Ekeblad, Frederick A.: Statisztikai módszerek a gazdasági életben

(1)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

927 hoc eljárással igyekeznek megoldani, és

a technikai fogások még távolról sem képviselnek valamiféle egységes elméle—

tet, egymáshoz egyáltalán nem, vagy csak igen lazán kapcsolódnak. Nehéz megál—

lapítani, hogy a már kidolgozott eljárá—

sok a kutatási terület milyen hányadát

fedik le, az azonban már a jelen kötet

alapján is világos, hogy elsősorban a területi eloszlások tömör jellemzőinek, valamint az ezen eloszlások időbeni vál- tozásainak elemzései igényelnek további intenzív vizsgálatokat.

A könyv élvezetes stílusban és igen precízen ismerteti az érintett anyagot, tárgyalásrnódja ennek ellenére mégis tömör. Mondanivalóját a legtöbb eset- ben szépen kidolgozott példákkal, konk—

rét területi adatok mély elemzéseivel il—

lusztrálja, ami nagyban segíti a kötet használhatóságát. Rendkívül hasznos az idevonatkozó legújabb irodalmat is ma-

gába foglaló, névmutatóul is szolgáló,

igen gazdag (több mint 12 oldalnyi) iro- dalomjegyze'k. Ily módon 0. D. Duncan, R. P. Cuzzort, és B. Duncan munkája azon túl, hogy összegyűjti és szisztema- tikusan feldolgozza a legúiabb kutatá- sok (részben a szerzők saját kutatásai- nak) eredményeit, egy valóban rendkívül értékes és számos tudomány területén

jól használható kézikönyv.

(Ism.: Tekse Kálmán)

EKEBLAD, FREDERICK A.:

STATISZTIKA! MÓDSZEREK A GAZDASÁGI ÉLETBEN

('I'he statistical method in business, apoli- cations of probability and inference to business and. other problems.) New York —- Lon—

don, 1962. Wiley. XIII-l—789 p.

A könyv a korszerű statisztikai mód-

szereket és ezek alkalmazását ismerteti.

A statisztika módszertanának alapele—

mein kívül megtaláljuk benne a matematikai statisztika legújabb eredményeit

is. Ezek, valamint a bemutatott mód—

szerek a statisztikai irodalomban általá—

nosan ismeretesek. Az anyag tárgyalás—

módja és a könyv szerkezeti felépítése azonban újszerű, Szerző anyagát a gaz-

dasági életben szükséges döntések elmé-

lete köré csoportosítja. A döntéselmélet—

ben a matematikán és gazdasági mozza-

natokon kívül utal a lélektani tényezők szerepére is.

A statisztikai sokaságra vonatkozó fej—

tegetésében szerző a halmazelmélet prob—

lémáira világít rá anélkül, hogy kifeje—

zetten ennek a terminológiáját használná.

Statisztikai sokaságon mindazon dolgok-

nak összességét érti, amelyekkel a

tanulmányozott kérdéssel kapcsolatban adott feltételek mellett találkozhatunk.

(Ez lényegében a matematikából ismert

halmaz fogalma.) Ezek a sokaságok kü-

lönböző természetűek, aminek a követ—

kezményeivel már az elemzés kiindulá—

sánál is számolni kell. Az a sokaság,

amely az elemzés tárgya, lehet ugyanis

ismert vagy ismeretlen, valóságos vagy feltételezett. A valóságos sokaság fogalma nem kíván magyarázatot. A feltételezett sokaság fogalmát egy példa segítségével világítja meg, amely lényegében egy egyszerű kártyajáték. Ki kell találni, milyen számok szerepelnek az egymás után kihúzott 4—5 kártyalapon. Azok- nak az eredményeknek az összes kombi- nációja, amely a kártyalapok kihúzása-

ból adódhatik, feltételezett sokaság. A

statisztikai sokaság lehet ezenkívül véges

vagy végtelen. E két utóbbi megkülön—

böztetése között azonban nincs merev választóvonal. Adott véges statisztikai sokaság is, annak ellenére, hogy elemei—

nek száma korlátozott, lehet végtelen, ha abból visszatevéssel választunk ki

elemzésünk céljára mintát.

A gazdasági döntésekhez rendelkezé—

sünkre álló információk általában csak a részsokaságokra terjednek ki. Az alap- sokaság ismeretlen. A gazdasági élet te- rületén szükséges döntésekhez nem is szükséges az alapsokaság ismerete, ha- nem egy újabb részsokaságé, amely azonban csak a jövőben fog kialakulni.

így a gazdasági döntések statisztikai alá- támasztása a következő lépésekre bont—

ható. Adott tények megfigyeléséből kell

kiindulnunk. Ez lényegében nem más, mint a reprezentatív statisztikából isme—

retes minta elemzése. Ebből a mintából következtetünk az ismeretlen alapsoka—

ságra. Ezeknek az ismereteknek a segit—

ségével megbecsüljük, hogyan változik adott időtartamon belül a jelzett alan—

sokaság. Ebből következtetünk arra a részsokaságra, amely ennek a jövőbeli alansokaságnak a kom'oonense. Az utóbbi részsokasáera vonatkozó ismereteink szük—

ségesek döntéseinkhez. Ez a gondolat—

menet az egész könyv tárgyalásmódjának

a vaza.

A statisztikai elemzés kulcskérdését szerző a sorok aszimmetriájában látja.

Megjegyzi, hogy az aszimmetria mérésé—

nek a problémájával a szakirodalom

kevéssé foglalkozik. Ennek két oka van.

Egyrészt eddig még nem sikerült az

aszimmetria mérésére elméleti szempont- ból teljesen elfogadható módszert kidol—

(2)

928

gozni.

Az aszimmetria ugyanis gyakran a sta-

tisztikai elemzés olyan konklúzióira utal, amelyek nem felelnek meg a velük kap— ; csolatos várakozásoknak.

Az aszimmetria mérésére szerző há- romféle módszert ismertet. Ezek mind- egyike a sor számtani átlagának, medián—

jának és standard szóródásának ismere—

tét tételezi fel.

A statisztikai elemzés konkluzióit kell felhasználnunk azoknak a modelleknek a megkonstruálásában, amelyek a gazda—

sági döntések támpontjául szolgálhatnak

E feladatnál

hatjuk a valószínűségszámítás eredmé—

nyeit, Szerző a valószinűségszámítás ol—

daláról közelíti

modelljeit. Kiindulópontja egyszerű. az

a már említett kártyajáték, amelyné1**ki kell találni, hogy az egymás után követ- kező 5 vagy ennél több lap kihúzásáből

milyen értékek adódnak. Erre az egy-

szerű modellre építi fel a gazdasági élet összetettebb jelenségeit, amilyen például adott termelési feladatokkal kapcsolatos munka termelékenységének feltételei stb. *

A modell felállításánál az első .kér- dés, milyen tényezők legyenek a modell változói és hogyan mérjük azokat.

A kereSett modell változóinak kijelö—

lésénél nagymértékben támaszkodhatunk a korrelációszámítás eredményeire. Itt azonban már a kiindulásnál azzal a ne—

hűséggel kell számolnunk, hogy elem—

zésünk _ során képtelenek vagyunk egy- idejűleg két vagy három változónál töbf bet figyelemmel kísérni, A gyakorlati életben pedig ennél lényegesen több vál—- tozóval kell számolnunk, Ezt a nehéz—

séget az analízis és a kísérletezés kom—

binációjáVal küszöbölhetjük ki.

Második ok lélektani természetű'

, mellőzött változók között keresünk: _,kor?

* relációt.

__ jük az egyes részekből adódott

, ményeket összekapcsolni.

_ ben az, elemzést két lépésben végezz el Az első lépésben egyes részeken bel

keresünk korrelációs összefüggéseket, ta?

második lépésben pedig 'a modell szem—4—

messzemenően hasznosíte ,

meg a gazdasági élet ' rendszeresen cserélünk míg a t

ban már ismerünk elfogadható

STATISZTIKAI monum' nezem ,

'%Miután a kiemelt változók közöt—titkaik * í _,

relációt megállapítottuk, az első lépésnél ;, ,

így végigmegyünk az,—összes

számbajövő tényezőkön, és megkísér '

Tehát lény

pontjából számba jövő összes ténYező'

között. _ 7

Az utóbbi lépés általában több-k ,e—

sebb sikerrel jár. Ilyenkor kerül A )

modellel való kísérletezéere: atm ből

áll, hogy a modellben egy,

állandónak tételezzük fel Ez nemze mas eljárás, amit csak abban az ee rövidíthetünk, ha egy—két vona , nyakat.

Az itt érintett eljárással állapítjuk

? meg azoknak a változóknak a körét, amelyek összekapcsolásával építhetjük lel a keresett modellt Ez a modell azon- ban még mindig csak feltételezéseket tartalmaz, de ezek már alkalmasak arra, hogy megvilágítsák a itanuln'iányozott probléma lényegét.

A modell megkonstruálását annak el-

lenőrzése követi. A nem ellenőrzött ma—

tematikai modellel szemben mindig fenn- tartással kell élnünk. Az ellenőrzés cél- jára kétféle eszköz is szolgál, um.: gra—

fikus és,-a matematikai módszer. A mo—

dell ellenőrzésével kaposolatbanmég csak

azt jegyezzük meg, itt egyedül csak az

lehet a kérdés, hogy az adott modellel

jobban tudunk—e dolgozni, mint valami- lyen más megoldással. ' x '

(Ism.: Csikós Mihály)

GAZDASÁGSTATISZTI KA

ESENWElN—ROTHE, INGEBORG:

GAZDASÁGSTATISZTOKA

(Wirtschaftsstatlstík.) Wiesbaden 1962. Gab-

Ier. 344 p.

Szerző —— aki a Göttingeni Egyetem gazdaságpolitikai és statisztikai tanszé—

kének professzora —— könyve céljának a

gazdaságstatisztika korszerű és tudomá—

nyosan megalapozott ismertetését tekinti.

Az első fejezet bevezetés a gazdaság—

statisztikába. Először a tárgy tudományos

meghatározását adja. Feladatának a ter—

meléSi folyamat számokkal, diagramok—

kal való jellemzését s ennek egységes módszertani leírását tekinti. Ugyanakkor felfogható a gazda'ságstatisztika— a gaz—

dasági megismerés és gondolkodásmód

kiinduló rendszerének, melynek alapján a többi gazdasági szaktudomány kutatá—

sait végzi. Kapcsolatban kell állnia a statisztika általános módszertanával, mert csak így vonhatunk le belőle ma—

tematikailag és valószínűségelméletileg

megalapozott következtetéseket. Ugyan—

akkor a gazdaságstatisztika nem jelenti