Iskolai végzettség, társadalmi helyzet, bűnözés

ISKOLA! VÉGZETTSEG,

TÁRSADALMI HELYZET, BUNOZÉS"

DR. VAVRÓ ISTVÁN

A kriminálstatisztikai és a kriminológiai kutatások eredményei egyértelműen igazolják azta gyakorlati tapasztalatot, hogy az iskolai végzettség és az emberi ma- gatartás. így a büntetőjogi normákhoz való viszony között összefüggés van. E kap—

csolat lényegét úgy fogalmazhatjuk meg, hogy az iskolai végzettség növekedésével csökken a bűnözés intenzitása. Hosszabb távon vizsgálva e kapcsolatot az ősz- szefüggés kétségtelenül kimutatható. Mindebből logikusan következne, hogy a né—

pesség iskolai végzettség szerinti összetételének előnyös megváltozásával, az is—

kolai végzettség szintjének társadalmi méretekben történő emelkedésével egyidejű- leg csökkenni kellene a bűnözésnek. Ez természetesen korántsem jelenti azt, hogy a bűnözés alakulására ható tényezők közül az iskolai végzettség alakulása meg—

határozó elem, de az vitathatatlan, hogy egyike a legfontosabbaknak. Éppen ezért alaposan feltételezhető lenne, hogy ha nem is az iskolai végzettség szerinti válto—

zásokkal azonos mértékben, de legalább e változásokkal egyidőben csökkennie kellene a bűnözési intenzitásnak. A kriminalitás adatai azonban azt bizonyítják.

hogy ilyen változás a várakozásokkal ellentétben nem következett be.

A változás elmaradásából elvileg három, egymást természetesen nem kizáró

következetés vonható le.

Az egyik következtetés, hogy az iskolai végzettség és a kriminalitás kapcsolata korántsem olyan szoros, mint azt feltételeztük. A másik, hogy a kriminalitás ala—

kulásában az iskolai végzettség hatását más tényezők hatása lényegesen felül- múlja. A harmadik következtetés, hogy e kapcsolat fennáll úgy, ahogy azt felté—

teleztük. de a társadalom iskolai végzettségére vonatkozó mutatóinak előnyös vál;

tozása mellett a kriminalitás egyre inkább bizonyos, végzettség szempontjából előnytelenebb megoszlású társadalmi csoportokra korlátozódik.

E kérdések eldöntésében természetesen csak bonyolult. a problémákat több oldalról megvilágító felmérések, kutatások és elemzések alapján lehet állást fog- lalni. A továbbiakban az összefüggések megvilágításának egyik kísérleteként átte- kintjük az iskolai végzettség. a társadalmi helyzet, és a bűnözés kapcsolatát a jog- erősen elítéltek adatai alapján. Az idősorok az 1974 és 1983 közötti időszak ada—

tain alapulnak. Ennek az időszaknak a második felében ugyanis a bűnözés ko- rábban hullámzó tendenciája egyértelműen emelkedővé vált. Terjedelmi okokból a legfontosabb összefüggéseket bemutató táblákat azonban csak rövidített for—

mában áll módunkban közölni.

' Az általános (egységes) szociálpolitikai koncepció kialakítását célzó Országos Középtávú Kutatási—

Fojlesztési Terv 3. programja számára készült tanulmány alapján.

262 on. VAVRO lSTVAN

A fiatalkorú elítéltek iskolai végzettsége

A társadalom erőfeszítései elsősorban a fiatalkorú és a fiatal felnőttkorba tar—

tozó. tehát a bűnözés intenzitása szempontjából elsődleges jelentőségű népesség

iskolázottsági szintjének emelkedésében vezettek eredményre.

A bűnözési intenzitásnak tehát —- amennyiben helytállók az iskolai végzettség

és a bűnözési 'gyakoriság közötti összefüggésre vonatkozó megállapítások - első-

sorban a fiatalkori bűnözés terén kellene csökkenő tendenciát mutatnia. A való-

ságban azonban a fiatalkorúak bűnözési intenzitása nem csökkent, hanem emel- kedett, és különösen a megfigyelt időszak második részében fokozódó mértékben

múlta felül a felnőttkorúak — hasonló módon, százezer azonos korú lakosra számi- tott -— bűnözési gyakorisági mutatóját. Ez a jelenség még abban az esetben is ei—

gondolkoztató. ha az iskolai végzettség szerepét nem meghatározónak. csupán a bűnözésre ható tényezők egyikének tekintjük.

Az iskolai végzettség arányait vizsgálva azt kell megállapítanunk. hogy az 1980. évi népszámlálás adatai szerint a büntetőjogilag fiatalkorú1 népesség 0.7 százaléka volt írástudatlan. Ugyanebben az évben a jogerősen elitélt fiatalkorúak

közötti arány 2.4 százalék. a megfigyelt tíz év átlagértékében azonban ennél is ma- gasabb, 2.7 százalék volt. Az kétségtelen, hogy az arány csökkenő irányzatú. de még 1983—ban is magasabb volt, mint a három évvel korábbi népszámlálási érték.

1. tábla

Az írástudatlan fiatalkorú elítéltek száma és aránya

Fiatalkorú ÉÉ',,'?f_"'f'*i*í'fl?,"f',"0k

elítéltek

ÉV szóma száma aránya

(fő) (fő) (százalék)

1974. . . . . . 5725 227 § m

1978. . . . . . 5512 176 1 3.2

1980. . . . . . 4613 110 ; 2.4

§ 1.2

1983...35865 71

A fiatalkorú írástudatlan elítéltek száma és aránya nem túlzottan jelentős ugyan, a kérdés azonban mégsem hanyagolható el, egyrészt mert az írástudatla—

nok bűnözési intenzitása az átlagos háromszorosa, másrészt, mert visszaesési ará- nyuk is lényegesen magasabb az átlagosnál.

Az írástudatlanok arányát nemenként vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy annak

átlagértéke a leányok között lényegesen magasabb (7.20/0), mint a fiúknál (2.10/9).

Az arányok mindkét esetben csökkentek ugyan. a különbség azonban változatlanul jelentős.

Az arányok különbsége többféleképpen magyarázható. Közülük a leglénye—

gesebbnek tűnik az, hogy a fiatalkorúak s ezen belül a leányok közül a bűnelkö—

vetők a társadalom egy viszonylag jól körülhatárolható, iskolai végzettség szem—

pontjából kedvezőtlen összetételű népességcsoportjából kerülnek ki. A másik ez—

zel összefüggő magyarázat. hogy a társadalmi beilleszkedésben az iskolai végzett—

ség szerepe a nőknél nagyobb, mint a férfiaknál. (Ezt a feltételezést igazolni [át- szik a felnőttkorúaknál megfigyelhető néhány adat is.)

1 A 14. életévét betöltött, de a 18. életévét még be nem töltött 'személy.

lSKOLAl VÉGZETTSEG — BÚNUZÉS 263

2. tábla

Az írástudatlan fiatalkorú elítéltek megoszlása nemenként

A Ebből az íróstudatlunok

fiatalkorú _——__———————__V

Év eggyik szóharc ( aránya

- 6 szám ék)

(fo) ,

Fiú

1974. . . . . . 4889 146 1 3.0

1978. . . . . . 4795 113 l 2.4

1980. . . . . . 4082 79 ; 1.9

1983. . . . . . 5148 42 ; 0.8

Leány !

1974 . . . . . . 826 81 1 9.8

1978. . . . . . 717 63 8,8

1980. . . . . . 531 31 % 5.8

1983. . ; . . . 717 29 ? 4.0

Számos kriminológiai vizsgálat tapasztalata utal arra. hogy a bűnözés alaku—

lása szempontjából igen lényeges a népesség azon részének magatartása, amely iskolai tanulmányait félbeszakítja. A bírósági statisztika adatai ezt alátámasztják.

A tanulmányaikat félbeszakítók, általánosan elfogadott kifejezéssel ..lemorzsoló- do'k" aránya a fiatalkorú elítéltek között jelentős.

Messze vezetne annak a vizsgálata — és nem is illeszkedne e tanulmány ke- reteibe —, hogy a lemorzsolódás mennyiben kényszerítő körülmények hatására be—

következő esemény, és mennyiben a devianciára hajlamosító tényezők egyik jele.

Lehetséges továbbá. hogy az összefügés más irányú, nevezetesen, hogy a tanul- mányok félbeszakítása mint frusztráló tényező az életvezetés szempontjából deter- mináló hatású. A bűnözés adatai mindenesetre arra utalnak, hogy a bűnelköve—

tés és az iskolai tanulmányok félbeszakítása között lehet bizonyos kapcsolat. Erre utal az a lényeges különbség. amely a tanulmányaikat félbeszakítók népességen

belüli és elítéltek közötti arányaiban megfigyelhető.

A közelmúlt és a jelen fiatalkorú népességén belül a 8. általánost befejezők aránya az elmúlt tíz év átlagában mintegy 80 százalék volt. Az elhanyagolható ará- nyú írástudatlanokat figyelmen kívül hagyva az általános iskolai tanulmányaikat félbeszakíták népességen belüli aránya legfeljebb 20 százalék. A fiatalkorú elitél- tek között ugyanakkor a megfigyelt tíz évben ez az arány átlagosan 36 százalék volt. Ez az átlagérték az időszak folyamán csökkent ugyan. ennek mértéke azon-

ban nem jelentős: 1974—ben 40.1 százalék, 1983—ban 332 százalék volt.

Megfigyelhető, hogy abszolút számban és arányban kevesebben vannak azok, akik tanulmányaikat az 1—4. osztály elvégzése után fejezték be. A 6. és 7. osztály elvégzése után tanulmányaikat félbeszakítók aránya és abszolút száma azonban egyaránt emelkedett. Ez arra utal. hogy az ilyen korú gyermekek viselkedése a to- vábbi életpálya alakulása szempontjából - legalábbis ami a kriminalitást illeti — nem elhanyagolható. Az általános iskolai tanulmányaikat félbeszakítók arányának változása mellett bizonyos belső átrendeződés is megfigyelhető. lgy 1974—ben a tanulmányaikat az 1—4. osztály elvégzése után félbeszakítók aránya 14,7, a 7. osz-

tály elvégzése után félbeszokitóké 25,4. 1983-ban 6.8, illetve %A százalék volt.

Az írástudatlanok és a lemorzsolódók fiatalkorú elítéltek közötti arányának a megfelelő korú teljes népesség hasonló arányaihoz történő viszonyításánál termé—

254 DR. VAVRo lSTVAN szetesen figyelembe kell venni azt is, hogy az össznépességen belül ezek száma magában foglalja a szellemi képességeik miatt vagy inkább ennek hiányában ké—

pezhetetleneket is. Ezek azonban beszámítási képességük hiányában vagy annak súlyos fokban korlátozott volta miatt nem vonhatók büntetőjogi úton felelősségre még akkor sem. ha bűncselekményt követnek el. ezért az elítéltek közül hiányoznak.

Ezt figyelembe véve, a különbség értelemszerűen még nagyobb.

A tanulmányaikat félbeszakító elítéltek nemek szerinti arányaiban megfigyel—

hető bizonyos különbség. Az eltérés mértéke azonban kisebb, mint az írástudat—

lanok arányaiban megfigyelhető különbség volt.

A fiatalkorú elítéltek többsége — kortársaihoz hasonlóan. bár mint látható an—

nál lényegesen kisebb arányban —— elvégezte az általános iskola 8. osztályát, sőt néhányan középiskolai tanulmányaikat is megkezdték. Arányuk azonban lényege- sen alacsonyabb, mint a megfelelő korú népességen belül összesen. így a fiúk közül az elítéltek 4.5 százaléka, a leányok közül 3.4 százaléka kezdte meg a közép- iskolai tanulmányait. (Az általános iskolát elvégzett. de tovább nem tanuló elitél- tek között a 8 általánost végzettek aránya a fiatalkorúaknál 57,1, a leónyoknál

49,0 százalék volt a megfigyelt időszak átlagában.)

Az iskolai végzettség értelemszerű kapcsolatban áll a későbbi életpályával is.

A fiatalkorú elítéltek foglalkozás szerinti megoszlása ezért lényegében összhang—

ban áll iskolai végzettségükkel, bár az azonos végzettséggel egyaránt választható pályák aránya lényegesen eltér. Az iparban és o kereskedelembenrdolgazó mun- kások — gyakorlatilag szakképzetlen segéd- és betanított munkások -— aránya átla—

gosan 41 százalék volt. Az ezt követő legnagyobb arányú (230/0) csoport az Önálló foglalkozással nem rendelkező eltartottaké. A különböző tanulók aránya mintegy 27—29 százalék, ezek nagyobbrészt ipari vagy kereskedelmi tanulók. A mezőgazda—

ságban dolgozók és az alkalmazottak aránya nem számottevő.

A munkakerülő, csavargó életmódot folytató, semmiféle elfoglaltsággal nem rendelkező elítéltek aránya valamivel kevesebb. mint 3 százalék. Ez az adat azért tarthat számot érdeklődésre, mert eléggé elterjedt az a felfogás. hogy a fiatalkori bűnözés jelentős hányadában a munkakerülő. csavargó életmódot folytató fiatalok szerepe a meghatározó.

Az elítéltek adatai alapján ennek a feltételezésnek a helyessége különösebben nem támasztható alá. Nincs ok ugyanis annak feltételezésére, hogy a különböző foglalkozású fiatalkorúak által elkövetett azonos bűncselekmények esetében a fel—

derítési arány 5 így a biróság elé kerülés és elítélés valószínűsége különböző len- ne. Inkább ennek ellenkezője feltételezhető. nevezetesen, hogy a munkakerülő, csa- vargó életmódot folytatók éppen életformájuk miatt nagyobb valószínűséggel ke- rülnek kapcsolatba a bűnüldöző és igazságszolgáltató szervekkel. Ebből pedig az is következik. hogy a fiatalkorúak körében a bűnelkövetők között a munkakerülő életmódot folytatók aránya közelebb áll a tényleges arányokhoz, mint az egyéb kotegóriáké. Más kérdés természetesen. hogy az állítólagos eltartottak bizonyos hányada valójában nem az. hanem csavargó életmódot folytató munkakerülő, és csupán a büntető eljárás megindulása után. a család részben önigazoló, a neve- lési hiányosságokat elfedni szándékozó nyilatkozatainak hatására válik azzá. Ezért

alaposan feltételezhető, hogy az említett 23 százalékos arány a valóságban lé—

nyegesen alacsonyabb, a 3 százalékos pedig magasabb.

A fiatalkorú elítéltek foglalkozás szerinti arányait vizsgálva megfigyelhető. hogy a legjelentősebb kategóriák közül a munkások aránya 46 százalékról 38 százalékra csökkent. a tanulóké (iskolai. ipari és kereskedelmi tanulók együtt) 8 százalékkal emelkedett.

iSKOLAI vtozerrseo .— BÚNUZÉS

265

Az eltartottaknál megfigyelhető 1.5 százalékos emelkedés aránya elhanyagol- ható.

Az arányok változásának oka a különböző kategóriákba tartozó elítéltek szá—

mának eltérő irányú és mértékű változása. A legnagyobb mértékű (58,8 százalék) emelkedés az iskolai tanuló elítéltek körében következett be. Mintegy egyharmadá—

val emelkedett az ipari és a kereskedelmi tanulók száma. Az egyéb kategóriákban bekövetkező növekedés — ezek már ismert alacsony aránya miatt -— abszolút meny—

nyiségben nem volt jelentős.

A fiatalkorú elítéltek családi háttere

A fiatalkorúak családi körülményeit vizsgálva szükséges leszögezni, hogy a fia- talkorú elítélteknek mintegy négyötöde családi környezetben élt. Az iparitanuló- otthonban, munkásszálláson vagy egyéb intézetben élők aránya együttesen a meg- figyelt időszakban átlagosan 135 százalék volt. Rokona háztartásában élt a fiatal-

korú elítéltek 3, idegen személyekében 2 százaléka, mig önállóan, saját háztar-

tásában 3.5 százaléka.

Ezek az arányok az időszak folyamán némiképp megváltoztak. A meghatározó kategóriát jelentő, szülői háztartásban élő elítéltek aránya összességében válto- zatlan maradt: 1974—ben 79,8, 1983-ban 792 százalék volt. Megváltozott azonban a belső megoszlás. Mig ugyanis 1974—ben a fiatalkorú elítélteknek csaknem két—

harmada (65.1 százaléka) élt mindkét szülő közös háztartásában, addig 1983-ban már csak valamivel több mint fele (57,3 százaléka). A csak egyik szülő háztartásá—

ban élők aránya viszont emelkedett (14.7—ről 21,9 százalékra). A jelenség nyílván- való összefüggésben áll a válások ugyanezen időszakban megfigyelhető jelentős

mértékű emelkedésével.

Az arányok annak következtében módosultak, hogy eltérően alakult a mindkét szülő közös háztartásában, illetőleg a csak egyik szülő háztartásában élő elítéltek száma. Mig az előbbi kategóriába tartozóké 10 százalékkal csökkent. addig a csak egyik szülő háztartásában élő fiatalkorú elítéltek száma tíz év alatt 53 százalékkal emelkedett. Úgy véljük, ez az adat is megvilágítja a család társadalmi beilleszke—

désben játszott szerepének fontosságát.

A szülők vagy nevelők az elítéltek kétharmadánál a nem mezőgazdasági fi-

zikai dolgozók kategóriájába tartoztak. A mezőgazdasági fizikai foglalkozású szü- lők aránya valamelyest csökkent, de valamivel több mint 10 százalék. Az alkalma—

zotti, értelmiségi kategóriák aránya 13 százalékról 10 százalék alá csökkent. Jelen—

téktelen mértékben nőtt az önálló iparos vagy kereskedő családból származó fiatal- korú elítéltek aránya.

Az állami intézetben nevelkedő fiatalkorúak adatait a bírósági statisztika 1979 óta gyűjti elkülönítve. Az arányok emelkedést mutatnak. de még így sem túlzottan jelentősek: 1983—ban 303 állami gondozott fiatalkorút ítéltek el a bíróságok, ez valamivel több, mint 5 százalék. Figyelemmel az állami gondozottak fiatalkorú né—

pességen belüli arányára, az kétségtelenül megállapítható, hogy az állami gondo- zottak bűnözési intenzitása felülmúlja az átlagost, a bűnözésben való részvételüket azonban súlyos hiba lenne túlbecsülni.

Alkoholfagyasztás (: fiatalkorú elítélteknél

A fiatalkorú elítéltek között az alkoholfogyasztással összefüggő bűncselekményt

elkövetők aránya 1974 és 1983 között átlagosan mintegy 20 százalék volt. Ez az arány mintegy fele a közvádas eljárásban elitélt felnőttkorúaknál mért értéknek. A

4 Satisztikai Szemle

266

DR. VAVRÓ l5TVÁN

különbség döntő része abból adódik, hogy a felnőttkor i bűnözésben jóval nagyobb

jelentősége van a közlekedési bűncselekményeknek. mint a fiatalkorúaknál. Az ittas járművezetés felnőttkorúaknál mért viszonylag magas arányát figyelmen kívül hogy- va a különbség már lényegesen csökken. Ennek az iskolai végzettséggel fennálló

kapcsolatára a felnőttkorúak adatait elemezve visszatérünk.

Az alkoholfogyasztás és a bűnözés kapcsolatát vizsgálva általánosan elfoga—

dott vélemény, hogy közöttük összefüggés áll fenn. Ezt elsősorban az egyedi jelen—

ség szintjén, különösen egyes cselekményeknél gyakran megfigyelhető összefüggés—

sel. szokás alátámasztani. Statisztikai módszerekkel vizsgálva a kérdést világosan megállapítható. hogy az egyes bűncselekmények közötti arány (az alkoholfogyasz- tással fennálló kapcsolatot illetően) lényegesen eltér. igy az átlagnál magasabb

az ún. konfliktusos bűncselekményeknél (testi sértés, emberölés stb.). míg a vagyon

elleni bűncselekményeknél — a rablást kivéve — az átlagosnál alacsonyabb. (A rablással kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy az alkoholfogyasztás szerepe a sértetti oldalon igen jelentős, ezek az adatok azonban nem a bírósági statisztika rendszeres adatgyűjtéseiből, hanem az e kérdés vizsgálatára szolgáló egyéb fel- mérésekből ismertek.)

A fiatalkori bűnözés szerkezeti különbségeivel magyarázható, hogy bizonyos eltérések figyelhetők meg az alkoholfogyasztással összefüggő cselekmények ará- nyaiban a fiatalkorúak családi háttere és foglalkozása szerint. A szülő (nevelő) foglalkozását vizsgálva az állapítható meg, hogy az alkoholfogyasztással összefüggő bűncselekmények elkövetése miatt elítéltek aránya a mezőgazdasági fizikai fog- lalkozású szülők gyermekei esetében volt a legmagasabb. Ennél alacsonyabb. de emelkedő arány volt megállapítható a nem mezőgazdasági fizikai foglalkozású szü- lők gyermekeinél. és jelentős mértékű emelkedés ott, ahol a szülők alkalmazotti vagy értelmiségi kategóriába tartoznak. Ez utóbbiakkal kapcsolatban azonban nem hagyható figyelmen kívül az alacsony esetszám s ebből következően az adatok cse—

kély információs értéke.

A fiatalkorú elítéltek foglalkozása szerint vizsgálva a kérdést. a legmagasabb s egyúttal a legstabilabb arányokat a fizikai munkások körében mérhettük (átla—

gosan 30 százalék). Valószínűleg a társadalmi háttér különbségével magyarázható, és a környezet életformájával áll összefüggésben, hogy míg az ipari tanulóknál az alkoholfogyasztással összefüggő bűncselekmények miatt elítéltek aránya 18. addig az iskolai tanulóknál ennek alig több mint fele. 9.5 százalék volt. Az egyéb, vi—

szonylag kis létszámú kategóriáknál a csekély esetszám miatt az arányok rendki- vül nagy mértékben ingadoztak. így megalapozott következtetések levonására e tekintetben nem volt mód.

Közvádas eljárásban elítélt felnőttkorúak

A bűnözésről alkotott képünket alapvetően a közvádos eljárásban2 elítélt fel—

nőttkorúak adatai határozzák meg. A bűnözés vizsgálatánál általánosan elfogadott gyakorlat, hogy a férfiak és a nők adatait együttesen elemzik. (Ez alól csupán azok a vizsgálatok képeznek kivételt, melyek célja elsődlegesen vagy többek között a demográfiai ismérvek vizsgálata.)

A kriminálstatisztika adatai arra utalnak, hogy —— a népesség egészéhez ha—

sonlóan -— a férfiak és a nők iskolai végzettség szerinti megoszlása az elítélteknél

2 A büntető eljárásnak azt a fajtáját. amikor a vádat az ügyész képviseli. közvádas eliárósnok ne—

vezik. Kisebb jelentőségű. enyhébb megítélésű ügyekben (például könnyű testi sértés, becsületsértés) a vádat a sértett képviseli. Ez utóbbi (: magánvádas eljárás.

lSKOLAl VÉGZETTSÉG — BÚNUZÉS

267

is különbözik. Ez a körülmény. figyelembe véve bűnözésük szerkezetének ismert kü- lönbségeit. indokolja, hogy adataikat a továbbiakban elkülönítve vizsgáljuk.

A férfi elítéltek iskolai végzettsége

A közvádas eljárásban elítéltek átlagosan több mint négyötöde férfi. Ez az arány csaknem egy évszázada változatlan. ezért könnyű belátni, hogy a bűnözés egészének alakulása 5 így az iskolai végzettség szerinti megoszlás szempontjából

a férfiak bűnözése a meghatározó.

Az elítéltek iskolai végzettség szerinti megoszlása igazolja a bűnözési inten—

zitás és az iskolai végzettség kapcsolatára vonatkozó nézetek helytállóságát. Az el- ítéltek megoszlása eltér a hasonló korú népesség megoszlásától. Az 1974 és 1983 közötti időszakban a közvádas eljárásban elitélt férfiak között az irástudatlanok aránya átlagosan 1.9 százalék. az általános iskolai végzettségűeké 839 százalék.

a középiskolai végzettségűeké 11.3 százalék, míg a felsőfokú végzettségűeké 2.9 százalék volt. Az írástudatlanok viszonylag magas arányát különösképpen azért kell jelentősnek tekinteni, mert az össznépességen belül az irástudatlanok jelentős hányada az idősebb korcsoportokba tartozik, és ezeknek a korcsoportoknak a bú—

nözési intenzitása már csekély. A fiatal korcsoportokba tartozó írástudatlanok te—

hát népességen belüli arányukat meghaladó mértékben veszik ki részüket a bűnö- zésbők

Az 1980. évi népszámlálás adatai szerint a 18 éves és idősebb férfi népesség—

ben a középiskolai végzettségűek aránya 24,4 százalék, az elítéltek között ugyan—

ebben az évben 13.4 százalék volt. A 25 éves és idősebb férfiak 8.6 százaléka ren-

delkezett felsőfokú végzettséggel az össznépességen belül, mig az elítéltek között 42 százaléknak volt hasonló végzettsége. (Ez utóbbi kategória részvételi arányára a későbbiekben még visszatérünk.)

Az iskolai végzettség népességen belüli arányainak módosulása természetesen nem maradt hatás nélkül az elítéltek hasonló ismérvek szerinti megoszlására. lgy az írástudatlanok aránya tíz év alatt csaknem a felére csökkent, valamelyest mér—

séklődött az általános iskolát végzetteké is, míg a középiskolai végzettségűek ará- nya 9,7 százalékról 13,1 százalékra, az egyetemi végzettségűeké 2.7 százalékról 3.1 százalékra emelkedett. Bár a népesség egészén belül a középfokú végzettségűek aránya az elítélteke't meghaladó mértékben emelkedett, nem zárható ki teljesen az a lehetőség, hogy az elítélteknél megfigyelt —— egyébként viszonylag kismértékű -- emelkedés nemcsak a népesség iskolai végzettség szerinti összetétele általános mó- dosulásának következménye, hanem a végzettség társadalmi beilleszkedést segítő

hatásának csökkenése következtében is előállhatott.

Iskolai végzettség és előélet

Az iskola társadalmi beilleszkedést segítő hatását az elítéltek végzettség sze—

rinti megoszlásánál is meggyőzőbben mutatja a különböző végzettségűek előélet szerinti megoszlása. Az 1974 és 1983 között jogerősen elítélt férfiak valamivel ke—

vesebb mint egyharmada volt büntetett előéletű. Ez az átlagos arány azonban vég- zettségi szint szerint lényegesen különböző megoszlást takar. A büntetett előéletűek aránya az elítéltek iskolai végzettsége szerint vizsgálva jelentős eltéréseket mutat.

(Lásd a 3. táblát.)

Az adatokból a büntetőjogi normákhoz való viszony különbözőségé re vonatko—*

zó következtetések vonhatók le. Azon túl. hogy valamelyest támpontot adhatnak az adatok a visszaesési valószínűség itt részletezni nem kivánt témájának kutatásához.

4—

268

DR. vmxo iswm

megállapítható az is, hogy a korábbi elítélést követően is lényegesen különbözik az egyes kategóriák büntetőjogi normákhoz való viszonya. A büntetőjogi normasze—

gést követő elítélés ugyanis a felsőfokú végzettségűeknél az esetek jelentős részé- ben az addigi egzisztencia elvesztésével is jár. míg az írástudatlanok esetében ez még átmenetileg sem következik be. Ennek ellenére az elítélést követően a felsőfokú végzettségűek nem kerülnek ismételten szembe a büntetőjogi szabályokkal. hanem az az elítéltek többségénél csupán eseti kisiklásnak számít. Az írástudatlan elítéltek körében viszont a jelek szerint a bűnelkövetés ismétlődik, és e magatartásforma rögződik, kialakul a bűnöző életmód. Ezt alátámasztják a különböző végzettségűek bűnözési struktúrájának eltérésére utaló adatok is. Ezt a későbbiekben még érint—

jük. -

3. tábla

A büntetett előéletű férfiak aránya az azonos végzettségű elítélt férfiak százalékában

Büntetett előéletű

Év ir.—.s. 63152? 332323 fe'sőtokú elítéli

tudatlanok ,_y______,_________.,,________ "ferfiak

OSSIBSEH

végzettséggel rendelkezők l

1974 . . . 55.1 31.3 142 8.5 295

1978 . . . 58.1 33.33 15.33 8,l 3l.O

1980 . . . 53,6 31,1 13,8 85 28.55

1983 . . . 56.2 36.6 15.3 9.8 333

A kérdést más oldalról megközelítve azt tapasztaljuk, hogy igen lényeges kü—

lönbség figyelhető meg a végzettség szempontjából két szélső csoport. az írástu- datlanok és a felsőfokú végzettségűek előélet szerinti megoszlásában. Míg a felső- fokú végzettségűek között a büntetlen előéletűek aránya 90 százalék feletti. és a legveszélyesebbnek tekintett kategória. a büntetőjogi normákkal ismételten szem- bekerülő különös és többszörös visszaesők aránya 1-2 százalék közötti volt, addig az írástudatlanok között a büntetlen előéletűek aránya csupán valamivel több mint 40 százalékot. a különös és többszörös visszaesőké viszont átlagosan 25 százalé-

kot tett ki.

Bűncselekmény és iskolai végzettség

A büntetőjog a bűncselekményeknek két formáját ismeri: a súlyosabb meg—

ítélésű bűntettet és a társadalomra kevésbé veszélyesnek tartott vétséget. Az egyes kategóriák társadalomra veszélyességében fennálló különbségek érzékeltetéséhez ezért igen jól felhasználhatók azok az adatok. amelyek a bűntett miatt elítéltek arányát mutatják.

A megoszlási adatok arra utalnak. hogy a súlyosabb büntetőjogi normaszegé-

sek aránya az iskolai végzettség növekedésével csökken. (1979. július 1-én új Bün-

tető Törvénykönyv lépett hatályba, mely a bűntettek és vétségek arányát megvál- toztatta. Több. ezen időpont előtt bűntettnek minősülő cselekmény a hatályos jogi szabályozás szerint vétségnek minősül.) Az eltérés a korábbi és a jelenlegi szabá- lyozás szerint vizsgálva egyaránt megfigyelhető. A bűntettet elkövetők arányának érzékeltetése céljából tekintsük át a jelenleg hatályos szabályozás szerinti meg—

oszlást.

lSKOLAl VÉGZETTSÉG -— BÚNÓZÉS

269

4. tábla

A bűntettet elkövető férfiak aránya a megfelelő végzettségű elitélt férfiak százalékában

Bűntettet elkövető

!

A bűnözés vizsgálatánál hagyományosan megkülönböztetett érdeklődés kíséri az erőszakos bűnözést. Az idetartozó bűncselekmények (szándékos emberölés, szán—

dékos súlyos testi sértés, erőszakos közösülés. rablás, garázdaság) elkövetése miatt elítéltek iskolai végzettség szerinti megoszlása még az elítéltek átlagánál is ked- vezőtlenebb. lgy az emberölés miatt elítéltek között az irástudatlanok aránya 1974 és 1983 között átlagosan 7.7 százalék volt, több mint háromszorosa az elítéltek kö—

zötti átlagos aránynak, míg a felsőfokú végzettségűeké 0.5 százalék volt. Ez utób- bival kapcsolatban meg kell jegyezni. hogy ez évente egy—két (a megfigyelt idő- szakban összesen 12) elítéltet jelent. A felsőfokú végzettségűek előfordulásának ki- vételes voltát bizonyítja, hogy a megfigyelt tíz évből négyben az emberölés miatt elitélt férfiak között felsőfokú végzettségű egyáltalán nem volt.

A szándékos súlyos testi sértés miatt elítéltek megoszlása ugyancsak az élet—

forma és a végzettség kapcsolatára utal. Ismeretes, hogy a konfliktusok testi sértés útján történő rendezése elsősorban a társadalmi hierarchia — végzettség szem- pontjából — alsóbb fokán terjedt el. Ezt bizonyítja egyrészt, hogy az írástudatlanok

átlagos aránya (3.10/0) mintegy négyszerese a felsőfokú végzettségűekének (0.80/0),

az általános iskolai végzettségűek aránya magasabb. mint az elítéltek között álta- lában, ugyanakkor a középiskolai végzettségűeké (5.70/0) mintegy fele a közvádas bűncselekmények elkövetése miatt elítélt hasonló végzettségű férfiak arányának.

Az erőszakos közösülés ugyancsak azon büntetőjogi normaszegések egyike, melynek elkövetői a közfelfogás és a szakmai közvélemény szerint egyaránt első- sorban az alacsonyabb végzettségű személyek közül kerülnek ki. Az adatok ezt a véleményt mindenképpen alátámasztják. Az írástudatlanok aránya, sőt az általános iskolai végzettségűek aránya is magasabb az elítéltek átlagáénál, a középiskolai

végzettségűeké (3.60/0) mintegy egyharmada annak, a felsőfokú végzettségűeké

csupán 0.7 százalék. (Ez a megfigyelt tiz év alatt összesen öt elítéltet jelent, és eb—

ben az időszakban hét olyan év volt, amikor felsőfokú végzettségű az ilyen bűn- cselekmény miatt elítéltek között egyáltalán nem fordult elő.)

Az alacsonyabb végzettségűek életmódja, a körükben gyakori italozás és az ezzel sok esetben együttjáró konfliktushelyzet kialakulása szolgál magyarázatul a garázdaság miatt elítéltek iskolai végzettség szerinti megoszlására. Az írástudat- lanok aránya (átlagosan 4,9 százalék) több mint kétszerese az elitélteknél általá—

ban megfigyelhető aránynak, a középiskolai végzettségűeké kevesebb mint fele, s

a felsőfokú végzettségűek aránya csupán 0.4 százalék volt.

A vagyon elleni bűncselekmények kétségkívül legsúlyosabb — és az utóbbi idő—

ben sajnos gyakoribbá váló —— változata a rablás. Az e bűncselekmény miatt elítél—

Ev 62325:er tisz; Mm

! tudatlanok _. ert-ak

osszesen

[ végzettséggel rendelkezők

" — !

1980 . . . 44.3 l 29.8 24,1 17,6 28,9

1981 . . . 47,0 j 31,7 ! 25.1 20.3 30.7

1982 . . . 47.5 ! 32,0 ; 21.2 21,1 309

1983 . . . 49,4 l 32,3 ( 25.o ; 23,4 31.3

i i i

270

DR. VAVRÓ tSTVAN

tek szóma 1974 és 1983 között több mint kétszeresére emelkedett. Előélet és iskolai

végzettség szerinti eloszlásuk az elítéltek átlagáétól valamennyi cselekménynél na—

gyobb mértékben különbözik. Ez arra utal, hogy a rablást elkövetők még az elítél—

tek körén belül is sajátos ismérvekkel rendelkező személyek. Az irástudatlanak át—

lagosan 8 százalékos aránya valamennyi megfigyelt bűncselekmény közül itt a leg—

magasabb. és felülmúlta még az emberölés miatt elítélteknél mért arányt is. A kő—

zépiskolai végzettségűek 1.7 százalékos aránya a legalacsonyabb átlagérték. Felső- fokú végzettségű tíz év alatt összesen négy volt az elítéltek között.

Az iskolai végzettség és a bűnözés összefüggéseit vizsgálva szükségesnek lát—

szik három cselekmény kiemelése. Az egyik a személyek javait károsító lopós. Az emiatt elítéltek iskolai végzettség szerinti megoszlását vizsgálva azt látjuk. hogy közöttük az írástudatlanok aránya megközelíti a 3 százalékot. a középiskolai vég- zettségűek aránya nem éri el az 5 százalékot. vagyis kevesebb mint a fele a ha—

sonló végzettségű elítéltek közötti átlagos arányának. Még szembetűnőbb az el- térés a felsőfokú végzettségűeknél: ezek aránya 0.3 százalék, vagyis csupán alig több mint egytizede az elítéltek közötti arányuknak.

A büntetőjogi normák megsértésének sajátos esete a tartási kötelezettség el—

mulasztása. Az ilyen bűncselekmény miatt elítélt férfiak között az irástudatlanok aránya csaknem megegyezik az elítéltek ótlagóéval. az általános iskolai végzett- ségűeké magasabb annál. A középiskolai végzettségűek aránya az elítéltek kö—

zötti átlagos aránynak kevesebb mint a fele, a felsőfokú végzettségűeké kevesebb mint egytizede. A végzettség és a magatartás, igy az utódokkal kapcsolatos felelős—

ségérzet összefüggése egészen nyilvánvaló. Az írástudatlanok arányát illetően azon—

ban nem zárható ki egy más irányú összefüggés sem. Lehetséges. hogy az arány alakulásában szerepe van annak a körülménynek is, hogy a feltehetően hasonló végzettségű jogosult az átlagosnál kisebb arányban tesz bejelentést a hatósó- goknál a tartás elmulasztása miatt, így az e társadalmi rétegben fennálló tény—

leges helyzetre vonatkozó ismereteink az átlagosnál hézagosabbak.

Az iskolai végzettség és a bűnözés kapcsolata szempontjából megkülönbözte—

tett figyelmet érdemelnek a közlekedési bűncselekmények. Az ezt elkövetők iskolai végzettség szerinti megoszlása abban különbözik az elítéltek átlagáétól, hogy a közép- és a felsőfokú végzettségűek aránya magasabb az átlagosnál. A különböző végzettségűek bűnözési struktúrájában felfedezhető különbségek között az egyik leglényegesebb, hogy a felsőfokú végzettségű férfi elítéltek közül átlagosan min—

den másodikat közlekedési bűncselekmény miatt ítélték el. A közlekedési bűncse—

lekmények mintegy háromnegyede egyszerű ittas járművezetés. E bűncselekmény- nek az iskolai végzettség—alkoholfogyasztás—bűnözés kérdéskör vizsgálatánál van elsősorban jelentősége.

Iskolai végzettség és az alkoholfogyasztással összefüggő bűncselekmények

A közvádas eljárásban elitélt férfiak adatait vizsgálva megállapítható. hogy közöttük több mint 40 százalék azoknak az aránya, akiknél a bűncselekmény elkö—

vetése alkoholfogyasztással kapcsolatba hozható volt. Ezt az arányt az elítéltek iskolai végzettsége szerint vizsgálva gyakorlatilag nem mutatható ki eltérés. Lénye—

gesen megváltozik ez a kép akkor, ha a kört a bűncselekmények vizsgálatával is ki- bővítjük.

Az ittas járművezetés és általában a közlekedési bűncselekmények aró—

nyára már utaltunk. Itt csupán azt kívánjuk megjegyezni, hogy az elítéltek száma a férfiaknál összességében több mint egyötödével lenne alacsonyabb. ha e bűn—

ISKOLA! VEGZETTSÉG - BÚNÓZÉS

271

cselekményt szabálysértési eljárásban bírálnők el. (A bűncselekmény társadalomra veszélyességére tekintettel ez a gondolat jelenleg természetesen fel sem merülhet.

A bűnözés struktúrája szempontjából azonban e cselekmény sajátos helyzete és az elkövetők jellemzőinek az elítéltek átlagáétól nagymértékben különböző volta miatt

a kérdést szükségesnek látjuk vizsgálni.)

Az iskolai végzettség és az alkoholfogyasztássol összefüggő bűncselekmények elkövetése szempontjából leglényegesebb különbség, hogy az ittas járművezetés aránya az elítéltek iskolai végzettség szerinti kategóriáiban lényegesen eltér. Az emiatt elítéltek már említett átlagos aránya lényegében az általános iskolai vég- zettségűek — egyébként az elítéltek között legnagyobb átlagot képviselő — kategó- riájában megfigyelt arányával esik egybe. A középiskolai végzettségűek között az ittas járművezetés miatt elítéltek aránya 30—34 százalék között változik, míg a fel—

sőfokú végzettségűeknél 37 százalék.

Az alkoholfogyasztássol összefüggő bűncselekmények miatt elítélteket külön vizsgálva még szembetűnőbb a különbség. Mig ugyanis az elítéltek átlagában az alkoholfogyasztással összefüggő bűncselekményeknek mintegy fele volt ittas jór- művezetés, addig az alacsonyabb végzettségű kategóriákban az arány ennél ala—

csonyabb. a felsőfokú végzettségűeknél viszont az alkoholfogyasztással összefüggő bűncselekmények közül az ittas járművezetés aránya 86—90 százalék.

Az elítéltek között megfigyelhető iskolai végzettség szerinti megoszlást tehát az ittas járművezetés jelentősen befolyásolja. Az irástudatlanok aránya enélkül gya- korlatilag változatlan lenne, az általános iskolai végzettségűeké egyötödével, a középiskolai végzettségűeké közel egyharmadával, míg a felsőfokú végzettségűeké 37 százalékkal csökkenne.

A közvódas eljárásban elítélt nők

Az a körülmény. hogy a nők aránya a közvádas bűncselekmények miatt jog—

erősen elítéltek körében 12—14 százalék. vagyis lényegesen alacsonyabb népessé—

gen belüli arányuknál, jelzi a férfiak és a nők bűnözési intenzitásában megmutat—

kozó különbséget. Ez az eltérés már önmagában is ok arra. hogy figyelmet for—

dítsunk iskolai végzettség szerinti megoszlásukra. Ha ugyanis a bűnözési intenzi- tás és az iskolai végzettség között kapcsolat van, akkor ennek különös élességgel kell megnyilvánulnia (: nőknél. akik, mint ez az arónyokból látható, a büntetőjogi

normákat sokkal inkább tiszteletben tartják, mint a férfiak.

Az 1974 és 1983 közötti időszak átlagát tekintve azt tapasztaltuk, hogy a kö—

zépiskolai és a felsőfokú végzettségű elítéltek aránya a férfiaknál és a nőknél nem különbözik lényegesen, az íra'studatlanoké viszont (9.70/0) többszöröse annak. Ezzel áll összefüggésben, hogy az általános iskolát végzettek aránya alacsonyabb. mint a férfiaknál. Az irástudatlanok rendkívül magas aránya az időszak folyamán mind—

végig megfigyelhető volt, és a csökkenés mértéke (1974-ben 10,4 százalék, 1983- ban 8.5 százalék) nem számottevő.

Az elítélteket végzettségük szerint két fő csoportra osztva (írástudatlanok és általános iskolai végzettségűek, illetőleg közép- és felsőfokú végzettségűek) azt látjuk. hogy az arányok nem térnek el lényegesen a férfiaknál megfigyelhetőtől.

lgen lényeges azonban a különbség az írástudatlanoknál. Ez arra utal, hogy a női elítéltek esetleg nagyobb arányban kerülnek ki egy jól körülhatárolható. végzett-

ség szempontjából (is) hátrányos helyzetű társadalmi csoportból. Ez egyrészt ma-

gyarázata lehet a férfi és a női bűnözés strukturális különbségeinek. másrészt meg-

engedi egy olyan feltételezés megkockáztatósát, hogy a legalacsonyabb végzett—

272 ? DR. VAVRÓ ISTVÁN

ségi szinten (még közelebbről a végzettség hiányában) a férfiak és a nők bűnözési

intenzitása kevésbé különbözik.

Az iskolai végzettség és az előélet

A büntetett előéletűek aránya a női elítéltek között átlagosan 22 százalék volt.

alacsonyabb. mint a férfiaknál. Iskolai végzettség szerint vizsgálva ozonbon a kü-

lönbség itt is rendkívül nagy.

5. tábla

A büntetett előéletű nők aránya az azonos végzettségű elítélt nők százalékában

Büntetett előéletű

Év ha? órám? még; felsőfokú elitélt

tudatlanok __ nok

osszesen végzettséggelrendelkezők !

1974 . . . 38.5 20.5 8.3 2.0 205

1978 . . . 45.1 23.1 5, 5 0.4 219

1980 . . . 43.2 19.5 6. 4 5.6 19.1

1983 . . . 44.3 25.7 6. 5 2 8 l 23,7

A büntetett előéletű nők arónyónak iskolai végzettség szerinti különbségei tel- jesen egyértelművé teszik, hogy a visszaesési gyakoriság — a férfiakéhoz hasonló- an — végzettség szerint különböző mértékű. (Ez természetesen nem téveszthető ösz-

sze a visszaesési valószínűséggel.)

A büntetett előéletűeken belül is megkülönböztethető a társadalomra az ötlet—

gosnól nagyobb veszélyességű kategória.

6. tábla

A különös és többszörös visszaeső nők együttes aránya az azonos végzettségű elítélt nők százalékában

Különös és többszörös visszaeső

Ev iras. 631232? 3332 felsőfokú elfsélt

tudatlanok ,, "Ok

osszesen végzettség üek

1980 . . . 20.1 8.8 19 — 8.5

1981 . . . 18,2 10.7 2.6 — 9.7

1982 . . . 21,0 11.0 2.0 0.5 10.1

1983 . . . 17,3 10,5 2.4 1.1 9.6

A jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyv szerint az átlagosnál nagyobb ve- szélyességű kategóriába a különös és a többszörös visszaesők tartoznak. Kézenfek- vő a feltételezés. hogy ha kapcsolat van az előélet és az iskolai végzettség között, akkor ez különösen jól mutatkozik meg a társadalomra leginkább veszélyesnek te- kintett kategóriák. a különös és többszörös visszaesők arónyónak különbsége-iben is.

lSKOLAl veczenseo .. BÚNOZES

273

A bűncselekmények társadalomra veszélyessége

Ha a bűncselekmények társadalomra veszélyességét (a férfiak bűnözésénél már tárgyalt módon), bűntett—vétség felosztásban vizsgáljuk. a nőknél is megfigyelhe—

tő. hogy a súlyosabb jogsértést jelentő bűntettet elkövetők aránya az iskolai vég—

zettségi szint növekedésével csökken.

7. tábla

A bűntettet elkövető nők aránya iskolai végzettség szerint az elítélt nők százalékában

Büntettet el követő

felsőfokú elitélt nők

***—"**"EWWMm" "**—*" összesen végzettséggel rendelkezők

irás- iskolai iskolai tudatlanok

?

Év ; általános közép-

l

1980 . . . 43,2 l 32,8 32.5 20.5 33.3

1981 . . . 38,0 34.7 34.0 22.7 34.5

1982 . . . 38,0 36,5 33,0 27.5 35.8

1983 . . . 44,3 36.6 35,9 23,9 l 36.8

[

A nők által elkövetett bűncselekményeket vizsgálva azt kell megállapítanunk.

hogy az emberölést elkövetők között a nők aránya csaknem megegyezik a közvá—

das bűncselekmény miatt elítéltek közötti átlagos arányukkal. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ilyen bűncselekmény miatt felelősségre vontak száma a nők között évente néhány tucat. A viszonylag alacsony esetszám miatt statisztikai mód—

szerekkel különösebb következtetések levonására alkalmas eredményekhez nem jut—

hatunk. az azonban még így is megállapítható, hogy az írástudatlanok aránya ma- gasabb. mint az elítélt nők között általában.

Hasonló következtetésekre juthatunk a szándékos súlyos testi sértés miatt el—

ítélt nők adatait vizsgálva is. A közfelfogás szerint a problémák fizikai megtorlás- sal történő rendezésére, a nők kevésbé hajlamosak, mint a férfiak. E vélekedés helytállóságát a bírósági statisztika adatai is bizonyítják. A szándékos súlyos testi sértés miatt elítéltek között a nők aránya lényegesen alacsonyabb, mint az elitél—

tek között általában. A megfigyelt időszakban ilyen bűncselekmény miatt elitélt több mint 3000 nő adatait vizsgálva azonban az iskolai végzettség és az életforma közötti kapcsolat hatása kimutatható. A konfliktusok rendezésének életmóddal is összefüggő különbségeire utal, hogy az irástudatlanok aránya magasabb. mint az elítélt nők között általában, felsőfokú végzettségű viszont alig fordult elő, arányuk az egy százalékot sem éri el.

A női viselkedésről kialakult hagyományos képünk alapján szokatlannak kell tekintenünk a garázda, batrányokozó viselkedésű nőt is. Érthető ezért, hogy az ilyen bűncselekmény miatt elitélt nők száma és aránya alacsony. E kisszámú elítélt adatai is bizonyítják azonban az iskolai végzettség és a viselkedés közötti kapcso—

latot. A garázdaság miatt elítélt nők között ugyanis az irástudatlanok aránya rend—

kivül magas, mintegy 30 százalék. A középiskolai végzettségűek aránya gyakorla—

tilag elhanyagolható, felsőfokú végzettségű pedig tíz év alatt összesen kettő volt az elítéltek közül.

A rablás mint a legsúlyosabb vagyon elleni bűncselekmény elkövetői oldalról vizsgálva az átlagosnál kedvezőtlenebb képet mutatott már a férfi elitélteknél is.

274 DR. VAVRÓ eswm

Fokozottan vonatkozik ez az ilyen bűncselekményt általában tettestársként vagy bűnsegédként elkövető nőkre. (A rablós miatt elítéltek között egyébként a nők ará—

nya lényegében megegyezik az elítéltek közötti átlagos orőnyukkal.) Azt a körül- ményt. hogy a rablást elkövetők a nők esetében is a társadalom kulturális szintjé—

nek legalsóbb rétegeiben élők közül kerülnek ki. világosan jelzik a rablás miatt elítélt nők iskolai végzettség szerinti megoszlását mutató adatok.

8. tábla

A rablás miatt elítélt nők száma iskolai végzettség szerint

(fő)

Ebből:

. Elllé" általános közép—

EV ,. "Ok irús- iskolai iskolai felsofoku osszesen tudatlanok

végzettséggel rendelkezők

48 20 28 — —

1974 . . . l

1978 . . . l 76 28 48 — i —

1980 ; 54 15 38 1 1 —

1983 ; 971817725—

ii

A személyek javait károsító lopós miatt elítéltek között a nők aránya az étla—

gosnc'il valamivel magasabb. lskalai végzettségük szerinti megoszlósukot vizsgálva

— a férfiakhoz hasonlóan — az állapítható meg, hogy többségük a végzettségi szint alsóbb kategórióiba tartozik.

9. tábla

A személyek javait károsító lopás miatt elítélt nők megoszlása iskolai végzettség szerint

(százalék)

? Ebből:

El't 'n . . .. , _

Év ,_ n'őek írós- "lí'iliiZ? 3273; fe'sőfokú

osszesen tudatlanok MY" ,,,., WW , 7

! végzettséggel rendelkezők

1974 . . . 100,0 16.7 78,3 4.6 l 0.4

1978 . . . 100,0 16.3 80.1 3.4 l 0.2

1980 . . . _ 100,0 16,8 77,2 5,3 ; 0,7

1983 . . . 1 700,0 [ 16.1 79,5 4.2 1 0.2

A személyek javait károsító lopós miatt elítélt nők szóma egyébként a vizsgált időszak folyamán jelentős mértékben (az 1974. évi 831-ről 1983-ig 1319-re) emel—

kedett, iskolai végzettség szerinti megoszlósuk azonban csaknem változatlan.

Alkoholfogyasztóssal összefüggő bűncselekmények

Az alkoholtogyasztóssal összefüggő bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek aránya a nők között lényegesen alacsonyabb (1980-ban 11.3, 1983—ban 112 szóza—

lék). mint a férfiaknál (45,0, illetve 45,6 százalék). Ez magyarázható a térfiak és a nők italozósi szokásainak egyébként is megfigyelhető különbségeivel.

lSKOLAl veezmsea .- sonozes 275

Az alkoholfogyasztással összefüggő bűncselekmények miatt elítéltek arányát iskolai végzettség szerint vizsgálva megállapítható, hogy az egyes kategóriák kö- zött eltérés van: az iskolai végzettség emelkedésével az alkoholfogyasztással ösz- szefüggő cselekmények aránya csökkent. Lényeges azonban az a különbség. amely a férfi és a női elítéltek között az ittas járművezetés miatt elítéltek arányában

fennáll. Ez abban nyilvánul meg, hogy míg az alkoholfogyasztással összefüggő bűn-

cselekmény miatt elítélteknek mintegy fele a férfiaknál ittas járművezetés miatt ke-

rült bíróság elé (ami az elitélt férfiak egyötödének felel meg), addig a nőknél ez

az arány még az egyébként kisebb esetszámon belül is alacsonyabb. Az alkohol- fogyasztással összefüggő bűncselekmények miatt elítéltek között a nőknél az ittas járművezetés miatt elítéltek aránya 16—20 százalék között változott. ami az összes női elitélthez viszonyítva átlagosan mintegy 2 százalékos aránynak felel meg. Ebből azonban az is következik. hogy az ittas járművezetés a nők alkoholfogyasztással összefüggő bűnözésének gyakoriságát lényegesen kevésbé változtatja meg, mint a férfiakét. így. figyelemmel az ittas járművezetés miatt elítéltek iskolai végzettség szerinti összetételére, egyértelműen levonható az a következtetés, hogy a nőknél az alkoholfogyasztással összefüggő bűnözés jelentős mértékben kapcsolódik az isko—

lázottsági szinvonal alsóbb szintjeihez.

Magánvádas eljárásban elítéltek

A bűnözési helyzet alakulása szempontjából viszonylag kis jelentőségű a ma- gánvádas eljárásban elbírált bűnözés. Ennek magyarázata, hogy az ilyen eljárás—

ban elítéltek száma mindössze évi 2—3000. lskolai végzettség szerinti vizsgálatuk adataiból ezért a bűnözés egészére nézve különösebb következtetés nem vonható

le.

10. tábla

A magánvádas eljárásban elítéltek megoszlása iskolai végzettség szerint

(százalék) _ _

Ebből:

D 1: I' k" ' - " ,

Ev ezis: "tisz? 351172; ; felsofoku

tudatlanok ___," ,,,v,_m 7 ___M _"

végzettséggel rendelkezők

Férfi

1974 . . . 100,0 4.5 84.7 ' 8.5 ( 2.3

1978 . . . 100,0 1.6 86.8 [ 8.6 3.0

1980 . . . 100,0 1.1 86.0 % 9.7 3.2

1983 . . . 100,0 1.2 85.8 9,9 3.1

* Nő

1974 . . . 100,0 4.8 895 4.8 0.9

1978 . . . 100.0 4.4 87.9 6.5 1.2

1980 . . . 100,0 3.3 86.5 8.6 1.6

1983 . . . 1oo,o 3.4 87.11 7.7 I 1.5

l

Említésre méltó azonban két körülmény. Az egyik az, hogy a magánvádas el—

járásban elitéltek között a férfiak aránya alacsonyabb. s a nőké magasabb, mint a közvádas eljárásban elítélteknél. A férfiak aránya átlagosan 63,5 százalék. a nőké

276 DR. VAVRÓ iswAN

36,5 százalék volt. A másik említésre méltó körülmény, hogy az irástudatlanok ará- nya alacsonyabb. minta közvádas eljárásban elitélteknél. Ez különösképpen a nők—

nél érzékelhető.

Az iskolai végzettség és a bűnözés kapcsolatáról az elítéltek adatai alapján több következtetés vonható le.

1. A népesség iskolai végzettség szerinti összetételének előnyös megváltozása nem jár feltétlenül együtt sem a bűnözés volumenének, sem intenzitásának esők——

kenésével.

2. A bűnözési intenzitás a különböző iskolai végzettségű népességkategóriák- ban eltér. Emiatt az elítéltek iskolai végzettség szerinti megoszlása jelentős mér——

tékben különbözik a hasonló korú népesség iskolai végzettség szerinti megoszlá-

sától. -

3. A különböző iskolai végzettségű népességcsoportok bűnözési struktúrája el- térő. A súlyosabb jogsértések. így az erőszakos bűncselekmények, valamint a sze- mélyek javait károsító lopás miatt elítéltek között az iskolázatlanok és az alacso- nyabb végzettségűek aránya az elítéltek közötti átlagos arányukat lényegesen fe—

lülmúlja.

4. Az alkoholfogyasztással összefüggő bűncselekmény elkövetése az iskolai végzettséggel csökken. Az e téren megmutatkozó különbségekre -— elsősorban fér- fiaknál — az ittas járművezetés miatt elítéltek adatai mérséklőleg hatnak, a bűnö—

zés hagyományos formáinól azonban ez egyértelműen kimutatható.

5. Szoros összefüggés figyelhető meg az elítéltek iskolai végzettsége és elő- élete között. A büntetett előéletűek s ezen belül is a büntetőjogi normákkal ismé- telen szembekerülő, különös és többszörös visszaesők aránya az iskolázatlanok és az alacsonyabb végzettségűek között lényegesen magasabb, mint a közép- és fel—

sőfokú végzettségűeknél. A bűnöző életmód kialakulásának valószínűsége ezért a kulturális hierarchia alsó szintjén állóknál fokozottabb.

6, Az elítélt nők iskolai végzettség szerinti megoszlásónál különösen szembe- tűnő az iskolázatlanok magas aránya. Ez, figyelemmel a nők lényegesen alacso- nyabb bűnözési intenzitására. egyrészt arra utal. hogy a társadalmi beilleszkedés szempontjából az iskolai oktatás szerepe a nőknél igen jelentős, másrészt, hogy a nők nagyobb arányban kerülnek ki a társadalom iskolai végzettség szempontjá-

ból is hátrányosabb helyzetben levő csoportjaiból.

7. Az elítéltek, elsősorban a fiatalkorúak adatai arra utalnak, hogy a bünte—

tőjogi normák megszegése szempontjából az iskolai tanulmányaikat félbeszakitók megkülönböztetett figyelmet érdemelnek.

TÁRGYSZÓ: Bűnözés. lskolázattság.

PE3I'OME

Aarop uccnenyer came Memny yposueM UJKOanOFO oőpaaoaanun " npecrynnocnsio.

AHanna ocuoshiaae'rca Ha AaHHbiX o nuuax, nonyuuawux neücramenbi—ibiű npm'osop a 1974—1983 rom.-n. OTAeanO uccnegyer pacnpegeneuue no ypoaHt—o Luxonsnora oőpaao——

Bai-ms marionett—maaa u ocymAeHi-iux no oőmecrsenuomy u uacmoMy oőaunenmo napoc- nbix. l'lponaaogm oősop pacxomAem—rü a cocraae npecrynHocn—r ocymnem—mx mau. c pa:- nuuubiM ypOBHeM mKoanora oőpaaoaat—mn, uccnegye'r COOTHOLIJeHHe Tnxtenbix " CpaBHH—

Tanu-ro nerkux npaeonapymennü, cases Memny Hacunbcneunoü npecrynuocruo M LUKOIlb—v

lSKOLAl VÉGZETTSÉG -— BÚNÓZÉS * 277

HblM oőpasoaaunem. l'loxasbmaer pasnwmn no LUKOHBHOMY oőpasosanmo Memny nuuaMu, ocymAeHHmMu sa npecrynnenun, canaanuue c norpeőneuueM anxorona. Paccmarpusaer canas memgy oőpaaosauuocrbio " npenmecrayiomeű )KHSHMO.

SUMMARY

The study analyses the correlation between educational level and delinauency. The analysis is based on the data of persons convicted in Hungary between 1974 and 1983. The distribution by educational level of juveniles, adults condemned in public or private pros—

ecution is onalysed separately. The author gives a picture on the differences in delinauency structure of the convicted persons of various educational level, deols with the proportion of grave and slighter offences as well as with the correlation between violence and education—

al level. He shows the differences in offences connected with the consumption of alcohol by the education level of condemned persons. The correlotion between the educational level and the offender's previous record is also discussed.