Optimális adatbázis-választás megtekintése

O P T I M Á L I S A D A T B Á Z I S - V Á L A S Z T Á S Vasilevic, A. F.

N e m z e t k ö z i T u d o m á n y o s és Miiszaki Információs Központ

A műszaki-tudományos információkeresés távoli szolgáltatóközpontok adatbázisaiból bonyolult tevé­

kenység, az irodalomkutatást végző intézmények erőforrásai ugyanakkor korlátozottak. Korlátozott a keresésre fordítható idő és pénz, a keresésben kép­

zett szakemberek létszáma. Ha jobban gazdálko­

dunk a meglevő erőforrásokkal, akkor azonos ráfor­

dítással több és eredményesebb keresést végezhe­

tünk. A megfelelő szolgáltatóközpont és a megfelelő adatbázis kiválasztása a keresés fontos lépése, ettől nagymértékben függ a keresés minősége és költ­

sége. Ma már több száz adatbázis közül választha­

tunk, így az ésszerű adatbázis-választás bonyolult feladat. Gyakran előfordul, hogy az igényelt infor­

máció több adatbázisból is hozzáférhető. Ezek közül egyesek esetleg több szolgáltatóközpontban is elérhetők, különböző feltételek mellett és külön­

böző időbeli terjedelemben. Valamennyi számba jövő adatbázisban el kell-e végeznünk a keresést, vagy elég egyre-kettöre korlátozódnunk? Cikkünk­

ben erre a kérdésre kísérelünk meg választ adni, f i ­ gyelembe véve a szolgáltatás minőségét, gyorsasá­

gát, a ráfordított költségeket.

A d a t b á z i s - v á l a s z t á s

szakirodalmi információkereséshez

Az online információkeresés ára a keresés időtar­

tamától és a találatok számától függ. A különböző adatszolgáltató központok [1] például más és más áron közvetítik az INSPEC bázis adatait (I. az 1.

táblázatot!).

I . táblázat A keresés ára az INSPEC adatbázisban

( M A X - M I N a különböző tipusú kereskedelmi szerződésekre vonatkozik)

SZÜ Igáltaló- A keresés ára (S/h) Egy találat k ö z p o n l — k i n y o m t a t á s á n a k

M A X M I N ára ($)

B R S 7 8 5 9 0 , 3 5

Dala-Slar 7 1 5 7 0 , 4 6

I N K A 7 4 5 5 0 , 3 0

E S A - 1 R S 7 5 6 3 0 , 3 4

Dialóg 9 0 7 5 0 , 4 3

SDC 9 0 7 0 0 . 4 0

Tegyük fel, hogy az I N K A rendszerben húsz- perces kereséssel ötven dokumentumot találtunk.

Akkor egy találat ára:

w + 0 , 3 = 0,8$

Ha a keresést több adatbázisban végezzük, az ár az adatbázisokban való keresési ár összege.

Az információs szolgálat feladata minél pontosab­

ban megtalálni a szükséges információt, minél keve­

sebb pénz és idő ráfordításával. Tehát azt az adatbázis-választást tekinthetjük optimálisnak, amely a felhasználó információs igényének kielégí­

tését minimális ráfordítással oldja meg.

T M T 3 3 . évf. 1986/1.

Ennek a célnak az érdekében az információs igényt az adatbázis-leírás nyelvén kell megfogalmaz­

nunk. Ez lehetőséget ad arra, hogy az információs igényt összevessük a rendelkezésünkre álló adatbá­

zisokkal és értékeljük az adatbázis kiválasztásának k ü l ö n b ö z ő lehetséges változatait.

Az adatbázis legfontosabb jellemzője a lefedett témakör. Maguk a kérdések viszont általában tema­

tikus jellegűek, így ez a kiválasztási szempont a legfontosabb.

Az adatbázisok számának és terjedelmének a nö­

vekedése ahhoz vezetett, hogy a téma megadása nem elégséges feltétel az adatbázis kiválasztásához.

Ez a választásban gyakran bizonytalansághoz vezet.

Tetszőleges adatbázis-tájékoztató tárgymutatója meggyőzhet b e n n ü n k e t arról, hogy nagyon sok az egymás témakörét kölcsönösen átfedő adatbázis.

Legyen például a keresett téma a következő: ro­

botok alkalmazása a t o m e r ő m ü v e k b e n . Az útmuta­

tóban [2] azt találjuk, hogy a C O M P E N D E X , INSPEC, EDF-DOC, ISMEC, EPIA, DOE Data Base, Energyline és INIS szakosított adatbázisok­

ban, valamint a PASCAL, I N K A , NTIS és CPI m u l - tidiszciplináris adatbázisokban végezhetjük a kere­

sési, esetleg m é g egy sor szomszédos szakterületet átfogó adatbázisban.

A lefedett t é m a k ö r ö n kívül, mint ezt az útmuta­

tók és adatbázisok leírásai tükrözik, a bibliográfiai adatbázisok, még a feldolgozott d o k u m e n t u m t í p u ­ sok, a lefedett résztémák arányai, a feldolgozott for­

rások és a forrásokból való válogatási szempontok, a felölelt információ jellege szerint is különböznek egymástól.

Az /, mellékletben összevetjük az INSPEC és a C O M P E N D E X adatbázisok jellemzőit.

Bizonyos adatbázisok a témák közelsége és azonos források feldolgozása miatt is átfedik egy­

mást. Például az ELCOM adatbázisban feldolgo­

zott folyóiratcikkek nagy részét tartalmazza az INSPEC is [3], Azokon a területeken, ahol a tudo­

mány és a technika találkoznak, az INSPEC és a C O M P E N D E X ugyancsak sok közös részt tartal­

maz. Várható, hogy az egymást átfedő adatbázisok­

ban talált dokumentumok között sok azonos lesz. A duplikáció m é r t é k e a kérdés témájától és a keresési stratégiától függ.

A duplikáció növeli a találatok fajlagos árát. Ha a felhasználónak a szolgáltatásért fizetnie kell, elége­

detlen azzal, ha többszörösen kapja ugyanazt a talá­

latot, így aztán az adatbázisok kiválasztásánál nem­

csak azt kell figyelembe v e n n ü n k , hogy mi az, amiben az adatbázisok különböznek, hanem azt is, hogy mennyiben fedik át egymást.

Az a d a t b á z i s k i v á l a s z t á s á n a k módszere

A javasolt álláspontból kiindulva, az adatbázis ki­

választásának útja a következő kell legyen:

a) a keresés céljának tisztázása — az információ­

igény elemzése;

b) a keresési követelmények összeállítása;

c) szolgáltatóközpontok és adatbázisok kiválasztá­

sára a lehetséges változatok összegyűjtése;

d) a változatok értékelése;

e) az optimális változat kiválasztása.

Abban az esetben, amikor a m e g r e n d e l é s postán érkezik, az első fázis általában elmarad, feltételezve, hogy a m e g r e n d e l ő megadta az összes szükséges adatot. Nagyon gyakran azonban a kérdés és a valódi információszükséglet olyan viszonyban van egymással, ahogy ezt az / . ábra mutatja. Az R kör szimbolizálja azt az információt, amire a megrende­

lőnek ténylegesen szüksége van a problémája megoldásához, Q téglalap pedig a m e g r e n d e l é s b e n feltüntetett igény. Az 1 és 2 tartomány a Q kérdésre két különböző adatbázisból kapott válaszok hal­

maza. Az ábra illusztrálja, hogy az adatbázis helyte­

len kiválasztása ahhoz vezethet, hogy a kívánt infor­

mációt egyáltalán nem kapjuk meg, bár a keresés formálisan megfelel a m e g r e n d e l ő igényeinek.

1

2

I I

0 - A k e r e s é s n e k megfelelő d o k u m e n t u m o k ; R — A ténylegesen s z ü k s é g e s d o k u m e n t u m o k ;

1 és 2 — A k e r e s é s során az 1. és 2. a d a t b á z i s o k b a n m e g t a l á l h a l ó dokumentumok,

1. ábra Információigény és adatbázis-választás

A m e g r e n d e l ő valódi információigényének tisztá­

zásához hozzásegíthet a következő kérdések felte­

vése:

• milyen probléma váltotta ki az információigényt?

VasileviX A . F . : O p t i m á l i s adatbázis-választás

• hogyan, mire fogják felhasználni a kapóit ínfor­

mációt?

Ha az e r e d m é n y felhasználóival nehéz személye­

sen találkoznunk, igényének közvetítésére a meg­

rendelési űrlap szolgál. Annak tehát olyannak kell lennie, hogy a megrendelő minél pontosabban meg tudja fogalmazni kívánságát. Példaképpen a 2. mel­

lékkiben az N T M I K - b a n alkalmazott űrlapot mutat­

juk be, részben kitöltve | 4 ] . Ezen szerepelnek a témára, a d o k u m e n t u m t í p u s r a , a tartalom jellegére, a teljességi igényre vonatkozó rovatok.

A pontosan kitöltött űrlapok az esetek többségé­

ben lehetővé teszik az adatbázis egyértelmű kivá­

lasztását. Előfordul azonban, hogy a megrendelő - félve attól, hogy esetleg kimarad valamilyen szá­

mára fontos információ — kérdését túlságosan tágan fogalmazza meg. Ilyen esetben személyes megbeszélést kell vele folytatnunk vagy vissza kell küldenünk neki az űrlapot igénye pontosabb megfo­

galmazása céljából.

Egy adott témában nagyon különböző tipusú ku­

tatások folyhatnak. A megrendelőt általában egy bi­

zonyos szempontból érdekli a téma: elméleti kérdé­

sek, műszaki kérdések, felhasználási lehetőségek, a termelés gazdasági kérdései, piaci lehetőségek vagy egyebek. Különböző lehet a teljességre vonatkozó igénye is. A megrendelők többsége rendszerint min­

dent kér az általa megjelölt t é m á b a n , félve, hogy el­

veszíthet releváns információt, és közben nem is sejti, milyen nagyszámú információforrást kíván át­

vizsgáltaim. A legtöbb esetben az alaposabb elemzés során kiderül, hogy

• csak a legrelevánsabb információra van szüksége;

• csak azokra a dokumentumokra van szüksége, amelyek forrásanyaga is elérhető, figyelembe véve a nyelvre, a d o k u m e n t u m t í p u s r a , hozzáfé­

rési lehetőségre vonatkozó követelményeket;

• csak bizonyos időszakban megjelent dokumentu­

mokra van szüksége;

• csak a már meglevő ismereteit kiegészítő infor­

mációra van szüksége.

Ezek a követelmények összevethetők az adatbá­

zisokjellemzőivel, amint ezt a 2. táblázat mutatja.

A tematikus kérdéseknél a kiválasztás az adatbázis-ismertetések és -mutatók tanulmányozá­

sával kezdődik, hogy megtaláljuk a témával kapcso­

latos adatbázisokat.

Ha emellett figyelembe vesszük a dokumentum­

típusra, tartalmi jellegre vonatkozó követelménye­

ket is, előfordul, hogy máris egy-két adatbázisra szűkül a lehetőségek köre. Sokkal gyakoribb azon­

ban, hogy elég hosszú adatbázislistát kapunk. Ilyen­

kor a számba v e h e t ő adatbázisokat össze kell hason­

lítanunk egymással.

2. táblázat A kérdés és az adatbázis jellemzőinek összevetése"

K é r d é s A d a t - \ . bázis \ >

Téma Tartalmi jelleg

Dokumen­

t u m t í p u s

A forrás hozzáfér­

h e t ő s é g e Ország,

nyelv

Téma

+ + - - ^-

Tartalmi jelleg

+ + - - -

D o k u m e n l u m - [ípusok szerinti összetétel

- - + ^-

A források

lefedése

-• - ⁺ +

Válogatási

kritériumok

- + +

+

* A " — " j e l a kapcsolat hiányát jelzi,

a " + " jel és annak nagysága a kapcsolatot és annak erősségét mutatja,

A problémát a 2. ábra illusztrálja. A vázlaton A az elvégzett keresés szerint releváns dokumentu­

mok halmaza, a különböző adatbázisok (B, C, D , E) ebből különböző részhalmazokat tartalmaznak.

R reprezentálja a felhasználó tényleges információ­

igényét kielégítő részhalmazt. Az egyes adatbáziso­

kat aszerint értékelhetjük, hogy mekkora a közös részük az R halmazzal. A gyakorlati probléma abban rejlik, hogy ezt a tényleges visszakeresés előtt kell megbecsülnünk. Az adatbázisok teljes és pontos összehasonlítása az adott tématerület lefedé­

sét illetően csak úgy lehetséges, ha mindegyikben elvégezzük a keresést és a felhasználóval együtt ele­

i t - a r e l e v á n s információ

2. ábra Az információ megoszlása az A témában a B, C, D , E adatbázisok között

T M T 3 3 . é v f - 1 9 8 6 / 1 .

mezzük a kapott e r e d m é n y e k e t . Ez egyben az egyik szokásos módszere a tematikailag egymást kölcsö­

nösen átfedő, egy témacsoporthoz tartozó adatbázi­

sok Összehasonlításának, a tartalmi átfedések vizs­

gálatának. Sok ilyen vizsgálat történt, és bibliográfiát is kiadtak m á r az adatbázisok és szolgáltatórendsze­

rek összehasonlításával foglalkozó munkákról [5], Az adatbázisokról információt kaphatunk az út­

mutatókból, katalógusokból, az adatbázis-előállítók összeállította adatbázis-leírásokból, valamint ter­

mészetesen maguknak a kereséseknek a során, az információszolgáltatás folyamán.

Az N T M I K információs rendszerébe tartozó adatbázisokról érdekes ismereteket szolgáltatnak a SKIF nevii, saját fejlesztésű adatbázis-elemző programcsomaggal végzett vizsgálatok [6—8]. Ezek e r e d m é n y é t albumok formájában adták k i . Ezekből az albumokból áttekinthető az egyes adatbázisokban feldolgozott információ megoszlása dokumentum­

típus, ország, nyelv, szakmai osztályozási jelzet, a megjelenés időpontja stb. szerint. Ez a statisztikai e l e m z é s sok szempontból kiegészíti azokat az infor­

mációkat, amelyeket az adatbázis-előállító, illetve a szolgáltatóközpont ad az adatbázisról.

Az egyes adatbázis-választási alternatívákat az in­

formáció "fajlagos árával" jellemezhetjük;

R, = g / g „

ahol g^{i =} T, / Á j , T; a releváns információ teljességé­

nek szakértői vélemény szerinti m é r t é k e , Á, pedig a keresés ára az i-edik alternatíva esetén, g^ normáló tényező.

Mind az ár, mind a teljesség függ az adatbázison kívül a szolgáltatóközponttól is.

Azokban az esetekben, amikor nagy pontosságra és/vagy nagy teljességre van szükség, figyelembe kell v e n n ü n k az adatbázis konkrét ábrázolását az adott szolgáltatónál:

• az adatrekordok szerkezetét;

• a kereső parancsnyelvet;

• az átfogott időszakot.

A rekordszerkezetet a megjeleníthető és a keres­

hető adatelemek határozzák meg. Ezek felsorolását megtudhatjuk a szolgáltatók által összeállított kere­

sési segédletekből [9, 10).

Tegyük fel, hogy egy új kutatási területre kell ke­

resést folytatnunk, amelynek a kifejezései m é g nem szerepelnek az adatbázis tezauruszában.

Nyilvánvaló, hogy ilyenkor a referátumokban és a dokumentumok címében előforduló szakkifejezé­

sekre kell keresnünk. Ebben az esetben a szolgálta­

tóközpont módot kell, hogy adjon ilyen keresésre, beleértve a szavak közötti távolság figyelembevéte­

lére szolgáló kontextus-operátorok alkalmazását.

Az egyes változatok értékelésekor figyelembe kell v e n n ü n k a dokumentumok szerkezetéből és a kereső parancsnyelv adottságaiból a kiszemelt szol­

gáltatórendszerben adódó keresési lehetőségeket.

Ezt egy további aⁱ együtthatóval tehetjük meg, amelynek az értékét a korábbi keresési tapasztalatok alapján határozhatjuk meg, figyelembe véve az adott kérdés sajátosságait és az adott adatbázis ábrá­

zolását a szolgáltatórendszerben.

Példaképp tekintsük a m á r emiitett témát, robo­

tok alkalmazását az a t o m e r ő m ű v e k b e n .

A megrendelővel folytatott konzultációból vilá­

gossá vált, hogy nincs szüksége nagy teljességre, elegendő egy-két adatbázisban elvégeznünk a kere­

sést. Kívánatos, hogy az eredeti dokumentumok hozzáférhetők legyenek.

A korábban felsorolt adatbázisok közül a felhasz­

náló számára a 3. táblázatban felsoroltak férhetök hozzá. Ugyanitt található a keresés ára az egyes szolgáltatóknál.

3. táblázat A felhasználó számára hozzáférhető adatbázisok

A változai Az adatbázis neve A k e r e s é s A szolgái- s o r s z á m a ára l a t ó k ö z p o n t

ó r á n k é n t

1 C O M P E N D E X £ 8 8 Data-Star

$ 8 7 I N K A

$ 9 9 SDC 2 DOE Energy Dala Base $ 3 6 I N K A

$S5 SDC

3 E D F - D O C $ 4 4 Questel

4 Energyline $81 I N K A

$ 9 0 SDC 5 I N K A Data Base $ 4 5 I N K A

6 INIS $ 4 9 I N K A

7 INSPEC $ 7 1 Data-Srar

S74 I N K A

$ 9 0 SDC

8 P A S C A L $ 4 4 Questel

9 C O M P E N D E X + iNIS S 136 I N K A

Az adatbázisok ismertetése alapján [2] és a kereső szakember személyes tapasztalatai szerint a releváns információ teljesség szerint a 3. ábrán lát­

ható m ó d o n oszlik majd meg az adatbázisok között.

A 4.a ábrán az egyes változatok rangja annál ma­

gasabb, minél olcsóbb egy találat az adott változat szerinti keresésből. A változatok értékelésénél felté­

teleztük, hogy a keresési idő az adott kérdésre füg­

getlen az adatbázistól és a szolgáltató rendszertől.

A változatok rangsorolását, a teljességet is figye­

lembe véve (aⁱ = a 4.bábra mutatja.

Az egy találatra jutó költség alapján az 5. és 7. vál­

tozat körülbelül egyenértékű, de figyelembe véve a

V a s i l e v i í A. F . : O p t i m á l i s adatbázis-választás

várhaló teljességet is, a keresést célszerű az INSPEC adatbázisban a Data-Star rendszerben vé­

geznünk.

A 9-es (INIS + C O M P E N D E X ) lényegesen rosszabb a magas ár miatt, de ha kimerítő teljességet várunk a kereséstől, akkor ezt a változatot is választhatjuk.

A különböző adatbázis-választási változatok ösz- szehasonlitása nem mindig vezet egyértelmű ered­

ményre, így például a nagy retrospeklivitás igénye drága keresést tehet szükségessé.

Ezekben az esetekben a megrendelő érdekei sze­

rint, az ö információs igényéi figyelembe véve kell d ö n t e n ü n k .

P.. %

100 . So . S 60 -

4 0 • 20

E

Cl

F

v

5 s 1 rrt

fi , I

V, //•

T i

í ff

A változat s o r s z á m a

3. ábra A releváns információ teljessége a különböző adatbázis-választások esetén

2 .

c -. a J

1

"3

B

S0.5 •

a - I

Vá

1

1 _1

_

.

rVV

1 2 3 4 5 6 7

A változat s o r s z á m a

a, = p,

b -

n

|

ív

•

Pl

>/\ FTi m

1 2 3 4 5 6 7 8 9

A változat s o r s z á m a a - a teljesség figyelembevétele nélkül b — a teljesség figyelembevételével

4.aésb ábra A különböző adatbázis-választási változatok értékelése (a változat rangja)

Egyes szolgáltatórendszerekben lehetőségünk van arra, hogy egyetlen keresési stratégiával egy­

idejűleg több adatbázisból kapjunk keresési statiszti­

kát. Ezt a lehetőséget óvatosan kell kezelnünk akkor, amikor az adatbázis-választást erre akarjuk alapozni. Egyrészt az egyes adatbázisok keresöképe különböző. Mivel egyazon keresési stratégiát alkal­

mazunk több adatbázisra, lehetséges az információ- eloszlási kép torzulása. Másrészt az egyes kifejezé­

sek esetleg mást és mást jelenthetnek a különböző témakörű adatbázisokban. Például ugyanannyi do­

kumentumot kaphatunk az OPTIKA szóra egy orvosi adatbázisban, mint egy fizikai vagy műszaki adatbázisban, de ezek természetesen egészen más témájú dokumentumok lesznek.

Összefoglalás

A párbeszédes információkereső rendszerek fej­

lődése, az a lehetőség, hogy egyidejűleg nagyszámú adatbázis érhető el a nemzetközi távközlési vonala­

kon, felveti az információs erőforrások gazdaságos kihasználásának kérdését. Fontos problémává válik az információforrások helyes kiválasztása a felhasz­

náló szükségleteinek optimális kielégítésére.

Vannak esetek, amikor maximális teljességre kell törekednünk. Ilyenkor az Összes rendelkezésre álló és a témával kapcsolatos adatbázisban el kell vé­

geznünk a keresést. Az esetek többségében azonban az információigényhez alkalmazkodva elegendő a keresést néhány adatbázisban elvégeznünk. Az adatbázisok optimális kiválasztása akkor lehetséges, ha tisztában vagyunk

• az adatbázisok tartalmával és a szolgáltatóköz­

pont jellemzőivel;

• a felhasználó információigényének sajátságaival.

T M T 3 3 . évi. H 8 f> / I .

A tapasztalai azt mutatja, hogy az esetek többsé­

gében szükség van a t é m a , a d o k u m e n t u m t í p u s és az információ jellegének ismeretére. Ezért az elér­

hető adatbázisok leírásának tartalmaznia kell a fenti információkat, valamint a tématerület lefedését leíró információkat (az információforrások jellem­

zői, válogatási kritériumaik stb.).

Az adatbázis-kiválasztás fent leirt módszereinek gyakorlati alkalmazásával csökken az információ­

szolgáltatás költsége, anélkül, hogy a minősége romlana.

1. melléklet A Z INSPEC ÉS A C O M P E N D E X A D A T B Á Z I S O K

J E L L E M Z Ő I

1. D o k u m e n t u m t í p u s o k Folyóiratcikkek Konfcrc nciuclöudások J e l e n t é s e k

Szabadalmak Dísszé náci ók Monográfiák 2. A lartatmijelleg

Elméiéi Kisérlel

Gyakorlati kérdések Fejlesztés, alkalmazás G a z d a s á g i k é r d é s e k 3. A felöleli forrásanyag

Cikkek

Konfcrenciaelöadások A publikációk nyelve

1NSPEX 80%

18%

1%

0

1%

1%

I N S P E X 37%

32%

16%

7%

1 I

INSPEX 3000 folyóirat 45 országból 1000 konferencia

é v e n t e 83%-ban angol

C O M P E N D E X 53%

36%

6%

1%

0 4%

C O M P E N D E X 35%

65%

C O M P E N D E X 4500 folyóirat 40 országból 2000 konferencia

é v e n t e 70%-ban angol Válogatási k r i t é r i u m o k

Az c m l i i c l t forrásokból nem k e r ü l n e k az adatbázisba a szerkesztőségi cikkek, hirde­

t é s e k , k ö n w s z c m l c k . levelek és h a s o n l ó k .

N E M Z E T K Ö Z I T U D O M Á N Y O S É S M Ű S Z A K I I N F O R M Á C I Ó S K Ö Z P O N T

2. m e l l é k l e t

M e g r e n d e l é s információszolgáltatásra az N T M 1 K komplex információbázisából

Az N T M I K t ö l t i k i

1 A m e g r e n d e l ő i n t é z m é n y , osztály m e g n e v e z é s e 2 Az i n t é z m é n y (osztály) pontos címe

3 A m e g r e n d e l é s é r t felelős s z e m é l y neve. telefonszáma

Smirnova. L . 1. 990-99.99

4 A felhasználó m u n k a t á r s neve, b e o s z t á s a , t u d o m á n y o s fokozata, telefonszáma

Ivanov, P. S. 999-99-90

5 A kívánt d o k u m e n t u m o k részletes szakszerű leírása

írja le teljesen és pontosan, hogy milyen információra van s z ü k s é g e , sorolja fel angol nyelven a t é m a j e l l e m z ő szakkifejezéseit és ezek szinonimáit!

A plozmosiiriiség mérése lézerrelfúziós berendezésekben.

Lézerek: L A S E R S . L A S E R R A D I A T I O N

PlozmasÜrüiég: P L A S M A D E N S I T Y . E L E C T R O N D E N S I T Y . I O N D E N S I T Y Fúziós berendezések: T H E R M O N U C L E A R D E V I C E S . F U S I O N R E A C T O R S

Vasilevif, A. F . : O p t i m á l i s adatbázis-választás

6 Sorolja fel k é r e m , m i az. ami Öni nem érdekli a témával kapcsolatban, sorolja fel a v o n a t k o z ó angol nyelvű szakkifejezésekel és szinonimáikat!

Érdektelenek azok a dokumentumok, amelyekben a lézerek alkalmazásáról von szó a termonukleáris plazma létrehozására

LASER I M P L O S I O N , LASER F U S I O N . L A S U R - P R O D U C E D , LASER-CREA T E D , LASER- I N D U C E D P L A S M A

7 Sorolja fel a dokumentumokkal szemben t á m a s z t a n d ó e g y é b k ö v e t e l m é n y e k e t (ország, nyelv)!

Nyelv: orosz, német, angol

8 Jelölje meg, milyen jellegű legyen a kivánt információ!

• elméleti 0 alkalmazott S kísérleti

• m ű s z a k i • gazdasági • á t t e k i n t ő

• tetszőleges jellegű

9 Jelölje meg. milyen d o k u m e n t u m t í p u s o k szerepeljenek a keresési e r e d m é n y b e n !

• folyóiratcikkek K jelentések • szabadalmak B konferenciaanyagok • k ö n y v e k • disszertációk

• valamennyi dokumenlumlipus

10 Soroljon fel példaképpen az Ön igényeinek megfelelő n é h á n y dokumentumot (csak cimek. angolul)!

/. Sludy of density fluctttation in plasmas by small-angle CO, laser seatlering.

2. Tlie far-infraredinterferomeierfor measitrcmeni of eleciron density in LT—4 Tokárnak.

3. Plasma diagnosiks with lasers.

11 Jelölje meg a kívánt szolgáltatási f o r m á t '

H" szelektív információterjesztés • egyszeri retrospektív keresés 12 Jelölje meg a visszakeresés jellegére v o n a t k o z ó igényét!

• széles k ö r ű , teljességre t ö r e k v ő k e r e s é s , amely azonban t ö b b - k e v e s e b b nem r e l e v á n s dokumen­

tumot is e r e d m é n y e z

K pontos k e r e s é s , kevés nem r e l e v á n s dokumentummal, elfogadva, hogy lehetséges a r e l e v á n s do­

kumentumok egy részének elvesztése 13 A keresési e r e d m é n y tervezed felhasználása

Z k u t a t á s h o z • kutatás t e r v e z é s é h e z új t e r ü l e t e n

• cikk. előadás stb. írásához • a t é m a feletti á t t e k i n t é s m e g s z e r z é s e

14 K ö t e l e z e m magam, hogy a visszajelző kártyát pontosan kitöltőm és időben visszaküldöm az N T M I K - b a .

Tudomásul veszem, hogy az N T M I K - b ó l kapott e r e d m é n y e k e t nem s o k s z o r o s í t h a t o m , nem másol­

hatom, nem adhatom ál m á s i n t é z m é n y e k n e k .

a m e g r e n d e l é s é r t felelős személy aláírása Megjegyzés: Ha kívánja, hogy a keresést t ö b b adatbázisban végezzük e l , töltsön ki minden adatbázishoz

külön űrlapot.

Az I . 2 , 3 . 5 , 1 0 , 1 2 , 1 3 , 1 4 pontok kitöltése kötelező!

A kitöltött m e g r e n d e l ő l a p o t küldje a k ö v e t k e z ő c í m r e : 125252 fvtoszkva-252ul. Kuusinena 21b, N T M I K

A m e g r e n d e l ő l a p kitöltésével kapcsolatban, illetve a m e g r e n d e l é s teljesítésével kapcsolatban felvilágosí­

tási a 198-74-80 telefonon adunk munkanapokon.

Irodalom

1. International Comparative Price Cuide to Database Online = Online Revie*. 8. k ö l . 1. sz. 1984. p. 105—112.

2. W I L L I A M S , M . E. (ed.): Computer-Readable Databases.

A Directory and Sourcebook. AS1S. 1982. 1472 p.

3. V A S l L E V l C , A . F . - M A N D R Y K A , P. A . : Sravnitel'nyj analiz bazy dannyh ÉLKOM i KIK MCNT1 = Trudy mez- dunarodnoj konferencii "Bazy dannyh v cetáh É V M "

M C N TI Moskva 1984. Moszkva. 1984.

4. V A S l L E V l C . A . F . - M A N D R Y K A , P. A . - M O L O T - K O V , L . I . : Opyt spravoCno-informacionnogo obsluziva- niá potrebitelej na osnove kompleksnoj informacionnoj bazy (K1B) M C N T I = Trudy meldunarodnogo stmpozi- uma "Bazy dannyh v oblasli naiiCno-lehniceskoj informa-

cíi", Blagoevgrad, NRB 1982, Moszkva, M C N T I , 1982 p. 3 4 6 - 3 5 7 .

5. P U G H , W . J . - J O H N . S. C : A Bibliography o f Database and Seareh S System Comparisons. - Online 6 ( 5 ) . 1982

p. 41 — 54.

6. Statisticeskij analiz bazy dannyh INIS za 1982 god Moszk­

va. M C N T I . 1983. 49 p.

7. Statisticeskij analiz bazy dannyh INSPEC za 1981 god.

Moszkva, M C N T I , 1982. 51 p.

8. Statisticeskij analiz bazy dannyh C O M P E N D E X za 1982 god. Moszkva, M C N T I , 1983. 44 p.

9. INSPEC. User Manuál.

10. C O M P E N D E X . Seareh Manuál.

(Fordította: Lehotzky László)

T M T 33. évf. 1986/1.

VASILEV1Ö, A. F:

Optimális adatbázis-választás

A távoli szolgáltatóközpontok adatbázisaiban t u d o m á n y o s - m ű s z a k i információkeresést végző in­

t é z m é n y e k erőforrásai korlátozottak. Korlátozott a keresésre fordítható idő és pénz, a keresésben kép­

zett szakemberek létszáma. Ha jobban gazdálko­

dunk a m e g l e v ő erőforrásokkal, akkor azonos ráfor­

dítással több és e r e d m é n y e s e b b keresést végezhe­

tünk. A keresés fontos lépése és egyben az erőforrá­

sokkal való gazdálkodás fontos eszköze a szolgálta- lóközpont é s az adatbázis vagy adatbázisok megfe­

lelő kiválasztása. A cikk elemzi azokat a módszere­

ket {az adatbázisok m e g i s m e r é s e , a felhasználó tényleges információigényének tanulmányozása, a költségtényezők összehasonlítása, az átfedések f i ­ gyelembevétele stb.), amelyekkel ebben a kiválasz­

tásban eljuthatunk ahhoz a változathoz, mely az adott keresésben a felhasználó számára a legelőnyö­

sebb.

* * *

VASlLEVlC, A. F.:

Criteria of optimum database selection

The resources o f institutions are limited when they use scientific and technological information re- trieval services from remote databases, as far as costs, time and well educated seareh professionals are concerned. With better utilization o f the resources, more searches with higher efficiency can be accomplished for identical expenses. Important tools for the cost effective resource utilization are the proper selection o f the online service and the database or databases. The techniques o f these se- lections are analyzed, including factors as database knowledge, the study of the reál information needs of the user, the comparison of costs, the considera- tion of overlapping e t c , which can lead to an opti­

mum decision in any given seareh problem.

* * *

BACHJIEBH'J, A. OrnnuMOAtatuü rnőop 6a3 Ö Ű M H W X

Pecypcw H H C T H T V T O B , BenymHX HOHCKH B ynaneHHMX 6a- 3aX flaHHblX, OrpBHHHCHbl. OrpaMHMCHHUMM (ffiJUDOTCH BpeMfl H acHtn:, KonmecTBO KBamirhHiJjrpoBaHHbDt cneirjranHcroB, BejrytitHx H O H C K H . E C J I H n y u i u e p a c n p e f l e j u m HMEKJUJHCCU pecypcw, T o r n a 6e3 H3MCHeHH« s a t p a r MOHCHO noÖHTbCH jiyMuiHX pe3ynbTBTOB B rtoHCKax. Baaotofl CTyneHbio noHcxa H 0 £ H O Bp eMeH H o BBHCHMM cpejiCTBOM pacnpejieneHHH pe- c y p c ö B aB/mercH npaBHjaHwfl B w 5 o p 6a3W HTTH 6aa naH- H M X . B cTHTi.e aHajiH3tipyioTCfl Te M e r o o u (osHaKOMJieime c 6B38MH naHHbtx, H3V4eHHe sanpocoa noTpe6nTejieft H H - [hopMauHH, cpaBHCHHe (hafcropOB sanpocoB H T . n.), K O T O - pi.ic nfiJiHiOTCfl HaM6onee o n T H M a j i t H w M H n p H s t : 5 o p e nyM- i i i e r o BapnaHia.

* * *

VASlLEVlC, A. F:

Auswahl einer opíimalen Datenbasis

Die Kraftquelien der in fernen Datenbanken technischwissenschaftliche Recherchen suchenden Institutionen sind stark begrenzt. Die fur die Re- cherchen aufwendbare Zeit und finanzíellen Mittel sind beschránkt, die Anzahl der für die Recherche ausgebildeten Fachleute ist begrenzt. I m Falle iner besseren Bewirtschaftung der vorhandenen Kraft- quelien k ö n n e n m i t gleichem Aufwand mehr und erfolgreicher Recherchen getátigt werden. Ein wich- tiger Schritt bei der Recherche und gleichzeitig ein wichtiges Mittel der Wirtschaft mit den Kraftquelien ist die richtige Wahl der Datenbasis bzw. der Daten- banken. Die Arbeit analysiert jene Methoden (Be- kanntwerden mit den Datenbanken, Prüfung der tatsachlichen Informationsbedürfnisse des Nutzers, Vergleich der Kostenfaktoren, Berücksichtigung der Überlappungen ú s w . ) , mit derén Hilfe jene Va- riante ausgewahlt werden kann, die bei der gegebe- nen Recherche für den Nutzer die vorteilhafteste ist.

* * *

27