D.I. Golenko: Statisztikai módszerek alkalmazása gazdasági rendszerekben

SZEMLE

esetben való alkalmazási lehetőségeit vizs- gálta, amikor a nem linearitás a paraméte- rekben jelentkezik, míg P. Schönfeld (Bonn) az F—teszt meghatározott esetekben való al- kalmazásait vizsgálta. Már témájánál fogva is érdeklődésre tarthatott számot 5. M. Gold- felcl és R. Ouandt (Princeton) előadása (Strukturális változások becslése szimultán egyenletekből álló modellekben), amely a különálló regresszióegyenleteken végzett ko—

rábbi kísérletek eredményét a szimultán mo- dellre is alkalmazza. A becslési eljárások té—

makörében mint nagyigényű szintézist nyújtó előadást kell kiemelni D. F. Hendry (London) tanulmányát. aki részletesen elemezte a szi—

multán egyenletek becslésére használt eszti- mátorokat. és kitért ezeknek az összehason- lítására is.

Az időtényező egzakt vizsgálatával és idő- sorelemzéssel foglalkozó referátumok közül figyelemre méltó volt R. F. Engle és R. Gard—

ner (Massachusetts) előadása, amely a spekt—

rálelemzés módszerének autokorrelációs vizs- gálatokra történő alkalmazásával foglalko- zott. s az esztimátorok tulajdonságait Monte Carlo—kísérletekkel vizsgálta. Hasonlóképpen érdekes témát érintett A. O. Nakamura, M.

Nakamura és G. Orcutt referátuma (Yale).

amely az autokorrelált idősorok között szá—

mított korreláció szignifikanciájának vizsgá- latával foglalkozott. A gazdasági idősorok nagy része autokorrelált. A szerzők vélemé- nye szerint autokorrelált idősorok korrelációs vizsgálatakor új nullhipotézis felállítására van szükség.

A gyakorlati orientáltságú esettanulmányok részletes bemutatása még megközelítően sem lehetséges. Többen foglalkoztok struktú- rák vizsgálatával, eloszlások elemzésével és összehasonlításával. ]. Hartog (Rotterdam) a kormegoszlás és a jövedelemeloszlás kap—

1107

csolatái, az egyéneknek az egyes jövedelmi skálák mentén való mozgását, egyik kategó- riából a másikba való átkerülésének valószí- nűségét vizsgálta. C. Marion, L. Lacroíx és S. Latraverse (Montreal) a béralakulás terü—

letén mutatkozó különbségek többváltozós elemzésére tettek kisérletet.

A világkereskedelmi összefüggések és a gazdasági növekedés közötti kapcsolatok elemzését választotta témájául M. Smith (London) előadása. ]. McIntosh (Essex) egy Tajvanra konstruált ökonometríai modellt mu- tatott be. mig !. Brada (Ohio) programozási modell segítségével vizsgálta az 1968. évi magyar gaz'daságirányítási reformnak a kül—

földi importból származó erőforrások és be- ruházások allokációjára gyakorolt hatását.

További előadások témáját a munkaerőpiac ökonometriai vizsgálata, a környezeti ténye—

zőknek a munkakeresletre gyakorolt hatása, valamint a társadalombiztosítási rendszer és a népességnövekedés kapcsolata képezte. W.

Krelle (Bonn) az oktatási rendszer fejleszté—

sének, várható következményeinek ökonomet- riai elemzését nyújtotta. míg N. F. R. Crafts és N. ]. Ireland (Warwick) a családrekonst- rukcióra szimulációs módszert ajánlottak.

Az előadások egymással párhuzamosan három szekcióban folytak a grenoble—i egye- tem Allamtudományi Intézetének előadóter—

meiben. Mintegy 90 előadás megtartására került sor. Újítás számba ment, hogy a kon- ferenciára benyújtott. de élőszóval elő nem adott több mint 40 referátum (contributed paper) is megvitatásra kerülhetett. ha a szer- zők kívánták. Ezek a viták szolgáltatták a C

szekció üléseinek anyagát.

A rendkívül jól szervezett konferenciát gaz—

dag társadalmi programok tarkították.

Dr. Nyáry Zsigmond

MAGYAR NYELVÚ SZAKIRODALOM

D. I. GOLENKO:

STATISZTIKAI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA GAZDASÁGI RENDSZEREKBEN

Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1973.

214 old.

A műszaki—gazdaságitervezés és irányítás kérdéseinek elméleti és gyakorlati megoldá—

sa iránt mind nagyobb érdeklődés mutatko- zik az utóbbi időben. Ennek oka annak fel- ismerése. hogy a vállalat gazdasági eredmé—

nyességének biztosításához nem elegendő a vállalati erőforrások technikai színvonalának emelése, hanem az irányítási módszerek kor- szerűsítése ís szükséges. Az irányítási mód- szerek korszerűsítésének egyik eszköze az au- tomatizált tervezési és irányítási rendszerek kidolgozása. majd gyakorlati alkalmazása.

9:

Ugyanakkor a számítógépek felhasználásá—

nak lehetősége biztosítja azt a technikai ap- parátust. mely nélkül nem is volna megold—

ható a követelményeknek eleget tevő irányí- tási rendszer létrehozása.

A tervezési és irányítási rendszerek (az iro- dalom tanúsága szerint mind több áll rendel—

kezésre) automatizáltságuk foka szerint külön—

bözők (lekérdező, tanácsadó,irányító, önsza- bályozó rendszerek), és komplexitási tokuk szerint is nagyon eltérők. Ugyszintén igen széles az a terület, ahol ezeket az irányítási rendszereket alkalmazzák: egyedi gyártás, kis—, közép-, nagyszériás sorozatgyártás ter—

melésirányítása, összetett tudományos kutató- munka irányitása. sok alternatívát tartalmazó döntési rendszerek tervezése stb.

1108 ^SZEMLE

Az automatizált irányítási rendszerek opti- mális működését kellő pontossággal leíró matematikai modellek kialakításánál széles körűen alkalmazzák az operációkutatási mód—

szereket. Ezeken kivül az utóbbi időben mind—

inkább elterjedtek a különböző statisztikai módszerek. Ennek az az oka, hogy a terve- zési és irányítási rendszerek működésének ha- tékonyságát számos véletlen tényező is befo- lyásolja. Ezért az utóbbi években sok olyan rendszer modelljébe is beépítették a bizony—

talanság elemeit, amelyek korábban a vé—

letlen tényezők figyelembevétele nélkül mű- ködtek, s ezért nem értek el kellő hatékony-

ságot. *

A véletlen tényezők hatását is figyelembe vevő statisztikai modellek felépítésének álta—

lános kérdéseit. e modellek számítási mód- szereit és a közgazdasági kibernetikában va- ló alkalmazásuk lehetőségeit ismertető — gazdagnak egyáltalán nem mondható — szak- irodalom körébe tartozik D. I. Golenko ismer- tetett könyve.

A mű hármas tagolású. Az első rész az automatizált tervezési és irányítási rendsze—

rekben vagy azok alrendszereiben leggyak- rabban előforduló modelltípusokkal foglalko—

zik: a statisztikai hálómodellekkel, a készlet—

gazdálkodás statisztikai modelljeivel. a nap—

tári tervezés modelljeivel, a vállalati irányi- tás szimulációs modelljeivel, valamint az ösz—

szetett irányításszervezési rendszerek haté—

konyságát értékelő modellekkel. A második rész az automatizált irányítási rendszerek működésének különböző stádiumaiban alkal- mozható legelterjedtebb módszerek közül a Monte-Carlo módszert és a tömegkiszolgálá- si módszereket ismerteti. A harmadik rész az automatizált irányítási rendszerek modell- jeinek egyes műveleteire vonatkozó norma- tívák becslését. a becslés statisztikai módsze—

reit írja le.

Golenko nem elégszik meg a konkrét sta—

tisztikai modelltipusok és módszerek ismerte—

tésével, hanem meg akarja mutatni ezen mo- dellek és módszerek létjogosultságát és sze- repét az automatizált irányítási rendszerek- ben. Ezért rövid. de átfogó áttekintést ad az automatizált irányítási rendszerek struktúrá—

járó! és működési szakaszairól, valamint az irányítási rendszerek modelljeinek megalko—

tásával kapcsolatos feladatokról. Habár eze—

ket az általános kérdéseket számos szak—

könyv tárgyalja, rövid áttekintésük mégis na- gyon hasznos, mert az olvasó számára didak—

tikailag így válik teljessé a szerzett ismeret- anyag.

Az általános áttekintésnek igen értékes és alapos ismeretanyagot nyújtó része az a fe—

jezet, melyben a szerző a véletlen tényezők hatása alatt működő rendszerek tervezésére, elemzésére és irányítására szolgáló statiszti—

kai modellrendszer leírását adja. Ennek ke-

retében részletesen kitér a tervezési stádium, majd az operatív irányítási stádium problé—

maköréhez tartozó kérdések matematikai tár—r gyalására, a naptári tervezés. a munkák ál- lapotát lekérdező, a teljesített munkavolumen értékét leíró modellek. az irányító beavatko—

zások modelljeinek ismertetésére. A modell—

rendszer működésére vonatkozó fejtegetéseit a rendszer N alkalommal realizált jellemzői—

nek statisztikai feldolgozására szolgáló eljá- rások. majd a rendszer működésének minő—

ségét becslő algoritmusok értékelésével teszi teljessé.

A konkrét automatizált tervezési és irányi—

tási rendszereknek ma még csak kisszámú befejezett és komplex jellegű statisztikai mo- dellje létezik. Ezeket a modelleket eddig alapvetően az automatikus rendszereknél al—

kalmazták. Mind több azonban az olyan irá- nyítási rendszermodell. mely -— különösen a tervfelépités és a ténylegesen teljesített mun—

kavolumen felmérésének fázisában - statisz- tikai modellelemeket is tartalmaz, s alkalma- zásuk általában sikeres. Golenko könyve azokkal a modellekkel és módszerekkel fog—

lalkozik, amelyeket a legelterjedtebb auto—

matizált irányítási rendszerekben alkalmaz- nak.

Golenko módszere általában az. hogy a de—

finíciók, részletes matematikai leírások után vállalati példák széles skáláján szemlélteti' az elméleti probléma lépésről lépésre tör—

ténő gyakorlati megoldását. így könyve igen hasznos módszertani útmutatót is nyújt, mi- közben elmélyíti és begyakoroltatja a tár—' gyalt elméleti anyagot.

A könyv a matematikai statisztikában fel- sőfokú ismeretekkel rendelkező szakemberek számára íródott. Mivel a mű a téma átfogó ismertetését adja, lefordíttatásával és meg- jelentetésével (: Közgazdasági és Jogi Könyv- kiadó hasznos olvasmányt adott mind az au- tomatizált irányítási rendszerek (alrendsze- rek) statisztikai modelljeivel foglalkozni kez- dő, mind a témában már jártas olvasók szá—

mára.

A szerző nem meríti ki a statisztikai mód- szerek közgazdasági kibernetikában való al- kalmazásának teljes problémakörét (népgaz- dasági modellekkel például egyáltalán nem foglalkozik), erre a könyv korlátozott terje- delme nem is nyújt lehetőséget. Golenko több alkalommal hangsúlyozza is. hogy csak a vállalati irányítási rendszerekben gyakrab—

ban alkalmazható modelltípusokkal és mód—

szerekkel foglalkozik.

A mű tárgyalásmódja világos, stílusa köny- nyen érthető. Golenko könyve mindenképpen arról tanúskodik. hogy szerzője nagy elmé—

leti és gyakorlati tudással rendelkezik. A for- dító, dr. Harsányi Laios szabatosan tolmá;

csalja Golenko mondanivalóját.

Koncz Gabrie/Ia