L ^ h NÉMET PHILOLOGIAI DOLGOZATOK

2 i U ■

L ^ h

NÉMET PHILOLOGIAI DOLGOZATOK

SZERKESZTIK: PETZ GEDEON, BLEYER JAKAB, SCHMIDT HENRIK

... ... ... XXXIX. , __

. |V •. ' . ■/-V''. •' ' ' ;V ■ (.j ' . V\y\ ’ ■ V' , i . s {iJ ■ [ ■ ' ‘ /'

B U D A

NÉMET UTCANEVEI

A VÁR ÉS ÚJLAK UTCANEVEI

1696— 1872

8 T É R K É P M E L L É K L E T T E L

IRTA

VASS KLÁRA

B U D A P E S T , 1 9 2 9.

P F E I F E R F E R D I N A N D ( Z E I D L E R T E S T V É R E K ) N E M Z E T I K Ö N Y V K E R E S K E D É S E

S í­

n e m e t PHILOLOGIAI DOLGOZATOK

SZERKESZTIK: PETZ GEDEON, BLEYER JAKAB, SCHMIDT HENRIK

________________________________________ XXXIX________________________________________

B U D A

NÉMET UTCANEVEI

A VÁR ÉS ÚJLAK UTCANEVE I

1696— 1872

8 T É R K É P M E L L É K L E T T E L

IRTA

VASS KLÁRA

B U D A P E S T , 1 9 2 9.

P F E I F E R F E R D I N A N D ( Z E I D L E R T E S T V É R E K ) N E M Z E T I K Ö N Y V K E R E S K E D É S E

1 ti 6 4 92

M. T. AKAD.

T. ^BZ. NöveéékDapló

S Á R K Á N Y N Y O M D A R T . B U D A P E S T , H O R N E D E -U T C A 5.

főváros T ek in te te s Tanácsának, hogy n a g yértékű támogatásával e tanulm ány

m egjelenését elősegítette.

B udapest, 1929. június hó.

V A S S K L Á R A

A z u tc a n e v e k pszihologíája

Oldal

I. A z u tc a n é v k u ta tás k ia la k u lá sa ... 9

II. A z u tcan év k u tatás etnológiai s z e m p o n t j a i ... 12

III. Az u tcan év k u tatás k u ltú rtö rté n e ti szem p o n tjai • ■ • 20 IV. Az u tc a n é v k u ta tás n yelvészeti szem p o n tjai ... 22

B uda n ém et u tc a n e v e i A V ár és Ú jlak u tc a n ev ei. 1696— 1872 B evezetés ... 27

I. B uda város fejlődése. 1686— 1 8 7 2 . ... ... 28

II. N ém et szellem i élet B udán a török hódoltság után a XIX. s z á z a d i g ... 36

III. A V ár és Ú jlak ném et utcanevei. 1696— 1872. • • • 41 1. „Die Mästung“. (A V ár.) ... 42

a) U tcanevek ... 42

b) A kapuk n e v e ... 71

2. „Das N e ü s t ü f f t “. (Ú jlak.) ... 73

a) U tcanevek ... 73

b) H á z n e v e k ... 88

IV. B uda az u tcanevek tükrében. Etnológiai, k u ltú rtö rté ­ neti és nyelvészeti k ö v e t k e z t e t é s e k ... 89

F üggelék I. A ,,Zaiger über die V östung A nno 1696“-ban felsorolt házak és h á z tu la jd o n o s o k ...101

II. A ,,Z aiger über das N eüstüfft A nno 1702“ -ben felsorolt h áztu lajd o n o so k ...109

III. F o rrá so k ... 114

IV. Iro d alo m ... 118

V. N évm utató ... 124

V I. D eutsche I n h a l t s a n g a b e ... 131

T é rk é p e k . I. A V ár 1696-ban és A V ár m ai h e l y z e t e ...44—45 II. P lan D er Königl. H au b t S ta d t und F estung Ofen 1741 55 III. V asquez, B uda és P est tá jle írá sa . 1836 ... 67

IV. Ú jla k 1702-ben és Ú jlak m ai h e l y z e t e ...72— 73

V. P lan von O fen und P e st (1 7 7 8 )... 79

VI. P lan d er S ta e d te Ofen u. P esth (bey T om ala, 1836) . 85

A m agyar és n ém et k u ta tá s eredm ényei.

A z u tc a n é v k u ta tás a legújabb idők tudom ányága. Bár G rim m J a k a b m ár a XIX. század b an hangsúlyozza a név­

k u ta tá s tudom ányos érték ét, az utcanevek felé csak a legutóbbi években fo rd u lt az érdeklődés.

E gy-egy város utcáinak krón ik aszerű felsorolása: • a XIX.

század b an á lta lá b a n ez jelenti az u tcan év k u tatás m ódszerét.1 A k u tató k egyszerű tö rtén eti a d a tk én t, néhány m egjegyzéssel

— legtöbbször alfab etik u sán — á llíta n a k egym ás m ellé u tc a ­ neveket. E nnek a sz ó társzerű feldolgozási irán y n ak képviselői közül m egem lítjük: Charles S chm idt (Die S tra ssb u rg er G assen und H äusernam en. 1870 und 1888.) és Karl Ram baldi (M ünch­

ner S trassen n am en . M ünchen, 1894.) m űveit.

A z első ren d szeres feldolgozást Ernst Förstemann a d ja (S trassen n am en von G ew erben. P feiffers G erm ania, XIV— XVI.

1869-71)2. M unkásságának főként a nyelvészet és k u ltú rtö rté n e t szem pontjából van értéke. M indkét tudom ányág jelentőségére a n év k u tatásb an rá m u ta t Grim m J a k a b is: nyelvészeti k é rd ések ­ kel in d ítja meg á lta lá b a n a név k u tatást, k u ltú rtö rté n e ti é rté ­ k elést az utcan ev ek k el k ap cso latb an csak egy esetben emel ki: „bem erk en sw ert in den a lten stä d te n die gassen nach den gew erben u n te rsc h ie d e n .“3

A szélesebb látó k ö rű k u ta tá s a XX. században indul meg.

Paul Feit (V ergleichende S trassennam enforschung mit A usblick

ler, B raunschw eigs G assennam en. Idézve: H o ffm a n n; Die typischen S tra s ­ sennam en im M ittelalter. Königsberg, 1912. III. C apitel: Entw icklung und gegenw ärtiger Stand der Strassennam enforschung.

2 Idézve H off mann, i. m. III. C apitel. Entw icklung und gegenw ärtiger Stand d er S trassennam enforschung.

3 D eutsches W örterbuch. Bd. IV. 1. G asse címszó, II. Bedeutung und gebrauch. 1) 1438. h.

auf die S ittengeschichte B reslau s und a n d e re r S tä d te . B reslau, 1911.) az utcaneveket, m int a lakosság erkölcsi felfogásának kifejezőit tá rg y a lja ; A r tu r H offm ann (Die ty p isch en S trassen-

nam en im M itte la lte r und ihre B eziehungen zur K u ltu r­

geschichte. Königsberg, 1912.) m ár több szem pontot érv én y esít;

m egvilágításában az utcan ev ek a nyelvről, erkölcsről, vallásról,, iparról, k ereskedelem ről, jogszokásokról, gazdasági- és tá r s a ­ dalm i viszonyokról s a m űvészetről beszélő adatok.

A XX. század b an m ár a ré sz le tk u tatáso k b an is több szem ­ p ont ju t k ifejezésre: W ilhelm R einecke (Die S trassen n am en Lüneburgs. 1914.) cso p o rto k at á llít fel, m elyekben pszihológiai m otívum ok is érvényesülnek, Thomas M em m inger (W ürzburgs S tra sse n u n d B auten. W ürzburg, 1921.) k u ltú rtö rté n e ti és e tn o ­ lógiai k érd é se k e t fe jt meg.

A z u tc a n é v k u ta tás tá v la tá t V olckm ann Ervin v ilá g ítja meg.

M unkássága visszatükrözi az u tcan év k u tatás fejlő d ését; elő szö r nyelvészeti (U n erk lärte n ied erd eu tsch e S trassen n am en in H am ­ burg und andersw o. H am burg, 1917.) m ajd hagyom ányos k u ltú r­

tö rté n e ti (A lte G ew erbe un d G ew erbe-G assen. W ürzburg, 1921.) k ap c so la to k a t boncolgat, de nem áll meg ezeknél az e re d m é ­ n yeknél; Die deutsche S ta d t im Spiegel a lte r G assennam en (W ürzburg, 1926.) c. m üvében az utcanevek kap csán a városi élet m inden m o zzan atát felöleli és a n ép lélek tan segítségévei m agyarázza. A n é p lélek tan i szem pontot külön fejezetek is k i­

em elik: „L ebenslust und F re u d e “, „V olkes W itz, H um or und D erb h eit.“ V olckm ann így m e g ad ja az u tcan év k u tatás pro-

g ram m ját. •

N álu n k az u tc a n é v k u ta tás eddig m indössze 3 m u n k ára szo­

rítkozik: dr. O rtva y Tivadar, Pozsony város utcái és terei. A város tö rté n e te u tc a - és térnevekben. (K ülönlenyom at a „ N y u ­ g atm agyarországi H íra d ó “ politikai napilapból. Pozsony, 1905.) r Schm all Lajos, B u d a -P e st utcái és terei. A d ato k a b u d ap esti utcák elnevezéséhez és tö rtén etéh ez. (B udapest, 1906.), B aracs A m ália, B uda ném et utcanevei, I. V íziváros. (B udapest, 1918.

K ézirat.). E m unkák közül az első k ettő nem veh ette figyelem be a ném et n év k u tatásb an ú ja b b an felm erü lt elvi szem pontokat, Baracs A m ália m u n k ája k éziratb an m a ra d t s így a további k u ta ­ tás szám ára h o zzáférh etetlen .

A k u ta tá s t tanu lm án y u n k annyiban igyekszik előbbre vinni.

hogy az utcanevek eddig csak általán o sság b an m egjelölt nép­

lé le k ta n i ta ita lm á t nagyobb figyelem be részesíti s az utcaneve­

k e t m int a n ép k ö ltészet egyik prim itiv m egnyilvánulását is vizs­

g álja. A n épköltészeti elem ek et észrevették eddig is a kutatók,*

leg h atáro zo ttab b an H offm ann: „Die Strassennam en können an historischem W ert mit den damaligen Volksdichtungen ver­

glichen w erden, obwohl sie nicht durch poetische Stilisierung über das A lltägliche erhoben w erden.“4 5 T erm észetes, hogy a k u ta ­ tó k at eddig elsősorban a szem beszökő reális tartalo m érd ek elte, hiszen csak ennek te lje s feldolgozása u tá n k erü lh et sor psziho- lógiai m eg állap ításo k ra. A z u tcan év k u tatás fejlődésében m ost id eérk ezett.

T anulm ányunk feldolgozási m ódszere szintetikus. A z u tc a ­ n évadás a n ép iélek tevékenysége, alk o tási vágy eredm énye, te ­ h á t elsősorban az etnológia körébe tarto z ó kérd és; mivel a z u tcan év ad ás tá rg y i a la p ja a lak ó h ely term észeti beállítottsága,, elm últ esem ényekre, em berekre való em lékezés, az u tcan év ­ k u ta tá sb a n az etnológiához tö rté n e ti (k u ltú rtö rtén eti) feladatok is csatlak o zn ak . De ezek sokszor m egoldatlanok m arad n án ak , h a nem tám aszk o d h atn án k az etim ológiára és n y e lv já rá sk u ta tá s ra .

A z u tc a n é v k u ta tás fejlődésével az utcanevek a la p já n bizo­

nyos m értékben érték elh ető és összehasonlítható a városlakók szellem i rugékonysága és kedélye is. Ez az értékelés és össze­

h aso n lítás azonban csak az egyes városok k o rh atáro k közé á llí­

to tt összes utcaneveinek ism erete a la p já n lehet eredm ényes.

T an u lm án y u n k e z é rt felhívja a figyelm et a k u ta tá s ren d szeres b e á llítá sá ra. A lev éltári, térk ép és n y o m tato tt anyagból krono­

lógiai sorrendben, topográfiái lerögzítéssel összegyűjtött anyag leh et csak á lta lá n o s értékű.

A z u tcan év ad ásn ak két tö rtén eti korszaka van. A z elsőben

nyos irreális elem eket, am ikor a reális tartalo m szerint ö sszeállított fel­

o sztásban nem tud h a tá ro zo tt csoport-m egjelölést adni: „unterschieden w ird a) im allgemeinen : Strumpf g, blinde g, holla g, kehrwieder g; y) . ■ . nach inhalt un d ähnliches : paradis g, lilien g, brand g, (worin ein brand gewe­

sen); f) die Unterscheidung geschieht aber auch ganz einfach : kurze g, breite g.” D eutsches W örterbuch. Bd. IV. 1. G asse címszó. II. B edeutung und gebrauch. 1) 1438—39. h.

5 Die ty pischen S trassennam en im M ittelalter. Königsberg, 1912. 28. 1.

— körülbelül a késői középkortól a X V III. század ig 8 — a lak o s­

ság a lk o tja u tcan ev eit,7 a m ásodikban a hatóság, a városi ta n ács;8 term észetes, hogy csak a lakosság a lk o tta u tcanevek kora lehet a tudom ányos k u tatás tárgya.

II. AZ UTCANÉVKUTATÁS ETNOLÓGIAI SZEMPONTJAI.

A nép szellem i fun k ció ját a n évadásban m ár az eddigi k u ta ­ tás is figyelem re m é lta tta . Kluge m o n d ja: . . . „in der N a m e n ­ gebung aller Völker und aller Zeiten verlangt die menschliche Sprache Sinn und B edeutung der Nam en, denn der menschliche Geist kann sich sprachlich nicht anders äussern, als mit einem G edankeninhalt.“1

Ebben a gondolati tarta lo m b a n — az u tc a n é v a d ásn ál is — k ét m ozzanat figyelhető meg: a célszerűségi és érzelm i m ozza­

nat. A m ennyiben az érzelm i m ozzanat a célszerűséget h átté rb e szo rítja, annyiban ta lá lju k nép lélek tan i értelem ben jogosnak k u ta tá su n k a t. A z érzelm i m om entum oknak a h a tá sa a la tt a név­

adó nép nem csak helyi tájék o zó d ást n y ú jt; a helyi és tö rtén eti térb eli ado ttság o t, m int lelki élm ényt — lelki h ab itu sa szerint — közelebb vagy távolabb viszi. Az a lk o to tt nevekben a nép ö rö ­ m ét leli, ragaszkodik hozzájuk.

K önnyen felvethető az a kérdés, hogy az u tcan év ad ásn ál a k é p zeleti elem ek érvényesülnek-e o lyan m értékben, hogy azokat

0 Grohne az utcanevek k eletkezését a késői középkorba teszi: ..Ihre hauptsächlichste Entstehungszeit ist das spätere Mittelalter. Hier nehmen sie dann allerdings rapid an Zahl zu, und ihr Heer wird ein unüberseh­

bares.“ Die H ausnam en und H auszeichen. G öttingen, 1912. 158. 1. — „Die mittelalterliche A r t der Strassenbenennung hat sich im grossen-ganzen bis z u m 18. J ahrhundert e r h a l t e n . . . “ Hoffmann, i. m. 17. 1.

7 „ . . . s o r g t e allein der V o lk sm u n d dafür.“ H offm ann i. m. 17. 1. „Die alten Gassenbenennungen sind im V o lk s m u n d durchaus unbeabsichtigt und allmählich zu Eigennamen geworden und in den Sachsen begründet, sie sind etwas organisch Entstand enes.“ Much, Die Namen im Weichbilde Wiens und ihre Entstehung. Vorträge. Hgg. von 0 . Abel, Wien, 1924. 248—267 1.

8 „Die modernen Strassenbennenungen, unter denen im allgemeinen die in den letzten anderthalb bis zwei Jahrh undert en entstand enen zu verstehen sind, sind der Hauptsache nach Schablone oder in neuester Zeit, M a ss en ­ ware übelster A r t . . .“ V olckm ann , Die deutsche S tad t im Spiegel a lte r G assennam en. W ürzburg, 1926. V orw ort. IV. 1,

1 D eutsche N am enkunde. Leipzig, 1926. 3. 1.

lélek tan ilag értékelhessük, A k épzeleti elem ek alapvető szerepe a n y elv alk o tásb an ig azolja az érték elés lehetőségét: Gerade die N a m en sind deswegen ein so wertvolles Sprachgut, weil es hier vielfach die Mühe belohnt den einzelnen, kausalen Momenten der Wortbildung und Entstehung nachzuspüren und die Schat­

tierungen zwischen organisch wachsender Sprachbildung und individueller Sprachschöpfung deutlich abzustufen.“2

A z u tcan év ad ás kép zeleti elem ei a v á ro sterü let helyi a d o tt­

ságából, lelki jelenségekből, a városi népnek gazdasági, politikai és tö rtén eti élm ényeiből adódnak. M egfigyelésünk oda irányul, hogy hogyan esik a névad ásn ál a v álasztás az utcának vagy té r­

nek, — bizonyosan szám os külső vagy belső jellegzetessége közül — egyre és hogy hogyan g azd ag ítja ez a jellegzetesség szem léletességével vagy k ed ély í ta rtalm áv al névform ájában a lakosság sa játo s szókincsét. E szerin t az utcaneveket bizonyos tagolásnak v e tjü k alá.

A k ép zelet tevékenységének legalacsonyabb foka, ha olyan neveket alkot, m elyek ta rtalm ilag az u tcán ak csak általános külső jellegzetességét fogják át. E zeket az utcaneveket,

Hochstrassen (Buda) Kurzegássl (Buda) Langengassen (Buda) Engegássl (Buda) Tieffenw eg (Buda)

Breitestrasse (B raunschw eig),

igen sok városban m eg találju k . De m ár ebben a tartalm i csoport­

ban is észrevehető differenciálódás. A Schlangengasse (B uda), Zipfelgasse (N ürnberg, R othenburg) nevekben a jellegzetesség h aso n lat a la k já b a n tűnik fel; ez a fokozás első nyom a. A követ­

kező nevekben a külső jellegzetesség — a nép elm ésségére, gon­

d o lk o d ására jellem zően — képes form ába burkolva, N adelöhr­

gasse (M agdeburg), Katzensprunggasse (M agdeburg), R osm arin­

gasse (H annover), ironikus túlzásban jut kifejezésre: szűk, m int a tü foka, rövid, m int egy m acskaugrás, szagos, m int a rosm arin.

A Kothgasse (B uda), Schwarzes Meergasse (Danzig), A u f d em Meere (Lüneburg) nevekben az u tca sáros voltának képesen m eg­

je lö lt szu p erlativ u szát ta lá lju k .

2 Grohne, Die H ausnam en und Hauszeichen. Göttingen, 1912. 177. 1.

A z u tcanevek m ásik cso p o rtjáb an m ár nem az általán o s k ü l­

sőségből keletkezik a név, a ügyelem egy bizonyos tá rg y ra irá ­ nyul és ezt m ás tárg y ak k al szem ben előnyben részesíti.

A ház- és kocsmacégérekből alk o to tt u tcan ev ek n él3 a ki­

v álasztás elvéül a jóhangzást vagy pedig a színességhez és r it­

kaságokhoz való rag aszk o d ást is m eg jelö lh etjü k : O livengasse (Köln)

Drachengasse (F ra n k fu rt) Fortunagasse (Buda)

R o te Löwengasse (F ran k fu rt)

Kleine steinerne Tischstrasse (M agdeburg) Drei Helm gasse (Regensburg)

Drei Moorengasse (Buda)

Schw arze Bärengasse (Buda, R egensburg) Wo der Fuchs den E n d ten predigt (S trassburg) Rittergasse (F ran k fu rt)

Weisse Liliengasse (Regensburg) Wunderburggasse (N ürnberg) Blaue Handgasse (F ra n k fu rt).

A kö zé p ü le te k m egbecsülésének, a közös vagyonhoz, m u n k á­

hoz való ragaszk o d ásn ak , a vallásos érzésnek kifejezői:

R a th a u sp la tz (Buda)

Landhausgasse (Buda, Pozsony)

Schulstrasse-gasse (A lt S tu ttg a rt, M agdeburg, B uda) Schlossgassen (Buda)

Burggasse (Pozsony, B uda) Spitalgasse (Buda, Pozsony) Ballhausplatz (W ien)

Theater gasse, pla tz (Buda, Pozsony) Brückengasse (Buda, Pozsony) T unnelzeile (Pozsony)

Kirchgasse (A lt S tu ttg a rt, Pozsony) Klostergasse (Buda, B erlin, M annheim ) D reyfaltigkeitsplatz (Buda)

Franciscanerplözl (B u d a).4

4 A d a tain k at főképen B udáról hozzuk, m inthogy fo rrásain k ilyen neve­

ket — egyoldalú tárg y alási m ódjuk következtében — nem sorolnak fel, hab ár ezek m inden városban találh ató k .

A zoknál az utcaneveknél, m elyek a polgári életből k ap ták -tartalm ukat, a kép zelet a névvel tö rtén ések et á llan d ó sít az egyes

u tcák b an és tereken.

Ilyen a piaci élet színes m ozgalm assága. A sokféle névben

— általán o sab b m egjelöléstől kezdve ( M a r k tp la tz ) — m eg talál­

juk a kiskereskedelem nek a legkülönfélébb ágait, gy ak ran még egyes élelm iszereket vagy m ás házieszközt is kiem elnek. Ilyen u tc a és térnevek:

H eu p la tz (Buda, Pozsony]

Geschirrplatz (Buda) N asch-M arkt (W ien) P lu n d en m a rkt (S tralsund)

bey denen Fleischbänckhen (Buda, Pozsony, H am ­ burg, Köln)

Schüsselbuden (Lübeck)

Krügerbrücke (A lt M agdeburg) B ro tm a rkt (Pozsony)

F ischm arkt (B uda, Königsberg, Pozsony) Höckerstrasse (S tralsund, S tettin) K o h lm a rkt (W ien, Pozsony) V iehm arkt (Pozsony) Eiermarkt (W ürzburg) T a n d lm a rk t (Pozsony) Schrannen-Freiheit5 (R ain).

E nevek sa játo sság a a piaci és kereskedelm i árúk önkényes ki­

v ála sz tá sá b an van.

A városi élet m ásik jelenségét ta lá lju k meg a közlekedés és fuvarozásról beszélő utcanevekben:

Diligencegasse (Buda)

Poststrasse (Buda, Pozsony, Danzig)

Fuhrmannsgasse (W ien, M eissen, Riga, Bremen) Wage m annst rate (Lübeck).

A z utcának m ás hellyel való kapcsolatát is beleviszik az elnevezésbe:

Wienerstrassen (Buda) Vörösvarerstrassen (Buda)

8 G abonapiac. Volckmann, Die deutsche S tadt im Spiegel a lte r G as­

sennamen. W ürzburg, 1926. 60. 1.

A ltofnerstrassen (Buda) Nachtigallenthalw eg (Pozsony)

o lyan utcák, m elyek a forgalm at egy bizonyos irán y b a lebonyo­

lítják .

V áltozatosság m utatkozik azokban az u tca- és té re ln ev ezé­

sekben, m elyek a törvénykezési életből ered n ek ; sokszor e lr e j­

te tt fogalm ak és m egjelölések is elő k erü ln ek a nép szókincséből.

E zeket a neveket a középkor jellegzetes erkölcsi szigora h a tja á t:

Schopenstehl6 (Hamburg) Galgengasse (F ran k fu rt) Schrannengasse1 (Ingolstadt)

H enkersteg (Pozsony, N ürnberg, Lübeck) Scharfrichtergasse (A lt S tu ttg a rt, In g o lstad t) Büttelstrasse (Danzig, W ism ar).

O strom ok és hasonló háborús élm én yekb ő l k eletk eztek a.

következő utcanevek:

bey den Schade wachten* (Stendal)

Katthagen, Ketzerberg, K a tz e n p la tz 9 (H am burg, H a n ­ nover, R ostock, M arienburg, Köln, W ürzburg,, F ran k fu rt)

A u f der kays. Breche (Buda) Baterigässl (Buda)

B om benplatz (Buda)

Schanzgässl (Buda, Pozsony) Zwingergässl (Buda)

Wallgasse (Danzig, K öln).

A kiem elkedő, tiszteletb en álló szem élyről eln ev ezett u tc á k ­ nál még fokozottabb m értékben jut elő térb e bizonyos erkölcsi és érzelm i m érlegelés. E zek a nevek: H eüsslergőssl (B uda), Schwarzelgdssel (B uda), Wegerergdssl (B uda), m inthogy a nép csak akkor nevezte el kiem elkedő szem élyekről utcáit, h a ezek 6 7 8 9

6 ítélőszék, Volckmann, i. m. 13. 1.

7 B írók és íté leth ird ető k p ad ja. Volckm an n, i. m. 21. 1.

8 A „S chadew achten" S tendal v áro sán ak egyik örséghelye volt. V o l c k ­ mann, i. m. 39. 1.

9 Katzen, alném et Katten (egyesszám K á t) általán o sság b an a k ö zép ­ kori „schw ere, b allistische K riegsw erkzeuge" összefoglaló neve. V o lc km a n n r i. m. 41. 1.

a szem élyek tö rté n e ti vagy m ás szoros vonatk o zásb an állo tta k a hellyel, k eletkezésük k o rszakában nagyon ritk á k .10

A polgárság az akkori társadalmi és faji különbségeket nagy tiszteletben ta rto tta ; az u tc ák at, m elyekben az egyes osz­

tály o k tag jai különösebben nagy szám ban la k ta k — h áttérb e szorítva m ás külső jellegzetességet — ezekről nevezte el. Ilyen utcaneveket m inden városban talá lu n k :

Herrngasse (Buda, P ozsony, B erlin, W ien, H ild es­

heim, Je n a , B reslau)

Judengasse (Buda, Pozsony, H ildesheim , S trassburg, Speyer, S ten d al, M agdeburg, D resden, Danzig, W ien, B raunschw eig, B erlin, F ra n k fu rt, N ü rn ­ berg, A achen, B reslau)

B lo tstra te11 (Rostock)

Dienerstrasse (M ünchen, Lüneburg) Pfaffengasse (Köln, Pozsony)

Rittergasse (Braunschw eig, S tade, Lübeck, W ism ar, Elbing, Danzig)

Spielm annsgasse (Köln) Sehwabengässl (Buda) Raitzengasse (Buda) Croathengassen (Buda)

Grapengiesserstrasse12 (Lüneburg, Rostock) Hafnergasse (Buda, W ien)

Böckergasse (V oralberg, B uda, Pozsony) Sudlergasse13 (Ham burg)

Joppengasse (Danzig) és Schopenstrasse14 (M agdeburg)

10 „ . , , daher sind die heute so beliebten Benennungen der Strassen nach berühmten Männern im M itte lalter ganz unbekannt." Grohne, i. m. 157. 1. — A szem élynevek felvevése a képzelet tevékenységének lassú h an y atlását jelenti, összefügg a városok gyors fejlődésével, kiépülésével és átvezet az u tcan ev ek m ásodik korszakához.

11 A városi p atriciu s család o k lak ta k R ostockban ebben az utcában.

V o lc km ann, i. m. 32. 1.

12 A Grapen középkori főzőedényt jelent. Volckmann, i. m. 79. 1.

13 A S u dler koch hurkafőzö volt, aki az utcán áru síto tta a frissen főtt kolbászt és h u rk át. Volckm ann, i. m. 81. 1.

14 A Jopen-Schopenbr auer sörfőző m estert jelent, Volckmann, i. m. 82—

83. 1.

Vass Klára: Buda német utcanevei 2

Rauchfangkherergässl (Buda, Pozsony)

Bizonyos gúnyolódás ju t kifejezésre azoknak az utcáknak a neveiben, am elyekben a lakosság m egvetett rétege lakott:

L e u th e s s e r w e g (W ürzburg) Gaunersteg (W ürzburg)

Ehebrecherstrasse (Braunschw eig, H am burg, M ag­

deburg, Rostock, Lübeck) Bettlerstrasse (Hildesheim ) B a d erstra sse15 (Lübeck, W ism ar) under S ü n d e rn (Strassburg) Geiler oder Gilergasse1G (Speyer) W anzengasse (B reslau)

Flohagen (Hildesheim ) S a u w in k e l (Pozsony).

V annak olyan utcanevek, m elyekben a k ép zeleti elem ek oly m értékben érvényesülnek, hogy elh o m án y o sítják a helyi vonatkozásokat,

F riedhofgasse h e ly e tt a k ép zelet a fogalom fokozásával az u tc á t Todtengasse vagy F riedensw eg-nek nevezi (Buda, A lt- S tu ttg a rt, J e n a ). — F élelm etes háborús esem ényekre em lék ez­

te t a bluetgässl (B uda) elnevezés. — A Wasser und Feyrgässl (B uda) elsősorban a ta rta lm á n a k fogalm i ellen tétév el h at. Hogy ebben a névben a szó- és helyi ta rta lo m m ilyen viszonyba von­

ható, még m egoldatlan. — A Langes E le n d (Lüneburg) név az u tca külső tu lajd o n ság áv al kapcsolatos, a Kehrwiedergasse (H am burg) az u tca girbe-görbe v o ltá ra vonatkozik. H um oros á lta lá n o s ítá s t1 5 * 17 m u tat a K ibbeltw ite (H am burg), m elyet az u tc á ­ ban sokat veszekedő (kibbelnde) asszonyokról neveztek el. — Iro n ik u s ta rta lm i fokozást talá lu n k a H oheluft térnévben. így h ív ­

ják az ak asztófa te ré t H am burgban, m ert am int csúfolódva és ta lá ló a n m egjegyzik, a kötélre íté lt az akasztófán bőségesen szív-

15 A fürdők tulajd o n o sai és alk alm azo ttai a b e cs te le n néphez szám ítottak.

L ásd Volc km ann i. m. 158. 1.

18 V ándor koldusok vagy csavargók. Volc km ann, i. m. 140. 1.

17 „In jenen (G assennam en) äussert sich der V o lk s m u n d und zwar vie l­

fach charaktervoll, mit W i tz und Humor, nicht selten in recht derber, gele­

gentlich, auch in unflätiger Weise.“ Prof. Dr. O tto Pniow er, B erlins S trassen - nam en. B erliner T agblatt, 23. Nov. 1926.

19 h a t m ag aslati levegőt. — A túlvilági életet: m ennyország, tisz­

títótűz, pokol, szentek és gonosz-szellem eket is bevonja a nép k ép zelete a névadásba, term észetesen bizonyos helyi vagy tö r­

tén eti vonatkozások a la p já n :

Himmelreichgasse (H ildesheim , S trassburg, K önigs­

berg, A lt-M agdeburg) Him melsgasse (Speyer) H im m elfahrtstrasse (Rostock) H im m elsleiter (Rostock)

Fegefeuergasse (Lübeck, Bam berg, H ildesheim , S tra l­

sund)

in der Hölle (H ildesheim ) Höllenfegergasse (S trassburg) Teufelsstrasse (Lübeck) T eu felsku h le (Rostock) Nächelsgasse (K ö ln )1 * * 18 Georgsplatz (Buda) Sebastianigassen (B u d a)19

F e jte g etésein k eredm ényeképen az u tcan év ad ásn ál a k é p ­ zeleti elem ek érvényesülésének kétféle m ó d ját látju k . A z első a tárg y kiv álasztása, m elynél á lta lá b a n a legm arkánsabb tartalm i elem jut előtérbe, azonban m eglepetésszerűen rá ta lá lu n k a leg­

különbözőbb tá rg y a k ra és életjelen ség ek re is. N evezhetnénk ezt a k ép zelet so k o ld alú ság ra-tö rek v ésén ek .20 E zt bizonyítja egy eddig m ég nem e m lített jelenség is: m indenütt van sok olyan utca, am elynek egyes szak aszait ugyanazon időben m ás-m ás e l­

nevezéssel jelö lik 21 és sok utcának és térnek a m aga egészében

1S Sok ilyen név részben hamis népetim ológia, részben szekunder k ép­

zéssel m integy ú jo n n an keletk ezett, úgy, hogy az újonnan k eletkezett névben a helyi kap cso lat már eltűnik. Idézett p éldáink m ag y arázatát lásd Volck- mann, i. m. 129— 135. 1. és 142. 1.

,fl „Die Zahl der Strassen und Plätze, die ihren Namen unmittelbar von A p o s teln und Heiligen herleiten, ist geradezu Legion." Volckmann, i. m. 121.1.

20 „Aus dem V o lk sm u n d geschöpft, zeigen sie (die G assennam en) S i n- nigkeit, Poesie und Humor." Prof. Felix Genzmer, S tädtebau und Strassen- nam en. D eutsche allgem eine Zeitung, 21. F eb ru ar 1927.

21 „Ilgenstrasse (1767) teilweise auch Birkengasse und bei den Häusern 8110 kurze Zeit auch Stockstrasse genannt." R. Linck, A lt-S tu ttg a rte r S tras-

2*

is van egyidőben több neve,22 továbbá hogy új benyom ások nyo­

m án új nevek k eletkeznek. A tá rg y v álasztástó l függetlenül áll az u tcanevek nyelvi form ába öntése. E z a k ép zelet tevékeny­

ségére a név ad ásb an jellem ző, m e rt egészen közönséges tárg y (külső tu lajd o n ság ) v á la sz tá sá n ál is, a népi szókincs k ia k n á ­ zásával, talá lé k o n y a t, szellem eset n y ú jth a t.23 A z utcan ev ek n é p ­ lélek tan i m egokolása u tá n a v árosnépnek alkotó lelki készsége bizonyos m érték b en értékelhető,

III. AZ UTCANÉVKUTATÁS KULTÚRTÖRTÉNETI SZEMPONTJAI.

K ezdettől fogva az utcanevekben m egjelenő rea litá s volt az, ami a k u ta tó t elsősorban érd e k e lte : a helyi adottság, a közös k u ltú rá n a k em léke, m inden, am it a városnép évszázadok fo ly a­

m án a lk o to tt és á té lt.

A z utcan ev ek reális elem ei azok, am elyekből a k u ltú rtö rté n e t és topográfia m eríteni törekszenek. A z elnevezések népies alk o ­ tások, de naivitásuk ellen ére is jelentőségük van a k u ltú rtö rté ­ net k u ta tó ja szám ára, m ert term észetes és közvetlen fo rrásai a nép szellem i életének.

sennam en und ihre H erkunft, S tu ttg a rte r neues T ageblatt, 28, Dez. 1926, 31.

Ja n . und 3. Febr, 1927, — „pläzl bey der Säu len “ egy része „beim Rathaus B uda, 1696.

22 „Langestrasse auch Landhausgasse gebräuchlich, 1492.“ R. Linck, A lt-S tu ttg a rte r G assennam en und ihre H erkunft. S tu ttg a rte r neues T ag eb latt, 28. Dez. 1926, 31. Ja n . 1927, 3. Febr. 1927. — A Wienerthorgasse neve Todtengasse is, Buda, 1822. A M a rktp la tz neve még Dreyfaltigkeits- és R a t ­ hausplatz is, Buda, 1805.

23 V áltozatosság m u tatk o zik abban is, hogy a név mellé nem k e rü lt mindig a ma m ár hagyom ányos „tér" vagy „u tc a “ szó. M inél régebbre m együnk vissza, annál nagyobb v áltozatosságot találu n k : bey denen, auf der, beim, bei der, markt, hof, freiung, plazl, gang, weg, sieg, zeile, gasse, gassl, strasse. Lásd Much, Die N am en im W eichbilde W iens und ih re E ntstehung, V orträge. Hgg von O. Abel, W ien, 1924. 248— 267. 1. A gasse és strasse szoká­

sos értelm e is — gasse szűkebb, kisebb, strasse szélesebb, nagyobb, országút,

— váltakozó az egyes nyelvterületeken. Lásd bővebben Grimm, D eutsches W örterbuch. Bd. IV. 1. gasse címszó II. bedeutung und gebrauch. 2) 1439, h.

Még az egyes v árosokban is van különböződés: „Eigentümlich für W ien ist, dass hier vieles als Strasse geht, was anderswo Gasse hiesse.“ Much, i. m.

24&—267. 1.

A zonban a k u ltú rtö rté n e ti u tcan év k u tatás — az utcanevek ta rta lm i közvetlensége m e lle tt — nem ju tta t közvetlenül új ism e­

retan y ag h o z. K u tatási m ó d ja, hogy az élő vagy okiratokban lévő m eg ad o tt utcanevekből kiindulva, az egyszerű és ö sszetett (pszi- hológiai) követk eztetés (K urzegässl, — Katzensprunggasse), az etim ológia és n y e lv já rá sk u ta tá s (K a ttreep el — Leutfresserweg), az u tcaneveknek okm ányokban vagy m ás íro tt és n y om tatott em lékben lévő tárg y i m egokolása a la p já n vonja következtetéseit.

E sem ény, m ely m élyen h a t a nép lélek re nevet a d ,1 Ezeknek a fontos esem ényeknek egyike az ősök szem ében — akiknek élete fő k ép p en az u tcán já tsz ó d o tt le 2 — a törvénykezés, háború és v é d e k ez és volt. Sok u tcan év 3 őrizte meg a városokban a törvény­

kezés h e ly é t és m ó d ját, u tal tö rté n e ti esem ényekre, harcok ré sz ­ leteire.

M egőriznek az utcan ev ek vallási m o zzan ato k at is: az egyes sz e rzetesren d ek fellépése, kedves szentek tisztelete, az egyházi é le t m eg nyilvánulása b e n n ü k fellelhető.

É rdekes a d a to k a t ta lá lu n k az utcanevekben a városnép társadalm i felosztására. A p atriciu s és kiem elkedő családok, iparosok, kereskedők, zsidók és a sok m egvetett lakos szigorú elz á rtsá g b an élt és m indegyiknek m egvolt a tá rsad alm i h elyze­

té rő l eln ev ezett u tcája.

A nyagot ad n ak az utcanevek a gazdaságtörténeti ku tató n ak is. V ásárok, a vám, ip a rá g a k ,4 k ereskedelem és forgalom a d a ta it a gazdasági fázisok felderítésénél az utcanevek a látám asztják .

A városi élet általános műveltségi viszonyait tá rjá k fel a k ö zép ü letek rő l beszélő utcanevek.

1 „ . . . s o fin det der Volksfors cher in den Schöpfungen der Volksseele die Sp uren wichtiger, historischer Ereignisse und ihres Einflusses auf die Menschheit: die Überlieferung eines Volkes ist der Spiegel, in dem mächtige Ein drücke noch nach Jah rzehnten, ja nach Jahrh un de rten zu erkennen sind.

Kaindl, Die V olkskunde. Leipzig und W ien, 1903 56. i.

2 Hoffmann, Die typischen S trassennam en im M ittelalter. Königsberg, 1912. 25. 1.

3 Ebben a fejezetben m ár külön nem hozunk fel utcaneveket, m ert az idevonatkozó a d ato k at is m agábafoglalja etnológiai fejezetünk.

4 Ebből a szem pontból különösen azok az utcanevek fontosak, melye*

m ár kihalt iparágak nevét őrzik. Ilyen a Beutler (pénzeszacskó-készítők) gasse (Danzig, H am burg), a Grapengiesser strasse (Lüneburg, R ostock), Filter (szűrőkészítők) gasse (Breslau, Danzig, Lübeck).

A város u tc á já b a n já tsz ó d ta k le a m ulato záso k és sok olyan esem ény, am elynek életet a népi eredetű szokások adtak.

,,die gazzen w ären spils vol

als ez ze hochziten so l“ E rec, 248.5

F ontos szerep et já tsz a n a k az utcanevek a telepítéstörténet­

ben. L etelepülő népek az új h azáb an sajáto sság aik k al bizonyos m értékben elkülönülnek, ró lu k u tc á k a t neveznek el.6

Végül m egem lítjük, hogy sok utcanévben a városok k ülseje, topográfiája szem léletes és jellem ző m ódon jelenik m eg; egy u tcán ak a fo rm á já t és á lla p o tá t hosszú időn keresztü l — sokszor helyi v álto ztatáso k u tá n is — ezek a nevek őrzik.

IV. AZ UTCANÉVKUTATÁS NYELVÉSZETI SZEMPONTJAI.

A z utcanév a szülőföld ny elv életén ek m egn y ilv án u lása,1 az utcanevek szókincse évszázados k u ltú rm u n k án ak b izonyítéka,' W red e m o n d ja: „Lautgesetzlichkeit und Analogiebildung be­

deuten nur die eine, man könnte sagen ideale H älfte alles Sprachlebens, die andere, die reale w u rze lt in der Geschichte, in der Orts- u n d L and es ge schichte.“3

A

n y elvtudom ányt az u tc a n év k u tatásb an á lta lá b a n az e ti­

m ológia képviseli. A z u tcaneveknek a lélek tan i e re d e t az élő köznyelvben különös tartó sság o t és h ely et biztosított, azonban a hozzáju k fűződött tarta lo m idők folyam án m ás hangképpel való hasonlóság és fokozottabb kép zeleti tevékenység folytán sokszor feledésbe is m egy. így a z tá n további fen n állásáb an az utcanév

5 Idézve Grimm, D eutsches W örterbuch Bd. IV. 1. gasse címszó II.

bedeutung und gebrauch 1) 1437. h.

6 B uda városába b ev án d o rló it népelem eket m u tatja a Schwaben gässl, Croathen gassen, Raitzen gassen elnevezés.

1 „ . . . g e h ö r e n die Strassennamen zu ihrem Wort sc hatz, der in seiner Bildung von dem Milieu der sprachbildenden Gesellschaft abhängig ist."

Hoffman n, Die typischen S trassennam en im M itte lalter. Königsberg, 1912.

29. 1.

2 Much, Die Namen im W eichbilde W iens und ihre E ntstehung. V o r­

träge, Hgg. von 0. Abel. W ien, 1924. 248— 267. 1.

3 E th n o g rap h ie und D ialektw issenschaft. H istorische Z eitschrift, 88 kötet, 42. 1.

A z etim ológia fe la d a ta a gyak ran ham is népetim ológia és a ma m ár é rth e te tle n nyelvi alakok m egm agyarázása. A z etim ológia lá t­

szik tu la jd o n k é p e n a leghasznosabbnak az utcanevek szintetikus tudom ányos tárg y alásáb an , m ert akárm elyik tu d o m án y ág at vesz- szük is, n yelvtudom ányi k u ta tá so k nélkül az utcanevek m ag y ará­

zása ered m én y telen lenne. Ez az alap v ető analizis vezet azokhoz az eredm ényekhez, am elyek az etnológiai és k u ltú rtö rté n e ti követ­

k e z tetések et a lá tá m a sz tjá k és m egkönnyítik.

A z utcanevek azonban a m aguk egészében anyagot ad h atn ak a n y e lv já rá sk u ta tás n ak is. E zek a nevek érték es nyelvkincset ta rta lm a z n a k ,5 m inthogy a nép terem tőkedvéből fakadnak, s a já ­ tos szókincset jelentenek.

A régi utcanevek az élőnyelv szabályszerű fejlődésén m en­

tek k eresztül és bár a nyelv m ondatfűzéséből m integy k iragadva önálló jelenségek, nem kell őket különálló, a szokásos nyelv­

já rá sk u ta tá stó l eltérő m ódon tárg y aln i. A z utcanevek a nép nyelvében élve, annak m ondatrészei voltak és ugyanazokon a h an g tan i Változásokon m eh ettek át, m int a nyelv más szava, a m o n d atn ak m ás része.6 De m inthogy lélek tan i m ozzanathoz, tö rtén eti tényékhez szorosabban kapcsolódnak, változásokon nem m ennek oly gyakran át, m int a szókincsnek m ás szavai.

T elepesek nyelvében m egőrzött utcaneveknél az idegen k u ltú rje le n sé g e k kölcsö n h atásáv al m egindult folyam atot is tek in ­ tetbe kell venni.7 A m agávalhozott nyelv g yakran nem m arad tisztán, a későbbi idők folyam án különböző behatások a la tt v á l­

tozásokon m egy á t.8 ír o tt szövegezésben, okm ányokban lévő

W ürzburg, 1926. 134. 1.

5 Prof. W . Saure, E in h eitlichkeit in den Strassennam en. D eutsche A ll­

gemeine Zeitung, 29. Nov. 1926.

8 Hoffm an n, i. m. 15. 1.

7 A k u tatá si program m ot m egadja Petz Gedeon, A hazai idegen nyelv­

járáso k ró l. A kadém iai É rtesítő, 16. kötet. 478. 1.

8 Lásd Sc hw art z Elemér, B evezetés a hazai német n y e lv já rá sk u ta ­ tásba. Bp. 1923. 25. 1.

neveknél az író sajáto sság ait, az a la p n y e lv já rást, a városi beszé­

det, az o rto g rá fiá t vagy esetleg a k a n c e llá ria n y elv ét is figye­

lem be kell venni.9 T erm észetesen olyan e lv á lto z o tt form ák is elő fo rd u ln ak , am elyek az okm ány k eletk ezésén ek id ejéb en m ár így é ltek a k ö ztu d atb an .

A k u tatásh o z anyagot a d n a k te h á t az élőnyelvben és az okm ányokban ő rzö tt utcanevek. A nyelvtudom ány k u ta tá si e ljá ­ rá s a eszerin t n y e lv já rá s vagy nyelv em lék k u tatás, am iben te r­

m észetesen az etim ológia is ju t fe lad ato k m egoldásához.

9 Lásd P u k á n s z k y Béla, A magyarorsz ági német irodalom tör ténete . B p . 1926. 45—48. 1.

$1 (ífár és w jíafi micam eme ti

n G g ß ^ i 2

A budai u tcan év k u tatás etnológiai, k u ltú rtö rté n e ti és n y e l­

vészeti érték k é av at egy e lfe le jte tt közigazgatási em léket: a Zeigert.

A budai városi tan ács a törökök kiűzése (1686) u tán össze­

írást, Zeigert k é sz ítte te tt a v árosrészek h áztelk eirő l és ezek tu la j­

do n o sairó l.1 A buzgó ö sszeíró ' a házszám m ellett (m elyek ezidő- ben fo ly tató lag o sak voltak) m egnevezi az u tc á k a t is. Ez az utcan év felso ro lás a török hódoltság u tán i budai ném et u tcan év ­ k u ta tá s k iin d u ló p o n tja.

N ém et lakossága volt B udának a török hódoltság elő tt is, e kor ném et u tcaneveinek fe lk u ta tá sa külön kérdés. A török hó­

doltság korából utcanév ö sszefo g lalást még nem hozott n y ilv á­

nosságra a k u tatás. Ez érd ek es k érd és m egoldása, — m ely talán ném et neveket is re jt m agában — a keleti filológia körébe ta r ­ tozik.

A Zeiger utcái átv ezetn ek a X V III. századba, m elyben a városi utcanév m ár elveszti n épköltészeti ta rta lm á t, színes fo r­

m áját. E században a városi élet m eghittsége a fejlődésben e l­

vész, az egyének m űveltsége árn y ék o t vet a népies m egnyilatko­

z á so k ra .1 És a XIX. század individuális életet élő városi polgára az u tcák elnevezését m ár átengedi a fe jle tt városi adm inisz­

trá c ió n a k .4

1 A székesfővárosi lev éltárb an fennm aradt: „Zaiger über die Wasser- S t a tt 1695." „Zaiger über die Vöstung und Wasser Sta tt 1696." „Zaiger über das N eü s tü fft 1702."

2 A vízivárosi Zeiger író ja Greischer M átyás földm érő megnevezi m agát és felem líti m egbízatását a többi v árosrészre vonatkozólag is. V aló­

színűleg ő készítette a Vár Ze iger-jét is, az írás és a feldolgozás menete egyezik.

3 „ . . . je näher die Menschen dem Naturzustän de sind, desto schärfer beobachten sie und desto charakteristischer sind die von ihnen gefundenen Namen." H offm an n, Die typischen Strassennam en im M ittelalter. Königsberg, 1912. 4. 1.

4 A városi hatóság m unkája csak az új utcák elnevezése lett, a k öztu­

d a tb a n élő neveket m eg tarto tták .

1872-ben B uda és P e st v áro sát közigazgatásilag egyesítik és a ném et u tcan ev ek et a h iv atalo ssá le tt m ag y ar n yelvre fo rd ítjá k le; ez az átk e re sz telé s az á lta lá n o s ad m in isztratív beavatkozás első nyom a.5 I tt lezáru l a budai ném et utcanevek korszaka, de a ném etül beszélő lakósok hagyom ányaiban a nevek még tovább élnek.

E ltek in tv e attó l, hogy e korszak m ár az ú jk o ri utcan ev ek id ejéb e vezet át, a budai helyi viszonyok sem voltak a lk alm asak középkori színezetű u tcanevek keletkezésére. A telep ed és nem volt egységes, a telep ü lő k á llan d ó h u llám zása zavaró hatású, m ert harm onikus u tcanevek csak egyseges nép egységes lelkivi­

lágából fa k ad h atn ak . B ár külsőleg falusi benyom ást k e lt B uda, n y u g talan alk o tási tűz lap p an g a lakosokban s a felbukkanó szellem i irán y o k at m ár csirá já b a n e lfo jtjá k az ú jab b áram lato k . 1696— 1872, e két század a la tt a lakosság még a tö rté n e ti és k u ltú resem én y ek benyom ásait sem élh ette ki az u tcan év ad ásb an , n év elv álto zásra, etim ologizálásra az u tcanevek éltében m ár nem volt idő.

A b udai ném et u tcanevek így nem n y ú jtjá k azt a v á lto z a ­ tosságot, m elyben az u tc a n é v k u ta tás m inden lehetősége m egvaló­

sulhatna. K ülönös szellem tö rtén eti érté k e t k a p n a k azonban a Zeiger utcanevei azzal, hogy B uda város belső élete lelk ira jz á - hoz m ozaikkockákat ad nak.

I. BUDA VÁROS FEJLŐDÉSE.

1 6 8 6 — 1 7 1 1 .* 1

A tö rö k kiűzése u tán B uda p á r évtized a la tt újból átéli a városi élet k ia la k u lá sá n a k sok nehéz küzdelm ét. A v áro sn ak

5 Az u tcanévadás hiv atalo san az 1870. évi 10. t.-c. a la p já n kerül a Székesfőváros K özm unkák T anácsa hatáskörébe.

1 E k o rra vonatkozó tö rté n eti ad ato k at lásd:

Bél Mátyás, De U rbe Budensi. Viennae, 1737. N o titia H ungáriáé novae historico-geographica. Viennae, 1735— 1742. III. kötet.

G árdo nyi Albert, B udapest tö rtén ete. B udapest m űem lékei. 1924.

Gá rdo nyi Albert, P est város ú jratele p íté se a tö rö k hódoltság után.

F öld és Em ber VI. évf. 2. szám.

Ballagi Aladá r, C sászári k orm ányzat B udán és Pesten. Bp. 1926.

nincs lakossága, a harcok elől m indenki elm enekült, az épületek rom badőltek.

B uda b en épesítéséről kevés a d a t k e rü lt nyilvánosságra. A te le p e d é st W ériéin Já n o s Istv án budai császári kam araisp án közvetítésével a császári u d v ari k am ara irán y íto tta . A b e te le ­ pülőknek ingyen vagy igen csekély összegért h áztelket, fö ld e­

ket, p olgárjogot és 3 évi adóm entességet a já n l. A z első te le p e ­ sek a v ár e rő d ítéseit k ijav ító kőm űvesek és ácsok voltak, ezeket V enerio C eresola császári ép ítő m ester és A so le G yörgy ács­

m ester to b o ro zta A u sztriáb an ; a k am ara útiköltségeikre 1686 október 27-én és novem ber 27-én 345 és 173 forintot u ta lt ki. A rom okban heverő városban ezek a m esterem berek állan d ó m un­

k á t ta lá lta k . F e lh a sz n á lta a k am ara a v árép ítk ezésn él a kecske­

m éti és körösi lakosság ro b o tm u n k áját s a robotosok közül is o tt­

ta rto tt n é h án y at B udán a jövő rem énye. T erm észetesen m egtele­

p ed tek a visszafoglalásban ré sz tv e tt zsoldosok közül is.

1686 nov. 2-án az u d v ari k am ara e lő te rje sz tést te tt az u ra l­

kodónak, m elyben k ifejti a te lep ítési politika irányelveit. E sze­

rin t m in d en ek elő tt a várbeli házak érté k e síté sé re kell gondot fo rd íta n i és elsősorban ném et és a visszafoglalásban résztv ett nem zetiségű telep esek között kell a házhelyeket építési k ö te le z e tt­

séggel kiosztani. J u tta tn i lehet a m agyar m ágnásoknak is. Fenn kell azonban ta rta n i a kincstári célokra szükséges épületeket. A jobb h á zak at a k am ara a kir. u d v a rta rtá ssa l B u d ára érkezendő lovagoknak, m inisztereknek és a rangbélieknek szán ja („für kü n ftig m it einer königlichen Hof f sta tt anher kom m ende C ava­

lieri und m inistri w eren “ és „für S tc n d tsp e rso n e n “) . Gr. H eiders- heim b G en eral K riegscom m issarius is így képzeli el a b etelep í­

tést. A V árban a hatóságok, a nem esség és a polgárság csopor­

tosuljon, az A lsóváros (V íziváros) a kereskedelm i élet köz­

p o n tja legyen.

H ogy ténylegesen hogy alak u l a telepedés, pontos ad atain k nincsenek.2 A „ S ta n d tsp erso n o ka t" valószínűleg jó ideig csak az o sztrák hivatalnokok képviselik. Á ltaláb an a lakosság az ip aro s­

ság lehetett, m ely a V ár felépítésén dolgozott és a kereskedők, kik a m in d en n ap i életszü k ség letet n y ú jto tták . És talán ezek is

2 A V ár és Ú jlak h á ztu lajd o n o sait 16%. illetve 1702-ben lásd Függe­

lékben.

csak átm en etileg szán d ék o ztak a városban m egm aradni, m ert az építkezés igen lanyhán h alad . 1694 végén P alm Já n o s D ávid u d v ari k a m arai tanácsos B udán já rtá b a n alig ta lá l fe lép ített h ázat. „Die S ta tt so noch in dem Stein h a u fen u n d W ü stern ey, in w elcher sie durch m it B ra n d und M ord geschehene Eroberung geratten lieg et.“3

A z új telep esek legnagyobb része ném et. S zárm azásu k ró l közelebbi a d a ta in k nincsenek. A z a feltétel, hogy csak kato lik u s te lep ed h etik meg, az osztrák, b ajor, sváb és frank jövevények e lő tt n y ito tta meg a várost. A délném et jellegre nagy h a tá ssa l volt, hogy a felszab ad ító háború id ején elsősorban délném et k a ­ tonák, diplom aták, k eresk ed ő k fo rd u ltak meg nálunk, akik k a p ­ csolatot te re m te tte k .4 N agy szám ban jö ttek szerbek. A z u d v ari k am ara 1686. szeptem ber 25-i á tira tá b a n m egengedi a görög k e ­ leti szerbek b etelep ü lését. A R a izen S ta d t (ma T abán) k ü lv á ro s­

nak ők a d tá k nevét. — M agyarok nem igen voltak a városban.

E nnek oka, hogy B uda környékén alig volt lakosság — a föld- m ívelésre a háborús időkben nem igen vállalkoznak, csak a ren d k ív ü l érték es b udai szőllőket m űvelik — és ezeket is visz- s z a ta rto tta a harcok em léke, a tö rö k tő l való félelem . A közép- o sztály nehezen h ag y ja el az A lföldet, az u ra k közül senki sem vág y ó d o tt a rom fészekbe. E lid eg en ítette a m ag y arság o t a ném et hatóságok jelen léte is.

A n ép telen város betelep ítésév el járó zavarok szükségessé te tté k a hullám zó lakosságon kívülálló h atóság vezető szerepét.

B u d a 1686-ban császári k o rm án y zat alá k erü lt. A k atonai p a ­ rancsnok van der B öck, császári tábornok — a közigazgatás v e­

zető je Wériéin Já n o s Istv án császári k am araisp án , akitől a v á ­ ros tan ácsa függ. A császári k am arai igazgatóság s a já t fenható- sága a la tt B udán p o lg árm estert v á lasztato tt, de m ár a tanács ta g ja it m aga nevezte ki. A k am arai adm inisztráció azonban nem é rezte át szerepének fontosságát, m ag ánérdekek érv én y esü ltek m űködésében. („Die P riv a te ffe k te n m ehr als eine rech tsch a f­

fene S o r g fa llt.. .“) P alm J á n o s D ávid jelen téséb en kiemeli, hogy a v áro sra nagyobb gondot kell fo rd ítan i, m ert rossz a köz- igazgatása, elh an y ag o ltak az ép ületei és népessége nagyon cse-

3 A V ár házain ak álla p o tá t lásd a Függelékben.

4 Lásd P u k á n s z k y Béla, A m agyarországi német irodalom tö rtén ete.

Bp. 1926. A régi és az új németség. 383—384. 1.

kély. G r. H eidersheim b is hangsúlyozza, hogy a városigazgatás o ly an rossz, hogy a b ecsületes és gondolkodó em ber nem m er itt m eg telep ed n i („ein je d er ehrbar u n d verständiger M ann sich dahin zu setzen billich Sehen tragen th u t“).

A k am arai igazgatóság u ra lm a 1703-ig ta rto tt. E kkor vissza­

k a p ja B uda régi, szab. kir. város jellegét, törvényhatósági jogát.

E privilégium a la p já n a tan ács gyak o ro lh at kegyúri jogokat, polgári és b ü n tető -ig azság szo lg áltatást (pallósjoggal) és m en­

tesíth e ti az ad ó fizetésen kívül egyéb országos terh ek viselésétől a p o lg á rsá g o t.3

De a nyugodt fejlődés még nem k ezd ő d h etett. R ákóczi sza­

b ad ság h arca id ején a felkelő csapatok k ö rü lz á rtá k B udát és P e ste t; a v áro st nem foglalták el, de m egak ad ály o zták a fo rg al­

m at és a lakosság csaknem éhen p u sz tu lt; a város császári k a to ­ nai fenhatóság alá kerül.

B uda a visszafoglalás (1686) után, éveken k eresztül a v a jú ­ dás nyom ait m u ta tja . A telep ed és állan d ó hullám zásban volt.

A rom halm az, a p estis p u sz títá sa nyom ott h an g u lato t terem t, valószínűleg el is h ag y ják sokan a várost, m ert nem teljesü l elk ép zelésü k egy m esebeli, tej jel-m ézzel folyó és gyors m eggaz­

dagodási lehetőségeket n y ú jtó v áro sró l.5 6 * 8 A lakosság életgondjai kö zö tt nem ju to tt el k u ltú rszü k ség letek m egérzéséig, m int 1694- ben P alm Já n o s D ávid udv. k a m a ra ' tanácsos nagy m egütközés­

sel m e g á lla p ítja , még ó ráju k sincs ( „nicht einm al eine U hr“), s a vizet a D unából kell felhordani. A z új telepesek még nem érezték h a z á ju k n a k B udát, nem is volt gondjuk a város csinosítására, alig volt egy-két ép ház s az u tc á k a t e lb o ríto tta a szemét.

Ilyen külső körülm ényekből kollektiv szellem i élet nem fa k a d h a to tt. Nincs meg még az eg y üvétartozás egységes érzése sem, m ert a telep esek (nem lévén töm eges betelepítés) különböző vidékekről jővén, k alan d o s hajlan d ó ság o t, m erész szerencse- m e g a la p ítá si terv e k e t hoztak m agukkal. Idő kell, hogy k ialak u l­

jon a kiegyensúlyozott városi élet és törzslakosság. Ilyen tö rek ­ vést m u tat a lakosság küzdelm e autonóm városi k orm ányzatért.

5 Leop old e kegylevelében a városi tanács a polgárm esterből, főbíró­

ból, v á ro sk ap itán y b ó l és 12 tanácsnokból áll. (A kegylevelet leközli Palugyay Im re, B u d a-P est. Pest, 1852. 63. 1.)

8 E rre m utat a h áztu lajd o n o so k rövididőnbelüli váltakozása.

1 7 1 1 — 1 8 7 2 .7

1711 augusztus 28-án Eleonóra an y acsászárn ő új p riv ilé­

gium a fe lsz a b a d ítja a városi tö rv én y h ató ság o t a k ato n ai fenha- tóság alól, a császári k o rm án y zat m egszűnik B udán. A k iv á lt­

ságlevél a szabad kir. városok között első h ely re em eli B u d á t;

cím erét ezentúl az ország cím erével d íszíth eti.8 M egszűntek a háborús n y u g talan ság o k s a polgári ö nkorm ányzat k o rlá tla n le ­ hetősége a h a la d á s ú tjá r a vezeti B udát.

A fejlődés első jele a lakosság g y arap o d ása. 1720-ban 12.138 lelk et szám lál B u d a.7 8 9 E lem i-csapások érik a várost, k iá ra d a D una, nagy tűzvész rom bol, pestis p u sztít, a m eghonosodott lakosság azonban m ár nagy ig y ek ezettel segíti á t a v áro st e csapásokon s az építkezés új erővel indul meg. N agyot len d ü lt a k eresk ed elm i forgalom is, m ert a város az új török háború

(1716— 18) a la tt az á llan d ó ú tvonalba esett.

Ü jraép ü l a török harcokban m egrongálódott k irály i p a lo ta M ária Terézia id ejéb en .10 A k irálynő m eg tek in tette az é p ítk e ­ zést, 1751-ben 9 n ap o t tö ltö tt a városban. A h a jd a n i k irály i székhelynek m ár csak k irály i láto g atás jut. E gyszerű vidéki város B uda, a p olitikai élet k ö zp o n tja Pozsony, a szellem i életé N agyszom bat.

De a fejlődő B u d a 11 központi fekvése ism ét d ia d a lm a sk o ­ dik a fővárossá alak u lásb an . Még M ária T erézia id ejében a szellem i, II. J ó z s e f a la tt m ár a politik a-k ö zig azg atási élet is itt összpontosul, — 1777-ben M ária T erézia az egyetem et N ag y ­ szom batból B u d ára helyezi. Az egyetem a k irály i p alo táb an van, szinte jelképezi, hogy a v á ro st12 nem a k irály i u d v a r — m int a

7 E k o rra vonatkozó tö rté n eti a d ato k at lásd:

Peisner Ignác, B udapest tö rté n ete a X V III. században, Bp. 1900.

Marczali H enrik, M agyarország tö rtén ete. Bp. 1912,

Gá rd onyi A lbert, B udapest tö rtén ete. B udapest m űem lékei. 1924.

Budó Ju sztin , P est irodalm i életén ek k ialak u lása. H isto ria I. évf. 5. sz, 8 K iköti a kiváltságlevél, hogy csak k atolikus lehet a város polgára.

A k iváltságlevelet leközli Palugyay Imre, B u d a-P est. Pest, 1852. 69. 1.

9 Peisner, i. m. 99. 1,; P est lakossága ugyanekkor 2706 lélek. Peisner, i. m. 102, 1,

10 A p alo ta építését 1749-ben kezdik meg és 1769-ben fejezik be.

11 A lakossága 1777-ben 22.019 lélek. Peisner, i. m. 119 .1.

12 B uda és P est ekkor m ár szoros k a p cso latb an van. 1767 óta állan d ó hajóhíd köti össze a két p a rto t.

középkorban — hanem a nem zet szellem i összefogása em eli m a jd fővárossá. A z egyetem , csillagvizsgáló intézete, könyv­

tá ra , n y o m d ája új fejlő d ési irá n y t jelent. B uda érzi ezt, nagy- váro siasság ra törekszik, 1777-ben m egkezdődik a város é jje li v ilá g ítása.13 — II. J ó z s e f Pozsonyból B u d á ra helyezi a m. kir.

h e ly ta rtó ta n á cso t (m elynek feje a m indenkori n ád o r), az u dvari k am arát, P estrő l pedig áth o zza a 7 szem élyes táb lát. B uda é le t­

v ászn ára a h iv ataln o k -v áro s színe vetődik. F elép ü l az országház B udán, így a politikai élet lehetősége is megvan,

1790 feb ru ár 21-én B u d á ra hozza a nem zet Bécsből a S ze n t K oronát és a k irály i p a lo ta S zent Zsigm ond k á p o ln ájáb a helyezi.

A nem zet szim bólum a B udán a lakosságban új szellem et ébreszt.

Az ország lelkesedése, h ó d o lata, m egm ozdítja a nem zetiségeket is, B udán elsősorban a túlnyom ó többségben levő ném etséget.

A lakosok, akik elzártság u k b an h azá ju k n a k B u d át nevezték, m ár a m ag y ar nem zet, az országhoz való k a p c so latu k at is m eg­

értik. Idegen nyelven beszélnek még, de m agyarul éreznek.

M agyar világ lesz B udán. A ném et lakosok is m agyar ru h á t ö lte ­ nek, akik nem tu d já k , ta n u ljá k a n y elv et.14 II. L ipót 1790-ben B u d ára h ív ja össze az országgyűlést. A nem zet ö n tu d a ta éb re ­ désével k ívánja, hogy a m ag y ar hagyom ány érvényesüljön, hogy M átyás k irá ly fényes városa legyen a főváros. E hosszú, híres országgyűlés a la tt nagyvárosi é let van B udán és P esten. A m a ­ g y ar főuraságok díszm agyar, ékesen csillogó ruhákban já rtá k az u tc á k a t p a rá d é s fogatokon, p aripákon, gyalogosan. A pom pa a b udai nép gyerm ekes k ed ély ére nagym értékben h a th a to tt és m ag y aro so d ásu k at is befo ly áso lh atta.

A koronázó o rszággyűlést 1792-ben B udán ta rtjá k , B udán k o ronázzák meg 1. F eren cet.15 * E zzel e lérte B uda ú jkori em elke­

désének te ljé t, m elynek ta rta lm a t csak a közigazgatási és p oli­

tik ai é le t a d o tt.18

13 Haeuffler, B uda-P est. Pest, 1854. 226. 1,

14 , , . . . die yhgarische Sprache bei der Bürger Klasse nicht ausser acht gelassen . . . " Schams, B eschreibung d e r S tad t Ofen. Ofen, 1822. 256. 1.

15 A k irály B udát székvárosának nevezi, de nem lakik Budán; a k irály i p alo táb an a nádor, Jó zsef főherceg ta rt szállást.

14 1807-ben ism ét B udán van az országgyűlés. Ennek egyik h a tá ro za ta a n ád o r és országbíró lev é ltá rait B udára helyezi.

Vass Klára: Buda német utcunevei 3

B u d án ak nincs nagyvárosias külseje, forgalm a. A V árban van néh án y csinosabb, nagyobb épület, de a külvárosok szegé­

nyes falusi benyom ást k e lte n e k .17 1 8 1 9 2 0 2 1 2 2 A z ú jk o ri nagyváros-főváros P e ste n fejlődik. L apályos fekvése a város terje sz k e d ésén e k nem á llít h a tá rt, országos központisága erős keresk ed elm i és ipari fe lle n d ü lé st terem t, gazdag lakosai szép h á z a k a t é p íte n e k .ls É rd ek es a két város lako sság án ak párhuzam os n ö v ek ed ése:1

1720£0 21

1777 1787²² XV111. sz.

végén 23 24 25 *

184424 1900²⁵ 1925²⁶

B uda 12138 22019 24873 24306 35000 122412 207728

P est 2706 13021 22417 29870 75000 610412 753274

. 1 i i

P e st nép esség fejlő d ése tisztán gazdasági okok eredm énye, k u ltu rh a tá s csak a X V III. század végén érv én y esü l.27 11. J ó z s e f B u d áró l P e s tre teszi á t az eg y etem et:28 így lesz P e st a szellem i központ. A z egyetem i tanárok, elsősorban D ugonics A n d rá s, h azafias és m ag y ar irodalm i m unkásságukkal P e stre irá n y ítjá k az ország figyelm ét. É lénk szellem i élet alakul, P esten töm ö­

rü ln ek a m ag y ar törekvések.

B uda politikai, P e st gazdasági és szellem i párhuzam os fon-

18 Gróf Hofmannsegg u tazása M agyarországon. 1793—94.

19 11. J ó z s e f türelm i ren d elete fo ly tán m ár nem csak katolikus te le p e d ­ h e te tt meg a városban.

20 Peisner, i. m. 119. 1.

21 Peisner, i. m., ugyanott.

22 Peisner, L m. 157. 1.

23 Peisner, i. m,, ugyanott.

24 Feldmann, P esth und Ofen, neuester und v o llständiger W egw eiser d urch beide S tädte. Leipzig und Pesth, 1844. 5. és 9. 1.

25

A

1928. T áb lázato k , 49. 1.

20 U gyanott.

27 Még 1798-ban is csak fió k -p o stah iv atal van P esten; az érté k p o sta B udán van, a pesti csak levélp o sta-h iv atal.

28 B udán m indössze csak 7 évig volt az egyetem.