Gregory, P.R.: – Campbell, J.M. – Cheng, B.: A születési arányszám szimultán egyenletekből álló modellje

102

statisztikai adatokat használtak fel. A nép- számlálási adatokat úgy tudták felhasználni, hogy az iskola környékén levő számláló—

körzetek adatait vették az iskolára jellem—

zőnek. llyen népszámlálási adatok voltak:

a betanított és segédmunkások aránya, a la—

kások túlzsúfoltsága, felszereltségének hiá- nya. A felhasznált iskolai adatok: a diákok hiányzásának aránya, a szellemileg elmara- dott és testihibás gyermekek aránya, a be—

vándorlók gyermekeinek aránya, a tanárok kicserélődése. a diákok kicserélődése.

A. !. Culyer és szerzőtársai az egészségi jelzőszámok kérdését tárgyalják. A kutatá—

sok ezen a téren láthatólag sokkal előreha—

ladottabbaik, mint más jelzőszámok területén.

A születéskor vagy más életkorok'ban várha—

tó élettartamon kívül, amely már maga is finom összetett jelzőszámnak tekinthető, kü—

lönböző egyéb jelzőszámokat is javasolták az irodalomban, mint a várható egészséges élettartam hosszát. Az egészségi állapot vizsgálatára a szerzők célszerűnek látják a népesség egy reprezentatív mintájába kivá- lasztottakat megkérdezni és az egészség, il- letve a betegség mértékét két dimenzióban vizsgálni: 1. a szokásos tevékenység, a mun- ka gátoltsága, vagyis a munkaképtelenség foka, 2. a fájdalmak mértéke. lly módon meg lehet határozni a különböző megelőző és gyógyító módszerek hatékonyságát is, mert kifejezhetővé válik, hogy mennyivel csökken- tik, illetve rövidítik meg a munkaképtelen—

séget és a fájdalmakat.

Végül Richard Rose azt vizsgálja: milyen esélyei vannak annak, hogy a politikai dön—

téseket hozó személyek felhasználják a tár- sadaimi jelzőszámok nyújtotta információkat.

Ez véleménye szerint attól függ, hogy a jel- zőszámok nyújtotta információ felhasználásá- nak költsége vagy haszna nagyobb-e. Mind a költséget. mind a hasznot szubjektivan ér—

telmezi. tehát nem pénzben kifejezett téte- lekre gondol. hanem különböző pszichés té—

nyezőkre. Például a jelzőszámok felhaszná—

lásának költségei között szerepet játszik az is, hogy az annak alapján meghozandó in- tézkedés mekkora változást hoz magával az addigi politikában. Ha a változás nagy,— ak—

kor ez nagyobb pszichológiai költséget je- lent, ezért a felhasználás valószinűsége ki—

sebb. Ugyszintén minél nagyobb az* érték- konflixktus, amelyet a jelzőszám felhasználá- sa okoz, annál kevésbé valószínű (: felhasz- nálása. Minél távolabbi jövőben jelentkezik a jelzőszám felhasználásának hatása, annál

kisebb a haszna a politikus szemében, ezért

annál kevésbé fog törekedni annak felhasz- nálására.

(ism.: Andorka Rudolf)

STATISZTlKAl lRO DALMI FIGYELÖ

GREGORY, P. R. — CAMPBELL, J. M. -— CHENG. B.:

A SZULETÉS! ARANYSZAM SZIMULTÁN EGYENLETEKBÖL ÁLLÓ MODELU'E

(A cost—inclusive simultaneous eauation model ot birth rates.) — Econometríca. 1972. 4. sz. 681—687. p.

Korábban Weíntraub számította ki nemzet- közi keresztmetszeti adatok alapján egy olyan egyenlet paramétereit, amelyben a függő változó az élveszületési arányszám, a magyarázó változók pedig az egy főre ju—

tó jövedelem, a mezőgazdasági népesség aránya és a csecsemőhalandóság. Majd Adelman egy másik kutatásban hasonló ada—

tok alapján ötéves ko'csoportok korspecifikus termékenységi arányszámaira vonatkozó egyenleteket becsült, melyekben a magyará- zó változók az egy főre jutó jövedelem, az iskolázottság, a nem mezőgazdasági munka—

erő és a népsűrűség voltak. Mindketten pozi- tívnak találták az egy főre jutó jövedelem hatását a születésszámra. Ez alátámasztani látszik Beckernek azt az állítását, hogy a termékenység a jövedelemnek pozitív függ—

vénye, és csak a jövedelememelkedéssel (il- letve egy adott időszakban a magasabb jö- vedelemmel) együttjáró nagyobb tájékozott—

ság a születésszabályozás módszereit illetően okozza, hogy a termékenység és a jövede- lem közötti kapcsolat negatívnak Játszik.

Okun rámutatott, hogy a nagyobb jövedelem ' mellett megfigyelhető kisebb termékenység oka lehet az is. hogy a nagyobb jövedelmű családokban nagyobbak az igények a gyer—

mekek nevelésének és oktatásának minősége iránt, tehát nagyobbak a gyermekek felne—

velésének költségei. A gazdasági konjunktú—

raciklusok és a termékenység változásai kö- zötti összefüggés kutatásai arra engednek következtetni, hogy -— legalábbis rövid távon

—— pozitiv kapcsolat van köztük.

A felsorolt kutatások mindegyike a klasszi—

kus egyegyenletes regressziós elemzést alkal- mazta. Indokolt azonban szimultán egyenlet—

rendszert használni, mert a jövedelem és a

termékenység közötti összefüggés kétirányú:

nemcsak a jövedelemszint befolyásolja a ter—

mékenységet, hanem a gyermekszám is be—

folyásolja a családi jövedelmet (több gyer—

mek esetén alacsonyabb az egy főre jutó jö- vedelem). Ezenkivül célszerű a születésszá- mot magyarázó egyenletrendszerbe felvenni változóként a gyermeknevelés költségeit is.

Ezt kisérelik meg a szerzők modelljükben, 40 fejlett és kevésbé fejlett ország 1965. évi adatai alapján. A modell egyenletei:

x0 : 30.6500 $ 0.0013 x1 J,— 0.0862 x2 ju (1ó,1000) (00034) (0,0835)

4— 0.3019 x3 _ 1.963 x, _ 0.4667 X5 (0.1131) (2.8640) (0.4007)

R? :: 0.7003 /1/

STATlSZTIKAl lRODALMl FIGYELÖ

x1 : 2166.000 - 9.3230 X3 —j— 87.6400 XG ju (1628.000) (7.4010) (39,4soo) 4— 1.1510 x7 _ 0.2435 x8

(0.3805) (0.9948)

R2 : 0.3916 /2/

x5 : 452200 — 0,6238 x[)

(4.3960) (0,1488)

R2: 03120 /3/

xű: 46,4200 — 0.3796 x0 4— o,oso1 X9 (16.2300) (0,0879) (0.3683)

Rl— 0, 3804 /4/

ahol:

XO — a nyers élveszületési arányszám.

Xi — az egy főre jutó jövedelem 1960. évi dollárban,

X2 — a csecsemőhalandósági arányszám, Xs — az analfabéták aránya a 15 éves és idősebb népességben,

X,, — a népesség katolicizmusát képviselő fiktív változó.

Xs — a női gazdasági aktivitási arány-

szám,

XG -— a teljes népesség gazdasági aktivitá—

si arányszáma,

X7 — az egy főre jutó energiafogyasztás, XS — a népsűrűség,

Xg —-— a 15—50 éves népesség aránya.

A modellben a születési arányszám, az egy főre jutó jövedelem, a nők gazdasági akti—

vitási arányszáma és a teljes gazdasági ak- tivitási arányszám az endogén változók, a többi exogén.

Az /1/ egyenletben szerepeltetett változók—

ra vonatkozó feltevések a következők: az egy főre jutó jövedelem valamilyen módon hat a termékenységre, de a hatás iránya és mér- téke az eddigi kutatások alapján nem vilá- gos. A nagyobb csecsemőhalandósággal minden valószínűség szerint nagyobb termé- kenység jár együtt, hogy az pótolja a meg—

haló csecsemőket. Az iskolai végzettség (amelyet az analfabétizmus aránya képvisel) _a termékenység csökkenése irányába hat, mert egyrészt a családterveket csökkenti, másrészt növeli a képességet a tényleges születéskorlátozásra. A népesség katolikus volta feltehetően a termékenység növekedé- se. a nagyobb női gazdasági aktivitás a ter- mékenység csökkenése irányába hat (az ak- tív kereső nők nehezebben tudják sok gyer- mek felnevelését vállalni, számukra (: gyer- meknevelés költsége nagyobb) Az egyenlet becslése általában igazolta ezeket a feltevé—

seket, de csak az analfabétizmus együttha- tója szignifikáns az 5 százalékos szinten.

103

A /2/ egyenletben az egy főre jutó jövede—

lem nagyságát magyarázó változók: a teljes

aktivitási arányszám, az egy főre jutó ener-

giafogyasztás, a népsűrűség és az analfa—

betizmus (amelyek mintegy a munkaerőt mint termelési tényezőt, a tőkeintenzitást, a természeti erőforrások m ennyiségét. illetve a munkaerő minőségét. szakképzettségét kép- viselik). A becsült paraméterek itt is megfe- lelnek a várakozásnak. A teljes aktivitási arányszám és az egy főre jutó energiafo—

gyasztás együtthatója szignifikáns az 5 szá—

zalékos szinten.

A /3/ egyenletben a női aktivitási arány—

szám magyarázó változója a termékenység.

A becsült együttható — amely szignifikáns — igazolja azt a feltevést, hogy a nagyobb termékenység a nők gazdasági aktivitásának csökkentése irányában hat.

A /4/ egyenletben a születési arányszám és a korstruktúra változója a magyarázó vál- tozók, amelyektől a teljes aktivitási arány- szám függ. A születési arányszám egyrészt erősen meghatározza. hogy a népesség mek- kora része fiatalka-rú, tehát szükségképpen el- tartott. és befolyásolja a nők gazdasági ak- tivitási arányszámát. A 15—50 évesek aránya azt fejezi ki, hogy a munkaerőként elsősor—

ban számba jövő népesség aránya mekkora.

Az előjelek megfelelnek a várakozásnak, de csak a születési arányszám együtthatója szignifikáns.

A modellt redukált alakra hozzák, hogy mérjék egy-egy predeterminált változó hatá- sát az egyes endogén változókra. Ebből ki—

számítják az endogén változók elaszticitási multiplikátorait. Ezek kifejezik az együttes közvetlen és közvetett hatásokat. A hat exo- gén változó közül a csecsemőhalandóságnak és az analfabetizmusnak van a legnagyobb hatása a születési arányszámrav X—z egy szá—

zalékos változása 0,16 százalékos változást idéz elő Xn—ban, ng egy százalékos változása pedig 028 százalékos változást idéz elő Xn—

ban.

Ezután megbecsülik a redukált alakból a két endoaén változó, a jövedelem és a női gazdasági aktivitás közvetlen és közvetett ha—

tását a termékenységre. A jövedelem hatása (a közvetett hatások figyelembevételével) erő—

sődik és pozitív. de messze elmarad a női Gazdasági aktivitás hatásának intenzitásától, a jövedelemmel szembeni elaszticitás ugyan- is —l—0_15. a női gazdasági aktivitással szem- beni elaszticitás pedig —-1,12, Az utóbbi a modellben az. eavetlen elasztikus multinliká—

tor. igazolódik tehát egyes korábbi kutatók—

nak az a megállapitása, hogy a jövedelem hatása a termékenységre pozitiv, viszont a női gazdasáal aktivitás negatív hatása ennél sokkal erősebb.

(lsm.: Andorka Rudolf)