A lakosság időmérleg-statisztikája

A LAKOSSÁG IDÓMÉRLEG-STATISZTIKÁJN

D. DUMNOV — A. ROMANOV

Világszerte egyre több figyelmet fordítanak a lakosság időmérlegének statisz-

tikai vizsgálatára: Ez elsősorban azzal függ össze. hogy meg kell oldani egy sor

társadalmi problémát: a szabadidő megszervezését, a női háztartási munka csök-

kentését, könnyítését stb.

Az időmérleg-statisztika mutatói lehetővé teszik, hogy feltárjuk (: lakosságot

kiszolgáló egyes népgazdasági ágak fejlesztésében meglevő hiányosságokat.

Az időmérleget jellemző különböző mutatókat különlegesen szervezett, általá- ban nem teljes körű, hanem reprezentatív statisztikai felvételekből nyerik. Az infor-

mációkat vagy közvetlen kikérdezés, vagy kérdőívek szétküldésével és kitöltésével

gyűjtik.

Bizonyos esetekben felmerül a probléma. hogy milyen módszert válasszanak a kérdezett személy. család időráfordításainak tételes számbavételére. Az egyes idő- ráfordításokat regisztrálhatjuk előre elkészített osztályozásuk szerint, vagy használ—

hatjuk (: kérdezettnek az időráfordítások fajtáira és időtartamaira vonatkozá jegy- zeteit. Az első módszer alkalmazása esetén a kérdezettet az időmérleg egyes spe- ciálisan kiemelt tételeire orientáljuk. Az időráfordítások osztályozása azonban saj—

nos nem vesz figyelembe minden tevékenységfajtát. A második módszer alkalma- zását megnehezíti, hogy a mérleg tételeit utólagosan csoportositani kell. mivel a kérdezettek nem mindig értik meg az időráfordítások differenciálásának szükséges mértékét. Annak érdekében, hogy megbízható információkat kapjunk. (: vizsgálati programban igen gondosan kell kidolgozni az időráfordítások osztályozását. Fontos a széles körű részletezés és az időmérleg ráfordításainak kiemelése más tételek egy- idejű figyelembevétele mellett. Utóbbi akkor lehetséges, ha a különböző tevékeny- ségi fajták egy és ugyanazon időszakban egybeesnek (például a főzés és a rádió-

hallgatás. utazás valamely közlekedési eszközön és az olvasás stb.).

A statisztikai adatok összegyűjtése, az egyedi értékek összegezése csak akkor lehetséges, ha valamennyi kérdezett számára rendelkezésre áll egy előre kidolgo—

zott, egységes vizsgálati űrlap. Az időráfordítások csoportosításakor figyelembe kell

venni a kiemelendő csoportok egyneműségének elvét. Csoportosítási kritériumok

általában a nem és életkor szerinti jellemzők. továbbá a vizsgált személynek vala—

mely társadalmí csoportba, jövedelmi. képzettségi és a gyermekszám alapján kép- zett kategóriába tartozása. Például. nem szabad egy csoportba venni a dolgozók és a diákok tanulásra forditott idejét. a nem férjezett dolgozó nők és a sokgyerme-

kes háziasszonyok házimunkára fordított idejét stb. Ezért az időmérleg-statisztiká-

' A tanulmány eredeti címe: Sztatisztika bjudzseta vremeni naszelenija. Vesztnik Sztatisztiki. 1979. évi 10. sz. 24—30. old.

396 D. DUMNOV _. A. ROMANOV

ban első helyen áll a csoportosítási ismérvek helyes kiválasztása és gondos meg-

alapozása.

A lakosság időmérleg-statisztikójában nagyon fontosak azok az átlagok, ame-

lyeket a társadalmi, nem és életkor szerinti csoportok, a gyermektelen családok és

a 8, 12. 16 évesnél fiatalabb gyermekkel nem rendelkező családok csoportjai, az

egy főre eső átlagjövedelem szerinti csoportok, valamint a köztársaságok, megyék.

városok és falvak stb. szerint számítanak. Az időmérleg—statisztika adatainak elem—

zését több irányban kell elvégezni: vizsgálni kell az időráfordítás nagyságát és szer—

kezetét a lakosság napi, heti, havi és éves időalapjához viszonyítva, társadalmi cso- portok, nem és életkor szerinti jellemzők, a lakosság képzettségi szintje. a család

összetétele, városi és falusi lakosság stb. szerint; továbbá a lakosság időráfordí-

tásában fennálló szezonális és területi eltérések dinamikáját; tanulmányozni kell

az időalapok ésszerű kihasználását, összehasonlítva a tényleges és a leginkább kí- vánatos időalapok szerkezetét jellemző adatokat, fel kell tárni azokat a tartaléko-

kat, amelyek korszerűbbé teszik a különböző társadalmi csoportok időráfordításá-

nak szerkezetét; vizsgálni kell a változó társadalmi—gazdasági feltételeknek az idő—'

mérleg szerkezetére gyakorolt hatását stb.

Ezeket a feladatokat úgy oldjuk meg, hogy egyrészt kiszómitunk egy sorab-

szolút és viszonyszámot, átlagot. széles körben alkalmazva a statisztikai csoporto-

sításokat, másrészt összehasonlítjuk a különböző statisztikai vizgálatok eredményeit.

Például a vizsgálatokat az év egy és ugyanazon hónapjában (március, július. ok-

tóber) végezzük, mivel az évszak jelentős mértékben meghatározza az időfelhasz- nálás jellegét. A nyári és az őszi időszakban sok időt fordítanak a háztáji gazda—

ságok és a kiskertek megművelésére, különbségek vannak a szabadidő felhasználá- sának jellegében stb.

A modern statisztikai szakirodalomban az időmérleg-statisztikára vonat—

kozóan elég széles körben találkozunk dinamikus és területi összehasonlítással, al-

kalmazásuk azonban — sajnos —- nem mindig eléggé megalapozott. Ezenkívül az el- végzett vizsgálatok módszertanának különbségét elsősorban az okozza, hogy hiány-

zik a lakosság időmérlegének vizsgálatával foglalkozó koordinációs központ, ami

csökkenti a kapott információk megbízhatóságát és minőségét, továbbá az erők és

az eszközök elfecsérléséhez vezet. Meg kell említeni a lakosság megkérdezésének

szervezésével kapcsolatban a Német Demokratikus Köztársaságban szerzett pozitiv tapasztalatokat. ,.A Német Demokratikus Köztársaságban elfogadott szabályok arra kötelezik a lakosság megkérdezését folytató kutatóintézményeket, hogy vizsgálati szándékaikat közöljék az Állami Központi Statisztikai Hivatallal és kérjenek tőle en—

gedélyt. Minden kutatási eszközön (kérdőív stb.) fel kell tüntetni az Állami Központi

Statisztikai Hivatal engedélyét."1

Az időalapok ésszerű hasznosításának értékelésekor fel kell használni az orvo—

sok, a pszichológusok, a szociológusok és más szakemberek adatait. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy az ésszerűség fogalma összefügg a konkrét társadal—

mi—történelmi feltételekkel,, és változásoknak van kitéve. Az ilyen elemzést az össze-

függések statisztikai vizsgálati módszereinek, a regressziós és a korrelációs elem—

zésnek stb. széles körű alkalmazása jellemzi. Az emlitett módszereket alkalmazva

adatokat kaphatunk arról, hogy az egyik időráfordítás-fajta változása milyen hatást

gyakorol a többi értékére, tájékoztatást nyerünk az időmérleg társadalmi típusairól stb. igy az időmérleg-vizsgálatok alapján megállapítható a munkaidő csökkenése következtében növekvő szabadidő és a lakosság különböző társadalmi csoportjainál

* A társadalmi kutatás folyamata. A marxista—leninista társadalomkutatás metodológioi módszertani és szervezési kérdései. (Oroszul) Ford. németről. Progressz. Moszkva. 1975. 70—71. old.

lDÖMÉRLEG-STATISZTIKA

397

a háztartásban és a háztáji gazdaságban végzett munkával kapcsolatos nem mun—

kaidő közötti összefüggés.

Az első időmérleg vizsgálatokat a huszas évek első felében Sz. G. Sztrumilin

kezdeményezésére a Központi Statisztikai Hivatal végezte. A vizsgálat lebonyolítása

során alkalmazott módszertan fő elméleti koncepcióit Sztrumilin alakította ki egy sor

munkájában. Az 1922 decemberében végrehajtott vizsgálat 76 moszkvai, petrográdi és ivanovo-voznyeszenszki munkáscsalád időmérlegére terjedt ki. Valamivel később, 1923—1924—ben több központi és vidéki városból kiválasztott 625 munkáscsalád idő- mérlegét vizsgálták meg. 1923-ban végrehajtották a parasztok (207 fő a Voronyezsi kormányzóság három járásából) és alkalmazottak (185 fő Moszkvából és Leningrád-

ból) időmérlegének vizsgálatát is.

1934-ben a CUNHU (Központi Népgazdasági Számviteli igazgatóság) kilenc területről származó kolhoztagok éves időmérlegét vizsgálta (4101 személyt kérdez-

tek meg). Ez volt az állami statisztikai szervek által a háború előtt végzett utolsó

vizsgálat. A Nagy Honvédő Háború után az időmérleg vizsgálatát csak az ötvenes

évek végén újították fel. 1959-ben az Oroszországi Szocialista Szövetségi Köztársa—

ság (OSZFSZK) Központi Statisztikai Hivatalának részvételével Moszkvában és Novo- szibirszkben folytattak vizsgálatokat a háztartások időráfordításaíról (1500 család), majd 1963-ban az OSZFSZK négy területén munkások, alkalmazottak és kolhozta-

gok családjait (3986 család) vizsgálták, és végül 1965—ben Pszkov lakosai körében

folytattak vizsgálatot. ltt 2947 személyt kérdeztek meg az UNESCO által kidolgozott időmérleg terv alapján, amely egy nemzetközi programnak volt a része.2

Az említett vizsgálatok jelentős szerepet játszottak a lakosság időmérleg—statisz- tikájának fejlesztésében. Sajnos azonban meg kell jegyezni, hogy ezek a vizsgá- latok nem voltak elég reprezentatívak, helyi jelleggel bírtak, hiányzott belőlük a la- kosság valamennyi társadalmi csoportjának egyidejű vizsgálata.

Figyelembe véve a dolgozók munkaidőn kívüli ideje és szabadideje vizsgála- tának fontosságát, a Szovjetunió Tervhivatala, a Szovjetunió Tudományos Akadémiá—

ja és a Szovjetunió Műszaki—Tudományos Állami Bizottsága az 1976—1980. évekre

vonatkozó tudományos kutatómunkák tervében előirányzott egy sor olyan kutatást, amelyek a lakosság időmérlegének vizsgálatával kapcsolatosak. A Szovjetunió Köz- ponti Statisztikai Hivatala 1976-ban reprezentatív felvétel segitségével vizsgálta a munkások, alkalmazottak és kolhoztagok dolgozó családtagjai szabadnapjainak és szabdságának felhasználását (ennek folyamán csak a szabadnapok és a szabad-

ság eltöltésének jellegét vették figyelembe, az időráfordítást nem), 1977-ben pedig

szintén reprezentatív felvétellel, a háztartási munkákra fordított idő és a szabadidő

kihasználását vizsgálták 53000 olyan munkás-, alkalmazotti és kolhoztag család-

ban, ahol háztartás—statisztikai adatokat gyűjtenek.

Ez utóbbi vizsgálatban (: megkérdezettek társadalmi szerkezetét a következő

adatok jellemezték.

Az időmérleg-vizsgálatba bevont személyek társadalmi összetétele

Társadalmi osztály. réteg Százalék

Ipari munkás . . . 36.0 Műszaki állományú és ipari alkalmazott . 7,5 Allami gazdasági dolgozó . . . 10,4 Kolhoztag. . . 46.l

* A program és a vizsgálati eredmények ismertetését lásd: The Use of Time (Szerk.: Szalai Sándor).

The Hague — Paris. Mouton. 1972.. illetve: Idő a mérlegen. Gondolat. Budapest. 1978. (Szerk. megjegyzése.)

398 D. DUMNOV —- A. ROMANOV

A tervek szerint 1980 márciusában a háztartásstatisztikai hálózatra alapozva

reprezentatív ídőmérleg-vizsgálatra kerül sor a munkások, alkalmazottak és kolhoz- tagok családjaiban, vagyis a népgazdaság szinte valamennyi ágában foglalkozta- tottakra vonatkozóan.

A vizsgálat programját (a kérdőívet) a napi ídőmérleg általánosított tételei alapján állították össze. A program a következő időráfordításokat tartalmazza:

.a munkaidő és a termelő munkával kapcsolatos idő.

a munkahely megközelítéséhez és a hazautazáshoz szükséges idő, a közétkeztetésre fordított idő,

a tanulásra. a képzettség növelésére és az önképzésre fordított idő, a társadalmi munkára fordított idő,

az otthoni munkára fordított idő.

a gyermekek nevelésére fordított idő.

a vásárlásra fordított idő.

a szolgáltatások igénybevételére fordított idő.

a háztáji gazdaságban eltöltött idő.

. a kiskertben és a nyaralóban eltöltött idő.

. a háziiparí munkákra fordított idő, pihenés és szórakozás,

a fiziológiai szükségletekre fordított idő.

. a más családoknak nyújtott segítségre fordított idő.

_ PPPNPPPPN*

— —

H—l—i—l oxygen:

A felsomlt időráfordítás-tételek mellett a vizsgálati program előirányozza né—

hány más. sőt időmérlegen kívüli tételek kiemelését is, vagyis olyan időráfordításo- két, amelyeket az ember más munkákkal egyidőben folytat. '

A 16 éves és idősebb dolgozó családtagok kérdőíve felöleli a nap 24 óráját

(1440 perc). a család 12 évesnél idősebb többi tagja esetében csak a háztartásban eltöltött időt veszik figyelembe.

A vizsgálat folyamán a hét minden napjára vonatkozóan arányosan megkér-

dezik az egy, kettő, három, négy és több személyből álló családokat. A vizsgálat

külön figyeli az időráfordítás megoszlását a munkanapokon, a szabadnap előtti és

a szabadnapokon, valamint azokon a napokon, amikor betegség. szabadság vagy

más okok miatt nem dolgoztak. Ez lehetővé teszi, hogy az időmérleget .,mozgó gra- fikon" segítségével kidolgozzák a hetente öt és hat napot dolgozók, a szabadsá-

gon levők stb. részére. Az egyes időmérleg-ráfordítások szerkezetét és nagyságát különböző tényezők befolyásolják: a lakóhely (város. falu), anyagi, demográfiai, kulturális tényezők. Rögzítésük a vizsgálati kérdőívben lehetővé teszi, hogy az a datok

csoportosításával kiemeljünk több sajátosságot a dolgozók különböző társadalmi

csoportjai napi időalapjának felhasználásában. Annak érdekében, hogy a felvétel anyagát központilag számítógépeken dolgozhassák fel. az időráfordítás-fajtákat és,

a csoportképző ismérveket kérdőíven kódolják.

Háztartásstatisztikai hálózatra alapozott időmérleg—felvételt speciálisan felké—

szített statisztikusok végzik, akikkel előre ismertetik a vizsgálat terveit. A megkérde—

zésnél a családokat összetételüktől függően elosztják a hét napjaira. A tervek alap- ján összeállítják a családok meglátogatásának menetrendjét. A kérdőívet arra a' napra vonatkozóan töltik ki, amely a kérdezőbiztos érkezését megelőzte, vagyis az

előző nap reggel hat órától aznap reggel hatig terjedő napra. A családok előzetes,

felkérésekor a vizsgálatba bekerült személyeknek javasolják, hogy részletesen je- gyezzék fel a megfigyelésre kijelölt napo-kon történt időráfordításaikat. A kérdezés

eredményeit percekben rögzítik.

A vizsgálat lehetővé teszi. hogy részletes képet kapjunk a családok napi idő-

alapja felhasználásának társadalmi jellemzőiről. statisztikai adatokat kapjunk a

szovjet munkások. alkalmazottak és kolhoztagok napjának és szabadidejének ki—

iDÖMERLEG—STATISZTIKA

399

használásáról, továbbá a lakosságnak a bevásárlásra, a szolgáltatások igénybevé—

telére, a házimunkára. a háztáji gazdaságban végzett munkára stb. fordított idejé—

ről.

A kapott adatok számítógépes feldolgozásánál széles körben alkalmazzák azo-

kat a csoportosításokat. amelyek elősegítik a dolgozók különböző kategóriáinak idő- felhasználását jellemző összefüggések és sajátosságok feltárását. A napi időalap

felhasználására vonatkozó adatokat társadalmi csoportok. nemek, korcsoportok sze- rint vizsgáiják. figyelembe véve az időmérleg sajátosságait munkanapokon és sza- badnapokon stb. A területenként kidolgozott táblák száma körülbelül 300. Bemuta—

tunk a legösszevontabb és legáltalánosabb táblák közül egyet, amely a munkások.

alkalmazottak és kolhoztagok munka— és szabadnapi időalapját veszi figyelembe (átlagban egy dolgozóra, percekben).

A munka— és szabadnapok kihasználása

(egy dolgozóra számítva percekben)

Munkás és alkalmazotti Kolhoztag

férfiak nők férfiak nők

Munka- Szabad- Munka- Szabad-Munka- Szabad— Munka- Szabad-

nap nap nap nap nap nap nap nap

ldőráfordítás

Napi időalap . Ezen belül:

Munkaidő . . . . .

Termeléssel kapcsolatos idő A munkahely megközelítésére

és a hazautazásra fordított

! o. . . . A Záztartás vezetésére fordított

! o. . . . bevásárlásra és szolgáltató- sok igénybevételére fordi—

tott idő . . . . .

otthoni munkára fordított idő időráfordítás a háztáji gazda-

ságban és a kiskertben . Szabadidő . . . .

pihenésre és szórakozásra fordított idő. . . . . fiziológiai szükségletek kielé-

gítésére fordított idő .

A lakóhelyrői a munkahelyre és a visszautazásra, valamint az étkezésre stb. for- dított idő, különböző csoportosításokban kerül részletes vizsgálatra. Különösen rész—

letesen dolgozzák fel a háztartás vezetésével kapcsolatos időráfordításokat: kimu—

tatják az otthoni munkára (külön a főzésre. a takarításra, mosásra. varrásra, a ruha- nemű karbantartására. a fehérnemű, a cipő rendbentatására, a gyermekek gondo- zására. az egyéb házimunkákra), a bevásárlásra. a szolgáltatás egyes fajtáinak igénybevételére fordított időt. Figyelembe véve a falusi lakosság életkörülményeit, a háztáji gazdaságra fordított időt igen részletes csoportosításban tervezik megvizs- gálni. A táblákban az adatokat a hét napjai szerint (munkanap, szabadnap előtti

nap, első és második szabadnap) részletezik, és tekintve, hogy a napi háztartási

munkára fordított idő a nők esetében jelentős mértékben függ a gyermekek szá-

mától, feldolgozzák az adatokat a 16 év alatti gyermekekkel rendelkező és nem ren-

400 o. DUMNOV - A. ROMANOV

delkező nők csoportjai szerint is. Az emlitett feldolgozás fontossága annyira idő-

szerű, hogy az 1979. évi össz—szövetségi népszámlálás alkalmával egy külön össze-

íróíven számba vették a háztartásban és a háztáji gazdaságban dolgozó munkaké—

pes korú személyeket.3

Az adatgyűjtés során külön veszik számba a család dolgozó és külön a 12 éves és idősebb nem dolgozó (segítő) tagjainak a bevásárlásra és a szolgáltatások igény- bevételére, valamint az otthoni. a háztáji munkára és a gyermeknevelésre forditott idejét. Az adatgyűjtésnél feltétlenül meg kell állapítani az egész család összes idő-

ráfordítását. '

A felvétel adatainak feldolgozása lehetővé teszi, hogy megkapjunk, a kereske-

delem és a szolgáltatás szféráját jellemző számos mutatót. Többek között olyan ada-

tok feldolgozásáról van szó, amelyek a munkások és alkalmazottak, valamint a kol-

hoztagok időráfordításán belül külön mutatják az élelmiszerek és más termékek megvásárlására, egyes szolgáltatásfajták igénybevételére forditott időt, kiemelve a közlekedésre, a sorban való várakozásra és közvetlenül a vásárlásra fordított időt.

Ezeknek az adatoknak a feldolgozásakor olyan táblákat is készítenek. ahol a család

időráfordításait 30-nál kevesebb. 30—60, 60—90, 90—120, 120 és több perces időkö—

zökkel vizsgálják. Ezeket az időráfordítás-fajtákat tovább bontják az egy. kettő, há—

rom. négy és több személyből álló családok szerint.

A felvételi program előirányozza a dolgozó családtagok szabadidejének fel—

használására vonatkozó adatok számbavételét és részletes feldolgozását. A szabad- időhöz tartozik a tanulásra, a szakmai továbbképzésre, a társadalmi munkára, a gyermekek nevelésére, a pihenésre és szórakozásra fordított idő (színházlátogatás, mozinézés. sportrendezvények látogatása, televiziónézés, rádióhallgatás, újságok.

folyóiratok. szépirodalmi művek olvasása, séta, sportolás, hobbi, vendégek fogadá- sa, rokonok és ismerősök meglátogatása, eszpresszóba, étterembe járás és a pihe-

nés egyéb fajtái).

Természetesen nagy jelentőségű azoknak az adatoknak feldolgozása, amelyek

a férfiak és a nők, a városi és a falusi lakosság munkanapjain. illetve szabadnap—

jain rendelkezésre álló szabadidő nagyságát és felhasználását mutatják ki. a család összetételének és más tényezőknek függvényében.

Figyelembe véve a fiatalok időmérlege vizsgálatának fontosságát. a feldolgo-

zási program magába foglalja a dolgozó fiatalok szabadidő-felhasználásának élet—

kor (16-tól 29 évig) és társadalmi csoportok szerinti elemzését.

Jelenleg az ENSZ Statisztikai Bizottsága összegezi az egyes országok időmér—

leg-vizsgálatainak szervezési és módszertani tapasztalatait. A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala megküldte az ENSZ Titkárságának a szerzett tapasztalatokról szóló beszámolóját.

Véleményünk szerint ahhoz, hogy a lakosság időmérleg-statisztikája mint a társadalomstatisztika fontos önálló része továbbfejlődhessen, a következőkre van szükség: tovább kell fejleszteni a lakosság időalapjának felhasználásával kapcso—

latos vizsgálatok módszertanát és a kapott eredmények elemzését; törekedni kell a

vizsgálatok rendszerességére és a feldolgozás bővítésére; az időmérleg-vizsgálatból nyert adatokat össze kell kapcsolni a népesség folyamatos számbavételéből, a be- , számolási rendszerből, a népszámlálásból és más állapotfelvételekből (például a

3 Lásd: A szovjet állami statisztika továbbfejlesztése, Statisztika! Szemle. 1979. évi 8—9. sz. 913. old.

(Szerk. megjegyzése.)

lDÖMÉRLEG—STATISZTIKA

401

Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának a munkaidő kihasználására vonatkozó vizsgálataiból) nyert adatokkal; az időmérleg-vizsgálatokat össze kell kapcsolni a lakosság jövedelmét és kiadásait bemutató háztartásstatisztikai vizsgálatokkal; ki kell dolgozni a munkaidő és a munkaidőn kívüli idő ésszerű arányával kapcsolatos problémákat, a házimunkára a bevásárlásra és a szolgáltatások igénybevételére

fordított idő, a szabadidő stb. szerkezetét.

_A kitűzött feladatok megoldása lehetővé teszi, hogy a lakosság időmérleg-sta-

tisztikáiával kapcsolatos elméleti és gyakorlati munka színvonala továbbfejlődhessen,

jelentős részt vállalva a szovjet társadalomstatisztika fejlesztésében.

PE3iOME

Hacroaman CTaTbi npencrasnzer coőoü aeHrepcm—iü napnal-n ouepxa ,,Ctamcmna

Gionmera BpeMeHH Hacenennn", onyónnKoBaHHoro : Homepe 10 mypuana Becmmc craruc—

mim aa 1979 ron. (crp. 24—30).

SUMMARY

The article is a Hungarian version of the study published in Vestnik Statistíki 1979. No.

10 (pp. 24—30.) entitled .,Statistika budzheta vremeni naselenia" (Time-balance statistics of the population).

5 Statisztikai Szemle