SZEM LE kegaard, M aksim ilian Kőibe, Lada, Lenin, London, M agyar S zínház, A lfre d M arnau, K a ri M arx, N a g ysző llő s, O xford, Pozsony, Senta, Stephen Splender, Szabó Béla, S zo ju z, Tverdota G y ö rg y :a K e le t-e u ró p a ib iz a rro ló g ia c im ű , könnyben és borban o ld ható su n 'fm é n y tu la jd o n n e ve i. Egy csepp belőle feloldva: „A M uzsikás e g yü tte s p a rá d é sa n já ts z o tt, s a z é le tb en m a ra d t n a g y s z ő llő s iz s id ó k egyike, m eg h a to ttan m ondja el, h o g y m á r a d édapja is N a g ysző llő sö n született. Ő kü lönben Izrae lb e n él, a h o l a n a g y s z ő llő s ie k cs o p o rtja a z itte n i m e g e m lé ke zé ssel e g yidőben g o n d o l halottaira.
S z ó l a m a g ya r him nusz, s a ka ftá no s s a k te r sze m é b ő l p o tyo g a kö n n y." Egy másik sű rítm é n yb e n szó esik a m ádi zsidóról is: „A z e g ysze rű m á d i h itso rso s m a szö ve tke z e ti n yugdíjas. D ic s é ri a vb-titká rt, á ld o tt jó, m ű ve lt ember. S a já t b o rá va l ko ccin t a hu své tra . N in cs lova, s e szekere, se családja. A m a cská já t két he te m é rg e zté k meg. ” A d ia ló g u so k ajtót nyitnak, ezek a m on o ló g o k zárókövek: „M e gtette. N e k i sike rü lt az, a m i g y ű lö lv e s z e re te tt a p já n a k nem. A g o lyó célba talált. N é h á n y é vve l ké ső b b az a p a újra m eg n ő sü lt, s vé g ü l a szíve vitte el. Nem é rte m eg a n yo lcva n kile nce s fo rd u la to t." A zá ró kö ve k sorsokat, életeket, értékeket taka rn a k, te m e tn e k, őriznek. „G e orge, é rts d m eg, ú ja b b an m á r se m m it sem tu d un k szépen, csa k tem etni, s ha e z sem sikerül, m ivé gre vagyunk. N e segíts, ne rendezkedj, ne sze rve zke d j odaátról. A lu d j jó l, végre, fo g csiko rg a tva fe ln ő tt va g yo k."Á m a „fogcsikorgatva fe ln ő tt" is e lig a zításra szo ru l. „A m a g ya rá za to kra - va llja (be) a nagy névrokon m éltó utódja - szü ksé g ü n k van, n e ke m m in d e n ké p p e n ." F elza kla tó ez a könyv, és m eg n yu g ta tó is, hiszen m a rad ta k ké rd é se in k, és b e szé lg e tő tá rsa k is, akiktől még azt is m eg ké rd e zhe tjü k - lé gyen a k á r szo cio ló g u s, p o litio ló g us, tö rté n é sz, pártvezér, e vangélikus lelkész vagy b e n e d e kre n d i fő a p á t, - hogy „vajon ki hengeríti el a követ?"
V. Bálint Éva: Rendiség a romokon (Vélekedések a rendszerváltás éveiből). Pesti Szalon, B u
dapest, 1994.285 p.
KAM ARÁS ISTVÁN
Az „almádi műhely”
E gy n e ve lé si in té zm é n y é le té t s o k s z e m p o n tb ó l le h e t elem ezni, de a le g re á li
s a b b ké p e t a k k o r kapjuk, ha a n n ak p e d a g ó g ia i p ro g ra m já t vetjük össze a va ló sá g ga l, a za z a té n yle ge s tevékenységgel. M en te sít b e n n ü n ke t a m ásfajta e le m z é s e k a ló l a z a té n y is, h o g y a h a za i és kü lfö ld i s a jtó kitü n te te tt fig ye le m m e l ke z e lte isko lá n ka t, a B a la to n a lm á d i M a g ya r-A n g o l T an n ye lvű G im n á ziu m o t 1 9 8 8 - a s m e g a la k u lá s a ó ta . F e lü g y e le t i s z e r v ü n k ü t e m e z e t t e lle n ő rz é s e in e k kö szö n he tő e n n a p ra ké sz in fo rm á ció kka l ren d e lke zik a z is k o láról, v a la m in t a ta n te stü le t ta g ja i és d iá kja in k is re n d sze re sen h írt a dnak ró lu n k s z a k m a i kon fere n ciá ko n , ille tve m egyei, országos és n e m ze tkö zi ta n u l
m á n y i ve rsenyeken, vetélkedőkön. 1993-ban két kö n yv is fo g la lk o z o tt velünk, a z e g y ik a z U S A -ban, a m á s ik p e d ig F ran cia o rszá g b a n je le n t meg. L e g utóbb a IV. O rszág o s A lk a lm a z o tt N ye lvé sze ti K o nferencián vo lt a lka lm u n k s zó ln i a ké tn y e lv ű s é g és a ké tta n n ye lvű sé g tém aköréről, a m e lye t a szakm a e lis m e ré s s e l fogadott.
Pedagógiai program unk alapgondolata azt írja elő, hogy tanítsuk meg tanulóinkat ta nulni. Ha csak a félévi és é w é g i iskolai tanulm ányi átlagokat vizsgálnánk (1989/90: 3,90;
1990/91: 4,27; 1991/92: 4,28; 1992/93: 4,30; 1993/94 félévi: 4,36), akkor könnyen eufó
riába eshetnénk, mert kevés iskola dicsekedhet ilyen eredm ényekkel. A magas átlagok
59
SZEM LE
mögött kim agasló teljesítm ények állnak, azaz a kitűnő ta n u ló k szám a a vizsg á lt ta n é vekben 5 és 24 között m ozog, míg a b u kások szám a ugyanezen id ő sza k a latt 2 és 9 között vá ltakozott. Az igazi m ögöttes ta rta lm a t azonban az o rszágos ta n u lm á n yi ve r
senyeken indult ta n u ló k szám a jelzi: 97 és 106 fő, azaz ta n u ló in k e g yh a rm a d a ren d szeresen m eg m é re tte tik és közülük évente 9-15 ta n ulón k nehéz fa jsú lyú n a k ta lá lta tott. Nevek fe lso ro lá sa helyett szabad legyen két ta n u ló ra fe lh ívni a fig ye lm e t: H ajdú M elindára, aki az Édes Anyanyelvűnk országos döntőjében, S ze ré m i Péterre, aki a n e m zetközi diá kszó n oko k londoni döntőjén ö re g bítette iskolánk, m egyénk és hazánk hírnevét. Azért em eltem ki kettőjüket, m ert az ő eredm ényük óta va llh a tju k m agunkat jo g o sa n m ag ya r-a n g o l tannyelvű gim názium nak, bár a nem zetközi sakkverseny, az Európa Tanács ve télkedő, a dunántúli népdalverseny, az ifjú űrku ta tó k koreai vagy a kiváló ta n u ló k - kiváló sp o rto ló k am erikai ve rse n yé n e k nyertesei ugyanúgy em lítést é rd e m e ln é ne k, m int a Helikoni díjazottak, vagy ko sá rla b d á zó in k és a tlé táink... A kü l
földi fél-, vagy egyéves ta n ulm á n yi ösztö nd íja ka t elnyert ta n u ló in k szá m á t (S oros A la pítvány, R otary Club, O pen Door) pedig országos viszo n yla tb an le g jo b b na k ta rtjá k az összesítések!
Nem lehetünk azonban teljes mértékben elégedettek, mert a bukott tanulóink mellett voltak és vannak olyanok, akik két, három vagy négy tantárgyból értek el elégtelen ered
ményt. A buktató tantárgyak sorrendje eltér az általános képtől, mivel itt az angol, a m a
gyar nyelv és a történelem áll az első három helyen. Nem lehetünk elégedettek azért sem, mivel az igazoltan és igazolatlanul m ulasztott órák szám a feltűnően magas: az egy főre eső igazolt hiányzások szám a 53,36 és 67,6 óra, az igazolatlanoké pedig 0,67 és 2,34 óra között mozog. Míg az előbbi emelkedő tendenciájú, az utóbbi szerencsére (és drasz
tikus intézkedéseink hatására) csökkenő. Bármilyen furcsa is, de az igazolt hiányzások m agas szám a tanulóink nagymértékű kötelezettség-vállalásából is fakad, mivel a tanul
mányi versenyek mellett a külföldi testvériskolákkal lebonyolított cserekapcsolat is hiány
zásnak számít, még ha igazoltan is... (Nem véletlen, hogy idei belső ellenőrzésünk egyik kiem elt területe a hiányzások okainak beható vizsgálata volt.)
C élrendszerünk koordinátái, értékeink és tanulóeszm ényünk a fentiek tükrében nem üres fogalmak. A kéttannyelvű oktatás „m axim alista’’ m egfogalm azása szerint a két- tannyelvűséggel két nyelv anyanyelvi szintű ism erete várható el, míg a „m inim alista" csak azt várja el, hogy mindkét nyelven értelm es és egész kifejezésekre legyen képes a tanuló.
A mi kéttannyelvű iskolánk valahol a kettő között szeretné teljesíteni a fe la d a tá t, ugyanis h a zá nkb a n m ég m indig kiem elt fe la d at (vagy annak kellene lennie), hogy idegen n yel
ve ke t jó l b e szélő, az é rte lm isé g i pályák iránt vo n za lm a t érző ta n u ló ka t ké szítsü n k fe l to vá bb ta n u lá sra .
Iskolánk egy végzett és egy idén végző évfolyam ának továbbtanulási sta tisztiká ja ugyan a tre n d e k je lzé sé re csak óvatosan használható, de m ás ké tta nn ye lvű iskolák tö b b é ve s ta p a szta la ta iva l eg yb eve tve le vonhatunk belőle néhány ta n u lsá g o t. A to vá b b ta n u ln i szá n d éko zó k 85% -ánál a b ö lcsé szka ro k, a kö zg azdasági karok és a kü l
ke reskedelm i fő isko lá k n é pszerűsége után a m űszaki egyetem ek, a jo g i karok és a m űvészeti fő is k o lá k következnek, s ezek után jö n n e k a külföldi e g yetem ek, a te rm é sze ttu do m á n yi karok, az orvo stu d o m á n yi egyetem ek. A fe lve tte k szá za lé ká b a n v iz s gálva (az é re ttsé g ize tte k és felvételre je le n tke ző k eg yü tte s szá za lé ka 100% ) az ösz- szes b a la ton a lm á d i je le n tke ző 80% -a nyert felvételt. A fe lvé teli vizsg a e lőtt 70% -uk felső-, 30 % -u k ped ig középfokú állam i nyelvvizsgával rendelkezett. F on to sn a k ta rtju k a 80 % -o t to v á b b ta n u lá s arány hangsúlyozását, m ert kü lönböző fo rrá so k m ás-m ás a d a to ka t közölnek. Tehetik ezt azért, m ert a felsőfokú fe lvé te lik s ta tisztika i a d a tszo l
g á lta tá sa pontatlan, sőt téves, és a külföldi e g yetem ekre fe lve tt ta n u ló k ró l egyáltalán nem vesz tudom ást.
A külföldi egyetem ekre való bejutás még mindig könnyebb, mint a hazaiakra. Két furcsa tendencia figyelhető meg ezzel kapcsolatban: 1. Nem ragaszkodnak a tanulók érettségi vizsgájához (a harm adik és negyedik évet el sem végzett tanulónk m ásodéves egyete
mista az USA-ban); 2. Nem szükséges a felvételin személyesen m egjelenni, mert a stan
dardizált nem zetközi vizsgaeredm ények alapján (SAT) már érettségi előtt kiértesítik a ta n u ló t a sikeres fe lvé telirő l. (H azai e gyetem ek is ke zd ik követni ezt a p é ld á t, így a z
SZEM LE u tán a ta n u ló k e g y ik e -m á s ik a nem is je le n ik m eg a fe lv é te lin .) A kü lfö ld i ta n u lá s e z á lta l tö b b ta n u ló n k n á l „c s a k ” a n ya g i ké rd é s, b ár a te lje s ta n d íjm e n te s s é g e t is b iz to s íto ttá k m ár!
A pályaorientálás feladata a felvételizők jellem zésének eltörlése után sem veszítette el fontosságát, b ár jóval nehezebbé vált. Nem ritka az irreális pályaválasztás sem. A két- tannyelvű iskolák tanulói esetében a nyelvtanulás célja a nyelv eszközjellegű használa
tára való felkészítés. Ez a cél némileg m egváltozik akkor, am ikor a bölcsészkarok angol szakára jelentkeznek a végzett tanulók. Ők kétszeresen is könnyebb ellenállást választ
ják: könnyebb bejutniuk, a felvételi után pedig nem kell tanulniuk (legalábbis a nyelvet...).
A felvételik tükrében m indenesetre igaztalan és m egalapozatlan a vád, hogy „a nyel
ven kívül m ás tárgyat meg sem tanulhatnak tisztességesen", sőt az intenzív nyelvtanulás segítségével szignifikánsan javul más nyelvek és más tantárgyak tanulásának m otiváci
ója és eredm ényessége is. Kiváló példa erre az almádi diákok kim agasló sikere az olasz O KTV-n, ille tve az o lasz napokon, de a ném et, spanyol és orosz nyelvi e re dm ények is im p on á ló a k! (M int to lm á cso k és fo rd ító k is m eg á lltá k a helyüket a város, a m egye és az orszá g ké p vise le téb e n .)
Ami a nyelv eszközjellegét illeti, a fentiek alapján többet is tudunk tenni a megyéért, annak népszerűségéért, mert publikációink a m agyar-brit, magyar-walesi, m a g ya r-a m e rikai és a m ag ya r-o la sz ka p cso la to k fe ltá rá sa te rén kedvező bel-, és külföldi v is s z ha n go t ka p tak. Ha a n em zeti ta n te rv cé lja it tekintjük, a ho n ism e re t ta n ítá sa so kka l na g yob b te re t kap, am elyen belül az „alm á d i m űhely” m ég fo n tosa b b m egyei és o r
szá g o s sze re p h e z juthat.
A tantárgyi struktúránk is továbbgondolandó a felvételik tükrében, mivel a kötelezően angolul tanított tantárgyakról szóló 1993. évi MKM előírás az 1994-95-ös tanévtől lép é le t
be. Az előírt három tantárgy szigorúan vett betartása kényszerválasztás elé állíthatja a tanulókat az érettségin, mivel az angolul tanult tantárgyak közül kettőt érettségi tantárgy
ként kell választaniuk. Az angol nyelvű történelem , földrajz és biológia választásunk sza k
mai szem pontok alapján született, és tekintettel voltunk a tanárellátásra is. A kény
szerválasztás elkerülése és a tanárellátás m egoldása érdekében egyrészt legalább négy tantárgyat kell angol nyelvű tanulásra felkínálnunk, m ásrészt ezen tantárgyak tanítását m agyar kollégákkal kell m egoldanunk. Ezek alapján m egfontolandó a történelem és a biológia m ellett a m atem atika és a kémia angol nyelvű tanítása a földrajz helyett.
A nulladik évfolyam tól kezdve elengedhetetlennek tartjuk a heti húszórás intenzív a n gol nyelvtanítás m ellett a magyar nyelvtan csoportbontásos tanítását, illetve a stratégiai gondolkodás fejlesztését, ez utóbbit sakkoktatás form ájában (K urucsai István m estere
dző irányításával).
Az iskolánkba való felvétel rendszere m indig pontos fokm érője volt az oktatási a d m i
n isztrá ció kétta nn ye lvű intézm ényekkel szem ben tá p lá lt roko n sze n vé n e k, illetve e l
le n sze n vén e k. A kezdeti krité riu m o p tim a lizá lt elő fe lvé te li ren d sze r a n nyira e g yé rte l
m űvé te tte a ké tta nn ye lvű iskolák népszerűségét, hogy m eg kellett a ka d ályozn i a to vá b b i té rn ye ré süke t. A kezdeti tíze s n a g yságrendű in té zm é n yh á ló za t m ára m ár s z á za s n a g yság re n d ű lett - a fé lh iva talos kom m üniké százötven ilyen iskoláról tud, de a tá m o g a tá s helyett sok te rü le te n a tűrés dom inál. Az e lő fe lvé te li e ltö rlé se után k ü lö n b ö ző sz in o n im á k alatt m egm aradt az előválogatás, ami azonban m ár nem ad m ó
dot o rszá g o s á tirá n yítá sra , m ert csupán adott régiók tu d n a k e g yüttm űködni. Ennek kö ve tkezm é n ye i e g yré szt pozitívak: nőtt a m egyén b elüli je le n tke ző k szá m a és s z á m aránya (ezen belül V eszprém é és Alm ádié is), a kezdeti m eg torpanás után ism ét nő a je le n tk e z ő k szá m a (idén 177), m ásrészt nagatívak: csökkent a tá vo la bb ró l je le n t
kezők szám a, vele e gyütt nőtt az á lje le n tke zők szám a, akik vagy csa k az ingyenes m e g m é re tte té s m iatt jönnek, vagy pedig fe lvé telt nyerve a la kó h e lyü khö z közelebbi ta n in té zm é n yt vá la sztjá k (ez utóbbi az utazási és m egélhetési kö ltsé g ek n ö ve ked é sé n e k kö ve tkezm é n ye ). Az összes Veszprém m egyei je le n tke ze tte k szám a 126 fő, ebből fe lvé te lt nyert 38 tanuló, akik közül 11 ve szprém i és 6 pedig balatonalm ádi. A to vá b b ia kb a n elke rü lh e te tle n a fe lvé teli költségek á th árítá sa a je le n tke zőkre , v a la m int a nem m agyar á lla m po lg á ro k gyerm ekeinek á tirányítása n e m zetközi iskolákba
61
S Z E M L E
(az utóbbiak irreálisan nehéz feladat elé kerülnek, ha vá lo g a to tt m agyar ta n u ló kka l kell lépést ta rta n iu k).
A fentiekkel összefüggő kérdés a 200 kollégiumi férőhely elosztása. Az eredeti 120 leány és 80 fiú helyett az 1992/93-as tanévben 160 leány és 40 fiú nyert felvételt, mivel a fűzfőgyártelepi Irányítástechnikai Szakközépiskola kollégiuma több fiútanulónk elhe
lyezését vállalta. A korábban ideiglenesnek tekintett kollégiumi férőhely igénybevételt meg kell hosszabbítanunk, m éghozzá további fiú-férőhelyek igénybevételével, mert az idei kollégium i jelentkezéseknél, csakúgy mint a gim názium i felvételiknél nagyobb a le
ányok számaránya, mint a fiúké. A kollégiumi átstruktúrálódás egyben elodázhatatlanná teszi a kollégium vezetői álláshely betöltését a nevelési fe la d ato k és azon belül a m orális fe lzá rkó zta tá s kö vetkezetes vé g re h a jtá sa érdekében.
A fenti feladatokat olyan tantestület képes végrehajtani, amely az elmúlt évek folyamán pedagógiai bölcsességről és az átlagosnál m agasabb oktatási a ktivitá sró l te tt ta n ú b i
zo n ysá go t: azok a kollégák, akik az angol nyelvet ta n ítjá k itt B a la to n a lm á d ib a n , a kö
zé p isko la i szin te t jóval m eghaladó e re d m ényességgel b ü szké lke d h e tn e k és az o r
szá g o s ta n u lm á n yi ve rse n ye kre is felké szítő kollégák é ve k óta nem zetközi sikereket is e lkö n yve lh etn e k. A m agasszintű sza ktá rg yi tudás e le n g ed h e te tle n, de ped ag ó g ia i fe lké szü ltsé g és igényesség nélkül a teh etsé g e ke t kiválogató és a zo ka t m enedzselő isko lá b a n keveset ér. Az utóbbi négy évben te n ni akaró és tudó, je lle m e s ta n áro ké lett a ve ze tő szerep, akik a d iá ko k valódi érdekeit ta rtjá k a legfo nto sa b b n a k. Az e re d m ények nem m aradtak el, de anyagi és erkölcsi m eg b e csü lé sü kn ek az á tla g o sn á l lé nyegesen m ag a sa b b szin tjé t az iskolavezetés csak a fe n nta rtó in te n zíve b b tá m o g a tá sá va l biztosíthatja. A zok a kollégák, akik Lő rin cze Lajos tiszte le té re orszá g o s m a
gyar nyelvi ve té lke d ő t indítanak, akik ve ze tőta n á rok a Veszprém i Egyetem ről kikerülő ta n á rje lö lte k m ellett, akik ta n ulóka t készítenek fel m egyei és orszá g o s ta n u lm á n yi ve rse n ye kre és a kik m indennapi m unkájuk m ellett m ég p u b liká ljá k is e re dm ényeiket, sőt ne m ze tkö zi ka p cso la to ka t ápolnak, a tágan é rtelm ezett m un ka h e lyi kö te le ze ttsé geiken kívül va la h o l a m egyéért és az o rszágért is te szn ek valam it.
Ha ezek után m egvizsgáljuk, hogy a balatonalm ádi m agyar-angol tannyelvű gim názi
um milyen tám ogatással oldja meg feladatait - a kötelezőket és az önként vállaltakat egyaránt akkor azt látjuk, hogy az iskola sem a költségvetés, sem az átlagkereset te kintetében nincs elkényeztetve. Nem azt kívánjuk ezzel állítani, hogy más m egyei intéz
mény sokkal jobban áll, hanem csupán a nyolcvan évvel ezelőtt itt tanító S zabó D e zső m ondatára szeretnénk emlékeztetni: „Üres gyomorral nehéz a him nuszt énekelni." Ő sem konkrétan gondolta, mi sem.
Elég egy pillantást vetni kiadásainkra, hogy felfedezzük: a növekedés, különösen az elm últ két évben, az árem elkedésekből adódik, nem pedig abból, hogy feladataink m eg
oldására többet tudunk fordítani. Költségvetési tá m o g a tá su nk m eg h a tá ro zá sa ko r s a j
nos, m ég m indig fig ye lm e n kívül m arad az a m űködési sajá to sság , hogy kiszo lg á lta tott he lyze tbe n va g yu n k a h ő szo lg álta tá s te rü le té n és A lm ádiban a le g m agasabb a v íz- és a csa to rn a d íj. K öltsé g ve té sün kb e n nem ta p a szta lh a tó sem szin te n ta rtá s, sem in flá ció kö ve té s, e rő te lje s ta ka ré ko ssá g u n kb ó l és racionális g a zd á lko d á su n kb ó l s zá r
m azó p é n zm a ra dvá n ya in ka t, va la m int sa já t b e vé te le in ke t ezáltal nem tu d ju k sem fe j
le szté se kre , sem e szkö zvá sárlá sra fordítani, m ert szorosan ve tt m űködési kia d á sa in k fe d ezé sé re szolgálnak.
O sca r Wilde, aki száztíz évvel ezelőtt a m egyénkbe is ellátogatott, ezt írta valahol:
„M indannyian gödörben vagyunk, de néhányan látjuk a csilla g o ka t." Itt B a la to n a lm á d i
ban látni véljük.
C Z U C Z O R S Á N D O R
62
