Taeuber, C.: A statisztikai adatigények kielégítésének forrásai és eszközei: a Bureau of the Census szerepe

228

lék—, valamint a cukorrépatermelés, to—

vábbá a szarvasmarha—állomány várható alakulásának kérdésére.

A Közös Piacban való részvétel miatt a termelési tényezők versenyében a technikai fejlesztés teljes kihasználása szükségessé válik a mezőgazdaságban. A termékcsoportok egyenkénti elemzése után táblában mutatja be a cikk a ter—

melés várható alakulását. Végül pedig összefoglaló táblázatokban szemlélteti a mezőgazdaságilag hasznosítható terület felosztását, a növénytermesztés, a belföldi élelmiszer-termelés alakulását, a legfon- tosabb mezőgazdasági termékekkel való önellátás és nettó behozatal várható fej—

lődését, valamint az élelmiszer—termelés- nek a bázisidőszaknak megfelelő válto- zatlan árakon való előreszámitását.

A vizsgálatok eredményeit összegezve a cikk megállapítja, hogy az 1960/1963.

bázisévekhez viszonyítva a Német Szövet- ségi Köztársaságban az élelmiszer-terme—

lésnek 1975—ig mintegy egyharmadával való emelkedése várható. Az ennek meg- felelő körülmények kialakítása azonban nemcsak az agrárpolitika feladata, ha- nem az össz-népgazdasági politika függ- venye is.

(Ism.: Hankó Zoltánné)

TAEUBER, C. :

A STATlSZTlKAI ADATIGÉNYEK

KIELÉGTTÉSÉNEK FORRÁSAI És ESZKÖZEI:

A BUREAU OF THE census SZEREPE

(Resources and facilities for providing need- ed statistics: the role of the Bureau of the Census.) — Journal of Farm Economics. 1966.

dec. 1667—1673.p.

A Bureau of the Census szerepe egy változó mezőgazdaság statisztikai adat- igényeinek kielégítésében alapvetően az, hogy ötéves időközökben bemutassa a mezőgazdaság képét. A mezőgazdasági összeírás méri a gazdálkodás trendjeit, a mezőgazdaság szerkezetében és a far——

merek által használt forrásokban történt változásokat. 1840 óta nyomon kíséri a mezőgazdaság földrajzi kiterjedését és a földnek és a munkának a tőkével és a technológiával való gyors helyettesítését az amerikai mezőgazdaságban az utolsó fél évszázadban. Külön kiemelendő, hogy a mezőgazdasági összeírás az országon belül kisebb területekre, az egyes álla- mokon belül megyékre is gyűjt adatokat.

Éppen a területi részletezettsége teszi lehetővé, hogy egyéb programok részére a begyűjtött adatok más szempontok sze—

rint újraegyesíthetők legyenek.

arnrxsz'mcm mum nemm?

Az összeírás eredményei kiinduló pon—

tul szolgálnak speciális tanuhnányokhoz, amelyek újabb adatokkal bővítik az ősz:

szeirás során nyert információkat. Az összeírás eredményei sok éves, negyed- éves, havi és egyéb folyamatos statisz—

tikai sor irányértékéül szolgálnak.

A cenzus megtervezésekor figyelembe kell venni afelmerült vagy várható új szükségleteket, és ugyanakkor a korábbi összeírások olyan részeit, amelyek iránt, már nem mutatkozik érdeklődés, ki kell hagyni az összeirásból. (Például az újabb cenzusoknál csökkentették a lovakra és öszvérekre vonatkozó kérdések részletes—

ségét és az 1964. évi összeirásból teljesen, kihagyták a lovakra és öszvérekre, mint erőforrásokra vonatkozó kérdéseket.)

Figyelembe kell venni azt is, hogy bár az összeírás teljeskörű és a begyűjtött adatok tekintetében egyidejűséget bizto—' sít, de mivel az egész statisztikai rend——

szernek csak egy részét jelenti, haszno—

sítani kell az egyéb statisztikai progra- mokból származó információkat is. Az elektronikus számítógépek alkalmazásá- nak gyors növekedése megkönnyíti és egyben elő is írja a más információs forrásból származó adatok felhasználását.

Tekintettel kell lenni a közvélemény növekvő ellenállására a tudakozódások kettőződése miatt, valamint arra a tényre, hogy a statisztikai tájékoztatás iránti igé- nyek sokkal gyorsabb ütemben növeked—

nek, mint az igények kielégítését szol—

gáló források.

Az összeírásoknál alkalmazott módsze—

rek terén sok változás történt. Például az"

ipari összeírás már régóta inkább levél—

ként megküldött kérdőíveken alapszik, mint az összeírók által gyűjtött informá—

ciókon; a kereskedelmi összeírásnál le—

hetővé vált az ,,ajtótól ajtóra" történő számbavétel kiküszöbölése és egy sor olyan kisvállalatnak az összeírás alóli mentesítése, amelyeknek hozzájárulása az összes kiskereskedelemhez igen csekély.

A kis egységek néhány adatát az adó- hivatalhoz beküldött beszámolójelentésük—

ből gyűjtötték össze és részletesebb ada—

tokat tudakoló kérdőívet csak az alkal—

mazottakat foglalkoztató vállalatoknak küldtek ki. Ennek következtében számos, üzlet mentesült az összeírás terhétől és lehetővé vált az összeírás céljára ren-—

delkezésre álló alapok hatékonyabb fel—

használása, illetve költségmegtakarítás is;, egyszerűsödött a kérdőívek feldolgozása, növekedett a beszámolók pontossága. A.

mezőgazdaságnál a helyzet nem teljesen- azonos, mivel számos mezőgazdasági vállalkozás olyan alacsony jövedelemmel rendelkezik, hogy nem szerepel az adóm—,—

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

vamalnak beküldött beszámolójelentések—

ben. Ezeknek a kisüzemeknek olyan cse—

kély a mezőgazdasági termeléshez való hozzájárulása, hogy kihagyásuk az össze- írásból nem eredményezne semmiféle jelentősebb hatást a cenzus eredmé- nyeire.

Az utóbbi években számos olyan lénye—

ges Változás következett be az amerikai mezőgazdaságban, amely a mezőgazda—

sági összeírás szerepének és azoknak a módszereknek, amelyekkel a cenzus leg- jobban megfelelhet céljának, felülvizsgá—

latát teszi szükségessé. Ilyen tényezőként említi a szerző többek között a tőkeráfor—

dítások gyors növekedését; a mezőgazda—

ság szakosodásának fokozódását; a kisebb farmok számának csökkenését; a szerző—

déses gazdálkodás gyors növekedését;

a mezőgazdaság bizonyos ágazataira vo- natkozó részletesebb információ szüksé—

gességét; bizonyos szociális jellegű prob—

lémák különválasztását a mezőgazdasági szektortól, még akkor is, ha azok helyi—

leg ott jelentkeznek; bizonyos statisz—

tikai beszámolójelentések más, az össze—

íráson kívüli forrásoknál történő jelent- kezését (például olyan termények eseté—

ben, amelyek közvetlenül feldolgozóüze- mekbe kerülnek, a termelés volumene megállapítható ezeknek az üzemeknek a beszámolójelentéseiből); a megváltozott feltételeket (speciális felszerelés, új eljá—

rások stb.) tükröző új információk szük- ségességét; a farmercsaládok mezőgazda- ságon kívüli forrásokból származó jöve—

delmének emelkedését; írni-olvasnitudás emelkedését a farmer népesség körében, ami lehetővé teszi az információknak önszámlálás útján történő begyűjtését.

Annak érdekében, hogy az információk begyűjtésére fordított költségek jobban megtérüljenek, az 1969. évi mezőgazda—

sági összeírás előkészítése során számos kérdést tisztázni kell. Ilyen elsősorban az alapegység, a farm meghatározásának kérdése. A szerző felteszi a kérdést, szük—

séges—e, hogy az összes farmok számának közel felét kitevő, de az össztermelésnek csak kis részét adó kisfarmokra vonat- kozóan is teljeskörű információkat gyűjt—

senek az összeírás során? A kisfarmokból származó információk körének szűkítése

229

esetén a források felhasználhatók lenné—

nek a nagyobb egységektől begyűjtendő teljesebb információkra. Volt olyan javas—

lat is, hogy ezeket az egységeket teljesen ki kell hagyni a mezőgazdasági össze—

írásból. A népszámlálás és lakásössze—

írás során a falusi népesség életszínvona- lára, jövedelmi forrásaira és egyéb jel- lemzőire nyert adatok talán fedezni tud—

ják a falusi népesség jólétének emelését célzó programok adatszükségleteit. Ha szükségesnek vélik e népességréteg mezőgazdasági forrásaira és termelésére vonatkozó adatok gyűjtését, kivánatos—

nak látszik az adatgyűjtést mintavétel útján végrehajtani.

Annak eldöntése, hogy milyen informá- ciót kérjenek a kisebb farmoktól, erősen befolyásolni fogja az alkalmazott mód—

szert. Ugyanis volt olyan összeírás, ami—

kor az összeíróknak megadták a farm definícióját és összeírási körzetükben a definíció értelmében össze kellett írniuk minden egyes egységet. Ez a módszer túl sokat bizott az összeíró egyéni meg—- ítélésére (a szerző az amerikai farmok számában az egyes összeírások között be—

következett fluktuáció egy részét éppen az összeírók egyéni eljárásának tulajdo—- nítja). Az utóbbi összeírásoknál az össze—

írás egysége a háztartás volt és a meg—

felelő hivatal döntötte el, hogy a ház—

tartás megfelelt—e a farm minősítésének Ez az eljárás a farmok számának csök—

kenése esetén (ami megfelel az amerikai mezőgazdaságnak) meglehetősen nagy költséggel jár az egységek azonosításánál, és az ellenőrzés megmutatta, hogy az alábecslés erősen koncentrálódik a ki—

sebb farmokra.

A szerző a kérdőívek rövidítésének kérdésével foglalkozik, majd számos egyébb kérdést érint; többek között a mezőgazdasági munkás és a bérlet fogal—

mát, foglalkozik a farmok gazdasági osztályozása és a farmok típusa szerinti osztályozás felülvizsgálatának fontossá—

gával, valamint rámutat arra, hogy a farm meghatározásában történő minden változás maga után vonná a farmer népesség számának változását is.

(Ism.: Kármán Tamásné) ,