusoknál lOO.oo, a mózes liitüeknél 72.30. a m agánisko
lák n ál 75.00 s az egyletiek n él 93.55 °/0 arányban.
M a g y a r és m a gya rra l vegyes nyelvűek az iskolák: az
állam iak lOO.oo, a k özségiek 80.9?, a róm ai katholikusok 77.18
A NÉPO KTA TÁS H A ZÁN K BA N 1 8 0 i ) — 1.S84.
17 a g ö rö g katholikusok 30.31, a gö rö g k eletiek 8.01, a helvétek IOO.00, az ágostaiak 43.36, a z u n itáriusok 100,00 a m ézes kittiek 9 7 .44, a m agán jellegn ek 99.43, az egyesü letiek 100.oo°/0 ará
nyában.
M in d k é t esetben tehát elő ljá rn a k az unitáriusok és b e l
vétek és a m agán és egyesü leti iskolák. E z e k után jönnek a mőzes kittiek, a községi, és a róm ai katholikus iskolák.
J ó v a l hátrább állan ak m ár az ágostaiak. de m ég ezektől is messze elm aradnak a görög-kath oliku sok és fő le g a g ö rö g keletiek.
V .
A z isk olá k tól nem válhatunk m eg a nélkül, h ogy p á r szót ne szenteljünk külön az á llam i iskoláknak, és neveze
tesen az á lla m i népiskoláknak. A z 1873-iki jelen tés egész szá
razon, h ivatk ozva a népoktatási törvén y 80. §-ára, h ogy t. i.
ott, a hol a község nem te tt e le g e t isk ola ta rtá si kötelességének, a közoktatási m iniszternek jo gá b a n és tisztében á ll á lla m k ö lt
ségen iskolát á llíta n i és 52 községben fe l is á llíto tta az á llam i népiskolát. A következő években fe lá llítta to tt ily iskola 16, ille tő le g az időközben m egszűnt 4 levonással 12. m ajd 26 és 35. 1877-ben it t is éreztette m agát eg y p illa n a tra az ország k edvezőtlen pénzü gyi helyzete. Csak G á llam i népiskola á llítta to tt fel. D e m intha az ország érezte volna, h ogy e részben nem szabad takarékoskodni. 1878-ban ism ét m egin d u lt az élénkebb tevékenység, és évenkint szép szám m al em eltettek á lla m i isko
lák, 1878-ban 41, azután 58,14, 47, 33, 58 és v é g re 1884-ben egyszerre 68 állam i népiskola keletkezett. H a nem elégszü n km eg a főszám okkal, hanem n é zzü k : m ikép oszolnak m eg az iskolák évről-évre az ország külön böző nem zetiségű községei közt, azt fo gju k látni, hogy az állam éppen nem já r el szükkeblüleg a nem m a gyar ajkú akkal szemben, m ert évrő l-évre le g fö le b b fe le j o lyk or egy negyede sem esik az iskoláknak a m agyar többségű községekre. S ha m o st m ind a 450 fen n álló á llam i népiskolát összefoglalju k, azokból 148 esik a m a gya r többségű községekre, 105 az oláhokra, 85 a tótokra, 44 a ném etekre, 41 a ruthé-
TÁRSAD. ÉRT. V III. K. 7
.
SZ. 218
LÁNC, LAJOS.nekre, 13 a vendekre, 7 és 7 a horvátokra és szerbekre. (L . a X V I . táb lát).
M id ő n az állam ig y a nem m agyar ajkú községek ről is gondoskodik, teszi azt term észetesen a m agya r állam érdeké
ben, m ert hiszen ez iskolák tannyelve a m agyar. S a községek, m elyek ig y saját áldozatuk nélkül a cultura részeseivé lesznek, nem panaszkodhatnak azért, hogy az nekik olyan nyelven adatik, a m ely őket szorosabban és bensőbben fűzi a nem zet egyetem éhez. K é t fontos érdek ta lálk ozik tehát ez iskolák körül. A m űvelődésé úgy, m in t az állam é. S ha nézzük, m ikép fejlőd n ek az iskolák, láthatjuk, azt is, hogy e kettős érdek m indig öntudatosabban bontakozik ki a különféle iskoláknak első tekin tetre rendszertelen töm kelegéből. A z első évben az 52 hely, m elyen á llam i iskola á llíttatott, 28 törvényhatóságra oszlott szét, és nem v o lt törvényhatóság, m elyben 4 — 5 iskolá
nál több á llítta to tt volna fel. M in é l tovább m együnk, annál tervszerűbb a tevékenység, annál inkább szorítkozik egyes m eg
határozott pontokra, annál inkább egyesül a cultura és az állam érdeke. L e g in k á b b m utatkozik ez 1881. óta, a hol egyes törvényhatóságra m ár 7, 8, 9 sőt 16 uj állam i iskola is esik, és 1884-ben a 68 uj iskola m ár csak 24 törvényható
ság közt oszlik meg. ( L . a X V I I . tábla).
H a v é g ig tekintü nk az á llam i iskolák m ai megoszlásán m egyék szerint, azt látju k, hogy 20-nál több ily iskola á ll fenn Pestm egyéb en (2 4 ),T ren csén b en (2 6 ), H u n yadban (2 7 ), T o rd a - A ra n yo sb a n (2 8 ) és B eregb en (4 0 ). E llen b en egy sincs B aranya, Békés, Csanád, Csik, Csongrád, E sztergom , H ajdú , Jász, Moson, T o ln a és V eszp rém m egyékben. A m egoszlás e m ódját h elye
selhetjük a nélkül, h ogy ez iskoláknak pusztán n em zetiségi czélokat tűznénk ki. H o g y az állam ne törőd jék a m agyar ajkúakkal, ha azok szintén szegények, az bizon yn yal helytelen felfogás. D e hála isten, viszonyaink között a m agyar m egyék egyszersm ind a jo b b módúak is, és ig y az állam a cultura érde
kében h ozott á ld ozatok at nagyobb m érvben fo rd íth a tja a nem m agyar ajkúak segélyezésére, a nélkül, hogy az állam fentartó m a gyar fa jt háttérbe kellene szorítania.
A z eljárást természetesen legjobban tanulm ányozhatjuk
azon megyében, m ely a legtöbb á lla m i iskolát m utatja f e l : B e-
A NÉPO KT AT ÁS HAZ ÁNK BA N
181)9---1884. 19 regben. A negyven ily en község közűi. M u n kácstól és B e r e g szásztól eltekintve, csak kettő m agyar, Bucsu és T iv a d a r. A két d éli járás' különben is túlnyom óan m agyar, és azon nem m agyar ajkú községek, m elyekben ily á lla m i iskolák á llítta tta k , M acsola és Sztrabicsó, egészen körü l vannak véve m a gya r ajkú községektől. A középső munkácsi járásban m ár jó v a l kevesebb a m agyar, a két éjszaki járásban m eg éppen elenyésző. 20— 30 ezer lak óra 1,500 m agyar. D e a zért a h ozott áld ozatok itt sem m aradnak meddők, m ert am a községek a m egye egyik szélétől a m ásikig, U n g tó l U g o csá ig és M u n k ácstól fe l G a lic z iá ig egy összefüggő lán czolatot képeznek. N e m m a gok ra h a g y o tt szi
getei, de egym ást tám ogató szigetcsojiortja a culturának és m agyarságnak, a m ivelődésnek és h a za fis á g n a k !
V I .
A fönnebbiek után érdekes lesz tudni, m ilyen mérvben vannak az iskolák ta n itó k k a l ellátva. V o lt ugyanis a 16,205 iskolában 1884-ben 23,269 tanító. 1 tanító v o lt 12,763 iskolá
ban (78.ro0 0), 2 tan ító v o lt 1,960 iskolában (12.o3°/0) 3 tan ító vo lt 613 iskolában (3.78° 0), 4 tanító v o lt 413 iskolában (2.55° „), 5 tan ító v o lt 165 iskolában (1 .0 2 ° 0), 6 tanító 96 iskolában (0.59 °/0), 7 tanító 66 iskolában (O.-to ° 0), 8 tan ító 54 iskolában (0.33°/0), 9 tanító 2 4 iskolában (0.15° 0), 10 tanító 19 iskolában (O.n °/0), 11 tan ító 14 iskolában (O.09 °/0) és v é g re 12 és több tan ító v o lt 18 iskolában (O .n 0/0). M in t e számok m utatják, az iskolák túlnyom ó része 7 8.70 °/0-a csak eg y ta n ítóval bír, s öt tanítónál többet csak 291 iskola (I.bs °/0) m utathat fel.
A tanítók legn agyob b szám a esett a községi és e g y le ti iskolákra 2.i tanító, azután az állam i isk olák ra 2.0, a m agán
iskolákra l.s, az ágostai és m ózeshitü iskolákra 1.5, a róm ai katholikus és h e lvéth itii iskolákra 1.4— 1.2, a g ö rö g -k eleti és unitárius l . i, végül legkevesebb a gö rö g -k eletiek re á tla g 1 is
k olára 0.9 tanító.
E g y más helyütt k özölt és n ém ileg eltérő adat szerint a
tényleges tan ítók száma 23,158, b etöltetlen m aradt 135 állás,
s íg y az állom ások száma 23,293. E ze k b ő l rendes tanító
20,249, 87.44 segédtanító 12.r>('>0 '0. L e g n a g y o b b a rendes
20
LÁNG LAJOS.tanítók aránya az unitáriusoknál és m ózesliitüeknél 90, azután jönnek a görög-katholikusok, ágostaiak és a z állam i iskolák 89, a k özségiek 87, a görög-k eletiek 86, a ró m a i katholikusok 84, és végü l a m agániskolák 78 s az egyletiek 75°/0-kal.
M in ősitésök szerint a 23,158 tan ítóból okleveles 19,802 (85.61 °/0), oklevél n élkü li 3,356 (14.49 °/0). A legtö b b nem
okleveles tan ítót alkalm aznak a görög-katholiku s és az unitá
rius iskolák 30.9— 30.6, azután a görög-k eletiek 25.3, a h elvé
tek
1 5.4,a róm ai katholikusok 13.5, az ágostaiak 13.1, a m agániskolák 1
2.4,a mózeshitüek 9.6, és végü l legkevesebbet a községiek 5.9, az e g y letiek 4.7 és az állam i iskolák 3.i°/0-kal.
N e m ö k e t ille tő le g a 23,158 tanitóból férfi 20,580 (88.S7°/0) és uő 2,578 (11.13 °/0). L e g g y a k ra b b a n találkozu nk a nőkkel az e g y le ti iskolákban 62.5, a m agániskolákban 56.5, az állam iak
ban 33.4, a községiekben 21.2, a róm ai katholikus 12.3 és m ég a m ózeshitüekben 9.0 százalékkal. E len yésző m érvben alk a l
m aznak nőket a görög-k eletiek 3.5, a helvétek 2.1, az ágostaiak és unitáriusok 1.6 és végü l a gö rö g katholikusok 0.5 százalékkal.
A tanítóknak a m agyar nyelvben való járta ssá gá t ille tő leg az 1879. X V I I I . t. ez. nagy változásokat von t m aga után
A m íg ugyanis 1879-ben 21,115 tan ító között volt. a m agyart anyanyelvi képességgel beszélt 15,426 (7 2 °/0) érthetően, de ke- vesbbé 3,073 (14°/0) és egyáltalában nem beszélte 2.610 (1 2 0,„), sőt 306-ról nem is v o lt semmi adat — addig 1884-ben teljesen j ó l beszélt m a gya ru l 19,121 (8 3 °/0), érthetően 938 (4 % ) , ke- vesbbé 1,857 (8°/0), egyá lta lá n nem 1,242 (5°/0).
A z iskolák különböző je lle g e itt is éreztette magát.
M e r t m íg a h elvét és állam i iskoláknál a lig fordu lt elő egy-két ily tanító, s az egyesü leti, m agán és m ózeshitü iskoláknál nem haladták m eg a 3— 4°/0-ot, a róm ai katholikus és községi is
koláknál m ár fölem elkedtek 8°/0-ra, az ágostaiaknál és gö rö g katholikusoknál 26, a görög-keletiekn él m eg éppen 45°/0-ra.
A tan ítók e haladásáról a m agyar nyelvben m ég örven-
detesebb, hogy, m in t azt az utolsó évi jelentés em líti, sok
helyütt, a hol a tanító nem volt képes a törvénynek m egfelelni,
a h elyb eli lelkész önként vá lla lta m agára e feladatot. S ig y
m agyarázható, hogy az 5,501 nem -m agyar nyelvű iskola közűi
5,317, tehát több 9 ] ° ' 0 tén yleg e le g e t te tt a törvén y azon in-
A NÉPOK TA TÁS HA Z ÁN K BA N
186!)— 1884. 21 tézkedéséuek, hogy a m agya r n yelv kötelező ta n tá rgy gyanánt tanittassék.
E z örvendetes tan ítási eredm énynyel szem ben á ll azonban az utolsó jelen tés azon beism erése, hogy a 16,205 iskola közűi 1884-ben csak 10,880-ban a d attak elő a ta n tá rgya k helyes pae- d agogiai elvek szerint. M á s szóval 1000 közűi csak 705 fe le lt m eg e követelm ényeknek, m ig 295 nem fe le lt m eg azoknak.
V I I .
Népoktatási viszonyaink fejlődését talán mi sem tünteti föl hivebben, mint ha azt vizsgáljuk: miképen fejlődtek jövedel
mei és kiadásai, miképen a források, a melyekből az elsők vé
tettek, s a czélok, melyekre az utóbbiak fordíttattak. Lássuk tehát először a kiadásokat.
A népiskolák kiadása (1. a X V I I I . tá b la ) 1869-ről 1884-re 3.760,123 ír tr ó l 12.917,473 frtra, teh át az eredeti ösz- szegnek m ajdnem négyszeresére em elkedett. M é g ennél is fon tosabb azonban azon arány változása, m elyben e kiadások a szem élyiek és d ologia k közt m egoszlottak. 1869-ben a 3.760,123 írtb ó l 347,175, teh át a lig 10 ° 0 fo rd ítta to tt a dologiakra.
1884-ben a 12.917,475 írtb ó l 3.028,363 szo lg á lt ily czélra. É s ez term észetesen nem je le n ti azt, h ogy a d ologi kiadások fok o
zása a szem élyiek rovására ment. E llen k ező leg, m ert a m ig 1869-ben egy-egy tan ítóra á tla g esett 191': frt, m a l8 8 4 -b e u esik egy rendesre 446-55 s egy segédtanítóra 2 8 7-55 frt. A m ig tehát a ré g i népiskolánál az összes kiadás a lig v p lt egyéb, m int egy tengődő tanító szűkén kiszabott fizetése, addig ma a tanítónak átla g m ég egyszer akkora fizetése m e lle tt közel ugyanannyi ju t a fejlettebb igényű iskoláztatással já r ó d o lo gi kiadásokra, m int a m ennyit tett évek előtt a népoktatás összes szem élyi és dologi kiadása.
A z utolsó évi kim utatás különben bővebben is részle
tezte a kiadásokat. E szerint a d ologi kiadások közt fűtésre és
tisztogatásra fo rd ítta to tt 1869-ben 193,066 frt, 1884-ben
827,907 frt, taneszközökre s felszerelésre 1869-ben 43,202 frt,
1884-ben 186,393 frt, építkezésekre, vásárlásokra stb. 1869-ben
88,526 frt, 1884-ben 1.863,062 frt.
22
LÁNtt LAJOS.A z egyes törvényhatóságokat, helyesebben m ondva tan
kerü leteket tekintve, az átlagon felü l áll 14, úgym int Budapest, hol a rendes ta n ítóra 1003’4, a segédre 7 3 7 'r s a d o lo gi kiadá
sokra 1987'o fr t esik, továbbá Fiu m e, Békés, H a jd ú , Csanád?
Bács, M oson, Csongrád, Tem es, Pozsony, T oln a , Sopron, Jász, F eh ér. S e 14-ből 10-ben a m a gyar elem van túlsúlyban. A m ásik végletet, hol m ár a rendes tan ító fizetése is a törvényes m inim um nál, 350 frt.nál lejeb i) száll, képezi 16 törvén yh atóság:
U gocsa. B esztercze-Xaszód,TJng, H u n y a d ,U d va rh ely , Szatm ár.
K o lo z s , T o rd a -A ra n y o s , F o ga ra s, X a gyk iik ü llő , Sáros, M aros- T ord a , A ls ó F eh ér, Szolnok-D oboka, K isk ü k ü llő , a m ely utol
sóban a rendes tan ítóra esik 187-4 frt, a segédre 130'4 frt, a d ologi kiadásokra 2 7 ’s frt. E másik v é g letet képező 16 törvén y
hatóság közűi csak 3-ban van a m agya r elem többségben.
A jöved elm ek főösszegét ille tő le g (1. a X I X . tá b lá t) u gyan
azon változással állunk szemben, m int a kiadásoknál. A m i itt azonban különösen fe lh ív h a tja figyelm üket, az ezen jövedelm ek a la k ja és eredete. A m ig ugyanis 1869-ben a 3.760,123 f i t 81-62 0 o készpénzből, és csak 18-38°'0 fo ly t be term ényekben, addig 1884-ben a 12.917,473 frtn ak 73-22 ° 0 s zo lg á lta tta to k be készpénzben, és
26'78,tehát több m int negyede term ékekben.
E z ala k i m egoszlásnál jó v a l érdekesebb a jövedelm ek m egoszlása tu lajdonképi forrásaik szerint. In g a tla n vagyon jöved elm éb ől b efo lyt ugyanis 1869-ben 151,054 frt, (4 ’02 °/0) 1884-ben 2.007,146 fr t ( ] 5"
ö4 °/0) ; tőkepénzkam atokból 1869.
77,075 fr t (2 ‘o>5 °/0), 1884-ben 379,863 fr t (2'9-t o 0) ; tandijak
ból 1869-ben 505,^43 fr t (13-40 °/0), 1884-ben 1.679,491 frt (13"oo °/0) ; á lla m i segélyből 1869-ben 40,772 frt ( l 'o s °/0), 1884-ben 1.245,742 fr t (9 ‘64°/0) ; községi segélyből
j1869-ben 1.993,527 fr t (53-02 °/o), 1884-ben 4.060,715 (3 1 -4 4 % ); e g y h áziból 1869-ben 778,482 fr t
( 2 0 ‘ to° 0), 1884-ben 2.873,487 fr t
( 2 2 '2 5 ); egyéb forrásokból 1869-ben 215,370 fr t
(5*73°/0), 1884-ben 671,029 fr t (5 ’ i#°/0J.
Á lta lá b a n úgy, m int viszonylag, tehát csak három forrás m utat tetem es n övek vést: az in ga tla n vagyon jövedelm e,a tő k e
kam atok és az állam segély. A tandíj növekedett általán, de valam i csekélyei csökkent viszonylag. A községi segély növe
kedett ugyan általán, de viszon ylag csökkent, az egyházi segély
A NÉPOK TA TÁS HAZÁ NK BA N 1 8 6 9----1 8 8 4 .
23 növekedett ugyan m in dkét irányban, de inkább az első, m int az utóbbi években, m ert 1875. és m ég inkább 1878. viszon ylag m indig kisebb lett, habár általában m ég m in d ig némi g y a ra podást mutat.
A z iskolaépü leteket és azok felszerelését tekin tve (1. a X X . tá b lá t) szintén kétségtelen a haladás. A m íg ugyanis 1869-ben a 13,798 iskola közűi csak 12,758, tehát 75'5o°/0'vo lt saját házában, addig 1884-ben 16,205 közűi 14,722, vagyis 9 0 'ii °/0 b irt saját házzal. A tan term ek et ille tő le g 1869-ben 1,106,904 isk olá b a -já róra esett 16,899 terem , 1884-ben 1.800,731-re ju to tt 23,152, ú gy h ogy 1869-ben egy terem re esett 65, m ost esik eg y tan terem re 7 7 tén yleg iskolába já ró gyerm ek. E részben tehát az arány m inden fejlődés daczára inkább h an yatlott s az utolsó évi jelen tés szerint a törvényszerű belső kiterjedéssel nem is b ir több, m in t 10,753 tanterem , az összesnek 4 6 -
t°/0-a. A z iskolatanitók lakását ille tő le g azonban ism ét van haladás általában, úgy, m in t viszonylag, a m ig ugyanis 1869-ben 17,792 közűi 12,880 (7 2 ’3u °/0) kapott ter
mészetben lakást, addig 1884-ben 23,158 tan itó közűi 17,606 (7 6 -o2°/0) kapott ily lakást.
F a is k o lá v a l b irt 1869-ben 4,239 iskola (30.7 °/0), 1884-ben 10,521 (6 4 .
íi° 0) ; isk olak erttel 1869-ben 1.137 (8.3°/0), 1884-ben 9,433 (58.2 °/0) ; torn a h elyiséggel 1869-ben 92 a lig 7 ° !0 1884-ben 7,354 (45.38 °/0).
V I I I .
Á t t é r v e a népoktatással kapcsolatos intézm ényekre, első helyen a tan itóképezdékkel k e ll foglalkoznunk, m elyek száma (1. a X X I . tá b lá t) 1869-től 1884-ig, 45-ről 70-re nőtt. A g y a rapodás legn agyobb része, és ez igen örvendetes, az á lla m i ta- n itóképezdékre esett, m elyek 5-ről 24-re szaporodtak, m ig a felekezetiek 4 0-ről csak 46-ra nőttek. E vek szerint a g y a ra p o dás legn agyob b része 1871-re esik, a m időn az állam i tanitóké- pezdék száma 6-ról 17-re em elkedett.
U gyan ezen idő a la tt (1. a X X I I . tá b lá t) az iskolákban a tanítványok száma 1,144-ről 3,632-re gyarapodott, m ig a ta n í
tóké 219-ről 641-re. A tanítványok és tanítók aránya tehát kö-
24
L Á N G L A J O S .rü lb elü l változatlan, de egy-egy in tézetre ma jó v a l több tanító jut, a m ennyiben 1869-ben esett egy intézetre nem egészen 5 tanító, m a ellenben esik 9.2. M egjegyzen d ő azonban, b o gy a gyarapodás sem a tanítók, sem a tanítványok szám ánál nem fokozatos és folytonos. E lle n k e ző le g a tanítványok száma erő
sen gyarap szik 1878-ig, a m ikor 4,322-re em elkedik, ezután az em elkedés lassú 1880-ig, a m ikor a szám 4,333 és e ttő l fo g va lassú csökkenés á ll be 1883-ig, a m ikor a szám 3,923 m ig v ég re 1884-ben csak 3,632 tan ítván yt em lit a jelentés. A tanítóké ellenben roppant m értékben növekszik 1871-ben 271-ről 510-re, a m ely évre esik a nagy számú állam i tanitó- képezdék m egnyitása, ettől fogva némi hullám zásokkal fölm egy 1883-ban a m axim um ra 674-re, és 1884-ben leszáll 641-re.
E n n ek m e g fe le lő le g hullám zik az ok levelet n yert tanulók száma is, a m irő l csak 1885 óta van részletesebb kimutatás.
L e g tö b b ok levél adatott ki 1878-ban 1,295,az utolsó 1884.évbeu k iad atott 1187. E b b ő l esett az állam i intézetekre 492, a róm ai katholikusokra 349, a görög-kath oliku sokra 62, a gör.-keletiekrc 108, az ágostaiak ra 48, a h elvétekre 94, a mózes hitiiekre 34.
A görög-k eletiek n él m utatkozó szám m indenesetre a g g á ly t k elth et m ár az e felekezetekhez tartozó intézetek kis szám a m iatt is, m ert a 46 felekezeti tanintézetből esik 23 a róm ai katholikusokra, 10 az ágostaiakra, 4 — 4 a helvétekre, görög-katholikusokra és gö rö g-k eletiek re, és 1 a mózes hi- tüekre.
M é g aggályosabb lesz azonban a felekezeti tanitóképez- dék szereplése általán, ha m eggondoljuk, hogy önálló gyakorló iskolával, a 24 állam in kivül, csak 3 róm ai katholikus, 1 gö- rög-katholikus, 2 g örög-k eleti és 4 h elvét és egy-két szám szerint fe l nem sorolt ágostai képezde b i r ; m ig a töb b iek le g nagyobb része csak kü lsőleg van ily iskolával összeköttetésben, v a g y e gyá lta lá n nélkülözi ez intézm ényt.
N e m kevésbbé fontos a g g á ly a felek ezeti tanitóképezdék ellen, hogy a 14 nem tisztán va gy egyá lta lá n nem m agyar tan
nyelvű tanitóképezdék mind a felek ezetiek re esnek. í g y (1. a X X I I I . tá b lá t) a róm ai katholikus 23 tanitóképezde közűi 2 m agyar-ném et, a 4 görög-katholiku s közűi 1 román, 1 rom án
m hu m~u m— .JJJH*
A N ÉP OK TA TÁS HA Z ÁNK BA N 1 8 ( i ' l — 1 8 8 4 . 2 5
