Állandó lakossági minta szervezése

ÁLLANDÓ LAKOSSÁGl MINTA SZERVEZÉSF

A. BOJARSZKIJ — !. VENECKU

A társadalmi—gazdasági problémák (anyagi feltételek. népesedés, kultúra. kü- lönböző szolgáltatásak stb.) statisztikai tanulmányozásával kapcsolatos feladatok megoldásához, egészen a különböző kérdésekre vonatkozó közvélemény megállapí- tásáig adatforrásul csak a lakosság szolgálhat. Más szavakkal a lakosság körében végbemenő társadalmi—gazdasági folyamatok alapos és elmélyült vizsgálatához a lakosságra vonatkozó különböző információkat kell hatékonyan és széleskörűen fel—

használni. '

Az információk megszerezhetők egyfelől a rendszeresen tartott népszámlálások—

ból és a népességi események folyamatos nyilvántartásából, valamint a vállalatok és intézmények beszámolójelentéseiből, másfelől a különböző időszakos (rendszeres

és alkalmi) reprezentatív lakossági felvételekből.

A társadalom életének különböző oldalaira vonatkozó. fentemlített forrásokból

származó adatoknak azonban számos fogyatékosságuk van.

Először is. annak ellenére. hogy a népszámlálási adatok, amelyek a lakosságra vonatkozó információk alapvető forrását jelentik, s lehetővé teszik. hogy tanulmá- nyozzuk a lakosságnak a népességi folyamatok összegeződéséből kialakuló össze—

tételét. magukat a folyamatokat a népszámlálási adatok alapján nem lehet nyomon követni. Ezenkívül a népszámlálások a folyamatos megfigyeléstől időben el vannak határolódva.

Másodszor. noha a lakosság folyamatos nyilvántartásának adatai elég részletes ismereteket nyújtanak a demográfiai eseményekről és tényekről. mégsem elegendők a teljes statisztikai elemzéshez. mert ha nem ismerjük a lakosság azon csoportjai- nak nagyságát és összetételét, amelyekben az adott események végbementek, nem kapunk összehasonlítható képet a népességi folyamatok intenzitásáról.

Harmadszor, bár jelenleg a vállalatok és intézmények beszámolójelentése a lakosság életének ezeket az oldalait jellemző statisztikai adatok főforrása, ter- mészetesen nem lehet a lakosság gazdasági és kulturális életére vonatkozó olyan univerzális információs forrásnak tekinteni, amely kielégítené korunk megnöveke—

dett igényeit. A lakosságra vonatkozó beszámolási adatok ugyanis a gazdasági és kulturális életnek csupán arra a területére vonatkoznak. amelyre az adott intézmé- nyek tevékenysége kiterjed. Az adatok továbbá nem vonatkoznak az egész lakos- ságra. hanem csupán az adott intézményekkel összefüggőcsoportokra: a vállala—

tok dolgozőira. a tanulókra, az olvasókra stb.

. ( .t. '

Ju, :V

' Az anyagot megvitatták és jóváhagyták a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala Tudományos Kir-;

tató Intézetének Tudományos Tanácsában.

A cikk eredeti címe: Ob organizacii posztojannoj vüborocsnoj szetinaszelenija. Vesztnik Sztalísztíkl. 1978.

évi 10. sz. 57—62. old. g, u; _, _ Á._ , . .

284 ' A. BOJARSZKU _ !. VENECKU

Negyedszer. a reprezentatív lakossági felvételek eredményei nem eléggé haté- konyak. és eredményeik gyakran nem hasonlíthatók össze nemcsak egymással, ha- nem különböző okoknál fogva — többek között a felvételi program, a mintavételi

alapok (a fősokaság egységeinek listája) és a végrehajtás módszereinek különböző-

sége miatt — a népszámlálás és a folyamatos nyilvántartás eredményeivel sem. Sőt még ha a lakossági csoportok a népszámlálási. a népmozgalmi és a reprezentatív felvételi adatok szerint azonosak is, nehéz biztosítani az egyes személyek egyér—

telmű besorolását az egyik vagy a másik csoportba.

S végül, a háztartásstatisztikának, amelynek a lakosság anyagi életviszonyai—

nak tanulmányozása a feladata, minden értéke mellett hiányosságai is vannak, min-

denekelőtt felépítésének ágazati elve miatt. Ugyanis nemcsak azon lakossági cso-

portok anyagi életviszonyait kell jellemeznie, amelyek az adott ágazatokhoz és fog—

lalkozásokhoz tartoznak, hanem valamennyi rétegét. Ezenkívül az ágazatok szerinti kiválasztás ellentétben áll a háztartás .,családi" jellegével is, mivel a családban vannak olyanok is, akik más ágazatokban dolgoznak, de nem a kiválasztási szabá-

lyoknak megfelelően kerültek a mintába.

Ami a különböző főhatóságok és szervezetek által végzett szociológiai felvéte—

leket illeti, végrehajtásuk statisztikai módszerének tökéletességéről egyelőre még *

nehéz lenne beszélni. '

Ily módon tehát a közvélemény statisztikai tanulmányozása, a tényekben és vé- leményekben kifejezésre jutó népességi folyamatok és jelenségek összefüggő elem—

zése. a társadalmi—gazdasági tényezők szerepének feltárása a lakosság fejlődésé- ben szükségessé teszi először a lakosságra vonatkozó jelenlegi adatforrások bőví- tését és javítását. másodszor pedig újak keresését.

Figyelembe véve a lakosságra vonatkozó jelenlegi adatforrások ezen sajátos- ságait, a lakosság valamennyi rétegét és csoportját felölelő, az ott végbemenő né- pességi folyamatokat rögzítő társadalmi, népességi, társadalomegészség-ügyi kuta- tások céljára, a tanulmányozandá jelenségek intenzitásának vizsgálatához, a kü-

lönböző tényezők reprodukcióra gyakorolt hatásának kimutatásához, a család fej-

lődési törvényszerűségeinek. a munkaerő-tartalékok alakulásának és struktúrájának

feltárásához további adatforrások szükségesek.

A további statisztikai adatok gyűjtéséhez a szervezés legelfogadhatóbb formája

korunkban az állandó lakossági mintavételi hálózat létesítése lehet (számos más

országhoz hasonlóan).1 Egy ilyen hálózat szervezésénél felvetődik a lakossági meg- figyelések összefüggő egységes rendszere létrehozásának gondolata. Az egységes rendszer feltételezi a teljes körű, rendszeresen végrehajtott népszámlálásaknak. a népességi események folyamatos nyilvántartásának, a vállalatok és intézmények

beszámolási rendszerének a reprezentatív lakossági felvételekkel való kölcsönös

egyeztetését és összehangolását. A lakossági minta segítségével a következő séma szerinti felvételeket lehet végrehajtani:

!. A népesség reprodukcióia és összetétele

1. születések és halálozások társadalmi, foglalkozási. nemzetiségi és más. csoportok sze-

rint;

2. a család jellegének és a benne lejátszódó változásoknak tanulmányozása;

3. a lakosság családösszetétete és :: csatár.-l— létszámát meghntározó tényezők;

4. házasságok és termékenység:

5. családtervezés és tudatos anyaság;

6. válások, okaik és hatásuk a születésekre;

7. a nemzetiségi tényező és a történelmileg kialakult hagyományok szerepe a népese- dési politika kidolgozósánót:

' Lásd: Vosztnlk Szlallsmkl. 1976. év! 11. sz. 8-9. old.

ALLANDÓ LAKOSSÁGI MINTA 285

8. vallási hagyományok és a születések: , ,

9. az etnikai tényezők szerepe a népesedés alakulasaban stb.

II. Munkaerő-tartalékok

1. az új nemzedék felkészítése a munkára:

2. az általános iskolát elvégző ifjúság elhelyezkedése;

3. az ifjúság szakmai érdeklődésének tanulmányozása:

4. a kis városok munkaerő-tartalékainak felhasználása;

5. a női munka igénybevétele a népgazdaságban stb.

Ill. Társadalomegészség-ügy ' , , , " ,

1. a gazdasági, társadalmi és egyéb tényezők hatása a halalozasi aranyszam csokkene- sére;

2. az életviszonyok társadalomegészség-ügyi értékelése;

3. az általános és üzemi balesetek vizsgálata;

4. a lakosság megbetegedéseinek tanulmányozása stb.

IV. A letelepedés kérdései

1. a vándorló népesség minőségi jellemzése:

2. a város és a falu közötti lényeges különbségek leküzdése;

3. a szűk termelési kapacitással rendelkező városok és munkástelepülések népességi problémái;

4. a szolgáltató ágazatokban foglalkoztatott népesség arányának változása és a külön- böző nagyságú és profilú városok fejlődésének távlatai stb.

V. A lakosság életszínvonalának kérdései

a lakosság bevételeinek, kiadásainak és fogyasztásának vizsgálata;

a munkás—, alkalmazotti és kolhozparaszt-családok lakáskörülményeinek vizsgálata;

a szolgáltatások iránti igények tanulmányozása;

a munkás-, alkalmazotti és kolhozparaszt-családok időbeosztásának vizsgálata;

a lakosság szociális és egészségügyi ellátási problémáinak tanulmányozása.

e e w w —

Közvélemény—kutatás lehetséges mind a felsorolt. mind egyéb kérdések tekin- tetében.

A tudományosan szervezett mintavétel valószínűségelméleti alapon kialakított

egységes, állandó lakossági mintát eredményez: különleges statisztikai megfigyelési

rendszert, olyan megfigyelési reprezentativ sokaságot, mely eléggé hosszú idő-

szakon át változatlan megfigyelési objektumként rendszeres és egyszeri reprezen- tativ felvételek alapjául szolgál a lakosság körében végbemenő társadalmi—népes-

ségi folyamatok tanulmányozásához.

A háztartásstatisztikai mintától eltérően az állandó lakossági mintának nem

kell szilárdan rögzitett megfigyelési programmal rendelkeznie, rugalmasnak kell

lennie. hogy alkalmas legyen a legkülönbözőbb igények kielégítésére.

A lakossági minta létrehozásának végső célja: az alapsokaságra — a Szovjet- unió lakosságára - vonatkozó kérdések reprezentatív vizsgálata.

A lakossági minta megszervezésénél figyelembe kell venni a lakosság fonto- sabb sajátosságait: egyenlőtlen területi eloszlását, a letelepedés fészekszerű jelle- gét, a lakosság mozgékonyságát és hullámzását, a társadalmi, gazdasági és kultu-

rális összetétel különbözőségét.

A tanulmányozott sokaság természete és különleges sajátosságai a reprezen- tativ megfigyelés szervezését többlépcsős kiválasztás útján teszik szükségessé. A megfelelő lépcsőkben a mintavételi egységek azok a területek, amelyeken, illetve amelyekben a lakosság él: az igazgatási—területi egységek, a lakások. A megfigye- lés végrehajtásának szervezési kérdéseit — a családok felkeresése a számlálóbiztos által. egyszeri vagy többszöri felkeresés, a számlálóbiztos közlekedése az egyik helységből a másikba, a lakosság tájékozottsága a felvételről stb. — az adatfelvé- telek konkrét feltételeivel összefüggésben kell megválaszolni.

A lakossági minta kialakitására mint legelfogadhatóbb, az alábbi változat ja- vasolható.

286 A. BOJARSZKIJ — !. VENECKIJ

1. Az igazgatási kerületekből kiválasztunk 10 százalékot oly módon. hogy az

általános lista alapján kiválasztjuk a földrajzi ismérv —— szövetségi köztársaságok.

gazdasági kerületek — szerint. a területen belül pedig a lakosság száma szerint rendezett kerületek közül minden tizediket. A kiválasztott kerületek az A sokaságot képezik.

2. A kiválasztott kerületek mechanikusan 10 egyenlő részre osztandók, ami

megadja a kerületek a! sokaságát. lgy az aj-be tartozik az 1.. a 11. stb. kerület. az

az—be a 2.. a 12. stb. ;

3. Az A kerületek mindegyikében kiválasztjuk a lakások 5 százalékát. Ezért a számlálóbiztosok jegyzetfüzeteiben (1979. évi népszámlálás), amelyek az épületek listáit tartalmazzák, az épületeknek számsorrendben kell egymás után következniök

(az összesítési osztályok számsorrendjében, ezeken belül az instruktori körzetek

számsorrendjében, az utóbbiakon belül a számláló körzetek számsorrendjében). Az épületek sorrendjében minden tizediket veszik.

A kapott épületsor ezáltal lakássort képez (népszámlálási értelemben és rend- ben). Ezekből minden másodikat vesszük, ami összesen a kerület lakosainak 5 szó—

zalékát adja. Ezt a sokaságot B-vel jelöljük.

A felvétel megkönnyítése érdekében ebben a lépcsőben lehetséges a szomszé- dos lakáscsoportok kiválasztása (,.bokrosítás") is.

4. A B sokaságból kiválasztunk minden ötödik lakást, ami a kerület lakásainak 1 százalékát adja. Sokaságunkat b vel jelöljük.

Az AB, Ab a,—B, a- b kombinációkból az ország összes lakásaiból (tehát a lakos—

ságból is) a következő sokaságok alakíthatók ki:

[ Kerületek kiválasztása Lakások kiválasztása "._.._ " (számjegy-_mi_

(százalék) _10 l ai :1

j ;

B : 5 0,5 i 0.05

b : 1 .l 0.1 l 0.01

l

A lakosság száma szerint például:

AB — valamennyivel több mint 1,5 millió (kb. ugyanolyan nagyságrendű. mint a családok összetételére és bevételeire vonatkozó felvételeknél).

Ab és aiB — százezres (mint a háztartásstatisztikában),

aib —- 20—30 000 (mint a nagy szociológiai felvételeknél).

Az Ab vagy (),—B közti választást egyéb feltételek azonossága mellett a vizsgált

ismérvek kerületen belüli és kerületközi szóródásának aránya fogja meghatározni.

Az A és B bázissorok mellett bármelyik közbenső változat használható. Végül lehet—

séges különféle felvételek végrehajtásához konkrét lakások (és kerületek) külön ki—

választása. Például az A—ról az ai-re való átmenethez egyes esetekben minden 10.

kerületet vesszük a 3-iktól. más esetekben a 7-iktől kezdve stb.

A továbbiakban azok az épületek és lakások, amelyek rossz állapotuk stb. miatt megszűntek. automatikusan kiesnek a mintából is. A városi épület-nyilvántartó (lel- tározási) hivatalban és a falusi szovjetek jegyzékeiben az új lakóépületek nyilván- tartásba vételekor történik a kiválasztás is azonos szabályok szerint. A számozás azonban nem a ,.jegyzetfüzetek" szerint. hanem a bevételezés (nyilvántartásba vé- tel) sorrendjében történik. Ez javítást igényel a nyilvántartásba vételben ezeknél a hivataloknál. továbbá a megállapított rend legszigorúbb betartását követeli stb. Ez

ÁLLANDÓ LAKOSSÁGI MINTA 287

biztosítja a minta reprezentativitását a lakosság vonatkozásában. Amint már emlí—

tettük, nem családokat választunk ki. Ez ugyanis elkerülhetetlenül a minta korössze- tételének eltolódásához vezetne a családok elöregedése folytán, amikor kiválnak belőlük a fiatal családokat alapító tagok. Ha az új családok új házakba költöznek, a nyilvántartási rend felépítése eredményeként a megfelelő hányad kiegészíti a mintát. Ha e családok régi házakban telepednek le. akkor feltéve, hogy az adott lakás már a mintában van, abba automatikusan belekerülnek.

A mintavétel legalsóbb lépcsőjénél (a, b) a Szovjetunióban az elemszám kb.

25—30 000. Olyan ismérv esetén, mely szerint a lakosság megoszlása kb. 50—50 szá—

zalék. a szórás nagyságának a háromszorosa (a kerületekre osztás figyelembevétele nélkül) kb. 1 százalékot tesz ki. Tegyük fel azonban. hogy az ismérv kerületenkénti eloszlása rendkívül egyenlőtlen: a kerületek fele részében 100 százalék, fele részé—

ben egyáltalán nem fordul elő. Ebben az esetben a hibaszámítást a kerületek szá- ma szerint kell végezni, ami 10 százalékos standard hibát ad. Ilyen feltételek mellett nincs értelme a mintavételi arány növelésének a kiválasztott kerületeken belül. és

jobb például az Ab változatot alkalmazni, ami kb. 3 százalékos szórást ad.

Egy közepes nagyságú köztársaság, például a Bjelorusz SZSZK számára az a,-b változat esetében a minta nagysága kb. 1000 fő (2 kerületben). Az ismérv egyenle- tes eloszlása esetén ez a legrosszabb esetben kb. 2 százalékos standard hibát je- lent. Kerületenként erősen egyenlőtlen eloszlásnál és az A változatra való áttérésnél ugyanaz kb. 10 százalék. Ez lehetővé teszi az eredmények hasznosítását egy köztár—

saság keretében is (bizonyos fenntartásokkal). Az ismérv többé kevésbé egyenletes eloszlása esetén ugyanis a standard hiba az a,-b változatban még az Észt SZSZK-

ban is legfeljebb 5 százalék.

A mintavételnél az átlagos és a maximális (adott valószínűségi szintnek meg—

felelő) hibót (abszolút és relatív) az ismert képletek alapján lehet kiszámítani.

A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának Tudományos Kutató Intézete kísérletet tett a mintavételre két kerületben: Valmierszkijben (a Kutató Intézet Lett- országi osztálya; vezető 8. Ja. Mezsgailisz, a közgazdasági tudományok doktora) és Marijszkijben (a Kutató Intézet Ukrajnai fiókintézete; vezető P. M. Szkripnik igaz- gató. a közgazdasági tudományok doktora). A minta kialakításával kapcsolatos munkában részt vettek Sz. P. Anan'eva, R. T. Barszukova, T. A. lvanova, V. Ja. Orlova, G. 51. lnsutina, M. V. Bauman, a Kutató Intézet tudományos főmunkatársai és L. F.

Matohina aspiráns.

A kiválasztás egysége a lakás volt. A kiválasztás alapjául '(az alapsokaság lis-

tája) a próbanépszámláláskor használt ,.Számlálóbiztosok jegyzetfüzetei" szolgál—

tak. A kiválasztás két lépcsőben történt: először kiválasztották minden tizedik Ia—

kást. A kiválasztott lakásokban a megfigyelés tárgyát a lakások állandó lakói ké- pezték.

A számlálóbiztos által kitöltött kérdőív három részből állt:

1. a családtagok általános jellemzése (társadalmi—népességi ismérvek);

2. a népesség szándékai tartós fogyasztási cikkek vásárlására;

3. a népesség viszonya a rádió— és tv—műsorokhoz.

Az említett kerületekben 464 családot, összesen 1247 főt figyeltek meg: a Ma- rijszkij kerületben 262 családot (732 főt); a Valmierszkij kerületben 202 családot

(515 főt).

A kapott kérdőíveket feldolgozták és az eredményeket táblába foglalták. A táb- lákat nemek és életkor, nemek és képzettség, nemek és társadalmi csoportok sze—

rint állították össze.

288 BOJARSZKLI -— VENECKlJ: ÁLLANDÓ LAKOSSÁGi MiNTA

A kerületek lakosságára vonatkozó általános adatokkal történt összehasonlítás azt mutatta, hogy az összlakosság megoszlósai a próbané—pszómlólós alapján és a

mintavétel eredményei szerint csaknem azonosak. (

Hasonló eredményeket kaptak a népesség életkor és képzettség szerinti össze"-

tételének elemzésénél is. Egyúttal feltárultak a szisztematikus hibák lehetségesfor- rósai. lgy például a népesség egyszeri felkeresésénél a 20—40 éves személyek kép-,-

viselete viszonylag kicsi. A kísérlet azonban kimutatta. hogy ezaz eltérés igen cse—

kély. Levonhatjuk tehát azt a tanulságot, hogy a kapott eredményeket célszerű a'

népszámlólósból származó kerületi össznépesség kor és nem szerinti összetételére

vonatkozó adatok figyelembevételével korrigálni.

PE3lOME

Hac-ronumn era-ran sense-res aenrepcxuM nepesoncwi ouepka ,,06 opraanauau noc—

TonHHoü sbiőopouuoü cem Haceneuus", onyőnunosannoro a Homepe 10 mypuana ,,Becmun cra'rncruku" sa 1978 ron (c'rp. 57—62).

SUMMARY

The study is the Hungarian version of the article published in Vestnik Statistlki 1978, No.

10 (pp. 57—62.) entitled ,,Ob organizacii postolannoi viborochnoi seti naselenie" (Forming a Stationary Papulation Sample).