Az iskolai végzettség szerepe a társadalmi mobilitásban

STATISZTIKAI ELEMZÉSEK

AZ ISKOLAI VÉGZETTSÉG S'ZEREPE A TÁRSADALMI MOBILITASBAN

DR. ANDORKA RUDOLF

A társadalmi mobilitást kutató szociológusok évtizedek óta törekszenek arra, hogy a különböző országok mobilitási adatainak nemzetközi összehasonlitása alapján megkísérel- jék a mobilitás közös (legalább a fejlett társadalmakban közös) jellemzőit és a nemzeti sajá- tosságokat megragadni. Erre a célra a kezdetektől fogva különféle, egyre fejlettebb mate- matikai statisztikai módszereket használtak fel. Mivel hazánkban különösen sok adat áll rendelkezésre a mobilitás vizsgálatára, a magyar adatokat számos nemzetközi összehason—

lító elemzésbe bevonták (l). A legújabb ilyen nemzetközi összehasonlító kutatást, az ún.

CASMIN (Comparative Analysis of Social Mobility in Industrial Nations) Projectet az kü- lönbözteti meg a korábbiaktól, hogy

I . nem az egyes országokban publikált mobilitási táblákból indultak ki, hanem a mannheimi egyetemen összegyűjtötték az egyes fejlett országokban az 1970—es években végzett mobilitási fel- vételek alapadatait mágnesszalagon, és egységes elvek szerint alakították ki a társadalmi—foglal- kozási és az iskolai végzettségi kategóriákat;

2. a log—lineáris elemzést alkalmazták, amelyet a jelenleg rendelkezésre álló módszerek közül a legalkalmasabbnak tartanak (2).

Az eredmények elemzésében, megvitatásában mind a kilenc európai ország mobilitás- kutató szociológusai részt vettek. A nemzedékek közötti mobilitás összehasonlításának ösz-

szefoglaló eredményeit Eríkson és Goldthorpe (3), (4) publikálta,1 a mobilitás és az iskolai

végzettség közötti összefüggés elemzésének eredményeit Müller és szerzőtársai írták meg (6).

További tanulmányok készültek a nők nemzedékek közötti és házassági mobilitásáról, a férfiak nemzedéken belüli mobilitásáról.

A jelen tanulmányban a férfiak nemzedékek közötti mobilitása és iskolai végzettsége közötti összefüggések elemzésének magyar vonatkozású eredményeit mutatom be és értel- mezem. Ennek két szempontból van érdekessége a magyar olvasók számára: ] . jobban meg—

érthetjük, hogy az iskolai végzettség és általában az oktatási rendszer milyen szerepet játszik nálunk a társadalmi mobilitásban, 2. a log—lineáris elemzés alkalmazásának és a kapott eredmények értelmezésének érdekes esetét ismerhetjük meg.

AZ ADATOK, AZ ALKALMAZOTT KATEGÓRIÁK És A MÓDSZEREK

Anglia és Wales, Skócia, Észak-Irország, Franciaország, Irország, Lengyelország,

a Német Szövetségi Köztársaság, Svédország és Magyarország 1970 és 1978 között végzett

* A nemzedékek közötti társadalmi mobilitás nemzetközi összehasonlításának eredményeiből a magyarországi mobi- litásra vonatkozóan levonható következtetéseket lásd az (5) tanulmányban.

694 DR. ANDORKA RUDOLF

mobilitási felvételeinek adatait elemezték együtt.2 Hazánkat a Központi Statisztikai Hivatal 1973. évi társadalmimobilitás-vizsgálata képviseli. A jelen tanulmányban a 30—64 éves fér- fiakra vonatkozó adatokat használom fel.

Az elemzések céljára az egyes országokban a megkérdezettek foglalkozására vonatkozó—

an összegyűjtött adatok alapján a következő társadalmi kategóriákat alakították ki:

. felső vezető és értelmiségi, . középszintű szellemi szakember, . rutin irodai foglalkozású,

. kisiparos, kiskereskedő, . kisbirtokos paraszt,

. üzemtechnikus, művezető, . szakmunkás,

. betanított és segédmunkás, 9. mezőgazdasági munkás.3

OOVONM-kl—MNN

König, Lűltinger és Müller (7) a vizsgált országok oktatási rendszerének alapos tanul- mányozása útján egy külön erre a vizsgálatra szolgáló iskolai végzettségi kategóriarendszert dolgoztak ki. Ebben a következő 8 szintet különböztették meg:

1 . nem teljes alapfokú iskolai végzettség (Magyarországon az 1949 előtt születetteknél 6-nál, az 1949-től születetteknél S—nál kevesebb osztálynak megfelelő végzettség);

2. alapfokú általános végzettség (nálunk 6, illetve 8 általános iskolai osztály);

3. alapfokú és alsó fokú szakképzettség (nálunk a szakmunkásiskolai végzettség);

lk 4. középfokú szakképzettség (nálunk a technikum és szakközépiskola 1—4 osztálya, érettségi né ül);

5. középfokú általános végzettség (nálunk a gimnázium 1—4 osztálya, érettségi nélkül);

6. érettségi (nálunk a felsőfokú diplomát el nem ért felsőfokú végzettséggel együtt);

7. felsőfokú végzettség, egyetemi diploma nélkül (nálunk: főiskolai diploma, befejezetlen egyetemi végzettség);

8. egyetemi diploma.

Nem részletezem itt, hogy az egyes vizsgált országokban milyen végzettség felel meg ennek a nyolc szintnek. Az 1. táblában azonban bemutatom az országok oktatási rendszere fejlődésének és jelenlegi struktúrájának néhány jellemző adatát. Ezek érzékeltetik az országok közötti különbségeket, amelyek szükségképpen befolyásolják az elemzések eredményeit.

A 2. tábla pedig bemutatja a vizsgált személyeknek a legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlását országonként.

Az iskolai végzettség szerinti megoszlás adatainak elemzéséhez előre kell bocsátani, hogy ezek olyan férfiakra vonatkoznak, akik a második világháború vége előtt születtek és nagyrészben a két világháború közötti időszakban és a második világháborút követő első években szerezték iskolai végzettségüket, tehát nem vettek részt a közép- és felsőfokú okta- tásnak az 1950—es és l960-as években végbement nagy fellendülésében.

Az 1. és 2. tábla egyaránt érzékelteti, hogy az oktatási rendszer az egyes országokban nagyon eltérően fejlődött és nagyon eltérő volt a struktúrája a második világháború után is.

Szinte egyetlen közös sajátosságot tudunk csak kiemelni: a középfokú általános oktatást lezáró érettségi jellegú végbizonyítvány előtt 12-13 évig járnak iskolába és ezt a bizonyítványt 17—19 éves életkorban lehet elérni. Ezért is csak nagy fenntartással lehet a formailag azonos értékű iskolai végzettségi szinteket összehasonlithatónak tekinteni. Ezen kívül az oktatás tartalma, valamint a megszerezhető ismeretek színvonala és minősége is nagyon eltérő lehet országonként.

' A mannheimi adatbankban megvannak az 1973. évi egyesült államokbeli és az 1974. évi ausztráliai felvétel adatai is.

Ezeket az adatokat azonban nem vonták be az összehasonlító vizsgálatba, mert foglalkozási adataik alapján nem lehetett a megkérdezetteket a közös társadalmi kategóriákba besorolni.

* Némelyik táblában és elemzésben egyes társadalmi kategóriákat összevontak.

TÁRSADALMI MOBILITÁS

1.tábla Azoktatásirendszerfejlődésénekésjelenlegistruktúrájánakmutatói Német;:'-séd-Ék-.Le1—M-

M U t a t ó 3 3 3 5 3 5 ; 3 8 2 2 ? o , ; z á g A n g l i a S k ó c i a § ; n g I r o r s z á g o f f z f g 0 5 5 4 1 3

Akötelezőiskolaioktatásbevezetése(év)...176318821842188018721892189218951868 Azállamiközépiskolaioktatásbevezetése(év)18341880190518721868 1872188319091902189818871887 Oktatásireformokamásodikvilágháború után(év)19641959196119441947194719481948 196919751977196519611960 Azóvodaioktatáskorévei...3—52—55—62—43—554—54—63—5 Azalapfokúoktatáséveinekszáma...4546766—768 Aközépiskolábavalóátmenetéletkora...101111—13111212—13121314 Aközépfokúoktatáséveinekszáma.......6—977—87566—764 Azérettségitmegelőzőoktatásiévekszáma..131212—1313121312—1312—1312 Azérettségitmegelőzőoktatáskorévei6—196—187—195—185—175—186—19,187—196—18 Azegyetemioktatáséveinekszáma...4—64—64—6343——43—54—65—6

695

696

2.tábla Anemzetköziösszehasonlítóvizsgálatbanszereplő30—64évesférfiakmegoszlásaiskolaivégzettségszerint (százalék) NémetFrancia-Svéd-Észak-,Lel-Mar— IskolaivégzettségSzövetség;országországAngliaSkóciaírországlrország$$$oárlsggág Köztársasag Nemteljesalapfokú... Alapfokúáltalános Alsófokúszak............. Középfokúszak Középfokúáltalános Erettségi........... Főiskolai Egyetemidiploma

vaa—6vo

!—

É—owgowm

_novommc

_

OOOMCÉWM'G'V')

M

'-

.

Gamma—comm

HV"

d'u—

ammHVN—v

MNH HM—

ammóm—om mmhm§NNv

wnNnmNN 'mmvawo

vu

mm

.-

Irt-_v—

WOW—OOJNVVH NMVHMVV'O

_ a

'

ONII'HPTOMIIIND

—v__

,—

!—

menwngF

MDOINONGNNDW

mm—owvgv m—wmwcmv

www—evum

Összesen1000100,0100,0100,0

D 0 G N

§

%

% N

§

%

% N

%

§

% N

§

Ö

% 's.

,

DR. ANDORKA RUDOLF

TÁRSADALMI moslurAs 697 Azt a következtetést is levonhatjuk, hogy az oktatási rendszer és az iskolai végzettség szerinti összetétel országonkénti különbségei nem csak a gazdasági fejlettség elért szinvona—

lától, hanem az oktatási rendszer történeti fejlődésétől és a történeti hagyományok tovább- élésétől is függenek. Például a Német Szövetségi Köztársaságban a tanoncképzés régi német hagyománya érvényesül ma is abban, hogy a vizsgált országok közül itt a legnagyobb az alsó- fokú szakképzettségűek (az általános iskola után szakmunkásiskolát végzettek) aránya és a középfokú szakképzettségűek (középiskolai oktatásban, érettségi nélkül szakmát tanultak) aránya, sőt itt a legnagyobb a felsőfokú (főiskolai vagy egyetemi) végzettségűek aránya is.

Franciaországban viszont kiugróan magas a befejezetlen alapfokú és az alapfokú általános iskolai végzettségűek aránya.4 Müller és szerzőtársai szerint ennek az az oka, hogy Francia- országban egészen az 1950—es évekig az alapfokú végzettséghez és a középfokú vagy annál magasabb végzettséghez vezető út már az iskolás életkor kezdetén szétvált, vagyis azok, akik később tovább akartak tanulni, már az elemi iskola első osztályában más iskolákba jártak.

Mivel így a szelekció igen korán érvényesült, az iskolai teljesítmény nem játszott szerepet, hanem teljes mértékben a szülők társadalmi helyzete határozta meg azt. így a munkás- és parasztcsaládok gyermekei jobb iskolai előmenetellel nem küzdhették le a származásból eredő társadalmi hátrányokat, és megmaradtak az alapfokú iskolai végzettségnél.

A vizsgálatban szereplő magyar férfiak iskolai végzettség szerinti megoszlásában a kö- vetkező sajátosságokat lehet megfigyelni:

] . a főiskolai és egyetemi végzettségűek együttes aránya viszonylag kicsi, 2. az érettségizetteké viszonylag nagy,

3. az alsó fokú szakképzettségűek (szakmunkástanuló-iskolát végzettek) aránya nagyjából a középmezőnyben helyezkedik el, a középfokú szakképzettségűek aránya viszont erősen elmarad a vizsgált országok nagyobb részétől.

Ezek az arányok, mint a továbbiakban látni fogjuk, befolyásolták a mobilitás és az isko—

lai végzettség közötti összefüggések magyar sajátosságait. Ezenkívül felhívják a figyelmet arra is, hogy ha a tőlünk nyugatra fekvő európai országok oktatási rendszeréhez és felnőtt—

népessége iskolai végzettség szerinti struktúrájához kívánunk közelíteni, akkor egyrészt a felsőfokú képzést kell fokozatosan bővítenünk, másrészt a szakképzés súlypontját a szak—

munkástanuló-iskolákból a középiskolákba kellene áttennünk.

Az adatokat a log—lineáris elemzés módszerével vizsgáltuk. Mivel a módszer leírását megtalálhatjuk a magyar szakirodalomban, itt nem ismertetem részletesen. Csak utalok arra, hogy esetünkben a módszer lényege abban áll, hogy a program kiszámítja a kilenc össze—

hasonlított ország mobilitási tábláiból az átlagos esélyhányadosokat, majd megvizsgálja, hogy az egyes országok tényleges mobilitási adatai milyen mértékben térnek el az átlagos esélyhányadosokkal kiszámított hipotetikus adatoktól. Ha az eltérés nagy, akkor levonhatjuk a következtetést, hogy az adott országnak vannak különleges nemzeti sajátosságai. Az eltérést vizsgálhatjuk a mobilitási tábla egészét illetően, valamint a tábla egyes celláiban külön—külön.

A hipotetikus és a tényleges adatok közötti eltérést a likelihood-arány khí-négyzettel (amelyet Gz-tel jelölnek) mérik, valamint a delta mutatóval, amely a hipotetikus modellben ,,rossz cellába helyezett" esetek, vagyis megfigyelt személyek százalékos arányát adja meg.

AZ OKTATÁS ÉS A MOBILITÁS KÖZÖTTI ÖSSZEFÚGGÉS

A szociológia tudományában az oktatási rendszer társadalmi szerepének, funkciójának két eltérő, sőt majdnem teljesen ellentétes szemléletét találhatjuk meg. Az Egyesült Allamok—

ban kialakult funkcionalista szociológiai irányzat szerint az oktatási intézményeknek az

* A nem teljes alapfokú végzettségűek magas arányát Franciaországban a kategorizálási kritérium is magyarázza:

azokat ugyanis, akik elvégezték az általános iskolát, de nem tették le a nem kötelező befejező vizsgát, tehát nem szereztek CEP (Certificat d'études primaires) bizonyítványt, ide sorolták.

698 on. ANDORKA RUDOLF az elsőrendű feladatuk, hogy általános és szakismereteket adjanak tanulóiknak, akik ezeknek segítségével képesek lesznek a társadalmi munkamegosztáson belül bizonyos munkák elvég- zísére, bizonyos foglalkozások, munkakörök betöltésére. Mivel ezen irányzat szerint a tudás- nak, különösen az elvont és tudományos ismereteknek a fontossága növekszik a modern társadalmakban, az oktatási rendszer itt egyre fontosabbá válik, és a megszerzett ismeretek szintje, az iskolai teljesítmény egyre döntőbb szerepet kap az egyes emberek társadalmi pozíciójának meghatározásában.

Az ezzel ellentétes szociológiai irányzat szerint az oktatási rendszer elsődleges funkciója, hogy bizonyítványokat adjon, és ezzel kijelölje az egyes emberek társadalmi pozícióját.

Már Max Weber (8) utalt arra, hogy az iskolai végzettséget tanúsító bizonyítványok valójá—

ban ,,képzettségi szabadalmak" vagy ,,pátensek" (Bildungspatente), amelyek lehetővé teszik, hogy az azoknak birtokában levők monopolizálják maguk számára az előnyös életpálya esélyét, más szóval hogy maguk számára biztosítsák a magasabb jövedelmet, kényelmesebb munkakörülményeket és életkörülményeket, társadalmi—foglalkozási poziciókat stb. Sorokin is hasonló gondolatot fogalmazott meg, amikor az iskolát elsődlegesen ,,vizsgáztató, szelek- táló és elosztó ügynökségnek" (agency) nevezte (9). Ezekből a kritikus nézetekből fej—

lődött ki a ,,credentialízmus" (credentialism) vagy ,,papírkórság" fogalmat használó irány- zat, amely nagyon károsnak tekinti, hogy a modern társadalmakban egyre inkább bizonyos iskolai végzettséghez, bizonyítványhoz kötődik meghatározott munkakörök, állások betöl- tésének lehetőségei

Ennek az álláspontnak leghatározottabb képviselője P. Bourdíeu (10), mivel azt fejti ki, hogy az iskoláknak — különös tekintettel a nagyon differenciált francia iskolarendszerre és a nagyon keményen szelektáló francia vizsgáztatásra — egyszerűen az a funkciójuk, hogy fenntartsák a privilegizált osztályok uralmát, átörökítsék az abban elfoglalt pozíciót az egyik nemzedékről a másikra. Ezt Bourdieu szerint a francia iskolák úgy érik el, hogy a vizsgákon elsősorban nem azt az ismeretanyagot értékelik, az osztályzatokat nagyrészt nem olyan isme- retekért adják, amelyeket az iskolákban lehet elsajátítani, hanem az otthonról, a szülői csa- ládból hozott műveltséget, általános tájékozottságot jutalmazzák a jó bizonyítvánnyal. Ez- által —- rejtett eszközökkel — beláttatják az alacsonyabb társadalmi helyzetű családokból szár- mazó fiatalokkal, hogy nem alkalmasak a magasabb iskolákban való továbbtanulásra. Tehát az oktatási rendszernek nem az a fő funkciója, hogy a gazdaságban, a munkaerőpiacon kere—

sett képzettséggel lássa el a tanulókat, hanem az, hogy újratermelje a kulturális tőkét, amely- nek segítségével a privilegizált osztályok fenntartják kulturális homogenitásukat, és meg- különböztetik magukat a társadalom többségétől, a társadalmi hierarchiában alacsonyabb helyzetben levő osztályoktól és rétegektől.

Hasonló és az előbbivel többé-kevésbé párhuzamos ellentét figyelhető meg a szociológiai világirodalomban annak a kérdésnek megitélésében, hogy az oktatás kiterjesztése, az iskolai végzettség általános emelkedése növeli—e a társadalmi mobilitást, vagy pontosabban meg—

fogalmazva: csökkenti—e a társadalmi mobilitási esélyek egyenlőtlenségét, nyitottabbá teszi-e a társadalmat.

A funkcionalista irányokba sorolható Treiman (11) véleménye szerint minél nagyobb az iskolai végzettség a társadalomban, annál nagyobb a helycserés mobilitás volumene, tehát annál egyenlőbbekké válnak a mobilitási esélyek, ugyanis ezzel növekszik az egyéni teljesítmény (achievement) szerepe az egyén társadalmi helyének kijelölésében, és csökken az öröklött adottságoké, helyzeteké (ascription), közöttük a társadalmi származásé.

Ezt az állítást két oldalról is kétségbe vonták. Jencks és szerzőtársai (12) számos társa-

dalmimobilitás—vizsgálat útelemzési eredményeinek másodelemzése alapján arra a következ- tetésre jutottak, hogy az iskolai végzettség és az elért társadalmi—foglalkozási pozíció kö-

' Lásd 5. M. Miller e's P. Ruby ,,A papirkórság csapdája" címü tanulmányát a (9)-ben.

ÁMADALMI nemm-As 699

zötti korreláció viszonylag igen gyenge, tehát egyéb tényezőknek kell lényeges szerepet ját-

szaniok az utóbbinak meghatározásában.s

Boudon ( 14) viszont a Markov-lánc modelleken alapuló módszerrel azt mutatta be, hogy

, amobilitási esélyek elsősorban a gazdaság munkaerő-szükségletétől függenek, és ha az okta-

tást rendszer fejlődése ,,előbbreszalad", mint a munkaerő-szükséglete, akkor nem a maga—

sabb végzettséget szerző egyének mobilitási esélyei javulnak, hanem az iskolai bizonyítvá- nyok (például az érettségi), diplomák devalválódnak, értékük csökken.7

Egy harmadik vitakérdés, hogy a szülők társadalmi helyzetének hatása a gyermekeik letpályájára érvényesül-e az iskolai végzettségtől függetlenül is (tehát azonos iskolai végzett- gűek közül a privilegizáltabb társadalmi származásúak kedvezőbb életpályára számíthat- neke), vagy csak az iskolai végzettségen keresztül (tehát azáltal, hogy a privilegizáltabb szár- _ azásúak magasabb iskolai végzettséget szereznek). Blau és Duncan (16) az útelemzést a mo—

flitáskutatásban először alkalmazó, klasszikusnak számító munkájukban azt mutatták ki, a származásnak nincs az iskolai végzettségtől független hatása, ezért olyan tendenciát ak, hogy a modern társadalmakban egyre inkább a teljesítmény (iskolai előmenetel, _ nkateljesitmény) határozza meg a mobilitást, és eltörpül a származás hatása. Hout (17) og—lineáris modellekkel is hasonló következtetésre jutott: a társadalmi származásnak egyre , bb közvetlen hatása van az elért társadalmi pozícióra, a legalább college- (ami nagyjá- ból a mi főiskolánknak vagy — ha megvalósul nálunk is — az egyetemek első fokozatának felel meg) végzettségűek foglalkozási életpályája az Egyesült Államokban nem különbözik attól függően, hogy mi a szülői család társadalmi helyzete. Müller (18) azt mutatta ki, hogy a Né- et Szövetségi Köztársaságban a társadalmi származás meghatározó ereje nem csökkent, étlapán áttevődött a közvetlen hatásról az iskolai végzettségen keresztül érvényesülő közve—

tett hatásra.

* Végül az oktatás és mobilitás közötti összefüggés nemzetközi összehasonlító vizsgálata alapján megválaszolható általánosabb kérdést úgy is megfogalmazhatjuk, hogy van-e hatása az oktatási rendszer (fent vázolt) különbségeínek a társadalmi mobilitásra, az esélyegyenlőt- lenségekre. Kézenfekvő kérdés, hogy van-e ebben a tekintetben különbség a nemzetközi ösázehásonlitásba bevont kapitalista és szocialista országok között, de azt is érdekes meg—

izsgálni, hogy a sok tekintetben eltérő brit, francia és német iskolarendszer okoz-e különb- ségeket a mobilitási viszonyokban.

Á társadalmi származás és az iskolai végzettség kapcsolata

— : Az iskolai végzettség és a társadalmi mobilitás közötti összefüggés kettős: 1. a szülői család társadalmi helyzete befolyásolja az egyén elért iskolai végzettségét, és 2. az elért iskolai

" *ttség'befolyásolja az egyén elért társadalmi helyzetét. Ezen a kétlépéses úton keresztül

"'S'esül-a társadalmi származás ún. közvetett hatása a társadalmi helyzetre. Emellett (_.aatársadalmi származásnak közvetlen hatása is, amely az elért iskolai végzettségtől nül előnyöket ad a kedvezőbb társadalmi környezetből származóknak, és hátrá-

újtia a hátrányosabb környezetből származékát.

Ebben a fejezetben a közvetett hatás első lépését elemezzük. Ehhez a log-lineáris elemzés

mia a következő modelleket számítja ki.8 (Lásd a 3. tábla A) részét.)

_utelemaéai-iskoln képviselői, akik a Wieconsini Egyetem Szociológiai Tanszéke körül csoportosultak, erős

_i bírálattal illették Jencksék következtetéseit (13). A vita hevességét a módszertani nézeteltéréseken kívül az is 'M, hogy—Jenekaék álláspontjából következően, az oktatási rendszeren keresztül nem lehet a társadalmat "megjob—

ölteni", mig a wisconsini iskola mindig hangsúlyozta az oktatás kiterjesztésének és reformjának fontosságát.

'A wisconsini szociológusok Baudon könyvét is erősen bírálták (15). Vitájuk gyökere ebben az esetben is az, hogy Boudon szerint az oktatás demokratizálása -— mint azt az 1978. évi párizsi diákmozgalmakban kicsúcsosodófranciaországi wet ml válság megmutatta — nem képes a társadalmi viszonyokat javitani, hanem ellenkezőleg, általános csalódásérzetét

kelti. Ezzel szemben a wiseonsiniak az oktatás demokratizálását fontos esúöznek tekintik a társadalmi esélyegyenlőtlen- ne; csökkentése irányában.

" _ '*Mivel az egyes országok mobilitási adatfelvételeiben a ténylegesen megfigyelt esetszámok különbözők voltak, minden országos mobilitási táblát először 10 000 összes esetszúmra standardizáltak, és ezeket az adatokatelemezték.

700 DR. ANDORKA RUDOLF

3. tábla

A log-lineáris elemzés eredményei *

§ § A G' csökkenése §

Adta?— Szabadság— l §—— 233"

sor- A modell jelölése fok ' GZ § abszolút l száza— ' (száza-

száma § (fi/') l . szám ' lék , lék)

l ;

A ) Társadalmi származás és iskolai végzettség

1. ' o 9 N 624 ? 70 208 ; s 35,0

2. 0 9 NON ON 504 ' 22 253 $ 47 935 ? 68,3 17,8

3. 0 9 N ON GN 09 448 j 3 370 § 66 838 , 952 6,5

B ) Iskolai végzettség és elért társadalmi helyzet

I. § 9 D N ? 624 101 627 § § 40,7

2. (; D NDN ON § 504 55 937 E 45 690 § 45,0 ' 29,6

_ 3. (2 D NDN gN GD § 448 ! 6 102 § 95 525 § 94,0 8,5

l . s

* A társadalmi származás és az iskolai végzettség, valamint az utóbbi és az elért társadalmi helyzet közötti kapcsola- tot kifejező táblák adatai alapján.

Rövidítések: 0 -— társadalmi származás, O —— iskolai végzettség, D - elért társadalmi helyzet, N -— ország.

1 . modell: meghatározza, hogy mekkora az eltérés a tényleges adatok és azon eset kö- zött, amikor minden táblának azonos lenne mindkét széleloszlása, és a származás és az iskolai végzettség között nem lenne kapcsolat.

Ebben az esetben a 62270 208, és a deltaérték szerint a megfigyelt személyek 35 száza- léka kerül ,,rossz cellába". Ez a kiindulómodell.

2. modell: meghatározza, hogy mekkora az eltérés a tényleges adatok és azon eset között, amikor minden egyes országban a tényleges széleloszlások, vagyis a tényleges származás és iskolai végzettség szerinti megoszlás érvényesül, de a származás és az iskolai végzettség között nincs kapcsolat, a származás nem befolyásolja a megszerzett iskolai végzettséget, tehát függet- lenek egymástól.

A G2 ebben az esetben 22 253-ra, tehát 68,3 számlákkal csökken, és már csak az ese- tek l7,8 százaléka kerül ,,rossz cellába". Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az egyes országok tényleges származás és iskolai végzettség szerinti struktúrája erősen befolyá—

solja a mobilitási táblákban szereplő adatokat. Ez nyilvánvaló. Ennek a modellnek az a je—

lentősége, hogy viszonyítási alap a 3. modellhez.

3. modell: meghatározza, hogy mekkora az eltérés a tényleges adatok és azon eset között, amikor a származás és az iskolai végzettség nem függetlenek egymástól, de a közöttük levő kapcsolat minden vizsgált országban azonos, vagyis minden országban ugyanazok a közös esélyhányadosok érvényesülnek.

A G8 most 3370-re, vagyis 952 százalékkal csökken, a megfigyelteknek már csak 6,5 százaléka kerül ,,rossz cellába"?

Azt mondhatnánk, hogy ez a 6,5 százalék végeredményben igen kevés. Az adott szabad- ságfok mellett azonban matematikai statisztikai értelemben szignifikáns az eltérés. Mindezt figyelembe véve azt az érdemi következtetést vonhatjuk le, hogy a vizsgált kilenc országban a társadalmai származás és az iskolai végzettség közötti kapcsolat nagyvonalakban hasonló, de vannak el nem hanyagolható nemzeti különbségek.

A ' A program ezután kiszámit még három modellt, éspedig I . amelyben csak az iskolai végzettség, 2. amelyben csak a társadalmi származás szerinti megoszlás felel meg az országban megfigyelt tényleges megoszlanak és 3. amelyben csak a származás és az iskolai végzettség közötti közös kapcsolat létét tételezik fel. E három modellnek nincs jelentősége az elemzésben, ezért nem közöltem őket a 3. táblában, hanem az I . modell után azonnal az eredeti program szerinti 5. mo- dellre ugrottam át, és azt neveztem 2. modellnek.

TÁRSADALMI HOBILITÁS

4.tábla Avizsgáltországokátlagoskilépésiarányszámaíaszármaíásikategóriákbólaziskolaivégzettségikategóriákba (százalé) iskolaivégzettség

' ;

HmMMMmMs''"'Mmmw- Éüggg?AlapfokúLAlzggkuKoggíokúKözépfokú;Érettséginyabb%ipfág?Összesen

) § f e l s ő f o k ú ! ! f ! 1 1 a 9 * 1 1 6 ' ; u p

100,2 100,0 100,I 100,0 100,0 100,l 100,0 99,9 100,0 ]00,0

Felsővezetőésértelmiségi... Középszintűszellemiszakember Rutinirodaifoglalkozású... Kisiparos,kiskereskedő Kisbirtokosparaszt Územtechnikus,müvczető Szakmunkás... Szakképzctlenmunkás* Mezőgazdaságimunkás Összesen...

n

a

waowhwwGVM wahmwvmmn hoghm..

domeanN—m mN

__

.-

_

NVo—mdoVVh ___—

.

_a_-4—

XDFKNOONDO'lVV'FXO hO—OMMOFNF

v—tr—

.

32,1 54,8

.—

.-

.

;

NNWFSN'OFOO

30,7

3

l !

321 49,7;22,6

!

!

.-

_ .-

'

'- O'nmmmogaxNN-n

1 3 5 n 3

;

.—0toa

OOWv—OmN—m

'ONVNIÉWOVh—d

N—

'Betanitottéssegédmunkás.

701

702

5.tábla Kilépésaszármazásikategóriákbólaziskolaivégzettségikategóriákbf (százalékpont) Iskolaivégzettség Társadalmiszármazás-.,_ $$$]?AlapfokúAlapfokúszakKözigíokuKözépfokúÉrettségi332333?351333'

"!

v

!

...

N*

!

"1

9-4

9.

—-13,8

_!

[*

Felsővezetőésértelmiségi..12,2 Középszintűszellemiszak— ember Rutinirodaifoglalkozású... Kisiparos,kiskereskedő... Kisbirtokosparaszt... Územtechnikus,művezető.. Szakmunkás... Szakképzetlenmunkás".. Mezőgazdaságimunkás...

ó

!

——6,54,5 —5,5l,3

4,2 O,2 ——3,S —0,9 10,2

.

% M

!

TÉWW

GO

!

'd'—LM

!

.

l

*

m—Ndoo

!

!

Nmogmooxom :: Mo—ocxco-nN

_.

l

.—

uno—elvann—

OVNVMNNDN

!

ooogmvmoo

! oo—oóooo

!

!

—O,2 —0,3

Gaal—1060!

_—00_N0NN

!

mom—N

!

*Magyarországténylegeskilépésiarányszámainakeltéréseaközösesélyhányadosokalapjánkiszámítotthipotetikusarányszámoktól. **Betanitonéssegédmunkás.

DR. ANDORKA RUDOLF

TÁRSADALMI MOBILITÁS 703 Azt, hogy az egyes országok mennyire térnek el a ,,közös kapcsolatok" modelljével kapott hipotetikus mobilitási adatoktól, az országonként külön-külön kiszámított delta- mutatók alapján ítélhetjük meg. A 6. tábla első oszlopában látjuk a származás és az iskolai végzettségi táblák adatai alapján számított deltaértékeket. Mint látjuk, Magyarország tér el a legnagyobb mértékben a ,,közös kapcsolatok" modelljétől. Lengyelország sokkal kevésbé tér el tőle, ezért az eltérést nem tulajdoníthatjukminden további nélkül a magyar társadalom szocialista jellegének.

Nézzük meg, miből adódik a származás és az iskolai végzettség kapcsolatát bemutató magyar tábla arányszámainak és a kilenc ország átlagos arányszámainak eltérése! Ehhez először bemutatom a kilenc ország átlagos kilépési arányszárnait.10 (Lásd az 4. táblát.) Ezt követően kiszámítjuk (de itt nem mutatjuk be), hogy ha a kilenc ország átlagának megfelelő esélyhányadosok érvényesülnének Magyarországon,11 akkor milyenek lennének az egyes kilépési arányszámok. Ez utóbbi hipotetikus kilépési arányszámokból cellánként kivonjuk a ténylegesen megfigyelteket. Az 5. tábla ezeknek a kivonásoknak az eredményét mutatja, százalékpontokban kifejezve. A negatív értékek azt jelzik, hogy Magyarországon a tényleges kilépésr arányszám kisebb, mint amekkora a kilenc ország átlagos esélyhányadosainak érvé- nyesülése esetében lenne, tehát ezekben az irányokban ,,kisebb fokú a kilépés". A pozitív értékek értelemszerűen azt mutatják, hogy hazánkban az ilyenfajta kilépés ,,nagyobb fokú".

Az 5. táblában egy-egy sor összege nyilván zérus, mert az egyik cella nagyobb fokú kilépé- sét szükségképpen kiegyenlíti a másik cella kisebb fokú kilépése. Az alábbiakban csak a na- gyobb pozitív és negatív eltérésekre térek ki.

A felső vezetők és értelmiségiek fiai közül lényegesen többen szereznek felsőfokú vég- zettséget, mint a többi ország átlagában. Ezzel szemben kevesebben állnak meg az érettségi- nél és a befejezetlen gimnáziumnál és a szakközépiskolánál. Ez az eredmény a felső szintű vezető és értelmiségi réteg leszármazottainak lényeges előnyét jelzi. Kisebb mértékben, de hasonló tendenciát láthatunk a középszintű szellemi szakemberek fiainak sorában. Ezzel szemben a rutin irodai foglalkozású apák fiai között nem mutatkozik hasonló előny. Levon- hatjuk a következtetést, hogy a más adatfelvételekből, többek között a családijövedelem- felvételekből és rétegződésfelvételekből levont következtetésekhez hasonlóan itt is azt látjuk, hogy a magyar társadalomban a többi társadalmi réteget nagy távolság választja el a lénye- gesen kedvezőbb helyzetű vezető és értelmiségi rétegtől. Míg a többi országokban, köztük Lengyelországban is, inkább a szellemi rétegek és a fizikai rétegek között helyezkedik el a nagy választóvonal, a magyar társadalomban ,,eggyel feljebb", az értelmiség és az irodai réteg között találjuk azt.

Az önálló kisiparosok és kiskereskedők fiainak iskolai végzettség szerinti megoszlása egyértelműen kedvezőtlenebb képet mutat, mint más országokban.

Ezzel szemben a technikusok és művezetők, valamint a szakmunkások fiainak iskolai

végzettsége kedvezőbbnek látszik, mint a többi országban. A szocialista társadalmi viszo- yok, illetve az oktatás demokratizálása ezen a ponton láts zik befolyásolni az iskolai mobi- ási viszonyokat: a munkásság kedvezőbb helyzetű rés zének fiai nagyobb eséllyel kerülnek

fe fokúiskolákba. _ x

Ezzel szemben a szakképzetlen munkásság, a mezőgaz dasági munkásság és a kisbirtokos parasztság fiainak iskolai továbbtanulási lehetőségei n em látszanak lényegesen kedvezőb-

beknek, mint az összehasonlított tőkés országokban. Az 1973. évi ,,keresztmetszeti" vizsgálat természetesen elfedi azt, hogy 1945 óta a szakképzetlen munkásság és még inkább a kisbirto- kos parasztság és mezőgazdasági munkásság (ahova a szövetkezeti parasztságot is besorol—

" Ezeket az arányszámokat úgy számítják ki, hogy összeadják a kilenc ország mobilitási tábláinak egyes celláiban szereplő számokat, és az így összegezett táblából számítják ki a százalékosan kifejezett kilépési arányszámokat.

" Hangsúlyozni kell, hogy az esélyhányadosok ilyen felhasználása kiszűri az eltérő széleloszlások hatását a mobili- tási arányszámokra. Ezért, amikor a továbbiakban "kisebb fokú" vagy "nagyobb fokú" kilépésről beszélek, ezt úgy kell érteni, hogy azonos széleloszlások mellett lenne kisebb vagy nagyobb a megfelelő kilépési mobilitási arányszám.

704 DR. ANDORKA RUDOLF

tuk) mobilitási esélyei lényegesen javultak, és közeledtek a többi rétegéhez. Ezzel azonban lényegében a korábbi elmaradottság szűnt meg, a fejlett tőkés országokban érvényesülő mobilitási viszonyokhoz közeledtünk ebben a vonatkozásban." E fejlődés ellenére a szak- munkások rétegét a szakképzetlen munkások és mezőgazdasági fizikaiak rétegeitől elválasztó társadalmi távolság továbbra is nagy.

Ezek az adatok tehát nem engednek arra következtetni, hogy a magyar társadalomban (még kevésbé a két vizsgált szocialista társadalomban, Magyarországon és Lengyelország- ban) alapvetően másfajta viszonyok érvényesülnek a társadalmi származás és a gyermekek iskolai végzettsége közötti kapcsolat területén. Egy-egy rétegnél, egy-egy típusú mobilitásnál mutatkoznak különbségek Magyarország és a többi ország között, ezek a különbségek azon- ban nem egyirányúak, így nem engednek arra következtetni, hogy a magyar társadalomban ezen a téren minden tekintetben nagyobb egyenlőség uralkodik.

Az iskolai végzettség és az elért társadalmi helyzet kapcsolata

Hasonló logikával és módszerrel elemezzük a származás és az elért társadalmi helyzet (az összeírás idején megállapított társadalmi pozíció) közötti kapcsolatot. A log-lineáris elemzés eredményeit a 3. tábla B) része mutatja be. A modellek jelentése ebben az esetben a következő.

1 . modell: meghatározza, hogy mekkora az eltérés a tényleges adatok és azon eset között, amikor minden táblázatnak azonos lenne mindkét széleloszlása, és az iskolai végzettség és az elért társadalmi helyzet között nem lenne kapcsolat. Ebben az esetben a GZ: 101 627, a megfigyelt személyek 40,7 százaléka kerül ,,rossz cellába".

2. modell: meghatározza, hogy mekkora az eltérés a tényleges adatok és azon eset kö—

zött, amikor minden egyes országban a tényleges széleloszlások, vagyis a tényleges iskolai végzettség és az elért társadalmi helyzet szerinti megoszlás érvényesül, de az iskolai végzettség és az elért társadalmi helyzet független egymástól. A G2 ebben az esetben 55 937-re csökken, vagyis 45 százalékkal kisebb. A megügyelteknek 29,6 százaléka kerül ,,rossz cellába".

3. modell: meghatározza, hogy mekkora az eltérés a tényleges adatok és azon eset között.

amikor az iskolai végzettség és az elért társadalmi helyzet közötti kapcsolat minden ország- ban azonos, vagyis közös esélyhányadosok érvényesülnek. A 02 tovább csökken 6102-rc, összesen 94 százalékkal, és a megfigyelteknek már csak 8,5 százaléka kerül ,,rossz cellába".

A 8,5 százalék azonban szignifikáns különbség. Nagyobb a származás és az iskolai vég- zettség közötti kapcsolat tábláiban megügyeltnél. Elmondhatjuk, hogy az iskolai végzettség és az elért társadalmi helyzet közötti kapcsolat nagy vonalakban hasonló, de vannak el nem ha- nyagolható nemzeti különbségek, és ezek a különbségek valamivel nagyobbak, mint a szár- mazás és az iskolai végzettség közötti kapcsolatnál megfigyelt eltérések. Az országonként kiszámított delta mutatók (lásd a 6. táblát) azt mutatják, hogy ebben a vonatkozásban nem Magyarország tér el a legnagyobb mértékben a többi ország átlagától.

A 6. tábla bemutatja a származás és az elért társadalmi helyzet (tehát a nemzedékek kö—

zötti mobilitás, az iskolai végzettség elhagyásával) közötti kapcsolat log—lineáris elemzése során kapott deltaértékeket is. Feltűnik, hogy az országok többségében, köztük hazánkban is a származás és az elért társadalmi helyzet elemzése során kapott deltaérték kisebb, mint az iskolai végzettség és a származás, illetve az elért társadalmi helyzet elemzése során kapott deltaérték. Ezt óvatosan úgy értelmezhetjük, hogy az oktatási rendszer és a mobilitás közötti kapcsolat országonként nagyobb eltéréseket mutat, mint maga a nemzedékek közötti mobi-

" A. Simkussal írott. tanulmányunkban (19) születési kohorszonke'nt hasonlítottuk össze a társadalmi rétegenkénti továbbtanulási arányokat, és azt találtuk, hogy a felszabadulás után ezeknek az arányoknak egyenlötlensége lényegesen csökkenmz hátrányos helyzetű rétegek esélyei a magasabb iskolai végzettség megszerzésére javultak, közeledtek a kedvezőbb helyzetű rétegekéhez. Úgy láttuk, hogy ez legfőkéan ;: nyolc osztályos általános iskolai oktatás bevezetésének a kö- vetkezménye volt. A közép- és felsőfokú iskolai szinten tett oktatásdemokmtizálási erőfeszítéseknek sokkal kisebb ha- tásuk volt.

TÁRSADALMI MOBILITÁS 705 lilás. Másképpen azt mondhatjuk, hogy eltérő iskolarendszerek mellett is hasonló mobilitás jött létre ezekben a fejlett országokban.

6. tábla

A vizsgált országok tényleges adatai és a számított adatok közötti eltéréseket kifejező delta mutató értékei*

(százalékpont)

, . iskolai, Származás Szarmazas vegzettseg és elért

Ország és iskolai és elért társadalmi

végzettség társadalmi helyzet helyzet

l

Német Szövetségi Köztársaság . . . § 7,6 l3,7 5,5 Franciaország ... l 5,3 9,4 5,7 Svédország ... 4 7,8 9,4 6,4 Anglia ... ; 4,5 6,3 4,1 Skócia, ... 6 5,0 4,8 6,3

Eszak—Irország ... l 6,6 7,0 6,8

lrország ... l 6,9 7,7 6,1 Lengyelország ... ; 5,4 8,6 5,6 Magyarország ... l 9,4 9,2 6,4

d 1 ' A tényleges és a tábla fejrevatában megadott kapcsolat feltételezésével számított adatok közötti eltéréseket kifejező e taértékek.

Itt indokolt emlékeztetni Erikson és Goldthorpe (3), (4) azon fő következtetésére, hogy

a vizsgált fejlett társadalmakban nagy vonalakban hasonló a nemzedékek közötti társadalmi mobilitás, de konkrét társadalompolitikák okoznak bizonyos nemzeti különbségeket.

Igy például az oktatáspolitika, a foglalkoztatáspolitika, a jövedelempolitika.

A különböző iskolai végzettségi kategóriákból a különböző társadalmi rétegekbe irá- nyuló mobilitás átlagos kilépési arányszámainak (lásd a 7. táblát) a magyar kilépési arány- számokkal való—összehasonlitása (lásd a 8. táblát) mindenesetre azt mutatja, hogy a magyar- országi viszonyok néhány vonatkozásban eltérnek a többi vizsgált országétól.

A legfeltűnőbb különbség, hogy egyetemi vagy főiskolai diplomával hazánkban sokkal nagyobb az esély a felső vezető és értelmiségi rétegbe jutásra, mint más országokban, mig ennél alacsonyabb iskolai végzettséggel, különösen érettségivel és befejezetlen gimnáziumi . vagy szakközépiskolai végzettséggel sokkal kisebb az esély. Más szóval Magyarországon sok- '_ , kal határozottabban érvényesül a ,,credentialízmus", tehát a felsőfokú diploma sokkal inkább

;; szükséges és egyben elégséges a felső vezető és értelmiségi rétegbe kerüléshez, mint másutt.

Különösen feltűnő a különbség Lengyelországhoz képest, mert az láthatóan éppen az ellen- kező irányban tér el a kilenc ország átlagától, a felsőfokú végzettségűek az átlagosnál kisebb arányban kerülnek a felső vezető és értelmiségi rétegbe.

A másik lényeges különbség hazánk és a többi ország között, hogy a szakmunkásiskolát vagy a szakközépiskolát végzettek nagyobb arányban lettek szakmunkások, mint más orszá- gokban. Ez is az iskolai bizonyítvány meghatározó voltára enged következtetni.

Mi lehet a nagyobb ,,credentialt'zmus" vagy bizonyítványkÓ'Zpontúság oka Magyarorszá- gon? Több lehetséges okot sorolhatunk fel.

1. Nincs kizárva, hogy hazánk oktatási rendszerében a mai napig érvényesül a német tipusú iskolarendszer hatása (a Monarchia oktatási rendszerének közvetítésével). A német rendszerben mindig nagy szerepe volt a megszerzett bizonyítványnak. A magyar kilépési arányszámok eltérése az átlagtól (lásd a 8. táblát) e tekintetben nagyon hasonlít a német kilépési arányszámokéhoz és bizonyos fokig a svédekéhez is.

706

7.tábla Avizsgáltországokátlagoskilépésiarányszámaíaziskolaivégzettségikategóriákbólazelérttársadalmihelyzetkategóriákba (százalék) Elérttársadalmihelyzet ,,3325*Ruda..." Iskola.)végzettsegFelső,szmtüirodaiKmparos,Kns—Umm—Szak—Szak-Mező- 'vezetées.szellemifoglal—kís-birtokostechnikus,munkásképzetlengazdaságiÖsszesen ertelmxséglszak—kozásúkereskedőparasztművezetőmunkás'munkás

'—

—w—oJooo

IWD pr pr pr 100,0 pr IW£ pr

'-

Nemteljesalapfokú... Ahpükú.n..n..u..n..n. Adapüjmüszak... !(özépfokúszak.............. Köúpmkú..n.u.u.n.u.n Erenségi... Adacsonyabbüdsőfokú... Egyetemidiploma momgmmaw

.

awwN§0mo

mdmmHNoo

N—

OWÉWG

MM—

?

O N

MWG—GOND—

.—

Hy—

Nmmwöooo

v-lv-l

.—

Y

O v-n

. ..

. _

, .

.. ..

a .

(iram

.. .—

Nemá—v—o

%

a

_

momghmmw

vmmwámou

_—

".

'I)

N

h—Ntm—mm

v—ONMGMNNCÚ .

.

..

.-

!"wa

"Betanítottéssegédmunkás.

DR. ANDORKA' RUDOLF

IÁRSADALMI nosmrAs

8.tábla Magyarországténylegeskilépésiarányszámainakeltérése::közösesélyhányadosokalapjánkiszámítotthipotetikus*arányszámoktól (százalékpont) Elérttársadalmihelyzet .,,Ki?"?Rutin... Iskola!vegzettségFeisoszmtü-—Klslpal'os,Kts-Územ-_Szak—Mező-lrodaxSzak vezetőésszellemifoglal-kis-birtokostechnikus,munkásképzetlengazdasági értelmiségiszak-kozásúkereskedőparasztművezetőmunkás'munkás

.

..

_

.

Nemteljesalapfokú... Alapfokú Alapfokúszak memmnúHuuunnn_num Középfokú Éreuségi"... Adacsonyabbüdsőfokú... Egmamdmbma.n.n.u.n.u.n._.

!

(*J—

0

www

OO

!

Vg?) OOO

!

0.

o

!

! hgnm

!

VNN

!

'n". .

!

".

0

N'o—f

!

De'—Tv

! !

..

!

cxoovzoo—

WOTVO '

elm

F'NNO

!

.—

megv—er.—

!

needs:

IMN ..

o—Ndmo

!

Ngm

! aga once

!

'—

_

MMM—v—nv—in

'n—uo'o—

! !

OMÉ'I'AMW NMO'OOO

o c I

*

1 0—1!

MMG

!

o—tá

: !

_d—(fl—l

:

n

..

!

no'leV)

"VV-""—

ua

ON v—u

!

0.

o'o

!

'.

o

l

"Kilépésaziskolaivégzettségikategóriákbólazelérttársadalmihelyzetkategóriákba. "Betanítottéssegédmunkás.

707