SZEMLE
591
gések statisztikai módszerekkel történő fel—
tárása, vagyis a szükséges elemzések elké—
szitése. Ebben a vonatkozásban különlegesen fontos szerepe van a statisztikai szerveknél dolgozó szakembereknek. Az elemzések szín- vonalának növelése érdekében fejleszteni kell az értékelő—elemző képességet, a fejlő- dés elemzésének rendszerszemléletű megkö- zelitését, a komplex szemléletmódot és a je- lenségek összefüggéseinek feltárására irá- nyuló készséget. Mindezeken túl a legfonto- sabb ismérvként kell kezelni a tájékoztatás objektivitását: az elemzéseknek túlzásoktól, egyoldalúságoktól mentes tényfeltárásra kell törekedniük anélkül, hogy az összefüggések bármely elemét indokolatlanul kiemelnék.
Végeredményben a szovjet statisztika előtt mind országos (össz—szövetségi), mind helyi szinten rendkívül nagy és az előző időszakok- hoz képest minőségileg más feladatok áll"
nak. Nem egy esetben a statisztikai tevé- kenység teljes átgondolására, új szempontok megfogalmazására van szükség. A statisztika területén (: feladatkijelölésben igen nagy szerep és felelősség hárul a vezető testüle- tekre, többek között a hivatali kollégiumokra, amelyeknek figyelmüket a részletkérdésekről a legfontosabb problémák megoldására, a ..döntő láncszem" megragadására kell irá- nyítaniok. Ez is egyik biztosítéka annak, hogy a szovjet statisztikai szervek megfeleljenek az új követelményeknek.
MAGYAR SZAKlRODALOM
BELYÓ PÁL:
SZOLGÁLTATÁSOK ÉS lGÉNYEK
Gazdaságpolitikaí füzetek. (Kossuth Könyvkiadó.
Budapest. 1987. 101 old.)
Az ország gazdasági struktúrájának kívá- natos átalakítása és az életszínvonal szem- pontjából is fontos népgazdasági érdek fű- ződik a szolgáltatási szféra helyzetének mi- nél valósághűbb feltárásához és fejlesztésé- hez.
Belyá Pál könyve sokoldalú megvilágítás- ban tárgyalja a lakossági kiadások mintegy 5 százalékát kitevő. a szűkebb értelemben vett ún. fogyasztási Szolgáltatásokat. Ehhez tartoznak azok a szolgáltotásféleségek, ame—
lyek a lakások. a tartós fogyasztási cikkek (háztartási gépek, járművek) és egyéb hasz- nálati tárgyak (ruházat, lábbeli) rendeltetés- szerű használatát biztosítják, továbbá ame- lyek a személyhez kapcsolódó (fodrászat, koz—
metika, fényképészet), valamint a fogyasztás- hoz tartozó (teherszállítás, kölcsönzés, taka- rítás) szolgáltatási szükségleteket elégítenek ki.
Sajnálatos tény, hogy a szolgáltatásoknak az elmúlt évtizedben mutatkozó fejlődése és több segítő intézkedés ellenére számos terü—
leten jellemző a hiány, a kapacitás elmarad az igényektől, a minőség nem megfelelő.
A könyv két fő részre tagolódik. Az első rész a kínálati oldalt vizsgálja, bemutatja a szervezett szolgáltatóipar tevékenységének, a nem legálisan, illetve a háztartásokban vég—
zett szolgáltatásoknak a fő jellemzőit. A má—
sodik rész pedig 7600 háztartást felölelő rep- rezentatív megfigyelés eredményei alapján elemzi a keresleti oldalt, a szolgáltatások igénybevételének a fogyasztó szempontjából jellemző sajátosságait. Végül a szerző foglal—
kozik a ,,hogyan tovább" dilemmáival és le- hetőségeivel.
A könyv igen részletesen, mélyrehatóan tárgyalja a hazai lakossági szolgáltatásfo- gyasztást, fejlődési tendenciáját. és rámutat a gazdasági környezet által meghatározott okokra, okozatokra. A jól összeállított szám- anyag, a gazdag illusztrációs háttér nagy- ban segíti e terület alapos megismerését. A maga konkrétságában rendkívül érdekes és hasznos részletezettség miatt tartalmi ismer—
tetés helyett az alábbaikban csupán néhány, óhatatlanul önkényesen kiválasztott kérdést emelek ki.
A szerző árnyaltan tárgyalja az 1970 és 1984 közötti időszakra vonatkozó sokat emle- getett ,,erőteljes növekedést", ugyanis az ár- színvonal jelentős emelkedése következtében a szolgáltatások volumene lényegesen mér- sékeltebb növekedési ütemet mutatott, mint a 'folyó áras értékadatok.
Az 1980-as évek közepén a lakossági szol—
gáltatási teljesítményeknek több mint a fe- lét a nem szervezett keretek között végzett tevékenységek (a kontármunko, a fusi, vala- minta háztartásokoun belüli barkácsolás) te- szi ki. Ezt az arányt nemzetközi összehason- litásban túlságosan magasnak lehet tekinte- m.
A társadalmilag szervezett szolgáltatáso- kon belül a kisipar növekvő aránya jellem- 'ző. 1984-ben 59 százalékos súlyt képviselt.
Elsősorban az építőipari javítások, a vas-, tém- és gépipari, a faipari javítások, a textil- ruházati javítások, a bőr— és szőrmeruházati javítások és a vegyesipari javítások telje—
sítményértékéből részesedik nagy hányadban a kisipar. Az állami vállalatok a személygép- kocsi-javítás, a híradástechnikai cikkek és elektromos háztartási gépek javítása, a tex- tiltisztitás, a használtcikk-felvásárlás és a kölcsönzés területén, a szövetkezetek pedig a motorkerékpár-javításban, a lábbelijavítás- ban. a méretes tevékenységekben, (: fodrá-
592
SZEMLEszatban játszanak domináns szerepet. A kis—
iparban az árak és az árindexek magasab—
bak, mint a vállalatoknál. illetve szövetkeze- teknél, viszont a kisipari szolgáltatás minő—
ségét a lakosság jobbnak értékeli.
A társadalmilag szervezett szolgáltatási há- lózatot a vállalati decentralizálással és e- gyéb formában létrejött kisvállalkozások, kis—
szövetkezetek bővítik. Főként a kisebb tőke- befektetést igénylő és jó kereseti lehetőséget nyújtó területeken jöttek létre. A szervezett szolgáltatási tevékenységből mintegy 7 szá- zalékkal részesednek e szervezetek. A javító szolgáltatásokbon általában nem vesznek részt, összességükben még nem éreztetik ked-
vező hatásukat.
A szolgáltatási hálózatban, ellátottságban (: főváros és a vidék, a város és a falu, il—
letve a megyék között jelentős különbségek mutatkoznak.
A szolgáltatás hozzáférhetősége a hálózat területi elhelyezkedése mellett a nyitvatartá- si időtől és a munkák vállalási idejétől is nagymértékben függ. A nyitvatartási idő az egyik neuralgikus pont, nagy hányadban fe—
di a napi kötelező munkaidőt. A munkák vállalási ideje az építőipari javító, karban- tartó munkák és a textiltisztítás kivételével
lényegében elfogadható.
A lakossági igények kielégítésében fontos szerepe van a nem szervezett keretek között végzett szolgáltatásoknak. Egyik csoportjuk a nem legális szolgáltatótevékenység. az ún.
kontár—, fusi munka. E tevékenységet többsé- gükben a nyugdijasok, az iparengedélyüket visszaadó vagy szüneteltető kisiparosok és vállalatoknál, szövetkezeteknél dolgozó szak—
emberek végzik, akik anyagi (adózási) és ad- minisztrációs kötelezettségek miatt nem vál—
tanok működési engedélyt. A lkonutár— és fa- si munkát végzők számút 140—180000-re be- csülik. közülük 20—30 százalék azoknak az aránya, akik a munka elvégzéséhez szüksé—
ges szakértelemmel nem rendelkeznek. Álta- lában hiányt pótolná-k, (: megrendelőnek bi- zonyos többletet nyújtanak. a gyorsabb. ru—
galmasabb és olcsóbb munkavégzéssel. E sa- játosságok alapján a lakosság értékelésében a kontár-. tusi munka megelőzi a kisipart. A tízetségért végzett szolgáltatás 40 százaléka nem legális. így a szerző joggal állapítja meg, hogy ,,A kontármunka virágzik, lényegé- ben nincs is konkurenciája". (67. old.) '
A nem szervezett szolgáltatási tevékenység másik jellegzetes csoportja a családban vég- zett, részben hobbi, részben kényszerű bar- kácsolás. A saját munkavégzés fő okaként az olcsóságot és a .,szívesen csinálja" indítékot
említik a felmérés során.
A szerző számos javaslatot tesz a saját munkavégzés feltételeinek javítására (jobb alkotrészellátás. a szerszámkínálat bővítése.
a szakkönyvek. tanfolyamok, barkácsműhe- lyek számának bővítése. további új formák keresése).
A jövő feladatai között a szerző fontosnak tartja a szolgáltatóhálózot további fejleszté—
sét. Az előrejelzések szerint a javítási, szol—
gáltatási igény növekedésével kell számolni.
A szolgáltató iparnak a kereslet oldaláról kedvezők a feltételei. de komoly versenytárs a nem legális szolgáltatási tevékenység. A szerző megfogalmazásában: ,,Csak hatékony.
gyors és magas szinvonalú minőségi szolgál—
tatást lehet konkurenciája a nem legális munkavégzésnek. amelyet egyelőre jelentő- sen visszaszorítani nem lehet. . ." (99. old.)
Belyó Pál könyvében nemcsak hatalmas tényanyagon nyugvó, helyzetfeltóró kutatási eredményeket ismerhetünk meg, hanem szin—
te a szerzővel együtt gondolkozva a realitá- sok figyelembevételével keressük a fogyasz—
tási szolgáltatások továbbfejlesztésének le- hetőségeít.
Dr. Kerékgyártó Györgyné
