• Nem Talált Eredményt

Fényképészeti anyagok külkereskedelmi forgalma

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Fényképészeti anyagok külkereskedelmi forgalma"

Copied!
3
0
0

Teljes szövegt

(1)

';

lt

í

KERESKEDELEM, KÖZLEKEDÉS

Fényképészeti anyagok külkereskedelmi forgalma.

Le csmmerce extérieur des matieres photogmphigues en Hongrie.

Résumé. En 1936—40, notre commerce extéríeur des matieres photographigues négatives a baissé guelguefoís pour les plagues de verte sen- sibles ("1 la lumiere, ungmentant pour les films non cínématographígues; et cela tenait au progrés tech- nigue. En 1940, la Hongrie a importé 920 (] de pla-

gues, représentant 259000 pengős, et 116111 de films, d'une valeur de 1646 mille pengős. Comme notre fabrication (les matieres négatives est peu considéz-able, nous nien avons pas mrporté pendant les années considére'es. Mais nous auons exporte' en 1940 1317 (] (634000 pengős) de papiers sensibles á la lumiél'e et-faíts par notre industrie, en impor- tant de l'étranger 819 (1 de papíers de cette serte, (lui représenlai'ent 719000 pengős. En 1940, les guanh'lés imporlées vanaient pour la plupart d'Al—

lemagne. Dans la méme année, les guantités expor—

tées allaient pour vnuíron la moitié dans les pays des Balkans ou du Proche-Oríent, et pour la moiiié en des pays situés au Nord on_ ("1 l'Ouesi (lí' la Hongrie. Somme toute, en 1940, nous uuons acheté á l'étranger pour prés de 2 millions de pengés de matiéres photograpliignes sensibles á la lilmiere.

Dans cette somme, les films figuraient pour 84'8%:

les plagues, pour 13'li%, el les papiel's sensibles () la lumiére, pour 1'8%.

*

A fényképezés még félszázaddal ez—

előtt csaknem kizárólag ipari foglalkozás volt, a technika fejlődésével azonban napjainkban valóságos közkinccsé. a leg- szélesebb kőrők kedvtelése'vé vált. Alig túloz egyik kitünő filmesztétikusunk, mi- kor a fényképezést korunk Vizuális szen—

vedélyének nevezi. Tekintettel a fényké- pezésnek lépten-nyomon tapasztalható nagy eltei'jedtséeére és népszerűségére, a tudományos és gyakorlati élet terén ész—

lelhető nővekvő jelentőségére, talán nem lesz érdektelen egyes nagymennyiséahen fogyasztott fényérzékeny fényképészeti anyagoknak —— amilyen a fényérzékeny itveglemez. a film és a fényképészeti pa—

piros —— külkereskedelmi forgalmáról pár sorban számotadni. A fényképészeti ne- gatívanyagok (üveglemez és film) külfor—

galmi adatai hazai vonatkozásban már csak azért is érdekesek lehetnek, mert közvetve a belföldi fogyasztást tükrözik,

tekintettel arra, hogy ilyen anyagokat a magyar ipar számottevő mennyiségben nem gyárt, és így kivitelünk is esetleges és egészen jelentéktelen.

A fényérzékeny üveglemcz behozatali—

adatait mennyiség: és érték szerint az 1940. évtől ötéves visszapillantásban az alábbi ősszeállítás mutatja.

Behozatal

" '1 - ' d ' d

! es; t latint 00000 t 191390

1 t * t

1929 . . . 11274; 1000 l 433 1 1000

1932 7803 613? ; 281 t 649

1 l t t

1986 4 878: 689 1 234 ; 54-01

1937 7665 60'1 ; 238 1 55-0

1938 [ 648 : 50-9. : 186 3 4300 1939 ! 979 * 75-90 ; 210 t 18'5 1940 § 920; 72-2 1 2519 [ 59-90

% ?

Az ltllltS—ttl—lO—es évek adatain kívül fenti táblán az 1932. depressziós év és az 1929. konjunkturális év adatai is fel vannak tüntetve, hogy a gazdasági élet hullámzásának a behozatalra való ha- tása kitünjék. Az import alakulásának jobb érzékeltetésére szolgál az adatokat kísérő 1929. évi alapú indexszárnsor is.

Mint a közölt ősszeállitásból kitünik.

fényérzékeny üveglemezből 1929—ben még közel 1'3 ezer (] volt a behozatal 433 ezer pengő értékben. Az 1932. évben jórészt a válság hatására az import mennyisége 38'8 fil—kal 780 CI—ra, értéke BÖ'IO/O—kal 281 ezer pengőre zuhant. A gazdasági válság idején szenvedett visszaesést a fényérzé- keny üveglemez importja azóta sem he- verte ki. Az 1939. évi behozatal mennyisége, mely a szemiigyrevett öt évben a legmaga- sabb volt, az 1929. évinek még mindíg csak 76'8%—át tette. Az 1936—1938. években a behozatal mennyisége és értéke folyamato—

san csökkenő tendenciát mutatott, úgyhogy 1938-ban az importált iiveglemezmennyiség az 1929. évinek csaknem felére süllyedt.

E hanyatlásban elsősorban a technikai fejlő- dés irányzata mutatkozik. Az üveglemezt ugyanis az előnyösebb tulajdonsádokkal rendelkező film elsősorban a műkedve-

(2)

10—1 1. szám

lők, de a szakfényképészek táborában is egyre jobban kiszorítja. Ezt a feltevést igazolja a filmbehozatalnak a csökkenő iiveglemezimporttal párhuzamosan nőve—

kedő számsora is. Az 1939. évben az üveg—

lemez—import mindezek ellenére felszökött.

A jelentős, az előző évhez mérten meny- nyiségileg mintegy 51'1%-os emelkedés

azonban külső körülményeknek, elsősorban az országgyarapodással kapcsolatosan meg- növekedett fogyasztókörnek tulajdonítható.

Hasonló jelenség ez időpontban a film—

behozatalnál is mutatkozott,

A filmiéle'lc (tekercs, csomagfilm stb.) behozatala —— a mozifilm kivételével,

mellyel e helyütt nem foglalkozunk —— az üveglemezével ellentétben a vizsgált évek- ben töretlen fejlődést mutatott.

Behozatal

Év 'v . ' d ' d

Égztsra iglznrazeiooi ezerP i 191§iizeioo

1929 . . . . .! .949i 1000 6861 1000 1992 . . § 395? 11599 747 1089

;;

1936 . . . . . 691 9075 840 1294

1937 § 699 909 8 943 122 9

1938 [ 76!) zer-5 995 1909

1939 . . . . . 1009 9.942 1.129* 1099 1940 . . . . ; 1161 3395 ; 1.646! 2399

Az 1929. évben 313 g-t kitevő filmim- port a depressziós 1932. évben is tovább emelkedett és az 1936. évben, amikor az üvegtemezbehozatal mennyisége az 1929. év-

hez képest 31'1%-kal csökkent, a filmimport

az 1929. évinek több mint kétszeresére szö- , kött fel. Az import irányvonala a szem- eügyrevett öt évben fokozatos emelkedést

mutatott és 1940-ben, amikor már az or-

szágnagyobbodás is éreztette hatását, az 1929. évi filmmennyisés,nek több mint háromszorosa került behozatalra.

A tárgyalt fényképészeti negatívanya—

gok már a második világháború előtt is jórészt Németországból származtak, de tekintélyes mennyiségekkel 'szerepelt az importban Belgium, Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok is. Az 1936. év—

ben pl.a fényérzékeny üveglemezmennyiség

646%- -a Németországból 190%--a Belgium-

ból, 96%- a Nagy- Britanniából származott, az ugyanez évi filmbehozatalból pedig Né- metország 52'7%-kal, Beleium 16'1%-kal, Nagy—Britannia és az Amerikai Egyesült

Államok pedig 14'O%-kal, illetve 13:3%—kal

részesedett. A második világháború kitörése óta a Németbirodalomból származó import

—599— 1943

érthetően nagy túlsúlyra tett szert Az 1940.

évben a behozott üveglemezmennyiségnek 871%—a, a filmmennyiségnek pedig 92'6

%——a a Németbirodalomból került ha—

zánkba.

A fényképészeti pozitiveljárás anyagá- nak, a különféle fényképészeti papírosok- nak külkereskedelmi forgalma a rendet- kezésre álló adatokból teljes pontosság- gal nem állapítható meg, A vámtarifa ugyanis nem tesz különbséget a kizárólag fényképészeti és az egyéb célra szolgáló fényérzékeny papirosok között, s így a magyar külkereskedelmi statisztika azok forgalmi adatait együttesen mutatja ki.

A fényérzékeny papírfélék e két kategó—

riára való bontásánál tehát beeslésre va- gyunk utalva, melynek alapián a kizáró- lag fényképészeti célra szolgáló papiro- sok forgalma az összes fényérzékeny pa—

pirosok forgalmának mintegy 90—95%—

ára tehető.

Az alább közölt Összeállitás az összes fényérzékeny papirosfélék, tehát a fény- képészeti és egyéb célú papirosok forgal- mát együttesen mutatja ki

Behozatal Kivitel

, § t § §! t §

Ev ggg %" Magi! %% wit D— vett

es %a §Ier; 3323 galeiee

saga—45255 52253

1929. . . . 551i100()551i100'01448100'018691000 1939. . . . 977 503269 488 842 58-1379 436 1936. . . . 495 7893311 564 693; 499 255 293 1997. . . . 447 811t493 791 591140-1235 270 1938. . . . 524 95—57471 855 699 475301 34-(;

1999. 7991450599 976 960 609467 537 1940. 819114861191130'5l315'9106841 78'7

A forgalom, mint látható, nem egyol- dalúan behozatalra szorítkozó, mint az a lemez, illetőleg filmanyagok esetében volt. Fényérzékeny papirokat ugyanis a hazai ipar jelentős mennyiségben állít elő, olyannyira, hogy a szemiigyrevett évek—

ben a kivitel mennyisége a behozatalát következetesen meg is haladta. Az 1929.

évi konjunktúra után a fényérzékeny pa- pirosok külkereskedelmi forgalma a be- hozatali és kiviteli oldalon egyaránt igen jelentősen, mintegy a felére zuhant visz- sza. Mélypontját az export 1937-ben érte el, amikor 581 g-val az 1929. évinek csak 40'1%-át tette. Azóta a kivitel fokozatosan erősödött, de még 1940-ben sem érte el az 1929. évi színvonalat. E megállapítás—

(3)

10—11. szam —— 600— 1943 nál ugyan figyelembe kell venni, hogy a

többszöri országgyarapodással olyan fo—

gyasztóterületek tértek vissza, a, hová eddig a magyar ipar fényérzékeny papírokat vitt ki, ami kivitelünkre nyilván csök- kentően hatott. A behozatali oldalon az 1929. év után mutatkozó nagymértékű hanyatlás szintén lassan enyhült és csak 1939-től kezdődően, amikor már 'az or- szággyarapodás is éreztette hatását, ha- ladta meg a behozatal mennyisége az 1929. évit. A fényérzékeny papírfélék kül- kereskedelmi forgalmának érdekessége egyébként, hogy a vizsgált években a for- galom mennyiségét tekintve kiviteli több—

let az értékét nézve pedig behozatali többlet mutatkozott. A behozatali ér- téktöbblet 1937-től kezdődőleg azonban csökkenő irányzatról tanuskodott és az 1940. évben már csak szerény mértékben haladta meg a kivitel értékét.

Az import zöme már a második-világ—

háború előtt is túlnyomóan Németország- ból származott. Mellette kisebb tételekkel Belgium, Nagy-Britannia és Olaszország szerepelt az exportáló államok sorában Az 1940. évben behozott 849 (] fényérzé—

keny papirosból 744 (1, tehát az import 87'6%—a a Németbirodalomból szárma-

zott. A kivitel már változatosabb képet mutatott s a második Világháború előtt jórészt Románia, Cseh-Szlovákia, Jugo- szlávia, Német-, Görög- és Olaszország között oszlott meg. Az 1940. évben a ki-

vitelnek mintegy fele a hazánktól délre és keletre, másik fele pedig a— tőlünk északra és nyugatra fekvő országok felé irányult. A számszerűen 1.317 g—t tevő exportból nagyságrendben főként a követ-—

kező országok részesedtek:

Törökország . . 258 (; 19'60/0 Svájc ... 234 ,, 17'8 % Németbirodalom 173 ,, 131 0/o Svédország . . . 156 ,, 11'8 % Románia . . . . 152 ,, 11'5 0/0 Jugoszlávia, . . 119 ,, 9'0 %

Végezetül a behozatal—kivitel értékének mérlegét felállítva, megállapítható, hogy"

mérlegegyenlegként fényérzékeny féndé—v pészeti anyagokért az 1940. évben közel 2 millió pengő (1.940 ezer P) vándorolt külföldre, mely összegből 1.646 ezer P

(84'8%) filmfélékre, 259 ezer P (13470) fényérzékeny üveglemezre, 35 ezer P (1'8%) pedig a fényérzékeny papírfélékre esett.

A külkereskedelmi forgalom erőtelje- sen növekvő számoszlopain végigpillantva alig lehet kétséges, hogy a háború okozta kényszerű zökkenők elmultával korunk vizuális szenvedélye még szélesebb kö—

rökben terjed el, a fényképészeti

gok fogyasztása újabb lendületet nyer, ami a külkereskedelmi forgalomban a mainál erőteljesebb belföldi termelést fel- tételezve is az eddiginél erősebben érez- tetheti majd hatását.

Sztankóczy György dr anya—

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Magyarország az utolsó évben 13 ezer darab olasz férfikalapot importált, ami összes importjának csak lO%-át jelenti. Az olasz ipar ezen a téren nagyon megérzi az osztrák és

(Déligyümőlesökön kívül.) A magyar kivitel értéke viszont körülbelül 8 millió pengő volt, tehát Auszt- ria felvevőképességének csak egyötödrészét hasz- náltuk

A fánál azonban, mely Románia másik standard exportáruja, s amelyet igen széles körben tud elhelyezni, így nemcsak a már említett országokban, hanem a fátlan Levantéban

hogy bár Görögországgal szemben külkereskedelmi szempontból nagy reményeket nem táplálhatunk, mégis a jelenlegi termelési keretek között is a két ország kapcsolata

Földrajzi megoszlás szempontjából kiemel- kedő tény az, hogy a gyarmatokra a behozatalnak csak 10—12, a kivitelnek pedig 20 százaléka jul, míg a behozatalban

nos, legfeljebb 100—f200 millióval nagyobb. A svéd behozatal legfontosabb a'n'uesoportja a textiliakt'n amely a nyersanyag es gyartnn'tny össztwom'tsz'n'al évente

Az ország gazdaságilag igen jelentéktelen és csak mint a szudáni karavánutak tengeri végpontja jön számításba Egész külkeres- kedelmi forgalmának értóke évente

——- A német fényképészeti ipar helyzete.. _ Beege II.: Az