Újabb módszerek a népesedési kutatásokban

1 272

kérdést az emberek igen különbözően itélik meg; egyes vidékek szerint, falun és városban, életkor és nem, valamint iskolai végzettség szerint, nem utolsó sorban aszerint, hogy maga a megkér—

dezett milyen foglalkozást űz, vagy mi- lyen gazdasági helyzetben él. A követ- kezőkben ezeknek a különböző megíté—

léseknek a társadalmi okait elemzi rész- letesen. Meg kell említeni azonban azt a körülményt, hogy az egyen foglalko—

zások presztízsének megítélésében sok—

kal kevésbé játszanak szerepet a meg—

kérdezettek társadalmi és vagyoni körül—

ményei, mint az egyéni felfogásbeli kü—

lönbségek, Megállapítható továbbá, hogy bár az egyes foglalkozásokat a közvéle—

mény nem ítéli meg egységesen, a tár—

sadalomnak a foglalkozási szerkezet pers—

pektiváiról Világos elképzelései vannak.

A mű kilencedik és utolsó fejezete a foglalkozások és a társadalmi rétegező—

dés összefüggéséről beszél. Annyi kétség—

telen, hogy a foglalkozás az utóbbinak ha nem is kizárólagos, de mindenesetre egyik legjelentősebb tényezője, bizonyos vonatkozásban pedig mutatója. A fog- lalkozások presztízsét egyes esetekben a foglalkozáshoz szükséges előképzettség, tanultság vagy a foglalkozással járó ke—

reseti lehetőségek, kedvező munkafelté—

telek stb. adják meg. Ez egyben azt az érdekes problémát veti fel, hogy az egyes foglalkozások társadalmi tekin:- télye mennyire tekinthető állandónak és mennyiben változik. Bármennyire vál—

tozzék is a közfelfogás idővel vagy he—

lyenként az egyes foglalkozások megíté—

lése tekintetében, fontos lépésnek te—

kinthető e téren, hogy sikerült egy nyolc csoportból (,,osaládból") álló fog- lalkozási kategóriát felállítani, amelyek alcsoportokra vannak osztva és ame—

lyeken belül alkalmas összehasonlításo- kat lehet tenni a foglalkozások között a társadalmi tekintély súlya szerint, míg a nyolc foglalkozási kategória között nem. A könyv annak megállapításával zárul, hogy ezen a kutatói területen, nem utolsó sorban a követendő módsze—

rek tekintetében, még igen sok tenni—

való akadt

(Ism: Nyáry Zsigmond) ÚJABB MÓDSZEREK

A NÉPESEDÉSI KUTATÁSOKBAN

(Emerging technigues in population rese- arch.) Proceedings ol? a round table of the Milbank Memorial Fund September 18—19, 1962. New York. 1963. Milbank Memorial Fund

307 p. _

Az ismertetett kötet a Milbank Me—

morial Fund 1962 szeptemberében meg- tartott 39, évi konferenciájának anya—

STATISZTIKAI IRODA—LM! FíGW

gát, 15 különálló közleményt tartama, amelyeknek témája a demográna mód szertam'mak technikája E technika _a második világháború óta állandó vál—

tozásokon ment át és e téren különösen az utóbbi években figyelhető meg igen gyors fejlődés. Ennek egyik rugója az eknaradotc országok népesedési jelensé—

geinek elmélyültebb vizsgálatai iránt megnyilvánuló igények növekedése. A fejlődés egy másik tényezője a demográ—

fiai adatgyűjtés (mintavételi módszerek alkalmazásai) és feldolgozás (elektroni- kus számológépek) technikájának roha—

mos fejlődése.

A konferencia dolgozatai négy fő tema , köré csoportosulnak. A termékenységgel foglalkozó négy munka közül kettő az amerikai osaiádnövekedés Seripps Foun—

dation által 1960-ban végrehajtott vize- gálatához kapcsolódik. A. A. Campbell áttekintést nyújt az Egyesült Államok újabb (az emlitett, valamint a "család-—

növekedés Amerika Nagyvárosaiban" el- nevezésű) termékenységi vimgáietainál alkalmazott fogalmakról és technikáról.

E vizsgálatok két fontosabb változót használnak: a kívánt és a várható ter- mékenységet, amelyek más független demográfiai változókkal különböző kap——

csolatban állnak. Campbell szerint a kívánt termékenységben a vallás, a vár—

ható termékenységben a társadalmi—gaz—

dasági helyzet játszik fontosabb szere- pet. P. K. Whelpton az 1960. évi vizs- gálat eredményeit az 1955. évi eredmé- nyekkel hasonlítja össze. Dolgozatában kohorszelemzéseket, valamint termékeny- ségi előrebecsléseket alkalmaz és vizs- gálatai részben az emlitett vizsgálatokra, részben a szerző 1926 óta (a népesség- előreszámítások terén) szerzett saját tan pasztalataira támaszkodnak. Megállapítja, hogy az 1955—1960 időszakban az ame- rikai nők várható szülésszámai igen kö—

zel voltak a tényleges számokhoz. Azon:- ban az alacsonyabb iskolai végzettségű nők megfigyelt termékenysége maga- sabb, a magasabb iskolai végzettségűeké pedig alacsonyabb volt az előzetesen be—

csült szintnél. E témakör harmadik dol- gozatában N. Ryder egy matematikai transzlációs modellt ismertet a demo—

gráfiai változások leírására, Ennek fő célja a ,,kohorszesemények"—nek (kon horszok születési és halálozási arány-- számainak) egy ,,időszak eseményei"-be való transzformációja, amelynek segit- ségével például a népességelőreszámítá- sok jóval egyszerűbben hajthatók végre, mint a hagyománvos komponens mód—

szerrel. A negyedik dolgozatban C. V.

* STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

,—1I273

Kiser, W. _H. Grabill és J. Schachter egy, az 1960. évi népszámlálás adatai alapján a termékenységgel (annak orvosi és egészségügyi, valamint szociális és Égazdasági aspektusaival) foglalkozó mo-

nográfia tervét vázolja.

A konferencia második szekciójá—

nak négy előadása a kívánt termékeny—

ség, a családnagyság és a családterve—

zés problémáival foglalkozott. D. Gold- berg és C. H. Coombs munkájukban a ,,szétosztási" (Cunfolding) elmélet (Coomb-s által megkonstruált matematikai modell) egy alkalmazását mutatják be a kívánt gyermekszám elemzésére. A dolgozat elsősorban egy család különböző számú gyermekei közti szubjektív távolságot vizsgálja, aminek érdekessége az adott sorszámú születések közti ,,pszichológiai távolság" összehasonlitható mértékének meghatározásában rejlik. P. C. Sagi és C. F. Westoff ,,A családnagyság szóró—

dás_ néhány tényezőjének felbontása"—

ról írt dolgozatukban a gyermekek ösz—

szes számában mutatkozó szóródás ará- nyát vizsgálják, amely a tudatos és nem tudatos tényezőkkel magyarázható. Ki—

mutatják, hogy a szóródás fele a nem tudatos tényezők számlájára írható. A

következő dolgozatban R. G. Potter és

Ch. Ttetze a termékenységi cikluson

alapuló két születésszabályozási mód- szer relatív hatékonyságának felderíté- sére szolgáló statisztikai modellt ismer—

tetnek. Ennek segítségével megállapít—

ják, hogy a három nap megtartóztatást igénylő (precízen és konzekvensen alkal—

mazott) Ogino módszer jelentősen hatá- sosabb a Knaus módszernél, és a sza—

bálytalan menstruációs periódusú nők jóval kevesebb Védelmet nyernek e mód—

szerektől, mint a szabályosabb perió—

dussal rendelkezők. E rész utolsó dolgo- zatában B. Berelson az elmaradott or—

szágok születésszabályozásának sikerét döntően meghatározó három fő ténye—

zőre mutat rá, amelyek: a társadalom jellege, az ajánlott Védekezési módok típusai .és a felvilágosító kampány jel—

lege.

A konferencia harmadik szekciója a halandósággal foglalkozott. Az első dol—

gozat szerzője A. Coale megmutatja, hog-yan használható a (konstans termé- kenységű és változó halandóságú) kvázi- stabil kormegoszlás a születési és halá—

lozási arányszámok becslésére a népes- ség teljes növekedési arányából kiin—

dulva. Meghatározza az e módszerben rejlő hibák tűréshatárait és néhány el- ,,járást javasol ef hibák ,csökkentéSére. A :matematikai modell igen hasznos szol—

7 Statisztikai Szemle

gálatokat tesz egyes olyan gyengén fej—

lett országok V demográfiai mutatóinak meghatározásánál, amelyekben csak két egymásra következő népszámlálás ada—

tai állnak rendelkezésre. A következő dolgozatban J. Bourgeois-Pichat a fak—

toranalizis módszerét használja az Egye—

sült Allamok nemenkénti korspecifikus

halálozási arányszámai közötti kaposo-

latok vizsgálatára, miközben öt ténye- zőt vesz figyelembe. A szerző a statisz—

tikai módszerrel nyert komponenseket a különböző szociális és gazdasági muta—

tókkal összehasonlítva vizsgálja azok je- lentését. M. Spiegelman munkájában az American Public Health Association által támogatott és az 1960. évi népszámlálás—

hoz kapcsolódó népmozgalmi és egész- ségügyi statisztikai vizsgálatok program- ját ismerteti. A szerző irányításával mű—

ködő bizottság a National Institute of Health védnöksége alatt működik. E szek-

ció utol-só dolgozatában E. M. Kitagazwa

és P. M. Hauser a halandóság társadalmi és gazdasági különbségeinek vizsgálatá—

hoz használt módszereket ismertetik. E módszerek az 1960. évi népszámlálást követő négy hónap folyamán elhaltak halotti bizonyítványainak és a népszámlá—

lási összeíróíveknek párosításával nyert igen gazdag adatokra alapulnak.

A negyedik szekció témája az elek- tronikus számológépek jelentősége a de—

mográfiai kutatásokban. H. G. Bruns—

mann munkája rámutat arra,, hogy az elektronikus számológépek felhasználása gyorsítja az adatok táblázását, növeli az adatok megbízhatóságát, a minták reprezentatívitását, valamint elősegíti a népszámlálási kiadványok mennyiségé—

nek és sokoldalúságának emelését. Be—

számol a dolgozat a gépek felhasználá—

sának terveiről a komplex népességelőre—

számítások végrehajtásában. D. 0. Price munkájában áttekintést nyújt azokról a lehetőségekről, amelyek az elektronikus gépeknek a vándorlások kutatására való felhasználásában rejlenek. A szerző nagy sebességű gépek alkalmazását javasolja

egy nagyszámú változót tartalmazó'fván—

dorlási modell szimulációjához. A kötet utolsó dolgozatában F. E. Linderyés W.

R. Simmons az elektronikus számoló- gépeik jelentőségét tárgyalják azegész—

Vségiigyi és népesedési statisztikában!

(Ism.: *Tekse Kálmán);