Wood, G.D.: Az összehasonlítások problémái Afrikában

1 044

WOOD. 6. D.:

AZ USSZEHASONLITÁSOK PROBLÉMA! AFRIKÁBAN

(Problems of comparisons in Africa with special regard to Kenya.) — The Review of Incomeland Wealth. 1973. 1. sz. 105—116. p.

Az ENSZ keretében folyó nemzetközi ösz- szehasonlítás (International Comparison Pro—

ject — lCP) résztvevői között egy afrikai or- szág is van: Kenya.

Afrikai ország bekapcsolása olyan össze- hasonlításba, amelyben földrajzi. fejelttségbe- li stb. szempontból igen különböző országok vesznek részt, sajátos nehézségekkel jár. E nehézségeket a tanulmány —— követve az ICP módszertani struktúráját — két csoportban tárgyalja: 1. az értékadatok (a nemzeti valu—

tában kifejezett és az összehasonlítás során dollárra átszámítandó értékadatok) becslése, 2. árak gyűjtése.

Az értékadatok összeállításánál más-más jellegű problémákkal találkozunk a fogyasz- tás és a beruházások területén. A legtöbb afrikai országban, így Kenyában is a lakos- ság fogyasztását reziduális tényezőként épí—

ti'k be a nemzeti elszámolásokba.AleP-ben viszont közvetlen megfigyelésre és a fogyasz—

tás mintegy 100 csoportjára vonatkozó ki- adási adatra van szükség.

Az erre irányuló speciális felvételek á sa- ját termelésű fogyasztás esetében súlyos aka- dályokba ütköznek, márpedig az afrikai or- szágban ez a fogyasztási forma számottevő súlyt képvisel. A kenyai Statisztikai Hivatal a következő "öt kategóriában figyelte meg a saját termelésű fogyasztást: mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat, viz és lakástulajdon.

Más afrikai országokkal való összehasonlítás esetén előfordul, hogy egyik országban ez, másik országban az a termék esik ki az ősz- szehasonlitás köréből. Az sem mindegy, hogy milyen módszerrel közelítik meg a saját ter—

melésű fogyasztás értékét. Az SNA szerint termelői áron kell értékelni, amin az eladók a szóban forgó vagy hasonló terméket a pia- con értékesítik. Kenyában azonban — példá—

ul a víz és a tűzifa esetében -— nem ezt az eljárást követik, hanem azt becsülik meg, hogy az elfogyasztott mennyiség megszerzé—

séhez mennyi munkaóra szükséges és ezt megszorozzák a női mezőgazdasági munka—

erő átlagos órabérével. Az igy kapott adat azonban nem hasonlítható össze áttételek né:kül más ország megfelelő fogyasztásá—

va .

A beruházások adatainak összegyűjtését jelentősen megkönnyíti az a körülmény, hogy a fejlődő országokban viszonylag nagy sú—

lyuk van az állami beruházásoknak és ezek- ről megbízható adatok állnak rendelkezés—

re. A beruházások értékének becslése kétféle módszerrel történhet: az áruáramlási (com- modity flow) módszer szerint az egyes tőke-

javak mozgását követik nyomon a termelőtől

az elosztási szektoron keresztül a végső fel-

használásig; a kiadási (expenditures) mód-

szer esetén a vásárlókat kérdezik meg ösz- szes tőkeképzési kiadásaikról. Az előbbi el- járást a lakóházak, néhány más építmény és a gépek (kivéve a szállítóeszközöket)köré- ben alkalmazták, utóbbita beruházások töb- bi csoportjában. A kétféle módszer azonban nem ad egyforma eredményt. Azok az or—

szágok, amelyek a kiadási módszert alkal- mazzák, nagyobb mértékben számítják a; be- ruházások közé a javításokat. mint azokra- melyek az áramlási eljáráshoz folyamodnak, mivel a javításokat rendszerint a tőkejavak használói, illetve vásárlói vállalják. Áramlási módszer esetén viszont csak azok a javitó- sok kerülnek be az adatokba, melyeket spe- ciális vállalatok végeznek.

Az lCP-ben az árakkal szemben két fon- tos követelmény nyilvánul meg: az áraknak jól körülhatárolt árureprezentánsakhaz kell tartozniok és országos átlago'kat kell képvi- selniök. Az afrikai országokban rendelkezés—

re álló áradatok e két követelmény egyiké- nek sem felelnek meg. A statisztikai megti- gyelések utasításai nem adnak kellő specifi- kációt. Érdekes azonban, hogy az adatgyűj- tők a gyakorlatban sokkal határozottabb termékkörüliráshoz tartják magukat annál, amit az utasítás megszab. Mégis külön ne—

hézséget okoz az lCP részletes specifikációjú árureprezentánsaihoz a megfelelő kenyai árat

hozzárendelni.

Az országos átlagárak kialakítása azért problematikus, mert a rendszeres ármegfi—

gyelés a fővárosra korlátozódik. Ezért további két városban és 13 faluban az lCP számára külön felvételeket végeztek, melyek során közvetlenül az eladókat kérdezték ki'az el- adási árakrál. A falvak kiválasztása úgy tör—

tént, hogy a nyolc legnagyobb törzsi csoport területe bekerüljön az adatgyűjtésbe. Csak az észak-keleti provincia maradt figyelmen kivül. ahol főként nomád népek élnek, akik a lakosságnak mintegy 3 százalékát teszik ki és ahol nincs állandó piac. *

A beruházási javak árai közül a gépek je- lentik a kisebb problémát, mert többségük import eredetü. Jóval nehezebb a kérdés az építéseknél. mivel a jellemző épitm—ényeknek nincs megfelelőjük más országban. Az a szakértői becslés, mely annak megválaszolá- sára irányul. hogy mennyibe kerülne a má- sik ország jellemző építményének felépítése ebben az országban, félrevezető lehet A!- talában nem helves azonos építmény árának becslésére törekedni. jobb megelégedni a csupán hasonlóval. Az olyan ipari épületek például, amelyek az Egvesült Államokban alumíniumból készülnek, Kenyában naavon drágák lennének. A hasonló épülethez Ke- 'nvában cementet használnak és ez megfe-

lelőbb alap az 'összehGSOnlitásra. Nemcsak

STATISZTIKAl lRODALMl FIGYELÖ

az anyagok helyettesítése okoz azonban prob- lémát, hanem a különböző termelési tényező—

ké is. Kenyában például vasbetonoszlopokat használnak acéloszlopok helyett. mivel utób—

biak beépítése finomabb és körültekintőbb

1 045

munkát követel, Kenyában pedig jó ácsok—

hoz és jó munkafelügyelőkhöz nehezebb hozzájutni. mint vasbetonhoz.

(ism.: Szilágyi Győ'GY)

DEMOGRÁFIA

KLIMCZYK. M. — SMOLINSKI. ZB.:

A DEMOGRÁFIAI PROBLÉMÁK A LENGYEL STATlSZTlKAl FÓHlVATAL TEVÉKENYSEGÉBEN

(Problematyka demográficzne w Glownego Urzedu Statystycznego.) —-

Statystyczne. 1973. 1. sz. 1—4. p.

dzialalnosci Wiadomoscí

A lengyel Statisztikai Főhivatal kutatásai- nak programjában az egyik legfontosabb helyet a népesedés kérdésköre foglalja el.

Ezen a szerzők az ún. tiszta demográfiát ér- tik, mely a népesség állapotával és szer- kezetével, illetve az ezt befolyásoló népmoz- galomm-al foglalkozik. Szerzők ebből a felfo- gásból kiindulva, hogy a demográfia szoro- san kötődik a statisztikai módszerekhez — is—

mertetik a hivatalban folyó ezzel kapcsola- tos legfontosabb statisztikai munkálatokat.

A hivatal célja nem pusztán a valóság megfigyelése. hanem a fejlődés irányítása, illetve befolyásolása a demográfiai valóság- ba történő beavatkozás útján, ami különösen aláhúzza a demográfiai kutatások fontossá—

gát. Éppen ezért a hivatal szerepe nem me—

rül ki az empirikus kutatások megszervezé—

sében, hanem kiterjedt, széles körű elemző munkásságot is folytat. Ezzel egyúttal jelen- tős mértékben segíti a más területeken folyó gazdasági, államigazgatási tevékenységet.

A demográfiai munkálatok irányítását a Népesedésstatisztikai és demográfiai kutatási főosztály végzi, mely felügyeletet gyakorol a hivatal más részlegeiben folyó ilyen jellegű tevékenység felett is. A főosztály legfonto-

sabb feladatai:

—irónyitjo a természetes népmozgalomra és a vóndorlásro vonatkozó adatgyűjtést, és együttműkö- dik o számítóközponttal az adatok feldolgozásában:

— elmélyültebb kutatásokat végez az egyes téma- körökben (házosság, válás, születés, halálozás, belső vándorlás) :

-— elvégzi :: népszámlálások közötti időszakokban az adatok folyamatos helyesbítéséhez szükséges becs-

léseket és számításokat:

—- perspektivikus előrebecsle'seket végez:

—a rendelkezésre álló forrósanyaaot mélyebben elemzi a demometriai tábla- és egyéb matematikai statisztikai módszerek segítségével.

A szerzők részletesebben is bemutatják az elmúlt két évben végrehajtott, illetve jelen—

leg is folyó legfontosabb demográfiai mun—

kálatokat.

A természetes népmozgalom és a vándor—

lás vizsgálata eddig lényegében az anya- könyvi népességnyilvántartási rendszer segít—

ségével nyert adatokra épült. Ez a nyilván—

tartási rendszer — mely egyéni kartonokból és összesítő kimutatásokból állt—megszabta a demográfiai kutatások lehetőségeit, egyben korlátait is. Ezért a lengyel Statisztikai Fő- hívatal jelenleg új népességnyilvántartási rendszer kiépítésén munkálkodik. Kísérletkép- pen 1971—ben a halálozások nyilvántartásá- nál olyan statisztikai kartonokat vezettek be, melyek már több, az orvosi és demográfiai kutatások számára szükséges információt is rögzítenek. Ennek alapján a hivatal 1972-ben konkrét javaslatot dolgozott ki a hagyomá- nyos anyakönyvi rendszer megszüntetésére és egy új információs rendszer megteremté- sére, mely egyidejűleg számos statisztikai szempontot venne figyelembe. Ennek eredmé—

nyeképpen 1972 decemberében néhány vaj—

dasági (városi) statisztikai és belügyi hiva- tallal együtt olyan új bejelentkezési és szü- letési lapot dolgoztak ki, mely alkalmas a számítógépes feldolgozásra. A számítógép és az új nyilvántartás segitségével lehetségessé válik majd olyan kérdések vizsgálata, mint a vándorlók és az újszülöttek szüleinek kép—

zettsége, a migrációt kiváltó legfontosabb okok. a szülési sorrend stb., 5 a kért infor- máció leakésőbb két hónapon belül rendel- kezésre fog állni. A rendszer bevezetése 1974 elejére befejeződik. Ugyancsak erre a határidőre vezetik be az új házassáai lapot is. A második szakaszban létrehozzák a hi- vatal demográfiai adatbankját. Perspektivvi- kusan olyan általános elektronikus népesség- nyílvántartási rendszer létrehozását tervezik, mint a szervezés alatt álló csehszlovák és magyar népességnyilvántar—tás.

Mivel a tízévenként végrehajtott népszám- lálások nem nyúlt—anak minden téren ele—

gendő információt a demográfiai elemzés számára. ezért a speciális kutatásokhoz szük- séaes részletesebb adatok megszerzése cél- jából reprezentatív kérdőíves vizsgálatokat végeznek. ilyen volt például az 1972. évi családvizsaálat, melyet a szakfolyóiratok már részletesen ismertettek. A közeljövőben több naay reprezentatív vizsaálatot tervez—

nek: 1973-ban a migráció okairól és az idős emberek helyzetéről. 1974—ben az új háza—

sokról. a válások okairól, a terhességmea—

szakításról. Ugyancsak megemlítendő az 1973 végére tervezett mikrocenzus is.

A Minisztertanács rendeletére 1971. janu- ár elsejével a főosztály keretein belül prog-