A KI RÁLYI
TÁRNOKMESTER HIVATALA
1 4 0 5 - ig .
IR T A
B O R E C Z K Y E L E M É R .
K ü lö n le n y o m at a „ M a g y a r J o g á s z —Ú js á g “ 1 9 0 5 . évi fo ly a m áb ó l.
B U D A P E S T , 1904.
ORSZÁGOS KÖZPONTI KÖZSÉGI NYOMDA RÉSZV.-TÁRS.
VI, VÁCZI-KÖRUT 61.
Midőn a királyi tá rn o k m e s te r h iv ata lá n a k m iv o ltát és a z é rt első so rb a n e re d e té t ku tatju k , úgy véljük, a szó etym ologiájából kell kiindul
nunk. „M ester“ a k o r szem éb en főnököt, h a tó ságot je le n te tt és n em állt m essze a „c o m e s“,
„ isp á n “ szó jelen tésétő l, m ely szin tén ad m in i
strativ és bírói h a tó sá g je lz é s é re szolgálhatott.
A tárn o k m ester te h á t a tárn o ko k nak m este re , vagyis főnöke.
N eh ezeb b an n a k a k érd ésn ek eldöntése, m elyre előbb a n y elvészet segítségével a k a ru n k felelni, hogy kik voltak a tárno k ok . H a a szó nak ered eti a la k já t — tav arn icu s, vagyis tav ar- nik — nézzü k , m in d járt föltűnik, hogy nem m agyar, h a n e m szláv szóval v a n dolgunk. Hogy ez szláv, m ár ré g e n észrevették , de e re d e té rő l nem voltak egyezők a vélem ények; igy n ém elyek1) a „ d v e re “ (ajtó)-ből a k a rjá k levezetni, b á r — n ézetü n k sz erin t — m ind en kom oly alap n é l
kül. K étség telen ugyanis, hogy a szó k ét külön
v álasztható részb ő l áll, gyökérből és képzőből : tavar-nik. A „ -n ik “ képző a szláv b an igen gya
k o r i; m egfelel a m ag y ar ,,-nok“-nak , m ely az előbbiből sz á rm a z o tt s je le n ti azt a szem élyt, m ely a gyök fogalm ához k ö tö tt cselekvést végzi. F e lad a tu n k é sz erin t enn ek a gyökér
nek, a „ ta v a r“-nak v izsg álatára szorítkozik.
I.
b S asin ek Fr., Tört. T á r 1893. 7.
1*
A legilletékesebb férfiak egyike, S zarvas G ábor m aga vizsgálta e re d e té t és je le n té s é t.1) Ő a törö k nyelvben találja a szó n ak ő s é t :
„ ta v ä r“ alak ban , b a ro m '1 s különösen „ba
rom fi s a z tá n á lta lá b a n áruczikk, á r u “ je le n tésb e n . S zerin te a török b ől a szláv nyelvbe m en t á t „ tó v á rit“ alak b an és „onus, m erx, fa c u lta te s “ jele n té sb e n . Itt átv áltozván „1avar“-rá, a „-n ik “ képzővel a k érd éses alak ot adja.
N em vagyunk a rra illetékesek, hogy S zarvas G ábornak v élem én y ét k étségbe vonjuk. K étség tele n igaz, hogy a tö rökségben m eg van e szó „ d a w a r“, „ ta v a r“ alak b an és „házi á lla t",
“s z a rv a s m a rh a “ , „nyerges á lla t“, „tehervon ó á lla t“, „ b irk a “ je le n té s b e n (anim al dom estique ; m o n tu r e ; h é té de som m e, m outon. H austhier, Vieh ; R eitth ier, L astth ier, S c h a f.2) L átjuk, m ind olyan je le n té s, m ely teljes összh an g zásb an van a szónak n álu n k h a sz n á la to s jelen tésév el. T u d ju k , hogy a tö rö kségn ek a szláv ság ra bizonyos id ő b en igen erő s h a tá s a volt s igy te rm é sz e te s
n e k tű n ik föl, hogy e szó a szlávb a is átm ent.
A szláv b an csak ug y an m ég m ost is él többféle alakban, igy „ to v a r“ (áru), „ to v á rh a “ (gyár),
„ to v a ry c h “ (napszám ), „ to v a ry ch á r“ (napszám os, vagyis bizonyos napi b é rt élvező szem ély), stb.
fő n ev e k b e n ; m eg van m int ige i s : „o tv o rit“
(fölnyitni), „ z atv o rif“ (bezárni) és ezeknek gya
k o ritó ja „ o tv á ra t“ és „ z a tv á ra í“ alakban, m e lyeknek alapja, gyökere te h á t a „ivar“. Ha te k in te tb e veszszük, m ily nagy h a tá s a volt a régi szláv nyelvnek a m ag y arra, h a m eggon
doljuk, hogy király, udvar, udvarnok, n ád o r, ispán, asztalno k , pincze(-m ester), v ajda, b án , stb. stb.
az u d v a rta rtá ssa l és k o rm án y zattal n ex u sb an lévő fogalm ak kifejezésére a m agyar em ber szláv szót v e tt igénybe, h a to v áb b á látjuk, hogy
M agyar N yelvőr VI. 511— 512.
s) Z en k e r : T ü rk isch -arab isch -p ersisc h es H an d w ö r
te rb u c h .
5
a fen t e m lített alakok és je le n té se k m ily közel állh a ttá k a régi m agyar jele n té sh e z, úgy épen nem fogunk csodálkozni azon, hogy a „ ta v a r“
szó a szlávból ered közvetlenül, ebből le tt a m ag yar „ tá r “ és „ tá rn o k “ is.
Hogy a „ tá r“ és „ tá rn o k “ a „ ta v a rn ik “-ból le tt, nem n eh éz bebizonyítani. A „ ta v a rn ik “-ot okleveleink gyakran írják „ ta v a rn u k “-nak, ezt pedig „ ta rn u c “-nak (Tarnue) J) — vagy „tavar- n icu s"h e ly e tt, „ la a rn ic u s “-nak;2) 1388. T ári(T aari) László nevével találk o zun k ,3) stb.
A törökben e szó te h á t á llato t, h á z iá lla tot, b arm o t, m arh á t j e l e n t e t t ; a szlávban — S zarv as szerin t -— á ru t, á ru c z ik k e t; a m ag y ar
ban, a „ tá r“-nak régibb je le n té se szin tén „p o r
té k a “, „podgyász“, „ áru czik k “ stb. (pl. tárház).
A m agyar je le n té s te h á t azo n os a szlávval;
a szláv nem egészen azonos a tö rö k k e l; de ha tekintetb e veszszük, hogy a régi m agyar ny elv
ben a m arh a szin tén kin cset, podgyászt stb. jelen t, úgy a török „barom " és a szláv „podgyász“ je le n tések k özött könnyen fölleljük a rokonságot.
Ezek u tá n te h á t kik voltak a tárn o k o k ? Azon co nd itio n ariu s nép, m elynek k ö telességei a gazdaság „ ta v a r“-jával voltak összefüggésben;
az, m elynek fela d ata volt a g azd aság k ö z p o n t
já n lévő, a különféle m ás n ép ek á lta l adó fe
jé b e n odaszállított term ész e tb e n való szolgál- m ányoknak, állatoknak g ab o n án ak , bornak, barom finak, stb. kezelése és ő rzése. (V. ö. a
„ ta v a r“ tő — a z á rá s fogalm a.) Hogy ilye
nekre m inden nagyobb g azd aság n ál — s így első so rb a n a királyinál — szükség volt, hogy ilyen n é p o s z tá ^ léte zé sé n e k feltevése nem m e rész hypothesis, azt hiszszük, k ö n nyen á tlá t
h a tja m indenki, aki az azonkori m u n k afe lo sz tást, a gazdasághoz ta rto z ó m indenféle conditio-
b Pl. AVenzet, IV. 81. (1277 ) 2) F e jé r : C. D. 311/1. 325. (1221.) 3) Zichy Ο., IV. 365. (1388.)
n ariu s nép ek nek m ás-m ás kötelezettség, szolgálat tek in te té b en való o sz tály o zo ttság át nem hagyja figyelm én kívül.
E feltev ésü nk et a kérdésnek lörténelm i világ ításban való v izsg álata is m egerősíti. T á r
nokoknak em lítésév el gyakran találkozunk ok
leveleinkben, de oly a d ato t, m ely épen specia
lis re n d e lte té s ü k e t v ilágítaná meg, h iáb a k e re sünk. Hogy m ár rég e s-ré g e n léte z e tt ez osztály, m u ta tja egy 1113. évi oklevél,1) m ely több T av arnic n evű faluról tesz em lítést m int a zobori conventhez tartozókról. Ez adat a rra m u tat, hogy e falvakat tárn o kok lakták, kikről a falut elnevezték. H asonló e se te t nem kell k e re sv e k ere sn ü n k ; h iszen csak pl. a sok ud- v a rn o k nevű falura kell gondolnunk. Az okle
v élnek ezen szavaiból p e d ig : „iterum que aha villa T avarn ic et s u lu r h a n a . . .* talá n azt.
le h e tn e kiolvasni, hogy a falu közel volt a ko
lostorho z, a közpo n th oz. Azt te h á t joggal s e jt
hetjük , hogy a T av arn ic nev ű falvakat „tavar- n ik “-ok, vagyis tárn ok o k la k tá k ; azt is, hogy e falvak a zobori a p á tsá g n ak , voltak birtokai, de hogy egyebekben m ilyen k ap cso lat volt b ir
tok és b irto k o s között, nem tudjuk. Ilyen Ta- varnik, T a v arn u k , T a a rn u k , T arnuk, T afnok, T árn o k , stb. n ev ű falvakkal a z tá n m inden idő ben igen sokszor találk ozh atunk. Hogy a sok közül csak n é h á n y a t em lítsünk, Pozsony v árm e
g y é b e n van kettő, F e jé rb e n szintén kettő, van to v áb b á m ég Zala, B ihar, B aranya, Nyitra, stb.
m egyékben is.
T árn o k o k n ak em lítését is gyakran lá th a t
ju k, de közelebbi dolgot m ivoltukat illetőleg csak a X III. sz. közepe tá já n tu d u n k m eg a p a n n o n h a lm i a p á tsá g birtokainak ez időben kelt királyi m egerősítő okleveléből.2) L átjuk ugyanis,
i) H. okm. VIII. 6.
W enzel, II. 4.
7
hogy a többi cond ition ariu s nép ek k özött v an nak felsorolva, azaz ők m a g u k is conditionariu- sok.1) A ztán elm ondja, hogy m ivel ta rto z n a k a tárn o k n ép ek az apátságnak, „S a já t bevallásuk szerin t — úgym ond — m in d en közös szo lg á
la tra kötelesek úgy, m in t a fo n tie k “ (et isti te n e a n tu r secundum suam p ro p riam co nfessionem ad om nia com m unia servitia, sicut su periores.) L ássuk te h á t a fontieknek s z o lg á lm á n y a it! a) A sa já t szekerükön és lovaikkal, vagy igás b a r
m aikkal kell egy á ta lag (tunella) b o rt szállita- niok a sa já t költségükön Som ogyból és Z alából egész a kolostorig. M inden egyes telek (m ansio) két kep ény it tarto zik lea ra tn i, egy n a p o n á t sz ép á t gyűjteni és egy n ap o n k e re sz tü l b e h o r
dani. Szt-M árton n a p já ra m in d en telek tarto zik egy v e d e r gab o nát, egy v e d e r á rp a d a rá t és egy 3 éves ö k rö t (tinót) adni. E gy szer évenkint ad nak (valószínűleg v alam en n y ien együtt) az ap átn ak egy 3 éves ö k r ö t ; tyúkot pedig és lu d at, b o rt, sö rt, k en y eret, sz é n á t és gab o n át annyit, am en n y ire szüksége van. H a pedig az a p á t n e m ta lá ln a h o zzáju k szállani, akkor ezek et a dolgokat szállítsák a ko lo sto rb a h o zzája.
A zonkívül kötelesek köveket és d eszk ák at h o r
dani a s a já t szek ereik en és fogatukon a kolos
to rb a és az a p á t u d v a rá t őrizni (et cu stodire curiam abbatis).
Ezek azok a kötelezettségek, m ikkel a tá r nokok is ta rto z n a k ; de — jó lle h e t em lítve nin cs, b izo n y ára m int nagyon term ész e te s dolog — ezenkívül valószínűleg a s a já t specialis k ö te lezettségeikkel is ta rto zta k . így n incs pl. a to rn ato ro k (esztergályosok) speciális k ö tele ze tt
sége sem fölhozva, h an e m szin tén csak a közös szolgálm ányaik. Ugyanígy áll a dolog a lotorokkal,
b H aec su n t no m in a ta w a rn ic o ru m de ea d em v i l l a : Tyz, Chem e cum s u a co gnatione, qui p r a e te r iu v e n es e t p arv u lo s s u n t VII. m a n sio n e s.
2) W enzel, II. 3.
pékekkel, vargákkal, sörkészitőkkel, kovácsokkal, szek eresekkel, stb. Ennyit te h á t m egtu dh atun k, de tö b b e t n em igen. A tárnokok m ivoltának teljes m e g h a tá ro z á sá t h iáb a keressük em lékeink
ben. S a z é rt e zen p o n to n vehetjük különös h a szo n n a l igénybe azt, m it a szó etym ologiája nyújt.
A tárn o k o k n ak specialis fela d ata a gaz
d a ság k a m a rá já n a k — n ev ezhetnők éléstárnak , vagy m a g tá rn a k is — ő rzése, az ab b a n felhal
m ozo tt ingóságok kezelése leh e tett. Hogy a b b an a z időb en ilyen em b erek re szükség volt, igen é rth e tő . A fizetés, a különféle szolgálm ányok, m in t láttu k , tulnyom ólag term ész e tb e n valók vol
tak . E zeket a gazd aság k ö z é p p o n tjá ra h o rd h a t
ták ; o tt való szín ű leg z á rt h elyen felhalm ozták, (pl. az á rp a d a rá t, g a b o n át, a m indenféle tiz e det, stb.). T e rm é sze te sn e k találjuk , hogy e szol- gálm ány o knak átvétele, kezelése és őrzése fontos és nagy fela d at volt, m elyre é rd em es le h e te tt egész falv akat (p ersze n em voltak valam i nagyok) al
k alm azni, e rre külön con d itio n ariu s osztályt fel
á llíta n i.1) Ez a co n d itio n ariu s osztály leh etett a tárn o k o k népe.
Hogy hogyan já rta k el a részletek b en , nem tu d ju k . V alószínűleg felo szto tták m aguk közt, vagy az u ra sá g je lö lt ki bizonyos időközökben m áso k at, m áso k a t közülük e fe la d atn a k elvég
z é sé re . E zért ta lá n a já n la to s volt, hogy a k ö z p o n th o z közel l a k ja n a k ; m ire a m á r em lített első ad a tu n k (az 1113. évből) „villa T avarnic e t s u b u rb a n a “ kifejezése is utaln i látszik. A P o zso n y m egyei két T árn o k falu ará n y lag közel feküdt Pozson y váráh o z. É rd e k ese n látszik e rre m u ta tn i egy 1270. évi o k le v é lb e n 2) olvasható az a k ifejezés is, „ . . . Tavernicorum udvar- nicorum C astri Z ulgageuriensis . . a mi ud-
h H iszen pl. m ég a tizedszodők is küli'm o sz tály t al
k o tta k (eonditionarii.) H azai okm., V. 70. (1285.) 2) F e j é r : C. D. V /l. 59.
9
v ari tárn o k o k at látszik je le n te n i s a m ivel ak a
ra tla n u l is a tárnokok d olgának u d v ari jellegére m u ta t rá.
Ehhez bizonynyal egészen hasonló állású n ép e k voltak m ás g azdaságoknak, igy e lső so r
b a n a királyiaknak tárn o k n é p ei is. Joggal kö
v etk ezteth etü n k e rre a n n ál a k ö lc sö n h a tá sn á l fogva, m ely a király és az o rszág m ás g a z d a sági (és politikai) fak to rain ak különféle b e re n d ezéseiben lá th a tó . A p a n n o n h alm i re n d sz e r csak a sokkal nagyobb m érték b e n létező k irá lyinak le h e te tt m áso lata, b á r ez utó bbiró l nincs oly rész lete s é rte sítésü n k . De királyi, királynéi tárn o k o k ró l a z ért igen g y akran o lv asu n k .1) Ezek is ily co n d itio narius n épek, kik u ru k n ak szol
g á la tta l tarto zta k . Pl. 1283. szó van bizonyos birtokokról (Veyceh, Vecse), „q u asdam p o sses
siones . . . T av arn ico ru m , co n d itio n ario ru m re- g in aliu m .“2) Sőt m ég 1327. is találk ozu nk em lítésükkel ; egyúttal m egtudjuk azt is, hogy hely
zetü k n em m indig le h e te tt ró zsás, m e rt jo b b n ak látták , úgy látszik , otth ag y n i helyü ket és m ás, jo b b vidékre költözni. T a lá n ezt le h e t ki
olvasni abból az oklevélből, m ely arró l szól, hogy a király és király n é kiküldi M agyar P á lt
*) R en d esen „ ta v e rn ic i“ vagy „1 a v e rn ic u s“ -nak ne
veztetn ek (tavcrnici regales vagy reginatos.) De g y ak ran t a lálunk ily elnevezést is: „populi ta v e rn ic o ru m n o stro ru m “ , m i könnyen félreértések re a d h a t alkalm at. Azt hiszsziik, hogy ez a kifejezés csupán a közönséges „ ta v e rn ic i“ szónak p a ra p h ra sisa . E rre enged kö v etk eztetn ü n k egy 1280. évi oklevél is (Wenzel, IX. 270—71.), m elyben a király egyik tá rn o k á t (Comes M athey fidelis e t fam iliaris tava rn icu s nosier) és ennek ro k o n a it (cognatos su o s de villa Tym ar, de p o p u lis tavarnicorum nostrorum oriundos), kik te h á t sz in té n tá rn o k o k és pedig ugyano ly an o k , m in t a fenti M athey, n em essé te szi (ab h o n ere ip siu s la v a rn ic a tu s exim ere cum te rr a ipsorum ). Azaz M athey-t előbb ta v a r n ic u s n o ste r-n e k nevezi, a z u tá n elm ondja, liogy kiveszi őt és rokonait „de p o p u lis ta v a rn ic o ru m n o s tr o r u m .“
Vagyis a kettő u g y an a zt jelenti.
2) F e jé r: C. D- V/3. 183.
„ad req u iren d o s et recap tiv an d o s tav arn ico s et alios co n d itio n ario s reg a les e t reg in a le s sim ul cum e o ru n d em te rris et p o ssessio n ib u s.4 4)
M inthogy m ind e con d itio n ariu s nép ek a d m in istrativ és bírói tek in te tb e n a gazdaság fe
jé h e z , vagy tisztjeih ez ta rto z ta k , a z ért m egfe
lelő m ódon szervezve is voltak. Voltak fölöttük, c e n tu rió k (századosok), (talán decuriók is), a cen- tu rió k fölött pedig com esek ; h a igen nagy volt szám uk és elterjed ettség ü k , úgy m ég a com es fölé is h ely e z e tt az ur, a király, egy tisztet.
T alán egy m ag iste rt. így látju k a z t pl. az ud- varnokoknál, kiknek c e n tu rió já ró l és co m eséről van szó 1272.2) A királyi szakácsoknak c e n tu rió já ró l pl. 1338. tö rtén ik em lítés,3) stb. így a z tá n te rm é sz e te s, hogy a tárn o k n ép ek n ek is voltak ily tisztjeik. C enturió juk ról ugyan nem olvasunk, de com es tav e rn ic o ru m m a l tö b b szö r találk o zunk . így 1255. és 1256. A ndrás, Com es T a v a rn ic o ru m ró l van szó,4) 1290. M ibályról,5) stb. Nem valószín ű , hogy ez a tá rn o k m estert je le n te n é , h iszen e k o rb a n m ár nagyon is m eg
álla p o d o tt a tá rn o k m e ste r neve ; a z u tá n 1290. kö
rü l Mihály n evű tá rn o k m e ste r nem szerepel.
A tárn o k o k n ak com esei, ispánjai fölött állo tt az ő m esterü k , a tárn o k m ester ; a király u tá n legfőbb h ató ság uk , biráju k .6)
») F e jé r : G. D. VtlT/3. 258— 63.
2) K u b in y i: Á rpk. Oki. I. 83. ; F e jé r : C. D. X /l.
126. stb
8) A njouk. Okm., III. 507.
*) F e jé r: G. D. IV/2. 363., 365., 366.
5) W enzel, X. 4.
6) Nem m inden osztály n ak találkozunk m esterével.
Nem tu d ju k eldönteni, hogy eredetileg volt-e m indegyik
n e k ily m e ste re , de a k ésőbbi fejlődés az t látszik bizo
n y íta n i, hogy csak azon n é p o sztá ly o k m estereinek neve m a ra d t m eg a k irály v alam ely előkelő u d v ari h iv a ta lá n a k je lz ö je k é n t, k ik e t állásu k sz o ro sa b b an k ö tö tt az u d v a rh o z s kiknek itt a lk a lm u k n y ílt h iv a talu k m é ltó s á g á t em elni, h a tá s k ö rü k e t g y ara p ítan i s m a g u k at a k i
rá ly ra n ézve késő b b is n élk ülözhetetlenekké te n n i.
11
H a czélunk az volt, hogy a tá rn o k m e ste r állásán ak term ész e té t m egism erjük s e z é rt az állás k eletkezésére, e re d e té re m en tü n k vissza, úgy az eddigiekből nagy v o nások b an m egkap
h atjuk a kívánt képet. A tá rn o k m e ste r te h á t a tárnokoknak m e s te r e ; vagyis legfőbb h a tó sá g a és bírája ann ak a királyi gazdaságokhoz ta rto z ó néposztálynak, m ely — neve e red etéb ő l következ
tetve — az ezen g azdaságoknak valószínűleg kö
zéppontján elh elyezett élé stára k n ak , k a m a rák n a k volt ő rző je, illetőleg az a b b a befolyt in g ó sá goknak átvevője és k ezelő je.1) Mint ilyennek központi, udvari volt a hivatala. E gyúttal ö volt az udvari k a m a rán a k főnöke, az a b b a befolyt term ész e tb e n való szolgálm ányoknak, m ajd a m indenféle értékezikkelm ek — pén zn ek is — főkezelője ; szóval a királyi k a m a ra feje. In n é t van, hogy R ogerius a tá rn o k m e ste rt m ás névvel cam erariu sn ak n e v e z i: „T h av ernicu s, qui et ca m e ra riu s d ic itu r.“2) Hogy pedig szo lg álata udvari szolg álat volt, m u ta tja tö b b ek k ö zt egy 1263-ból való oklevél,3)· m ely A ladárnak, a ki
rályné tárn o k m esteré n e k szám os érd em e közül kiem eli azon érd em eit, m elyeket az u d v a rb a n való szo lg álatai által s z e rz e tt (quae — szolgá
lata it — p e r singula longum e sse t e n a rra re , m axim e ta m e n circa dom us n o stra e n e c e ssa ria .4)
■) Hogy a tá rn o k m e ste r c s ak u g y a n bírói forum is volt, azt Gylfla P éte r, király n éi tá rn o k m e ste rn e k e s e te bizonyítja, ki elő tt az ő ala n to s tá rn o k n é p e i p a n a sz t em elnek a scyrchi egyház népei ellen. (Hazai ok lev éllár 7.)
2) E n d lic h e r : M. Arp. 262. o. ■— H asonló e se t v an sok.
3) Wenzel, Vili. 68.
4) A k irály n é tá rn o k -m e ste ré t eleinte com es ta- v a rn ic o m m n a k nevezik. Csak késő b b v e tte á t a k irály i
n a k elnevezését, a „ m ag ister ta v e rn ic o ru m “ n ev e t. Oka egyszerűen az leh et, hogy a k irály n éi g az d aság o k jó v a l kisebb te rjed elm e m ellett, n em volt szü k ség az ezekhez tartozó n é p e k n ek oly sok h iv a ta lra . A k irály n éi tá rn o kok h ató ság á u l elég volt a tá rn o k -isp á n is. Pl. György,
„Comes T av arn ico ru m dom inae R eginae“ (W enzel, XII. 50.)
— A „ J u d e x ta v e rn ic o ru m “ név is előford ul.1) A királyi tá rn o k m e ste r h iv ata lá n a k a n a ló g iájá ra a z tá n az ország többi m éltó ságai is tárnok- m e ste re k e t alk alm a z n a k a m aguk czéljaira, a .s a já t k a m a ráju k kezelésére. A tárn o k m ester fogalm a azo n o ssá lesz a k a m a ra kezelőjének, m ondju k a p én ztárn o k n ak , k in cstárno kn ak fogal
m ával. így alak ulnak a különféle k irálynéi her- czegi, érseki, püspöki, n ád o ri, ső t várm egye- isp án i tá rn o k m e s te r hivatalok
A k irá ly n é tá rn o k m e ste ré n e k hivatalával a XIIÍ. század m ásodik felétől sű rű n találko zun k.2) 1294. T ho m asin a, idősb kirá ly n é tá rn o k m e ste ré ről is o lv a s u n k 3) ; gyakori az ifjabb király tá rn o k m e ste ré n e k em lítése is 4) ; az ifjabb király nejének is van tá r n o k m e s te r e 5) ; gyakran ta lá l
kozunk a királyi hercsegek, a szlavón herczegek tárn o k m esteré v e l i s ; 1247. J u a n (J o h a n n e s ?), a kalocsai érsek tá rn o k m e ste re e m litte tik 6), 1275.
pedig A ndrás, a zágrábi püspöké 7); 1287. és 1309. B ogár fia M ártonnal, M áté (Mathei) nádor
m á s h e ly ü tt ,,M agister T av e rn ico ru m R eginae^-nek ne v ezteíik . (W enzel, XII. 53.)
1) F e jé r : C. D. VI/1. 121. (1291.)
2) Ilyenek: A ladár (1262), István (1265), G ergely (1271
— 74), Moys (1274— 5.), H erb o rd u s (1274 ), D énes (1275.), R o la n d u s (1275 — 6.), M oys (1274—9.), D om okos (1279.), Istv á n (1284.), Moys (1290.), L ukács (1291.), Dom okos (1292.), Istv á n (1293.), Dom okos (1294.), Istv á n (1294.), Beke (1308— 09.), P é te r (1312.), Já n o s (1312.), P éte r (1317— 8.), F a rk a s (1321.), P ál (1322.), F iilöp (1322.), Mikch (Mihály, 1323—4.), P ál (1324.), B abonek János (1 3 2 6 -3 3 .), Vilmos (1329.), Mikch (1330.), Pál (1334— 53.), O liverius (1349.), T eu tu s (Tötös, 1351., 53.), Miklós (1354.), A n d rá s (1355.), T e u tu s (1356.), Já n o s (1357.), Miklós (1358), B ubek György (1362 ), P ál (1364.), O liverius (1364.), B ubek György (1365—88.)
3) W enzel, X. 141.
4) K ülönösen P o u sé (Paulus?) 6) W enzel, Vili. 68. (A ladár, 1363.)
®) W enzel, VII 241.
?) W enzel, XII. 150.
13
tárn o k m esterév el találkozunk 4) ; 1317. m eg é p e n a szatm ári főispán, Pethő, Ígéri o da a sz atm ári alispánságot és a „M agistratum tav arn ico ru m n o stro ru m “-t, ,c u m suis u tilita tib u s “ Mihály fia M ihálynak.2)
A leirt tárnoki sz erv e z et h aso n ló le h e te tt a sok m indenféle conditionarius n ép o sztályéh oz.
De az em lített tá rn o k n é p ek e n , a k ö zön séges tárnokokon kívül m ég inás tárnokokkal is ta lá l
kozunk, kik első tek in te tre m erő b en kü lö n b ö z
nek az előbbiektől, m in th a valam ely h e te ro g e n elem m el volna dolgunk. O kleveleinkben ugyanis gyakran találkozunk pl. a „iobagio ta v a rn ic o ru m “ k ife je z é sse l3); látjuk, hogy a király, vagy királyné valam ely ad ó n ak b e sze d é sé re ,4) v a la m ely rea m b u la tio elvég zésére,5) v ég reh ajtás fo gan ato sítására °) és egyéb fontos m iveletek elvégzésére tárn o k o k at küld ki. T öbb helyen com es-ekről van sző, kik tárn o k i m inő ség b en szerepelnek, s kiknek b irto k ait pl. a király m eg
e rő síti.7) Fia a tárn o k o k a t csak m in t co n d itio n a
rius n é p e k et tudjuk elképzelni, úgy m indez m erő b en é rth e te tle n n e k látszik, ü g y érezzük, kétféle tárn o k o t vagyunk k én y telen ek m egkülön
böztetni, kik egym ástól ered ettő l fogva k ü lö n böznek. Ezt illetőleg legkevébbé m este rk é ltn e k ta rtju k a következő h y p o th e s is t:
A tárn ok o k e red etileg kivétel nélkül m ind alantas, co nditionariu s, „servilis c o n d itio n is“
népek voltak, kik u r u k n a k — ez e setb e n a király
nak — gazdaságain, a v árak körül éltek. Speci-
') F e jé r : C D. VII/2. 115. és VIII/1. 341— 2.
2) A njouk. Okm. I. 428.
=) Pl. H azai Okm. III. 19., 20. (1260— 70) ; W enzel, IV. 2 7 6 - 8 . (1285.); F e jé r : G. D. V/3. 281. (1285.); H azai Okm. VIII. 297. (1291.) ; stb.
4) F e jé r : C. D. VII/2. 98. (1283.) ; VIII/3. 218—20.
(1327.)
6) F e jé r : C. D. V/3. 217. (1284.)
«) F e jé r : C. D. VIII/3. 218— 20. (1327.) h Hazai Okm. VIII. 271—72.
ális k ö telezettség ü k — m in t láttu k — udvari jelleg ű. Egyesek álla n d ó an ott tartózk od tak,
— a királyi u d v a rb a n m in d en e se tre a kiválób
bak -— kik a z tá n m indenféle udvari czélokra, kisebb k ü ld eté sek re a lk alm aztattak . így egy 1270. évi királyi oklevél 1j a z ért em eli nem esi ra n g ra D om okost, m ert „in domo nostra in officio T ava rn ico ru m n o stro ru m plurim um servi
visset.* 1 3 Í8 .2) szó van T ysa (T isza?) m e ste r
ről, „dilectu s et fidelis A u la e nostrae (királyi) T a v a r n ic u s“- r ó l ; 1327. p e d ig 8) a király Beke tárnokot küldi Z á g ráb b a „o ld ala m ellő l“ (de latere a d ho c nostro tran sm isso ).
Az u d v a rb a n a lk alm azo tt tárn o k o k e hely
zeté b ő l k ö v etk ezett, hogy ezek bizonyos aris- to k ra tiá t alk o ttak a tö b b i tárn o k k al szem ben, hogy k o rsz e rű szóval éljünk, jo b b ág y (előkelő) tárn o k o k voltak. És ez elnev ezéssel tényleg tö b b sz ö r találk o zu n k is. így egy 1285. évi o k le v é l4) a z t is m u ta tja , hogy csakugyan az u d v a rb a n végezték szo lg álataik at s ezért voltak
„ jo b a g io n es.“ IV. L ászló király kiem eli C hepant és Iw ánch-t, „jobagiones tavarnicorum n o stro r u m “ (kir.) és ro k o n aik at „a jo b ag io n a tu tav a rn i
c o ru m “ és é rd em eik ért, m elyek et az em lített k ét férfi a k irá ly u d va rá b an fiatalságától fogva teljesített szo lgálatai rév é n sz erz e tt (in au la n o stra e m aie sta tis fam u lan do n o b is stu d u e ru n t com placere), n em esek k é teszi őket.
Igaz, n e m c sa k a királyi u d v arb an , hanem o rsz á g sz erte, falvakban is találko zun k jo b bág y
tárn o k o k k al.5) E zekről is csak a z t m ondhatjuk, hogy — n éz etü n k sz erin t — úgy em elkedtek
1) W enzel, VIII. 306.
2) F e jé r C. D. VIII/2. 147.
3) F e jé r : C. D. VIII/3. 218— 20.
4) F e jé r : C. D. V/3. 281.
B) L. a V äradi Reg. (E n d lic h e r: M. Arp. 645., 710.
és 734— 5. oldalait), 20., 21., 279. és 363. p o n t j a i t ; to v á b b á H azai Okm. III. 19—20. (1260—70), V ili. 297.
(1291.), stb.
15
ki a közönséges sorból idővel. Mint ilyenek, te h á t jobbágyok, valószínűleg ad m in istrativ te e n
dők elvégzésére is h a sz n á lta tta k , m iként a királyi ud v arban lévők és m in t a várjobbágyok.
Az is feltűnik, hogy m integy külön osztályt képeztek m ár, m ég pedig pl. a v á rn é p e k n é l elő
kelőbbet, m int azt a V áradi R eg.-bői lá th a t
ju k ,1) hol jobbágy -tárn o ko k v árjo b bágyokat panaszolnak be, m e rt ezek rájukfogták a m a zokra, hogy n em jobbágy -tárno k o k , h a n em v á r
népek (cives castri). E zen á llítá su k at a v á r
jobbágyok visszavonták.
P e rsz e ezzé is idővel, lassan fejlődhettek . T alálkoztunk m ár co m es-tárn o k k al is,2) ez is kevesebb volt m ég a n em esnél. (Ez a tü n e t kü lönben nem egyedül álló, nem csak a tá rn o koknál fordul e lő ; v an nak pl. jobbágy-udvar- nokok — jo bagiones u dv o rn ico ru m .3)
Miként a várjobbágyok, úgy ezek is közel állhatták a nem esekhez ran g tek in te té b e n , s e z ért n em esítésü k is g y ak ran fordul elő ; úgy látszik, hogy az ilyen n e m e síte tt tá rn o k o k a t tá rn o k n em esekn ek n ev ezték (nobiles tav ern ícales).4) N ézetünk szerin t te h á t ez azo n m ásodik cso portba o szto tt tárn o k o k e re d e te , kik egészen különálló és a közönséges tárn o k o k k al nem közös ere d e tű osztálynak látsz an a k és akik pl.
annyi m indenféle, sokszor nagyon fontos kikül
detésb en részesü ln ek az udvar részérő l. T á r nokok voltak és tárnokok ők is, udvariak, -—
vidékiek egyaránt, csakhogy a körülm ények és idők folytán aristokratikus jelle g e t ö ltö tt tárnokok.
*
l) 3. m. 735.
2j W enzel, XII. 295.
a) W enzel, III. 178. (1268.) é s F e j é r : C. D. VIII/1.
150. (1303.)
4) A njouk. Okm. III. 504. (1338.) és F e jé r : C. D.
X /l. 734. (1391.)
A tá rn o k m e ste r h iv atala különböző időben külöm böző irá n y b a n m ű kö d ött. Legeslegeleinte
— m int láttu k — kizárólag a tárn o k n ép ek n ek volt ad m in istrativ és bírói té re n feje ; később a királyi u d v ari k a m a rá n a k kerül tisztén él fogva élére ; m ég később pedig egy látszólag egészen h e te ro g en té re n lá tju k m ű k ö d n i: a királyi v á ro sok fölött b írá s k o d ik ; s nev ezetes, hogy ezt a tisz té t ta rto tta m eg m indvégig, m ig az előbbiek
től a rán y lag k orán m egvált. Hogy hogyan fejlő
d ö tt ezzé, hogy fejlődésének p h asisaib an kam ara, m ajd városügyi té re n mi volt a hatásk ö re, szóval mi volt a tárn o k m estern e k hivatala 1405-ig, e n n ek m egvilágítását fogjuk szerény erőnkhöz k ép est — a m ennyire azt forrásaink m egengedik — m egkísérelni.
A királyi tá rn o k m e ste r h iv ata la te h á t egész e re d e té n é l fogva tu la jd o n k é p e n gazdaságügyi, illetőleg pénzügyi h iv atal volt. A tá rn o k m e ste r állott, élén a király k özponti k a m a rájá n a k , ő volt az a b b an fölhalm ozott ingóságok főkezelője, azaz a k a m aráb an szükséges és alk alm azott kezelők főnöke. De h iv atala — különösen kez
d etben —- sok m egszorításn ak volt kitéve. Nem egészen találó, h a öt am a k o r p énzügyim inisz
teré n ek nevezzük ; ez az elnevezés csak a leg
tág a b b é rte le m b en le h e t helyén való. Inkáb b a k irálynak p é n z tá ro sa volt ő, m e rt a legrégibb időben csak igen korláto lt érte le m b en volt p é n z ügyi1) hatóság, m inthogy a pénzügy főkezelőire, a királyi v árm egye k ö zegeire so h asem te rje d t ki h atásköre.
Mint em lítők, a tárn o k m ester eredetileg a királyi tárnokoknak, vagyis a n n ak a n é p o sztá ly - tálynak volt „ m e ste re “, azaz főnöke, m ely az egyes királyi g azd aságo k ban szü k ségk épen léte ző
— későbbi m agyar szóval élve -— „ tá r “-aknak, illetőleg a b en n ü k felh alm ozo tt te rm é sz e tb e n való szolgálm ányoknak őrzésével voltak m egbízva.
E népek fölött a tá rn o k m e ste r ad m in istrativ é s bírói jo g o t gyakorolhatott.
A tá rn o k m e ste r e sz erep éb ő l következett,
b E szót eg y szerű ség k e d v é é rt h a sz n á lju k a h ely e
sebb „pénz-, illetőleg g az d aság ü g y i“ kifejezés h ely ett.
II.
2
hogy ő le tt a központi királyi k a m a rán a k főnöke, a z az — hogy ism ét későbbkori szóval éljünk — a királynak k in cstartó ja. De m int ilyennek, nem ta rto z ta k h a tá sk ö ré b e a királyi jövedelm ek fő
á g án ak , a várhoz tarto zó n épek szolgálm ányai- nak beszedő közegei, a királyi várm egye különféle tisz tje i, m inthogy ezek te rm é sz e tsz e rű leg a s a já t várm egyei h ató ság u k a la tt állottak.
De igenis h a tó sá g a alá kerültek a vidéki p én zv erő és beváltó k am arák , a ztán a királyi lém és valószínűleg sóbányák alk alm azottai is.
K ésőbb m ég tá g u lt ném ileg e hatásk ö r, m időn t. i. a királyi v á rre n d sze r felbom lása u tán a várm egyék h a tó sá g a nem volt töb bé oly m eg
bízható, a rendkívüli adók b e szed ésére — m elyek ekko r a király eddigi jö v ed elm ének lényeges csö kk enése m iatt nagyon m eg szapo ro dtak — re n d e s e n a királyi k a m aráb ó l küldettek ki adó b e h a jtó k (dicatores). De ezen időben m ár m eg is szű n ik a tá rn o k m e ste r a pénzügyek főnöke le n n i, egészen a városok foglalják le, helyét pedig betölti a királyi k in cstárnok, a th e sa u rariu s.
M ielőtt ezeknek bővebb tárg y alásáb a bocsát
koznánk, lássu k egész röviden, mi volt ez idő
b e n a király n ak ad ó alap ja s m ilyenek voltak jövedelmeik A nnyit szükséges clő reb o csátan u n k , hogy m inden királyi jö v ed elem az u d v ari k am a
rá b a folyt be, te h á t holm i a király m agánpénz- tá r á tó l e lv á lasz to tt állam i p é n z tá rra gondolnunk n e m sz ab a d és hogy te h á t ezen összes jö v e d e lm e k n ek volt k ezélő je a királynak tárnok- m este re , kinek állá sa a korból kifolyólag udvari és állam i volt egy szerre ugyannyira, hogy e m egkü lö n b ö ztetést a kor m ég n em is ism erte.
Az árpádk o ri királyi jö v edelm ek et négy fő
c so p o rtb a leh e t o s z ta n i:
a) királyi várjövedelm ek,
b) a b e te le p e d e tt népek (szászok, stb.) ad ó ja (cen su s, terrag iu m , collecta),
19
c) regálék (vámok, bányák, pénzverés) és cl) kisebb jövedelm ek (egyházi tized h u szad a, ajándékok, b itang jószág, ta lá lt kincs, bírságok, birtok elkobzás, stb.).
Mind e jö vedelm ek közt alig van, m ely m ag yar specialitas volna. Királyi, fejedelm i birtokokat külföldön is n agy terjed e lem b e n látni, a terrag iu m is, a föld é lv ezete u tá n a (igazi) tu lajd o nosnak fizetett adó is m egvan m ásból (census terrae), vám ok, b án y aad ó k , k a m ara h a s z n a (m onetagium ), to v áb b á az egyházi jövedelm ek h á n y ad a, ajándékok, jó szág elk o b zás, birság stb. m ind-m ind m eg találh ató a külföldi állam o k ban is. M ert h isz e n a mi ad ó re n d sz e rü n k főleg a külföldinek m in tájá ra a lk o tta to tt való- sziiiüleg. Egy különbség azo n b an v an a kettő között ekkor, az, hogy a m agyar u ralk o d ó n ak a jövedelm e aránylag jó v al nagyobb le h e t a külföldi fejedelem ekénéi. E nnek m egokolására néh án y szót.
N álunk a királyság az Á rpád-kor első felé
ben, m ikor a külföldön az egyházi és világi főurak m á r oly nagy s z e re p e t já ts z a n a k sokszor az uralkodóval szem b en , n agy h ata lo m n a k és tekintélynek örvend, ereje teljes kifejlettségében van. C sak egy igazi h atalo m van az o rszág ban , a királyé, ki m aga az állam . A bsolutnak m ond- h atnók a szó rossz m ellékértelm e nélkül. Kifej
lődése a következőképen t ö r t é n t : M inden n é p nek vagy n em zetn ek éle téb e n van oly kor, — talán a legrégibb ;— m időn a h arcznak, a foly
tonos h á b o rú n a k id ejé t éli. Á llatteny észtésb ől é l; ehhez á llan d ó an igen n agy föld terület szü k séges, a lele g eltete tt r é te t el kell hagyni, ujjal kell felcserélni, folytonos h u llám zás, m ozgás, m ely sok érd e k e t sért, sok sú rló d á st okoz, m i
ből term ész e tsz e rű le g születik m eg a h a rc z , a h ábo rú, kisebb-nagyöbb ará n y o k a t öltve, hol a törzsek között, hol m ás népekkel. H a m iveltebb, letelep ed ett n ép v an a k ö zelb en és n em já r
*2
nagy veszélylyel, világos, hogy oda rab ló h a d já ra to t kell vezetni. Ez az élet, a h arcz kifejleszti az ilyen m iveltségi fokon álló n épeknél a m o n archik u s gondolkozást, m ert egységes veze
té s nélkül h a d a k a t vezetn i sik eresen , ho sszab b id ő n k ere sz tü l — b á tra n m o n d h atju k — leh e tetlen .
N em zetü n k tö rté n e té b ő l látju k , hogy e fej
lő d ése n elődeink is átestek. Volt idő, m időn a h áb o rú , az ügy kom olysága egyesíteni tu d ta az egész n ép et. T alán nem sokáig ta rto tt, de nyom n élkül n em m últ el. U tána bizonyos é rtelem b en an arch ik u s állap o to k következtek, de csak ab h a n az é rte le m b en , hogy az eddigi központi h atalo m n e m tu d ta m ag á t fe n ta rta n i. É rtjü k a rablőkalan- d o zások korát. De egységre szükség volt itt is, h a nem is á lta lá n o s egységre, m inthogy a h a d já ra to k jelleg e szin tén nem volt álta lá n o s, han em m erő b en partialis. E n nek a k o rnak véget v etett a körülm ények ügyes felh aszn álásáv al egy olyan férfiú, ki szellem ileg és anyagilag kép esn ek ére z te m ag át a rra , hogy az addigi állapotoknak, a p a rtialis tekintélyek u ralm án a k véget vetve, h a kell, tü zzel-v assal m eg te re m tse újból azt az á lta lá n o s egységet, m ely ism eretlen m ár sem m i
k é p en sem leh e tett. V alószínű, hogy e ljá rá sá b a n n em az önzetlenség, n ép e b u k ásán ak e lh á rítá sa v e z ette első so rb a n , leh et, hogy e m otívum n agyon jele n té k tele n sz ere p e t já ts z o tt n ála csu pán, hogy m in d enek fölö tt a sajkát és család ja á lta lá n o s u ra lm á n a k g o n d o lata vezette. Sikere bizonyítja, hogy nem volt k ép telen vállalkozás és m u ta tja , m ily óriási erővel ren d elk ezh etett az, kinek ez a m u n k a sikerült. E férfiú te h á t m e g te re m te tte a m o n arch iát, m elynek fogalm a igenis élt k o rtá rsa ib an , fegyverrel, m eg terem tette an n a k az ó riási túlsúly n ak révén, m elylyel kor
tá rs a i fölött m inden tek in tetb en b írn ia kellett.
E m o n arc h ia a k o rn ál, a n n á l a viszonynál fogva, m elyben az erős fejedelem gyenge alattvaló ival
21
szem bon állo tt és e re d e té n é l fogva n e m le h e te tt m ás, m int absolut. U tó dján ak fela d atá v á le tt azt, m it elődje m e g te re m te tt, az ab so lu t m o n a r
ch iát m egerősíteni és szervezni. A nagy Organi
sa to r m eg tu d o tt felelni kötelességén ek, m eg tu d ta alkotni az azo n kor érte lm é b en v e tt álla m ot, m ely lényegében nem té rh e te tt el előd jé
nek állam ától s m elynek jelleg e Így szintén absolut m on archik u s volt. Az állam csakugyan a király volt m ag a s fe n ta rtó ja sz in té n főleg ő m aga.
A k irálynak m ag án b irto k ai voltak az állam - birtokok s ennek az állam n ak főjövedelm i fo r
rá s a . A k irálynak em e birtokai a la tt é rtjü k a királyi v á ra k a t és ezek m egyéit. S tudjuk, hogy e főjövedelm i fo rrás m ennyire gerin cze volt az állam i bevételnek, m ily erő t a d o tt az a z t fen- ta rta n i tudó uralkodóknak s elvesztése m eny
nyire m aga u tá n von ta a királyság elgyöngü- léset.
(A szab ad m ag y aro k a d ó já ró l valószínűleg m ár ekkor sem leh e t szó, n em — é p en nálunk, hol az ország h arcz, h ó d ítás s az itt le te le p e d e tt nép ek leig ázása u tjá n sz e re z te te tt m eg, m ely h ó d ito tt nép eknek te rm é sz e tsz e rű k ötelessége volt az adózás, ezek bizonynyal a v á rr e n d szerb e olv asztatyán be. A sz ab a d m agyar k ü lö n ben is nem n é z h ette jó szem m el a sz ab a d sá g á t korlátozó s a b ék e id ejére is k iterjed ő erős k öz
ponti hatalm at.)
E jövedelm i forrás — m int tudjuk, — többé- kevésbbé ép en m a ra d t m eg a XIV. századig ;
— elvesztése a királyságnak erős gyöngülését s az egyházi és világi a risto k ra tiá n ak h a ta l
m as kifejlődését okozta. E z u tá n az időről-időre kivetett adók (hadiadó, rovás, talia, dica) h e ly e t
tesítették.
A királyi h a ta lo m n a k im én t vázolt te r m é szetéből következett, hogy az idegen m in tára b eh o zott vám ok, bányajö ved elm ek , pénzverés!
h a sz o n , to v áb b á a m in d en féle kisebb jö v ed el
m ek egyedül és kizárólag a király t illeték, senki m á st az o rsz á g b a n . T ud ju k , m ennyire bám ul az a n y ug ati ideg en , ki a X II-ik század közepén h a z á n k o n k ere sz tü l utazik, Freisingi Ottó, a ki
rályi h atalo m telje ssé g én s a többi országlakos erején ek arán y lag o s csekélységén.
A b e te lep ítése k e t is a királyok végzik ; a s a já t (állam i) b irto k aik ra hozzák a sok idegent, ki m ind a föld esu rn ak , a királyn ak lesz a d ó fizetője. E zen az alapon ta rto z n a k a későbbi királyi v áro so k is a királynak szoros u ralm a alá.
Mind e jö vedelm ek a k irálynak központi k a m a rá já b a folytak be, m elynek élén a királyi tá rn o k m e ste r állo tt, ki e jöved elm ek kezelője s igy a legfőbb pénzügyi tisztviselő volt. A legfon
to sa b b kérd és az, hogy e tisztjéből kifolyólag m ilyen te rm é sz e tű volt állása, h a tó sá g volt-e.
kinek volt h a tó sá g a és m ilyen m értékben. Azt hiszszük, leg eg y szerű b b en felelhetünk e kérdésre, h a so rra vizsgálat alá veszszük az egyes jövede
lem -n em e k et s m eg állap ítju k , kik voltak m ind
egyiknek b eszedői s kiknek larto zta k ható ság a alá.
A királyi, illetőleg állam i jöved elem n ek fő
ré s z é t k ép ezte — m in t láttu k — a v á rb irto kokból befolyó jövedelem . E zt az ad ó t a királyi várm egy e h iv atalo s közegei szedték be ; in n ét pedig k özvetlenül a királyi k a m a rá b a sz állítta tta a v á rn a k feje, a várisp án . Azaz ezen ad ónem b eszed ő i sem m iféle aláren d eltség i viszonyban a tárn o k m e ste rre l n e m állottak. B izonyítani ezt n em n e h é z :
M ár K álm án király á lta lá n o sa n ism e rt tö r
vényeinek 25. p o n tja m ondja, hogy a király a várisp án o k n ak az ad ó V s-részét a d ja .1) Ezt fize
tésk é p e n k apják egyúttal az adó b e h a jtá s a körül való fára d o z ása ik é rt. De világosán szól a 79-ik p ont, m ely előírja, hogy azo k at a d én á ro k a t,
!) M arczali, E n ch irid io n 107. o.
23
vagyis a z t az adót, m ely egész M agyarország- sz erte szedetik, am ennyi h eg y ü lt az egyes sz á zadokban, küldjék föl évenkint Szt. Mihály n a p jáig E sztergom ba, ahol an n a k V s-részét m eg
k ap ják .1) Hogy itt csaku g yan a v árh oz tarto zó népek adójáról van szó, m u ta tja a száz a d o k ra való beo sztásn ak felem litése. — 1231. K álm án, szlavón h erczeg a d ó m e n tessé g e t ad v án a tem p la- riusoknak és népeiknek, felsorolja az a d ó szed ő ket : sem m iféle herczeg , bán, com es, vagy tisz t (baiulus), eg y általáb an senkisem sz ed h essen tőlük a d ó t.2) — 1269. a d én esi n ép vétetik ki m in
den pénzügyi dologban a pozsonyi várisp án , vagy alisp án (C urialis Com es) h a tó sá g a alól. Ez az oklevél m u ta tja , hogy a v á risp á n pénzügyi tek in tetb en is h a tó sá g a és b író ság a volt n é p e i
n e k .3) — 1277. IV. László k irály G erzencze várm egyét adom ányozván oda a zág rá b i p ü s pökségnek ann ak ad ó jával együtt, m egtiltja a szlavóniai b á n n a k, hogy an n a k te rü le té n adó t szedni m erészeljen .4) — 1382. E rz sé b e t királyné m eghagyja a h o rv át b án nak , hogy a n á la lévő p én zt azo n n al küldje V iseg rád ra.5) — 1388-ból több ad a tu n k v an a rra , hogy a diósgyőri várnagy, P erén yi P é te r h e te d a d ó t sz ed és a királyi k a m a rá b a szolgáltatja b e.6) És igy tovább.
Az ad ó n a k b esze d é sé b en a v á risp á n n ak segítségére volt, azaz talá n főleg m aga végezte a v á rn a k ad m in isztratív teen d ő k elvégzésére al
k a lm a zta tn i szokott osztálya, a jobbágy, v á r
jobbágy. — 1Ί 70. Istv án király igy ir : „ . . sig-
*) M arczali. E nch irid io n 110. o.
3) F e jé r : C. D. Π Ι/2. 232.
·'<) „n ec ra tio n e d ec im a ru m , n e c ra tio n e m o n e ta e a u t aliquo m odo ju d icio p ra e d ic ti C om itis vel C urialis Com itis P o so n ien sis a d s ta r e te n e a n tu r . . . “ W enzel, III.
196—7.
4) W enzel, ΧΙΓ. 190— 1.
°) S ch ö n h e rr G yula : A bécsi u d v a ri k a m a ra levél
tá rá n a k m a g y ar vonatk. oklevelei. (Tört. Tár, 1887. 599. o.)
°) Zichy Ο , IV. 318, 353.
nificam us collertorihus in C om itatu V esprem iensi
■constitutis, Com iti C u ria li et jobbaqionibus castri eiusdem . . . “*) T a lán n em p u sztán a várn épek től szed en d ő ad ó értetik itt, de akárhogy van, látszik, hogy az alisp án n ak segédkeznek, illető
leg a b e h a jtá s t valószínűleg főleg m aguk végzik a várjobbágyok. S ug yan ezen esztend őb en, mi
dőn az adószedőknek tu d o m á sá ra hozatik egy dolog, a szöveg igy s z ó l: „ . . . nec non et Jo b bágyom on castrorum e t collectorum n otitiam . . . “-) L á tju k te h á t, hogy a királyi jövedelm ek e leg fontosab b ik án ak , a várjöv ed elm eknek beszedő szem élyzete a v árhoz ta rto z o tt é s igy a tárnok- r h is te r h a tó sá g a a la tt n em állott. Bár itt is m eg kell jeg yeznü n k , hogy a h atá sk ö rö k éles elvá
lasz to ttsá g á t e té re n sem szab ad v á rn u n k ; m it leg jo b b an igazol az az oklevél 1277-ből, m ely m eg tiltja ucty a bánnak, m in t a k ir á ly i tárnok- m e s t e r n e khogy a zág ráb i püspökségnek a d o m á n y o z o tt G erzencze-m egye te rü le té n ad ót sz ed je nek, m in d kettő t u g ya na zo n ad ónem szedésétől tilván el.y)
A királyi jöv ed elm ek m ásodik cso p o rtjáb a so ro ztu k a v árhoz nem , de a z ért a politikai n e m z e th e z sem ta rto z ó azon legtöbbnyire idé- gen n épek ad ó ját, kiket a királyok szívesen hív
tak be, kiknek itt földet és kiváltságokat adtak és akik e z ért földesuruknak (dom inus n atu ralis) adóval tarto zta k . Ilyenek pl. a szászok. És ilye
nek, e b b e a cso p o rtb a ta rto z n a k legnagyobb
ré sz t v áro sain k lakói is. Ami ennek az adónak b e szed ő it illeti, ide so ro lh atju k talán a negyedik c so p o rt ad ó szed ő it is legalább részb en , am eny-
b W enzel, III. 229.
2) F e jé r : C. D. VII/5. 8G2.
3) „ n e c B an u s S clav o n iae ra tio n e collectae m a rtu ri- n a ru m et se p tem d en a rio ru m ac zu lu zin aru m e t sim ili
t e r M agister T av e rn ico ru m n o stro ru m , ra tio n e e iu sd em co llectae septem d e n a rio ru m . . . p ra e s u m a n t . . . m o le s
ta r e .“ W enzel, XII. 190— 1.
25
n yiben pl. a tized h u sz a d á ró l van szó, vagy a m indenféle rendkívüli adókivetésekről s talá n m ásokról is.
Itt m ár nem találu n k oly szerv ezetet, m int pl. az első cso portnál, a várbirtokok népei adó
já n a k beszedésénél, m ely utób bin ak b á r nem egyedüli ren d e lte tése az em lített adók b e h a jtása , ezt m indig ren d e se n elvégzi. Még kevésbbé van itt oly hivatalos szem élyzettel dolgunk, m ilyet a harm adik cso p o rtn ál fogunk találni, m elynek egyedüli feladata pénzügyi. Itt m indig ad hoc kiküldött királyi udvari egyénekről v an szó, kik ezt az ad ó t a királyi k a m a ra sz á m á ra beszedik.
Olyan szem élyzet te h á t ez is, m ely csak igen ritk á n ta rto z o tt a tá rn o k m e ste r h a tó sá g a a l á ; h ih etőleg csak ab b a n az esetb en , m időn pl.
tárn o k o k ra bízta a király az adó b e h a jtásá t, kik valószínűleg to v áb b ra is h a tó sá g a a la tt m a ra d tak úgy, m int ahogyan ered etileg voltak, vagy pl. a kam arák közegeire, m elyek, m int látn i fog
juk, szin tén a tárn o k m estern e k voltak ala n tasa i.
A m ár e m líte tt 1270. évi a d a t n em látszik elég bizonyosságot nyújtani a rra nézve, hogy itt csakugyan a n e m v árn ép ek ad ó ján ak b eszedői
ről van szó. É rtjük azt az oklev elet,1) m elyet István király a veszprém m egyei alisp ánh oz és várjobbágyaihoz intéz, m int ezen m egye a d ó já nak kezelőihez (collectoribus in C om itatu Ve- sprem iensi constitutis). M ert — úgy látszik — collecta a la tt n em csak az úgynev ezett „gyüjtelék"
értend ő, h a n em érth ető á lta lá b a n „ a d ó “, m it te h á t a várnépek is fizettek, és é rth e tő a la tta a h osp esek által fizetett terrag iu m , vagy census is. De m ár a szep esi szászo k nak 1271. évi k i
váltság a, m időn ráju k évi 300 m árk á t vet ki
„ te rra g iu m “ g yanánt, enn ek az ö sszegnek b e
szedőiről is m egem lékezik, m ondván, hogy m ikor a terragium n ak beszedői az elő re tu d tu k ra a d o tt
i) W enzel, III. 229.
időben h o z z áju k érkeznek, tisztesség g el ta rto z nak őket fogadni és élelem m el ellátni, mig az
em lített 300 m árk án yi összeget be nem h a jto t
tá k .1) A zt is m eg tud ju k ebből, hogy a beszedők sz ám a itt négy és hogy öt lovat visznek m agukkal.
L átjuk, hogy ezek az u d varnak kiküldött em berei, tisztjei, nem valam ely szerv ezett a d ó b eh ajtó in tézm én y n ek közegei. A zért látunk m ás fajta udvari tisztek et is ilyen kiküldetések ben szerepeln i. K ülönösen alkalm asak e rre a tárn o k m estern e k ala n tasa i, az u d v arb an levő tárnokok, kikről m ár szülöttünk, akik épen ered eti ren d eltetésü k n él fogva ta lá n inkább a te rm é sz e tb e n való szolgálm ányok beszed ésére voltak hivatva.
E rre 1283. látu n k e s e te t, m időn E rzséb et királynő egy földet elvesz Dom okostól, m elyet előbb neki a ján d ék o zo tt volt, — azért, m ert a királyné em b ereivel kegyetlenkedett, sőt, ami m ég go noszabb, két királynéi tárno ko t, kiket ő, a királyné az élelm iszerek b e sze rz ésé re küldött F e jé r várm egyébe és akik L adány faluban szed ték be az élelm iszereket, elfogta, élve félig a földbe ásta , m ajd pedig m egölte.3) — 1327. pedig m időn a zág ráb i püspö k p a n a sz t tesz a király
nál, hogy a zág rábiak nem fizetik neki a köteles tized et, a király rá ír a zág ráb iak ra, hogy a püspök tiz e d ét fizessék m eg Beke tárn o k n ak , kit ő, a király e rre oldala m ellől kiküldött, és a bán kikiil-
1) F e jé r : C. D. V /l, 135. „Corn a u te m Collectores terragii n o stri, c e rto te m p o re p ra e sc rip to a d ipsos p e r v enient, te n e b u n tu r eos su sc ip e re honorifice et g ra ta n te r in certo n u m e ro q u a tu o r p e rso n a ru m e t quinque eq u o ru m , q u ib u s in v ic tu alib u s e t deliciis la u tiu s p ro v i
debunt, donec su m m a te rc e n ta ru m m a rc a ru m cum p o n d ere p ra e n o ta to in te g ra lite r co llig atu r.“
2) F e jé r : G. D. Vlb2. 93. „D uos T h av a rn ico s n o s tro s ad ex ig en d a v ic tu a lia ia C om itatum A lbensem p e r n os m issos in ip s a villa L adan d ic ato res e t e x a c to re s v ic tu aliu m n o s tro ru m . . .“
27
d ö tt em b erén ek je le n lé téb e n .1) — N éh a a v árho z tarto zó hatóságok is kap nak m egbízást, hogy az ilyen adó kat beszedjék. így pl. G yőrnek 1271. évi kiváltságlevele felm enti a győrieket an n a k a fél fertó nak fizetése alól, m elyet eddig terragium czim én fizettek a győri v árisp án n ak (absolvim us a solutione dimidii fertonis, qu am ratio n e ter- ragii com iti Ja u rie n si solvere d eb ean t). A te r ragium szó m u ta tja , hogy előbb h o sp esek sz ám b a m entek, vagyis ta lá n idegenből beh ívott v e n d é gek voltak. — 1388. pl. M ária királynő n y u g ta tja a diósgyőri vá rn a g yo t, P erény i P é te rt, hogy a m iskolczi h ospesek által h e te d a d ó czim én fize
te tt 300 fo rin tjá t a királynő Oláh J á n o s n evű tisztjén ek (Juvenis a u lae n o strae) á ta d ta .2) E gyéb
k én t, ha a h osp esek addig, m ig városi privilégi
um ot nem kaptak, a v árhoz tarto zta k , úgy az term észetes volt, hogy ad ó ju k at a v á rh a tó ság szedte be.
Ami a v árosoknak a d ó já t illeti (cen su s, t e r ragium , collecta), ez u g y anolyan e ljá rá ssa l h a jta to tt be, m int a többi h o sp e sn e k ad ó ja, vagyis ren d esen erre kiküldött u dvari tisztek által. Me
rev, k ije g e cz e se d ett szab ály itt sem volt, m int e korban m ég sehol sem . így pl. előfordul, hogy a városi ad ó t é p en a v árnak h a tó sá g a szedi be a po lg áro k tó l; de általán o sn ak ez sem m i e se tre sem m ondható.
Hogy a város a királyi u dvarból kiküldött tiszteknek fizette ren d e se n ad óját, m u ta tja pl.
V erőczének 1248. évi privilégium a,3) m ely vilá
g o san m ond ja ki, hogy az adó t „hom ini n o stro ad hoc a nobis c o n s titu to “ kell fizetni. — Midőn I. L ajos király 1348-iki olaszországi h a d já ra ta költségeire subsidium czim én 400 m árk á t kér Pozsony v árosátó l és m időn ez a rr a kéri a
b F e jé r : C. D. VIII/3. 218 — 20. „B eke T avernico, hom ine fideli . . . ad hoe . . tra n sm isso . . .“
3) Zichy Ο. IV. 353.
3; Wenzel, II. 202.
királyt, hogy 200 m árk á t engedjen el neki az összegből, mivel különféle so rsc sa p áso k m iatt elszegényed ett, a király ebbe beleegyezik s azt Írja, hogy a 200 m árk á t levele h o zó já n a k és felm u ta tó já n a k ad ja á t.1) — B rassónak 1858. évi p rivilégium a szerin t évi 150 m árkát kell a király
nak fiz e tn ie ; ezt a p én zt a kiküldött királyi tisztn ek fizesse, akit a király levele u tjá n biz m eg ezzel. Az illető valószínűleg e zen levéllel bizonyítja azt, hogy őt a király csakugyan m eg b íz ta az ad ó n ak átvételével. H ozzáteszi még, hogy am íg az em lített összeget le nem fizetik, addig a király kiküldött em b erén ek egy fertónyi n a p id ija t fizetnek.2) — 1387. pedig a király h e te d a d ó t v etvén ki az o rszág lak o saira, a városokra is, enn ek b e h a jtá sá t k é t m ilesre bízza.3)
De gyakori e ljá rá s le h e te tt az is, v aló színű
leg kü lön ö sen az olyan v árosokban, m elyek egy ráju k k ivetett egész ö sszegben fizették ad ó ju kat, hogy az ad ó t m aguk v ete tté k ki az egyes po lg áro k ra és m aguk, a s a já t em bereik által sz ed té k is b e, s a z tá n az összeget a privilégium b a n m eg szab o tt term in u sra a központi királyi k a m a rá b a szállíto tták szin tén m aguk.
Azt, hogy a város m ag a veti ki p o lg áraira a re á egész összegben kirótt adót, a legvilá'go- sa b b a n ta n ú sítja B u d a lörvénykönyvének 12.
p o n tja ,4) m ely úgy szól, hogy az adónak kiro
v á s á ra v á la sz ta ssák az esküdtek m ellé 24 férfiú a váro s legöregebbjei közül, kiknek 2/3-a ném et, Va-a pedig m agyar nem zetiség ű legyen s ezek vessék ki az ad ó t g azd agra és szegényre lelki-
0 F e jé r : C D. IX/5. 530—32 „ d u c e n ta s m arcas . . . p e r ta le m n im c iu m n o stru m p ra e se n tiu m o ste n so re m tra n s m itta tis .“
2) F e jé r : C. D. IX/2. 236. „hom ini n o stro , e x a c
to ri v id elicet d ic tae collectae, litte ris n o stris m e d ia n ti
b u s ad hoc d e p u ta n d o . . .“
3) Zichy Ο. IV. 344.
4) K iad. M ichnay és L ic h n er, 33. o.
29
ism eretü k szerint. A zután a 15. p o n t1) igy foly
t a t ja : H a az adó ki van vetve, ak k o r két vagy h árom tisztesség es férfiú (polgár) v álasztassák a város m ind en negyede s z á m á ra a d ó b e h ajtó n a k . Ezek a kivetési lajstro m sz erin t h a jtjá k b e az a d ó t és á ta d ják azt a v áro s elü ljáróinak. A városi p é n z tá ro s a z tá n (sch atzm aister) k ö teles Szt. György n a p ja előtt (m ikor a tisztviselők le
köszönnek) a b evételekről és kiad áso k ró l szám o t adni. Az ekkép b e s z e d e tt ö sszeg et m o st a v áro s alkalm as em b erei által a királyi központi k a m a rá b a szállíto tta be.
így látju k ezt egy 1380. évi oklevélben,2) m elyben a király m eg p a ran c so lja P o zsony v á ro sá n ak, hogy „ratio n e V ictualium p ro R ege R o m a
n o ru m F ra tre n o stro C arissim o e x p o sito ru m “ fizessen tü stén t 40 a ra n y forintot és szállítsa azt a k irá ly i kam arába (et ad C am eram N ostram apportare debeatis). De n em csak ily rendkívüli eset alkalm ából fordul ez elő, h a n e m ép oly világosan d o c u m e n tálja egy városi privilegialis oklevél, Privigyének 1382, évi k iv áltság a is.3) A váro s évi 40 0 fo rin to t tarto zik a k irálynak és u tó d a in a k fizetni és azt a királyi k a m a rá b a s z á l
lítan i (singulis annis nobis et su c ce sso rib u s n o stris ad cam eram nostram regiam portare e t solvere ten e a n tu r).
Hogy a z ért á form ák, m in t em lítők, valam i m ereven nem ta rta tta k m eg, vagyis, hogy az adónak ezt a fajtájá t is nem p u sz tá n a királyi udvarból külön kiküldött em b erek szed ték be, han em , hogy — m in d en v alószín űség szerin t — a király nak m eg b ízása folytán a v árhoz ta rto z ó tisztek és m áso k is e ljá rh a tta k b e n n e , szin tén több a d a t igazolja.
így 1377. Z em plén várm egye a lisp á n ja nyug tát ad ki arról, hogy (Sáros) P a ta k v á ro sa
!) Id. kiad. 34. o.
2) F e jé r : C. D. IX /7. 416.
3) F ejé r : C. D. X /l. 60—5.
neki a collectát, m elylyei L ászló herczegnek tarto zik , m eg a z e tte .1) 1380. az egerszegi po l
gárok p a n a sz t teszn ek a királynál, hogy ők jó l
le h e t a ráju k kirótt összeg et (taxam nostram ) m á r egy szer m egfizették a zalai com esnek, ez m égis m áso d szo r is k é ri.2) 1398. Zsigm ond király m eghagyja R ezi v á r várnag yán ak és al- várnagyának, hogy a keszthelyi polgároktól
„rendkívüli a d ó “ czim en jo g ta la n ad ó t ne szed je n e k .3)
L átjuk te h á t, hogy a királyi jövedelm eknek m ásodik (és negyedik) c so p o rtjá b a o szto tt fizet
ség ek et nem kezelik sem a királyi várakhoz tarto zó h atóság o k , sem kü lö n ezek b eszedésére felállított hivatalok, h a n e m b e h a jtásu k végett re n d e s e n a királyi ud v arn ak egy tisztje k ü ld e tik ki. R itkán előfordul e ltérés is ettől. Ezek a kiküldött udvari em b erek pedig valószínűleg nem ta rto z n a k a királyi tárn o k m estern e k ható ság a alá, h acsak nem tárn o k az, kit e feladattal m egbíztak. És láttuk, hogy a városok sem k ép ez
n ek e z á lta lá n o s szabály alól kivételt, csak a n n y ib a n , hogy ad ó ju k at később néhol a sa já t ad m in isztratív szerveik szedik be és m aguk szállítják a királynak udvari k a m a rájá b a . 8, lá t
tuk m ind ezek b ő l azt, hogy a tárn o k m estern e k h a tá sk ö re a városok fölött pénzügyi te k in te tb e n sem m ivel sem g y a ra p o d o tt akkor, m időn m ás, ig azság szo lg áltatási te k in te tb e n an n y ira n öve
k ed ett.
L ássuk m ost, m ilyen k orm ányzati szervek azok, m elyek a h a rm ad ik cso p o rtn a k v e tt jö v e d elm ek et, a reg álék at szedik be, hogy a királyi u d vari k a m a rá b a b eszállítsák.
A reg alek n ek első nagy c s o p o r tjá t. képezik a különféle vá m o k : határv ám , vásárvám , utvám , hidvám , révvám stb. ; úgy látszik, két katego-
>j Zichy Ο. IV. 21—2.
2) Z ala vm. 0 . II. 174.
s) Z ala vm. 0 . II. 277.
