1 9 6 1 2 . szám Kézirat gyanánt. Felelős kiadó: Szabó Lajos

NÉPKUTATÓ FÜZETEK

A Szakszervezetek Bács--Kiskunmegyei Tanácsa és a Katona József Társaság tudományos és kulturális

kiadványai Szerkesztő bizottság :

Tóth László

Ballabás Béla dr.Henkey Gyula

Dr. HENKEY GYULA:

Fülöpszállási kunok embertani vizsgálata,

Kecskemét 1 9 6 1 2 . szám Kézirat gyanánt.

Felelős kiadó: Szabó Lajos

A . / VIZSGÁLATI KÖRÜLMÉNYEK, ANYAG ÉS MÓDSZER

Fülöpszállás területét már a XIII. század­

ban megszállták a kunok. Hornyik János és Soós Adorján Fülöpszállást egyöntetűen az ősi kun s z á l l á ­ sok között emliti. Nevét Fülöp f ermói püspök után kapta, aki 1279-ben itt téritette a kunokat. Fülöpszál­

lás a török megszállás alatt nem pusztult el, a XVII.

század közepén egyike volt a legnépesebb községek - nek, "1685-ben a budai török basa 7 adó utáni i l le t­

ményeik befizetésére szólította fel a lakosokat , minden adóra 880 oszporát számítva." A fülöpszállá- 8i kunok kiváltságaikhoz sokáig ragaszkodtak és a sza­

badszállásiakkal ellentétben idegent a község területén letelepedni nem engedtek. Az elzárkózás miatt a más községbeliekkel való keveredés később indult meg.

A község fejlődésben elmaradt Szabadszállástól, f ő ­ leg iparban és kereskedelemben s ezért a lakosság száma lassabban növekedett. Fülöpszállás lakói 1622 — ben a református vallásra tértek át. A Rákóczi sza - badságharc idejében a község leégett,"1" ezért a refor­

mátus egyház anyakönyvi adatai csak 1738-tól vannak *

* Somogyi József kutatásai nyomán•

I

meg. Kiirtani az 1738 és 1760 között az anyakönyvben szereplő neveket: A d á c s i . Bak, Bakó , Balogh, Ban­

k o s , Barna, Bálint, Bárány, Beke, Bencze, Biró , Bodor, Bojári, Borda, Bóka, Bujdosó , Czigány , Csap- lár, Csámpai, Cs i kó s, Csizmadia, Csősz , Pallos , Dankó , Decsi, Deli, Dóba, Dobozi, Dormán, Dutka, Faddi, Faragó , Farkas, Fitos, Furkó, Gáspár, Gél - lér, Göbölyös, Gödör, Gubacsi , Gudman, Győri, Hajdú Halasi, Hopp, Horváth, Juhász, Kapronczai, Ke cs ke ­ méti, Kémeri, K i s s , Koczka, K o c s i s , Kontra, Kovács Kozári, Kozma, Körösi, Krajczár, Látos, Lángos, Le ho tai, Lévai, L o s o n c z i , Lőrincz, Mazolán, Máté , Meleg, Mészáros, Molnár, Mózes, Nagy, Nánási,Né- meth, Öcsém, Paprika, Péter, Pintér, P ó r , Puskás , Rákosi, Rása, Reb e, Ronga, Rontó, Sárközi, Simon, Somogyi, Soponyai, Szabó , Szakáll, Szalay, Szálkái Szebeni, Sze der , Székel y, S z é l e s , Szilágyi, Szitás, S ző k e , S z ő l ő s i , S z ö c s , Ta kác s, Téglás , Tóth,Török Tőke, Túri, Udvardi, Ungvári, Varga, Vas, Várko - nyi, Verebélyi, V e r e s . A fenti neveket összeha­

sonlítottam a feldolgozásban szereplő 500 egyén szü­

leinek nevével és megállapítottam, hogy apai ágon árt*

======= anyakönyvben leggyakoribb,

;--- anyakönyvben gyakori nevek.

2

*71.6 %-ban, anyai ágon 6^.8 %-ban egyeznek a család - nevek előfordulását korcsoportonként vizsgáljuk. Apai ágon: öregek 77.4 %, középkorúak 70.8

%}

%?

%}

%,

%.

hát a korral csökken, főleg anyai ágon. (Oka nyilván­

való: a fülöpszállási lányok más faluba mennek férj - hez, a fülöpszállási legények viszont más faluból hoz­

nak f el esé ge t. ) Meg kell említenem, hogy túlnyomóan szabadszállási és kunszentmikló si lányokat vettek el a fulöpszállásiak. (A behozott lányok nevei egyez - nek az ősi szabadszállási és kunszentmiklósi nevekkel:

Hőse, Lipót , Papp, Baki, Szappanos, C s ős z , stb. ) A ma leggyakrabban előforduló ősi családnevek (apai és anyai ágon együtt): Gubacsi ( 6 0 ) , Horváth ( 5 9 ) , Molnár ( 4 0 ) , Nagy ( 3 9 ) , Kiss ( 35) , Csősz (31) .

A vizsgálatok során 500 18 éven felüli férfit és 16 év - nél idősebb törzsökös fülöpszállási nőt mértem meg.

Azokat soroltam ezekhez, akiknek ősei nagyszülőkig felmenőén fülöpszállási származásúak. Közéjük sorol­

tam azt is, akinek legalább két nagyszülője fülöpszál­

lási. A törzsökösöket azért nevezem kunoknak, mert annak tartják magukat, ami nem jelenti azt, hogy mind- ne vek. Érdekes eredményt kapunk, ha az ősi caalád -

© A FELVÉTEL ÉS FELDOLGOZÁS MÓDSZERE

3

i

nyáján, minden ágon kun ősök leszármazottai. A vizs^.

gálátokat házról házra járva válogatás nélkül végez - tem . Szívesen fogadtak, csak kb. tiz 60 éven felüli nő volt, aki nem engedte megmérni magát. A kedves fo - gadtatást és a jó hangulat kialakulás át nagyrészt kísé­

rőimnek Bagi Antalnak, Kovács Imrének, Kiss Mihály­

nak és Gubacsi Zsigmondnak köszönhetem, akik eső - ben, sárban járták velem a falut utcáról utcára.

A következő méreteket vettem fel Martin technikájával: Testmagasság, ülőmagasság, vállszé - l e s s é g , transzverzális mellkas átmérő, teljes karhossz, mellkerület, f ejhossz, f e js z él e ss é g, homlokszélesség , jár omi vs zél es sé g, morfológiai arcmagasság, állkapocs- s z e g l e t s z é l e s s é g , fülmagasság, orrmagasság, és orr - s z é l e s s é g . A transzverzális mellkas átmérő és ezenkí­

vül nőknél a mellkerület adatait nem dolgoztam fel. A szemszint és a hajszint csak megfigyeléssel tudtam rög­

zíteni. A többi leiró jelleg felvételénél nagyrészt Bartucz előírásait követtem. Az anyag statisztikai jellemzésére a következő paramétereket adom meg: esetszám (N) , számtani átlag ( M) , variance (s^) , s z ó r á s ( s ) , t e r - jedelem ( V ) , és Howells féle szigma ráció ( S . R . ) • A tipológia ellenőrzésére Stolyhwo módszerét alkalmaz­

tam •

A vizsgált egyének méreteit 3 korcsoportl

ra osztva dolgoztam fel, 16-23 éves korig, 24-ÖO-ig és 61 éven felöl. A középkorúak csoportjában a fér­

fiak és nők aránya csaknem egyenlő. Az öregek kö­

zött lényegesen több a férfi, a fiatalok között pedig a nő. Ennek oka egyrészt az öreg férfiaknak a vizsgála­

tok iránti érdeklődése, másrészt a katonai szolgálat­

ra bevonult fiatal férfiak távolléte.

b. / a fOl ö p s z á l l á s i n é p e s s é g

ANTROPOMETRIKUS VIZSGÁLATA

Vizsgálataim eredményeit elsősorban táb - lázatokkal ismertetem. Az egyes antropometrikus ada­

tok részletes tárgyalására nem térek ki, a f ü löp szá l- lási kunokra jellemző metrikus jellegeket az összeha­

sonlítások során ismertetem. A szabolcsiakkal, ivá - diákkal és kazakokkal való összehasonlitás a II. kor­

csoport alapján történik. A metrikus jellegek kat egó­

riák szerinti megoszlása is a II. korcsoportra vonat­

kozik. Az I . és III. korcsoport átlagait nagyrészt csak az életkori változások megfigyelésére használom fel.

©METRIKUS JELLEGEK ÖSSZEHASONLÍ­

TÁSA KORCSOPORTONKÉNT. A három fülöpszállá- si korcsoportot összehasonlitva testméretek tekinte - tében férfiaknál minden esetben a középkorúak mére-

5

te a legnagyobb, a nőknél a fiatalok testmagassága é$

ülőmagassága meghaladja a középkorunkét i s, a többi méret a középkorúaknál a legnagyobb. A fej és arc méreteinél szintén a középkorúak méretei a legnagyob­

bak, kivétel a férfiak arcmagassága, melynél a közép­

korúak és az öregek mérete egyenlő; a férfiak orr — magassága, melynél az öregek mérete valamivel na - gyobb ; és az or r sz él es ség , melynél mindkét nemnél lényegesen nagyobb az öregek mérete. Megjegyzem , hogy Thoma szabolcsi vizsgálatai szerint is lényege - sen nagyobb az öregek o r rs zé l e s s é g e . A fejjelző át­

laga mindkét nemnél és mindhárom korcsoportban a

"rövidfejü” csoport1 a esik, legrövidebb mindkét nem­

nél a fiatalok j el ző je. Nőknél a középkorúak és őre - gek jelzője csaknem egyenlő, mig férfiaknál az öregek fejjelzőjének átlaga kisebb.

Annak megállapítására, hogy a középkorú és az öreg férfiak között mutatkozó eltéréseket a vé - letlen okozta e , a két korcsoporttal kapcsolatban e l ­ végeztem "t" próbát. Képlete:

(60 szabadságfokon felül használtam a szignifikancia küszöbe 2, a nagy mértékű szignifikancia küszöbe 3).

A testmagasságon, ülőmagasságon és orrszélességen felül a differencia nagy mértékben szignifikáns a váll-'

szélességnél és teljes karhossznál; szignifikáns a fej­

szélességnél és fülmagasságnál. A testmagasságnál , ülőmagasságnál és orrszélességnél jelentkező nagy mértékben szignifikáns eltérés nem használható a két korcsoport között mutatkozó eltérés igazolására (az öregek testmagassága és ülőmagassága csökken, orr- s zél ess ége pedig n ő ) , de meg kell említenem, hogy mig Szabolcs községben az öregek és középkorúak test- magassága között csak 2. 36 cm. az eltérés, addig Fü- löpszálláson 4 . o 9 cm. A MtM próba eredményei alap - ján tehát igazoltnak látszik, hogy F ülöpszálláson az Óreg férfiak között emelkedik a rövidebb karú, keske - nyebb vállu egyének száma és hogy ez az emelkedés kisebb mértékben kapcsolatos a kisebb fejszélességgel és fülmagassággal i s . A !,t” próba eredményeivel egye­

zően az öreg férfiak között a turanidok %-a c sökke n, a mediterranoidoké nagyobb mértékben, az előázsiaiaké pedig kisebb mértékben emelkedik.

METRIKUS JELLEGEK CSOPORTONKÉNTI GYAKORISÁGA. Középkoruakná? a leggyakoribb cso­

portok: magas termet, hosszú fejhossz, széles fej­

s z é l e s s é g , szél es járomiv, közepes arcmagasság , rö­

vid fejjelző, alacsony arcjelző és keskeny orrjelző mindkét nemnél.

METRIKUS JELLEGEK ÖSSZEHASONLI - . 7

TÁSA A SZABOLCSIAK, IVÁDIAK, ÉS KAZAKOK - ADATAIVAL A középkorúak átlagait összehasonli - tottam a szabolcsi középkorúak átlagaival i s , már - csak azért i s , mert a hasonló módszerben végzett fel­

dolgozás lehetővé tette a ,,tM próba elvégzését. A test- magasság, fejhossz, fe jsz éle ss ég, homlokszélesség , járomivszélesség , orrszélesség mindkét nemnél a fü- löpszállásiaknál, az állkapocsszegletszélesség és az arcmagasság a szabolcsiaknál nagyobb. A fülmagas - ság nagyobb a fülöpszállási férfiaknál és a szabolcsi

nőknél, az orrmagasság pedig a szabolcsi férfiaknál

^és a fülöpszállási nőknél. A fülöpszállásiak fejjelzője rövidebb, arcjelzője alacsonyabb mindkét nemnél. Az orrjelző a fülöpszállási férfiaknál szél ese bb, a nőknél keskenyebb, mint a szabolcsiaknál. A ’V próba ered­

ménye : Férfiaknál a differencia nagymértékben szig - nifikáns f ejszél ességnél, hómlokszélességnél, járom- ivszélességnél és arcjelzőnél; szignifikáns testmagas­

ságnál, morfológiai arcmagasságnál és orrszélesség - nél; nem szignifikáns fejhossznál, fülmagasságnál, orrmagasságnál, állkapocsszegletszélességnél, f e j j e l ­ zőnél és orrjelzőnél. Nőknél a differencia nagymér - tékben szignifikáns homlokszélességnél és járomivszé- lességnél; szignifikáns testmagasságnál, orrmagasság­

nál és arcjelzőnél; nem szignifikáns fejhossznál, fej­

szélességnél, arcmagasságnál, or rszélességnél, áll - k ap ocsszegl et szél ességnél . fejjel zőnél , és orrjelzőnél.

A fülöpszállásiak méreteit összehasonlitot- tam az ivódiak és a kazakok méreteivel is Nemeskéri illetve Levvin adatai alapján, azonban megjegyzem, hogy az eredmények nem lehetnek teljes értékűek, mert a fülöpszállási középkorúak méreteit csak a felnőtt i- vádiak, illetve kazakak adataival volt módomban ösz-

szehasonlitani.

Az IVÁDIAKICAL kapcsolatos összehasonlitás eredményei: a fu- löpszóllási férfiaknál minden testméret nagyobb. Nőknél a testmagas - ság és vállszélesség a fülöpsz állásiaknál, az ülőmagasság és a kar - hossz pedig az ivádiaknál nagyobb. A fej méreteinél az arcmagasság és az állkapocsszegletszélesség kivételével minden méret a fűlőpszál­

lásiaknál nagyobb mindkét nemnél. A fülöpszállási aknái a fejjelző ke­

vésbé rövid, az arcjelző alacsonyabb, az orrjelző szélesebb mindkét nemnél. A rV! próba eredménye: Férfiaknál a differencia szignifikáns arcmagasságnál és arcjelzőnél; nem szignifikáns testmagasságnál,áll- kapocsszegletszélességnél és orrmag áss ágnál; a többi 12 jellegnél a differencia nagymértékben szignifikáns. Nőknél a differencia nem szig­

nifikáns testmagasságnál, ülőmagasságnál, karhossznál és állkapocs- szegletszélességnél; a többi 12 jellegnél a diffe rencia nagymértékben szignifikáns •

A KAZAKOfCKAL való összehasonlitás ere dményei: a fülöp- szállásiaknál nagyobb a testmagasság, fejhossz, homlokszélesség és

9

orrmagasság a kazakoknál a morfológiai arcmagasság, járomivszé- lesség és orrszélesség mindkét nemnél. A fejszélesség és fülmagas­

ság a kazak férfiaknál; a fejszélesség fülöpszállási nőknél a nagyobb (a forrásmunkában a kazak nők fülmagasságí nem szerepel.) A fü­

löpszállási aknái a fejjelző kevésbé rövid, az arcjelző alacsonyabb , az orrjelző keskenyebb mindkét nemnél. A f,tM próba eredménye:

férfiaknál a differencia nem szignifikáns fejhossznál, fejszélességnél, fejjelzőnél; a többi 9 jellegnél a differencia nagy mértékben szignifi - káns. Nőknél a differencia szignifikáns fejhossznál és fejjelzőnél; nem szignifikáns fejszélességnél; a többi 8 jellegnél a differencia nagymér­

tékben szignifikáns.

PIGMENTÁCIÓ. A szemszín megoszlása Fülöpsz álláson: világos 16.4 %, kevert 31.8

%,

51.8 %. (Férfiaknál világos 18.8 %, kevert 34 %, s ö ­ tét 47.2 %, nőknél világos 14

%y

%.)

ségben vannak, férfiaknál a sötétszemüek %-a vala­

mivel 50 %-on alul van, a világos és a kevert szem­

szín pedig valamivel gyakoribb. Érdekes, hogy a sö­

tét szemszín mindkét nemnél a középkorúaknál f o r ­ dul elő legnagyoob %-ban. A szabolcsi adatokkal ösz- szehasonlitva lényegesen több a sötét és lényegesen kevesebb a világos és a kevert szemszín. A fülöp -

' szál lási kunok hajszíne 9. 2 %-ban világos és 9 0 . 8 % - ban sötét* A két nem között alig van eltérés. (Férfi - aknái 10.-% világos, 90. - % sötét, nőknél 8. 4

%

go s, 91.6% sötét*) Feltűnő, hogy a fiataloknál a vi­

lágos hajszín mindkét nemnél 30 % felett van. Túlnyo­

móan a szőkésbarna árnyalat fordult e l ő , mely felnőtt korig gesztenyebarnára sötétedhet. Megemlítem, hogy Nemeskéri ivádi vizsgálataival kapcsolatban megjegy­

zi: ” a hajszín sötétedése a 20-29 éves korcsoportban éri el megállapodott fokozati árnyalatát.” Érdekes ha a hajszín megoszlását korcsoportonként vizsgáljuk:

öregek 2 . 8 % világos, 97*2 % sötét, középkorúak 6. 6

%, világos, 93.4

%

%

68. 8 % sötét. Thoma a feldolgozás során világos,, át­

meneti és sötét hajszint különböztet meg, de Fülöp - szálláson még abban az esetben is több a sötéthajú , ha a szabolcsiaknál az átmeneti hajszint sötétnek vesz- sz ük.

MORFOLÓGIAI JELLEGEK. Az uralkodó morfológiai jellegek: egyenes orr, enyhén gömbölyű tarkó, meredek homlok. A felsoroltak a nőkre foko - zottabban jellemzőek, öreg férfiaknál lényegesen gya­

koribb a konvex orr, valamint az erősen gömbölyű és a lapos tarkó • Fiataloknál - férfiaknál és nőknél egy­

aránt - növekszik a népességre egyébként nem jel II

lemző kor.káv orr előfordulásának gyakoriság:-*.

C . / A NÉPESSÉG TIPOLÓGIAI ÖSSZETÉTELE.

© A JELLEGEK VARIÁCIÓJA. A v a r i á - ció lemérése céljából kiszámítottam a meghatároz - ható szigmaráció kát, vagyis a középkorú fülöpszál—

Iási férfiak jellegeinek szó rásáí az egész emberi faj megfelelő átlagos szó rásának százalékában fejeztem ki. A kapott értékek a következők:

Testmagasság 105.3

F ejhossz 109.7

F ejszélesség 95.4

Horn lók széles ség 89.8

Járom ivszé les ség 105.3

Arcmagasság 97.5

Alik a po essz eglet széles ség 111.6

Orrmagasság 91.6

Orrszélesség 9 0 . -

Fejjelző 103.2

Arcjelző 88»4

Orrjelző 82.7

A kilenc méret átlagos szigma rációja 9 9 . 6 ; a három indexé pedig 91.4; tehát a populáció kis mértékben homogénnek mondható.

© EMBERTANI TÍPUSOK. Fülöpszálláson három típusnak, a turanidnak (36

%)

12

nak (19 % ) é s a mediterranoidnak (15

%)

tő tipus nagyrészt kisebbségben fordul elő a három fő típus és meghatározatlan összetevők melleit* E típusok

előfordulási sorrendben: keletbalti, északi, dinári, mongoloid és alpi. A keletbalti jelleg elsősorban a rö­

vid, felálló, konkáv orrban, másodsorban a szürkés szemben és a sötétszőke hajban jelentkezik* A kelet- balti jellegek gyakorisága a 24 éven aluliak között lé­

nyegesen nagyobb.

A leggyakrabban előforduló iuranijJ_tj.pus_

úgy, mint Kecskeméten és környékén itt is nagyköze - pes és mérsékelten magas, a vállszélesség és mell - kerület is nagy. A fej mérsékelten hosszú, igen szé - les - széles , a fejjelző rövid - tulrövid, a járomiv igen széles - s z é l e s , az arc középmagas, az arcjelző alacsony, az orrprofil és orrcsucs egyenes, a tarkó enyhén gömbölyű, a haj és szemszín sötét, a szem - színnél a zöldesbarna árnyalat is előfordul.

Az előázsiai tipus általában itt is kisköze- pes , vállszélesség kisebb mértékben, a mellkerület na­

gyobb mértékben a fülöpszállási átlag alatt van, a fej középhosszu - rövid, s z é l e s , a fejjelző tulrövid - rö­

vid, a járomiv mérsékelten széles - kö zé ps zé le s , az 13

arc középmagas, az arcjelző középmagas, az orrpro - fii erősen konvex, az orrcsucs lehajló , a nyakszirt me­

redek - lapos, vagy különösen a nőknél enyhén gömbö­

lyű, a szem és hajszín sötét, de a szemszín néha zöl­

desbarna.

A mediterranoidok jellemzése kissé nehezebb, mert az e típusba sorolt egyének legalább két alcsoport­

ra különíthetők el . Egységesen az egész csoportra csak a középhosszu - hosszú fejjelzó, a hosszú arcjelző , sötét szem és hajszín, valamint a barnás bőr a jellem­

z ő. Az egyik alcsoportba tartozó egyének termete ala­

csony - k is k ö z e pe s , csontozatuk vékony, vállszéles - ségük , mellkerületük kicsi. A hosszú fejjelzó a m é r ­ sékelt hosszúságból és a kis szél ességből, a hosszú arcjelző pedig a közepes magasságból és a kis s zé l es ­ ségből adódik. Az orrproíil enyhén domború. A másik alcsoport testmagassága magas - nagyközepes, a fej és az arc méretei nagyobbak, a hosszú fejjelző, a nagy hosszúság és a közepes szélesség következmé - nye. Csontozatuk erősebb, vállszélességük és mellke­

rületük a fülöpszállási átlag körül van. Az orr enyhén domború és s zél esebb, mint a másik alcsoportnál. Va­

lószínűleg elkülöníthető lesz a kunok között egy harma­

dik mediterranoid alcsoport i s , melyre a közepes tér - met és az erősen konvex, nagy orr jellemző, amit azon^

bán a fülöpszállósi populációban csak egyes jellegek - ben véltem felismerni.

A fülöpszállasi kunokra jellemző három tipus tehát eléggé eltér egymástól, azonban az eltérések a valóságban kevésbé jelentkeznek, mert a három tipus egymással nagymértékben keveredett. ^ tipuskeveredés- nek a egyénen való megfigyelése problematikus, g y a ­ korlatilag nagy hiba-lehetőséggel jár. Ezért megfigyelé­

seimet, mint teljesen szubjektiv meg állapit ásókat köz - löm abban a reményben, hogy a jövő kutatás számára tálán nem lesznek*, egészen haszontalanok.

© A TURÁNID-ELŐÁZSIÁI keveredésü egyé­

nek metrikusan közelebb állnak a turanidhoz, a morfo­

lógiai jellegek a keveredés mértéke szerint mór jobban változóak. Az előázsiai hatás elsősorban a nagy, erő­

sen konvex orrban jelentkezik, mig az előázsiai ti - pus hegyes jóromivével szemben a turanid tipus közepe­

sen előre álló járomive érvényesül. A hótrahajló hóm - lókban mutatkozik a fokozódó előázsiai hatás, majd f o- kozatősan a többi morfológiai jelleg és a méreiek egy I része is közeledik az előázsiai típushoz.

© A TURANID-MEDITERRANOID keveredés - nél a kevésbé nagy, enyhéiben konvex orr és az erő - sen gömbölyű tarkó a gyakrabban észlelhető mediterra-

nőid jellegek, a méretek közül leginkább a fejhossz változó , mig a járomiv általában széles és előreálló

désnél a mediterranoid jelleg elsősorban a gömbölyű tarkóban jelentkezik, ami együtt jár a fej hosszabbo­

dásával, az előázsiai hatás nagyobb fejszélességet e- redményez, az orr erősebb konvexitása és nagysága is inkább az előázsiai tipusra emlékeztet.

menoidok és a turáni d-előázsiai keveredésüek közül egy-egy csoport kapcsolatba hozható a pamiri tipus- sal. A pamiro-turanoidoknál a méretek csaknem telje­

sen azonosak a turaniddal, csak az orrcsucs lehajló és landoid lapulfeág állapítható meg. A pamiro-rarme- noidoknál az orrprofil konvex és egyes méretek kö­

zele dnek az előázsiai típus méreteihez , de a homlok minden esetben meredek és s z é l e s , szintén széles a járomiv és az állkapocsszegletszélesség is. A tipus- diagnózis során a pamiro-turanoid jellegeket turano- idnak, a pamiro-armenoid jellegeket armenoidnak vet­

tem, mert a Fülöpszálláson igen gyakori turanid-elő- ázsiai keveredés során jelentkező jellegegyüttes alig különbözik a pamiri jellegektől , keveredés esetén pe- marad

© A Z ELŐÁZSIA1-MEDITERRANOID k e v er e -

Meg kell jegyeznem, hogy a turanoidok ,ar-

dig a pamiri jellegek meghatározása még bizonytalanabb.sí­

©STATISZTIKAI KONTROLL. A tipológiai megoszlás ellenőrzésére Stolyhwo módszerét alkalmaz - tam. Az orrprofilt és a tarkó profilját választottam d i f ­ ferenciáldiagnosztikai alapnak. Az első alapján a turanid tipus az előázsiaitó 1 és a mediterranoi dt ó 1, a második a- lapján pedig mind a három főtious j ó l elválasztható egy- mástó 1 •

Az első ellenőrző számítás során az alábbi pozitív kombinációk adódtak: Egyenes orral: 1.) nagy­

közepes és magas termet, 2 . ) rövid- tulrövid fejjelző , 3 . ) alacsony arcjelző, 4 . ) keskeny orrjelző, 5 . ) eny - hén gömbölyű tarkó, 6*) meredek homlok; konvex o r ­ r a l : 1.) kisközepes - alacsony, la) kismértékben 175 cm feletti testmagasság, 2 . ) magas arcjelző, 3 . ) igen keskeny orrjelző, 4 . ) lapos tarkó , l a . ) kis mértékben erősen gömbölyű tarkó, 5 . ) hátrahajló homlok; konkáv orral: 1.) közepes orrjelző, 2 . ) férfiaknál enyhén göm­

bölyű tarkó, 3 . ) nőknél kisközepes-alacsony termet és 4 . ) alacsony arcjelző.

9A pamiró -turanoid és parniró-armenoid jellegek együttes előfor­

dulása 10

%

17

Az első kombináció tehát mind a hat esetben pozitiv eredményt adott a turanid tipussal azonosítható jellegekkel. A második kombináció 5-5 esetben volt po­

zitiv az előázsiai, illetve a mediterranoid típus jellege­

ivel kapcsolatban. A kelelbalti és alpi tipussal kapcso­

latban hozható kombináció férfiaknál két, nőknél három esetben hozott pozitiv eredményt.

A második számítás során a pozitiv kombi - nációk az alábbiak voltak: enyhén gömbölyű tarkóval:

\.)

j el ző , 3 . ) alacsony arcjelző,* 4 . ) keskeny és köze - pes o r r j e l z ő , 5 . ) egyenes orr, 6 . ) férfiaknál mere­

dek homlok; lapos tarkóval: 1.) kisközepes -alacsony termet, 2 . ) rövid-tulrövid f ejjelző, 3 . ) magas arc - j e l z ő , 4 . ) igen keskeny és keskeny orrjelző, 5 . ) kon­

vex orr, 6 . ) nőknél hátrahajló homlok; erősen göm­

bölyű tarkóval: 1. ^ kisközepes-alacsony termet, 2 . ) közepes- hosszú fejjelző, 3 . ) magas arcjelző, 4 . ) na­

gyobb mértékben közepes, 4 a . ) kisebb mértékben igen keskeny orrjelző, 5 . ) konvex orr, 6 . ) férfiaknál hát­

rahajló homlok.

A három kombinációban nem nehéz a túra - nid, előázsiai és mediterranoid típusok jellegeit felis merni.

A fentiekből láthatjuk, hogy a turanid típusa sál kapcsolatos kombináció férfiaknál mind a 12 eset­

ben, nőknél 11 esetben volt pozitív. Az előázsiai ti - pus jellegeiből férfiaknál 10, nőknél 11, a mediterra - nőid típus jellegeiből pedig férfiaknál 11, nőknél 1^

volt pozitív a kombinációk során. A 331 középkorú egyén közül az orr egyenes volt 169, konvex 121 , konkáv 41 esetben, a tarkó enyhén gömbölyű 194,e - rősen gömbölyű 97, lapos 40 esetben. Tekintettel ar­

ra, hogy a turanid típusra jellemző sjfyenes orr és enyhén gömbölyű tarkó abszolút többségben van és a 24 vonatkozó kombináció közül 23 pozitív volt, a sta­

tisztikai kontroll alapján is igazoltnak látszik, hogy Fülöpszálláson e típus gyakorisága a legnagyobb, az előázsiai és mediterranoid típus jelentős előfordulása is megállapítható. Az orrprofil alapján az előázsiai ,

a tarkó profilja alapján a mediterranoid típus a máso­

dik lényeges elem a fülöpszállási populációban. T e ­ kintve, hogy a gömbölyű tarkóban nyilvánul meg leg­

inkább Fülöpszálláson a mediterranoid típus, a tarkó­

val ka pcsolatos statisztikai kontroll eredménye e tipus előfordulása tekintetében kisebb jelentőségű.

Tanulmányom végén meg kell említenem, hogy a Magyar Biológiai Társaság Embertani Szakosz­

tálya csaknem minden tagjának része van abban,hogy 19

a fülöpszállási vizsgálatokat és a feldolgozást elvégez­

hettem. A kölcsön kapott műszerekért, szakköny vekért szakmai tanácsokért ezúttal mondok köszönetét. Kü - lön névszerint is köszönetét kell mondanom Malán Mihály professzor urnák, aki a méréstechnika és az a-

datfelvétel módszerének elsajátításában volt segitsé - gemre , Lipták Pál docens urnák, aki diagnosztikámat - különösen a pamiri típus tekintetében - figyelemmel kisérte és Thoma Andornak, akitől a feldolgozással és a statisztikai kiértékeléssel kapcsolatban hasznos taná­

csokat és felvilágosításokat kaptam.

I

2

3

7

mm

9

10

11

13

14

15

17

18

19

21

22

23

I r o d a l o m .

1. Bartucz Lajos: Embertan. (Budapest, 1956 Egyetemi j e g y z e t . x

2. Henkey Gyula: Jellegzetes embertípusok Kecske - méten és környékén. (Kecskemét ,

1961.)

3 . Hornyik János: Kecskemét Táros története. K e c s ­ kemét , 1860.)

4. Lipták Pál: Zűr Frage dér antropologischen Beziehungen zwischen dem mittle - ren Donaubecken und Mittelasien.

( Acta Őri ént .Hu ng .Tomus V .F asc . 3 . )

5. Magyarország vármegyéi és városai ( s z e r k . d r.

Borovszky Samu) Pes t- Pi li s- Sol t - Kiskun vármegye.

6 . Martin: Lehrbuch dér Antropologie . (Jena 1928.)

7. Nemeskéri János: Ivád község népének embertani vizsgálata. ( A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Osztályának Közleményei, 1953.)

8. S o ó s Adorján: A kunok és jászok története a kunok betelepítésétől a mohácsi v és zi g.

(Pápa 1944.)

9. Thoma Andor: Szabolcs község embertani vázlata.

(Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici. Tomus VIII.

1957.)

21

GY. HENKEY: ANTROPOLOGISCHE UNTERSUCHUNG DÉR KUMANEN ZU FÜ lö P SZ ÁL L ÁS .

Die Dorfgemeinde Fülöpszállás liegt auf dem Tiefland Dór rtr-Theiss, in einer Entfernung von 42 Km.

westlich dér Stadt Kecskemét. Ihre Einwohner sind Un- garn, wohl aber dessen bewusst, dass sie Abkömmlinge dér Kumanen, eines nomadischen Reitervolk es türkischer Herkunft seien, das sich im XIII. Jahrhundert in Un- garn angesiedelt hatte. Fülöpszállás ist eine dér ersten kuinanischen Niederlassungen. Mit den Einwohnern benachbarter Dörfer mischten sie sich nicht, die Zuna-

men in den Llatrikeln vöm Jahre 1738 bis 1760 (sie sind die alteslen Matrikaldaten) stimmen vaterlicherseits mit den Familiennamen dér durch mich untersuchten Personen bis auf 71.6 %, mütterlicherseits bis auf 64.8

% fi bérein.

Die Massdaten dér untersuchten 250 Manner und 250 Frauen habé ich in 3 Altersgruppen eingeteilt bearbeitet: I . / Altér von 16 bis 23. I I . / 24-60 Jahren und I I I. / über 61 Jahren. Die bezüglichen Paraméter sind in den Tabellen I . - I V . zu finden. (In den Ta - belien sind dér Reihenfolge nach folgende Massbestim - mungen und Indizes enthalten: Körperhőhe, Sitzhőhe ;

22

Schulterbreite , ganz Armlange, Brustumfang ; grősste Kopflange, grősste Kopfbreite, kleinste Stirnbreite, Jochbogenbreite, morphologische Gesichtshőhe , Unter-

kieferwinkelbreile, Kopfhőhe, Nasenhőhe, Nasenhreite, Kopfindex, morph. Gesischtsindex Nasalindex.) Die massdaten Jer Leute Fiilöpszállás habé ich mit den Massangaben dér Einwohner des Dorfes Szabolcs in Nordostungarn ; dann mit den dér Einwohner des Dorfes Ivád in Nordungarn, sowie mit den dér Kásákén verg - líchen. Gemass den Ergebnissen dér t - Probe befindet sich dér grősste UnterscMed bei denen von Ivád,

In Bezug auf Leute dér mittleren Altersgruppe gebe ich die gruppenweise ersichtliche Háufigkeit dér metrischen Merkmale in dér Tabelle V . an. Es lasst sich hieraus feststellen, dass hohe Gestalten, kurzer Kopfindex ; niedriger moroh, Gesichtsindex sind sowie bei Mannern als bei Frauen am haufigsten* Aufallend oft kommen dunkle Haare und Augenfarbe ( 9 0 . 8 bzw.

51. 8

%)

Die Revölkerung von Fiilöpszállás ist als massig homogén zu erachten, die Sigma-Ration von neun Massbestimmungen ist 9 9 . 6 ; von drei Indexen

23

91.4 . Drei Typen spielen in Fülöpszállás in dér Gesamtheit dér Bevölkerung ernste Rollen: dér turanide

(36

%) y

%)

dér mediterranoide (15 %).

Die durch Methode Stolyhwo durc hgeführte statistiche Kontrolié beweist die Richtigkeit dér typo- logischen Verteilung. Je eine Gruppé dér Turaniden ; dér Armenoiden und aus den Mischungen dér Turanid- Vorderasiatischen kann mit dem Pamirischen Typ in Zusammenhang gebraoni werden. Dieses Problem zu entscheiden müsste mán über noch weitere Angaben , insbesondere über eine Vergleichung mit den mittelasia- tischen Völkern verfügen.

Denen zuliebe, die sich um unsére Probleme kümmern, habé icli je zwei Lichtbilder yon 24 Personen hinzugefugt. Auch durch die Veröffentlichung ihrer Mass- daten (Tabelle XL) möchte ich die Kenntnisse über die Kumanen erweitern.

AHTPOnOJlOrmBCKME WCCJlEEOBAHMfl ÜOJIOBUEB c . M E ncA jm cn

SBTop HKJIA XEHREM

Ceüo ^Kuiencsajuiafli HaxonwTcn

Tucca- lyHaMCKOM Me*aypeqbe ,

42

. Ha 3anaa

rop fteMKeMeT. KüTejiw cejia

BearpaMw ,

- TaKXflMMii oeőfl npoíicxojifluiMMH He no epe

Be

noJioBues. Kan M3EecTH0 ,no.noBUw - HapoA Typen- Koro nponcxoxBeaHH ~ BeJiw KoqeBoö oőpa3 *

3

nepecejLHJiKcb

BeHrpMto

13 sene.

Ceno ^EOJiencaEJiajn

.

M3 nepBMx nocejieHHw nojiosueB. Ha ocHOBe nucbMeR-

hux

/noKa HeonyŐBMKOBaHHax / cBefleHMfl,

fle CMeiHMB&ilMCb

SCMTeJIflMM coce^HMx jiepeBefib. Ilo nepBbiM AOKyMeHTajibH&iM jiaHHbiM

/ c 173B no 1760 r . r . / <J>aMi4JU4M npoaaajud3MpoBaHHb]e

- pow ooBnaíaiOT o HcaaeacEaHHbix

-

bbaob

; no

71,6, a no MaTe- püHCKoü -

64,8 npoqeHTax .

rpynnwpoBKa aHasiasnpoBa

naHHbix

ot

250 My*HMH ü oT 250 aeniUHH CJiejíyHJmafl :

1—to rpynny BKJiKweHM MHflHBKabi c 16-23-ro

pacrra ;

2 -

- c 24 no 60- ro , a B 3 -

> -

25

- cBMOJe 60-

B03pacTa • Co

RHfeie napa- veTpw flaxo^TCH Ha TaÖJiMTJtax 1-4 / g KOTopbx no nop«ARy HaMevenw caeJLVBomHe paavepbi , BbiocTa Te.ua , pocT cüíHiuero , oiHpMaa rme^a , UJWHa py

, oőxBaT rpyiH ; npo^ojibflbiá uMaweTp , no- nepeMHEiiő AKaveTp , aattMeabinafl

puné Jiöa , cKyjioBoü pa3Mep , MopjpoJiorHvecKaH ENcoTa JiMua, ciM*HeqeJiiocTfloíi ^uavepT JBwcoTa rojioBW ,BticoTa Hoca ; a yKa3aTeüH : roJioBHo«,JiMueBoá

-

bőm

• AfiTponoMeTpMMecKMe npK3aaKH

Teaeí $

>- Jiencajuiow conocTaBJieflti c flaflHWMK xMTeüefi UB.yx.

noceJieflMíi: c.Caöoaq / ceBepoBocToqflaH BeflrpHf?/

m

c. VI

&

, /ceBepHaw Bearpaa / - o

cropo- Hbi

o flaflHbtMM Ka3axoB - c npyroá . flpM cpaB”

aeíMM BeJttMMHfl npoőw "T" pacxosaefiae HB-meTCH aaMőoJiee cymecTBeaawM c XHTeJiíWM c.MBafl.

OthocMTeJibao HattMBM^oB cpeflHero Bo3paoTa , rpynnoBaB qacTOTa MeTpviqecKMx. npM3- HanoB KOToptix aaMe<iefia b Taőjume

5 ,

őeHHO MacTo HaöafOflaíOTOfl TeMHbie oTTeHKM bojioc

/ 9 0 , 8 ^/

rjia3 / 51,8 > / ; rocnoxcTByfomMMM

MOptfOJlOrHMeOKMMM npH3HaKaMH HBJIflfOTCH npHMSH cnHHHa Hoca ,cxaerKa oKpyrjieHHbiií 3aTbmoK » Kpy- TOÜ JIOÖ.

KaceJieHMe c.^BJiencajuiam cynTaeTca roworeHHWM

HesaatJMTeJibHOií Mepe ; epe

HHH Oőtnafl AJIB CílTMOBOÍ paUIAJA £eBHTM p'a3MepoB“

9 9 ,6 , y rpex naneKCOB xe - 9 1 ,4 . B cocTaöe HacejieHMfl c.íioJiencaJLaaBi 3flaMMTejibHyB0 poJib n r- paioT cneAyfoape Tanú: TypaflCKMií /3 6 % /, nepenae- a3M8T

/apMeawwbift / / 19 , cpeAM3eMao- MopcKwfi /15?fc/. npaBHJibHOCTb THnoJiorayecHoro pacMJieneaiAfl noATBepxsefla MeTOAOM Bapw anno

CTaTMCTHKK , pa3paŐ0TaHaUM C

JIUXBO . HeKOTO- pwe H3 rpynn paooBNx npM3aaKOB Typaacaoro, apMO annaoro

CMemaaaoro M3

/ Typaflo-nepeaae- a3íiaTCKoro/ xapaaTepa cBfl3biBaioTca c naMiApcKUM TwnoM ,

,peineaíie

npoŐJieMbi TpeőyeT HaJibHeHfliero accjieAOBaawi xHTejieií Twcca-Ay aaüc-

«oro Me^ypeMbH a conocTaBJieflMH ax

pa3 flbiMa aapo,naMM CpeAHBM Aaaa.

CooőiueaweM

$oTorpa$aH /oixenb-

ho

no KaxqwM / a pa3MepoB 24 uripjABnna /TaŐJi.11/

aBTop cTapaeTca cAeaaTb

3

*

no3aaTb no- jioBueB c.^KUiencajDiaui

cnemAaJiacTaMM , npo BBJ1BKHHMMH MHTepeC K 3TMM npOŐJieMaM.

27

I . T á b l á z a t

Az I . ( Ó1 8 -2 3, £) 16-23 é v e s ) ko r cs o p o r t statisztikai pa ra m éte re i.

J e l l e g Férfiak Nők

N M V N M V

T e stm a g a ssá g ... 26 1 6 7 .3 3 158-179 41 1 5 7 .7 6 1 5 1 -1 6 9 Ü lő m a g a s s á g ... 26 8 7 .9 2 8 2 -9 3 41 8 3 .9 3 7 9 -9 0 V á l l s z é l e s s é g ... 26 3 7 .9 6 35-41 41 3 5 .6 8 3 3 -4 0 T e lje s k a r h o s s z ... 26 76.15 68 -84 38 7 0 .0 5 6 3 -7 6

M ellk erü let... .. 26 9 0 .8 1 8 3 -1 0 5 - -

F e jh o s s z ... .. 26 186.42 176-198 41 178.37 1 7 0 -1 9 0

F e js z é le s s é g ... 26 15 7.85 145-171 41 1 5 3 .2 9 14 4-16 5 H o m lo k s z é le s s é g ... 26 1 0 8 .8 9 101-121 41 1 0 7 .0 2 10 0 -1 1 5 J á ro m iv szé le ss ó g ... 26 14 1 .0 8 133-15 3 41 1 3 6 .1 0 1 2 3-14 6 Morf .a r c m a g a s s á g ... 26 11 7 .2 7 10 9-133 41 1 0 9 .8 0 1 0 2-12 3 Á llk a p o c s s z e g le t s z é l... 26 1 0 6 .6 9 9 6 -1 1 5 41 1 0 0 .4 9 9 2 -1 1 1 F ü lm a g a s sá g ... 26 1 2 7 .0 8 1 1 8-13 6 40 1 2 0 .4 5 1 0 6-13 0 O rrm agass á g ... 26 5 2 .9 6 4 6 -6 0 40 4 9 .7 8 4 5 -5 9 O r r s z é le s s é g ... 26 3 3 .2 9 3 0 -3 7 40 3 1 .3 8 2 7 -3 4 F e jj e l z ő ... 26 8 4 .7 7 8 0 -9 0 41 8 5 .8 8 79^-92 A r c j e l z ő ... 26 8 3 .2 6 7 5 -9 6 41 8 0 .7 3 7 4 -8 7 O r r je lz ő ... .... 26 6 3 .0 8 5 3 -7 4 40 6 3 .1 5 5 4 -7 0

II. T á b I á z a t .

A II. (2 4 -6 0 é v e s ) k o rcs o p o rt statisztik ai param éterei .F érfiak cd >

J e l l e g N M 2

s s V

1 e s tm a g a s s á g ... 164 1 6 8 .2 8 3 7 .3 3 6.1 1 150-182 ^ i i Ülőm a g a s s á g ... 164 8 8 .2 9 9 .1 8 3 .0 3 7 8 - 98 — *

V á l l s z é l e s s é g ... 163 3 9 . — 3 .3 9 1.84 3 3 - 44 T e lje s k a r h o s s /... 161 7 6 .7 5 13 .28 3 .6 4 6 7 -8 7 ÍÜ M e llk e rö le t... 162 9 7 .0 8 4 1 .8 8 6 .4 7 79-125 ■ j F e jh o s s z ... 164 1 8 9.33 4 6 .3 0 6 .8 0 17 2-212 I

F e js z é l e s s é g ... 164 1 5 9.19 2 4 .6 5 4 .9 6 148-171 H o m lo k s z é le s s é g ... ... 164 110.99 1 9 .37 4 .4 0 99 -1 2 7 J á ro m iv s z é le s s é g ... 164 1 4 5 .8 6 3 1 .1 5 5 .5 8 13 1-165 M orf .a r c m a g a s s á g ... 164 1 2 0 .7 8 3 8 .9 6 6 .2 4 1 0 4-13 6 Á llk a p o c s s z e g le t s z é l... .. . 164 1 1 1 .7 6 4 1 .8 5 6 .4 7 9 6 -1 3 0 F ü lm a g a s s á g ... 161 1 2 5 .6 3 2 7 .81 5 .2 7 1 1 2-13 7 O rrm a g a ssá g ... 162 5 4 .5 6 t t . l l 3 .4 8 4 6 -6 3 O r r s z é le s s é g ... 162 3 5 .2 4 6 .8 3 2 .6 1 2 9 -4 2 Fejjelz ő ... 164 8 4 .2 7 12 .2 9 3 .5 1 7 3 ,9 4 A r c j e l z ő ... 164 82 .79 2 0 .3 7 4 .5 1 70-94 O r r je lz ő ... 162 6 4 .9 7 4 1 .5 8 6 .4 5 4 9 -8 2

III . T á b l á z a t

A I I . ( 2 4 - 6 0 é v e s ) k or cs op or t st atisztika i paraméterei (Nők.) ((^)

J e l l e g N M S 2 s V

T e s tm a g a s s á g ... 167 1 5 6 .5 4 2 5 .0 1 5 .0 0 1 4 4 -1 6 9 Ü lő m a g a ssá g ... 166 8 3 .2 2 8 .4 6 2 .9 1 7 6 - 90 V á l l s z é l e s s é g ... 164 3 5 .8 5 2 .5 6 1 .6 0 3 1 - 40 T e lje s k a r h o s s z ... 164 7 0 .0 8 9 .7 8 3 .1 3 6 2 - 78

M ellkerület ... - - - - -

F e jh o s s z ... 167 1 7 9 .9 2 2 5 .5 1 5 .0 5 1 6 8 -1 9 3 F e j s z ó l e s s é g ... 167 1 5 3 .7 0 1 9 .0 5 4 .3 6 1 4 4 -1 6 6 Homlok s z é l e s s é g ... 167 1 0 7 .1 8 1 8 .42 4 .2 9 9 6 -1 2 0 J á r o m iv s z é le s s é g ,... 167 13 8.41 3 0 .1 4 5 .4 9 12 2-154 M orf. a r c m a g a s s á g ... 167 111.91 2 8 .8 5 5 .3 7 9 4 -1 2 7 Á llk a p o c s s z e g le t s z é l ... 167 1 0 4 .1 0 3 5 .5 4 5 .9 7 8 5 -1 1 8 F ülm agass á g ... 164 121.21 2 0 .3 2 4 .5 1 1 0 7 -1 3 7 O rrm agasság ... 166 5 1 .2 1 8 .7 0 2 .9 5 4 3 -5 9 O r r s z é l e s s é g ... 166 3 2 .5 8 5 .6 9 2 .3 9 2 6 - 42 F e jj e l z ő ... 167 8 5 .4 4 7 .6 7 2 .7 7 7 8 - 92 A r c j e l z ő ... ... 167 8 0 .9 4 1 9 .52 4 .4 2 7 2 - 98 O r r je lz ő ... 166 6 3 .8 2 3 5 .2 4 5 .9 4 4 7 - 84

I V . T á b l á z a t ,

A III. ( 6 1 - X é v e s ) k o r c s o p o r t st atisztika i p a r a m é te r e i. *

J e l l e g

F érfiak ( ( 5 ) • Nők ( Q >

N M s 2 S V N M V

Testmagasság... 57 164.19 24.99 5.00 152-176 41 153.08 143-165

Ülőmagasság... 56 84.88 7.60 2.76 79- 92 41 80.07 70- 88

V állszél esség... 56 37.59 3.28 1.81 34- 43 42 35.14 33 -38

Teljes karhossz... 56 75.16 8.77 2.96 70-83 42 69.88 06- 77

Mellkerület... ... 57 96.34 47.76 6.76 84-115 42 - -

Fejhossz... 60 188.25 23.36 4.83 180-203 42 179.48 171-189 Fejszélesség... 60 157.25 31.74 5.63 145-173 42 153.52 147-161

Homlokszélesség... 60 110.12 18.55 4.31 99-118 42 107.21 100-114

Járomivszélesség... .. 60 144.95 29.12 5.40 134-156 42 138.14 132-145

Morf. arcmagasság... 60 120.78 53.62 7.62 102-138 42 109.73 99-127

Állkapocsszegletszél... 60 111.48 29.36 5.42 97-124 42 103.29 92-112

Fülmagasság... 60 124.03 23.53 4.85 114-136 42 120.81 109L128

Orrmagasság... 60 54.90 12.45 3.53 46- 63 42 50.95 4 6 -56

Orrszélesség... 60 37.33 9.57 3.09 30- 45 42 34.95 30-42

Fejjelző... 60 8 3 .8 7 10.12 3.18 78- 93 42 85.55 79- 93 Arcjelző... 60 83.35 27.52 5.25 72-94 42 79.36 70-89 Onjelző... .. . . . . 60 68.10 55.62 7.46 54- 90 42 68.67 54- 83

I

V. T á b l á z a t .

Metrikus je lle g e k csop orton k én ti g y a k orisá g a a II. ( 2 4 -6 0 é v e s ) k o r cs o p o r tb a n .

B eo sz tá s , cso p o rt m eg n e v e zé se Férfiak Nők

J e M e g Férfiak Nők N % N %

X - 1 5 9 .9 a la cson y X -. 1 4 8 .9 10 6 .1 7 4 .2

1 6 0 -1 6 3 .9 k isk ö z e p e s 149 - 1 5 2 .9 24 14.6 33 1 9 .8

Testmagasság 1 6 4 -1 6 6 .9 k öz ep es 153 - 1 5 5 .9 31 1 8 .9 34 2 0 .4

1 6 7 -1 6 9 .9 n a g yk özep es 156 - 1 5 8 .9 35 2 1 .3 35 2 0 .9

1 7 0 -1 7 9 .9 m agas 159 - 1 6 7 .9 60 3 6 .6 57 3 4 .1

180- x igen magas 168 - X 4 2 .5 1 0 .6

x -177 rövid X 169 9 5 .5 3 1 .8

Fejhossz 178-185 k öz ép h ossz u 170 - 176 28 17.1 38 2 2 .8

186-193 h osszú 177 - 184 90 5 4 .9 102 6 1 .1

194- x igen h o s szú 185 - x 37 2 2 .6 24 1 4 .4

x -1 4 7 kesken y X 141 _ _ _ _

Fejszélesség 14 8-155 k ö z é p s z é le s 142 - 149 37 2 2 .6 19 1 1 .4

15 6-163 s z é le s 150 - 157 97 5 9 .1 115 6 8 .9

164- x igen s z é le s 158 - X 30 1 8 .3 33 19.8

X - 7 5 . 9 h osszú X 7 6 .9 2 1 .2

Feájelző 76 - 8 0 .9 k özep es 77 - 8 1 .9 19 1 1 .6 U 8 .4

81 - 8 5 .9 rövid 82 - 8 6 .9 88 5 3 .7 90 5 3 .8

86 - x tulrövid 87 - X 55 3 3 .5 63 3 7 .8

x - 133 keskeny X 125 1 0 .6 3 1 .8

J áromi vszél essé g 134-141 k ö z é p s z é le s 126 - 133 33 2 0 .1 24 1 4 .4

14 2-15 0 s z é le s 1 3 4 - 142 98 5 9 .8 99 5 9 .3

151- x igen s z é le s 1 4 3 - X 32 1 9 .5 41 2 4 .6

x -1 17 ala cson y X 108 46 2 8 . - 42 2 5 .1

Morfológiai 118-126 k özépm agas 1 0 9 - 117 92 5 6 .1 97 5 8 .1

arcmagasság 127-13 5 magas 1 1 8 - 126 25 1 5 .2 27 16 .2

136- x igen magas 1 2 7 - X 1 0 .6 1 0 .6

x -78.9 igen alacson y X 7 6 .9 29 1 7 .7 27 1 6 .2

79 - 8 3 . 9 a la cson y 77 - 8 0 .9 61 3 7 .2 57 3 4 .1

Arc jelző 84 - 8 7 . 9 k özépm agas 81 - 8 4 .9 48 2 9 .2 54 3 2 .3

88 -9 2 .9 magas 85 - 8 9 .9 23 1 4 . - 21 1 2 .6

93 - x igen magas 90 - X 3 1 . 8 8 4 .8

x -5 4 .9 igen keskeny x - 5 4 .9 7 4 .3 9 5 .4

Orrjelző 55 -6 9 .9 kesken y 55 - 6 9 .9 1 2 1 7 4 .6 136 8 1 .9

M o rfo ló g ia i je lle g e k cso p o rtja in a k m e g o s z lá s a a három k orcsop ortb a n é s ö s s z e s e n .

VI . T á b l á z a t .

Jelleg Forma

Férfiak <:d > Nők (

I II III ö s s z e s e n I II III ö s s z e s e n

N N N N % N N N N %

Orrhát konkáv 3 11 1 15 6 - 9 30 4 43 17.2

egyenes 17 82 21 120 4 8 - 20 87 22 129 51.6

konvex 6 71 38 115 4 6 - 12 50 16 78 31.2

Tarkó lapos, meredek 3 29 16 48 19.2 3 11 5 19 7.6

profilja enyhén gömbölyű 16 89 20 125 5 0 - 22 105 26 153 61.2

erősen gömbölyű 7 46 24 77 30.8 16 51 11 78 31.2

Homlok­ meredek 20 119 46 185 7 4 - 39 156 40 235 9 4 -

profil hótrahajló 6 45 14 65 2 6 - 2 11 2 15 6 -

VII. T á b 1 á z a t A z orrprofil

k o m b in á ció ja a diagnosztik ailag fon tosa bb b é ly e g e k k e l. S tolyh w o m ó d s z e r e . F ^ lsó sorban feltüntetve a talált g y a k o r is á g , az a jsó sorban a 0 k o r re lá ció esetén elmé - leti g y a k orisá g tól való e lt é r é s . F é r f ia k (0 M l. k o r c s o p o r t.

\ J e l l e g é s b e o s z t á s a

O r r p r o f i l

K o n k á v e g y e n e s k o n v e x

T e s t m a g a s s á g

x - 1 6 4 . 9 2

- 1 . 1

2 2 - I . -

2 2 + 2 . 1 1 6 5 - 1 7 4 . 9

8 + 1 . 9

4 6 + 0 . 5

3 7 2 - 4

1 7 5 - x 1 - 0 . 8 U + 0 . 5 12 + 0 . 3

Fed j el z ő

X - 8 0 . 9

2 + 0 . 5

12 + 0 . 5

9 - 1 . - 8 1 _____ 8 2 . 9

1 - 1 . 1

14 - 1 . 5

16 + 2 . 6 8 3 . - - x

8 + 0 . 6

5 6 + 1 . -

4 6 - 1 . 6

A r c j e l z ő

x - 8 3 . 9 6

- 0 . 4

4 8 + 0 * 5

4 1 - 0 . 1 8 4 . - - 8 7 . 9

5 + 1 . 8

2 3 - 1 . -

2 0 - 0 . 8 8 8 . - - x

0 - 1 . 4

11

___________ + 0 * 5 _____

1 0 + 0 . 9

O r r j e l z ő

x - 5 4 . 9 0

- 0 . 6

in

CM

1

CM

7 + 3 . 1 5 5 ______ 6 9 . 9

5 - 3 . 4

6 3 + 1 . -

56 + 2 .4 7 0--- x

6 + 4 . -

16 + 1 . 5

7 _______ - 5 .5

Tarkó profilja

lapos

0 - 1 .9

9

- 5 .5 + r-

oCM

e n y h é n g ö n f c ö l y ü 8

+ 2 -

5 4 + 9 .5

2 7 - 1 1 .5 e r ő s e n g ö m b ö l y ű

3 - 0 .1

19 - 4 . -

2 4 + 4 .1

Homlok

m e r e d e k

7 - 1 . -

65 + 5 .5

4 7 - 4 . 5 h á t r a h a j l ó

4 + 1 . -

1 7 - 5 .5

2 4 + 4 . 5