Gareckij, Sz.: A statisztikai módszerek alkalmazása a vállalatok gazdasági tevékenységének elemzésében

STATISZTIKA! IRODALMI FIGYELÖ

itt veszik figyelembe: ez azonban csupán a közösségi fogyasztás átcsoportosítását je- lenti.

Az építési és szerelési munkák közötti határ új megvonása a nemzetgazdasági el—

számolások struktúrájának jelentős változá- sát jelenti. A jövőben -— a nemzetközi gya- korlatnak megfelelően — minden olyan tech—

nikai berendezés és felszerelés. amely az épületekkel szoros kapcsolatban van, épi- tési beruházásnak minősül. Ez a változtatás a beruházások szerkezetének számottevő módosulását eredményezi.

A felülvizsgálat eredményei a bruttó ha- zai termék globális összegét 1,6—2,1 száza-

lékkal növelték az egyes években. Az idősor változása viszont még ennél is kisebb, ami abból következik, hogy az egyes évek ada- tai nagyjából azonos mértékben emelked- tek. Az egész vizsgált időszakban — az 1960

—— 1968. években -—a régi számítás szerint 785 százalék volt az emelkedés, a korrekciók u- tán ez 78,i százalékot tett ki. A két számítás eredményében az 1962. és az 1966. években voltak a legnagyobb eltérések. Említésre méltó, hogy a revízíók következtében történt változásoknak egyharmada származott a szó- mítási koncepciók és a definíciók módosítá-

sából.

A nemzeti jövedelemben az elszámolások revíziója elsősorban a ..vállalkozásból és va- gyonból származó jövedelmek" tételében i- dézett elő változást. Ez elsősorban a számí-

1 323

tásoknál felhasznált statisztikai források fej—

lődésének, a megfigyelési kör kiszélesítésé- nek a következménye.

A felhasználási oldalon a revízió hatása szintén jelentős változásokat hozott. A lakos- ság fogyasztása emelkedett, ami főlega bel—

földi áruvásárlásoknál jelentkezik. A szolgál—

tatások értékében ugyanekkor jelentős csök—

kenés következett be.

A közületi fogyasztás növekedett, annak el—

lenére. hogy a középületek eszmei bérét a revízió után nem vették figyelembe.

A magánháztartások jövedelme elsősor—

ban a nem saját munkából. a vállalkozás—

ból és a vagyonból származó jövedelmek ú- jabb számítási módszerei következtében e- melkedett. Emelkedett a folyó jövedelemátu- talások összege is. A rendelkezésre álló jö- vedelmet azonban ezek az emelkedések csak kisebb mértékben növelték, mert a jövőben a biztosítási díj a levonandó tételek között

szerepel. *

Az állam folyó bevételeit elsősorban az il- letékek és a különböző kezelési költségek számbavételében történt változások növelték.

a folyó kiadásokban a nyugdíjalapok és egyes szubvenciós tételek átrendezése idézett elő számottevő változásokat. A revízió az ál—

lami megtakarításokat a kamatok elszámolá—

sának módosítása miatt csökkentette és vál- tozást idézett elő az állami hitelműveletek egyenlegében is.

(Ism.: Puky Erzsébet)

lPARSTATlSZTIKA

GARECKIJ. SZ.:

A STATlSZTIKAl MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A VALLALATOK GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGENEK

ELEMZÉSEBEN

(Opüt primenenija sztatiszticseszkih metodov v analize hozjaisztvennoj dejatelnoszti predprijatij.) —- Vesztnik Sztatisztiki. 1970. 5. sz. 23—30. p.

A vállalatok termelő tevékenységének ha- tékonyságát különféle tényezők befolyásolják.

A tényezők egyrészt operatív feltételektől.

másrészt a vállalati kollektíva tevékenységé- től függnek.

A szerző egy vasbeton termékeket gyártó vállalat számviteli adatai alapján elkészítet—

te az alapvető tényezőktől függő rentabili—

tási szinvonal regressziós modelljét. Az egyenlet paraméterei az elektronikus számí—

tótechnika segítségével könnyen és gyorsan kiszámíthatók.

Az egyenletben az alábbi mutatókat vet- te figyelembe:

1. az állóalap átlagos elhasználódása az erezte—_

ti érték százalékában;

2. az amortizáció átlagos évi százaiéka (a meg—

térüiés gyorsasága);

3. alapokkal való ellátottság (egy főre, ezer rúe belben);

4. energiával való ellátottság (egy munkásra eső felhasznált villamosenergia);

5. a berendezés extenzív kihasználásának muta- iója (egy felszerelt gépre. ezer órában);

6. a berendezések terven kívüli állásideje (egy felszerelt gépre. ezer órában):

71 munkaidő-kihasználási mutató (egy állományi munkásra, órában):

8. munkaerő-hullámzás mutatója (elbocsátások száma a munkások átlagos állományi létszámának százalékában) ;

?. selejtveszteség százalékban a teljes termelési értékhez viszonyitva.

Az egyenlet lehetőséget ad a modellbe bekapcsolt valamennyi tényező hatásának ér- tékelésére.

A modell 9 tényezőjéből az első négy ob—

jektív tényező, a többiek szabályozottnak tekinthetők.

Egy másik egyenlet lehetővé teszi az ered—

mény elméleti nagyságának megállapítá- sát az objektiv tényezők tényleges értéke és a szabályozott tényezők átlaga alapján. Ezt a rentabilitási színvonalat nevezik ,,norma—

tívnak".

1 324

A fenti két egyenlet segítségével minden vállalat részére meghatározható:

A) A rentabilitás tényleges színvonala, ami meg- felel a 'rendelkezésre álló összes tényezők színvona—

lának (objektív és szabályozott). valamint a ki nem mutatott tényezőknek.

B) A rentabilitás várható színvonala, az objektív és szabályozott tényezők tényleges értéke.

C) A rentabilitás várható színvonala, az objektiv tényezők tényleges és a szabályozott tényezők át- lagos értéke szerint.

D) A rentabilitás várható színvonala. valamennyi tényező átlaga szerint.

A mutatók összehasonlításából az alábbi következtetések állapíthatók meg:

1. A C—D nagysága tanúsítja az objektív ténye- zők rendelkezésre álló színvonalát. Ha a különbség pozitiv. ez azt jelenti, hogy az objektív feltételek az átlagosnál jobbak. A negatív jel a vállalatok rosszabb feltételeit tükrözi.

2, A-C a tényleges és normatív hatékonyság kü- lönbségét mutatja. A pozitiv jel a rentábilitás ,,nor- matúlteljesítését". azaz a tartalékok magas szintű kihasználását jelenti.

3. Az A—B különbsége, ha jelentős. azt bizonyítja.

hogy a vállalat (: munkafeltételeket illetően külön- leges helyzetben van.

A vasbetontermékek gyártásának össze—

sített adataiból a szerző megállapítja, hogy a rentabilitás tényleges színvonala 39 szó- zalék, azaz 29 százalékkal magasabb, mint a normatív színvonal. A tényleges és a nor—

mativ színvonal különbségének 2/3 része a berendezések és a munkaidő magas kihasz- nálásával. valamint az állásidők és veszte- ségek alacsony szinvonalával magyarázha—

tók; az 1/3 rész alakulását a ki nem muta- tott tényezők befolyásolják.

Megállapítható, hogy a számítás pontos- ságára hatást gyakorol a ki nem mutatott tényezők nagysága. A normatív színvonal számításának hiányossága. hogy nem min- den tényező vehető tekintetbe. Egyedüli út a modell pontosságának növelésére további kí- egészítő információk beszerzése.

A szerző táblázatban számszerűen bemu—

tatja néhány vasbeton terméket gyártó vál—

lalat normatív és tényleges rentabilitási szín- vonalát. Kimutatja a normatív és a tényleges színvonalkülönbséget és ennek megoszlását a szabályozott és nem szabályozott tényezők szerint.

A soktényezős regressziós modell lehetővé teszi az iparvállalatok termelő tevékenysé- gének objektív értékelését, összehasonlítva az eredményeket a normatív színvonallal. a meglevő objektív feltételek színvonalávalés a tartalékok felhasználásának átlagos muta- tójával.

Nem kevésbé fontos az iparvállalatok gazdasági tevékenységének elemzésében a potenciális lehetőségek értékelése. azaz az objektív és a szabályozott tényezők lehetséges színvonalának megfigyelése.

A potenciális lehetőségek értékelésénél a legjoob vállalat által elert termelesi szin- vonalból kell kiindulni. Általában a legjobb vállalatok termelő tevékenységének haté- konysági mutatója jelentősen felülmúlja az átlagos szinvonalat. A legjobb vállalatok példája választ ad a feltárt tartalékok reá—

lis lehetőségeiről.

A vasbeton termékeket gyártó 76rvállalat- ból a szerző kiválasztott 10 vállalatot. ame- lyeknek legjobb a rentabilitása és összeha- sonlította a fennmaradó 66 vállalat átlagos , mutatóival a rentabilitás tényezőire vonat—

kozóan.

A legjobb vállalatok csoportjának átlagos rentabrlitósa közel 40 százalékkal magasabb mint a vállalatok alaptömegének (66 válla—

lat) átlagos színvonala. Ez az objektiv ésa szabályozott tényezök szlnvonalkülönbségé—

vel magyarázható. A legjobb vállalatok ren- tabilitasának magas színvonalát az alap-*

csoport vállalatai nehezen érhetik el az ab- jektiv feltételek megváltozása nélkül. Az alapcsoport vállalatai akkor érhetik el a leg- jobb vállalatok rentabilltási szinvonalát. ha a szabályozott tényezők változnak. illetve a tartalékok feltárásában érnek el eredménye—

ket.

További vizsgálatok lehetőséget adnak a' vállalati potenciális lehetőségek színvonalá- nak értékelésére. Az egyik vállalat adataiból

kiindúlva az alábbi következtetések állapít—

hatók meg: v

A vállalat tényleges rentabilitási színvo- nala 6 százalék. A szabályozott tényezők ha- tásfoka kitesz 12 százalékot, íly módon a po- tenciális lehetőségek színvonala 6 —l— 12 :: 18 százalék. (Ez ténylegesen az alsó határ, mi—

vel nem minden szabályozott tényezőt szá—

mítottunk ki.)

A 10 legjobb vasbetonipari vállalat rentábi- lltási színvonala 37,5 százalék. A kiválasztott vállalat számára ez megközelíthetetlen, az objektív tényezők mutatójának alacsony szín- vonala miatt (15.40/0). Az elérhető színvonal felső határa 37,5 —— 15.4 ——— 22,1 százalék

körül volt.

Megállapítható, hogy a kiválasztott vállalat—

rentabilitásának lehetséges színvonala 18—22 százalék között helyezkedhet el. Ezzel a mód—

szerrel megállapítható bármely vállalat renta- bilitásának lehetséges színvonala. Ugyaneze- ket a számításokat a szerző elvégezte a 10 legjobb vállalatra és ': fennmaradó 66 vál- lalat összességére.

A soktényezős regressziós modell alkalma- zása fontos alapokat ad a vállalatok gaz—

dasági tevékenységének elemzéséhez. Lehe—

tővé teszi nemcsak az elmúlt időszak értéke- lését, hanem módot ad a jövőbeni lehető- ségek felmérésére az objektív feltételek flz.

gyelembevételére. .

(ism.: Tilcsik Jenőné)