Les transferts internationaux de populations

_ 1——6. szám

Huber, Michel. Cours de Demographle et de Statistitlue sanltalren

ti kötet (Aotwautes Helen—liliones et Indust- rienes őse., ozni-, 485, ölti-, 566. és wo; ez.

Marks, Hűű—1941. hermaim et Cie kiadása m' —t-110 Jr lOS—t—löl—t— 134 % 159 u.i A n'eneita statisztikának a. kozelmultban e'ltht'myl legkiválóbb képviselője, Huber M.

élete utolso évtizedében ket ániogó tannalmfú kezikonytv—eorozattal gazdagította. hazája es a. Villátg' statisztikai irodalmát. A ,,Uoutrs de Swmtigue appliouee aux Affair—es" c- ötkötetes müvel —— etni-űl e, Szemle mar tbe—

számolt2 — es a ,,Cour—s de Dtémogmprhie et de Stetistigue sanittaisre" e. hatkötetes mun-

kával, melyről, bár már korábban, a; máso-

dik világháború első évében hagyta el a sajtót, háborús elzámtsátgumk miatt csupán most emlékezhetünk meg'-

A mű a. népességű és egészségügyi elta-

tistztitkni ismereteknek pompás foglaltatn—

Huber e, páritsi egyetem tstativszliiktai intéze- tévben tiz esztendőn :át ttazrtotst. előadásai/t dotl- gozta fel igen ttantalmtan művében; de mind a. hat kötet tele van azokkal az étlesszemű megfigyelésekkel is, amelyeket e. irant-áta

hivatalos etatieztitkoai (szolgálatban és annak

éltécn tö-btb eviizeden tát tett. Elméleti, mód—

szertani és .gytatkorleti szempontok szeren-

osés keveréke így a mű. A matematikai

statisztikai módszerek bemutatása és, sali—kall- mtaz-ása sem Mányzik az egyes fejezetekből

—— szerző matematikai mltaplnépzerttteé—g-ének is megfelelően —, de sohasem válik túlten—

gűve; munkáját ugyanis Huber, szélesebb körök használatára szánta, s fejtegetései néthsámy résztől eltekintve a középiskola nyujtotta mennyi—segiteni ismeretek biz-toklá—

ban lévők Számára is könnyen érthető és

(élvezetes olvasmányt nyujtanak A bemu—

tatott [adattanyag szintén bősége—s, bástahátb- lálk inkább csak példaképen illeszkednek az egyes fejezetekben; egytben azonban ez általános tájekozódmehoz sőt a, melyne- hwtóbb vizsgálatok megalapozásához szük- seges támpontokat is megadják Amá—nyltatg gyér a gmafikus átbpaeanyatg es esek a haltam- dósálgi tátbltátktktall kapcsolaton elvi kérdések grafikus megvil-ágimása, mondthta—tó eleg bő- ségesnek Bibliotgmtfitai utalások szempont—

jából sem túleágnetan tbő e lh'all köthet Egyéb- ként azonban anylatgta mintaszerűen gazdag és rendszeres

Az tijtatbtb francia irodalom a demograzfiá—

nek határait a nepe—sasági sttatisztitkenál tá- gabban húzza meg Hubm szerint viszont a demográfia :a statisztikai módszereknek

. 1 A hat kötet címe: I Introduction á Iétudc des s'ta'tístiams démographigues e: szmiteires ll. '(le'tho—

des dmélibotatíon (les stntisngues (lémogmphi—[ues rettenet—ments etet civil, migrations) ltll. État de 14 population d'aprés les recensememts. IV Nuptiatltítté, natalité, fécondité V Morbalité statltislianes semi—

leir-es VI. Table de mortaltté Moutemem genti—ral diune population (A bevezető ikobet után következő II kötet a mű tulajdonképpem első része, mig a III. —IV kötettel: alkotják ,,Utilisation dos statis—

, time demographiuues" címen a második részt.

2 Az 1946. évf. 144—145. lapján,

a nepesseg, sőt álwlwban ez anthem keme- '

segtetk tanulmányaimat; való alkalmam,; ,

Ennek szellemeben a mm elmeletenek ,

es módszertanának menwomüeít ismenteti *

müve első, bevezető kötetében Ez. a. kötet

némi kiegészítéssel elméleti és módszertani." *

tankönyvkent is megálltam helytel- A *mátso-

dik kötet .az álló népességre, továbbá, a, nép—"

mozgalomba és

ehatisztikvai adatgyűjtések, feldolgozások és' kozlese]; rendszerét és modszeret. vázolja;

szerző szerint ugyanis ez ilyen ismeretek nélikütlözthetettlenek th adtatok helyen felkelek

nálltáea szempontjából. A hatvanadik kötet.

a népesség állapotára vonatkozó (hunyo——

moaun népszámlálási) adatokat és tanu—leá— í _

gailkett foglalja össze, míg te negyedik a há,- ZHSOd'áJSi és születési mozgalom alakulásával és a házas (termékenység sajátosságaival foglalkozik. Az. ötödik kötet e.thlatltandóoág- taglalása mellett sbő teret swntetl— a. statiszt—

titkai tankönyvekben eléggé elhanyagolt egészségügyi smatieztikei adatoknak" és (tta.—

palezteltatokwk, a hatodik pedig önálló tannlmánystzáanba menő alapossággal- irja le a halandósági tablak szerkesztésének, kérdését és cadaxtaatik éneket, vegül a. nepen— ,, segfejlődteerőt rajzol összefoglaló képet Az, egyes kötetekben egyebkent nem ez adtatok bemutatásán van e lumgsútly, hanem a fo—

gvállmátk, ta számitani módszerek ui'ltágvos jel—, lemzésen, valamint az adatok tanulságainak bemnttatáeáxn. A külömböző számítási módsze

(reket Huber objektiv kalákábanis remsiti.

A hat kötet anyaga rendkivül bő: esek a nepességelméletie és nepeeedtéspplitikátm nem terjeszkedik ki, mert szerző szerint ezek a kerdesek már nem tartoznak a demo—

gráfiai tények tcanuzlmányowásámk es az ehhez szükséges módszereknek tárgykörébe.

Huber tötbtb helyütt (és többnyire helyesen),—

idézi a magyar Statisztika eredményeit (is, immáte'ltten uttatl Kőrösy József munkáira Nem feledkezik meg a történeti hátttéu: fel-j

vtázolásásuil eem- Igen érdekes peldaul a

fer—amin nep-mml'áthátsok tömör vinezapitltltant'tó, jellemzése. A megnzokattniátl nész'letesebben foglalkozik a mű többek közt a vándorlási st—utiszttikcámak, a n'épességtnYil—vánst—arbátso-k- nak, a foglalkozás ketfele rendmnezéeének kémdtéeeivelt Legerttétkesetbb talán mégis a.

különféle (tházasodáei temékenységi, haltam- (tósági) táblák, a etlamdard es egyeb, helyte—

sebb mrányinzám- es reprodukciós inder stáb— Smátmi-tátsok rnaétlrttatttáea- H uber luazttkötetest demognafikai kézi—könyve tehát mindenképen.

hasznos útmutató mindazok számára, akik a nepesseg es népesedés nagyhorderejű ker—

deseinek statisztikai feltárvanána vagy sta—

tisztikai alapon nyugvó gyakorlati meg—

oltl'asára tti—rekednek

Les transfer-ts intemationaux de popu-

lations.

Institut National de rlta Stetmtigue et des.

Etudes Economiguee. Dimeotion de la Con——

juneture et des Etudes Economitmes. Etudes—

et Doouments. Sie—tie B—Z. Paris, 1946. 556 I,,

M

vandorltásotkra vonatkozó

; 1—6. szám

Nem jellegzetesen statisztikai forrásanya—

got nyujt a francia nemzetgazdasági mi—

nisztérium kezdeményezésére összegyűjtött és kiadott n'épesseg'történeti, nemzetiseg- polittiktai és nemzetközi jogi dokumentá- oiós kötet. Módszere és politikai szempont- j—ati sem utelnátk a mai értelemben vett sta- tisztikai irodalom körébe. Mégis feltétlenül hasznát látják mindazok, akik a XIX. és XX. század népességfejlődtésénetk kérdésé—

hez közelednek. J elenlős súlyú néptömbök—

nek politikai határokon túli átcsoportosí—

tása egyik jellegzetessége lett az Európa új státusának valamilyen kialakítását célzó törekvéseknek. Túlzó tángyilegossázg'tgtal nézve csupán a vándor—mozgalom egy sa—

játos tételéről van itt szó. M'étgis európai szemmel elkár rajz elbocsátó, akár e. befo-

gadó nepesseg oldaláról nézzük a kérdést,

tömegszerűstéage mellett rendkivüli termé—

szeténél fogva az összességükben töbtb mil- lió lelket kitevő néptoredtétkek átültetése olyan jelentős népesedési, gazdasági, polí—

titktai és morális problémává nehezedik, mely—(hez csak a. XVII— és XVIII. század vallási mozgalmi hasonlíthatók.

A kötet egyilk újszerűsége éppen az, hogy ez a szemlélet azoknak a fpancia gon- dolkodóknak a szemétben vállt időszerű pro- , btiémává; akik mindezideig jobtb esetben

is csak erdektelen szemlélői voltak e. tő—

lük távolabbi Európa nemzetisegi vívódá—

sainlak. Erdeme pedig az, hogy (a munka

melege a tekintélyes anyag alapos és mód—

szeres kidolgozásán éirzik, nem pedig tudo- -n11ányon kívüli szempontok erőszakos ke—

resztülvitelén, amit régebbi kisebbsegi nemzetiségi kérdéseket tárgyaló munkák—

ban nem egyszer kilfog'ásolhattunk.

A mű két fő részre tagolódik, melyek közül .a második az 1817—től 194345; terjedő időszak 'átrtelepirttévselnre, népesertékre vonat—

kozó diplomáciai dki'raitlanjnatgát adja- potsdtami értekezlet határozatát követően időrendben felsorolja mindazokat az ál—

lamközi megállapodásokat, melyeket az első rész [a népesség és az anyagi javak k*i'mozdáttfásánták minden fontos szempontja szerint szé—ttboneothta tei'it a kutató elé Statisztikai szempontból különösen figye- lemreméltó az a bevezető fejezet, mely ez alapfogalmak/pontos megállapítása után tömténeti folyxamoatosstátgtbran mutatja be ez 194245: közel 2 millió l'éle—k kimozdátását el—

döntő szerződéseik vegrehajtásántak szám- szerű eredményeit. A néptömbök áttele-t

pit/ésének morális, nemzetközi jogi és poli-

titksái vonatkozásait vizsgáló sorok élesen világít—ának má taxzokma, ta, pontokra, elhel jogalkotás és (gyakorlati áttelepítés a jel—

zett érdekeinkkel érintkezik. Szütkséoges meg—

jegyezníintki, hogy a kötet szerkesztői illetté-

rkessé—gíitket ta nemzetközi megállapodáson alapuló áttelep'itések anyagára "korlátozták, így ta között számadatok nem vonatkozhat—

nak 63; politikai indokú nrép—esseg'e'htolódások

valósságos méreteire. Sz. B.

194854, '

'Thómpsou," Waren s.— Whelpton, P. K. :;

Estimates of future population of the***

' United States 1940-2000. *

National resources planning board- Weishing'ton,. 1943. 137 1.

Az ismert népességs'tatisztilknsoknák egy

évtized' alatt ez már a harmadik munkáján

mely az Ameriktai Egyesült Államok népes-

ségének jövö alakulását. igyekszik meg—

beesülni a ,,Ntaxtiona-l resources planning board" számára. Az 1934. és 1937- évi becs-—

lesek ismétlésért—e, illetőleg helyesbít/tésére:

azért, volt szükség, mert időközben'a nép-

száporodáts egyes tényezőiben a korábbihoz mérten olyan lényeges változások következ—

tek be, melyek még ta második világthábomíi hatásának figyelmen kivitt hagyása eseten is indokolttá tették volna a korábbi becslé—- sek revídeálását..

Ez az új becslés az 1940. évi népszámlá—

l'áts eredményein nyugszik és figyelembe

veszi a nép—szaporodási tényezők valószinü

jövőbeli alakulását. Tizenkéutfélfe becslési eljárást hajtották végre a szerzők a szüle- tési, halálozási és vándorlási viszonyok leti-—

lönloöző alakulásának feltételezése szerint.

A születés és halálozás szempontjából 3—3í

alternative (magas,. közepes és alacsony

születési és halálozási arányszám) szerint

végeztek számításailktaJt—A vándorlási többlet tiszta átlagát pedig 1945. évi kezdettel évi 100 ezerrel vették figyelembe, a születési és, halálozási arányszám már emlitett 3—3 féle alakulásának feltételezésével. Tekintettel a

részletekből is (adódli'atló tanulság-okra, az;

5 eves korcsoportok szerint. végzett számi—

tások eredményeit nemenkint elkülönítve a népesség szine és születési csoportja alapján (belföldi felhétr, külföldi fehér és színes) tagolt részletezéssel mutatják be a szerzők.

miután a kötet első szöveges részében rész—-

letesen ismertették alkalmazottat módszert—üket és indokolták a népsz porodláls egyes ténye-

zőinek feltételezett tal—at lliláSáJVtai kapcsolatos

elgondolásaikát népeussétgtmiományi és sie—"

tisztikai szempontból.

A sok részletkérdésre is kiterjedő beosles eredményei közül kiemeljük a következő-

ket: Mzagtas születési arányszám feltételezése esetén az Amerikai Egyesült Államok né-

pessége 20004ben 185—199 millióna nő, a, -szeu'zők_számitásai szerint attól függően;

vaajjon a halálozási arányszám irányvonalát magas, közepes—, vagy alacsony értékeléssel vették figyelembe számításaiknzál. A szüle——' tési arányszám közepes irányvonala mellett a népsztám 154—1'59 milllió lenne magas vagy vagy alacsony halálozási anányszámrtól füg—

göen, alacsony születési arányszám esetében

pedig 129—140 milliós népességgel számol-—

nem .az Ameriklai Egyesült Államok.

2000-ben a halálozási arányszám magas,.

közepes és áltaosony feltételezése—nek meg—w—

felelően- G. G--