G WiirtvarVfwoí
Kedd, 1985. .iúníus 18.KÖNYVESPOLC
Iratok
a nemzetiségi kérdésről
Kemény G. Gábor posztum usz m unkája
K özvélem ényünk a reálisabb nem zeti önszem lélet jegyében im m ár huzam os ideje fokozott érdeklődést ta n ú sít a Duna- völgyi nem zetiségi kérdések s az ezeket vizsgáló in te rd isz
ciplináris nem zetiségkutatás eredm ényei iránt. T örténeti m egközelítésben kétségkívül a k érdéskör dualizm us kori öt évtizede látszik a legjobban fe ltá rt periódusnak. P edig a kiegyezéstől a H absburg-m o
n arc h ia összeom lásáig tartó időszak átfogó nem zetiségtör
tén eti feldolgozásában még m indig igen sok a tennivaló.
Ám hogy a szerteágazó prob
lém a hazai szintézise előbb- u tóbb m égis reális felad attá válh at, az m indenekelőtt a n n a k a fo rrásk iad v á n y n ak kö
szönhető. am ely az 1981-ben elh u n y t K em ény G. G ábor te kintélyes életm ű v én ek gerin cét jelenti.
Az Irato k a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyar- országon a dualizmus korában cím ű forrásgyűjtem ény első kötete 1952-ben je len t meg, az ötödik — a szerző életében az utolsó — 1971-ben. Az év ele
jén k ia d o tt VI. kötet a „bol
dog békeidők” utolsó tizenkét- tizennégv h ó n ap ján a k nem zetiségpolitikai esem ényeit do
k um entálja. A huszonnyolc te m a tik a i egységbe csoportosí
to tt irata n y a g m ár ará n y aib a n is jelzi a kor és a kérdés fe j
lődésének te n d en c iáit: a m a
g y ar korm ány és ellenzék ta k tik a i-p o litik a i m anővereit, cél
ja it s ezzel párhuzam osan a n em m agyar nem zeti m ozgal
m ak irá n y - és hangadó cso
p o rtja in a k törekvéseit.
A té m ak ö rt eredeti források a la p já n ku tató k tu d já k a leg
jobban, m ilyen h álátlan fel
a d a t m egkeresni a k á r csak a .korabeli' központi politikai testü letek iratten g e ré b en azo
k a t az au te n tik u s dok u m en tu m okat. am elyek a kérdéskör ugyancsak tengernyi sajtó
anyagának egyoldalúságait, tú lz ásait ellensúlyozva, lehe
tőséget ad h a tn a k tárgyilagos kép k ialak ítására. Nem is szól
va arról, hogy éppen a nem zetiségi kérd ésre vonatkozó irato k jelentős rés2e a pozso
nyi, bukaresti, belgrádi levél
tá ra k b a került.
K em ény G. G ábor a K é p v i
selőházi Naplóban és a m inisz
terelnökség irományaib an ta lá lta meg azt a forrásbázist, am ely — kivált a világhábo
r ú t megelőző másfél év tize d ben — egyszerre jelzi a m a
gyar, illetve a nem m agyar nem zetiségpolitikai célok kö r
vonalazódását és a köztük le
vő ellentétek alakulását. Jogo
su ltn ak tű n ik ez az e ljárás a VI. kötet á lta l tá rg y a lt sz.a- kasz vonatkozásában is. H i
szen a világháború előtti hó
napok m agyarországi politi
k á já n a k központi alak ja, a nyolc év után ism ét korm ányt alak ító Tisza Istv án éppen az á lta la „m egrendszabályozott”
p arla m en tb en p ró b álta m egte
rem ten i a rom án és szlovák részről m ár korábban is szor
galm azott, de a korm ány által csak a háb o rú t megelőző év e k ben felk aro lt megegyezési tö
rekvések szám ára szükséges politikai konszenzus feltéte
leit.
A kötet olvasói a Tisza-féle rom án p aktum tárgyalások ira tain kívül is számos izgalm as d o k u m e n tu m ra lelhetnek. Az 1914. évi m áram arosszigeti ru tén „skizm apör” ak tá i a görög
keleti és a görögkatolikus egyház szerepét jelzik. A m a
gyarországi rom án, szlovák és szerb m unkásm ozgalom n em zetiségi állásfoglalásait tü k rö ző források pedig azt doku
m entálják. hogv a kérdés ko
rabeli alakulásában új erők is m ind hangsúlyosabban h a l
la ttá k han g ju k at. Jászi és Mo- csárv dem okratikus, pozitív nem zetiségi p o litikát sürgető írásai m ellett fiaveim et é rd e mel Jan k o v ich Béla vallás- és közoktatásüevt m iniszternek ú j nem zetiségi oktatási kon- cenciót felvázoló parlam enti felszólalása.
A rnvalt kén bontakozik ki a kötet utolsó h arm a d á t ki
tevő sajtó-, képviselőházi és
lev éltári anyagból a szarajevói m erénylet visszhangjáról. A v ilágháború közelsége a m a gyarországi nem zetiségi moz
galm ak fokozott aktiv itásáb an , folytatódó polarizálódásában eg y arán t te tte n érhető. Ezek
nek a folyam atoknak jórészt külföldi lev éltárak b a n fellel
hető további dokum entum ai a k á r kétszeresére is növelhet
té k volna a terjedelm et.
A T ankönyvkiadó dicséretes
ügybuzgalm a, a gondos szer
kesztői m unka, a k éziratot k i
a d á sra előkészítő K e m é n y G á
bor elkötelezettsége, Fabá Irm a tév ed h etetlen m utatói és Szász Z oltán jó eligazítást nyújtó bevezetője fölöttébb hasznos kézikönyvet eredm é
nyeztek. Az első világháború év e ire vonatkozó h atalm as m éretű gyűjtés még kiadásra v á r Kem ény G. G ábor hagya
tékában. Rem éljük, hogy az MTA T örténettudom ányi In té zetének tám ogatásával pár éven belül, még a sorozat meg
kezdésének negyvenedik év fordulója előtt napvilágot lá t
hat a két zárókötet is. (Tan- könyvkiadó)
S zarka László
Az augsburgi csata
Kristó G rula tanulm ánya
A z esem ény ism ert, szerepel m inden tö rtén elm i tank ö n y v ben: 955. augusztus 10-én a kalandozó m agyarok serege m egsem m isítő vereséget szen
vedett A ugsburg m ellett, a Leeh folyó m ezején I. Ottó ném et király hadaitól. Való
ban sorsdöntő n ap n a k bizo- nyult az ütközeté, hiszen egy
szer s m in d e n k o rra elvette eleink kedvét a nyugati irányú nagyobb hadivállalkozásoktól, lezárta te h á t a m agyar tö rté nelem egy korszakát. S ors
döntő jellege éppen abban rejlik, hogy „m integy fókusz
ként ipagába gyűjti és vissza
sugározza a megelőző és kö
vető évek p ro b le m a tik á já t”.
Nem é rth e tő ugyanis a Lech- mézei csata a m agyar k alan dozások v izsgálata néíkül. m i
kén t nem érté k elh e tő je len tő sége sem a 955-öt követő fe j
lem ények ism eretének h iá n y á
ban.
Egy-egy esem ény olykor v a
lóban sorsdöntőnek bizonyul a történelem ben, köré csopor
to síth a tju k a korszak v a la m ennyi fontos összetevőjét.
E zérí kiváló ötlet a Sorsdöntő történelm i n a p i k cím ű könyv- sorozat. melyben kitűnő tö rté nészek vállalkoztak ilyen ösz- szefoglalók tudományos, igé
nyű, mégis közérthető form á
ban történ ő m egírására. „P e
tőfi n a p ja ”, 1848. m árcius 13.
elem zése n y ito tta a sort. s a napok között a k a d t csata — a rozeonyi, a m ohácsi —, bé
kekötés — a szatm ári —, még
egy forradalom — az ősziró
zsás —, aztán József császár nevezetes tollvonása, meg H orthy elfu serált kiu g rási kí
sérlete. M egannyi izgalm as, korszakot záró, korszakot nyi
tó történ elm i fordulópont.
Ilyen volt kétségtelenül az augsburgi csata is. Kristó G yula alapos m onográfiában ism erteti előzm ényeit, a m a
gyar kalandozások h átterét, okait, következm ényeit, a for
ráso k a la p já n rek o n stru álh ató részleteit, s nem utolsósorban jelentőségét. Nagy hangsúlyt k ap n a k u gyanakkor a csata m egítélésében m utatkozó ké
sőbbi viták, különböző néze
te k is. „Nem csupán a X. szá
zadot át- meg átszövő problé
m ák bonyolultsága, sokarcú- sága, h anem a forrásadottság korlátái,' egyoldalúsága m iatt sem beszélhetünk értelm ezés
beli, m egítélésbeli egységről a z egyes ku tató k között — írja K ristó Gyula. — Nem vállal
kozhat te h á t a nem létező uralkodó közvélem ény (a szakem berek com m uniája) tü k rö ztetésére e könyvem.
B evallottan egy álláspontot képvisel a lehetséges és jogo
s u lt álláspontok közül; tiszte
letben ta rtv a mások, ettől el
té rő koncepcióit.” T iszteletre m éltó tudósi m agatartás, mely valóban m egm utatkozik az egész ren d k ív ü l inform áció
gazdag és lebilincselő, élveze
te s stílusú kötetben. ( A k a d é miai)
( j . )
Az orvostudomány időszerű kérdései
A népszerű kiadvány 48—49
—50-es szam ai jelentek meg, Kaldor Antal, Gergely János és K ulka Frigyes szerkeszté
sében.
A 49-es szám közli dr. Füst György ta n u lm á n y át az o r
vostudom ány legújabb r e jté lyéről, az A IDS-ről.
1981 n yarán az Egyesült Á llam okban írtá k le először a betegseg tüneteit. Az ese
tek szám a először lassan, m ajd egyre gyorsabb ütem ben em el
kedett, és egyedül az Egyesült Á llam okban 1984 m á ju sá ra el
é r te a 4500-at. A betegség 1982-ben kapta az „AIDS” el
nevezését. am ely a szerzett im m unhiányos tü netcsoport an gol nevének rövidítése. A be
tegséget nagy halálozási a r á nya és az a tén y ' teszi félel
metessé. hogy eddig egyetlen véglegesen gyógyult esetet sem ism ertettek.
Az Egyesült Á llam okban 1988 m ájusáig észlelt 1450 eset csaknem 75 százaléka hom o
vagy biszexuális férfiak között fo rd u lt elő, és az esetek közel egyötödében pedig n ark o m á
niás egyén betegedett meg.
A z Á ID S felütötte fejet a többi földrészen is. Főleg N yugat-E urópában te rje d t el, de m ár C sehszlovákiában is észleltek m egbetegedést.
A k utatók többsége szerin t az A IDS-t vírus idézi elő. A fertőzés m echanizm usának két végletes felfogása a lak u lt ki, Az egyik sz erin t az AIDS olyan m egbetegedés, am elyet vagy egy új vírustörzs vagy egy ism ert vírus új variánsa hoz létre, a m ásik szerint a kórokozó — amply a Föld kis területén, valószínűleg Közép- A frikában v 'g v H aitiban volt ism ert — csak 1979-ben te rjed t át a fe jle tt országokba.
V a sú ttö rté n e ti ju b ile u m o k
- A m ú lt század elején h azánk ! lakóinak többsége m ég a m e
zőgazdaságban élt. A te rm é
nyek értékesítési lehetőségei
nek az elősegítésére azonban feltétlenül szükség volt a köz
lekedési — vasúti, közúti és vízi — hálózat m ielőbbi k ia la kítására. Széchenyi Istv án az általa terv ezett közlekedési rendszerben a fő szerepet a v asú tn ak szánta, és e vonatko
zásban m ór a kezdeti lépések is segítették a korabeli gazda
ság és társad alo m átala k u lá sát.
A m agyar v asútépítés hős
kora 1845-től 1373-ig — a M a
gyar Á llam v asu tak létrejö ttéig
— ta rto tt. (A P est és Vác- kö
zötti vonal előm unkálatai 1844 végén kezdődtek meg.) Az em - lílrtt időszak első huszonkét évében k étez ereg v sz á'h atv a n . az utolsó hét esztendőben pe
dig négvez.erkilenevenhárom , összesen te h át hatezerkétezáz- ötv erh p rn m k ilom éter hosszú vonalat létesítettek. Az elism e
résre m éltó tech n ik ai feílődés- re em lékezve em lítsü n k m “ g néhány kiem elkedő évfordu
lót.
H árom v asú tv o n alat n y ito t
tak meg seőzhvszonöt é v v nI ez
előtt: 1830. ánH lis 2é„ón a Na svkanizsa—M ura kereszt úr
—P ra g erh o f (P ragerskol v ona
lat Öt Ven b ét k ilom éter hnccz- han. a Déli V asút énítégébon;
1880. július 1-én a ^zékAcf-a- h é rv á r--K i ebér—^fftszö-tv (K n- m árom l közötti nyolcvankét kilom éteres czpVnzzt apnolv nevennsnlz a p é ’t V asút h d s j- donát k én e zte• lOSO ru eu sztu s t4-ón a Tiszavidéki V asöt éof- te tte a nvolc—opkiianc kilom é
ter h o s s z ú M ;skn'c-- H idasné
m eti—Kassa (Kosicel vonalat.
H at vasúti pálvát ad*ak á t a fornaiom nak száz évvel ez
előtt: 1895. iarm ár 1-én lé te
sítette a O vőr—S nnron—F.ben- furti V asút az ozprhatcTáz mó- t«r hosszú O vőr M é V —Ovnr GvSEV közös haszn álatú sza
kaszt: 19as ja n u á r 8-án m -'11 m ez a P a ta —B ácsalm ás—Csi- górip.—Pznbpúka tS n h a ti-t) t'O'tpl Ötvpu nVnle ‘ kilom étnr hosszhrm a M í V V i i - i t „ l é _ jieO, t.pt fingot má‘s '*s Gsikéria között iano-tó! riinns f _ lom ' • I8f5, rn á h ’s ]7-től vöz- Inknfjik Vsa.lt pJ,i«7níenvö és
|Cmis„«ntmér+on között h a r- rptonöt Vilooiétsr tio ss-h -a a vánpni-t o P,,sz<-t-nvő—tr „ o — iz o r tp iír ts n i TZTtt/ ó a íia 'tp ; iooö. t á a ’tic 91-én adtál- és ^ .térzarrítl-—TTlsz-cz közötti h i r - m i 1— í't ir-l-máJ s',s!reczt p r-s lro l az ff iszész—— Tásznnáti Pflíut 1-i-ri + ol nzQtt • 1 885 au-UlSZ- tus 18-án v ette fel a fo—a lm it' a Barcs-—D aru v á r közötti vo
nal h a tv a n k i'e n c kilom éter hosszban, az építtető á P áros—
P akraci HÉV volt ía D ráva- híd feircbb m tá sa m ia tt ielon- Jag szünetel a fo rg alo m ': 1885.
október 5-én úia.bb tizen h at kilom éteres vonallal bővítették a vasúti hálózatot M ezőtúr és T úrkeve között, a HÉV ép íté
sében.
A z-elődök ú ttö rő m u n k á jára em lékezve m eg kell em líte
nünk. hogy a jelenlegi szerény gazdasági adottságok m ellett is a vasút tö rekszik korszerű
sítésre. A beruházásokra azon
ban évről év re egyre kisebb összeg áll rendelkezésre. így csak a m unkák gondos ra n g sorolásával lehet a legszüksé
gesebbeket k iválasztani, m ajd m egvalósítani. Az idei b e ru házások közül ki kell em elni a további vasútvillamosítást. Az év végére elkészül a D ombó
vár—Pécs vonalrész, és meg
kezdődik a Budapest—Székes- fehérvár közötti villam osítási m unkák előkészítése.
Dr. H orváth K ároly
• •
Orömzenéss
A jövőben sajnos az esetek szám ának növekedése v árható világszerte, és m ivel a beteg
ség lappangósi ideje hosszú (egy—m ásfél évig terjed), nehéz ellene küzdeni.
A szerző öröm m el számol be arró l, hogy lényegesen kö
zelebb k erü ltek az AIDS r e j
télyének m egoldásához, m ert sikerült kitenyészteni a kór
okozót.
A z em lített kötetekben több érdekes közlem ény jelent még meg, köztük Tóth M iklós:
Szem elvények a szexterápia időszerű kérdéseiből, Novak Jáp o s: B orhiányok ideiglenes pótlása, vagy Rigó Já n o s: A diétás rost című tanulm ánya.
Az ötvenedik szám a Gömöri Pál em lékére ren d ezett ülés előadásait tartalm azza teljes terjedelm ében.
A kötetek segítenek eliga
zodni korunk inform ációhal
m azában. aktu ális, sokoldalú közlem ényeikkel. (Medicina)
Szatmár.v István
ÚJ K Ö N Y V E K
T F .IÜ S A G J T A P - É S K Ö N Y V K I A D Ó : M á i é J u d i t ; A c i n e c i t t á s z a l o n j a
— R ó m a i t a l á l k o z á s o k H á m o r i T i b o r t S h e r g s r
M Ó R A K I A D Ó : A r g h e z i , T u d o r : A v i l á g s z á j a C s ig a l a g z i — M a g y a r k ö l t ő k g y e r
m e k v e r s e i
F e r k o , V l a d i m í r : ö r d ö g b o r d a F ö l d e s A n n a : B e s z é l g e t n i tó . H e g e d ő s G é z a : A m é n e s k u t j c s a
l á d i r t á s
K o r m o s I s t v á n ö s s z e g y ű j t ö t t v e r s e i
K r ú d v G y u l a : M a g y a r o r s z á g g r a n y - . k e r t j e
R á k o s S á n d o r : A k i r á l y é s a z ű r u t a z *
M a j e r r s i k — Z s á m b o k i : R é g i, é r d e k e s j á t é k o k
M
ég a télen történ t. A M etró egyik állom ásán, dél körül egy az alkalom hoz öltözött hölgy szórak o ztatta az utazóközönséget. Ahogy m ondani szokás, örökzöld d alla
m okat játszo tt tangóharm óni- káján. talán egy kicsit jo b ban is ráe rő ltetv e m űvészetét a szem érm esebb, félrehúzódó jelenlévőkre. Közben egyre csak azt hang o ztatta kissé re
kedt, egyébként cseppet sem kellem etlen hangján, hogy
„tíz fillé rt is elfogadok”, „tíz fillé rt is elfogadok”. E rre a célra közvetlenül a lába elő tt a földön hevert egy szőrme sapka, am elyről bárki se jt
h e tte azonnyom ban: nem a r ra való, hogy a m űvésznő .a fejére tegye.
É rdekelt a dolog: m i kész
te t egy elegánsan felöltözött, még csak középkorúnak sem m ondható nőt arra. hogy tél
víz idején fekete maxi szok
nyában, világos kék pulóver
ben. lakk cipőben és te rm é
szetesen kesztyűben, a cúgos M etró-m egállóban. láth ató an jókedvűen m uzsikáljon.
M ondtam is neki, ha van egy kis ideie, ugorjon be hozzám a szerkesztőségbe. szívesen elbeszélgetnék vele.
Kevéssel azután, hogy á t
néztem a napi postám at, szól
tak, keresnek. M ondani sem keli. ki volt az illető. Nagy fú jta tv a lerogyott, szemmel láthatóan nehéz szerszám át ■ ölében ta rtv a , az egyik fotel
ba. s csak úgy sugárzott rpla:
h ajlan d ó bárm ire, bárm ilyen terjedelem ben válaszolni.
Ilyen rip o rtalan y ró l álm odik az em ber gyakorta, kivált m ikor olyan illetékessel hoz
za össze sorsa, aki az istennek se á ru lh a t el többét a m ár el
m ondottaknál, J ú liá t nem ilven fából farag ták , igaz. az il'etékessége is másm ilyen, m in t azoké. akik legfeljebb a rip o rtert ajándékozzák meg bizalm ukkal, ám a nyilvános
ságot semmi esetre sem.
Nos h á t az ism erkedés a lé
tező legszabályosabban kez
dődött, m in th a csak holmi h a
tóság lennék. Jú lia ugyanis időközben hazataxizott — m ivel szám ára ez az egyetlen töm egközlekedési eszköz — s m agához v ette okm ányait.
Z av a rtan és persze futólago
sán néztem á t ideiglenes m ű
ködési engedélyét, am elyet az Országos S zórakoztató Köz
pont állíto tt ki m últ év a u gusztusában, s a szem élyi iga
zolvány felm utatásával é rv é nyes egészen 1938 végéig.
H angszere: zongora, ének. A h arm o n ik át az ért cipeli, m ert az mégis csak könnyebb, m int a zongora. S valam ilyen m ódon ta rta n ia kell a töm eg
kapcsolatot. Igaz. területi en gedélye nincs, de ha nagyon ég a talpa a la tt a talaj, odébb áll. V annak törzshelyei: Déli pályaudvar. M oszkva tér, Emke, é jjelen te pedig a N ir
vána bár m elletti grill-csir- kés. Ha m egkeres ötven fo
rintot, bem egy a bárb a és m űsor u tán — így m ondja legalább is — énekel három számot. Á ltalában három szor mégy le az u tc ára: reggel h ét
től kilencig, délután négytől hatig és éjjel.
De meg ne feledkezzek a m ásik corpus delictiről, a
Az Ú J
N E M Z E T I S Z Í N H Á Z É R T ! A pénzadom ányok csekks/ám laszám a:
218-98 220-546-621.
Felvilágosítás a pénzbefizetésekkel kapcsolatban:
a 386-330-as telefonszám on.
A védnökség titk árság á n ak telefonszám a: 114-480.
< á t e >
A
M O^i ti R T GÉPJÁRMŰ
KÜLKERESKEDELMI VÁLLALAT
azonnáli belépéssel KEZDŐ ÉS GYAKORLOTT
B O N Y O L Í T Ó K A T keres.
OROSZ, NÉMET NYELVTUDÁS előnyben.
B é r e z é s
gyakorlati időtől függően,
megegyezés szerint.
X I„ Bocskay 77—79.
Tel.: 667—820, 860—917.
m unkakönyvrö! sem. K ereken negyedszázad bejegyzés ta lá l
ható benne. Volt k u ltű ríe íe- lős, titk árn ő , bérelszám oló, M EO -készrejelentő, gyors- és gépíró, hogy csak a legjelleg
zetesebbeket em lítsem . Egyéb
k én t bőrdíszm űves a szakm á
ja. 1972. augusztus 16. óta ro k k an t nyugdíjas. K ezdetben hétszázharm inehat, m a m ár kétezer kétszázötven fo rin t a havi illetm énye. H arm in ck i
lenc éves és menyasszony.
Vőlegénye a M agyar Acélnál dolgozik, meós és m unkásőr.
Jú liáró l nem állíta n á sen
ki. hogy tétlenkedik. M ikor édesapja m eghalt, ő örökölte három segéddel üzem elő la k a
tosm űhelyét. De h a t hónap elteltével a tanács úgy h a tá rozott, nem alk alm as az önál
ló k isip a ro ssá g ra . . . Azután meg a K ö zterü letfen n tartó V állalatn ál szeretett volna elhelyezkedni — utcaseprő el
lenőrnek. Azt ellenőrizendő, hogy tisztán sepernek-e. De valam i jogtanácsos ekkor azt m ondta, alk alm atlan m inden m unkára. Pedig ehhez nagy kedve lett volna. Az ötlet m a
ga úgy p a tta n t ki a fejéből, hogy télen m uzsikált, te rm é szetesen ingyen, a hó eltak arí- tóknak s azoknak rop p an t tetszett a produkciója.
így aztán m uzsikál kedvé
re. s am it m egkeres, feléli.
B ár ő *.csak a pénzt vesz.i fel a földről, pontosabban szólva a szőrm e sapkából”. Arról nem tehet, hogy olykor bele
dobnak valam it. P éldául gyu
fát. De kap o tt m ár virágot, sőt egy ízben száz forin to t is.
F ra n cia sanzonokat. H orváth Jen ő szám ait, részleteket a C sárdáskirálynőből játszik s ha igényes a nagyérdem ű, ak- , kor a Monti csárdást, sőt Liszt II. R apszódiáját is előadja.
Term észetesen úgy. hogy éne
kel hozzá. K ilenc éven á t tá ru lt zongorázni. Első m este
réhez an n y ira ragaszkodott, hogy évet ism étplt. Csak azért hogy ő foglalkozzon ve
le. É desapja azonban nem nézte jó szemm el, hogy az e»"<?írn lánva a zenei pályát válassza m agának.
D ehát az em ber nem te h “t a term észete ellen. így aztán Jú lia .m uzsikál. O ton-útfélen.
K iszúrta például, hogy van a Hai^gr C ukrászdában egy P etro ff nianfnn k ih a szn á latla
nul. s nersze m in d já rt a ián i- kozott is: szívesen játszana r a 'ta . D ehát az üzem eltető v állalatn a k nines százhúsz fo
rin tig nanonta. hogv őt a lk a l
mazza. így aztán, ha ú tié b a es’k bonaaev a nagyhírű cuk
rászdába. lebirölgeti a nem es bengsze-t és játszik r a jta egy
kéi számot..
De az igazi világa m égis az utca. O tt van igazán elem é
ben. TTnav mi lenne álm ai ne
to v á b b ig ’ Ha a V ö-ösm artv té'-en úov énekeibe! né el hat sa lá t tánedai szerzem énye em ukét, hogy kézben zongo
rán Kocsis Zolién kísérte.
Csonoet sem volt átszelle
m ült. m ikor ezt m ondta. Az a fpitq e m b e r , a k i a b e t o l l e s ü -
Iptienbefj is ö-ijm ét ttldin ’ej . ni. Mg holez.onknl vn’amihe.
klnsit m ár az is S rM nozí te
szi. Egyszóval J ó b a furcsa, no rm áin k eyprint m infienken- n ro különösen viselkedő Je- l’p tr lr r ií iv .
fuigiH onképpen el is feled- kezdtem róla. A ztán az el
m ú lt naook egyikén az írók K önyvesboltja elő tt m egszólí
tott. N vári ru h áb a n volt.
ta ngóharm onika nélkül. Mo
solygott, s m in t ,régi jó b a rá to t üdvözölt. S persze oV azonnyom ban fo ly ta tta élete p á r hónapnál k o ráb b a n a b b a h agyott tö rté n eté t. Lényege ennek, hogy első ta lálk o zá
sunk után nem sokkal m eg
botlott valam iben az utcán, e l
vágódott s m ásfél hónapig eszm életlenül fe k ü d t a R óbert kórházban. ..A dásszünet” volt.
De m ost m á r m inden re n d ben s m á r n y ito tta is ki a n á la lévő. m eggvszínű b ő rtás
kát. am iből egy gvönvőrű szin tetizáto rt v e tt elő. Cso
dálkozásom at lá tv a így szólt:
...ia. uram . haladni kell a ko r
r a l”. S m á r énekelni is kezd
te a v arázslatos zeneszerszám ba beprogram ozott egyik szá
mot. felszabadultan, a gátlás legkisebb jele nélkül, a já ró kelők. autóbuszra várakozók ám u latára.
O k é r t e s z i
