FORRASKÖZLEMÉNYEK
B O N H A R D T A T T I L A
A LENGYEL HADSZÍNTÉR MEGTEKINTÉSÉRE KIRENDELT KATONAI BIZOTTSÁG JELENTÉSE
1939 október
Szeptember l-jén volt 50 éve annak, hogy 1939 szeptemberének első napján a hitle
ri Németország megtámadta Lengyelországot és ezzel kezdetét vette a történelem eddig legpusztítóbb háborúja, a második világháború. A világ közvéleménye feszült figyelemmel kísérte az eseményeket, hiszen nyilvánvaló volt, hogy a fennálló segít
ségnyújtási szerződések értelmében a nyugati hatalmaknak is hadba kell lépniük Németországgal, ami a háborúnak egész Európára való kiterjesztését jelentette.
Húsz év után a lengyel—német háború volt az első olyan összecsapás Európában, amelyben két, katonailag erősnek tartott állam teljes fegyveres erejével vett részt.
Mindkét ország rendelkezett az első világháború óta kifejlesztett, illetve továbbfej
lesztett haditechnikai eszközökkel, amelyek hadászati és harcászati alkalmazásáról éles vita dúlt az 1920-as és az 1930-as évek katonai szakirodalmában. A háborús fe
szültségből adódó fokozott figyelmen kívül a vezérkarok és a katonai szakértők, mondhatni, „szakmai érdeklődéssel" követték a szemben álló felek harctevékenységét, gyakorlati választ várva az olyan elméleti kérdésekre, mint hogy a légierőnek polgári célokra irányuló és a hátországot demoralizáló támadásai térdre kényszeríthetik-e a még harcoló hadsereget, vagy hogy a harci repülőket inkább a földi csapatok támo
gatására alkalmazzák-e? Ugyancsak eldöntendő kérdés volt, hogy a harckocsizó magasabbegységeknek van-e létjogosultsága, képesek-e önálló hadműveleti felada
tok megoldására, illetve, hogy a harckocsikat kisebb egységekre tagolva a gyalog
hadosztályok megerősítésére, illetőleg súlypontképzésre használják-e ? És nem utolsó sorban keresték a választ a katonai szakértőket az első világháború óta legjobban foglalkoztató kérdésre: a jövő háborúja mozgóháború lesz-e vagy állásharcok ösz- szessége ? A lengyelországi hadjárat során a csapatok hadászati és harcászati vezeté
sével, a különböző fegyvernemek együttműködésével kapcsolatban a német vezérkar számos olyan tapasztalathoz jutott, amelyek birtoklása jelentős előnyt jelentett szá
mára a leendő ellenfelek ilyen harci tapasztalatokkal nem rendelkező hadvezetésé
vel szemben.
A m. kir. honvéd vezérkar főnöke — kihasználva a két állam politikai és katonai vezetése közti jó viszonyt — már a hadműveletek idején kérte, hogy tapasztalat
gyűjtés céljából magyar megfigyelőtiszteket küldhessen a harcoló német csapatok
hoz. * Ehhez német részről — arra hivatkozva, hogy a megfigyelők biztonságát nem tudják garantálni — nem járultak hozzá. Azt azonban megengedték, hogy közvetle
nül a harcok befejeződése után egy magyar tiszti bizottság utazzon Lengyelországba, hogy egy hasonló céllal érkezett finn és amerikai küldöttség társaságában megte-
* Hadtörténelmi Levéltár, m. kir. honv. Vezérkar Főnöke 4822/eln. 1. vk. —1939.
A jelentés 19. példányának címoldala
— 390 —
kintse a hadszínteret. A Csatay Lajos t á b o r n o k * vezetése a l a t t álló m a g y a r k a t o n a i bizottság 1939. október 2-án indult Berlinen keresztül Lengyelországba. 11 napos ott-tartózkodásuk a l a t t végigjárták a fontosabb hadműveletek színhelyeit, beszéltek a h a d j á r a t b a n részt v e t t tisztekkel, törzstisztekkel, vezérkari előadásokat h a l l g a t t a k meg. A küldöttség vezetője szerint n é m e t részről a m a g y a r bizottságot m i n d e n ü t t a legszívélyesebben fogadták és a háborús viszonyokhoz képest a lehető legnyíltabban válaszoltak kérdéseire. í g y a m a g y a r hadvezetés elsők között szerez
h e t e t t információkat a modern hadviselés jellegéről, követelményeiről.
Hazatérése u t á n a delegáció 48 s ű r ű n gépelt, nagy alakú lapon h a t fejezetből álló jelentést terjesztett a m a g y a r k a t o n a i vezetés elé utazása során szerzett tapasztala
tairól.
Az első fejezet a küldöttség időbeosztását, lengyelországi mozgásának ú t v o n a l á t ismerteti, megemlítve azokat a n é m e t k a t o n a i személyiségeket, akikkel hivatalosan találkozott.
A .második fejezet a lengyel—német háború lefolyását vizsgálja k a t o n a i szempont
ból. Értékeli a k é t fegyveres erő mozgósítását, felvonulását, v a l a m i n t haditerveit.
Röviden b e m u t a t j a a hadműveletek lefolyását, külön kiemelve a Bzura folyó m e n t i bekerítő csatát, amelyben a lengyel hadvezetésnek —, h a nem olyan szervezetlen és tehetetlen — sikerülhetett volna a gyors n é m e t előretörést lelassítania és időt nyernie.
A h a r m a d i k fejezet a jelentés legértékesebb része. E b b e n a bizottság a hadjárat során szerzett hadi t a p a s z t a l a t o k a t vizsgálja különböző szempontok szerint. Elemzi m i n d k é t oldal tevékenységét a hadászati, illetve a harcászati vezetés, v a l a m i n t a vezetés technikája szempontjából. Részletesen b e m u t a t j a a k é t fél harccselekményeit (támadás, védelem, halogató harc, visszavonulás, üldözés) végrehajtásuk szerint ér
tékelve. Foglalkozik az egyes fegyvernemek alkalmazása során szerzett tapasztala
t o k k a l , külön kitérve a légierő tevékenységének alapos b e m u t a t á s á r a . Végül össze
foglalja a hadjárat folyamán szerzett és a szervezés terén hasznosítható t a p a s z t a l a t o k a t . A fejezet bevezetőjében azonban a t a n u l m á n y összeállítói hangsúlyozzák, hogy a n é m e t anyagi, vezetési és képzettségi fölény, a lengyel készületlenség és szervezet
lenség, valamint a motorizált csapatokat és a légierőt erőteljesen alkalmazó t á m a d ó fél számára nagyon kedvező terep- és időjárási viszonyok olyan különleges helyzetet t e r e m t e t t e k a hadjárat folyamán, hogy az adódó t a p a s z t a l a t o k a t a „normális viszo
n y o k síkjára kell v e t í t e n i " felhasználás előtt.
A negyedik fejezet a gyors lengyel összeomlás okait foglalja össze tömören, vissza
n y ú l v a a hadjáratot megelőző politikai feszültség és a békeelőkészületek idejére is.
Az ötödik fejezet a hadjárat u t á n i lengyelországi állapotokat és a bevezetett n é m e t k a t o n a i közigazgatást m u t a t j a be, valamint p á r szóban ismerteti a n é m e t hátország viszonyait.
Az utolsó részben a bizottság ,,a német—lengyel h a d j á r a t abszolút értékűnek fel
fogható tapasztalatai és tanulságai a l a p j á n " a Magyarország számára is megfonto
lásra érdemes javaslatait sorolja fel az ország h á b o r ú r a való előkészítésével, a szá
razföldi haderővel, a légierővel, valamint a honvédség kiképzésével kapcsolatban.
A jelentés végig őszinte elismeréssel beszél a Wehrmachtról. N e m mindha a kül
döttség tagjai feltétlen n é m e t b a r á t o k lettek v o l n a , * * ez inkább a k é p z e t t k a t o n á k csodálata a k a t o n a i teljesítmény előtt, amelyet az akkori világ t a l á n legjobban szer-
* Csatay Lajos, csataji (1886—1944) tábornok, honvédelmi miniszter. 11 éves korától katonai nevelésben része
sült. 1907-ben a mödlingi cs. és kir. katonai műszaki akadémián avatták tüzérhadnaggyá. 1907—1913: tüzér csapa-t tiszti szolgálat, majd vezérkari beosztások különböző közös hadseregbeli tüzérdandároknál, végül a Hadsereg Fő
parancsnokság hadműveleti osztályán. Az önálló magyar hadsereg megalakulása után, 1920—1922-ben a Hadiakadémia tanára. 1922—1936: tüzérségi csapatszolgálat magasabb beosztásokban. 1936-tól a hajmáskéri tábori tüzér lőiskola parancsnoka. 193S. 05. 01. : tábornok. Mint nagy elméleti tudással és sok gyakorlati tapasztalattal rendelkező katonai vezetőt nevezték ki 1939-ben a Lengyelországba utazó magyar katonai bizottság parancsnokává. 1941. 05. 0 1 . : al
tábornagy, 1941—1942: a pécsi IV. hadtest parancsnoka. A hadtest élén 1942 nyarán részt vesz a Don menti hídfő
csatákban. 1942. dee.—1943. jún.: a 3. hadsereg parancsnoka a hátországban. 1943. 02. 0 1 . : vezérezredes. 1943. 06.
12—1944. 10. 16.: honvédelmi miniszter.
* * Csatay Lajos Horthy Miklós és Magyarország integritásának feltétlen híve volt. így lett a kormányzó meg
bízásából 1943. 06. 12-én — a jobboldal és a németek nyomására lemondott Nagy Vilmos utódaként •— honvédelmi miniszter. Magyarország német megszállása után Horthy ragaszkodott hozzá, hogy tárcáját megtartsa. A nyilas hatalomátvétel után, 1944. 10. 16-án a németek, mint a kormányzó bizalmasát, letartóztatták és a Lukács fürdőben tartották őrizetben, ahol feleségével együtt öngyilkos lett.
vezett, felszerelt és kiképzett hadereje vitt végbe. A lengyelországi tapasztalatok alapján a magyar katonai bizottság tagjai bizonyítva látták, hogy a jövő háborúját a hadseregek gépesítettsége, technikai színvonala dönti el. Óva intették a magyar vezérkart attól, hogy kellően fel nem szerelt honvédséggel bocsátkozzék harcba, mondván: ,,A korszerű felszerelést az emberben rejlő anyagi és erkölcsi erőtényezők fokozott szolgálatba állításával is csak egy bizonyos fokig lehet pótolni, az ember
vérrel való erőkiegyenlítés ma szúk határok közt mozog."
A bizottság által készített összeállítás a Lengyelországban szerzett tapasztalatok alapján mintegy vezérfonalat kívánt adni a magyar haderő további fejlesztéséhez.
Az események ismeretében érdekes megfigyelni, hogy a honvédség későbbi működé
sénél mit vettek figyelembe az első hadi tapasztalatokból és melyek voltak a bizott
ságnak azok, a magyar haderő szervezésére, felszerelésére és kiképzésére vonatkozó javaslatai, amelyek szubjektív vagy objektív okokból nem valósultak meg.
A magyar katonai vezetés számára a második világháború első hadjáratáról írott jelentés 20 példányban készült. Ebből az első öt a második fejezetben tárgyalt had
műveleteket bemutató térképmellékleteket is tartalmazott, a többihez nem csatol
tak ilyeneket. A közlésre kerülő dokumentum a jelentés egyetlen megmaradt, 19.
példánya, ami ma a Hadtörténelmi Levéltárban a m. kir. Honvéd Vezérkar Főnöke iratai közt az 5185/eln. 1. vkf.—1939. szám alatt található. A szöveget betűhű for
mában tesszük közzé. Az előforduló rövidítéseket rövidítésjegyzékben oldottuk fel.
A jelentés készítői által fontosnak tartott és aláhúzással, vagy ritkább gépeléssel jelzett szövegrészeket kurzív, illetve ritkított szedéssel jelöljük. Az iratban gyakran németesen szereplő lengyel földrajzi nevek ma használatos változatát lábjegyzetben közöljük. Ahol szükségesnek látszott, a szöveget magyarázatokkal láttuk el.
R Ö V I D Í T É S E K J E G Y Z É K E
á. ágyú hop. hadosztályparancsnokság
alez. alezredes jel. jelző.
B . bombázó K. kelet, keleti
b . t á d . b o m b a t á m a d á s k a t . katonai
csap. csapat közv. közvetlen
csop. csoport le. lengyel
D . dél, déli le. légierő
dd. dandár lgv. légvédelem, légvédelmi
D K . délkelet, délkeleti lov. lovas
É K . északkelet, északkeleti lság. lovasság
elg. ellenség, ellenséges m k p . motorkerékpár, motorkerékpáros
élm. élelmiszer mo. motorizált
ezds. ezredes mot. motorizált
ezr. ezred mü. műszaki
féld. felderítő, felderítés n. nehéz
figy- figyelő né. német
forg. forgalom Ny. nyugat, nyugati
g. ágyús gépágyús oszt. osztály
gk. gépkocsi ök. összeköttetés, összekötő
gk. vez. gépkocsivezető őrgy. őrnagy
gko. gépkocsioszlop pc. páncélos, páncélozott
gP- géppuska pc. elh. páncélelhárítás, páncélelhárító
gy- gyalog, gyalogos pes. parancs
gyság. gyalogság pk. parancsnok
g y t b k . gyalogsági tábornok pol. politika, politikai
hcsop. harccsoport polg. polgári
h d j . hadjárat pság. parancsnokság
hdm. hadművelet, hadműveleti p.u. pályaudvar
hds. hadsereg rep. repülő
h d t . hadtest saj. saját
h k . harckocsi sgt. segédtiszt
ho. hadosztály szd. század
szolg. szolgálat t á d . t á m a d á s t b k . tábornok tgk. tehergépkocsi
ti. tiszt
t p k . tüzérparancsnok
t ü . tüzér, tüzérség
V. vadász
v k . vezérkari vkf. vezérkari főnök zlj. zászlóalj
S o r s z á m : 1 9 M. K I R . H O N V É D V E Z É R K A R F Ő N Ö K E
1. osztály1 Vettem :
Budapest, 1939. évi X I . hó 28-n 6185. szám •/. d r b mell
eln.l.vkf. — 1939
A l e n g y e l h a d s z í n t é r m e g t e k i n t é s é r e k i r e n d e l t k a t o n a i b i z o t t s á g j e l e n t é s e
T a r t a l o m :
I . Fejezet: A vezénylés időbeosztása.
I I . Fejezet : A német—lengyel hadjárat lefolyása.
I I I . Fejezet : A szerzett tapasztalatok.
IV. Fejezet : A lengyel összeomlás okai.
V. Fejezet: Általános tapasztalatok és benyomások.
V I . Fejezet: Javaslatok.
M e l l é k l e t e k n é l k ü l Hajmáskér, 1939. október 30-án.
Csatay t b k .
1 Az osztály ügyköre 1939-ben : A honvédség háborús alkalmazásának előkészítése elvi vonatkozásban. Hadműveleti tervek kidolgozása. Haditapasztalatok gyűjtése és kiértékelése.
L á s s á k a K .= a l o s z t - b a b e o s z t o t t összes vk. tisztek.
A z u t á n k é r e m v i s s z a .
X I . 1 1 . M3
X I . 1 5 . D e z s e i s z d s .4 E8
X I / 1 6 . C h e m e z s z d s5 v i t é z N é m e t h9
X I / 1 8 . C s e t t k e y s z d s6 B á n1 0
X I . 2 0 . N7 X I / 2 1 . S z e n t p á l v s z d s .1 1
I t .1 2/ 1 9 3 9 . X I . 2 8 N .
M . k i r . h o n v . t á b o r i t ü z é r s é g i l ő i s k o l a p s á g . c s a t a j i C s a t a y L a j o s t á b o r n o k
A l e n g y e l h a d s z í n t é r m e g t e k i n t é s é r e k i k ü l d ö t t k a t o n a i b i z o t t s á g j e l e n t é s e .
Hajmáskér, 1939. évi október hó 25.-én Budapest •
C s a t o l t a n e l ő t e r j e s z t e m a l e n g y e l h a d s z í n t é r m e g t e k i n t é s é r e k i r e n d e l t b i z o t t s á g ( C s a t a y L a j o s t b k . , S z i r m a y A l a d á r1 3 v k . a l e z . é s d r . R a k o l c a i L á s z l ó1 4 v k . ő r g y . ) e g y ü t t e s j e l e n t é s ó t .
J e l e n t e m ezzel k a p c s o l a t o s a n , h o g y :
a ) a l e n g y e l h a d s z í n t é r m e g t e k i n t é s é b e n — a m a g y a r b i z o t t s á g o n k í v ü l — m é g e g y észak
amerikai egyesült államokbeli ( K r a m e r a l e z . — n é m e t h a d i a k a d ó m i á t v é g z e t t , H o h e n t h a l ő r n a g y ,
2 Konkrét, más elnevezéssel hadműveleti alosztály. A VKF 1. osztályának az a részlege, amely a rendelkezésre álló személyi állomány, valammt anyagi és technikai javak ismeretében a honvédség különböző irányokban való alkalmazására vonatkozó konkrét haditerveket évente elkészíti.
3 Mészöly Elemér, sárbogárdi (1898—'!) 1939-ben a VKF 1. oszt. hadműveleti (konkrét) alosztályának vezetője.
1917-ben végezte el a Ludovika Akadémiát tü. hadnagyként. Frontszolgálat után olasz hadifogság. 1924—1920: Hadi
akadémia. 1927—1936: vezérkari beosztások a debreceni 6. vdd.pság.-on. 1936. 05. 0 1 . : vk. őrgy. és def. oszt. vez. h.
a VKF 2. osztályán, majd ugyanott a román alofzt. vezetője. 1939-től a VKF 1. osztályán hadműveleti aloszt.vez.
1939. 11. 0 1 . : vk. alez. 1940. okt.—1941. m á r c : VKF 7/ö. oszt.vez. 1941. márc—1942. máj.: a Kormányzó Katonai Irodájának főnökhelyettese. 1941. 05. 0 1 . : vk. ezds. 1942. máj.—1943. máj.: a VKF 1. oszt. vezetője. 1943. máj.—
1944. ápr. : a Megszálló erők vkf.-e. 1943. 08. 01.: vőrgy. 1944. jún'.—1944. okt. 15.: a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács vezértitkára. 1944. nov.—dec: 16. gy. ho.pk.
4 Ľezseri János vk. szds. (lság.) 1939-ben beosztott vk. ti. a VKF 1. o. oszt. hdm. alosztályán.
5 Chemez Károly vk. szds. (tü.) 1939-ben beosztott vk. ti. a VKF 1. oszt. hdm. alosztályán.
6 Csettkey László vk. szds. (mű.) 1939-ben beosztott vk. ti. a VKF 1. oszt. hdm. alosztályán.
7 Németh Pál vk. szds. (lé.) 1939-ben beosztott vk. ti. a VKF 1. oszt. hdm. alosztályán.
8 Elvi alosztály. A VKF 1. oszt.-nak a honvédség felszerelésének, szervezésének és kiképzésének elvi ügyeivel fog
lalkozó alosztálya. Itt dolgozták ki többek közt azokat az iránykövetelményeket, amelyeket a vezérkar főnöke támasz
tott a honvédség felszerelésének modernizálására bevezetendő Új fegyverekkel, felszerelési cikkekkel szemben. Ezen túlmenően a vezérkar főnökének hatáskörébe eső minden elvi ügyben ez az alosztály működött közre.
9 Németh Jenő, vitéz vk. szds. (gyság.) 1939-ben beosztott vk. ti. a VKF 1. oszt. elvi alosztályán.
10 Bán Mihály, dr. (1900—?) 1939-ben a VKF 1. oszt. elvi alosztályának vezetője. 1920-ban avatták gy. hadnaggyá a Ludovika Akadémián. 1927-ben államtudományi doktorátust szerez. 1920—1927-ben a szegedi szabályzatismertető tanfolyamot, 1927—1930 közt a törzstiszti tanfolyamot végezte el. 1930-től vezérkari próbaszolgálat. 1931—1938:
beosztott tiszt, majd ov.h. a HM l/a. (szervezési) osztályán. 1938—1940 (?): a VKF 1. oszt. elvi aloszt. vez. 1940.
05. 0 1 . : vk. alez., hadiakadémiai tanár. 1942. aug.—1943. szept.: a HM 8/e. (tiszti személyi) oszt.vez. 1943. szept.—
1944. d e c : a 3. hds. vkf.-e. 1945. jan. l-jétől a HM és Hfp. I I . csop.főnség. vezetője.
11 Szenlpály Imre, homoródszentpáli hmtk. s;.ds. (tü.) 1939-ben beosztott hmtk. ti. a VKF 1. oszt. elvi alosztályán.
12 Irattár(ba).
13 Szirmay Aladár (1897—1970.) rep. tábornok. 1910—1917-ben tart. zls.-ként elvégezte a Ludovika Akadémiát 1917: gy. hdgy. Az 1920-as évek közepén vezérkari képzést kapott. 1927-ben vk. századosként pilótatanfolyamra vezényelték. 1935-ben vk. őrgy. 1938-tól a Légierő pság. I. (hadműveleti) osztályának vezetője. 1939. 05. 01.: vk. alez.
1939 októberében mint repüíő-szakértő utazott Lengyelországba. 1941 áprilisában a délvidéki hadműveletek végre
hajtására kirendelt rep. csoport parancsnoka. 1942. 05. 0 1 . : vk. ezds. és a székesfehérvári I I . hdt. vkf.-e. 1942 őszétől a HM Légügyi Főcsoport IV. csoportjának (a le. szervezési és alkalmazási ügyei) főnöke. 1943. 08. 01.: vőrgy. 1943.
szept.—1944. júl.: a 102. rep. dd.pk., 1944. júl.—1945. m á r c : m. kir. 1. rep.ho. pk.
14 Rakolczai László, (1901—'?) dr. hiv. katonatiszt, katonadiplomata. 1921-ben avatják gy. hadnaggyá a Ludovika Akadémián. 1927-ben vezérkari képesítést szerzett. 1929-től a Tudományegyetem rendkívüli hallgatója, 1931-ben ok
leveles közgazda. 1933-ban doktori címet szerzett. 1933. júl. 15-től vk. szds.-ként fogalmazó a VKF 1. osztályán.
1934-től ugyanott önálló előadó. 1939. 05. 0 1 . : vk. őrgy. és a vezérkari főnök szárnysegédje. Mint a VKF képviselője került a Lengyelországba utazó magyar bizottságba. 1941. nov. 15-től helsinki és stockholmi magyar katonai attasé.
1942. 04. 0 1 . : vk. alez. 1942. máj. 1-től római katonai attasé. 1942. 11. 0 1 . : vk. ezds. 1943. d e c 0 1 . : berni katonai attasé. 1944. okt. 16. után csatlakozik a nyilas kormányt el nem ismerő magyar diplomaták disszidens csoportjához, ezért hűtlenség vádjával lefokozzák.
az attaché segédtisztje és Partridge százados, a német hadiakadémia hallgatója) és egy finn bizottság (Hamalainen őrnagy a német hadiakadémia volt hallgatója, Jokipaltió százados, Hele- nius százados és Glantz százados, az a t t a c h e segédtisztje) v e t t részt
b) a bizottságok meghívása annak t u d h a t ó be, hogy az említett három állam fejezte ki óhaját aziránt, hogy a lengyel hadszíntérre megfigyelőt k í v á n n a küldeni. Miután ennek a kívánságnak a németek nem t e t t e k eleget („nem lehetne a kiküldöttek személyi épségét biztosítani" — mondják), az említett bizottságok meghívásával vezették le a kéréseket,
c) a hadszíntér megtekintésére és a tapasztalatok gyűjtésére aránylag rövid idő állott rendelke
zésre. Korlátozta a tapasztalatszerzés lehetőségét sokszor az amerikai misszió jelenléte és az a körülmény, hogy a lengyelországi harcokban résztvett csapatok zöme (főleg repülők és pc. erők) már n y u g a t r a lettek irányítva;
d) a rögzített tapasztalatok alapját a hallottak és a l á t o t t a k képezik. A bizottságnak módjában volt a még Lengyelországban tartózkodó 8. (Blaskowitz15) hds.pság. és néhány hdt., ill. ho. pság.
vk.tisztjeivel megbeszéléseket folytatni. Ezek a megbeszélések képezik a hadjárat lefolyására vonatkozó értesüléseink zömét. Ez a módszer természetszerűleg nem képes pótolni a személyes megfigyelés és tapasztalatszerzés által n y ú j t o t t lehetőségeket.
e) a lengyel hadjárat tapasztalatai összességükben még német részről is kiértékelés a l a t t van-
Csatay Lajos tábornok, a katonai bizottság vezetője
15 Blaskowitz, Johannes (1883—1948) a konzervatív katonai körökhöz tartozó német tábornok. Azon tisztek cso
portjához tartozott, akik a Szovjetunióval való megegyezést szorgalmazták egy lengyel háború zavartalan megvívása érdekében. A lengyel hadjárat idején a 8. német hds.-et vezette, amelynek feladata a Poznan környéki lengyel hds.- csop. lekötése és megsemmisítése volt. A Bzura menti csatában történt ideiglenes visszavonulása Hitler haragját vál
totta ki. 1939. okt. 22-től a lengyelországi német haderő parancsnoka, llégi vágású katonatisztként összetűzésbe ke
rült Frankkal, a Lengyel Főkormányzóság vezetőjével az SS és a német rendőrhatóságok lengyelországi atrocitásai miatt.. 1944-ben a „G" hds.csop. parancsnoka. 1945-ben a hollandiai német erők főparancsnoka. A háború után a kisebb háborús bűnösök közé sorolták, ügyének tárgyalása előtt öngyilkosságot követett el.
nak. Egyes helyeken a parancsnokságok még csak ottjártunkkor készítették erre vonatkozó jelentéseiket.
Miután a német hadsereg még egy igen súlyos háborús feladat előtt áll, könnyen elképzelhető, hogy olyan tapasztalataik is lehetnek, amelyeket a magyar bizottság előtt is titkosan kezelnek.
f) A lengyel hadjárat a hadszíntér sajátossága és a küzdő erők viszonya folytán sokszor olyan t a p a s z t a l a t o k a t is m u t a t o t t fel, amelyek csak ezen viszonyok közepette és csak ezen a hadszíntéren lehetnek mérvadóak, — következtetéseket levonni belőlük csak hasonló viszonyokra vonatkoz
t a t v a , vagy átértékelve lehet. (pl. a né. légi fölény a hadjárat folyamán oly nagy volt, hogy a lengyel légi erőkkel a német hadseregnek nem kellett számolni).
g) A németek a magyar bizottságot a legnagyobb vendégszeretettel és sokszor megkülönböz
t e t e t t bánásmóddal fogadták. A magyar bizottság által feltett kérdések megválaszolására tisz
teket bocsátottak rendelkezésre, — Varsóban való tartózkodásunkkor ebből a célból egy h d t . ós egy ho. pk-ot rendeltek be.
Berlini tartózkodásunk a l a t t a németek fizették a szállodát és Lengyelországban viselték az összes költségeket.
A német tisztek részéről tapasztalt fogadtatás m i n d e n ü t t igen bajtársias volt és őszinte szim
p á t i á t m u t a t o t t , [a bev. 1. o. vége]
h) A német tisztek tapasztalataik közlésénél többször hivatkoztak arra, hogy az csak a m a g y a r bizottságnak szól. Az attachécsoport vezetője felkérte a magyar bizottságot arra, hogy h a vala
m i t a tapasztalatokból nyilvánosságra akarna hozni, úgy az előzőleg nekik küldjük meg.
A külföldi bizottságokat Mellentin vk. alez. és gr. Spee őrgy. — mindketten az attachécsoport- tól — kísérték és azoknak minden tekintetben a legnagyobb udvariassággal állottak rendelkezé
sére. A helyszíni tájékoztatásokra Sniewind vk. alez., Chroma vk. őrgy. és Rosenberg százados voltak a bizottság mellé kirendelve.
A jelentésből egy-egy teljes példányt terjesztek fel a H.M.1B és a Hfp.17 Uraknak. A V K F .1 8
Úrnak 3 teljes példányt és 15 térképmelléklet nélküli példányt terjesztek fel.
drb. melléklet [a bev. vége]
I . Fejezet
1 m e l l é k l e t t e l . A V E Z É N Y L É S I D Ő B E O S Z T Á S A .
Október 2.-án 7h05'-kor indulás Budapestről. Berlinbe érkezés 23n30-kor. A bizottságot az állomáson a magyar katonai attaché1 9 és a hozzá beosztott rep. előadó fogadta és a német vezérkar által biztosított szállásra kalauzolta.
16 Honvédelmi miniszter. Az 1939-ben Magyarországon érvényben levő hármas katonai vezetés egyik tagja. Fel
adata: az országgyűlés által jóváhagyott honvédelmi költségvetésből a honvédség működéséhez szükséges személyi és anyagi feltételek biztosítása. Mint a kormány tagja minden, a honvédséget érintő kérdésben alkotmányos felelősséggel bírt az országgyűlés előtt. A fenti időszakban (1938. 09. 15—1942. 09. 24.) vitéz nemes dálnokfalvi Bartha Károly szolgálaton kívüli táborszernagy volt a honvédelmi miniszter.
17 A honvédség főparancsnoka. A hármas katonai vezetésnek a honvédség békealkalmazásáért, fegyelméért és kiképzéséért felelős tagja. 1940 márciusában a Hfp. intézménye megszűnik, funkcióinak nagy részét a vezérkar főnöke veszi át. A fenti időszakban (1936. 10. 05—1940. 03. 01.) vitéz Sónyi Hugó gy.tbk. volt a honvédség főparancsnoka.
18 A m. kir. honvéd Vezérkar Főnöke. A hármas katonai vezetés harmadik tagja. Felel a honvédség háborúra való felkészítéséért, a megfelelő haditervek kidolgozásáért, a háború megvívásához szükséges személyi és anyagi eszközök
nek a honvédelmi minisztertől való igényléséért. 1940 márciusa után átveszi a honvédség békealkalmazásának és kiképzésének irányítását is. A fenti időszakban (1938. 09. 29—1941. 09. 04.) Werth Henrik gy.tbk. volt a m. kir. honv.
vezérkar főnöke.
19 Hardy Kálmán, vitéz dr. (1892—1980.) tábornok. Az I. világháború idején a cs. és kir. haditengerészetnél szolgál.
1918-ban sorhajóhadnagy. 1920—1928 szárnysegéd a Kormányzó Katonai Irodájánál. 1923-ban az államtudományok doktora. 1928—1929: a római katonai attasé mellé vezényelve. 1929—1932: folyamőr kapitány a BM folyamőrségi osztályán. 1932—1933: csapatszolgálat Egerben és Miskolcon. 1933-ban vezérkari törzstiszti vizsgát tett. 1934-től vezérkari szolgálat itthon és Genfben, Apponyi Albert titkárságán. 1935. 05. 01.: vk. alez. 1936. máj. 01-től 1940.
máj. 01-jéig berlini magyar katonai attasé. 1938. 11. 01.: vk. ezds. 1940. jún.—1941. aug.: a vkf. szárnysegédje. 1941.
aug.—1942. ápr.: 26. gy.dd.pk. 1942. 04. 01.: vőrgy. 1942. ápr. 15—1944. okt. 16.: a folyami erők parancsnoka. 1944.
01. 01.: altbgy. (vezérfőkapitány). Mint a kormányzó feltétlen hívének, szerepe lett volna az 1944. októberi kiugrási kísérletben. 1944. okt. 16-án a nyilasok letartóztatták, és Sopronkőhidára, majd Dachauba hurcolták. Fogságából az amerikai csapatok szabadították ki.
Október 3.-án. délelőtt jelentkezés a m.kir. követségen a katonai attaehénál és a követnél.2 0
13 h-kor ebéd a katonai attaehénál. 17 h-kor tájékoztatás a vezérkar a t t a c h é csoportjánál a megteendő útról.
Október 4.-én. utazás gépkocsin Berlinből Frankfurt a.d. Öderen á t Posen-be.21 Érkezés 16 li
kőr. 17 h-kor előadás a lengyelek által a német lakosság ellen elkövetett kegyet
lenkedésekről. Előadás u t á n Bockelberg t b k . (kat. közigazgatás vezetője) üd
vözölte a bizottságokat. Ejjelezés Posen-ben. Megtett ú t 374 k m .
Október 5.-én. utazás gépkocsin Posenből Konin, K u t n o n á t (ott tájékoztató előadás a 8. hds.
harcairól) a Kutnó—Visztulái csatatérre — Gostynin, Gabin, Sanniki, Zychlin, Piateken á t Lodz-ba. Ejjelezés Lodz-ban. Megtett ú t 344 k m .
Október 6.-án. a kutnó—visztulai csatatér keleti részének megtekintése. Utazás gépkocsin Lodz-ból Lowiez-on, Nieborow-on, Sochaezew-en á t Wysogrod-ig és vissza Lodz-ba. Nieborow-ban látogatás a X . h d t . pság-nál — Körner vk. ezds. h d t . vkf. fogadott. Ejjelezés Lodz-ban. Megtett ú t 263 k m .
Október 7.-én. a Módiin környéki harcok megtekintése. U t a z á s gépkocsin Lowicz, Sochaczew, Milanowek-en á t Nowy Dwor, Modlin-ba és vissza. Milanowekban látogatás a X V . h d t . pság-nál, ahol gr. Spurneck vk. alez. ideiglenes vkf. fogadott. Ejjele
zés Lodz-ban. Megtett ú t 428 k m .
Október 8.-án. a Varsó környéki harcok helyeinek megtekintése. Utazás gépkocsin Lowicz, Sochaczew, Grodinsk-on á t Varsóba és vissza Lodz-ba. Grodinsk-ban a 8. hds.
pság-nál Blaskowitz gytbk. hds.pk. fogadott. Varsóban a bizottságok fogadá
sára megjelent Leeb22 t ü . t b k . h d t . és Kochenhausen tbk. a Varsót megszálló 20. ho. pk-a. A Moktov nevű elővárosban lezajlott harcokról Gollwitzer t b k . t a r t o t t előadást. Prága és a citadella, valamint Fritsch2 3 vezérezredes eleste helyén emelt emlékmű megtekintése u t á n vissza Lodz-ba. Ejjelezés Lodz-ban.
Megtett ú t 395 k m .
Október 9.-én. utazás repülőgépen Lodz-ból Berlinbe a legrövidebb légvonal irányába. Megtett ú t k b . 450 k m .
Október 10.-én. jelentkezés a m.kir. követségen a k a t . attaehénál. A bizottság a katonai a t t a c h é révén kérelmet nyújtott á t az a t t a c h é csoporthoz, hogy még egy anyagi v k . tiszttel, egy a 10. hds-hez beosztva volt vk. tiszttel és egy magasabb rep. tiszttel
tárgyalást folytathasson.
Október 11.-én. 13 h-kor Tippelskirch t b k . ebéden l á t t a vendégül a magyar bizottságot. Az ebé
den a magyar bizottságot vezető tiszteken kívül a keleti nyilvántartást vezető vk.alez. és Tippelskirch t b k . segédtisztje vettek részt.
Október 12.-én. 13 h-kor közölte a vezérkar a t t a c h é csoportjának a vezetője, hogy sajnálatára nem tudja a kért tiszteket rendelkezésre bocsájtani, mert azok nem tartóz
kodnak Berlinben. Kilátásba helyezte azonban egy tisztnek a légügyi minisz
térium részéről való rendelkezésre bocsátását 13.-án.
Október 13.-án. — m i u t á n az ígért rep. tisztet nem t u d t á k e napon rendelkezésre bocsájtani, a bizottság vezetője a hazautazást rendelte el. A felderítő rep. vonatkozású kérdések a k a t . attaché mellé beosztott rep. szakelőadónál lettek visszahagyva.
Október 14.-én. utazás Berlinből Budapestre. Indulás 7h 55-kor, érkezés 15.-én 2 h 45-kon [l.o.vége]
20 Szlójay Döme, vitéz (1883—1946.) tábornok, diplomata, Magyarország miniszterelnöke. Már a Monarchia idején vezérkari tiszt. A Tanácsköztársaság idején a Hds. Főpság. II. (hírszerző és kémelhárító) csop. főnöke. 1919. aug.
04—1920. jún. 30.: a HM-ben, illetve a Fővezérségen ugyanebben a minőségben. 1920. júl. 01—1925. aug. 30.: a VKF 2. (hírszerzés, kémelhárítás, külfölddel kapcsolatos ügyek) oszt. vezetője. 1925 szept.-től katonai szakelőadó (kat attasé)Berlinben. 1929.11. 01.: tábornok. 1933. máj.—1935. dec: a HM Elnökségének vezetője. 1935.12. 01.: altbgy 1935. dec. 10—1944. márc. 22. : rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter Berlinben. 1936. dec. 31-ével mint kato nát nyugalmazták. 1944. márc. 22-én német nyomásra, mint a III. Birodalom számára abszolút elfogadható személyt magyar miniszterelnökké és egyben külügyminiszterré nevezték ki. 1944. aug. 29-én a kiugrásra készülő Horthy fel oszlatta a Sztájay-kormányt, őt magát nyugállományba helyezték. 1946-ban a népbíróság mint háborús bűnös halálra ítélte és kivégezték.
21 Poznaú.
22 Leeb, Wilhelm Bitter von (1876—1956) német vezértábornagy. A tradíciókat őrző német tábornoki kar tagja.
1938-ban Hitler azon törekvésének eredményeként, hogy a hadsereg feletti uralmát tovább növelje, nyugdíjaztak.
1939-ben, a háború kitörése előtt azonban reaktiválták. A Franciaország feletti győzelem alkalmából vezértábornagyi rangot kapott. A Szovjetunió elleni támadás idején az „Észak" hadseregcsoport parancsnoka. A kezdeti sikerek után, 1941 telén a front rövidítését, az északi területek feladását javasolta. Javaslatával magára vonta Hitler haragját, aki az aktív szolgálattól való visszavonulásra kényszerítette.
23 Fritsch, Werner Freiherr von (1880—1939) német vezérezredes. Tehetséges katonaként már egész fiatalon a német vezérkarban szolgált. 1933 után, mint vezérkari főnök, majd mint a német hadsereg főparancsnoka részt vett a Wehrmacht kiépítésében. Nem értett azonban egyet Hitler háborús terveivel, mert úgy vélte, hogy a német had
sereg nincs eléggé felkészülve. Ezért a nemzetiszocialista párt részéről hadjáratot indítottak ellene, homoszexualitással vádolták és 1938-ban nyugdíjba vonulásra kényszerítették. 1939-ben azonban a tisztikar nyomására visszahívták a hadseregbe. Részt vett a Lengyelország elleni hadjáratban. 1939. szept. 22-én Varsó előtt halálos sebesülés érte.
Eleste után az a hír terjedt el, hogy maga kereste harc közben a halált.
II. Fejezet
A) A N É M E T — L E N G Y E L H A D J Á R A T L E F O L Y Á S A / . Mozgósítás és felvonulás
a) Német részről a mozgósítást és a felvonulást a legnagyobb t i t o k t a r t á s mellett hajtották végre. A felvonulási területtől távolabb kirakott csapatok éjjeli menetekkel j u t o t t a k felvonulási körletükbe. Nappal rejtőzve pihentek.
Kétségtelen, hogy a mozgósítás és a felvonulás terén a németek ellenfeleiket meglepték, és ezzel megteremtették az első kedvező alapot a hadjárat sikeres megvívásához.
Valószínűnek látszik, hogy a hadjárat megindításakor a tartalék alakulatok (a ho-ok számozása 200-on felül) még nem voltak felvonulva.
b) Lengyel részről a részleges mozgósítás titokban m á r 1939. óv tavasza óta folyt. A háború kitörésekor a lengyel hadsereg mégis a mozgósítás legzűrzavarosabb óráit élte. Abból a körül
ményből, hogy a lengyel hadvezetőség a politikai feszültség növekedésekor az általános mozgósí
t á s elrendelését követelte (Sárkány őrgy.24 jelentése szerint már aug. 15-én), arra lehet következ
tetni, hogy a hadsereg a nem nyílt általános mozgósításra technikailag nem volt felkészülve.
A politika és a hadvezetés nem dolgozott harmonikusan, mert a politika nem odázta el a válságot, amíg a hadsereg mozgósítása és felvonulása be nem fejeződött. E tekintetben a lengyel politika kétségtelenül h i b á z t a t h a t ó . A lengyel hadvezetés annyiban, hogy egyrészt nem fékezte a politikát, másrészt mert nem használta ki a hosszan t a r t ó feszültséget hadseregének teljes mozgósítására.
A lengyel hadvezetés a részben mozgósított csapatokat zömmel a német, — kisebb résszel az orosz h a t á r mentén — többnyire nem is egészen kész állapotban — felvonultatta.
II. Haditervek
a) A német haditervet az 1. sz. melléklet16 mutatja. A messzetekintő 2. hadászati célból arra lehet következtetni, hogy az oroszokkal való fegyveres együttműködés a hadjárat kezdetén még nem volt rögzítve. A német haderő felvonulását és az első hadműveleti tervet a 2. sz. melléklet t ü n t e t i fel.
A. német haditerv elvisel minden bírálatot; Kihasználva a kedvező földrajzi helyzetből adódó koncentrikus t á m a d á s lehetőségét: megadja a módot a megsemmisítéshez szükséges döntő csaták formai kialakításához, kis és nagy viszonylatban. Kihasználja a külső vonal előnyeit, — vállalja annak kockázatát — , azért, hogy a hadjáratnak döntő jelleget adhasson. A Kelet-Poroszország súlyos helyzetét a legrövidebb időn belül feloldja, a korridor gyors elfoglalásával a német politika célkitűzését elsőnek valósítja meg. A földrajzi viszonyok (terep) nem gördítenek súlyos akadályt a hadseregek mozgása elé. Az erőelosztás a k i t ű z ö t t célnak teljesen megfelel, a zöm (-fgyorsan- mozgók) a leghatásosabb irányban vannak bevetve. A német haditerv : h e l y e s h a d á s z a t i s z á n d é k , h e l y e s h a d á s z a t i f o r m á b a n .
A németek a hadjáratot k b . 40—45 hadosztállyal és 10—12 motorizált hadosztállyal kezdték meg. összesen — berlini attachénk bizalmas megállapítása szerint — 72 ho., 12 mot. ho. és 3000 rep. gép vonult fel a lengyelek ellen. [2.o.vége]
Valószínűnek vehetjük, hogy ezen erők egy része egyáltalán nem v e t t részt a harcokban, — a második vonalbeli ho-ok zöme tartalékot képezett, — felvonulásuk a hadjárat megindítása u t á n fejeződött be.
A hadjárat kezdetén bevetett német erők nagysága a z t m u t a t j a , hogy a német hadvezetőség a koncentrikus támadásból kifolyólag adódó erőmegosztás kockázatát (nagy távolságok az egyes csoportok között, külön-külön való megverés lehetősége) a hds. szervezésében rejlő g y o r s a s á g g a l l á t t a ellensúlyozottnak.
b) A valószínű lengyel f elvonulást a 3. sz. melléklet, a németek által a hadjárat a l a t t megállapí
t o t t lengyel hadosztályokat és azok mozgási irányát a 4. sz. melléklet m u t a t j a .
A lengyelek a hadjárat kezdetekor még nem voltak felvonulva. A 3. sz. mellékletben feltünte
t e t t csoportosítás egy kényszerhelyzetnek fogható csak fel, m e r t abból semmiféle olyan tervet kiolvasni nem lehet, amely akár támadólagosan, akár védőlegesen sikerrel biztatna. E z a fel
vonulás valószínűleg fenyegetésnek lehetett szánva a politikai feszültség a l a t t , de nem a k a r t a elárulni a valódi t e r v e t . Az északi 3 hadsereg ereje 12 ho. + 5 lov.dd., — a déli 2 hds-é 18 ho.-J-3 lov.dd. — Kimondott súly a meginduláskor sehol sem állapítható meg. A lodzi hds. a hadjárat folyamán 11 ho-ra, az összerő 1/3-ára dagad, de ez csak a német zöm visszahatásának fogható fel.
24 Sárkány Jenő, vitéz ilenczfaľvi vk. őrgy. 1939. május l-jétől a lengyel összeomlásig varsói magyar katonai attasé.
25 A jelentés 19. példányához nem készültek mellékletek.
Német részről hallott bírálat szerint a lengyel seregtestek túlnyomó zöme a német határok felé volt előretolva; a lengyel felvonulásnak nem volt sem súlya, sem mélységi tagozása. A lengyel hadvezetőség a háború kitörésekor nem rendelkezett semmiféle hadászati tartalékkal. Lehet hogy ilyet a később felállításra kerülő 2. és 3. vonalbeliekből tervezték, de szeptemberül.-éntényleg még nem létezett és később már lehetetlenné vált annak — esetleg kivonások által t ö r t é n ő — megalakítása.
Volt varsói katonai attachénk2 8 tudomása szerint a lengyelek Radom körül 5, — Varsótól É K - r e pedig egy 3 ho-ból álló tartalékot a k a r t a k összevonni. Ez nem került megvalósításra. — A hadsereg zömének ilymódon való felvonultatása mellett, befejezett végrehajtás esetén sem b i z t a t o t t volna á t ü t ő sikerrel.
A német hadvezetőség úgy tudta, hogy a lengyelek Kelet-Poroszország ellen t á m a d á s t h a j t a n a k végre, — a hadsereg zömét Posen t a r t o m á n y területén gyülekeztetik, — a t t ó l D-re pedig védenek.
A poseni zöm a német támadások oldalozására, vagy h a azok késnek Berlin irányú t á m a d á s r a lett volna hivatva. A valóságos felvonulástól erre a tervre csak annyiban lehet következtetni, hogy a pomerelleni27 hadsereget — viszonylag erősre t a r t v a — a korridorba beszorították. A kor
ridor egyébként, kétarcvonalú Maginot vonalak2 3 nélkül, védhetetlen.
Véleményünk szerint a németek által a lengyeleknek imputait hdm. t e r v a németekéhez ha
sonló értékű lengyel hds. mellett az egyik legjobb megoldást képviseli és nem tartjuk kizártnak, hogy német elképzelésből származik. A lengyel haditervnek két bázison kell alapulnia: mielőbb ki kell kapcsolni a kellemetlenül oldalazó Kelet-Poroszországot, — nyugat felé pedig a h d s . zömének megtartása mellett mindaddig védeni kell, míg a szövetségesek működésével kapcsolato
san újabb haditérvre nyílik kilátás.
A lengyelek a hadjáratot k b . 25 ho-lyal és 8 lov.dd-ral kezdhették meg. Ez fokozatosan k b . 40 ho-nyi ós 15 lov.dd-nyi erőre szaporodhatott fel. K b . 1000 repülőgéppel rendelkeztek [3. o.
vége]
A lengyel erők végösszegeként említett szám nem fogható fel úgy, hogy azok teljes é r t é k ű h d m . egységek lennének, mert a mozgósítás és a felvonulás megzavarása lehetetlenné t e t t e azok kiegészítését és igen sok esetben rögtönzött módon összeállított alakulatokról volt szó.
III. A hadműveletek lefolyása.
Általában.
A hadműveletek lefolyását — a k a p o t t tájékoztatások és a német legfelsőbb hadvezetőség által kiadott közlések alapján — az 5. sz. mellékletben foglaltuk össze.
A német t á m a d á s szeptember hó 1-ón a földön, levegőben és a vízen egyszerre és meglepetés
szerűen indult meg. Azokon a területeken, ahol nem voltak nagyobb erők felvonulva, a határvédő csapatok t ü n t e t ő támadásokat h a j t o t t a k végre — sokszor egészen váratlan sikerrel.
A lengyel határvédelem (nem kimondottan katonai alakulat — nemzetőrség féle, ú.n. „N.O.2 9
szervezet", a határsávban lakókból kiegészítve) csak helyenként t a n ú s í t o t t gyenge ellenállást, többnyire puskalövés nélkül visszavonult.
A lengyel határvédő csapatok közvetlenül a h a t á r mentén futólagosan kiépített tábor szervi erődítésben voltak védelemre felkészülve. Ezek komolyabb akadályt sehol sem jelentettek.
Az ú t az előretörő német csapatok előtt m á r az első n a p folyamán m i n d e n ü t t megnyílott.
O t t , ahol felvonult lengyel ho-ok h á t r á b b voltak elhelyezve, illetve a határmenti erődítés h á t r á b b volt telepítve, komoly harcokra csak a 2. ill. 3. napon került sor.
A német hadvezetőség a háború megkezdésekor magához ragadta a kezdeményezést és azt mindvégig meg is tartotta.
A német részről hallott bírálat szerint a lengyel hadvezetőség már a háború legelső napjaiban lemondott annak támadólagos vezetéséről és a hadseregeivel való jó összeköttetések h i á n y á b a n csak egész általánosságban intézkedett a Pomerellen-i, a Posen-i és a Lodz-i hds-ek visszavonu
lására a Visztuláig. I t t most megkezdődött a lengyel és a német erők közt a versenyfutás a Visztula felé és ebben a német gyorscsapatok bizonyultak a gyorsabbnak, elzárván a hátrafelé igyekvő lengyel hadseregek zöme előtt az u t a t a Visztulához.
A német előnyomulást kezdetben és a hadjárat későbbi folyamán is, csak a felrobbantott hidak és átereszek fékezték bizonyos mértékig. A lengyelek mindenütt és mindent r o b b a n t o t t a k , még akkor is, h a annak — az áthidalt akadály csekélysége m i a t t sok célja nem volt. A német
26 Sárkány Jenő vk. őrgy.
27 Pomorze (Pomeránia).
28 Andre Maginot francia hadügyminiszter javaslata alapján 1927—1939 közt a francia—német és a francia—
luxemburgi határ mentén 750 km hosszan kiépített, igen jól felszerelt erődvonal.
29 Obrena Narodowa (ON): Lengyelországban 1936—1939 közt fennálló, területi alapon szervezett, milíciaszerü fegyveres testület. Célja: diverziók esetén és karhatalmi feladatoknál segítséget nyújtani a hadseregnek. 1939-ben az 1600 tisztet és 50 000 főnyi legénységet számláló ON 83 zászlóaljra tagozódott, amelyek 16 dandárba, ill. féldandárba voltak szervezve.
•csapa tok az akadályokon átgázoltak, ill. ahol ez nem volt lehetséges o t t a műszaki csapatok szűk séghidakat építettek, olyan gyorsan, hogy a lengyel rombolások a német előnyomulás szem- p o n t j á b ó l komoly késedelmet sehol sem okoztak.
A n é m e t repülők a hadjárat első két napja a l a t t kivívták az abszolút légi fölényt. Elpusztították a lengyel repülő alapokat, a le. légvédelem zömét és a levegőben megjelenő lengyel repülőket megsemmisítették. A német repülőknek köszönhető a lengyel vasutak olymérvű megrongálása, hogy azok többé felvonulás szempontjából nem jöhettek figyelembe, — a lengyel állami hír
hálóz a t elpusztítása révén, valamint a lengyel hadvezetőség állandó költözködésre való kény- szeri tése révén: a lengyel felső vezetés kikapcsolása. A német csapatoknak a hadjárat [4.o.
vége ] t a r t a m a a l a t t a lengyel légierőkkel nem kellett számolni, a lengyeleknek viszont a német r e p . erők szinte korlátozás nélküli h a t á s á t kellett elviselniük.
Á l t a l á b a n a hadjárat 3., 4. és 5. napján sikerült a németeknek a lengyelek ellenállását megtörni, á t j u t o t t a k legnagyobbrészt az erődvonalakon és megnyílt az ú t a gyorsanmozgók részére. A né
m e t hadműveletek ettől kezdve legnagyobbrészt az üldözés, a lengyeleké a kikényszerített vissza
vonulás jellegét viselik magukon.
Magyarországra menekült lengyel harckocsizók
A német gyorsanmozgók általában gyorsan megtörték az ellenség ellenállását, majd messze a n n a k h á t á b a előretörtek. Kikapcsolták a lengyel középső vezetést, lehetetlenné t e t t é k a terv- szeri! anyagi ellátást és hatásosan közreműködtek mindenütt a lengyel csapatok bekerítésében.
A német páncélos csapatok támcdásbeli fölénye maximális teljesítményt megkívánó próbának sehol sem l ett alávetve. A hadjárat egyik jellegzetessége, hogy t ö b b arcvonal alakult ki egymás mögött.
A lengyelek a hadjárat folyamán komolyabb sikereket csak 10-én és 12-én a Bzura mentén a 8. h d s . csapataival szemben értek el. Ez a krízis azonban semmi esetre sem tekinthető az egész néni et haderő, hanem csak a 8. hds. krízisének.
A néniét hadvezetés haditerve nagyban és egészben változatlanul került végrehajtásra. Lengyel rész ről a felső vezetés a hadjárat 4. napjától kezdve megszűntnek mondható és így tervszerű vez etésről sem beszélhetünk.
A német—lengyel hadjárat szeptember 18-ával befejezettnek tekinthető. A lengyel hadsereg sors a már a 8. napon eldőlt.
Összefüggő arcvonalakat a hadjárat a l a t t csak o t t lehet találni, ahol erősebb volt a len gyei ellenállás. Az ellenállás megtörése u t á n a német csapatok az u t a k mentén oszlopokban nyomu l t a k előre, csak összeköttetést t a r t v a az egyes részek között.
A német hátország — gyakorlati értelemben véve — sehol sem vált hadszíntérré — m é g a repülők révén sem.
A hadműveletek lefolyása az egyes hadseregeknél:
A 1 4 . h d s - n e k nem sikerült — az eredeti terv szerint — a Krakkó-tói Ny-ra lévő el len- séget bekeríteni és megsemmisíteni, mert a Kárpátok-on á t t á m a d ó erők (hegyi csapatok!) c s a k lassan j u t o t t a k előre. A lengyel déli hds. — hogy m a g á t az átkarolás veszélyéből kivonja, na
gyobb ellenállás kifejtése nélkül vonult vissza. Zömével a Przemysl, Lemberg,30 Tomaszo w é s Zamosce körüli harcokban fogságba esett, részei Magyarország-ra és Romániába kerü ltek.
A 14. hds. zöme 12 nap alatt 3 6 0 km-t tett meg. ( S a m b o r , J a w o - r o w v o n a l á i g ) a m i napi 3 0 km-es átlagtelesítménynek f e l e l m e g . . H a tekintetbe vesszük, hogy a csapat ezt harcolva és nehéz terepen — a Kárpátok északi nyúl
ványait harántirányban keresztezve — t e t t e meg, a teljesítmény értéke még csak növekszik.
A 1 0 . h d s . csapatai I X . 4-én Czestochau31-nál elfogták a 7. lengyel ho-t, I X . 9 — 1 3 . között Radom-tól DK-re bekerítették mintegy 4—5 ho-t, résztvettek Lublin elfoglalásáb an és;
Siedlec-től32 D-re küzdő erők körülzárásában. A 8. hds. Bzura menti krízisét a 10. hds. óriási menetteljesítményekkel előrehozott részei — 2 mo. ho. és egy ho. — oldották fel. A hds. részt
v e t t Módiin és Varsó [Ő.o.vége] körülzárásában.
A 10. hds. motorizált részei Varsót I X . 8-án érték el. (250 k m — 8 n a p alatt) Részekkel szep
tember 9-én, nagyobb erőkkel 11-én átlépte a Visztulát.
A hds. zömének átlagteljesítménye 25—30 km között mozog.
A 8 . hds. csapatai 9-ig kikényszerítették az átkelést a Warthe3 3 és a Bzura folyókon.
A 8. hds. gyors előnyomulása elvágta a lodzi, poseni és pomerelleni hds-ek Varsó felé visszavonuló- mintegy 10 ho-nyi erős tömegét. Ezeknek az erőknek D. és D K . irányban végrehajtott t á m a dásai a 8. hds-et a Bzura mögé dobták vissza. A 8. hds. balszárny (X) hďt-e É . irányú arcvonallal óriási kiterjedést t a r t o t t és helyzete kritikus volt. E g y egységes t á m a d á s a bekerített lengyel erők részéről igen kellemetlen helyzetet t e r e m t h e t e t t volna a 8. hds. számára. A visszavont X I I I . h d t . és a 10. hds. Sochaczew-hez vont 2 motorizált és egy gy. ho-a 13-ig tisztázták a hely
zetet.
A Bzura menti bekerítő csata részletes leírása a B . fejezetben v a n .
A 4. hds. a 3. hds-nek Graudenz34 felé előretörő részeivel e g y ü t t szept. 4-én e l v á g t a a.
lengyel korridor hadsereget. 6-ig a Tucheler Heide-n35 2 ho-t és egy lov. dd-t elfogott. A t o v á b b i a k ban a hadsereg feladatának megfelelően D K irányban nyomult elő és tevékeny részt v e t t a Bzura menti bekerítő csatában. Részei 20-ig teljesen kézbe vették a korridort.
Az utolsó lengyel ellenállás október hó 1-ón a Hela félszigeten t ö r t meg.
A 3 . hds . szept. 7-én elérte a Narew-et, 8—11 között a Bug-ot. Résztvett Módiin és Varsó bekerítésében. A hds. Lomza-n és Ostroleka-n á t előnyomuló részei 13-án bekerítették a 18.
lengyel ho-t. 16-án motorizált részei Wlodawá-nál találkoztak a 14. hds. előnyomuló részeivel.
B ) A V I S Z T U L A É S A B Z U R A K Ö Z Ö T T I B E K E R Í T Ő C S A T A 1 9 3 9 . I X . 8 . É S 1 3 . K Ö Z Ö T T A lengyelországi hadjárat első hete u t á n a német gyorscsapatok által már a h á t á b a n is m e g t á m a d o t t visszavonuló lengyel erők bekerítése kezdett mindinkább fenyegetővé válni.
Különösen a német déli és északi hadseregcsoportok belső szárnyai közötti hézagban t a r t ó z k o d ó lengyel haderőkre vált veszélyessé a helyzet. Ezen haderők elsősorban a lengyel a r c v o n a l b ó l amúgy is előreugróan felvonultatott Posen-i lengyel hadseregből, a visszavetett Lodz-i lengyel hds-nek észak felé kitért részeiből, valamint a Pomerellen-i lengyel hds-nek a VISZTULA déli partján visszavonuló részeiből állott. Utóbbi lengyel hds. részei ugyanis beszorultak a „korr idor'"
északi részébe, míg a zöme a VISZTULA mindkét partján vonult vissza VARSÓ irán y á b a . E z a VISZTULA déli partján visszamenő mintegy 10—11 hadosztálynyi lengyel tömeg e l e i n t e a déli német hds. csop. északi szárnyával (a 8. német hds-el) szinte párhuzamosan ment vissza,.
míg az őket túlszárnyaló és feléjük bekanyarodó német csapatok által az alsó BZURA átjár óinál meg nem lettek állítva. Ezen lengyel erőket délről a német 8. hds., északról a német 4. h d s .
30 Lvov/Lwów.
31 Czestochowa.
32 Siedice.
33 Warta.
34 Grudziadz.
35 Dombvidék Gdansktól nyugatra a Korridorban.
s z o r í t o t t á k [ 6 . o . v é g e ] m i n d j o b b a n össze és e z e n k í v ü l m é g b e l e is k e r ü l t e k a V I S Z T U L A é s a B Z U R A k ö z ö t t i , V A R S Ó felé m i n d j o b b a n s z ű k ü l ő s á v b a .
S z e p t e m b e r 9.-ig a n é m e t 4 . h d s . e l é r t e é s z a k r ó l a V I S Z T U L Á T . A z e l ő t t e v i s s z a v o n u l ó P o m e - r e l l e n - i l e n g y e l h d s . e g y r é s z e M O D L I N - b a j u t o t t , a V I S Z T U L A é s z a k i p a r t j á n v i s s z a v o n u l ó k m á s i k r é s z e a B Z U R A t o r k o l a t á n á l l é v ő h a t a l m a s V I S Z T U L A h í d o n á t p a r t o t v á l t o t t ( o k t a l a n u l f e l r o b b a n t v á n m a g u k m ö g ö t t a h i d a t ) és a V I S Z T U L A b a l p a r t j á n — M O D L I N és V A R S Ó k ö z ö t t m e g á l l v á n i g y e k e z e t t a k é t e r ő d k ö z ö t t i ö s s z e k ö t t e t é s t b i z t o s í t a n i . A n é m e t 8. h d s . b a l s z á r n y h a d t e s t e — a X . h d t . — e z e n i d ő p o n t i g , a P I A T E K és L O W I C Z - i B Z U R A - á t j á r ó k elfog
l a l á s a u t á n , I X . / 9 - é n h a j n a l b a n , e r ő s t ü z é r s é g i e l ő k é s z í t é s u t á n m e g r o h a n t a S O C H C Z E W - e t é s i t t k b . 2 0 0 0 f o g l y o t e j t e t t és k b . 100 l ö v e g e t z s á k m á n y o l t . A z ily m ó d o n a X . h d t . b i r t o k á b a j u t o t t B Z U R A - h i d a k a z o n b a n előzőleg m á r m i n d fel l e t t e k r o b b a n t v a a z o n l e n g y e l e r ő k á l t a l , a k i k n e k m é g s i k e r ü l t a b e k e r í t é s elől V A R S Ó felé e l m e n e k ü l n i . E z z e l a P o s e n - i és P o m e r e l l e n - i l e n g y e l h d s - e k z ö m é n e k a b e k e r í t é s e b e f e j e z é s t n y e r t és i t t a k ö v e t k e z ő h e l y z e t a d ó d o t t : ( 1 . s z . v á z l a t )
M i n t a v á z l a t b ó l is k i v e h e t ő , a 8. h d s - n e k g y o r s e l ő r e n y o m u l á s a i g e n m e g h o s s z a b b í t o t t a a s z á r n y — ( X ) h d t . s z a b a d o l d a l á t , m e l y a k í m é l e t l e n e r é l l y e l v é g r e h a j t o t t e l ő r e t ö r é s f o l y a m á n s z i n t e v é d t e l e n m a r a d t a k k o r , m i d ő n [Ť.o.vége] e z e n o l d a l k ö z v e t l e n s z o m s z é d s á g á b a n e g y k b . 1 0 — 1 1 h o - n y i l e n g y e l e r ő á l l o t t a r á n y l a g k i s t e r ü l e t e n b e k e r í t v e . A l e n g y e l felső v e z e t é s n e k m o s t t é n y l e g m é g a l k a l m a l e t t v o l n a a n é m e t e k e l ő r e t ö r é s é t m e g á l l í t a n i , h a m e g s z e r v e z t e v o l n a e z e n l e n g y e l e r ő k n e k — i t t v o l t a P o s e n - i és P o m e r e l l e n - i l e n g y e l h d s - e k z ö m e ós a k é t h d s . p k . K u t r - z e b a3 6 és B o r t n o u s k y3 7 t b k - o k b e k e r í t v e — e g y s é g e s v e z e t é s é t és jól ö s s z e f o g o t t , v a l a m i n t t ü z é r s é g á l t a l e g y s é g e s e n t á m o g a t o t t h a t a l m a s t á m a d á s t h a j t o t t a k v o l n a v é g r e k b . K U T N O — Z Y C H - L I N k ö r n y é k é r ő l P I A T E K - e n á t a n é m e t 8. h d s . o l d a l á b a . T a l á n m e g i s m é t l ő d h e t e t t v o l n a m é g - e g y s zer a „ V i s z t u l a m e n t i c s o d a " ( D a s W u n d e r a n d e r W e i c h s e l ) a m i k o r is 1 9 2 0 - b a n P i l s u d s k i3 8
h a s o n l ó o l d a l t á m a d á s s a l á l l í t o t t a m e g és v e r t e v i s s z a a v ö r ö s h a d s e r e g e t , m e l y a k k o r É K felől G r o d n o - n á t t á m a d v a és a l e n g y e l e k e t m a g a e l ő t t h a j t v a m a j d n e m 20 k m - r e k ö z e l í t e t t e m e g m á r V A R S Ó - t . A k k o r P i l s u d s k i a v i s s z a v o n u l ó l e n g y e l e k e g y r é s z é t o l d a l t k a n y a r í t v a v e t t e v i s s z a és a z ily m ó d o n k i v o n t e r ő k k e l o l d a l b a t á m a d t a és v i s s z a v o n u l á s r a k ó n y s z e r í t e t t e a v ö r ö s ö k e t . P e d i g R y d z S m i g l y3 9 m a r s a l l a k k o r is o t t v o l t m é g h o z z á a P i l s u d s k i á l t a l ö s s z e v o n t e r ő k e g y r é s z é n e k — k é t légiós h o - n a k — ő v o l t a p a r a n c s n o k a . D e a m a r s a l l b ó l m o s t h i á n y o z t a k P i l s u d s k i v e z é r i e r é n y e i : a h e l y e t t , h o g y m e g s z e r v e z t e v o l n a és i r á n y í t o t t a v o l n a a K U T N O k ö r n y é k é n a V I S Z T U L A és a B Z U R A k ö z ö t t b e k e r í t e t t l e n g y e l e r ő k o l d a l t á m a d á s á t a 8. n é m e t h d s . o l d a l á b a , c s a k s a j á t t ö r z s é n e k b i z t o n s á g á r a g o n d o l t . P e d i g e z e n V I S Z T U L A és B Z U R A k ö z ö t t i l e n g y e l e r ő k t ő l k b . 100 k m - r e D K - r e R A D O M - n á l u g y a n c s a k j e l e n t ő s l e n g y e l e r ő k á l l o t t a k h a r c b a n . H a m e g s z e r v e z t e v o l n a e z e n k é t h a t a l m a s l e n g y e l c s o p o r t n a k a 8. é s a 10. n é m e t h d s - e k b a l , ill. j o b b o l d a l a elleni t á m a d á s a i t úgy v a l ó s z í n ű l e g m e g á l l í t o t t a v o l n a e z e n k é t h d s . e l ő r e t c r é s é t és i d ő t n y e r h e t e t t v o l n a . A m a r s a l l a z o n b a n m e g s e m k í s é r e l t e é r v é n y e s í t e n i b e f o l y á s á t , h a n e m e l l e n k e z ő l e g t ö r z s é v e l m é g t á v o l a b b r a v o n u l t V A R S Ó - t ó l .
A b e k e r í t e t t l e n g y e l h a d s e r e g e k p a r a n c s n o k a i — K u t r z b a és B o r t n o u s k i t á b o r n o k o k — n e m t u d t a k m e g e g y e z n i e g y k ö z ö s t á m a d á s t illetőleg. K u t r z b a t á b o r n o k v é g ü l é j n e k i d e j é n m o t o r oson a k o n ^ V A R S Ó - b a s z ö k ö t t . A m a g u k r a h a g y o t t ö s s z e k e v e r e d e t t l e n g y e l e r ő k k ö z ö s i r á n y í t á s n é l k ü l , k ü l ö r b ö z ő i r á n y o k b a és k ü l ö m b ö z ő i d ő p o n t o k b a n h a j t o t t á k v é g r e t á m a d á s a i k a t . Ezek m á r nem a német előretörés megállítását célozták, hanem kizárólag a bekerítő gyűrű szétrobbantását és cs a k k i z á r ó l a g a s a j á t m o z g á s i l e h e t ő s é g e k e l é r é s é r e i r á n y u l t a k . í g y a z t á n a z e g y m á s t ó l f ü g - g e t l é n ü l és e g y s é g e s s ú l y n é l k ü l v é g r e h a j t o t t t á m a d á s o k n e m h o z t á k m e g a l e n g y e l e k s z á m á r a a v á r t e r e d m é n y t .
36 Kurtzeba, Tadcusz (1886—1947) lengyel altábornagy. Katonai pályafutását az osztrák—magyar hadseregben kezdte. Lengyelország függetlenné válása után a lengyel vezérkarban szolgált, majd több magasabb parancsnoki posztot is betöltött. 1939-ben a Poznaň környéki lengyel hadseregcsoportosítás parancsnoka. A Bzura menti bekerítő csatában (1939. szept. 10—12.), mint rangidős tábornok átvette a pomerániai hadsereg maradványainak vezetését is, a: o.iban nem sikerült feltartóztatnia a német előrenyomulást. 1939. szept. 22-től a varsói lengyel csapatok parancsnoka.
Varsó eleste után német fogságba került.
37 Bortnowski, Wladislaw (1891—1960) lengyel altábornagy. Katonai pályafutását az I. világháború idején a köz
ponti hatalmak oldalán küzdő lengyel légióban kezdte. 1922-ben elvégezte a párizsi katonai akadémiát, majd a lengyel hadseregben különböző vezérkari és parancsnoki posztokat töltött be. A lengyel—német háború kitörésekor a pomerá
niai lengyel hds. parancsnoka. Visszavonuláskor a Bzura menti bekerítő csatában sebesülten német fogságba esett.
38 Pilsudski, Jézef (1867—1935) lengyel marsall és diktátor. 1892-től a Lengyel Szocialista Párt nacionalista jobb
szárnyának egyik vezetője, majd vezére. Szervezője a párt azon fegyveres osztagainak, amelyek Oroszország ellen a központi hatalmak oldalán vettek részt az I. világháborúban. 1918—1922 közt az újonnan megalakult lengyel állam vezetője és a lengyel hds. főparancsnoka. 1920—1921-ben irányítója a Szovjet-Oroszország ellen folyó intervenciós háborúnak. 1923-ban visszavonult a politikai élettől. 1926-ban azonban fegyveres osztagai élén puccsot hajtott végre, és Lengyelország diktátorává kiáltotta ki magát. Haláláig hadügyminiszter és a lengyel hds. főfelügyelője. Többször volt miniszterelnök. Belpolitikájában a haladó erők ellen lépett fel. Külpolitikában 1934-től a Németországhoz való közeledés híve.
39 Rydz Swiglp, Eduard (1886—1941) lengyel marsall és politikus. Az I. világháború idején a központi hatalmak oldalán küzdő lengyel légió tagja. A szovjet—lengyel háború alatt, 1920—1921-ben a lengyel hds. felügyelője. Pilsudski halálát követően, 1935-től a lengyel hds. főfelügyelője. Németország támadása után, 1939. szept. 17-én elhagyta a hadsereget, ameívnek főparancsnoka volt és Romániába menekült. 1941-ben titokban visszatért Varsóba, ahol meg
halt.
A szeptember 10-én és 11-én végrehajtott lengyel támadások irányait az alábbi vázlat m u t a t j a : (2. sz. vázlat) [8.o.vége]
A 8. német hds. mely érezte a szabad oldalát fenyegető veszélyt és szinte v á r t a a lengyelek oldaltámadását most súlyos válságba került. A német 8. hds. pság. kénytelen volt messze előre
j u t o t t ho-okat D-i és Ny-i irányba ismét visszavenni. Kérésére t a r t a l é k ho-ok lettek hátulról előreirányítva és a német 10. hds-nek már VARSÓ előtt álló gyorsan mozgó seregtesteinek egy része (2 mot.ho. és később még 1 ho) lett visszafordítva n y u g a t i irányba. Amíg ezen mozdulatok végrehajtást nyertek addig páncélos erők lökéseivel (Panzerstösse) és a német tüzérség összefogott tüzével igyekezett megállítani a 8. német hds. oldala elleni t á m a d á s o k a t , melyek már kivetették a németeket a BZURA menti hídfőállásaikból P I A T E K , LOWICZ és SOCHCZEW-nél.
Szeptember 11-én azután megindultak a visszavett, előrehozott ill. visszafordított német 8.és 10. hds. beli erők koncentrikus támadásai D N Y , D és DK-ről; bezárta a g y ű r ű t a 4. német hds-nek É N Y felől megindított támadása.
A német seregtestek támadási irányait az alábbi vázlat m u t a t j a . (3. sz. vázlat)
Ezen német támadások most m á r GABIN—OSMOLIN—ILOW és a VISTULA közé szorí
t o t t á k össze a bekerített lengyel erőket. Az összezsúfolt lengyel erőkre most sorozatos bombatáma
dásokat és h a t a l m a s tüzérségi tüzet zúdítottak és ezzel végleg megtörték a lengyelek ellenállását.
A foglyok száma meghaladta a 200 000 főt ezzel méreteiben kétszeresen felülmúlva a tannenbergi csatát.4 0 [9.o.vége]
I I I . F e j e z e t B E V E Z E T É S
A bizottság tisztában v a n azzal, hogy idegen háborúból csak helyes átértékelés után lehet helyt
álló tapasztalatokat levonni.
A leírt tapasztalatok t e h á t nem általánosíthatók. A német fölény — anyagban, erkölcsben, a vezetés terén és a levegőben, — a lengyel készület lenség és szervezetlenség, — a hadszíntér sajá
tossága és még az igen kedvező időjárás is — különleges helyzetet teremtettek (a) lengyel—német hadjárat folyamán, az adódó t a p a s z t a l a t o k a t t e h á t a normális viszonyok síkjára kell vetíteni felhasználás előtt.
Tekintetbe kell még venni azt a körülményt is, hogy a bizottság tapasztalatainak szerzésénél idegen benyomásokra és mások elbeszéléseire volt u t a l v a . [lO.o.vége]
A ) T A P A S Z T A L A T O K A V E Z E T É S S Z E M S Z Ö G É B Ő L . 1. Általában
A lengyel hadjáratban a német vezetés oly teljesítményeket m u t a t o t t fel, amelyekre a had
történelemben még nem volt példa. A viszonylag igen nagy gyorsasággal mozgó hatalmas német hadsereget csak feszes vezetéssel lehetett összefogni és tervszerűen egy cél felé f ordítani. Megköny- nyebbítette és egyáltalán lehetővé t e t t e a német vezetés eme munkáját a hadsereg harmonikus és tökéletes szervezete, valamint az alapos békekiképzés, amely mindenkit pontosan megtanított a nagy gépezet keretén belül végzendő munkájára és így a vérrel való tapasztalatszerzést emberben és időben jórészt megtakarította. A német hadsereg tágabb értelemben vett harceljárása módot ad a fegyvernemek és a szolgálati ágak egymást teljesen kiegészítő összműködésére és így a hadsereg szervezetében rejlő energiákat — belső fékezés nélkül — maradéktalanul érvényre tudta juttatni.
A lengyel hadvezetés minden tekintetben általában véve csak negatívumokkal tudott szolgálni.
A vezetést rövidesen kiejtette a kezéből. Irányítás hiányában a hadsereg szétesve k ü z d ö t t s h a a csapat — m i n t azt a németek is elismerik — hősiesen is harcolt, ezek az erőfeszítések a terv- szerűtlenség m i a t t összegeződni és eredményt elérni nem t u d t a k . (Jellemzésül a lengyel veze
tésre: A K u t n o körül bezárt erőknél 2 hds. pk. volt, K u t r z b a és Bortnowsky. Ezek a tennivalókat illetően nem t u d t a k megegyezni. Az erősebb egyéniségű Bortnowsky nem rendelte m a g á t alá az idősebb Kutrzba-nak. Külön-külön cselekedtek. K u t r z b a a teljesen körülzárt csapatokat otthagyva éjszaka a Vistulán Varsóba szökött — o t t fogták el.)
40 1914. aug. 26—30-án a kelet-poroszországi Tannenbergnél zajlott le az I. világháború egyik legnagyobb csatája a keleti hadszíntéren. Hindenburg német tábornagy bekerítette és szétverte az előretörő 2. orosz hadsereget, amely halottakban és sebesültekben 70 000, hadifoglyokban 100 000 főt vesztett.
— 403 —
