III. Béla emlékezete : Kristó Gyula és Makk Ferenc könyve [könyvismertetés]

Sieti ajánlat

KIRÁLYNÉK VÁROSA Thiery Árpád szociográfiája

„V eszprém ben n em m in d e n ü tt v et­

te k kom olyan. Eszem be ju to tta k azok a helyek, ahol díjbeszedő vagy in k á b b biztosítási ügynök m ó d já ra á llta m a titk á rn ő szobájában. — K it je le n th e te k be? — k érd e zte k ifü r­

k észhetetlen arccal. Az ilyen arc elő tt felism erh etetlen n é zsugorodik az em ber. A m egsem m isülés küszö­

bén ácsorog. K is idő m úlva, főnö­

kétől k ijö v e t üveges m osollyal te s­

sé k elt a p á rn á z o tt a jtó mögé, m iköz­

ben m a g a ta rtá sá v a l tu d to m ra adta, hogy ő és főnöke tu d n a k rólam v a ­ lam it, am iről nekem fogalm am sincs.” H osszasan idéztem a M a­

gyarország fe lfe d ezé se so ro zat leg­

ú ja b b kötetéből, m e rt — B alaton p a rti lakos lévén van ném i tapasz­

ta lato m az itt dívó ügyintézésről (egy engem érin tő telekrész k isa já ­ títá sa kapcsán). Az „üveges m osoly-

mékvcfrim

ly a l” trónoló hivatalosok elren d elte bontások és átép ítések — k id e rü l T hiery könyvéből — jó v á te h e te tle n - nül tö rölték el a régi városképet, és alk o tta k egy „új váro sm ag o t”, am i­

ben csak lakni nem lehet, szállodá­

jáb ó l egy éjszak a u tá n idegbajosan m enekül a vendég, iro d áib an ny u g ­ tatóit szedve ü ln e k a h ivatalnokok, és lak ó h ázaib an o tth o n ró l álm odoz­

va fetren g az állam polgár. Szem é­

lyes vonzalom fűzi T hiery Á rpádot a városhoz és vezetőihez m ajdnem b a rá tin a k m ondható régi ism eret­

ség. Jó in d u la tú a n elfogult b írá ló ja m in d a n n ak , am i történ t. Szociográ­

fiá t azonban csak kön tö rfalazás nél­

kül érdem es írni, ez a m űfaj tö rv é­

nye, és honi h agyom ányaink is e rre köteleznek. V eszprém — az egykori k irá ly n é k városa, ez a gyöngyszem

— m egszenvedte az ezeréves m úl­

ta t, és küszködik a m a gondjaival, hogy északi „fővárosa” legyen a B a­

lato n n ak , ip a rt telepítsen-e, ad m i­

nisztrációs k özponttá váljo n a m e­

gyében, avagy m aga a k a rjo n „a m e­

gye” lenni. M indenesetre a B alato n ­ hoz vezető u ta t lelökte m agáról, a városon k ív ü l építve meg az autó- u ta t, és evvel ta lán azt a józan fel­

fogást jelezte a k ü lv ilág n a k (ebben bízik az író is), hogy a történ elm i szépségű város, h atalm i helyzetével vissza nem élve a k a r ékeskedni a B akonyban, a „B alaton m ellyékén”.

(Szépirodalm i) G á„ Istv án

ESIK A HÓ

Hidas Antal verseskötete

A vékonyka kötet, am ely et kezem ­ ben tarto k , a m eglepetés erejével hat. Az E sik a hó cím ű k ö te t ugyan-

HID4S ANTAL

ESIK A HÓ

is H idas A n ta l „őszikéit” gy ű jti cso­

ko rb a. (V alóban c s o k o rb a : m in t szél­

szó rta v irág sz irm o k at ad ták közre őket.) A v erse k egy része m á r m e g je­

le n t a sajtóiban, m égis így eg y ü tt fe l­

tű n ő igazán, hogy ez a k ö lté sz e t m eny­

n y ire e lté r attól, a m ire H idas n ev é t h a llv a gondolunk. A pró m egfigyelé­

sék, hívságok és álságok szark asztik u s

„csipdesése” m e lle tt tö b b n y ire a tö r­

tén elem h á rm a s idődim enziójában önm aga nyolc és házassága öt év ti­

zedes sz ak aszán ak p illan a tai je le n ­ nek meg „századunk legnagyobb szerelm ével”. De nem csak a té m á­

ban feltűnő a v áltozás: nem lelhető fel korai sz ak aszán ak ag itatív sz án ­ déka, sem későbbi versein ek díszes­

v eretes fo rm ája, ső t a r á m indig jellem ző népies íz is csak elvétve b u k k a n elő. H idas m integy m agá­

n a k m on d o g atja senecai bölcsessé­

g et sugalló gondolatm orzsáit. Leg­

gyak o rib b szavai a csend, a m á r és a mégis. „E m lékeim et összepa- p a k o lta m ./L e z a jlo tta m .” — írja . és ezzel rokon lá tá sm ó d ja : a világ p u ­ ritá n n á r e d u k á lt csontváz-dolgait lá tja és szem élyesíti meg. N incs il­

lúziója, az ő költői világa „csaló­

dásoktól felhólyagzott”, „m eggör­

b ü lt ten g ely ű ”, kegyetlenné v á lt”.

Ezt a re z ig n á lt han g o t azonban m indig követi a bizakodás, a m eg­

győződés és így v álik a szem élyes fá jd a lm a k a t és gondokat legyűrő m égis-költészetté. Ez a k k o r is igaz, h a a k ö te t legszebb versei (A zért m égis szom orú; Elégia; Szom orúság) a „M ár a je len sincs je len / a jelen is ú jra a v o lt” gondolati k ö ré t id é­

zik. A versek m ásság át tu d a to sa n is v á lla lja — régi k ö lte m é n y ek re visz- sz ate k in tv e — H idas A n ta l: „S m ost k id e rü lt, hogy szavak, csak szavak, csak szavak . . . 'Egy cselek­

vő igétől elm en ek ü ln ek ”. T eh á t se n k it se tévesszen meg az „őszi­

k ék ” h alk elégiája, visszafogottsá­

ga: lelke m élyén H idas fo rra d a l­

m á r-p ró fé ta m arad t. (Szépirodalm i) Halász Lajos

FÉNYLŐ KÉKSÉGBEN EGY MADÁR

Dmitro Pavlicsko versei

Élvezem Pavlicsko k ifin o m u lt for­

m a k u ltú rá já t. am ellyel rusztikus, realisztikus közéleti m ondanivalót közvetít. Pavlicsko az u k rá n falu

DMITRO PAVLICSKO

FÉNYLŐ KÉKSÉGBEN EGY MADÁR

fia, M isley P ál utószavából m eg­

tu d ju k , hogy szegényparaszti sz á r­

m azék s 1929-ben született. Vagyis a m ásodik v ilá g h áb o rú k itörésekor tízesztendős volt. M egszokjuk azo­

k a t a szovjet költőket, ak ik n ek m ár nem a N agy H onvédő H áború alap ­ vető költői élm ényük, s h a az, m a­

guk nem k ű sz ták végig fél E urópa h a v á t-sa rá t. Pavlicsko m it m ond a rettegésről, a h alálközelségről? Köz­

vetlen ü l nem sokat, in k á b b a szü­

lőföld féltése, a ragaszkodás se jte t az akkori árnyakból. S a n élk ü lö ­ zés. O nnan érkező su g a lla t is, p er­

sze egyik-m ásik vers ilyen s tró fá ­ ja : „Ó, több puskagolyó van, m in t ah á n y s z ív !/T ö b b akna, m in ta h á n y v ersk ö te t!” E sorok egybekötik a szunnyadó g y e rm e k ré m ü le tet a fe l­

n ő tt férfi költő-gondolkodásával.

Pavlicsko em észtődő, tud ato s alkat.

E m ost elénk táruló, m egszerkesz­

te tt v ers-v ilá g m ögött felelősen, f á j­

dalm asan sz erk esz tett élet húzódha- tik. „'Nyomozója s b írá ja vagy m a­

gadnak, / Ügyésze, ki b ü n te té st k ö ­ vetel, / R avasz ügyvéd, ki védelm ed­

re kel, / H isz an n y i m in d en t a b a l­

so rsra foghat.” N agyjából e gondol­

kodásm ód tehát. V olt alkalm am P avlicskót egy költőtalálkozón n a ­ pokon á t figyelni — úgy, hogy v e r­

seiből alig ism ertem valam it. Am a szűkszavúságon á t sütő feszültség itt m a g y a rá z a tá t leli. „Adj nekik szabadságot, m íg a lélek /T ü z e s b e n n ü k ” — véli Pavlicsko a gondo­

la ta iró l. A k é t fordító, Rónay G yörgy és T andori Dezső, elm é­

ly ü lt értőivé v á lt e költői szán d ék ­ nak (Európa) Kalász Márton

III. BÉLA EMLÉKEZETE Kristó Gyula

és Makk Ferenc könyve

n i. B é t a

eroL ék ezete

Nem lévén átfogó érvényű, összefog­

laló korabeli vagy közel-utókori fo rrásm ű az a d o tt időről, sokféle fo rrás és o k ira t reá vonatkozó, ap­

ró m ozaikkockáiból kell ö sszeállíta­

ni Á rp ád -h ázi III. B éla k irá ly p o rt­

r é já t és k o rra jzá t. S ez a m u n k a részben reh a b ilitá ció jellegű. A b i­

zánci u d v arb a n — s egy ideig

„örökbefogadott” bizánci tró n ö rö ­ kösként! — n ev e lk e d e tt B élát nem sokkal u ra lm a u tá n ugyanis még nagy tis z te le t övezte, később az o n ­ ban — az a k k o ri „napi p o litik ai”

érdek ek n ek m egfelelően ig azítva a m ú lta t a je len szükségleteihez — az u tókor igyekezett rossz h íré t köl­

teni. Az a negyedszázad viszont, am ely et ő a m agyar trónon tö ltö tt 1172-től 1196-ig, h a tá ro z o tta n ko n ­ szolidációs szak aszn ak tekinthető.

A n em csekély h á n y a tta tá so k u tá n tró n ra k e rü lt III. B élának sik e rü lt az elődei idején igen m eggyöngült központi, k irály i h a ta lm a t m egerő­

sítenie, m árp ed ig tö rté n elm ü n k n e k ebben a perió d u sáb an k étségkívül a centralizáció szolgálta az ország érdekét, fe n n m a ra d á sá n a k ügyét.

K ristó G yula és M akk F erenc be­

vezetőjében gazdag és á rn y a lt — de szin te tú lzsúfolt — k ép é t a d ja a ko ­ rabeli európai h atalm i k ü zdelm ek­

nek, a kereszteződő, bonyolult és változó erővonalaknak, különös te­

k in te tte ! a k eleti és a n yugati k e ­ reszténység a befolyási övezetekért folyó, h a z á n k a t is erősen érin tő h arcaira. Ez a bevezető egy átfogó III. B éla-m onográfia v á z la tán a k is tekinthető.

A B ibliotheca Historica sorozat, am elyben e k ö te t is m egjelent, m ind fontosabb h ely et vív ki m agának a történelem ir á n t növekvő érd ek lő ­ dés kielégítésében „tiszta fo rrásb ó l”, ered eti szövegeket n y ú jtv a, korszerű gondozásban és kom m entálással.

(M agyar H elikon) ^ Istyán

Színház

A CSODÁK

NÁPOLYBAN SZÜLETNEK József Attila Színház

Az első k ritik á k m á r m egdorgálták a József A ttila S zínházat, a m ié rt az új évadot m in d k é t h ajlék á b an a pe­

hely sú ly ú szórakoztatás égisze a la tt kezdte. A szóban forgó k ét m ű, a S carnacci—T arab u si olasz szerző p á­

ros kom édiája, illetve A cárnő k ö ­ zö tt érté k b eli h aso n lítg a tásn ak v a ­ lóban nincs é rte lm e : az egykorú sz ó ra k o zta tó ip a r tisztes te rm ék e m indkettő. V an viszont m entség a kettős v álasztásra, olyan, am ely a k á r indo k n ak is elm eh etn e: az ed­

digi próbálkozások ellenére is be- já ra tla n te re p m ég a F e h é rv á ri út, ahol m ost a k am arasz ín h á z m űkö­

dik, az angyalföldi an y aszín h ázat pedig, a m aga átm en etileg kietlenné d ú lt környezetében, elég bonyolult m egközelíteni — am oda még csalo­

gatn i k ell a nézőt, em itt m e g ju ta l­

m azni hűségéért.

A dassék te h á t tisztelet az enyhítő k ö rülm ényeknek — no meg a ta v a ­ lyi, eredm ényeiben v itath ató , d e tisz­

tes szándékú m ag y ar ő sb em u tató ­ sorozatnak, am ely feljogosít n é ­ m i la z ítá sra —, hogy csak a v égeredm ényt nézzük: az a d o tt elő­

adásokat. S ak k o r azt m o n d h a tju k : A csodák N ápolyban szü le tn e k k e l­

lem es estét szerez a m ű faj hív ei­

nek. Az ilyen típusú já té k o t meg le­

h etn e közelíteni a com m edia d e li’

a rte -sz e rű stilizálás felől, ez az ui azonban m erőben idegen a tá rs u la t­

tól, s G ábor P ál, a film rendező-ven­

dég nem is erőltette. A m ásik, re á ­ lisabb lehetőséget v álasz to tta : meg-